Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-23 / 217. (1255.) szám

8 IPJRSGAiyV^AftifAR-HIRIlAl' 1926 szeptember 23, csütörtök. — Sok szakértő azt állítja, hogy a rob­banás a kőzet nyomása által az első robban­tott szakaszról átmehet a továbbiakra. — Mr. Rouse, ismerem ezeket a véle­ményeket, amelyek néhány túl aggodalmas tudós agyában születtek meg... de nem hiszek benne ... ki van zárva ... szinte le­hetetlen ... — Szinte lehetetlen? ... Tehát ezzel el­ismeri, hogy valami kis lehetőség mégis csak van a dologban? — Kis lehetőség? Istenem, természete­sen, hiszen sima utón is nyakát törheti az ember. — Nagyon kellemes számomra, Mr. Smith, hogy ezt a lehetőséget neon veti tel­jesen el. Talán lehetne ezt a lehetőséget... mint alkalmas kifogást annak idején felhasz­nálni ... A főmérnök kérdőleg nézett rá. Guy Rouse tovább folytatta, mintha magában beszélne. — A rendelkezési alapból még öt millió dollárom szabad. Ezzel az összeggel amint mondottam, más véleményre lehetne bírni a közvéleményt, de ugv gondolom, hogy más­képen ás... — Nem értem, Mr. Rouse.' — Nos hát, játszunk nyílt kártyákkal. A kongresszus határozata megvan, ezen nem lehet változtatni. A magam részéről nem hiszem, hogy annak a misztikus J. H.-nak igaza lenne. Behatóan foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Bsztelenség! Egy ilyen őrült ideá­ért hajítson ki öt milliárd dollárt a társaság az ablakon? Ez aztán szörnyű ostobaság lenne. Csak egyetlen észszerű dolog van, a csatornát egyszerre kell felrobbantani. Smith ijedten ugrott vissza. — A kongresszus parancsa ellenére?... Mr. Rouse, lehetetlen... lehetetlen! Rouse nevetett. — Lehetetlen? Hiszen maga mondotta az előbb, hogy a szomszédaknák befolyásolását, a többi aknák felrobbanását senki nem tudná bebizonyítani. Tegyük fel, hogy a valami ilyes bekövetkezik, a világ szemében... — Igen, de ... — Ennek a lehetőségnek bekövetkezése ■öt milliárdot takarítana meg a társaságnak. És ezt, a kárt öt millió dollár árán el lehetne kerülni. — Nem értem, Mr. Rouse. — Nos jó, Mr. Smith, mindjárt meg fogja érteni. Egész tisztán és világosan megmagya­rázom önnek. Nem tudok megnyugodni ab­ban, hogy a robbantás szakaszonként történ­jék. Azt akarom, hogy egyszerre robbant­sunk. — Mr. Rouse! — A főmérnök felugrott és nyugtalanul szaladgált fel s alá. — Mr. Rouse... ez nem... ez nem lehet... ez... — Mr. Smith, én ezt igy akarom és eh­hez szükségem van az ön segítségére ... — Soha ... soha ... Mr. Rouse. Keressen valaki mást, aki... Én semmi szin alatt nem helyezkedem szembe a kongresszus akara- tával. — Olyan parancsot akar betartani, amely ... — Igen. Ilyen nagy felelősséget.... egy embeT sem vehet magára ... még a nagy' amerikai nemzet sem vállalhatja. Lehetetlen, Mr. Rouse! — Mr. Smith, természetesen kifelé úgy viselkednénk, mintha a kongresszus pa­rancsának eleget akarnánk tenni. De aztán . be fog következni az a véletlen... a mel­lékaknák befolyásolása ... a kőzet nyomásá­nak továbbítása ... ahogy a szakértői véle­mény mondja... — Nem, én nem adom oda magam ehhez a bűntetthez. Ha bekövetkezik az, amit J. H. megjövendölt, akkor a felelősség ön után elsősorban engem terhelne. Az ón erőm nem elég ahhoz, hogy ezt a terhet kibírja. — Úgy? ... Ön azt mondja, hogy