Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-03 / 200. (1238.) szám

1926 szeptember B, péntek, mBsaKPxsmmasitv:^ Szeptember elseje a kassai magyar iskolákban Á magyar diákok a kassai reálgimnáziumban mostohagyerekek — A magyar osztályok épülete ..nem iskola, hanem börtön" — A lel söipariskola magyar első osztályába nyolcvan jelentkező közül csak harmincat vettek iel — Emelkedett a magyar elemi tanulóinak a száma A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától Kassa, szeptember 2. (Saját tudósítónktól.) Az uj tanév szokat­lan élénkséggel köszöntőit be Kassán, a vá­rost valósággal elözönlik az egész országból ideérkező diákok. Kassa ma körülbelül négy­szer akkora területről szívja fel különféle is­kolái révén a tanulóifjúságot, mint a bábom előtt. Ezzel magyarázható az a népvándorlás, amely szeptember első napjaiban valóságos áradatként lepi el a várost. Hivatalos adatok szerint Kassára az idén is közel kétezer diák és diákleány vonult be. Megelevenedtek a nyári álmukat végigszundikáló iskolafolyo­sók, vidám napsütötte arcok s' a vidék búza- virágos lehelete vonul be a tudományok ko­moly csarnokaiba. Az állami reálgimnáziumban az idén is 1400—1500 tanulóra számítanak, amiből kö­rülbelül hatszáz esik a magyar párhuzamos osztályokra. A szlovák osztályok a volt pre­montrei rend gyönyörű épületében vannak elhelyezve s a cseh és szlovák fiatalságnak a higiénikus s modern tantermeken kívül az összes szükséges szertárak, kísérleti termek, rajztermek, tornaterem síb. rendelkezésre állnak. A magyar osztályok egy olyan épületben vannak elhelyezve, melyről az egyik tan­ügyi referens jegyezte meg a minap, hogy az nem iskola, hanem börtön. A Kovács-utcai volt elemi iskola rozzant és ócska épület, homályos, barátságtalan fo­lyosókkal s ide van bepréselve haíszáz ma­gyar reálgimnazista. Rajztermük, kísérleti termük, szertáruk, könyvtáruk, tornatermük nincsen- Ezekhez a helyiségekhez a magyar ifjúság csak a délutáni órákban juthat a szomszédos szlovák tagozat szívessége, job­ban mondva kegyelme folytán, mert ezekre a helyiségekre ott is szükség van s igv a ma­gyar tagozat diákjai azt csak olyan esetekben használhatják, amikor az a szlovákoknak nem alkalmatlan. Az eredmény ilyenformán az, hogy a tanulóifjúság délutánjainak nagy ré­sze veszendőbe megy, meri a rajz- vagy tor­naórákat az esti órákban vagy késő délután kel) megtartani. Könyvtára ezidén sem lesz a kassai reál- gimnázium haíszáz magyar tanulójának, képzelhető, hogy minő nehézségbe ütközik igv7 például az irodaimat vagy történelmet tanítani. Tavaly tizenkét osztályban tanítottak, az idén az első ma^ar osztályba nyolcvannál többen iratkoztak be s így tizenhárom tanteremre lesz szükség, csak az a kérdés, hogy honnan veszik ezt a tantermet, mert az épületben volna ugyan még egy tanterem, de ide egy szlovák osz­tályt helyeztek el s ho~v ez a helyiség felsza­badul 'on. arra igen kevés a remény. Általános a panasz, hogy a reálgimná­zium 1500 növendékének kicsiny a két épü­let. Illetékes helyen foglalkoznak azzal a tervvel, hogy egy vagy két esztendő múlva megszün­tetik a kassai szlovák reáliskolát, mely­nek nyolc osztályába az idén is alig irat­kozott be százötven tanuló. Az ábam részére rendkívül nagy kiadást jelent a kassai reáliskola fentartása, ahol a 150 tanuló részére ugyanannyi professzorra van szükség, mint egy 6—800 főnyi létszám­mal biró inás középiskolában. A kassai reál­iskola kevésszámú növendéke nagy. egészsé­ges s az összes szükséges tantermekkel ren­delkező énületben van elhelyezve, melvben 5—600 diákot is a legnagyobb könnyűséggel ©'3««®©®©3£0®®®a®3G®©©®3©a®'©®©©©® I íriszt® ílrlMíe I 1 | <r) ® Tizenegy nyelvre lefordl­ŐJ tott. világsikert elért könyv. (k & Ara Kitéve: 65.