Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-04 / 201. (1239.) szám
1926 szeptember 4, szombat. Erdély és Btultarest A „Berliner Tageblati“ szenzációs cikke a két Romániáról Berlin, szeptember 2. (A P. M. H. berlini tudósitójától). A német republikánusok hatalmas berlini orgánuma, a „Berliner Tage- blatt“ szenzációs cikkben foglalkozik Románia belső helyzetével. Ez a német világlap, amely egyébként éles ellenzéke a jelenlegi magyarországi rezsimnek, amely körülményt szükségesnek tartjuk leszögezni, a következőket tartalmazza: A cikk Románia mai helyzetével foglalkozik és azzal a megállapítással kezdődik, hogy Románia tulajdonképpen két részből áll: Bukarestből és Erdélyből. Az egyik rész tehát, mindössze egy város, a másik azonban egy egész ország. Már maga ez a megállapítás is, pontosan meghatározza Románia mai viszonyait — mondja a cikk. A háború előtt ez az egy város valóban elég erős volt arra, hogy az alá jarendelt országra ráerőszakolja az akaratát, a helyzet azonban megváltozott és Bukarestnek ma alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz. Az ár ellen senki sem uszkatik, ha létét és pozícióját továbbra is fenn^akarja tartani. Ez az áramlás pedig nem észak felé irányul, hiszen ott. Románia legádá- szabb ellensége, Oroszország van, sem pedig dél felé, mert ott Románia másik nagy ellenségével, Bulgáriával találja magát szemközt. A belgrádi szomszédság szintén csak látszólag barátságos, mert hiszen nincsen messze az idő, hogy Szófia és Belgrád komoly kapcsolatba kerül egymással és akkor a szláv tengerben igen megnehezedik Bukarest helyzete. Az ár nyugati irányú. A háború után Bukarest mérték fölött kielégítette nemzeti terjeszkedési vágyát. Ez a kielégítés aztán lecsillapította a harc lendületét is, amelynek meg kellett torpannia a kompromisz- szum szükségessége előtt. Románia súlypontja Erdélybe került és igen gyakran felhangzik az a kívánság, hogy Románia uj fővárosa valamelyik erdélyi városba helyeződjék át. • ... Azok az ellentétek, amelyek Romániában tapasztalhatók, fellelhetők minden olyan államban, amelynek a háború a feldarabolt monarchia egy-egy részét juttatta. E visszás helyzet hatása azonban Romániában sokkal erősebbebn jelentkezik, mint másutt. Az ország szellemi életének központja tulajdonképpen nem Bukarest, hanem Páris. Ennek következménye aztán bizonyos franciáskodó külsőségekben nyilvánul meg, amelyek nagy belső ürességeket takarnak. Az ország igazi erőforrásai ezzel szemben Erdélyben vannak és a vezető politikusok ott követik el a legnagyobb hibát, amikor nem igyekeznek ezekből az erőforrásokból meríteni. Bukarest ma kétszer akkora országnak a fővárosa, mint volt a háború előtt. Az uj terület lakosságának szelleme és kultúrája merőben ellenkezik ó-Románia szellemével és ezt a kérdést csak regionális utón lehetne megoldani. És éppen ez az, amitől Bukarest urai félnék. A Kárpátoktól délre, a dúsan termő Alföldön tunyaság, szenny és rendezetlenség uralkodik, a városokban és falvakban semmittevő munkakerülő nép lakik. Az emberek majdnem egész idejüket korcsmákban, kávéházakban és a mulatóhelyeken töltik, úgy, hogy az ember szinte csodálkozva kérdi, honnan szerzik ehhez a szükséges pénzt? A Kárpátoktól északra, szép