Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-24 / 218. (1256.) szám
4 rP^<5AI'iV\AsS2ARHIRI»AE 1926 szeptember 24, péntek. Megoldották a mesterséges hélium titkát Két német tudós hidrogénből héliumot állított elő Óriási héliumforrásokat találtak Németországban — A P. M. H. saját tudósítójától — Prága, szeptember 23. A „Berichte dér Deutschen Chemischen Gesellschaft" legújabb száma a kémiának döntő fontosságú eseményéről hoz hirt. Pa- neth dr. és Peters dr. professzorok arról számolnak be, hogy kísérleteik során sikerült a hidrogénnek héliummá való átváltoztatása. Ez a szárazon hangzó megállapítás annyit jelent, hogy a vegyészeti tudománynak először sikerült egy elem mesterséges előállítása. Természetesen a jelenség közelebbi megvizsgálása után kiderül, hogy tulajdonképpen nem ele megállításról, hanem elemek mesterséges átváltoztatásáról van sző, de ez egyáltalán nem csökkenti a felfedezés értékét. Fémrészecskék titokzatos munkája Ha a két nagynevű berlini tudós a Miethe- féle higanyból arany előállítási kísérletek fiaskója után a nyilvánosság elé mer lépni így elemátváltoztatás hírével, bizonyosra vehető, hogy vizsgálataikat a lehető legnagyobb alapossággal és körültekintéssel végezték el. Évek hosszú során át kísérletezett Paneth és Peters a hélium mesterséges előállításával és most közleményükben leszögezik, hogy a hidrogén finoman elosztott fémrészecskék gyorsító és katalitikus befolyása révén héliummá változik. A katalitikus eljárás során a reagens anyagot megváltoztatja és maga ismét eltűnik. Az igy előálló héliummennyiség természetesen egyelőre nagyon csekély, de ez nem változtat a megállapítás értékén, a tudomány szempontjából elég annyi, hogy az átváltoztatás sikerült. A tudósok érnék alapján levonják az elméleti következményeket, másrészt kiindulópontnak veszik a hélium mesterséges előállítására. üj német héliumlorrások A véletlen ismét a tudomány segítségére sietett és a vizsgálatok során a kutatók olyan felfedezésre jutottak, amely döntő fontosságú a léghajózás fejlődésére is. Tudniillik a héliumkutató eljárást, mielőtt a tulajdonképpeni munkához értek volna, más feladatokon is kipróbálták. így például a német földgázforrások káliumtartalmát vették vizsgálat alá és a teoretikus kísérletezés közben rábukkantak Németország leggazdagabb héliumforrására, amelynek héliumtartalma 0.2 százalék, majdnem eléri a világ leggazdagabb héliumforrá- sairak, a kanadaiaknak percentszámát, a 0.3 százalékot. Tudvalevő, hgoy a kanadai hélium az amerikai légiflottának legnagyobb kincse és az amerikai katonai léghajókat, már évek óta héliummal töltik. A német hélium is beállítható lesz a léghajózás szolgálatába és ez beláthatatlan perspektívákat jelent az európai légi hajózásban. Más érdekes megállapításokra is jutottak Paneth és Peters kísérleteik során. A héliumos kísérletekkel kpacsolatban először sikerült egy meteorkő korát meghatározni. ’A professzorok abból indultak ki, hogy a Mount Joy néven ismert meteorkőben elzárt hóliummennyiségek a meteor rádiumtartalmából származnak és ennek alapján kiderült, hogy a meteor, amelyre körülbelül 1600 millió éves füldünk vonzást gyakorolt, körülbelül G00 milliós korra tekinthet vissza. Ezeken a kísérleteken próbálták ki azt a páratlanul pontos és exakt analitikus eljárást, amelynek segítségével lehetővé vált a hidrogénből képződő hélium megfigyelése és mennyiségére megállapítása. Az atom csodái Ezzel kapcsolatban érdekes Krammer 'dr.