Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-05 / 202. (1240.) szám
1926 szeptember 5, vasárnap, 4 A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XXX. A földrengést jegyző kéziilék utánnyomás tn0. Hogy a földrengés tüneményét tanulmányozhassuk, mindenek előtt olyan valami eszközre van szükségünk, amely pontosan megmondja, hogy miféle mozgást végzett a föld, amikor megrengett. Mert az ember durva érzékeivel ugyan érzi a lökést, a him- bálást, de abszolúte nem tud tiszta fogalmat szerezni csupán érzékei utján arról, bogy miféle mozgás vetette ki őt ágyából, vagy verte le a képet a falról stb. Olyan műszerekre van szükségünk, amelyek le is jegyzik, hogy miféle mozgást végzett a szilárd földkéregnek egy- egy pontja az alatt, míg a rengés tartott. Ez pedig elég komplikált feladat, mert ez a mozgás rendkívül bonyolult, nagy összevisszaságot mutat, tehát csak úgy járhatunk el, hogy a rengési mozgást felbontjuk s külön jegyezzük például a mozgásnak azt a részét, amely észak-déli, azt a részét, amely kelet-nyugati és azt a részét, amely végül függőleges, vertikális irányban tértént. így felbontva sokkal áttekinthetőbb lesz a tünemény. Az a feladat tehát, hogy találjunk olyanféle anyagi pontot, ami nem vesz részt a földrengés mozgásában. Valami módon ki kell találnunk egy szerkezetet, amelynek mondjuk egy ceruzája, tolla, vagy tűje ne vegyen részt a rengő földnek egyik irányú mozgásában. Ha egy ilyen csodálatosan függetlenített ceruza alá odatartunk egy papirost, ami meg részt vesz a földkéreg mozgásában, akkor világos, hogy a ceruza fel fogja jegyezni a papirosra a földrengés északdéli irányú mozgását. De már most hol vesszük azt a jótékony angyalt, aki tartja a oeruzát addig, mig a föld reng? Van egy mentő körülmény. Az anyagok, illetőleg a 'tömegek tétlenségében rejlik ez. Függesszünk fel valami súlyos tárgyat fonálra, Amikor a földkéreg megmozdul, persze megmozdul az az állvány ds, amire a súlyos tárgyat felfüggesztettük. De a felfüggesztett tárgy nem veszi át azonnal a mozgást, hanem tétlenségénél fogva egy darabig elmarad tőle. Ugyanaz a tünemény ez, amit mindnyájan tapasztalhattunk a vonaton, mikor hirtelen megindították. Testünk nem képes azonnal átvenni azt a gyors mozgást, elmarad a vonat mazgásától s akaratlanul is a szomszédunk ölébe ülünk. A villamos kíméletes indításai szokták néha az utasokat halomra dönteni. Azt a felfüggesztett súlyos tárgyat nevezzük ingának. Az inga tehát nem vesz rögtön részt a földkéreg mozgásában s ha a Iája teszünk egy oly an papi rostt, amely állandó, csendes mozgásban van alatta, az inga len- gésirányára keresztben, akkor az inga végére alkalmazott irószerszám szép hullámvonalak alakjában feljegyzi a földkéreg mozgását. Ezzel készen van a földrengést jegyző készülékünk, amit hibásan neveznek földrengésjelzőnek. Mert nem jelzi, hanem csak jegyzi a földrengést. Állítsunk fel tehát egy olyan ingát, amely csak észak-déli és egy olyant, amely csak kelet-nyugati irányban tud mozogni. A kettő minden olyan mozgást fel tud jegyezni, ami vizszintes irányban történik, mert a közbeeső irányú mozgásoknak az összetevőit mindegyik lejegyzi. Nem fárasztjuk olvasóinkat tovább az ilyen földrengésjegyzők leírásával, hanem inkább nézzük, hogy mit jegyeznek ezek. A műszer előtt csendesen forog egy henger, amire finoman kormozott papiros van