Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-26 / 220. (1258.) szám

1926 szeptember 26, vasárnap. 11 A budapesti büntetőtörvényszék elrendelte Fényes László letartóztatását Fényes elmondja távozása körülményeit — Útlevél nélkül, gyalog és csempész utón ment át Ausztriába — Jelenleg egy osztrák fürdőhelyen tartózkodik A munkásszakszervezetek közbenjárása a szakminiszte­reknél Prága, szeptember 25. A tegnapi nap folyamán a csehszlovák szakszervezetek küldöttsége interveniált a szakminisztereknél a munkanélküliség kér­désében. Először felkeresték Peroutka keres­kedelemügyi minisztert, majd Schiessel nép­jóléti és Roubik közmunkaügyi minisztert. A kereskedelemügyi miniszternek átnyújtottak egy memorandumot és főleg a további keres­kedelmi szerződések megkötését tették szóvá. A delegáció azt követelte, hogy az ilyen tárgyalásokon a szakszervezetek is részt- veliessenek. Továbbá követelték az ipari termékek vámvédelmének csökkentését és az állami szállítások centralizálását. Rámutaitak arra, hogy egyes ipari ágakat támogatni kell, különösen azokat, amelyek munkaalkalmat adnak. Peroutka miniszter részletes válaszában rámutatott arra, hogy a különböző álla­mokkal folytatandó kereskedelmi tárgya­lások reményt adnak, hogy a szerződések megkötése javulást fog hozni az ipari munkásság helyzetében Schiessel népjóléti miniszternél főleg a műnk anélküli segélyről tárgyaltak. A köz- munkaügyi minisztertől pedig azt kérték a szakszervezeti kiküldöttek, hogy közmunkák­kal javítson a munkanélküliek helyzetén. Roubik miniszter kijelentette, hogy a közutak javítására megindított akcióját kibővíti és eb­ből a célból egy külön útépítési alapot kell teremteni. A szakszervezeti delegáció a mi­niszterektől nyert információk alapján meg­elégedéssel távozott. Meghalt Hír György képviselő Budapest, szeptember 25. (Budapesti szerkesztőségünk telei omjelenrtése.) Hir György nemzetgyűlési képviselő, akinek ne­ve legutóbb a frankipörben tett vallomásával lett nevezetessé, ma a kora hajnali órákban a budapesti Szent Rókus kórházban hosszas szenvedés után 42 éves korában meghalt. Az elhunyt képviselő érdekes pályát futott meg. Mint hordár kezdte pályafutását. A világháborúban az őrmesterségig vitte. A "forradalmak utáni nyugatmagyarországi har­cok idején már saját különítménye volt. Itt elvesztette vagyonát, ami azután idegileg teljesen letörte. Hozzájárult még a frankügy- ben viselt szerepe is. Idegzete teljesen fel­őrlődött, úgyhogy 'egy alkalommal öngyilkos­sági kísérletet is elkövetett. Nemrégiben agyszélhüdés érte s azóta állandóan a kórház lakója volt. Dináarhamisitó bandát lepleztek le Versecen Belgrád, szeptember 25. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A versed rendőrség mesz- sze szétágazó bankjegyhamisitóbandát leple­zett le. Ma délben a bandának négy vezérét letartóztatták. Ezenkívül őrizetbe vettek még 15 személyt, akik ellen az a gyanú, merült fel, hogy tudomásuk volt a bankjegyhamisítók manipulációiról. A hamisító társaság kizáró­lag hamis százdináros bankjegyek gyártásá­val és forgalombahozatalával foglalkozott. A hamis bankjegyek egy részét a Bánátban he­lyezték el, a másik részét pedig Bécsbe vit­ték, ahol többezer darab hamis százdináros került forgalomba. A társaság fővezére a rendőrség tudomása szerint jelenleg Páris- ban