Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-23 / 217. (1255.) szám

' 1 . Mai S>ámi>>lk w oldal Előfizetés! ár: évente 3M, félévre 150, SzlovenSzkÓi es ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II, Panskái uhce negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: Ti'J *7 * ~ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivataI:PrágaII.,Panskáull2/lII.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 K5 DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0RGÁCH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha ' A magyar-csehszlovák határforgalom j a végleges szabályozás előtt Budapest, szeptember 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A ma­gyar-csehszlovák határforgalom szabályozására vonatkozó tárgyalások eredményesen folynak s már annyira előrehaladtak, hogy a jövő hónap elején csehszlovák delegáció ér­kezik Budapestre a megállapodások végleges megkötése céljából. Magyarország egyúttal a többi szomszédos állammal is folytat hasonló tárgyalásokat. Az Ausztriával való határ­forgalom szabályozására vonatkozó tárgyalások is kedvező mederben haladnak. Ha a két országgal a megállapodás megtörténik, akkor Rr'?'mával is megkezdik a tárgyalásokat. Komoly belpolitikai krizis Spanyolországban A régi politikusok köztársasági manifeszlyma — Primo de Rivera és a király ellenségeskedése San Sebastian, szeptember 22. Spanyolország belpolitikai krízise napról-napra súlyosabbá válik s lehet, hogy már az eljövendő napokban teljes változás történik Mad­ridban. Nyílt titok, hogy Spanyolország legismertebb politikusai, akik a diktatúra alatt visszavonultak a politikai élettől, manifesztummal fordulnak a néphez, amelyben élesen elitélik Primo de Rivera gazdálkodását. A diktátor ugyanekkor kénytelen lesz a nemzet­gyűlést összehívni, amelyen az elégedetlenség nyíltan kitör. A politikusok manifesztumát számos közéleti nagyság is aláírja. Az aláírók pártállás nélkül a monarchia ellen foglal­nak állást Ailonz király tisztában van a helyzettel, de Primo de Rivera miatt képtelen cselekedni. Ha a tábornok mellett foglal állást, akkor koronája komolyan veszélyben fGi j. Primo, úgy látszik, elhatározta, hogy fölveszi a küzdelmet, ámbár a teljes tiszti­kar ellene foglalt állást. Németország felveti a kisebbségi kérdést a nép­szövetségben Berlin, szeptember 22. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) A né­met külügyi hivatalból a P. M. H. berlini tu­dósítója arról értesül, hogy a birodalmi kor­mány rövidesen valóra váltja azokat a vára­kozásokat, amelyeket a nemzeti kisebbségek fűztek Németországnak a népszövetségbe való belépéséhez, illetőleg a tanácsba való felvéte­léhez. Stresemann külügyminiszter még az ősz folyamán nagyterjedelmü memorandumot fog eljuttatni a népszövetség tanácsának tagjaihoz a kisebbségi kérdés rendezésé­nek jelentőségéről az európai békére nézve és ebben ki fogja fejteni, hogy ad­dig az újjáépítésről és a különböző nem­zetek együttműködéséről szó sem lehet, amig a kisebbségek sérelmei nem nyer­nek minden európai államban orvoslást és a kisebbségi problémát a népszövetség nem szabályozza egységes norma szerint. A külügyi hivatalban, ahol ezt az infor­mációt szereztem, utaltak a külügyminiszter egy multheti kijelentésére, amely szerint csak szerencsétlen legyőzőitek vannak, de nin­csenek boldog győzők. Ugyanez áll a kisebb­ségi kérdésre is, amennyiben teák szeren­csétlen kisebbségek vannak, de nincsenek boldog többségek, mivel a kisebbségek elnyo­mása az egész állami életet dezorganizálja. Ezért a béke és a stabilitás szempontjából a német kormány szükségesnek tartja a kisebb­ségi kérdésnek napirendre való tűzését. U|abb minisztertanács Prága, szeptember 22. Csütörtökön össze­ül a minisztertanács, hogy többek közölt vég­legesen elfogadja az 1927. évre szóló állanii költségvetés javaslatát. Újabb