Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-07 / 203. (1241.) szám
4 1926 szeptember 7, kedd. A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSÉI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XXXII. A földrengés befolyása Utánnyomás tilos Földrengésnek nevezzük a földkéreg olyan megrázkódtatásait, amelyek a föld felszínének ikisebb-nagyO'bb mélységeiből törnek föl. A földrengés lényege főképpen abban áll, hogy a kőzettáblák, amelyek a föld kérgében sokféle anyagi és szerkezeti viszonyuk szerint tarka mozaikot alkotnak, hirtelen eltolódnak. Ha a föld belsejében bármely okból a kéregdarabok egyensúlya megzavarodik, heves rázkódások következnek be és az elasztikus rezgések mindig újabb és újabb kőzettömegekre terjednek át, úgy hogy a rezgés csakhamar a föld iel- szinén is érezhetővé válik. Itt a különböző tárgyak mint fordított ingák végzik a rezgéseket. Miinél gyorsabban következnek egymásra a lökések, annál rosszabb a hatás. A földlökéseket legerősebben azon a területen érzik, amely a rengés földalatti központja, az úgynevezett hypccentrum felett fekszik, tehát az epicentrumban. Az épületekben is itt van a legnagyobb pusztitás, az epicentrum érzi legelőször a lökést, a környező helyek mind későbben és későbben, de elméletileg a föld minden egyes helyén érezni kellene, ha elég finom műszereink volnának hozzá. A föld belsejében elterjedt hullámot érzi meg a mi műszerünk is először. Ez az a finom reszketős, amely közvetlenül a hipocentrumból jön hozzánk a föld ismeretlen magmáján keresztül. Az epicentrumban a rezgéshullámok felszíne épen laposan ütközik azzal a felszínnel, amely elválasztja a belső nem szilárd részt a külső, szilárd kéregtől. Az egész kéregdarab ugrik tehát egyet itt, úgy, mint a parafadarabkák, a zongorán. Függélyesen felugrik, azután megint visszazuhan a belső, sürü magmára. Persze ugrása csak parányi, de elég az! Ha itt a földkéreg egyensúlyban van, ha horizontális irányú feszültségek nem hatnak erre a kéregdarabra, akkor nagyobb baj nem lesz belőle, mert a földdel együtt íelügró tárgyak is mind szépen visszahullanak megint a helyükre. De ha a földkéregnek ez a darabja nem volt egyensúlyban, ha a hegyképzőerők épen működésben vannak s feszültséget okoznak a szilárd kéregben, akkor baj van! A felszökkenő darab egy pillanatra megszűnik a belső maghoz sur- lódni, rögtön enged a horizontális feszültségnek és oldalt, vízszintes irányban is zökken egyet. Rettenetes pusztítást okoz ezzel! Maga a fölszökkenés is elég veszélyes lehet, mert különösen visszazuhanáskor darabokra . törhet a nem egyenletes összetételű kéregdarab. De ha horizontális eltolódás is van, akkor a pusztulás rettenetes. Ilyenkor természetesen a szilárd kéregben egy horizontális lökés támad, amely messze elszalad az epicentrumtól, esetleg megkerülheti a földet is. Ez a durva nagy kimozdulás, amit a földrengésjegyző készülékünk az előbbi finom reszketős után feljegyzett. Igen komplikált remgésbe jut most a szilárd kéreg. A belsejében mindenfelől visszaverődő rezgések, meg a kéregnek mindenféle szabálytalan rengései még soká nyugtalanítják a tüt, mig végre elpihen az egész mozgás, elhangzik, mint a hosszúra nyúlt, mindig tompább és tompább hangon morgó égdörgés. Az előrengés hossza szépen megmondja, hogy hány kilométer messzeségből jött a rengés. A főrengés első nagy kilökődésének irányából megtudhatjuk, hogy honnan, milyen irányból jött a rengés. Tudjuk tehát a távolságot és tudjuk az irányt. Könnyű megmondani, hogy hol volt az elmúlt éjjel csöndjében az a pusztitő katasztrófa, amelynek esetleg ezer és ezer ember esett áldozatul, de 'akiknek jajszava nem hallatszott hozzánk. Hisz földrengésjegyzőink szépen lejegyezték a san-franoiskói rengést, a borzasztó messi- nai rengést és még számtalant, hol Ázsiából, hol Amerikából, néha pedig egészen közel fekvő vidékek kisebb lökései olvashatók le a kormozott papirosról. A földrengés hatását Branca professzor a következőképen írja le: Az epicentrumban a föld felszíne úgy hánykolódik, mint a forró víz felülete. Az