Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-24 / 218. (1256.) szám
2 1926 szeptember 24, péntek. Érelmeszesedés Neurasthénla Golyva-, csont-, izületi-, mirigybajok, küszvény, hüdéseknél stb., a Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz kiváló jpyógyhatása, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a Gyermekek gürvélyes, ízületi, csontbajainál, angolkórnál ajánljak! Fürdőigazgatóság Csizfürdő Cizkupele, x \ III. Elkészült a vádirat a verekedő képviselők ellen Prága, szeptember 23. Az államügyészség benyújtotta a prágai törvényszéknek Harus János, Satfrankó Emil, Krei-bich Károly, Jilek Bohumil (kommunista képviselők és Kneizlik József cseh nemzeti szocialista képviselő ellen szóló vádiratát, akik á képviselőház junius 9, 12 és 19-iki ülésein erőszakot alkalmaztak, hogy a törvényhozó testületet, annak elnökeit és elnökségét ténykedéseikben megakadályozzák. A vádirat, a fenti képviselők ellen a köztársaság védelméről szóló törvény 10. §-ának első szakasza alapján emel vádat, továbbá a büntető-törvénykönyv 85, 86, 87 és 88. §§-ai alapján, idegen tulajdon megrongálása ciánén, Kneizlik nemzeti szocialista képviselő ellen pedig a büntető-törvénykönyv 152. §-a alapján súlyos testisértés miatt. Az ügyészség ugyanis azzal vádolj a K ne izüket, hogy egy fadarabbal megsébesitette Hanckó szlovák néppárti képviselőt. Az ügyész 20 képviselő kihallgatását javasolja. A tárgyalást valószínűleg október hónapban tartják meg. Az országos keresztényszocialista párt értekezlete Nyitrán Pozsony, szeptember 23. Az országos keresztényszocialista párt szeptember 26-án, délelőtt 11 órakor körzeti páríértekezletet tart Nyitrán a Fürdő-utcában levő „Palace" mozgószinház termében, amelyen Szüllő Géza dr. országos elnök vezetésével Fedor Miklós, Gregorovits Lipót, Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselők, Framciscy Lajos dr., Grosschmid Géza dr. szenátorok, Bittó Dénes dr. nyugalmazott főispán és a párt számos előkelősége vesz részt. Az értekezlet után a párt nyitrai szervezete ezévi rendes közgyűlését tartja meg. A párt parlamenti tagjai ezt az alkalmat fel fogják használni beszámoló beszédeik elmondására és széles keretek között meg fogják világítani a nolitikai helvzetet. Franciaország kitartóan német szövetséget akar Stresemann tegnapi nacionalista beszéde pillanatnyi le- hangoitságot okozott, de nem változtatott Párls politikájának irányán — Sss&asrweSa a németbarát agitáció élén Briand válaszol Stresemannak Paris, szeptember 23. A reggeli sajtó aránylag nyugodtan fogadja Streseimarm. legújabb beszédét, amelyet a német külügymiintóz/ter a génit német kolónia ünnepi Vaosoráján tartott s amelyibe-n bizonyos túlzó uari-om lista hangokat pengetett. Franoiaorszagban. szokásos, hogy a párisi újságírók minden este összegyűleikeznek a Quai d'Orsayon, hogy megbeszéljék a külpolitikai eseményeket és tisztázzák álláspontjukat. Tegnap szintén volt egy ilyen megbeszélés s az újságírók, valóezinüleg felsőbb utasításra, erélyesen elítélték Streisemann ismertté vált nyilatkozatát. A külügyminisztérium is szokatlan hevességgel utasította vissza Stresemann egy-lcét mondatát. Tegnapi számunkban ismertettük a beszédet, amelyben a lilémet; külügyminiszter többek között a mérnetek önrendelkezési jogáról emlékezik meg s bizonyos tekintetben érinti a háborús felelősség kérdését is. A Quai d'Orsayon az önrendelkezési jog hangoztatásában Ausztriának Németországhoz való csatlakozását értették, sőt egyes jobboldali elemek az elzászi németek önrendelkezési jogát tó kiérezlék a mondottakból. Az est