— ^ ^ „ kötve '75.— G Megrendelhető a „Prágai S Magyar Hírlap" könyvosz­tályánál. PrahaU..Panskál2. O? n C©®©® 3í S-ö ít 0©O©®©0> ü©®® * *•«. r-nr'- r- /*•,►*• ; >'■*’íT%tr*>**’’• I ! a magyar nyelv bites ős esküdt tör- ü ! vért;/sr.éki telin ácsa y | Prága!., mm® S. síéin | \ Okmánymásolatok és fordítások postafordultával C valő elkészitéso és hitolesltéso. Ügyvédeknek és , ö hivataloknak árengedmény. n lehetne oktatni. A reálgimnázium magyar tagozata részére alkalmas volna a mai reál­iskola s ezt ajánljuk az illetékes körök figyel­mébe, ahol be kell látni azt, hogy hatszáz ta­nulót nem lehet egy olyan épületben nevelni, amelyről a tanügyi referens is megállapítot­ta, hogy nem iskola, hanem börtön. Ugyancsak tanügyi körökben merült fel az a gondolat, hogy a volt magyar felsőbb leányiskola épületében elhelyezett szlovák leánygimnáziumot is jó volna takarékossági okokból leépíteni.. A leám—imnázium helyi­ségei szintén egy 5-^600 tanulóval rendelke­ző intézet céljainak felelnek meg s az inté­zetben és az azzal kapcsolatos internátusbán mindössze száz diákleány iratkozott be. Ilyen körülmények között igen nagy luxus az intézet fentartása, különösen ,ha tekintet­be vesszük, hogy a leánygimnáziumban csak­nem ugyanaz a tanítási anyag, ami a koedu- kációs reálgimnáziumban. Ámint jól infor­mált körökből értesültem, a leánygimnázium helyére a kassai szlo­vák tanítóképzőt tervezik- A kassai felsőipariskola magyar tagoza­tának első osztályába nyolcvan tanuló jelent­kezett, ezek közül ötvennek voltak rendben az okmányai, de ebből az ötvenből csak harmincat vesz­nek fel, noha az elmúlt tanévben negy­venöt hallgatója volt az első osztálynak. A kassai felsőipariskola az egyetlen szlovénszkói gépészeti szakiskola, melynek magyar párhuzamos osztálya van. Az egymilliónvi szlovénszkói magyar­ságnak harminc hellyel kell beérnie, míg a többi ötren jelentkező hiába utazott le Kassára Husztról, Érsekújvárról, Po­zsonyból és Komáromból, Egyetlen vigasztaló jelenség a kassai magyar iskolaügy terén, hogy a magyar elemi iskola elsöosztályu ta­nulóinak a száma az idén örvendetesen emelkedett, ami a dotaznik-rendszer részbeni megszünte­tésének komoly eredménye. (b. !.)■­A kisebbségi kérdés az Interparlamentáris Unió előtt S-iskáciE séawassIaSa a népszövetség előtti kontradiktorias eljárást sürgeti — asrxevlcjsy Albert a lefegyverzés Igazságtalan módja ellen — Saját tudósit ónktól — Géni, szeptember 2. Az Interparlamen­táris Unió — mint ismeretes — ebben az évben nem tartott konferenciát. Csupán in­terparlamentáris hetet rendeztek, amelyen a magyarországi delegátusok: Berzeviczy Al­bert és Lukács György, továbbá Radisics Elemér hatásos tevékenységet fejtettek ki. Az Unió a mostani alkalommal jutóit, annak a kérdésnek megvizsgálására, mi okozza a parlamentarizmus világszerte észlelhető krí­zisét. Mártii német kancellár ebben az euró­pai államok általános betegségének tünetét látja. Berzeviczy Albert