Erdélyben, régi városok emelkednek, a tiszta falvakat kulturált emberek lakják, akik minden idejüket a természettel vívott nehéz küzdelemben töltik el. Itt meg kell dolgozni az eredményekért, a földdel harcolni kell, hogy teremjen és mégis jólét uralkodik ezen a tájon. Ezt a két, merőben ellentétes országrészt akarja Bukarest egymással összehangolni. De ez nem megy olyan egyszerűen és ezt jól tudják Bukarest urai, igy elsősorban Bratianu Jonel; aki annak idején ki is jelentette, hogy Erdélyt nem az erdélyiek akarata, hanem a román fegyverek ereje kapcsolta Romániához. A fegyveres erő, a hatalom, az tehát, amelyre Bu^ karest jövő létét alapítja. A történelem azonban nem szokta eltűrni az ilyen alapításokat és a történelem máris jelentkezik az erdélyiek tiltakozásában. A tiltakozó erdélyiek pedig nemcsak magyarok vagy szászok, hanem románok is, akik azt követelik, hogy a birodalom súlypontja a Kárpátok innenső oldalára kerüljön és a vezetés Romániában, de Erdélyben mindenesetre az ö kezükbe jusson. Ekkora ellentétek mellett, fejezi be cikkéi a német lap, csak egy ut van: a kompromisszum, nem pedig a centralizmus, amelyet Bukarest erőszakol. Ha ezt Bukarest nem látja be, akkor halálra ítéli Romániát. Vu-Pei-Fu, Feng-Ju-Hszián és egy üveg születésnapi-viz Akik halálos ellenségek lettek egy üveg viz miatt Kaslno - mulató Wien I., Weihburggasse 10-12. Art. lg: M. Mayer Kezdete: 1/2 9 órakor Bécs legjobb műsora t Agosti Loulou vendégszereplése, Führer Hansi legújabb müsorszámaival prolongálva,Flick és Flock; Zimt és Leiser; Bécs legjobb subrettje; Kürnsburg Anny (prolongálva,) Várady Emil; Anny Jolly; Singer ás Stoll a kitűnő férfiduett; Kornau rred a futymüvész, Lenau Gusztáv az elegáns bécsi dalénekes. Szabad bemenet. Ruhatár, műsor zenedij összesen 80 g. Vu-Pei-Fu csapatai legutóbb győzelmet arattak a szembenálló nemzeti haderők felett és ismét diadalmasan nyomulnak előre Peking felé. Ezzel Vu-Pei-Fu ismét előtérbe kerül és könnyen meglehet, hogy a helyzet irányítását teljesen kezébe ragadja. Kina az az ország, ahol a leg'köny- nyebben történik meg a politikai rehabilitáció. Jön egy államcsíny és a föhadur máról-holnapra elveszti hatalmát, rangját, menekülni kénytelen s olyan senki, mint pályája elején volt. Egy vagy két évvel utóbb fordul egyet a szerencse kereke, ledöntik a kormányt és a bukott nagyur ismét a legmagasabb polcra került. így történt Vu-Pei-Fu marsallal is. Másfél évvel ezelőtt száműzték Pe- kingből és az úgynevezett nemzeti kormány, amely Feng-Ju-Hszian és Csang-Cso-Lin türelmétől függött, ragadta kezébe a kormányzást. Az idő azóta fordult egyet. Feng Moszkvába menekült, Csang időközben Mandzsúriába szorult vissza, hatalmát is elvesztette és éppen Vu-Pei-Fu segítségével szerezte meg újra, ki i^ry visszatért a politikába. Vu-Pei-Fu jelszava: „Erővel egyesíteni". És ha egyáltalában lehetséges olyan politika Kínában, amely mellett a vezérek biztonságban lehetnek alantasaiktól, akkor ezt csak Vu valósíthatja meg. Ereje az irgalmatlamság és bizonyos korlátozottság, amely nem látja az akadályokat. De veresége idejében ez az erő segíti talpra és a győzelem pillanatában ez az erő ösztönöd ellenállhatatlan további előnyomulásra. Egy tengerésztiszt néhány nappal ezelőtt