-nak a nemrég megjelent „Atom" cimü így fiatalít és szépit a ft C02,s!l'■créme Goraü-puder Corall-szappan * résiére: Vörös Ríík gyógytár, Bratklnva. könyvére utalni, amely szintén ezzel a problémával foglalkozik, de a képzelet elragadja a komoly tudóst, aki furcsán hangzó megállapításokhoz jut. Könyve elején megállapítja, hogy lehetetlen lesz a héliumnak hidrogénből való előállítása katalitikus utón. Ez a teória most megdőlt. Majd megállapítja, hogy elméletileg ugyan elképzelhető ez a processzus, de elképzelhetetlenül hatalmas energiameny- nyiségek szabadulnának fel a gyakorlati megvalósítás közben. Ezzel olyan pusztító robbanások lehetőségét nyitjuk meg, melyeknek erejét és rettenetességét tna még senki sem tudja elképzelni. A higany-arany után hidrogén-hélium Peneth és Peters felfedezésének elméleti téren óriási hordereje van, azonban gyakorlati konzekvenciái egyelőre nincsenek. A héliumnak hidrogénből való előállítása teljesen uj a tudományban, viszont bizonyos forrásokban az angol Ram- say is talált héliumot. Ezért annál nagyobb jelentőségű a németországi természetes hélium előfordulásának felfedezése. A hélium a léghajózás tekintetében játszik nagyfontosságu szerepet, nem éghető gáz, tehát elkerülhetők a gyakori égési katasztrófák. A mesterséges héliumnak egyelőre azért nincs gyakorlati jelentősége, mert még igen csekély mennyiségekben állíthatók elő. © templomiban imádkoztában a fejedelmet. Bejött a icutya az oltárig. Lón nagy riadatam. Hatalmas ur volt akkoriban, a bolgárok cárja, nyomban el is helyezték másnap © kiváló jóetohötiségti kutya gazdáját, a helybeli állomásíönököt, aki spirituális álmában sem gorud'oílla volna, hogy kutyája fogja megjósolni a Coburg-Gotha Bulgáriába szakadt családtagjának uralkodód végét... Mit íkieneeett vájjon a magyar vidékeken a népszerű, szigorú bolgár király a seentbenedeki templomban? Egy őséért imádkozott itt is, aminthogy több másfelé ás valóinak neM kiváló és híres ősei. A M- res-neveaetes lévai várkapitány, Koháry István uram, aki Léva vára ostrománál 1664-ben ©lesett vala: az fekszik itt s Itt emeltetett néki szép síremlék©* a Macedónia fedett uralkodó késed unoka. Ám a vendégkönyv lapjai egyéb fejedelmi uraságok látogatásáról is bizonyságot tesznek. A szomszéd Kistapolcsányban nyaralgató József fő- hieroegéik rándultak át sokszor * hol Auguszta főhercegnő, hol if jabb, vagy idősebb József iktrályi herceg nevét őrzi e becses könyv, aminthogy © híres emlékű név is ott szerepel: Stéphanie s alatta pediglen csak ágy egyszerűen: Lónyuy Elemér... A hangulatos ssékesegyhás árván, Bzerzedesek én barátcsuhák nélkül, ócska, hatalmas és üres gramáriuimaival, gyönyörű freskóivei — régi művészek remekei —, „közhitelű hely" voltának mindem becsületével, hangulatos árkádjaival, barátságos farkaskutyáival, műemlékével, gyönyörű kilátásával s egész restaurált tnf- voltjával csak áll s letűnt időkről elmélkedik. Ideje elmúlt. Köoépfcar, törökvilág, menedékhely, gabona-éléstár —: elvitte az idők komor szele. A vársserü apátság alatt vonat pűtffög. Pel- sőoről Pozsonyiba menrvién... Aranyos-marót, hogy vájjon miiképp kerül e® írás keretébe, azt egy Vilflianásra vajmi nehéz volna elmesélni. Lehet, hogy csupán a közelség miatt. A közelségeit és szomszédságot ama szomorú vasúti szárnyvonal adja talán, ami Kovácsitól dndul ki, gondozatlanul, füvesen, árvám