az ön ereje nem elegendő... Zsebéből csekk-könyvet vont elő, kitöl­tött egy lapot és a főmérnök elé tolta. A lap James Smith nevére volt kiállítva egy millió .dollárról. — Ha az ön ereje nem volna elég ilyen nagy felelősség vállalására... ha felelősség­ről általában beszélhetünk... mert hiszen csak az következne be, amitől egyes túl ag­godalma- szakértők tartanak... — Nem, Mr. Rouse, én csodálom, hogy ön ilyesmit egyáltalán elgondolni is me­részelt. — Mit merészelek, Mt. Smith...? A főmérnök arcát gyönge pir borította el. — Tudom, Mr. Rouse, hogy ön hozzászo kot* ahhoz, hogy az útjába kerülő akadályo­kat. úgy szokta elhárítani, hogy csekkeket tölt ki. De azt is tudom, hogy én... ilyes­mivel ... — a csekkre mutatott —,.. nem vagyok kapható. — Ah, úgy, Mr. Smith? Guy Rouse kézbe vette a csekket és da­rabokra tépve a földre dobta. Aztán újból elővette a könyvet és uj lapot töltött ki, mi­közben a főmérnök izgatottan szaladgált. — Mr. Smith!... A főmérnök az asztalhoz lepett. Guy Rouse átnyújtotta neki a második lapot. Két millió dollár, olvasta Smith. Sápadtság és pirosság váltogatták magukat az arcán. Egy pillanatig szinte dermedten állt. Aztán szét­tépte a papirt, a darabokat összegyűrte és a földre dobta. — Nem... soha, Mr. Rouse! Még egyszer kijelentem, hogy neon vagyak megvásárol­ható. Keressen más valakit helyettem. Ment­sen fel állásomtól. Az elnök ajkán a hideg nevetés megke­ményedett. — Neon, kedves Mr. Smith, sajnos ez nem j megy. Személyileg a legnagyobb kész- j séggel felmenteném önt. De a következ­mények! Ha én önt néhány nappal... mond­juk öt perccel 12 előtt elbocsátom... és va­laki mást szerződtetek, aki a mii kívánságunk szerint robbant, csak akkor fogja a közvéle­mény igazában jártaiul a száját... Be kell látnia, hogy ez neon megy. Nem marad más hátra. Önnek kell megtennie. Percekig ült Guy Rouse mély gondola­tokba merülten, szemeit félig lezárva, ajkait összeszoritva. Úgy látszott, hogy valamin igen erősen gondolkozik, azután rejtett pillantá­sokkal fürkészi a mérnököt. Keze mechanikusan a zsebébe nyúlt, ki­vette a csekk-könyvet. Erős vonásokkal irta: — öt millió dollár, Mr. Smith. Életfogy­tiglani állás, mint a New Canal Cy. alelnöke. Évi fizetés egy millió dollár. A főmérnök megdermedt. Szemei az el­nökről a csekkre tévedtek, öt millió dollár... ennyi pénz egy csapásra ... a csatorna-tár­saság alelnöke. Ajkai remegtek. A dolog mé­lyen felizgatta és megrázta. Újból szaladgál­ni kezdett Guy Rouse ajkain újból megjelent a fölé­nyes, örökös mosoly. — A vas forró, mormogta. Ujjai az asztal pereme alatt egy gomb után kutattak. Meg­nyomta. Szemei az ajtóra irányultak. A türel­metlenség ránca jelent meg egy pillanatra a homlokán. Látta, hogy James Smith megáll, beszél­ni akar, talán . . . visszautasítás? Az ajtó feltárult. (Folytatjuk.) Női egyen a Vágvölgy bajnokságáért: 1. Vá­rady-Péteryné Budapest 2. Friedeckyné Troppau ellen 6:0, 6:0. 3. Munkné Bécs vesztett Váradyval szemben 6:1, 6:1 és Perhácsné Budapest vesztett Friede.ckynével szemben 6:2, 7:5 arányban. Férfi páros a Vágvölgy bajnokságáért: 1. Kehrling—Pétery Budapest 2. Klein—Menzel el­len 0:6, 6:4, 6:4, 6:4. 