Vu- Pei-Fu vendége volt Hankouban. Csapatai ekkor már Peking felé meneteltek. A helyi lakosság mohón várta győzelmét és Vu-Pei-Fut valóságos isteni tiszteletben részesítette. Vu közönséges kínai ruhában volt és modorában sem különbözött a többi kínaitól. Csak lassankint tűnt fel rajta egy-egy jellegzetes ' vonás. Különösen a szemei feltűnőek. Vu-Pei-Fu szeme barna, ami a legnagyobb ritkaság Kínában. Ez Vu-Pei-Fu santungi származásának jele. A santungi partvidéken ugyanis a XVIII. században hajótörést szenvedett egy németalföldi vitorlás. Megmenekült utasai letelepedtek és mivel hajó nem érkezett hazaszállításukra, összeházasodtak a bennszülött lakossággal. A santungi lakosság körében található barna baj és barna szem ennek a régi vérkeveredésének viszaütése. Vu-Pei-Fu szemét egyébként csak ritkán lehet, látni, mert. a tábornok állandóan lesüti szemét, de amikor felnéz, akkor éles és átható a nézése. Vu-Pei-Fu egy szót sem tud angolul, nem tanult semmit, nincs is semmi műveltsége. Vu-Pei-Fu legnagyobb szenvedélye volt a szesz. Feng-Ju-Hszianra halálosan nem akkor haragudott meg, amikor ez elárulta őt^ Ijyyiem előbb. Akkor, amidőn születésnapi ajándékul egy üveg vizet küldött neki. Ezt a tréfát sohasem tudta megbocsátani s 1924. őszén, amikor Feng a háta mögött Pekinget fellázította és őt romlásba döntötte, megesküdött, hogy többé nem nyúl alkoholhoz. Akik ismerik, azt mondják, hogy be is tartotta szavát. Vu-Pei-Fu végtelenül magabizó, egészen az elvakultságig. Bár személyesen is nagyon bátor és az önbizalom a kínai polgárháború bizonytalanságában nem az utolsó erény, mégis ez lesz valamikor a veszte. Kínában senki sem biztos a holnap felől. Máról-holnapra elvesztheti bárki vagyonát és hatalmát. De Kina szereti és csodálja az. „erős embert" és ezért ma Vu-Pei-Fu a legnépszerűbb az egész országban. Mig Csang-Cso-Lin-tól kegyetlensége miatt és Feng-Ju-Hszian-tól felforgató tervei miatt sokan félnek.-at-UÍSn-t-b*Egy elsülyedt világrész története A VASÁRNAPI RÁDIÓ MŰSOR. Prága 11.00 Matiné 17.00 Hangverseny 18.00 Német előadás 19.00 Cyrano de Bergerac, a Városi Színház előadása 22.00 Sporthírek Briinn 10.00 Matiné 19.00 Hangverseny 20.00 Szlovák dalok J Budapest 10.00 Istentisztelet a református templomban 11.30 A női orkeszter hangversenye 15.00 Gyermekmesék 16.45 Müvészdélután 19.00 Petőid-est 21.00 Sanzonok London 20.00 Orgonahangverseny Róma 21.10 Manón Lescaut Lipcse 19.45 Raimund: A tékozlók Hílversum 19.50 Beethoven Becs 19.30 A szevillai borbély Berlin: 20.30 A nyár dala Páris 20.30 Rádióin, 'lánczene Elberleld 18.15 A Conoordia férfikar jubiláns hangversenye Zürich: Klasszikus est Teljesen csend és nagy feszültség, amikor a parlament elnöke bejelentette a ne gyedik pont tárgyalását. A parlamenti előadó kezdett ezután beszélni: — Uraim! A skandináv államoktól és I Nagy brittaniától a következő indítvány érke zett. Az indítványt az összes európai államdk támogatják. „Az aláíró államok egyhangú tiltakozásukat jelentik be az ellen a mód ellen, ahogyan a New Canal Cy. a csatornát egyszerre fel akarja robbantani. Az aláírók követelik, hogy az Európai Egyesült Államok kormánya lépjen közbe az Amerikai Egyesült Államok kormányánál és figyelmeztesse azokra a