és szint© sajnálkozó mosolyt keltőn a Zsitjva parija felé. Ahol Aranyosmarót fekszik. BaTsmiegye hajdanii székhelye. Vagy pedig mélyebb analógiák is lelhetők az árván ágaskodó szjenltbenedeki apátság • az árván elterülő Aranyosmarót község között? Mert bizony, még csak nem ie város vala Marót, mint Körmöc, avagy Léva, hanem egyszerűen nagyközségből léptette elő megyeszékhelynek az urak akarata. Kis • falucska, 3—4000 lakossal, aminek éltető eleme a megye volt: a megyed hiivata lók, a szolgabánó, a törvényszék, szóval a megyei urak. Léva másra alapozta fejlődése megindulását s lett belől© hatalmas, szép város. Marót alól egyszer aztán kihúzták a talajt. A megyét. S akkor ösezeroppant. Most elhagyott, szomorú falu. Hát ez a politika. Pár régi megyei ember éldegél miég ott a régi magyarság közül. A háború alatt indult 'meg egy uj gimnázium. Volt is pár osztálya már. Most az ds meghalt. Kulturális élet alig van. Ott éldegél, lélegzik 6 lassam-liaasan felej'tódiik el egy városnak indult község a barai hlegyek alatt, a Zisitva völgyén. üaramszentbenedek, szeptember. ... Nem is tartoznak együvé. Szeszély csupán, hogy nevüket egymás mellié szedd a nyomdász, de © szeszélynek végeredményben mély oka vagyon mégis, mert teSfvérsorstról beszél ez az iráis. Test- vérsorsról beszél, kihullott évekről szól, mert némi közösség boncolható ki a keltőből igy: együtt ha nézd őket az ember. Vallás és politika: két országokat mozgató eszme megtelepedő helye, hajdani haraok, hajdani dutsan termő életek és dúsan arató halálok két székhelyéről szól ez az ítús és arról, hogy minden emberi cselekedetnek vég© szakad egyszer, ha mégoly erősre áhította is a rettenetesén magában- bizó lélek. Lám: a garamszentbenedefei bencés aipáibságot ugyan megalapozták hajdani ősök s mig Isten nevének tiszteletére hatalmasan tornyosuló templomot emeltek a dombtetőn, nem felejtették et a magtárak, élelmtezertartályok emeletes, vastagfaílu épületeit sem; ha netalán éhínség, avagy hétscük- eeztieudő ütné fel borzalmas fejét, hát légyen miibe mártani a Meztmerő kanalat. A garami pariokon szűk völgyben, szeszélyesen futó vdz mellett Itt is, ott í* hajdani várak tört, csonka karja integet szomorúan egy-egy dombtetőről. A zöld hegyek koszorújához odalapulva, mdut hajdani meséiket motyogó, osorbafogu öregasszony, jelentőség néikül, holdvilágTomantikét leheli: vér, vér, nyü, puskapor, vámnak és zsoldosok rettentő tömegét juttatva eszünkbe. Annakidején ezt hívták politikának i ezekben a csarbafogu vámosokban intézték el rövid ufón az egymás dolgát Ne áltassuk magunkat. A politika dolga ma is ugyanaz, csak ndvót sülyeszteftek: földalatti pátn- célitarnyofk kazamatáiban lékelgeü egymás koponyáját a paiaiifiizmuöt íarizeudkodó diplomácia. Vájjon teljes megnyugvást ad-é a garamparti füzesek, szikláik mögül ki-kibukkanó duplaJtornyos, magashátu templom, a szerzetesrendek sokablakos, várszerii kolostora, a keresztek és u'bmentt kápolnák hosszú sora? Élnek-© ezek? Véres emlékű vártornyok alatt, jaj de közel épültek a ketWtebor- nyu gót és román templomok, határ és török hordák elől menekitők, gabona zsákok rengetegéit magukba szívók. A garamszentbonedeki apátság régi szép gót székesegyháza * a melléópült hatalmas zárda, típusa a középkori kolostoroknak. Csend, hűvös folyosók, nagy kolostorkertek, tiszta őtilus, öles falak és egy düiledeaő nagy-kapu, amit manapság csak romantiikufi