emberek és a tárgyak úgy repülnek felfelé a talajról, mintha puskából lőtték volna. Gyakran az utcai kövezetből magasra lököd nek a szilárdan beépített gránitkockák. Sőt volt rá eset, hogy a házfalak is fel repültek. A keletkezett repedése- >kui. a talajvíz kinyomódik, úgy hogy gyakran a fák koronájának magasságáig szökken fel. A föld felszíne alatti rétegek gyakran felébe kerülnek a felszíni rétegnek, sőt volt rá eset, hogy a sírokból kivetődtek a hullák. A chilei 1837. évi földrengés alkalmával San Carlos erődben egy 10 méteres mélységben megerő-' sitett' hatalmas vasoölöp löködött ki és utána tátongó köralaku nyílás maradt a felszínen. Az epicentrum körül szintén ide-oda titubálnak az épületek, azonban mégsem olyan könnyen omlanak össze, mint ott, ahol függélyes irányban is kimozdul a föld felszíne. A hullámmozgást ezeken a helyeken iaz ember is megérzi, mert ugyanabban a pillanatban az egyik lába hullámhegyen áll, a másik hullámvölgybe került. S'kuphos Írja, hogy a lokrisi földrengésnél oly gyorsan mozogtak a lábak fel és le, hogy úgy látszott, mintha az emberek pás de quatre-t táncolnának. ő és két tiszt szilárdan fogták egymás kezét, mégis úgy dobálta őket a háborgó felszín, mintha gummilabdák lennének. Ha a rengés még erősebb, a felszín úgy táncol, mintha hullámzó tenger lenne, az emberek és nehéz tárgyak vad összevisszaságban gurulnak egy halmazban. A legerősebb fák koronája is földig hajlik, úgyhogy gyökereik kilépődnek a talajból. Igen nagy pusztitő földrengések után a vízszintes irányú elmozdulást is mindig meg Berlin, szeptember UA berlini nagy revü-szinpadok a színházi szezon közeledtével egymásután megnyitják kapuikat s ezzel ismét aktuálissá válik a birodalmi székváros erkölcsrendészetének elkeseredett harca a szinpadi meziteleu- ség ellen. Revüt vagy operettet a sekélyes látványosságra berendezett üzleti vállalkozások igazgatói szerint — mezítelenség nélkül el sem lehet képzelni. A revü elsősorban üzlet s mint üzlet a tömegek legalacsonyabbrendü ösztöneire spekulál. A berlini látványos színpadok nem az előadásra kerülő darabot hirdetik, mert hisz a darabok szerzőit és komponistáit a legtöbb esetben meg sem említik a szinlapokon, hanem kiabáló reklámmal kürtölik világgá: „Háromszáz csupa díjazott szépség! Egyenesen Amerikából importálva! A női szépség szimfóniája!“ A szerencsétlen „görlök“ ugyan sohasem látták Amerikát s a kategorikus „yes“-nél egyebet nem is sajátítottak el Albion nem éppen melodikus nyelvéből, de azért úgy ropják a charlestont s a modern táncok sokféle válfajait, mintha nem a legsötétebb Moabit- ban vagy valamelyik déli külváros zord proletárutcájában, hanem Londonban vagy New- yorkban pillantották volna meg a'napvilágot. Mivel minden jel arra mutat, hogy a látványos színházak igazgatói az idei szezonban még az eddigieknél is qagyobb arányokban fogják a közönségnek mezítelen produkcióikat feltálalni, a berlini rendőrség elhatározta, hogy a legnagyobb eréllyel és kíméletlenséggel lép fel a szeméremsértő mutatványok ellen, amelyeket az üzleti vállalkozók a művészet köpenye alatt prezentálnak a publikumnak. Két látható eredménye már van a berlini rendőrség erélyes fellépésének. Az egyik, hogy a berlini rendőrség erkölcsrendészeti osztályának kirendelt tisztviselője egyszer és mindenkorra betiltotta a mezítelenségéről hírhedt Anita Berber táncát. A másik, hogy a „Theater des Westens“-ben bemutatott „Dér Zug nach dem Westen“ revü egy részét szeméremsértő képei miatt egy tollvonással törölte. A kétségbeesett igazgatónak fühöz-fához kellett kapkodnia, hogy a törölt részek helyét uj revüszámokkal pótolhassa s a második előadást valahogyan megmenthesse. Berlinben ugylátszik, az idén tör ki a revü-őrület. Eddig két színház készül látványos revü- re, legnagyobbrészt olyan színházak, amelyekben a múltban értékes operetteket, sőt irodalmi drámákat játszottak. A berlini rendőrségnek tehát elegendő dol"a akad majd az egyes látványosságok ellenőrzésévelA berlini rendőrség és a revüszinházak közötti harcra vonatkozólag a berlini