felcsavarva. A műszer tűje erre a kormozott papirosra szép finom vonalakkal bekarcolja a földrengés lökéseit. Csendes éjjel, amikor egy lélek sem jár a földrengésjegyző pincéje körül, a tü, amely eddig napok óta csupa egyenes vonalat húzott a p-aipiron, egyszerre csak elkezd finoman reszketni, nem húz már egyenes vonalat, hanem mintegy egy milli- méternyi kilengésekkel, apró, szabálytalan •reszketőseket, amelyek eltartanak néhány percig. Néhány perc múlva az inga hatalmas lökést érez, messze, több centiméterre kiugrik az egyenes vonalból, oda lassan visszatérni látszik, de megint kap egy lökést, azután ismét s most hatalmas kilengésekkel táncol jobbróbbalra. Szinte félelmes nézni. Micsoda titkos hatalom mozgatja az ingát ilyen erőszakosan? A lökések lassan alábbhagynák, a kitérések kisebbek és szabályosa libák lösznek s csak hosszú porcok, esetleg órák múlva nyugszik meg az inga egészen, hogy megint egyhangú egyenes vonalat húzzon naposon át a papirosra. És ezt a kilengést nemcsak egy, hanem nagyon sok készülék jegyezte, ki korábban, ki későbben. Nyugodtan adják le az újságoknak a hirt, hogy valahol az éjjel pusztító földrengés volt, sőt azt is meg tudják mondani, hol és mikor. (Folytatjuk.) Két hajdani lovagvár A divenyi várrom s a Zichy-kastély — Bal assa Imre uram — A bugyincok — Korszerűtlen emelkedés és futólagos filozófia — A P. M. H. munkatársától — Divény, szeptember eleje. Úgy nyugodnak egymás mellett, mint apa és fia. Mint egy letűnt kor képviselője s mint egy virágjában álló erőteljes másik. A két lovagvár. Az egyik: a jóval idősebb, immár kövek pusztuló konglomerátuma, várrom, szürkés-barnás sziklakockák, csodás egyensulyozottságu falmaradéka, kecskék legelője, laboda, gyom, sziklavirágok és szűrős ákác talaja. így fogunk-e járni mindnyájan? A mai grandiózus építkezések, a gyárak, a tőzsdék, a mozi- műhelyek és mintagazdaságok tetején szintén gyom fogja-e felverni fejét majd egyszer, ha eltűnnek a mai hiúságok, hogy korszerű, más hiúságoknak adják át akkorra már órdemellenné vált helyüket? Hajdan-való és vitézlő Simon bán, vagy Lossonczyak, avagy a hírhedt Balassák, akik őrök időre-szólólag hordáiták egymás hegyibe a köveket büszke mellfeszitéssel s parancsoló kézzel: vájjon gondolták volna-e azt, hogy híres-heves váruk, mulatságok, keserűségek, esküvők, születések és vérző-vér télén halálozások színhelyén két kecske fog tapodni illatos fü után, talán éppeai azon a résen, ahol a vár asszonya nézett el a zólyomi hegyek felé!... S lábam, füzőscipős, sietős lábam ott álldogál talán, ahol izgatottan dobogott jó Balassa Imre, hogyha ellentállást tanúsítva egynémely besztercei kalmárok, a büszke dacukban kevés számmal kilovagló, zsákmányra éhes kóbor lovagoknak fejét meglékelgették kissé. Vagy ez a nyílás, ez az idomtalan csorbafog talán annak az ablaknak helyét jelzi, ahonnan a büszke nagyur valamelyes kiválóbb lelki hangulatában átdobta életepárját a másvilágra? .». Romok, romok. A nagy mindenség maradt. A fa: fa maradt, a kő: kő maradt, a vas: vas maradt, csak amit az ember eszkábált belőlük, annak van szomorú pusztulása. Nem mi vagyunk a teremtés koronái, emberek! Milyen érdeke®, hogy pont eköré a kiálló sziklafal köré, amit földdel vetett be valamely ismeretlen természeti erő, nos, éppen e pont köré gyülekezik a történelemnek pár eseménye. Aztán sok kilométerrel odébb