felszólalásában az Uniót jelölte meg alkalmas szervnek a pro­liién! a m egv i zsgál ásár a. Az etnikai bizottságban a kisebbségi kérdést tárgyalták. Lukács György felszóla­lásában rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdést a politikai világ nagy közvéleménye elismerte. Lukács György előterjesztette a magyar ja­vaslatot. A legnagyobb sérelmet abban látja, hogy a kisebbségeknek ma nem adják meg a jogot ahhoz, hogy panaszaikat illetékes fórum elé terjeszthessék, nincs kontradiktórikus eljárás, ahol a vádló ’’}álmn szemben állhatna a vádlottal. A magyar javaslat elvben elfogadja a ki­sebbségi védelemnek mai rendszerét, de an­nak fejlesztését óhajtja. Lukács György be­jelentette a magyar kormány készségét arra, hogy amennyiben más állam hasonló kész­séget mutat, megvalósítja a paritásos bizott­ságokat. A javaslattal szemben az ellenzéket Markovich jugoszláv kiküldött képviselte. A bizottság Markovich érvelésével szemben úgy döntött, hogy a javaslatot kinyomat­ja s megvizsgálására albizottságot alakit. A lefegyverző bizottságban Berzeviczy Al­bert szólalt fel. Rámutatott arra a nagy mél­tánytalanságra, amely a lefegyverzéssel kap­csolatban a legyőzött nemzeteket érte. Egyes államok a lefegyverzés előfeltételéül szolgá­ló feltételeket nem látják megvalósított ak­nák, ne-m csökkentik a fegyverkezést, sőt nö­velik hadseregüknek a békebeli létszámot meghaladó nagyságát. A nemzeteket meg­illető jogok egyenlősége csak akkor biztosít­ható, ha megszüntetik a mai helyzetet, azt, hogy az egyik fél állig fegyverkeze-tíen áll­hasson szemben a legelemibb védekezés le­hetőségétől is megfosztott legyőzött féllel. A magyar főiskolai hallgatók kongresszusa előtt A csehszlovákiai magyar diákság jobb sorsának előkészítése — A magyar közélel vezetői üdvös- lik a mozgalmat Léva, szeptember 2. . (Saját tudósítónktól). A csehszlovákiai magyar főiskolai hallgatók országos kongresszusától már csak pár nap vá­laszt el mindössze. Annál izgalmasabban folyik a garamvölgyi főiskolások szövet Ágéból alakí­tott. rendezőbizotíság munkája mely a lévai magyar diákságot történelmi, je­lentőségűvé kívánja emelni a Csehszlovákiai Magyar Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének megalakításával. A garamvölgyi egyetemi polgárok serény munkáját, mely a lévai Katolikus Kör székha­zában berendezett irodában állandóan folyik, gyakran zavarja meg a postás, aki leveleket hoz. Ezekben a levelekben a szlövenszkói és ruszinszkői magyar közélet vezetőíáríiái köszön­tik a magyar diákságot nagy elhatározása al­kalmából és szerencsét kívánnak az elindulás­hoz, mely nemes magyar célok felé vezet és örömmel vállalják a kongresszus védnöki tisztét. A rendezőbizottság védnökökül magyar köz­életünk következő jeleseit kérte fel: Alapy Gyula dr., Árky Ákos, Aixinger László dr., Balog Elemér dr.. Blauár Béla dr., Czinke István, Csimazia Sándor, Dzurányi László, Egry Ferenc, Fedor Miklós, Feszty Bála, Flach- barth Ernő dr., Flórián Gyula dr., Forgich An­tal, Füssy Kálmán, Grosschmied Géza dr., Hokky Károly, Here Ignác, Holota János dr., Jablo- nitzky János dr., Jankovits Marczel dr., Keller Imre, ifj. Koczor Gyula, Körinek Lajos, Kor- láth Endre dr., Mécs László, Molecz Dániel. Nitsch Andor, Novek Béla, Polák Gyula dr., Richter János, Salkoyszky Jenő dr., Söröss Béla, Szent-Ivány József, Szi-klay