tartózkodik s a jugoszláv hatóságok már meg is tették az intézkedéseket, hogy a kül­ügyminisztérium utján kikérjék a francia kormánytól. Véres családi tragédia Smichovhan Prága, szeptember 25. Ma reggel véres tragédia játszódott le Smichovban. Kaibaus József kereskedelmi ügynök családi veszeke­dés közben revolvert rántott és rálőtt a fele­ségére. A golyó szíven találta az asszonyt, aki nyomban meghalt. Kalhaus ezután maga ellen fordította a revolvert és jobbhalántékán halálos sebet ejtett magán. A tragédia arra vezethető vissza, hogy Kalhaus nem akarta megengedni, hogy felesége a Varieté szinház revüjében fellépjen. Már régebben följelen­tés érkezett a rendőrségre, hogy a férfi veszé­lyes fenyegetésekkel támadta meg feleségét. A Kalhaus házaspár két kis gyermeket hagyott hátra. A tett színhelyén azonnal megjelent a rendőrség és a két hullát elszállitottatta. — Újból felépítik a római Vesta-templomot. Rómából írják: Boniinaik, a Fórum Romanum m/ulf évben elhunyt nagyhírű kutatójának tiszteletére a közoktatásügyi miniszter rendeletére a Fórumán lévő Vfsta-templom nagy részét újbóli felépítik. A leni!: lomot egészen azért nem építik fel, mert az a: >'h inlógusok nem tudnak megegyezni. A templo­mi,• k;;nagyobbrészt a környéken heverő anyag­ból re<-inairól ják. Budapest, szeptember 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Lapunk tegnapi számában hirt adtunk arról, hogy Fé­nyes László, a budapesti baloldali ujságirő- gárda egyik legtermékenyebb tagja az ellene különböző sajtóvétségek cimén folyamatban levő büntető eljárások következményei elől Ausztriába szökött. A rendőrség most nyomo­zást indított, hogy Fényes milyen körülmé­nyek között léphette át a határt, mert legá­lis utón nem távozhatott az országból. A fő- kapitányság ugyanis kijelentette, hogy útlevelet Fényes számára nem állítottak ki, így tehát sem vasúttal, sem hajóval, sem pedig légi utón nem hagyhatta el Ma­gyarországot. Minden gyanú oda irányul, hogy Fényes az osztrák határ mentén a csempész ösvényeken gyalog léphette át a határt. , A távozás körülményeiről most Fényes László maga szólal meg a Pesti Napló mai számának hasábjain. —A lapokból értesültem árról, — mond­ja Fényes — hogy mindenfelé élénk diskusz- szió tárgyát képezi, hogy miképpen hagy­hattam el az ország határát. Hogy hagyhattam el azt az országot, — folytatja — amelyet sze­retek, úgy, mint bárki azok közül, akik ott jó­létben és biztonságban érzik magukat. Meg­nyugtathatom a hivatalos tényezőket, hogy nem útlevéllel jöttem. Semmiféle hatósági közeg sem volt segítségemre utamban. Magam készítettem elő menekülésemnek minden legapróbb részletét. Még azt is el­árulhatom, hogy vizen és hegyeken ke­resztül, egész éjszaka gyalogoltam és a csendőrökkel, akikkel útközben többször is találkoztam, jóízűen el is beszélgettem. Berlin, szeptember 25. Hetivásár Berlin északkeleti negyedében. A járdákon, a piacokon tengernyi ember: fér­fiak, asszonyok, gyermekek, aggastyánok. Szü­netel a munka, mert a szeptember végi vásár ünnep, a világváros földalatti patkáryseregé- nek ünepe- Hauptmann „Ratten“ cimü tragé­diájára emlékeztet ez a tipikusan német és még tipikusabban berlini kép. Óriási sürgés-forgás, nevetgélés, hancú­rozás, szeretkezés. Az óriási város kezd ma­gához térni és mintha a megláncolt Prome­theus leszállna a