ismét van egy ilyen pont, amit hajdan várnak, most romnak hívnak s aköré megint sorakozik egy csomó holt név s elkopott évszám. És sok-sok ilyen rom van a földön, sok ilyen pont. Sok holt ember emléke s sok ilyen elhasznált évszám. Ezt hívják történelemnek. A mi jelenünk is történelem lesz egykor s apró diákok fogják a négyest szerezni vele a tanári noteszbe, — ha addigra ugyan ez az intézmény fennmarad, •— mikor összetévesztik majd ezerkilencszáztizennégyet a napóleoni háborúkkal s \Mackensent Marlborough-vel. Azt hiszem, ez a történeti idők legkeservesebb büntetése .... A divényi vár, meditálásunknak e szomorú áldozata azonban eltűri hátán most úgy a kecskét, mint hajdan a páncéros-lovagokat. Pedig öreg vár bizony, megérdemli a nagy tiszteletet. A történelem feljegyzi róla, hogy már Simon-báné is volt, aki a Bánk-bán összeesküvésben is részes vala. Hogy igy nem viselte jól magát Simon bán, elveszítette a birtokot, melyet bizonyos derék szolgálatok érdeméül a Tomay-ágból való Dénes ur kapott, nádori méltóságot viselő. így szállt aztán a Los- sonczyakra, Bdnffyakra. Am igazságos Mátyás király biztosan nem jól irta be őket a feketekönyvbe, mert hamarosan túladott a birtok birtokosain. Elkövetkezett aztán a nemzeti gyász kora s hívatlanul, mint a mai siberek, megjelentek a Balassák. Ragadós két kezük volt a Balassii-: nemzetiségéből való fiáknak, hamarosan rátették az egész környékre s tartották erőszakkal mindaddig, mig törvényes jogot nem szorítottak ki maguknak. Meg volt szorulva akkor a király, (olykor bizony több uralkodó is kacsintgatott egyszerre ezekre a vidékekre) s Balassa uraiméi: sikerrel is űzték király uraimékkal a fogócskát. Egyszer csak bentmaradtak a birtokban, csudáiéi bent marad lak. Csakhamar aztán dologtalan kalandorok, rozsdásfegyverii lovagi emberek gyűltek a várba s szégyen, nem szégyen, Diveny- ből rablólovagok fészke lett, nem nagy örömére fl zólyomi, besztercei, losonci, füloki, s a távolabbi kalmároknak b a vidék urainak. Úgy volt valahogy, hogy ahová Balassii uraimék rátelték a lábukat, olt inkább vér termett, avagy hamis pénz, esetleg rablót kiálló riadt szó, miut jómód és öröm. Hála istennek azonban, hogy a kalandos hajlamú lovagok közt egy nemcsak a történelem homályosabb nyomású lapjaira, hanem az irodalomtörténet hálásabb paragrafusaiba is beírta a nevét, a szintén nyughatatlan vérü Bálint, Balassa Bálint, a költő. Némely kútfő szerint itt született volna a Julia-dalok, a virágénekek s a katonai dalok emez elsőrangú lírikusa. Sajnos, Menyhárt uram is belekerült a krónikás irodalomba, illetve valamelyik drámaírói babérokra aspiráló széplélek rajta tett kísérletet a magyar dráma fejlődésének gyerekes-szakaszán s igy lett Menyhárt uram, illetve a Balassa Menyhárt árultatdsa a „Salamon és Markait" történetek mellett szintén érettségi tétel s diákok kesergető- je. Sic transit glória mundi. De azt már égy krónika sem szereti emlegetni, különösen az asszonyok krónikája nem, amit Imre ur cselekedett. Ő tudniillik rövid utón végzett életepárjával. Elhatározta egy ballábbal cselekedett reggeli felkelés után, hogy neje őnagyságával rövidesen végez- No, ki is leite az ablakán, halálosan. Sok volt akkor már e kitűnő rablólovag rovásán, (nemhiába, hogy a szom-reH az év száza dokkal később lakó Colomannus Mikszáth nevű íródeák is méltónak találta a megírásra) s