Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-04 / 201. (1239.) szám

4 1926 szeptember 4, szombat. A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XXX. A föidrengéstan jelentősége utánnyomás tno* Ez az év a fokozott földrengésd tevé­kenység esztendeje. A világ minden részé­ből jelentések számoltak be a földrengés pusztításairól. Különösen hatalmas rengések voltak a keletindiai szigetvilágban, Szumat- ra szigetén, pusztitó rengések rázták meg az európai mediterrándumot is, amelyben külö­nösen Kréta és Rhodos szigeteken okoztak kárt. De erre mifelénk is rémitgette a ha­talmas erő a népet, nyár derekán Ruszinsz- kuoan Teresova környékén szaladt végig egy pusztitó rengési hullám, amely sok anyagi kárt okozott. Amikor e sorokat Írjuk, a rá­dió arról a borzalmas pusztításról számol be, amelyet augusztus utolsó napján az Azori szigetekhez tartozó Fayalon vitt véghez ez a titokzatos belső erő. Horta fővárosban 4000 kőház omlott össze, 24 halott s több száz sebesült lett áldozata a borzalmas katasztrófának. Furcsa érzés lehet az, amikor az ember alatt megmozdul a szilárdnak hitt föld. Oly diósán építettünk rá, oly nyugodtan tá­maszkodunk rá, hisz anyánknak szoktuk ne­velni. Azt szoktuk mondani, hogy oly bizto­san áll valami, mintha kősziklára építettük volna. De nem így gondolkozik a japáni nép. Oh, a japáni ember Japán bizonyos vidé­kein nem nagyon szeret valami nehéz dolgo­kat tudni a feje fölött. Egy percig sincs biz­tonságban aziránt, hogy nem mozdul-e meg a föld alatta, nem omlik-e össze nyomorult alkotása s nem temeti-e a romok alá egész családjával együtt. Délamerika nyugati partjain nem is ©pi­tének a házaknak tetőt Arica és Iquique vi­dékén. Itt sohasem esik az eső, az ellen te­hát nem kell, a napsugarak ellen elegendő egy jó nagy ponyva, minek rakjon tehát az ember a feje fölé gerendákat, köveket, ami­kor azok minden pillanatban a fejére zuhan­hatnak. Mert bizony a föld szilárd kérge nem olyan nagyon biztos talaj. Régebben azt hit­ték, hogy földünk tűi van a „Sturm und Drang“ perióduson s csak a hegyekben érez­hető még a tömegmozgások utóhatása. A szeizmikus mozgásokat, ahogyan a földren­géseket egy görög szó után elnevezték, a ré- gente elviharzott kéregmozgások utórezgé­seinek tartották, de nem hittek abban, hogy ezek a rengések észrevehető eltolódásokat hozhatnának létre a föld kérgében. Kétel­kedtek a partok emelkedéséről és sülyedé- sécől szóló régi feljegyzések igazságában. Csak újabb időben kezdtek a természet- vizsgálók ezzel a tüneménnyel behatóbban foglalkozni s büszkék lehetünk rá, hogy az első, térképpel kisért, tudományos földrengés - tanulmány Magyarországból származik. Az 1810. évi moóri földrengés volt az, ame­lyet Kitaibel, Tomcsányi és Fabrici pesti egyetemi tanárok tanulmányoztak és szép munkában le is írtak. Ez az első tudományos földrengéstani munka az egész világiroda­lomban. Ma már egész külön tudománnyá fejlő­dött a szeizmológia, a földrengéstan. Méltán kérdezhetné valaki, hogy hát mi haszna van a földrengéstannak? Igaz, hogy a tudósnak nem is kötelessége azzal törődni, hogy van-e valami gyakorlati haszna annak, amit tanul­mányoz, de nyugtassuk meg azokat, akik a szeizmológia gyakorlati jelentőségét is köve­telik. A mi uj tudományunk már azzal is ke­csegtet, hogy nincs messze az az idő, amikor előre meg tudjuk jósolni a földrengést. Képzeljük el, hogy hány ezer és ezer ember életét menthette volna meg a messinai