rendőrfőnök?,ég színházi osztálya a sajtóval a következőket közölte: • — A berlini rendőrség a teljes szinpadi mezítelenséget semmi esetre sem tűri meg [ lehet állapítani. A san-franciskói rengés után pontos mérnöki műveletekkel megállapították, hogy a tengerparttal párhuzamosan mintegy 300 kilóméter hosszú repedés támadt, amelytől a nyugatra fekvő helyek északra, a keletre fekvők délre tolódtak el. Az egymáshoz visszonyitott eltolódás a repedés közelében mintegy három, méter. Ott például, ahol valami kerítésen ment keresztül a repedés, a kerítés eltörött s most három méternyi ugrás látható az alaprajzán. Képzelhető, hogy ez micsoda zavart csinált a telekkönyvben! Persze az ilyen horizontális eltolódások azonnal összetörnek minden csővezetéket, ami az illető város földjében van lefektetve. Eltörnek a gázcsövek, de eltörnek a vízvezetéki csövek is. És ez nagy baj. A gázcsövekből kiáramló gáz a villamos vezetékek rövidzárlatai és egyéb házi tüzek következtében meggyulad, lángba borul az egész romhalmaz s aki megmenekült a leomló falaktól, köny- nyen a lángtengerben lelheti halálát. San- Franciskóban is az 1906 április 18-iki rettenetes földrengés alkalmával a legnagyobb pusztítást a tűzvész okozta. Ahol a horizontális elmozdulás, meg esetleg a nagy kiterjedésű vertikális mozgás a tengert érte, mint most az Azori szigeteken, ott a tengerben rettentő hullámzás keletkezik. Nem olyan hullámzás ez, mint amilyet a vihar kelt, hanem egyetlen, vagy egyikét óriási hullám áll elő, melyeknek hossza több kilométer s relatív magassága a nyílt tengeren ugyancsak néhány méter, de mikor a hullám a partra kigördül, felmagasodik s valósággal házmagasságra dagadva, behatol a romok közé s ami ott még épen maradt, azt könyörtelenül lesüprd a föld színéről. Az 1775 évi lisszaboni földrengéskor épen ez a hullám pusztított a lég rettenetesebben. (Folytatjuk.) és a legkíméletlenebbül lép fel ellene, akár a revükben, akár a kabarékban, vagy a varietékben is üsse fel a fejét. A köztársasági alkotmány az előzetes színházi cenzúrát eltörölte, a hatóságoknak tehát nincs megadva a lehetőség arra, hogy még a bemutató előtt orientálódjanak arra vonatkozóan, vájjon nincs-e a színházi előadásban olyan részlet, amely joggal kelthet a közönség nagy részében közmegbotránkozást. — A rendőrség szinházi osztályának tisztviselői minden premiéren megjelennek s éber szemmel ellenőrzik, vájjon az előadott darab szövege nem ütközik-e a közerkölcsökbe, a szereplők ruhája, vagyis inkább ruhát- lansága és mozdulatainak frivolsága nem támaszt-e jogos felháborodást. — A szinházi osztály minden kirendelt tisztviselőjének joga van ahhoz, hogy az egyes jelenetek után felmenjen a színpadra s meg- mutattassa magának azokat a kosztümöket, amelyeket kifogásolandónak talált és intézkedhetik, hogy a kifogásolt kosztüm többé ne jelenjék meg a színpadon. Az igazgató dolga, Fogy a hiányosnak talált kosztümöt még ugyanazon az előadáson mással pótolja. — Ha az inspekciós tisztviselőknek az a véleményük, hogy a revü valamelyik képe a közmegbotránkozás felkeltésére alkalmas, az egész jelenetet is kiirthatják az előadásból. — A rendőrség az igazgatónak még aznap tudomására hozza, hogy a kifogásolt jelenetet a revüből hagyja ki, vagy mással pótolja. Amennyiben az igazgató a felszólításnak nem tenne eleget, ami ugyan nem valószínű, a rendőrség betiltja az egész előadást s az igazgató ellen azonnal megindítja az eljárást. — A rendőrség az úgynevezett élőképeket nem kifogásolja, ha azok a szoborszerü- ség látszatát keltik, a mezítelenség azonban még az élőképek terén is tilos. — A berlini rendőrség nem tűri az emberi mezítelenséggel való spekulációt. A revük tömeg-mezitelensége nem művészet, hanem ízléstelen üzleti fogás, amely ellen a legerélyesebben állást kell foglalni. —Si.