ő királyi felségének Bécsben kiadott parancsára le is szedték Imre urat a sasfészekből. Volt azonban protekció akkor is, megengedték neki, hogy egész rövid idő alatt kis kas- télykát, amolyan skvarkái építhet a vár alatt, ami igyideig már a török uraságát is elszenvedte. Épített is Imre ur egy skvarkát, de az olyan volt, hogy négyféléi négy bástya vigyázta s a patakra csapóajló borult, a könyöklőjén csakúgy várták dologtalan lovagok, hogy jön*e már az országúton valamelyes tehetős izmaelita, mint annakeiőtte. A vér csak kiütött megint Imre uron, furfanggal még a várát is visszaszedte a benne dinom-dáno- mozó császáriaktól. 1670-ben építette ezt a vár- szerü alsókastélyt, várfallal, lőréssel, de mivel túlságosan jól mulatta magát itt is: ráküidte király őfelsége a brachiális sereget, Wesselényi nádor urammal élén s lön álgyuknak fenenagy bömbölése, vitézek halála: ma is ott vannak még a gölyónyomok a torony oldalán. A nagy várat szétrombbantottók, földig tüzelték 1674-ben, a kis kastély azonban megmaradt s uj gazdát várt. Imre ur zsuppon került Bécs városába s az el- konfiskált birtokait a Zichy-grófok szerezték meg. Azóta a Zichy családé a határ. Szép, kerek birtok. ”a” Zichy-szeniorátus mostani kormányzója, István gróf, — aki történettudős és a Magyar Tudományos Akadémia tagja magyar őstörténeti búvárkodásai révén, — a kis kastély udvarában éppen az épület szép egységét megbontó csürépü- letet szedeti szét s teszi a kastélyt lakhatóvá, persze anélkül, hogy a műemlék szépsége Csorbát szenvedjem. —< Nincsenek Balassa Imrés velleitásaim, — mondja nevetve, mikor romantikus rajongásomban csapóajtót, könyöklő udvari cselédséget, csó- táros lovat. és dürrogó tarackokat képzelgetek a kaputorony köré; a kaputoronyhoz, ahol még most is ott alusznak tti falba erősített csapóhid- kapu csigái. — A toronyszobákat is békés lakószobáinak rendezem be s nem vitézek váróterme lesz... Aztán mindketten mosolygunk s arra gondolunk, hogy milyen hidegek, közönyösek és nembánomra játszók ezek a kövek, amik egyformán termet alkottak Balassa Imre tivornyáinak, istentelen viselkedésének és modem könyvszekrénynek, hamutartónak, karosszéknek, befőttes üvegeknek. A különbségek látása csak emberi kitalálás, fikció. A lényeg, a legfelsőbb Állandó: mindig ugyanaz marad. Bolyongunk a hatalmas kastély öreg szobáiban. Vén, hatalmas karfáju lépcsőház, erős, dongáé menyezet, művészi kivitele az interlőröknek. Toronyszobák, ahonnan kis ablakból 6tép kilátás nyílik, ahol még ott áll a kandalló, régi vitézek erre teregették ázott kodmönüket, de a cséplőgép bugása is idehangzik: ez már a mai idők jele. Olyan innen a plébánia-templom, mint valamely apátsági székesegyház, két hatalmas tornyával. Ez sem uj dolog, már a XII. házadban létezett. Lőróses falakkal körülvett templom. Aki rosszat cselekedett a középkorban, csak idáig futott, a templom már megvédte a kalóriáktól. Törvény megszűnt itt, karhatalom, emberi erő nem ért idáig. „Jus asilii."A gazdaságban — mert hisz mégis csak ez a fontos, — már csépelik az istenáldását. Ezidén több volt valahogy kelleténél az eső, de azért a gabona hatalmas * osztagokban várja a cséplőgép zuhogó karjait. Pirosruhás leány áll a magas gabonahegy tetején s hangos vigsággal dalol valami pajkos nótát, amire aztán a munka sokkal jobban megy, mert nagy hahota kíséri. A cséplőgép