szikláról, nagyot nyújtózik az évekig tartó rabság elmúltával. Alig tűnik fel, hogy a Christenburger Strasse 13-as szá­mú épülete előtt az embersokaság mintha megtorpanna. Az asszonyok összedugják fe­jeiket és ijedten sugdolódznak, a férfiak az emeletet nézik. A berlini patkányok szemében ott leselkedik az elfojtott gyilkosság, a vér, a rablás: a forradalom. Valami rettenetes do­log történhetett ebben a komor házban, amelybe senkit be nem engednek. Egy gyil­kosság, amely a százak szeméből visszasugár­zik, a nyomor, az alkohol, a szerencsétlen családi élet, a fékevesztett szerelem vissz­fénye . . . Grose Ottó, a harminchatéves bankszolga lakott ebben a házban feleségével és leányá­val a harmadik emeleten. A családot az egész házban szerették, mert úgy a férfi, mint az asszony csendes, rendszerető, szeretetre­méltó emberek voltak. Január végéig Grose a Drezdai bank alkalmazottja volt s mint ki­hordó szolga teljesítette kötelességét. Január 29-én idegei hirtelen felmondták a szlogálatot és mint háborús rokkantat egy katonai kórház­ba szállították. Onnét üdülésre két szanató­riumba küldték, majd visszakerült Berlinbe. A házban feltűnt, hogy Grose visszaérkezése után rendkívül kü­lönösen viselkedett. Zárkózott és melan- kólikus lett, de a szomszédokkal továbbra is jóban volt. Csak tekintete árulta el, hogy valami nagy változáson mehetett keresztül, mert hol mereven bámulta a fel nem ismert ismerősö­ket, hol meg idegesen felcsillogtak a szemek, amelyek mögött az agy bomlásnak indult. Órákig egy helyen ült és senkihez sem szólt. Mikor a házbeliek feleségétől megkérdezték, hogy mi az oka ennek a változásnak, azt fe­lelte, hogy a bank október elsejére fel akar Természetes, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy én ki vagyok. A Pesti Napló munkatársa Bécsben in­terjúvolta meg Fényes Lászlót, de a rendőr­ségnek tudomására jutott, hogy Fényes László már nem is tartózkodik Bécsben, hanem jelenleg az egyik ausztriai fürdőhelyen üdül. Ruháit és fehérneműit itthon hagyta s csak egy hátizsákkal lépte át az osztrák határt. Azzal távozott el szerdán lakásáról, hogy Pilisvörösvárra utazik. A budapesti büntetőtörvényszék Schandl- tanácsa ma délelőtt kilenc órára tűzte ki Fé­nyes egyik kormányzósértési pőrének főtár­gyalását. Kilenc óra előtt néhány perccel, ugy- látszik a kíváncsiságtól hajtva, hogy a bíró­ság milyen retorziókkal fog élni Fényessel szemben, egymásután jelentek meg a tör­vényszéken Fényes elvbarátai, a Károlyi-kor­mány hajdani exponensei. Kilenc óra után néhány perccel bevonult a terembe a biróság is. Az elnök megállapítja, hogy Fényes László szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg a mai tárgyaláson. Az ügyész szerint nyilván­való, hogy magát a bűnvádi eljárás alól ki akarja vonni s ezért indítványozza Fényes László azonnali le­tartóztatásának elrendelését. Vámbéry Rusztem, Fényes védője csipke­dő, gúnyolódó hangon, fölényeskedve kijelen­ti, hogy a maga részéről nem tartja okvetlen szükségesnek Fényes letartóztatását. A biróság hosszas tanácskozás után ki­hirdeti határozatát, amely szerint a törvény­szék elrendeli Fényes László letartóztatását, mert nyilvánvaló, hogy szökés szándékával tá­vozott el az országból. mondani urának, úgy hogy az egész családnak havi 80 márka nyugdíjból kellene megélnie. Az asszony folyton