3. Műnk—Schaffer Becs vesztett Kehrling-^-Péteryvel szemben 6:2, 6:2 és Bárcxy, Besztercebánya—-Nedbalek Poz30ny vesz­tett Klein—Menzellel szemben 6:3, 6:2 arányban. Vegyes páros a Vágvölgy bajnoksá<jáért: 1. Várady—Kehrling Budapest, 2. Friedeckyné— Menzel. Menzel lábsérülése folytán félbeszakadt. (Menzel hosszabb idő óta szenved ingyulladásban s pöstyéni tartózkodását nyomban felhasználta, hogy házi kezelés céljaira iszapot vigyen magcval, amely bizton segiteni fog rajta) 3. Műnk—Munk­né Bécs Várady—Kehrlingggel szemben 11:13, 5:6 (rendkívül szép játék a bécsi házaspárnál) és Medsel Troppau—Révay Budapest Friedeckyné— Menzel ellen 7:5, 1:6, 3:6. Férfi egyes Pöstyén fürdő vándordíjáért: 1. Kehrling, 2. Pétery idő hiányában feladva. 3. Műnk dr. Pétery ellen 6:4, 6:2 és Kehrling Bárczy ellen 6:0, 6:1. A vándordijat Kehrling nyeri meg, amelyet még kétszer kell védenie. Női egyes Pöstyén fürdő vándordíjáért: A vándordijat végérvényesen megnyeri Péteryné Várady Ily. 2. Korotvicskáné Pozsony Várady el­len 6:1, 5:0 scratch. 3. Bárczyné veszt Korotvies- kánéval szemben 6:3, 6:2. A díjkiosztás ünnepélyes estély keretében történt. Krupec számvevő meleghangú beszédben üdvözölte a játékosokat, köszönetét mondott jeles munkájukért s szívélyesen azzal fejezte be. hogy „a viszontlátásra". A dijakat Bargár főszolgabíró neje és Winter igazgató neje osztották ki. Nurmi világrekordot futott Bécsben Bécs, szept. 22. Tegnap este 12.000 néző előtt reflektorfény mellett folyt le Nurmi második sze­replése Bécsben. A finn futó 5000 méteren állott ki és bár erre a távra bejelentett rekordkísérlete nem sikerüli, három, angol mérföldön (4827 m.) uj leg­jobb vifágt,eljesif,ményt állított fel. Nurmi ideje az angol mérföldeken 14:07.4 volt, mig az 5000 métert 14:34 alatt futotta, te­hát 5.8 mp.-el kevesebb idő alatt, mint a fennálló világrekord. Nurmi részidei voltak: 1000 m. 2:49.S, 2000 in. 5:46. 3000 m. 8:43.6 és 4000 m. 5:34. — Nurmi a WAF hármas stafétája és Bruhnen ellen futott. Ez utóbbi 5000 méteren 16:07 időt ért el. A verseny után a bécsi atléták tisztelgő felvonulást rendezek Nurmi előtt, akit a közönség viharosan ünnepelt. X Bakoah—Amaleur 2:2 (2:0). Barátságos mérkőzés Bécsben. A Hakoah szép játékot produ­kált. és az utolsó percekig vezetett, amikor is Outti kiegyenlített. )( A belga „vörös ördögök^, mely név alatt a belga válogatott rejlik, október 6-án Budapesten a Hungária ellen játszanak. — A belgák novem­berben a DFC-1 látogatják meg Prágában. )( Berlin válogatott atlétái, akik vasárnap Budapesten szerepeltek, ma Brünnben verse­nyeznek. )( Helyreigazítás. A P. M. H. szeptember 22. számában megjelent hivatalos közleményben saj­tóhiba következtében a 7. sorban és a 10. sorban CsAF helyett CsSF, illetve CsSK értendő. )( Sikerül-e a csehszlovák csapat revánsa? A bécsi válogatott márciusban a Hőbe Wartén meg­verte a csehszlovák válogatottat és augusztusban Prága város válogatottját. Szent Vencel napján megkísérli itt Prágában, hogy harmadszor ’ö meg­verje a csehszlovák válogatottat. Hogy -ikerül-e ez neki, az a cseh játékosok formájától függ. Hi­ányzanak ugyani- a Sparta-játékosok s éppen ez­ért nehéz lesz a csapatot összeállítani. Éhből a célból ma, szerdán délután fél öt órakor a Sparia pályán próbamérkőzéseket tartanak a válogatott játékosok. )( Huszonöt órán át sikertelenül a csatorna, vizében. Londonból jelentik: Mac Lellan Lola an­gol uszónö tegnap megkísérelte a csatorna át- uszását. Calaisnál startolt és Dover előtt 550 mé­terre kénytelen volt a nagy ellenáramlat miatt feladni. Az uszónő 25 óra 20 percig volt a vízben, ami a női átuszóknál „időrekord"-ot jelent. 