mellett két budaszállási paraszt bámul. Nézik a bő istenáldást, mert az ő nyolc- százegynehány méter nagyságú falujukban még csak majd ezután kerül cséplésre a rozs. Egy kicsit későn szokott oda lenézegetni az istenke, hideg is a szeme sugara, ahogy a budaszállásiakra rátüz. Aztán, hogy ezeket a „bugyinc^-okat meglátja az ember, önkéntelenül a zsebéhez kap, merliát a bugyinc sem megy el hasztalanul semmi mellett, s amit lehet: hazaviszi magának. Sohse lehet tudni a vidéken: mikor indul kalandos útra egy- egy ilyen bugyinc, akiben még néhai Balassa Imre vére buzog. Igaz, hogy Balassa Imre várakat rabolt, meg társzekereket, a bugyinc meg szalonnát meg tehenet, dehát vitézibb tetteik is akadnak. Hát a debreceni gulya hah í marháját nem ők hajtották-e át a Tiszán Nógrádig? A pásztor feje fölött nem ők lopják-e át a borjut? Az uraság három disznójának füstölt tetemét nem ők tudják-e úgy eltüntetni, hogy még a madzagot sem lelhetni meg utánuk? Szomorú kis falu ez a Budaszállás ott fenn a hegytetőn, de már a valláson sem tudott megegyezni ez az itt kezdeni — ott végezni falucska, mert az egyik rész Luther hitére tért, a másik katolikus maradt. De kedves, szimpatikus nép ez, az ő csökönyös elidegenítési hajlamával. Ha nekem nincs, a másét viszem, —■ mottó szerint. Igaz, hogy csak nekem kedves és érdekes, aki a jóízű történeteket hallom fatornyu templomuk oldalának dűlve, de nem valami kedves annak, akinek már megmutatták ilyetén ügyességüket. A monda azt mondja, hogy még Hollós Mátyás királyunk is összecsapta a tenyyerét, amikor ebéd után visszarakták a kávéskanalat meg az arany fogpiszkálókat, vendégségkor, ahogy nála jártak. ... Aztán az ember lekövetkezik a budaszállási hegyről, ha jóízűen elbeszélgetett az odavalókkal s még el se pillantott a divényi vár ol iá- iáról, félszemmel máris gyorsvonati sínen botorkál keresztül. Hát ez az, ami nem ér. Nem ér a játék! Balassa Imrétől valahogy nagyon rövid az it a négykerékfékes Fiat kocsiig. Nincsenek Tsmn- ciák. Kérem, csináljuk vissza! Várkapitány! ambícióim vannak s nem akarok rádiót, mozit, Fordsontraktort, négvkerékféket ás étkezők vc.-it. Jó volna kicsit álmélkodni az életen s hallgatózni, müior a fü nő. Minek úgy sietni! Az élet lényege ugyanaz marad, csak hamisabbak a színei s kapkodóbbak a vonalai. Szombalhy Yikior. „ÍZA“ Jó izlési társaságbeli docens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1909 Párisban aranyéremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb aredefek- tusok sikeresen eltávolitatnak. Szeplő, máj- folt, mítteszer, likaosos és zsíros kiütéses teint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással. Mítteszer, pórus, pattanás ellen garnitúra......................................Kő 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arc.masszás ráncok karikák ellen „ 77.— Börujjitó garnitúra 4 nap alatt lehámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . „ 120.— Hajtanaiitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz .............................„ 37.— Ke belápoló, fejleszlő garnitúra . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít......................................„ 77.— Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19, II. Szlovenszkó legnagyobb Paun T. SCoilce, Fb-ntca 19. sz. (Telefon 33.) 5300 A Rosenthal és Meissen porcellánzyárak vezérképviselete.