betegeskedett és nem tu­dott keresni. A munkanélküliség tragédiád Féltizenkettőkor éjjel Groseék szomszéd­nője segéíykiáltásokra ébredt fel, amelyek a bankszolga lakásából törtek elő. Hallotta, hogy valaki feltépi az ablakot. Azonnal kiug­rott ágyából és az ablakon kinézve Groset látta, aki ingben egy álványra ka­paszkodott, amely a ház egész hátsó fa­lát beborítja. A szerencsétlen ember egy darabig föl­felé kúszott, aztán lovagolva egy kiálló ge­rendára ült, amely meghajlott a súly alatt, úgy hogy minden pillanatban a mélybe zuhan­hatott volna és ezt kiáltotta: feleségem! Gyermekem!1‘ Aztán elrúgta maga alól a gerendát és a mélybe bukott. A szomszédasszony kirohant és fellár­mázta a házat. Mikor a rendőrség megérkezett, már csak a beállott halált tudták megállapíta­ni. Grose összeroncsolt koponyával egy szál ingben feküdt a ház előtti járdán. Azután fel­törték a lezárt lakás ajtaját és a szobában borzalmas kép tárult szemeik elé. Az ágyban Grose felesége feküdt átvágott torokkal és a holttesten keresztben a kislány, aki­nek torka szintén át volt vágva. Az ágyhoz egy r-agy fűrész volt támaszt­va, amelyről még csurgóit a vér, mert Grose evvel a fűrésszel vágta át felesége és leánya nyakát, mikor mindketten mély álomba merültek. A három halottat szombaton délután te­metik el és az egész proletárnegyed lázasan készülődik: a vásárról a temetőbe kisérik őket. Milyen idő várható? ’A hőmérséklet lehűlése az elmúlt 24 érában a nappali órákra is kiterjedt. Egész Csehszlovákiá­ban hirtelen hideg időjárás állott be. több helyütt a hőmérséklet a fagypont alá sülyedt. Nagyobb csapadékot Keletszlovenszkóról jelentettek, sőt az Öriáshegységben miír hó is esett. A hőmérséklet maximuma Prágában és Nyugatszlovenszkón 15, minimuma a Sclmeekoppen —1 fok Celsius volt. Időprognózis: Változékony, felhős, csapadékra és további lehűlésre hajló idő, északnyugati széllel. Fascista világ Gömörben Rimaszombat, szeptember 24. A Gajda-ügy váratlanul megzavarta a fascizmus szlovenszkói vizeit is. A gajdiz­mus fekete inges hívei legalábbis átmeneti­leg súlyosan diszkreditálva érzik magukat, nem is 'beszélve a gömöri fascista táborról, mert az itteni hiteránus szlovák vidékeken a Rázus-féle szervezkedés alig jelent köz­katonát, legföljebb csak néhány generális­ról lehet szó, akik mögött pedig épen úgy nincsen hadsereg, mint Gajda mögött. Gajda tábornoknak a közélet színteréről velő letűnésére már nagy szükség volt Gö­mörben is, mert az ambiciózus Gajda-fiókák a szlovák nyelvterületen tojástáncot járó ma-' gyár közönséget újra kikezdték és működé­sűk már nagyon megközelitette a prevrat utáni szomorú állapotokat. A gömöri fascizmus szülőatyja egy rima- szombati ambiciózus tanár, aki Nyustyán teremtette meg a mozgalmat, de három am­biciózus tiszolci akamok is apasági jogot vindikál magának. A nyustyai fascizmus a junákok égisze alatt egyesületbe gömbölyö- dött, a tiszolci pedig a múlt vasárnapi bot­rányba fűlt alakuló ülés után köznevetséget váltott ki. A világmegváltás helyett magyar- falásra herendezkedő álpáneurópaista juná­kok sajtóreferense, valami Tóbik nevű ur, a rimaszombati szlovák helyilap legutóbbi szá­mában ,,Lojalizmus-sovinizmus“ címen politi­kai cikket követett el, amelyben egyszerűen vendégeknek titulálja a gömöri magyarokat, akiknek épen ezért meg kell