— így fiatalít és? szépít a t Corall-créme Ml-wiHr Ml -szappan Fftlernküf a C. S.'R. részéret Vörös Rák gyógytár, Bratislava. A berlini rendőrség erélyesen megrendszabályozsa a revü°szinházakat T" Riport a gömöri Eldorádóból A rohamosan fejlődő Tornaija — Egy lap, melynek kéziratai két év óta készen vannak ' s amely nem bir megszületni Tornaija, szept. elején. Valahogy már megszoktuk a temetést. Szinte apatikus közönnyel veszünk tudomást üzemek, városok csöndes halódásáról, mintha ez a természet rendjévé vált volna. Füleink már megszokták a panaszok változatos skáláját és tágranyitott, bámész szemmel, hitetien- k^ive szemlélünk valamily ólet-megmozdulást. Meg kell dörzsölnünk a szemünket és karunkba csípve kérdeznünk kell magunktól: nem álom ez? Létezik még élet? Hát mégis létezik Szlovenszkón hely, ahol van fejlődés, élni-akarás? Kisváros. Gömörön túl kevesen ismerik: Tornaija. Az 1882-ben kiadott „Helységnév- tár“ ekként említi: „Tornallya kisközség, Gömör m. tornaly- lyai járás. Szolgabirói szh. Dalárda, sajó- völgyi társaskör, takarékpénztár. Ház 115. L. 1100.“ Tehát: dalárda, tár saskor, takarékpénztár és 115 ház. Nő, meg a kis faluk elmaradhatatlan, szinte karakterisztikus kelléke: sár, sár... Ez a negyven év előtti Tornaija. Ma: a vonalból kiszálló utast aranysuj- tátos szállodai portások légiója rohanja meg. Hotel Mami. Fehérlő. Tigris. Buok. Búgnak az autók kürtjei. Kocsik, dübörgös társzeke- rek összevisszasága. Mindenütt forgalom. Városi zaj. Élet, élet... A házak, mintha skatulyából lennének kihúzva: katonás rendben állanak egymás mellett. A vasut-utcája, mintha a losoncinak párja lenne: ugyanazok az egyenlő, csinos földszintes házak. És mindenütt tisztára sepert aszfalt gyalogjárok. Amerre a szem néz, mindenütt épülő házak. Egész uj, utca-sorok bújnak ki a földből. Sürgő-forgó munkássereg. A piac közepén ott-terpeszkedák az impozáns, féligkész városháza, melyet két kassai műépítész tervezett. Megnéztem a tervet: akármelyik nagyvárosnak feltétlen díszévé válna. Már egy dolog miatt is megérdemli Tornaija az érdeklődést. Itt nem panaszkodnak az emberek. Akármilyen hiheteleniil hangzik, de igy van. Kereskedelme már fölveszi a rima- szombatival a versenyt. A kis ipar is élénk. Nagyobb üzemek nincsenek, mert hisz Tornaija kimondott agrárváros. Ha e gyors fejlődés okait kutatjuk, könnyen találhatunk magyarázatot erre. A Sajóvölgy úgy kereskedelmileg, mint gazdaságilag Putnokra és Miskolcra gravitált. Az államfordulat óta ennek a nagy vidéknek egyedüli oentruma Tornaija lett, úgy, hogy ez a hatalmas fejlődés szinte természetszerű folyamatnak tekinthető. A lakosság 90%-a magyar és politika tekintetben 75%-a a magyar nemzeti párt táborába tömörült. Mindezideig csak magyar iskolák voltak itt, mig ezidén a „Sloboda“ iskolaegyesület intervenciójára megalakították a szlovák tannyelvű elemi iskolát, melyet a közeli napokban szándékoznak ünnepélyes keretek között rendeltetésének átadni. Nem hiszem, hogy volna még Szlovenszkón egy vidéki város, ahol ennyi autó- taxi volna. Ehhez azonban megszületett a konkurrencia is. Mint értesültem, két rendszeresített autóbusz-járat van Tornaija és a magyarországi Bánréve között, melyek a konkurrenoiában valóságos élethalál harcot folytatnak egymással, úgyhogy a múlt héttől kezdve az egyik vállalat 10. koronára szállította le a taxáját egy 20 km.-es útnál. Mintegy két évvel ezelőtt megszületőit többek agyában az eszme, hogy egy politika- mentes, társadalmi és közgazdasági hetilapot kellene indítani, mely ugyan már a háború előtti években is létezett, de a háború kitörésével megszűnt. Egy itteni nyomdatulaj- dl os be is nyújtotta a kérvényt a lapmeg- inditás iránt, melyet azzal a megjegyzéssel, hogy nincsen kellőkép felszerelve egy évre rá elutasítottak. Nemsokára ezután a rendesen felszerelt kérvény is bement a rozsnyoi zsúpé;.! hivatalhoz, melyet hat hónap múlva, bizonyos paragrafusokra való érthetetlen indoklással újólag elutasítottak. A kéziratok: vezércikk, tárcavers, elmefuttatás pedig két év óba hiába áhítoznak nyomdafestékre. Meg kell írnom, mert ©nélkül a riport n i volna teljes, hogy kevés helyen láttam annyi szép Tányt, mint itt. Csak az a haj, hogy itt már a bubifej sem elég: eton kell, s a bluest, szegényt száműzte a chorleston ... Horkai W. Jenő.