veszedelmekre, amelyek ebből a tényből Európára következnének. Az európai központi kormány követelje, hogy a robbantást részletekben hajtsák végre és egy robbantási szakasz ne lehessen hosszabb hét kilométernél/* Percekre megszakította az előadót a tomboló tetszésvihar. Azután a parlamenti elnök vette át a szót. — Uraim! Mr. Bertie angol képviselőt illeti a szó az indítvány megokolására. Mr. Bertie, egy Clyde-vidéki skót, szállott fel a szónoki emelvényre. — Uraim! Kénytelen vagyok az események előzményeit rövidesen ismertetni. A Panama csatornát, mint tengeri utat 1910-ben adták át a forgalomuak. Már az akkori munkálatok alkalmával is gyakori hegyomlások jelezték, hogy a talaj itt nagyon nyugtalan és veszedelmes. A Calabra-s?jaka.szon gigantikus méretű hegyomlások adtak rengeteg' munkát. Az évtizedek folyamán a helyzet mindinkább rosszabbodott és az utóbbi években a csatornát hónapokon át nem lehetett használni. Ezeknek a kellemetlen állapotoknak okát a Panama-földszoros erősen vulkánikus természetében keresték. — Ma már tudjuk, hogy az okok sokkal komolyabb természetűek. A földszoros keskeny, vékony pántja, amely a két hatalmas, nyulékony anyagon nyugvó kontinenset egybekapcsolja, olyan mint a gyenge bot, amelynek két végére súlyos terheket helyeztek. A földszoroson nincs meg az izosztázia, vagyis a tömegnek függélyes irányban való kiegyenlítődése. Ehhez járulnak a minden képzete tét felülmúló hatalmas vízszintes irányú erők, amelyekkel Amerika két fele és a napi tengerjárás a földszorost marcangolják. A földszoros mai alakja csak gyenge elképzelést nyújt ezekről a hatalmas erőkifejtésekről. — Képletesen azt mondhatnám, hogy a földszoros ma törésig megfeszített bothoz ha sonló. Ha egy ilyen botot bemetszenek, szétpattan. — Az amerikaiak azt hiszik, hogy minden kellemetlenségtől és veszedelemtől megszabadulnak, ha a földszorost egy három kilométer széles és legalább ötszáz méter mély csatornával szétrobbantják. — Uraim, ez nem lenne egyéb, mint az a veszedelmes bemetszés, amely az isztmuszt szét fogja pattantam, ha a robbantás az iszt- musz egész szélességén egyszerre következik be. — Önök közül bizonyára sokan ismerik az amerikai terv egyes részleteit.. Az amerikaiak, vagy szabatosan a Ney Canal Cy. a csatorna középső vonalán másfél kilométeres mélységben aknákat helyezett el. Minden akna alján robbanó kamarák vannak, amelyeket 100.000 tonna neobrizittal töltöttek meg. Százötven ilyen kamarát helyeztek el. A főaknák mellett ezer méterrel magasabban mindkét oldalon mellékaknák vannak, melyeknek az a rendeltetésük, hogy a mélységből felrepitett sziklatömegeket oldalra szóri ják. A négyszázötven aknának egyszerre való felrobbantása, mintegy busz millió torna ne- obrizit detonációja a legkiválóbb szakértők véleménye szerint alapjaiban rázza meg az isztmust ... A bot széttörik, szétforgácsoló- dik . . . végei mindig tovább . . . tovább... távolodnak, az Atlantikum és Pacifikum vize egymásba ömlik ... és . . . a Golfáram, a mi éltetőnk . . . a mi áldásunk ... a Golf- áram . . . Uraim . . . most kelet-nyugati irányt vesz fel, elhagyja régi medrét az Atlan- tikumban és átfolyik a Csendes Óceánba . . . — Ha ez bekövetkezik ... és minden valószínűség szerint be kell következnie . . . Északeurópa meghal. A szónok szünetet tartott. Halálos csend uralkodott a teremben. A skót képviselő folytatta: — Nem akarok rémképeket festeni a falra, amiket önök mindnyájan ismernek a napilapokból. Csak azt akarom mondani, hogy a nullizoterma, a null fokú évi átlagos hőmérséklet földrajzi vonala ekkor Londonon és Berlinen fog átvonulni. Londonnak és Berlinnek olyan éghajlata lesz, mint aminő most Is- landban és Archangelszkben uralkodik. Londontól és berlintől északra fekvő területek menthetetlenül eljegesednek. Európára a gazdasági következmények katasztrofálisak lesznek. — Ezt mind el lehet kerülni, ha az amerikaiak fokozatosan robbantanak, amint a javaslatunk is követeli. Ez ugyan nagyobb kiadásokat jelent a New Canal Cy.-nek, vagyis az amerikai gazdaságnak. De a minimumra redukálja a veszélyt Európára vonatkozólag. Éppen ezért nekünk ki kell tartanunk azon követelés mellett, hogy a robbantást fokozatosan végezzék. A ház tomboló tapsviharában hagyta el Mr. Bertie a szószéket. Olaf Larsen, Norvé-: gia képviselője következett szólásra. Amint a norvég magas, sovány alakja megjelent a szószéken, a házban nagy mozgás támadt. Ismerték impulziv természetét.; Nem igen szokta mérsékelni szavait. — Uraim, nem vagyok hajlandó a kérdést azokkal a szavakkal egyszerűen lezárni, amiket előttem szóló tisztelt képviselőtársam mondott. A kendőzetlen igazságot akarom önöknek feltárni. — Egyszerűen csalárd játék, amikor a New Canal Cy. néhány a közvéleménytől eltérő szakértői vélemény mögé húzódik. Olyan szakértői vélemények ezek, amelyeknek meghozatalában a dollár játszott igen tekintélyes szerepet. Azok a kapitalista érdekeltségek, amelyek a Csatorna-Társaság mögött állanak, tudják . . . nem félek nyíltan és tartózkodás nélkül kimondani . . . tudják . nagyon jól, hogy mit akarnak. — Ezeknél a szavaknál öklével hatalmasat ütött a pulpitusra. — Nem kivannak egyebet, minthogy az következzék be, aminek előttem szőlő képviselőtársam szerint feltétlenül be kell következnie, üiszen talán nincs egyszerűbb módja az európai kon- kurrens megsemmisítésének . . . Más szavakkal ... ott egy néhány amerikai milliárdos kapitalista érdeke. Itt Európa millióinak élete és halála!--- Biztos, hogy a csatorna fokozatos robbantása néhány milliárddal növelné a költségeket. De mit jelent ez egész nemzetek pusztulása mellett! — Nem az úgynevezett világlelki ismerethez apellálok — Megvetően legyintett a kezével. — Ez a rekvizitum mindig kudarcot vallott, űrkor a nagy disznőságokal meg keb lett volna akadályozni. Az amerikai nép emberi érzékre és szabadságtudatára apellálok, amely ne:;-, fcgia megtűrni, hogy néhány hatalomra vágyó kapitalista büuös szövetsége terrorizálja. — Tíz napon belül összeül az amerikai parlament. Hogyan fog dönteni nem tudom. Ha azonban apellálásunk nem használ, akkor már most apellálok Európa felfegyverzett erejére. Ha nem tudjuk megakadályozni a borzalmakat, meg fogjuk bosszulni magunkat, amig lélekzet lesz bennünk. Ezt tartsák szem előtt odaát. Ez az én véleményem. Kutya, aki máskép gondolkozik. , Ügyet sem vetett a tomboló tetszésre, amikor elhagyta a szónoki emelvényt. Az elnök szakította meg a tomboló tapsvihart. — Uraim! A ház előadója következik. (Folyta tűk.) (9)