föld­rengésjelző állomás igazgatója, ha osak tiz perccel a földrengés bekövetkezése előtt megszólaltathatott volna, valami vészharan­got, vagy valami vészjelző ágyulö vés eket te­hetett volna, amelyek a mély álomba merült lakosságot felriasztják abból az álomból, amelyből nem volt többé felébredésük. (Folytatjuk.) & misánaSksiinazottak betegbiztosításának törvényjavaslata ElkéssfiSS a Javaslat tervezete — A parlament ősszel tárgyalja a javaslatot Prága, szeptember 3­Még a régi koalíciós rezsim alatt, a mun- kásbiztositás tárgyalásakor megegyeztek a cseh pártok abban, hogy a magánalkalmazot­tak biztosítását külön törvénnyel fogja a par­lament rendezni. A törvényjavaslat előkészí­tésével megbízott bizottság tervezetét most nyújtotta át a népjóléti minisztérium beteg­biztosítási ügyosztályának. A javaslat termé­szetesen még nem teljes, hiányzik abból az illetékek s a prémiumok megállapitása és a biztosítások osztályozása. A véglegesen megszövegezett javaslatot részletes indokolásával együtt még az ősz folyamán a Ház elé terjesztik. Az ed­digi tervek szerint a magánalkalmazot­tak biztosításáról szóló törvény január el­sején már érvénybe lépne. Mindez természetesen a politikai helyzet alakulásától is függ. A magánalkalmazottak kötelező beteg­biztosításának e javaslata mindazon szemé­lyekre vonatkozik, akik szerződéses, szolgá­lati vagy tanoncviszonyban meghatározott munkát vagy szolgálatot végeznek. A beteg­biztosítás kötelezettsége a következőkre fog vonatkozni: 1. Hivatalnokok, gyakornokok, technikai, kereskedelmi, üzemi, irodai, mühelyi al­kalmazottak, továbbá magántitkárok, magántanitók és ne­velők, egyházaknál és egyházközségeknél működő alkalmazottak és szabad hivatásokra előkészülő gyakornokok, jelöltek és volontő- rök. 2. Belső és külső szolgálatra beosztott irodai alkalmazottak, beleértve azokat is, akik értéktárgyak kihor­dásával vannak megbizva. Az ügyvédi és köz­jegyzői irodák összes alkalmazottai. Csak azok nem esnek biztositási kötelezettség alá, akik takarítási, szolgai munkát végeznek- B. A kereskedelmi üzemek alkalmazottai és tanoncai, amennyiben kimondottan kereskedelmi al­kalmazottak vagy kereskedelmi tanoncok az illetők. 4. Az újságok, folyóiratok, állandó színhá­zak, zeneegyesületek, állandó sportegyesületek összes alkalmazot­tai, továbbá kiállítási szervezeteknek, neve­lőintézeteknek, népjóléti intézeteknek, gyógy- és humánus intézeteknek és végül orvosok­nak és fogtechnikusoknak alkalmazottai. 5. Utazók, ügynökök és üzletvezetők, akik egy vagy több vállalat nevében és szám­lájára dolgoznak, még akkor is, ha csak szá­zalékra dolgoznak, feltéve, ha a munkaszer­ződés feltételei velük szemben fenn nem ál­lanak. 9 6. Más alkalmazottak, akik az 1910. évi vagy 1922 január 31-iki tör­vénynek vannak alávetve. 7. Alkalmazottak, akiknek állandóan és nem ideiglenesen van foglalkozásuk, még pedig: ellenőrök, művezetők, épitészfelügye- lők, kocsivezetők, erdőőrök stb. Továbbá al­kalmazottak, akik árukat átvesznek, raktár- nokok, rajzolók, akik nemcsak mechanikus másolatokat készítenek és alkalmazottak, akik saját felelősségükre olyan munkát vé­geznek, amely a rendes munkásénál nagyobb szakképzettséget igényel. A ruszinszkói magyar iskolák szomorú tanévisyitása Csökkent a magyar iskolák tanulóinak létszáma — Késik az ungvári magyar polgári befejező tanfolyama ügyének rendezése Ungvár, szeptember 3. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hirlap hozta nyilvánosságra elsőnek azt, hogy amig Ruszinszkóban a cseh polgári iskolák az intézet középiskola jelle­gét kidomborító befejező tanfolyammal bir- nak, addig ugyanez a ruszin és magyar pol­gári iskoláknál hiányzik. A kétféle iskola egyenrangusitásának érdekében akkor erős akció indult meg, melynek élén Árky Ákos ruszinszkói magyar pártvezér állott. Az első lépés az volt, hogy összeiratták azon tanulókat, akik a befejező kurzusra be akarnak iratkozni. Ezt az ivet kérvény kísére­tében adták át Simek tanügyi referensnek, aki azt — állítólag — jó véleményezéssel Prágába küldötte elintézés végett. Azóta is többször érdeklődött nála az ungvári magyar­ság az ügy elintézésére vonatkozólag, eddig azonban eredménytelenül. Tekintettel arra, hogy itt nem valami különös kormánykegy­ről van szó, hanem olyan követelményről, melyet maga a törvény is előír és melynek nem teljesí­tése törvényellenes, élénken világit ez is a kormánynak a ma­gyarság jogos követeléseivel szemben való magatartására. Simek tanügyi referens különben szep­tember 2-án személyesen utazott Prágába, hogy a rendkívül kinos ügyben a miniszter döntését kieszközölje. A szeptemberi beiratások egyébként igen szomorú fényt vetnek a ruszinszkói magyar­ság kulturális helyzetére. A magyar iskolák növendékeinek szá­ma a tavaly^ beír algákhoz vi§zgnyUya S0—50 százalékkal apadt. Ez nem azt jelenti, hogy Ruszinszkóban a magyar gyermekek száma apadóban van, ha­nem azt, hogy a magyar szülők egy része engedve a hi­vatalos tényezők buzgó rábeszélésének, gyermekeiket a szlovák, vagy a cseh is­kolákba íratták be. A magyar szülők egy részének eme ma­gatartása elgáncsolja a magyarság vezetőinek azon törekvését, hogy az itt élő magyar nem­zet kultúrájának jentartása érdekében a békeszerződésben biztosított jogaihoz a magyarságot hozzájuttassa. A kormány exponenseinek az az érvelé­se, hogy a gyermek csakis a cseh és szlovák iskolákban haladhat előre, hamis, mert az­zal, hogy nyelvtudás nélkül a magyar gyermekeket cseh és szlovák iskolákban kinoztatják, képtelenekké te­szik őket az egyes tudományágak elsajá­títására és félembereket nevelnek belő­lük. Az ilyen emberekből a társadalomnak nem nagy haszna lesz és a magyarságnak nem lesz módja intelligenciájának utánpót­lásáról gondoskodni, ami egyet jelent az el- nemzetlenitő centralista politika magyarel­lenes céljainak valóraválásával. Ezt a magyarságra nézve szomorú hely­zetet elősegíti az is, hogy a cseh iskolákat a többi iskolákkal szemben rendkívül nagy előnyökben részesítik. Példa erre az ungvári cseh polgári, amely decemberben bevonul az ungparti hatalmas kétemeletes palotába, aho­va pedig a ruszin-magyar polgárinak kellett volna bevonulnia. Pozsonyban is megalakult a magyar akadémikusok egyesülete Pozsony, szeptember 3. A pozsonyi Komensky-egyetem magyar hallgatói a prágai és brünni magyár diákság példáját követve szintén megalakították a maguk egyesületét. A három belföldi egye­temváros magyar főiskolás fiatalsága tehát akadémikus érdekei védelmére egységes munkafronton tömörült. A pozsonyi magyar akadémikus kör előkészítése sokáig tartott, de az egyetemi hatóságok jóakarattal kezel­ték a magyar diákság jogos kívánságát s az egyesület a Komensky-egyetem rektorátusá­nak beleegyezésével végre mégis megalakul­hatott. Az ünepélyes megalakulás szeptember 1-én történt meg a Royal-szálló kistermében. A gyűlést Csernyánszky Kálmán orvostan­hallgató lendületes beszéde