folyamán tehát heves németellenes hangulat keletkezett a francia fővárosiban, amely szinte megsemmisítéssel fenyegette a hhoiryi eredoné- n veket. Ámde ez a rossz* hangulat reggelig csodálat ősképpen elmúlt. A reggeli lapok nyugodtan és mértékletesen írnak Stré-senvanu beszédéről s feltűnő, hogy még a jobboldali orgánumok sem vádaskodnak a németek ellen s nem diadalmaskodnak a birodalom rosszakaratának bizonyságával. A legtöbb vélemény szerint Stresemann a genfi esfélyen a német belpolliitdiklad efllenziéikiet, azaz a nacionafetiákat akarta megnyugtatná, azért beszélt ennyire jobboldali hangon. Ezenkívül pedig a banketten egy étién hivatalos újságíró sem vett részt, úgy, hogy a kedélyes társalgás köziben elmondott p (kár-köszöntőnek szövege egy ál ia Ián nem hivatalos formában került a világ közvéleménye elé. Síresemaun beszédét tehát jelent éktelen incidensnek tartják, amely el fog múlná, de amely világosan megmutatja, hogy mily óvatosan, mily lassan és elővigyázatosan kell a két ország közti közeledést előrébb vinni. Sauerwein védi Stresemannt A legéröekieisefoib Sauerveám cikke a Maiimban. A neves publicista teljesen a német—francia megegyezés eszanekörének híve s egész tekintélyével a két hatalom antantja mellett kardoskodik. Mai cikkéből látható a világos igyekezet, hogy a genfi Stresemann-incidenst a mánimuanra becsülje. Stre- seimamn olyan ember — úgymond —, aM soha sincsen tekintettel a politikai tartózkodásra. Lebirha- tatlan temperamentuma van. Ragyogóan beszól és nem válogatja meg a tkifejez/éseiL Tegnap valószínűleg a nacionalista németek előtt akart mentegetőzni, ezért vált föQszólalása oly élessé. A nyilatkozatot különben is német újságírók továbbították a svájci távirati iroda révén s i-gy a barátságos csevegésiből könnyen lakonítous rövidségü leijeien fő mondatok lettek. Az eset csak arra jó, hogy* Franciaországban a némelbarútság túlzóit lecsillapítsa cs bemutassa, hogy a birodalommal nehéz megegyezni. Az Eeho de Paris értesülése szerint Briand már a közeli napokban válaszolni fog Strcee- mannak. A külügyminiszter pillanatnyilag egy któ vidéki fürdőhelyen üdül, de amint visszatér onnan, azonnal megtartja nagyjelentőségű beszédét. ............ A frank újra esik Pár is, szeptember 23. A francia frank tegnap érthet ellen okokiból isimét inogni kezdett. A hatóságok azonnal megtettek minden intézkedést, hogy egyes felelőt'len elemeik, spekulációiból ne váljék újabb pánik. A Francia Bank is közíbeve tette befolyását. A börzét tittkosrendőrök figyeliik s szá- ■montártják az ügynökök minden mozdulatát. A kormány elhatározta, hogy a lehető legélesebben a spekuláció ellen fordul s oly szigorú büntetésieket alkalmaz, amilyeneket különben csak haza- árulókra szokás kimérni. Úgy látszik, hogy a külföldi ágensek a kormány őszi és a téli devizabe- 32érzését akarják sötét céljaikra kihasználni. A lévai nyugdíjasok egyesülete akciót indított a nyomorgó nyugdíjasok érdekében — A P. M. H. tudósítójától — Léva, szeptember 23. A lévai nyugdíjasok egyesülete a napokban közgyűlést tartott, amely a nyomorgó nyugdíjasok helyzetével foglalkozc.it. Megállapította a közgyűlés, hogy a nyugdíjasok helyzete már kétségbeejtő és katasztrofális. Nyolc éve vagy semmi, vagy olyan nevetségesen csekély nyugdíjban részesülnek, melyből alig képesek nyomorúságos életüket tengetni. Ezért a közgyűlés kimondotta, hogy ■felkéri a magyar pártok parlamenti képviselőit, hassanak oda, hogy a kormány a volt magyar tisztviselők járandóságait az 1922. évi 394. számú törvény alapján rendezze, hogy végre ezek is a. jelenlegi megélhetési