Ferenc dr., Szilassy Béla dr., Sziillő Géza dr., Tarján Ödön. Torna István, Törköly József dr., Vladár József, Nosz- kay Ödön, továbbá pedig Léváról: Balog Sándor dr., Bolemann János dr.. Bándy Endre, Boross Gyula, Dodek János, Ferencz Ferenc, Frasch József, Antal Gyula, Gyapy Ede dr., Halász Ist­ván. Kersék János dr., Klain Ödön. Kmoskó Béla dr., Lakner Zoltán dr.. Mautner József dr„ Medveczky Sándor, Kriek Jenő, Schoeller Gusz­táv és Schubert Tódor. A garamvölgyi főiskolások szövetsége, mint az országos kongresszus rendezésével megbízóit, örömmel várja nem csupán a diákság küldöt­teit, hanem a magyar diákságnak nagyjelentő­ségű ügyei iránt, érdeklődést mutató közönségek a magyar szülőket is és megtiszteltetésül venné, hogyha a védnöki kar is minél nagyobb szám- bán* képviselné magát a kongresszuson. wninni iiihí ■wjmiU.ii StrSbriw r©p!rst®S ir Kiofács «ll@n Krsmár nem fascista? Nagyiekerllfás késsül a ssefo nemzeti szocialista és nemzeti de­mokrata pártban — A P. M. H. munkatársától ­Frága, szeptember 2. A cseh politikai táborban két párt van kriti­kus válságban. Az egyik a csehszlovák szocialista párt, a másik a nemzeii demokrata párt. A cseh­szlovák szocialista párt — amint ismeretes — né­hány nap múlva tartja meg országos pártkon­gresszusát, amelyen el kell dőlnie a KIofács- és a Stribrny-szárny harcának. Stribrny egyes lapok jelentése szerint ezen kongresszus napjára nagy brosúráit készít elő, amelyben élesen támadni fogja Klofácsot és Honest. Klofácsot főleg a köztársasági elnök egyik kijelentéséről akarja teljesen leszerelni. A párt vasutaslapja radikális tisztogatást követel és élesen támadja Stribrnyt, valamint Tucsnyt is. Rámutat arra, hogy a Tncsny vezetése alatt álló munkásszer rezet óriási pénzeket áldozott személyi célokra. A cseh munkásszerveaetnek 60 ezer tagja van, de a vezetőségben a politizálás következtében elvesz­tette bizalmát s ezért követeli a lap, hogy mind­azokat. az embereket, akik a szakszervezetekbe a politikai harcot bevitték, távolítsák el a pártból, A nemzeti demokrata pártban ugyancsak nagy a vá’ság. A Lidové Novdny szerint harc folyik a Národny Listyben a higgadtabb és értelmesebb szerkesztők és Sis politikai szerkesztő között a lap fascista orientációja miatt.. A régi szervezetek csat: most ocsúdnak rá, hogy mi történt a nyári szünet alatt, amikor a vidéken mindenütt a lascislák vették kezük­be a. párt vezetését. Bebizonyosodott az is a Gajda-affór folyamé*, hogy a fascisták és a páit mai vezetősége között rokoni kötelékek is fennállanaE A köztársaság eiiáo,- 1 arc tulajdonképpen Kra­jnai- ellen is irányai. Azt várták ugyanis, hogy Kramár nyári szabad­ságáról visszatérve, legalább ideiglenes rendet, fog teremteni, de — úgy látszik —, hogy Kramár erre nem kapható, hanem a várakozás álláspontjára helyezkedik, mindaddig, amíg a két irány vala­melyike döntő befolyásra nem tesz szert a pártban. Ma mindenki tudja, hogy Kramár nem fascista és nem is akar a fascis- ták vezére lenni. De a fascizmust igen alkal­mas eszköznek véli a Hradzsinnal szemben. A párt higgadtabb vezérei azonban máris nyíltan állást foglalnak a fascista mozgalom ellen. így nemrégiben Brabec szenátor egy gyűlés alkalmá­val ezeket mondotta: — Ellenezzük úgy a jobb-, mint a baloldali puccskísérleteket és a törvényes harc mellett fog­lalunk állást. Minálunk