18 és fél óra után már csak két angol mérföldre volt az angol partoktól és hat órai heroikus küzdelem dacára, — amelyet a partról óriási tömeg nézett végig, — sem sikerült neki az ellenáramladal megküzdeni. — Mac Lellan Lola igazi neve Do- rothy Hogan dr., keresett londoni gyermekorvos és vállalkozásáról családtagjainak sem volt tudo­mása. Édesanyja éppen akkor érkezett az angol partra, amikor a leánya a vízzel végküzdelmét vívta. X Magyarország—Ausztria válogatott lenni- szezői szombaton és vasárnap találkoznak Pécs­ben. A magyar színeket Kehrling, Pétery, Göncz, Takách és Kirchmayer képviselik. A CsAF hivatalos közleményei A nemzetközi, játékosellenörzö bizottságok szeptember 20-án üléseztek. A nemzetközi bizott­ság elhatározta, hogy: az Ausztria elleni csapatot a szerdai tréning után állítja össze véglegesen. Az ellenőrző bizottság tudomásul vette azt, hogy Tschackert dr., a DFV rendkívüli közgyűlésének határozata értelmében lemond a tagságáról. Tu­domásul vette az alábbi megkötött profi-szerző­déseket: Vodicka (Slavia), Silny (Sparta), rLore.is, Hojer Antal, Hajny. Sima, Kaliba, Horejs J., Pe- sek, Cerveny, Hochmann (mind Sparta), Mahrer, WeigeLhoffer, Taussig (DFC), tudomásul vette Neugebauer és Wimmer átlépését a Teplitzer FK- hoz. — A játékosbizottság Bedndr dr. elnöklésé­vel a CsAF országos amaförbajnokság szabályait elfogadta, és azt utólagos jóváhagyás végett a CsAF rendkívüli közgyűlésének beterjeszti. Föl­kéri a CsSF-t, hogy nyolc napon belül nevezze meg azokat a klubokat, amelyek részt íograk venni ezen a bajnokságon. Megkérdezi, a, CsAF- MLSz-t, hogy résit vesz-e az ez évi CsAF amatőr bajnokságokon. — A CsAF bajnokságában, össze­sen nyolc klub vett részt és pedig a CsSF öt klub­ja, Szlovenszkó bajnoka és a DFV két klubja. A bajnokságot a kiesési rendszer alapján játsszák. Áz első forduló október 24-én, a második november 6-án és a finálé november 13-án lesz. Szlovenszkó állattenyésztésének dekadenciája Irta: Ladányi Károly dr. magánállatorvos, a budapesti állatorvosi főiskola doktora. II. jSport^- A pöstyéni nemzetközi tenniszverseny végeredményei Pöstyén, szeptember 22­A Vágstrand mentén létesített pompás, kivá­lóan karbantartott teniszpályák, gyönyörű kilá­tással a régi várromokra, erdőségekre s a Kis- kárpátok nyúlványaira, képezték színhelyet az el­múlt héten lezajlott elsőrangú értékes sportese­ménynek. Pöstyén fürdő versenye valóban nemzetközi volt s a belföldi tenniszversenyeknek színié ez volt a legsikerültebbje. A Tennisz-Klub, a fürdő- igazgatóság és fürdőbizottság pénzt és fáradságot nem kiméivé, igyekezett a még ott időző nagy­számú fürdővendégnek pompás szórakoztató lát­ványt nyújtani, ami nekik minden tekintetben si­került is. Úgy a nézőközönség, mint a játékosok a rendezőséggel együtt teljesen meg voltak elé­gedve. A versenynek meg volt a különleges szenzá­ciója is: a fiatal Menzel győzelme a magyar baj­nok Kehrling felett. A verseny végeredményei a következők: Férfi egyes a Vágvölgy bajnokságáért: 1. Men­zel Reichenberg 2. Pétery Budapest ellen 6:4, 6:1 feladva. 