német ülmrendezők stüuskészsége szállít ilyen tisztám, hangulatosén és, meggyőzően. Valaha itt hatalmas, élénk, lüktető élet folyt. Környékbeli nagyurak büszkeség© volt © templom, páncélos vitézek és nagybajuszu hajdúk járták a templom lépeseit s közöttük lehetetten koldusok, falubeli parasztok merészkedtek a gazdag urak istenének szín© elé. De beljebb: már csak bencés fráterek és páterek kámzsájának volt nyitott az ut, a hűvös folyosón ott járkáltak a tanitórend eme hajdani mesterei é® színes iniciálékat álmodoztak egy-egy szent- tőrténet megkezdett lapjaira. De nem csak hitéleti szempontból volt nevezetes e kolostor. Gazdasági főhely is volt: hatalmas granáriumát hadvész idején az esztergomi káptalan töltötte meg gabonával. Somogyi fuvarosok hordták id© táiszefcereken az Isten áldását, ámbátor csak a falu elejéig, merthogy a Mu határában ágaskodó nagy sziklák alaitt nem mertek átjönni, még hétmiatyánkkal, kérészitvetésekkel sem. Félvén, hogy letörik a szikla, amilyen So- mogyorszégban nemigen terem. Általában az ilyetén tiitto/kzaitos helyek körül, ahol kéttornyú templom, barátkolostor ós ráadásul még százöles szikla is vagyon, nemigen fogynak ki az emberek a babonából. Miaigdam is szerencsétlenséget jelent éjfélkor megállni e sziklák alatt, aminthogy a nép úgynevezett egyszerű gyermek© nem iiis teszi meg. No, ha ő nem: az még nemi csodálatos, de hogy Ferdimánd bolgár ©xkirállya! is megtörtént ama különös esemény, hogy a családi (babona hagyományos fekete kutyája., amelytől mint rémtől óvakodott, vala a családi história szem pontjából az egyébként kiváló és okos uralkodó, szóval a babonák e fekete kutyája utóiért© Err© sokan vannak ilyen helyek. Egyiket apátságnak hívták « Istennek ajánlotta telkét. Eltűnt, elveszett. Múzeumi érdeklődés központja. Sok ilyen apátság van. Másikat megyevárownak hívták. É» éltették a megyei urak, a választások, a vadászat * a politika. (Azelőtt ezek nálunk egyet jelentettek.) Hát most ezt le elsodorta az idő és lett belőle megyei múzeum. Jönnek az időik, n port hozó szél be-befuj egy halmot, egy tornyot, egy várost. És kiás, felemel újakat. Egyiket a középkorban. Másikat a szeműink!áttéra. Kérem, ezt hívják világtörl'óíietemnek. Ara* nyosma rúton éppen most teljesedik be a történelmi elhivato'ttság vége. Tempóra mu tan túr... Szombatin* Viktor. Dr. Szabó és dr. Gödény Jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet. Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskoláira; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, á!lam?zámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör- út 4. (Telefon: L 963-50.) Kitűnő mesterség a patkányirtás Sziovenszkón Beszélgetés Kolaís mesterrel, a monopóliummal rendelkező kiváló patkányirtóval — Kassán két hét alatt megkeresi a maga szerény húszezer koronáját — 1000 korona napi rezsi mellett lekváros palacsintával pusztítja a patkányokat, Kassa város szerződést kötött Kolazs prágai gyárossal, hogy a város patkányait kipusztitja. A város atyái egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a „kitűnő hírnevű" patkánypusztitónak harminc koronát fizetnek minden kassai ház után, ahol a patkány- irtást elvégzi. A polgármester rendeletet bocsátott ki, hogy az épületek nagysága szerint az egyes háztulajdonosok 60—10 koronát fizetnek a városnak a patkányirtásért nagyobb ipartelepek, gyárak, vállalatok megf lelő arányban többet. Kassán