nem lehet olasz értelem­ben fascizmust csinálni és erre nincs is szüksé­günk. mert. hiszen meg vannak a szokolistáink. Jezsek képviselő pedig egy vasutasgyülésen ugyancsak elit élte a puccskísérleteket, amelyek veszélyeztetik Csehszlovákia önállóságát. A nemzeti demokrata párt központi bizottsága valószínűleg e hónap közepén összeül, hogy vég­legesen és hivatalosan állást foglaljon a fasiz­mussal szemben. A fascisták pedig ezen a gyűlésen azt akarják kérni, ho-gy a pártból zárják ki Dvoracsek volt minisztert, aki jelenleg vezére a központi bizottságnak és aki első perctől kezdve nyíltan állást foglalt Hlava- csek és Sis fascista mozgalma ellen. xx A Brehm-et el kell Önnek olvasnia, mert ennél igazubbat, szebbet, bajosabbat még sohasem Alak és tálán sohasem lógnak Írni az állatokról. — A magyar újságírók szindikátusának elnöksége a teljhatalmú miniszternél. Pozso- zsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A Cseh­szlovákiai Hí gyár Újságírók Szindikátusá­nak elnöksége részéről Kasztot* Ernő dr. ügy­vezető elnök, Ternyei László ügyvezető tit­kár és Lukovich Jőszef főtitkár ma délelőtt megjelentek Eállay József teljhatalmú mi­niszter előtt. A félórás kihallgatáson elsősor­ban a szlövenszkói újságírók vasúti jegykr'r- dése került szóba és a miniszter mindenben hozzájárult a szindikátus elnökségének előter­jesztéséhez. — Tanári áthelyezés. Az iskolaügyi miniszté­rium Németh Pál hittanárt. Rimaszombatból a rozs- nyói állami reálgimnáziumhoz helyezte, át. — Tanár váltó zás a dobsinai kereskedelmi is­kolánál. Dobsinai tudósítónk jelenti: Az iskolaügyi minisztérium Jarosláv Bökni dobsinai kereskedel­mi iskolai tanárt a nyiírai kereskedelmi akadé­miához és helyette Pardubifzból hasonló minőség­ben Sudhánek Ferencet Dobsinára helyezte át. — Német birodalmi képviselők látogatása Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Vasárnap délelőtt többtagú német bi­rodalmi képviselőkből álló csoport látogatja meg Budapestet. A vendégek négy napig fognak a ma­gyar fővárosban tartózkodni. — Orvosszövetségi gyűlés Gömörben. Rima­szombati tudósítónk jelenti: Tegnap tartották meg a rimaszombati orvos'ok szövetségi ülésüket Zebery István dr. főorvos elnöklésével. A napi­rend egyetlen tárgya a Csehszlovák Orvosszö­vetségbe való belépés kérdése volt. Határozatot nem hoztak, ellenben több hozzászólás után az n nézet, alakult ki, hogy a testületi belépésnek semmi akadálya nincsen, a tagok azonban egyenként nem léphetnek be a Jednotába. — Az iparosszövetség szervezési munkája. Az országos .iparosszövetség Kassán tartott értekezlete után vasárnap a szövetség elnöke, Koczor Gyula képviselő Gálszécsre utazott, ahol aznap tartotta alakuló közgyűlését a gálszécsi járási iparlársulat. A közgyűlést Berecaky Béla szolgabiró nyitotta meg, aki az, uj ipart örvény előnyeit és az ipartár­sulatoknak biztositólI nagy hatáskört ismertette. Az alapszabályok elfogadása után megtörtént a tisztviselők választása és elnökké Jendrék Ferenc asztalost, alelnökökké Ilozákv Elek szabót és Rlunt Sándor kereskedőt választották meg. Helyey Gyu­la alelnök lendületes beszéde után Koczor Gyula képviselő mondott az iparosok szervezked sénok és gazdasági önvédelmének minden kérdésére ki­terjedő. nagyszabású beszédet. Koczor képviseld beszédét általános helyeslés kisérte.

Next

/
Thumbnails
Contents