3. Kehrling Budapest és Révay Budapest vesztett Péteryvel szemben 6:4, 6:3 arányban. Az állattenyésztésben bizonyos fajta ki­alakulásában két tényező érvényesül: A rög (milieu) hatása és az ember befolyása. A sík vidékek, a folyók völgyeiben az egyenlete­sebb kiima, a kövér fü, a lapos talaj a szarvasmarhák testalkatát és fizológiai jel­lemvonásait tejelő jellegre csiszolja, a zord egyenetlen kiima, a dombos vidék inkább az igavonó szarvasmarha kialakulásának ked­vez. Ha a mi sík talajunkba felvidéki fajtájú igavonó diszpozícióval biró tenyészbikát ho­zunk, ennek utódaiban jó tejelésü tehenet hiába keresünk; a jó tulajdonsága, az igavo­nó képessége, az utódban szunnyadni fog és célunknak megfelelő tejelő állatot nem ka­punk, a felvidéken pedig kiválóbb tejelő ál­latokat igy nem tenyészthetünk. A tenyészálla­tok kiválasztásánál tehát a haszonhajtó képes­ség alapját alkotó fiziológiai jellemvonásokat össze kell egyeztetni röghatásával, mert az újabb biológiai vizsgálat szerint a belső fi­ziológiás tulajdonságok csak hajlam, diszpozü ció alakjában öröklődnek és a jellemvonás ki­fejlődése az illető utódon a rögbeu lévő élet feltételek kedvező, vagy kedvezőtlen viszo­nyaitól függ. Kétségtelen tehát hogy egyes vidékeken a fáj és fajtajelleg beosztásánál, amint a vidék klímáját és földrajzi fekvését nem lehet megváltoztatni, éppen úgy nem le­het kivételeket tenni a hasznosító jelleg be­osztását illetőleg, bármennyire is tetszik, vagy nem tetszik nekem az itt, vagy ott lakó nép­törzs nemzetisége. A helytelen beosztással árthatok, de nem használhatok az egyes vidékeknek, a helyes beosztással azonban csak használhatok. Máskép állana a helyzet, ha a tenyészállatok olyképpen válasz­tatnának egyes vidékekre, hogy ezeknek test­alkata oly íiziológikus tulajdonságokkal len­nének telitve, melyekre az egyes vidékeknek szükségük van, azaz, hogy a hajlam alakjá­ba öröklődő jellemvonások a röghatásban lévő kedvező életfeltételek következtében, tovább fejlődjenek. Azt is beláthatjuk ezek után, hogy a for- malisztikus apaállatt kiválasztása a mai de­mokratikus alapon, amikor a gazdák, vagy gazdaságok nem törzskönyvezett tenyészbikáit, részesítik előnyben a törzskönyvezett ura­dalmi állatokkal szemben, nem helyeselhető. A külső morfológiai tulajdonságok szőr, bor, szin, fej, szarvak nagyobb biztonsággal örök­lődnek, mint a belső fiziológiai tulajdonsá­gok, melyek határozottabban csak akkor örö- kithetők, ha az ősükben is megvoltak azon kívánalmak, melyekre nekünk szükségünk van, ezek pedig csak törzskönyvezett állatok­nál lelhetők fel, melyek bizonyos tenyészcél- zattal nemzedékeken kiválogatva voltak. Lehet a kisgazda rátermett áüatnevelö, vagy bürmilyen állatkedvelő, de kétségen felül áll, hogy számottevő haladást felmutat­ni addig, nem fog, míg az állattenyésztés irá­nyítása a célszerűségi szempontoknak megfe­lelni nem fog. Az irányításhoz ügybuzgalom kell, ami a legelső, hozzáférkőzni a nép leikéhez, szokásaihoz, gondolkodásmódjához, ennek pedig első feltétele hogy nyelvén beszélni tudjunk, bizalmát megszerezhessük. Törzs­*** A *T * *T* Egy elsülyedt világrész története 7241

Next

/
Thumbnails
Contents