nyitotta meg. Az alapszabályok felolvasása és elfoga­dása után az uj diákszervezet megválasztotta első tisztikarát. Elnök Csáder Mihály orvos­tanhallgató, titkár Cottely Isván jogász, pénz­táros Scheffer Frigyes, jegyző Duka-Zólyo- mi Norbert. Az uj elnök meghatottan mondott köszö­netét az első tisztikar nevében a kitüntet bizalomért s programbeszédében a bajtársi összetartást, a keresztény szellem s a magyar kultúra ápolását s a szlovák diáksággal való barátságos viszonyt kötötte a magyar diákok lelkére. Ajánlatára a gyűlés kimondotta a csehszlovákiai magyar akadémikus mozgalomhoz vadó lelkes csatlakozást. * A pozsonyi MAKK megalakulása akadé­mikus mozgalmunk további fejlődését döntő módon befolyásolja. A pozsonyi diákkör fon­tos összekötőkapocsnak Ígérkezik a magyar akadémikusszövetség egyetemvárosi és vidé­ki, tehát belső akadémikus munka jellegű és társadalmi szervei között. Amint megerő­södik a pozsonyi egyesület, előreláthatólag ide kerül át az a vezetőszerep, melyet aka­démikus mozgalmunkban eddig Prága birto­kolt A pozsonyi MAKK alakuló gyűlése, me­lyen a prágai MAKK testvéregyesületet Kessler Edgár képviselte, nemes munkát Ígé­rő hangulatban oszlott széjjel. A kisebbségek cserkészetének nemzetközi védelme A IV. nemzetközi cserkészkonferencia fontos határozata Kandersty, augusztus végén. A nemzetközi cserkészkonferencia napok óta tartó tanulságos tárgyalásai ünnepélyes keretek között befejeződtek. Az utolsó ülé­sen H. S. Martin, a nemzetközi iroda igazga­tója felolvasta a konferenciának a nemzeti ki­sebbségek cserkészetének védelmére vonat­kozó határozatát, amit a konferencia résztve­vői ismét euvhanguan jóváhagytak. A hatá­rozatot, miután az az utódállamok magyar kisebbségeit is közelről érdekli, szószerint közöljük: „A IV. Nemzetközi Cserkészkonferencia nyomatékosan felhívja azoknak az államok­nak a Cserkészszövetségeit, melyekben ki­sebbségek vannak, hogv ezeknek a kisebbsé­geknek adiák meg a cserkészcsapatok alakí­tására való jogot, melyek a Nemzeti Cser­készszövetséghez tartozván és annak szabály­zatainak alávetve, bírnak azzal a joggal, hogy cspat életükben saját nyelvüket használhassák és megnevezhessék saját cserkésztisztjeiket és vezetőiket, akik azonban mindenképpen az állam polgárai. A konferencia továbbá hatá­rozatiig ama véleményének ad kifejezést, hogy minden oly nehézséget, mely egy állam kisebbségi nemzetiségéhez tartozó cserké­szeire vonatkozik, közvetlenül származási ál­lamuk Cserkészszövetsége és az illető nem­zeti Cserkészszövetség egymás között oldják meg. Abban az esetben, ha a két szövetség komoly tárgyalások után sem tudna meg­egyezni, a kérdés végleges megoldás és ha­tározathozatal céljából a Nemzetközi Iroda utján a Nemzetközi Állandó Bizottság elé ter­jesztendő." A határozat elfogadása után a legköze­lebbi, 1929. évben megtartandó nemzetközi Jamboree helyének kijelölése került szóba. A Nemzetközi Irodához öt nemzet meghívása érkezett be: Csehszlovákia, Magyarország, Hollandia, Anglia és Amerika részéről. Mi­után a konferencia nem tartotta az időt meg­felelőnek a döntésre, a nemzetközi irodát bizta meg, hogy egv év leforgása alatt jelölje ki a legközelebbi Jamboree helyét a beérke­zett meghívások alapján. m III 01 t£ if II W f» | és életöröme csak an­nak van, aki egészsé­ges. Helyesen alkal­mazott másságé és | fertőtlenítés mellett te is egészséges marad­I hatsz. Ehhez a régen bevált MPft

Next

/
Thumbnails
Contents