tárgyalások az angol bányaiparban London, szeptember 22. A bányamunká­sok vezetői tegnap reggel 9 órától éjjeli 1 óráig tárgyaltak Baldwin miniszterelnökkel. A kormány részéről a tárgyalásokon Baldwi- non kiviil Churchill, a munkaüs'vi miniszter és a bányászati miniszter is résztvett, mig a bányamunkások vezetői közül Smithen meg Cookon kívül az egész szakszervezeti vezető­ség megjelent. Ma a tárgyalásokat folytatni fogják. Egyelőre még korai megegyezésről beszélni, de éjszaka kormánykörökben mégis már a végleges kibékülésről is beszéltek. A bányamunkások először mutattak komoly szándékot a békefeltételek elfogadására. A spanyol király koncessziót ad a Zeppelin-müveknek Berlin, szeptember 22. Friedrichshafeni jelentések szerint a Zeppelin-müvek igazga­tósága táviratot kapott Madridból, melyben Colon, a tengerentúli léghajőforgalom meg­indítására alakult társaság elnöke közli a né­met vállalattal, hogy a király koncessziót adott a Zeppelin-müveknek a Sevilla—Bue­nos Aires közti légiforgalom lebonyolítására szolgáló léghajók építésére. A szerződés öt éves 3 Spanyolország 30 millió pezeta szub­venciót ad a Zeppelin-müveknek. A forgal­mat azzal a Zeppelin-léghajóval nyitják meg, amely a híres Eckener-adományokból máris építés alatt áll. Ennek a léghajónak hordké- pessége 105 m3. Ezidén befejezik építését s jövőre már meg is teheti első próbauíját. Kezdetben évi 12 repülőjárat van tervezve, melyek mindegyike ismét 500.000 pezeta szubvenciót kap. Később a 10.000 kilométer hosszú utón a forgalmat 135 m3 nagyságú lég­hajókra bízzák. Az ut Spanyolországból Ar­gentínába léghajón négy és fél napig tart, mig a leggyorsabb gőzhajónak isJiusz napra van szüksége. Páris, szeptember 22. Madridi jelenté­sek szerint a király és Primo de Rivera kö­zött a nézeteltérések napról-napra katasz- tróxálisab bakká válnak. A diktátor állását igen megnehezítette az, hogy a király oly Paris, szeptember 22. Briamd francia külügyminiszter tegnap elhagyta Parist és egy hétre vidékre távozott. Ezt a tényt álta- úgy fogják föl, mint a teljes belpoliti­kai nyugalom jelét. Rriand politikáját sehon­nan sem fenyegeti veszély s igy a külügy­miniszter kockázat nélkül eltávozhatott a fő­városiból. A Petiit Párisién ma jól értesült források nyomán beszámol a tegnapi minisz­tertanács üléséről, melyben a miniszterek, mint ismeretes, egyhangúan azonosították magukat Briand felfogásával. A tanácskozást Barthou miniszternek egy fölszólalása vezette be, melyben a miniszter nyomatékosan kijelentette, hogy a kabinetben egységes felfogás uralkodik. Barthou ezt kénytelen volt megállapítani, mert a sajtópolémia az utóbbi napok alatt valóságos terrorrá fejlődött. Briand érvelése abból indult ki, hogy minél tovább húzódnak az elintézetlen ügyok Né­metország és Franciaország között, annál nehezebb lesz a súlyos és mindkét államra nézve kedvezőtlen viszony likvidálása. Azok a koncessziók, amelyeket Franciaország kí­nál, ma a legnagyobb értékűek és fokozato­san elértéktelenednek, minél inkább közele­Genf, szeptember 22. A genfi német ko­lónia tegnap sör estélyt rendezett a német delegáció tiszteletére. Stresemann /külügy­miniszter a késő esti órákban szintén meg­enyhén bánt a lázadó tűz ér tisztekkel. A tá­bornok egy sajtófogadtatáson már a nemzet­gyűlés megnyitásáról is beszélt s bejelentet­te, hogy Spanyolország belpolitikai életében dik a versaillesi szerződésben előirt kiürí­tési idő. Ezenkívül nagyon okos és előnyös, ha a pillanatnyi európai feszültségben Franciaország nyílt megegyezésre tesz szert Németországgal, különösen azért, mert hú­szén Németországtól nem kell egyebet kér­ni, mint hogy a birodalom ne követeljen le­hetetlent, adja föl a bosszú gondolatát és mutasson jóindulatot. Briand hangsúlyozta, hogy ez a gond óla tifüzés Str ©sémáimban tel­jes megértésre talált, anélkül, hogy a német