tanulniok a házigazda nyelvét. Tóbik ur a zsidókba is beleköt és megtámadja őket, hogy magyarul mernek beszélni. Tiszolcon egy mozdonyvezető szervezi a fascistákat, Nyustyán pedig a sajtóreferensen és a tanár uron kívül még egy német egye­temet végzett szlovák fiatalember tagja a triumvirátusnak. A fiatal emberke azelőtt magyarnak vallotta magát, cseh gyűlölete miatt német egyetemen abszolvált, s mert állásihoz egyik nemzeti színnel sem jutott, most fascista inget öltött magára és így akart a húsos fazék mellé kerülni. Nyustyán a junákvezérek terrorisztiku- sam lépnek fel a magyarsággal szemben, úgyhogy az álapotok már egészen elfajultak. Egy magyar bált a villanyvezetékek elvágd a- lásával ^akartak szétugrasztani, s a megsér­tett magyar publikumnak a cseh tisztek azzal szolgáltattak elégtételt, hogy az incidens után tüntetőleg csárdást táncoltak, a szünetekben csupa magyar hallgatót huzattak, és ha törve is, de egész reggelig magyarul diskuráltak. Ez az az éretlen mozgalom, amely nem sok vizet zavar ugyan Gömörben, de mégis méltatlannak tartjuk, hogy egy nemes érzésű szlovák költő és luteránus lelkész adta ne­vét a gyűlölet tobzódásához. — tf. —■ — Wilson özvegye Komáromon át Budapestre utazott. Komáromi tudósitánik jelenti: Wilson öz­vegye Kíistapoltósányfbain látogatást tett Ma Sanyik köztársasági elnöknél és onnan Komáromon ét Budapestre utazott. Komáromban négy megütkö­zést kelteti, hogy az állam rendőrség az előkelő utas tiszteletére, vagy védelmére igen nagyszámú rendőrt és csendőrt mozgósított az átutazás útvo­nalára. Komáromban elég udvarias nép lakik, akik egy öreg asszonysággal sem voltak soha tisztelet­lenek és igv özvegy Wdlsonmié iránt som viselked­tek volna másképpen. A wilsani pontok híres szer­zőjének özvegye ámulva nézte ezt a disz kísér etet, amelyre kulturáltamban igazán nincsen szükség. •Különösen miagyarok közt. — Halálozás. Rell Ferenc volt bereg­szászi pénzügyigazgató hosszas betegség után 62 éves korában Budapesten meghalt. Az el­hunytban özv. Mikula Pálné testvérét, Mdiuia Zoltán gömörpanyiti evangélikus lelkész nagybátyját gyászolja. — Felfüggesztették a budapesti Egyetemi Köt működését. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Preisz Hugó dr., a budapesti tu­dományegyetem jelenlegi rektora az Egyetemi Kör működését ideiglenesen beszüntette. A kör irattárát lefoglalták és hivatalos helyiségeit le- pecsélték. — A kisalföldi magyarság mozgalma a diák- segélyailajp érdekében. A szlovenszkói teljha­talmú minisztérium engedélyezésével indított or­szágos gyűjtés a magyar diáksegélyalap javára egyre nagyobb méreteket ölt. Nyugatszlovenszkó 80 magyar községében áldoz már a nép a magyar jövő oltárán nemes adományaival. Mint somorjai tudósítónk jelenti, Csallóközben most mozgalom indult meg, mely oda irányul, hogy a prágai MAKK diáksegélyalapját, mely tudvalevőleg az országos magyar akadémikusszövetség tulajdona lesz, maguk a községek, mint jogi személyek is gyarapítsák pénztárukból. Ezt az ügyes gyűjtő- metódust más vidékek magyarsága is követhetné. Kérésre szerkesztőségünk szívesen küld postai befizetőlapot, melyen a prágai magyar diáksegély- alaphoz csatolhatok a gyűjtött összegek. Felesége és gyermeke nyakát fűrésszel elvágta és öngyilkos lett — A P. M. H. berlini tudósítójától —

Next

/
Thumbnails
Contents