viszonyoknak megfelelő nyugdíjellátásban részesüljenek. A lévai nyugdíjasok egyesülete csatlakozásra szólítja fel Szlovenszkó és Ruszinsz- kó összes hasonló egyesületeit. Az október elsején bevonuló újoncok figyelmébe Minden újonc, akinek október elsején tényleges katonai szolgálatra be kell vonulnia, behívó- jegyet kapott. A .behivójegyen pontosan meg van jelölve a város, a csapat, ahol jelentkeznie .kell. Ha egy újonc behívó jegyét meg néni kapta vol- na, úgy jelentse ezt a saját községének elől bíróságánál. Csak azon hadkötelesnek nem kell ckió- ber elsején bevonulnia, aki orvosi bizonyít ványnyal bizonyítani tudja, hogy betegsége miatt nem utazhat. Aki a behívó parancsnak eleget nem tesz, azt egy évig terjedhető fogházzal és 10.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetik. Az ez évben besorozottak közül azok, akik a tényleges szolgálat elhalasztását kérték, de október elsejéig kérvényük elintézéséről értesítési nem kaptak, szintén kötelesek bevonulni, mert a kérvény benyújtása maga nem bir halasztó hatállyal. mélyen akarta érezni, hogy szeret és szeretik. Az este ezt is meg fogja hozni — gondolta félálomban. Kipihenve, frissen, szivében boldog várakozással ment el hazulról, Maliidhoz, uzsonnaidő tájban. A hallban ott találta Bél- tekyt, nyilvánvalóan ő rá várt és azonnal h o zzáosat la ko-zott. — Jön sétálni? — kérdezte. — A barátnőmhöz megyek. Odaigérkez- tem — felelt Elza. — Pedig azt reméltem. El akartam vinni csónakázni — mondta Bélteky kissé kedvetlenül. — Ma nem lehet — mondta Elza. Maga is szívesen ment volna Béltekyvel, de nem akarta Maii Időt cserbenhagyni. — Ez az a barátnője, akivel filrdőzni jár? Az a magas, sovány, sápadt asszony, Vezekényiné? — Az — felelt Elza. — Ismeri? — Nem ismerem. Nem is nagyon vágyom. A színésznő barátnője kellemesebb ismeretség. —• Miatildot nem engedem bántani. Nagyszerű asszony és a legjobb barátnőm. — Hiszen nem bántom. Csak úgy érzem, írtamban áll abban, ami nekem a fődolog. Elza elkomorodott, érezte, hogy Bélteky- nek jobban igaza van, mint amennyire gondolja: az ő szerelmi viszonyuk és Maliid barátsága inkompatibilis két dolog. A kettőt, néni lehet összeegyeztetni, csak a legjobb esetben megkerülni az egyiket a másikkal s elóxbb-titóibb össze fognak ütközni. Fájt neki a. hazugság, amelybe Maliiddal szemben bonyolódott, de nem volt bátorsága megmondani neki az igazságot, mert tudta, hogy ez válságra vezetne kettejük között. Egyelőre nem látott kivezető utat. Különben is •- mondta Béltelíynek komolyan —, nekünk vigyázni kell. Nem akarok a fürdőhelyi pletyka középpontjába kerülni. — Azért még szóba szabad velem állni nyilvánosan is. Még csónakázni is eljöhet — felelt Bélteky. — Diszkrétek lehetünk és óvatosak, de kerülnünk egymást nem kell. — Csak azért mondom — szabadkozott Elza —, hogy ha én most hirtelen változtatok az életmódomon, szakitok az eddigi társaságommal, ebből sok ízetlenség és szóbeszéd származik. Ezt magának is be kell látnia, ha nem akar exponálni. — Belátok én mindent, csak néha nőkéin is adjon egy-egy órácskát — mondta Bélteky gyöngéden, kedvesen, olyan hangon, amelytől Elzának boldogan megfeni ; tó a szive. Bélteky úgy nézett rá, mintha böval akarná ölelni a tekintetével. XII. Az uj reggelre uj keserű szájíz;; b c- . Elza. Az este megint csak nem hozta r ■ . amit várt, nem hozta meg a nagy eltel; 1 - zést, az elmeriilóst az érzések és érzékek mámorába, a szenvedélyt. Bélteky csodálkozó, leplezetlen kedvetlen szavát hallotta: — Szép vagy, meleg vagy. Mért nem tudsz forró lenni? Nem tudott forró lenni. Szerelmes