majdnem négyezer ház van, tehát Kolazsnak körülbelül 20 ezer korona jövedelme lesz a szerződés alapján. Ezt a tekintélyes összeget két hét alatt keresi meg a szerencsés csillagzat jegyében született patkánypusztitő, aki jelenleg már a tizedik napja áll embereivel munkában s rezsi- költsége a saját bemondása szerint napi 7000 korom, amit azonban a város fizet s igy már teljes biztonsággal megállapítható, hogy Kassa városa alaposan rá fog fizetni a patkányirtásra, mivel a patkányirtás címén kivetett illetékekből nem fog összegyűlni annyi, hogy Kolazsnak a szerződés értelmében járó összeget is kifizessék a napi 7000 korom, rezsiköltségen kívül. A számok rideg statisztikájával szemben viszont meg kell állapítani, hogy a patkányirtás tényleg gőzerővel folyik s az eddigi eredmények alapján remény van arra, hogy Kassán ugyancsak le fogják szállitari a patkányok számát. A város közönségének köréből már Is számosán jelentették Szilágyi alkapitánynak, a mezei rendőrség agilis főnökének, hogy a patkányirtás kitünően bevált, viszont tény az is, hogy mások igen ellenzéki módon nyilatkoztak a patkányirtás eredményeiről s azt céltalan pénz és időpocsékolás- nák mondottak. Kolazs mester is nyilatkozott munkatársunknak s elmondotta, hogy neki monopóliuma van a patkányirtásra s hogy ezen a téren nem ismer konkurre seket. Kassával két hét alatt végezni akar s aztán a többi szlovenszkói városokat keresi fel, hogy beadja lekvárral készített csodaszerét a patkányoknak s megkeresse a kassai jövedelméhez hasonló tisztes polgári hasznot Merje valaki állítani, hogy nem Kolazs ur a legboldogabb földi halandók egyike ezen a szegény és leépített Sziovenszkón? (b. I.) „A szlovenszkói orvosok ragaszkodnak a pozsonyi orvosszövetséghez." Szeptember 18-iki számunkban megjelent ily oimü rima- szombati tudósitásunkra Zehery István dr. főorvos, a Szlovenszkói Orvosszövetség rimaszombati osztályának elnöke, annak közlésére kér, hogy az idézett közlemény nem fedi egészében a gyűlésen hozott határozat teljességét. A beküldött jegyzőkönyvi másolat szerint a gyűlés a következő határozatot hozta: „Határozat. — Kimondja fiókegyesülés alapján itt megalakított fiókegye- az U. J. C. L. (Ustredna Jednota Ceskoslo- vaskych Létearu) egyesületéibe helép. Bejelenti továbbá, hogy az országos szlovenszkói egyesületünk, hogy tagjainak összességével sületet fel nem oszlatja, mert szükségét látja, hogy minden nagyobb orvosközpontokban létezzenek ilyen helyi alosztályok. Egyúttal kéri az U. J. C. L. igazgatóságát, hogy az országos egyesület kebelén belül — de külön Szlovenszkóra kiterjedve — egy autonóm jellegű osztályt — szekciót. — létesítsen, melyében az adminisztráció két nyelven — szlovák és magyar nyelven — történjék. Egyúttal bejelenti ezen ténykedését n Bra- tislavában székelő SzJovenszkói Orvosok Egyesülete igazgatóságának s felkéri őket, hogy a Szlovenszkóban létesítendő autonóm szekció megvalósítása és ezzel kisebb alosztályok létesítése tárgyában az U. J. C. L. igazgatóságával tovább tárgyaljon és ügyünket kellő eréllyel képviselje. Megbízza f.iók- szövetségümk jelen gyűlése az itteni elnökséget, hogy a fenti határozatokat sürgősen hajtsa végre s a tagokat — ezen határozat közlésével egyidejűleg — az U. J.-nál név- s terűit. jelentse be.“ Csendes kimúlás riportja... Garamsjsentbenedek és Aranyosmarót: két jelentőségét vesztett hajdani főhely — A P. M. H. munkatársától —