odaadása nem ragadta ki önmagából, azokba a magasabb szférákba, amelyek vágyaiban, töprengéseiben muzsikáltak neki és amelyek az élei teljességét, legmagasabb felfokozód sát jelentették volna számára. Ezért érdem-'.' lett volna szenvedni, bűnbe esni. hazugságba keveredni, elkárhozni. Azért, amit a szerelemben kapott, nem volt érdemes. Mély szégyenkezéssel borult, párnájára: nem kepei! mást, mint egy közönséges szerelmi vb; n i, érzékek heves izgalmát és fél-ki elegük'--ét. azt, amit minden félrejáró, léha asszony m -g kaphat, 'váltakozó szeretőitől. (Folytatjuk.) 1 ez az ember, még ez az elkényeztetett szi- i nésznő is a hatása alá kerül. Mégis csak férfi ez. Van miért szeretni. Ebéd után Bélteky hamar felállóit és diszkrétül ott hagyta őket. A két nő is indult a szállodába. Elvira utána nézett Béltekynek. Karoufogta barátnőjét és halkan ezt mondta: — Hát ez az . . . — Ez — felelt Elza elpirulva, de szégyenkezés nélkül. Matild, ha ezt a kérdést intézi hozzá, föld alá bujt volna szégyent etében. Elvira előtt, aki töprengéseinek és gyötrődésének bizalmasa volt, nem szégyell e magát. — Már megtörtént? — kérdezte Elvira. Elza csak bólintott, nem szólt. No és boldog vagy? — faggatta tovább Elvira.-- Tudja Isten. Nem tudom — felelt Elza elborulva. —■ Az ember sohase boldog. — Irigyellek, Nagy szenzáció lehet — mondta Elvira elgondolkozva. A folyosón ezt kérdezte: — Ne menjek még be egy kicsit hozzád? — Most ne gyere, egyedül akarók maradni. — Egészen egyedül? — kérdezte pajkosan Elvira. — Egészen egyedül. Pihennem kell. — Jól van hát, nem zavarlak — mondta Elvira -és felsietett a lépcsőn, ő egy emelettel feljebb lakott. Elza csakugyan pihenni akart. Lefeküdt a cjb.ai«e-fongiie-ra és elábrándozott. A nyomott, megbánó érzés eltűnt szivéből, megtelt várakozással, a folytatás kívánásával, úgy érezte, meg fogja kapni azt a boldog exattá- eiót, amit a Béltekyvel való szerelemtől várt. Szerette volna, ha a férfi most ott lenne mellette, meleg, szép szavakkal dédelgetné, megsimogatná az arcát, a nyakát, ha ő is suttoghatna neki szép szerelmes szavakat, nagy, nagy gyöngédségre vágyott, erősen, SCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY (29) Béli ;ky odalépett az asztalukhoz, köszönt. — Kerestem magát — -mondta Elzának — ha adnia egy kis helyet az asztaluknál. Elza kipirulva nyújtott kezet. Olyan zavarban volt, hogy elfelejtette Béltökyt bemutatni, csak akikor eszmélt mulasztására, mikor a férfi is, Elvira is egy pillanatig kérdőn néztek rá. — Foglaljon hát helyet — mondta és Elvirához fordulva nagyn-ehezen kimondta a nevet: — Bélteky. Elvira szemében felcsillant a felismerés, emlékezett a névre, most már végleg tisztában volt mindennel. Magában nagyon élvezte a helyzetet, asszonyi módon boldog volt, hogy mint harmadik jelen lehet egy ilyen szívügynél. Bélteky nagyon korrektül viselkedett. Mondott néhány bókot Elvira művészetére, de nem hangsúlyozta benne kelleténél jobban a művésznőt, Elzával szemben pedig a kellemes ismeretség tónusát ütötte meg, de bizalmaskodás nélkül, diszkréten, nem exponálva a nőt. Elza is magához tért hamar, igy hármasban valahogy bátrabban és fesztelenebből állt szemben Béltekyvel s a vége felé már majdnem jól érezte magát. Kellemes volt neki Bélteky öntudatos diszkréciója, fölénye, mellyel a helyzetnek, ura tudott lenni, eb\gán« megjelenése. Most megint úgy nézte, mint az első dunaparti találkozásukkor. fiát jó, szeretője lettem, de nincc mit szégyenk',zneim miatta — gondolta magában. Még az is tetszett neki, hogy Elvira szívesen néz Bélteky re. (') rá is benyomást tesz