kuiugyminiszter bármily tekintetben megkö­tötte volna országának politikai és diplomá­ciai szabadságát. A francia miniszterek egy része azonnal elfogadta Briand jelentését, mig a töb­biek számos kérdést intéztek a külügy­miniszterhez, aki mindegyikre kedvező választ tudott adni. Nagyobb ellentétre nem került sor. Mivel a tegnapi minisztertanács oly si­mán múlt el, a párisi sajtó is békülékeny hangokat ütött meg. A jobboldal legszélsősé­gesebb lapjai sem támadják Briand-t. Egye­dül a szélső baloldali Quotidien az, amely még mindig komoly ikonmányellentétekről számol be, de a lap híreit senki sem veszi .komolyan. jelent az ünnepélyen s a kedélyes társalgás között egyik pohárköszöntőjében nagyjelen­tőségű politikai beszédét mondott. A beszéd különösen azért fontos, mert .Stresemann megerősítette benne mind­azt, amit a thoiryi találkozás eredmé­nyeiről a világsajtó irt. Elsősorban a gyarmati mandátumok kérdé­séről emlékezett meg s nem ismerte el, hogy különbségek vannak gyarmatokat bír­ható s a gyarmatoktól eltiltott nagyhatalmak között. Egyelőre persze Németország nem akar nagy gyarmatokat szerezni, mert sok­kal szükségesebb belföldi ügyeinek rende­zése, de a jövő szempontjából gondolni kell: a gyarmati mandátumok elérésére is. A' versaillesi békeszerződés óta rengeteg idő múlt el s ez az idő a hatalmak mai külpoliti­káján is meglátszik. Nagy különbség van a béketárgyaláso­kon résztvett német delegáltak szánal­mas szerepe s aközött a meleg fogadta­tás között, melyben a népszövetségben összegyűlt negyvennyolc állam a belépő Németországot részesítette. A Ruhrvidéfc ma már ki van ürítve, az első megszállási sávot szintén visszakapta már Németország és most Genfiben számos uj en­gedmény keletkezett. A német területek megszállása összeegyeztethetetlen Németor­szág népszövetségi munkájával. A Saarteriilet nem maradhat sokáig francia uralom alatt, még akkor sem, ha a meggyorsított visszaadás bizony is pénzügyi természetű terhekkel is jár. A politikai szabad:ság sokkal nagyobb szere­pet játszik a népek életében, mint bizonyos gazdasági nehézségek. Azt hiszem — mon­dotta Stresemann —, hogy az általános meg­nyugvást nagyban elősegítettük Genfijen. Legközelebbi feladatunk az, hogy a német föld minden részén visszaállítsuk a német szuverénitást, majd később oly bölcs és ügyes politikát találjunk, amellyel Németor­szág szerepét ismét a régi nívóra emelhetjük Európában. Londonnak nem kellemetlen a német-francia közeledés London, szeptember 22. A Times ma hosszú cikket közöl a német-francia tárgya­lás és megegyezés történetéről. A Times furcsának találja, hogy Párishan az angolo­kat bizonyos rosszakarattal vádolják és azt mondják, hegy a német-francia megegyezés Londonban igen kellemetlenül hatott. Ez a vélemény teljesen helytelen és an­nál érthetetlenebb, mivel az angol diplo­máciának vezető szerep jutott a Loearno utáni német-francia tárgyalások elő­mozdításában. A békülékeny politika folytatása Angliáiban mindig rokonszenvre fog találni, persze csak addig, iámig a kibékülés őszinte s nem rejt magában titkos célokat. Angliát és több más hatalmat valószínűleg a tanácskozásokba fog­ják vonni, /amint a megszállás enyhítéséről lesz szó és a német meg a francia közvéle­mény meg lehet győződve, hogy London mindig az igazi béke érdekében fog csele­kedni. Berlin, szeptember 22. A német fővá­rosban általában azzal számolnak, hogy Stresemann meg Briand már október elején folytatni fogják thoiryi tanácskozásaikat. Egyelőre még nem tudni, hogy a megegyezé­si tárgyalások e folytatását Berlinben vagy Párisban tartják-e meg. Összehívták a szenátus elnökségét Prága, szeptember 22. A szenátus elnök­ségét csütörtökön délelőtt 11 órára egybe hiv- . ták. Az elnökség a szenátus összehívó -ó ak | kérdését, valamint a cseh törvényhozók ju- | goszláviai utazását fogja megtárgyalni. csakhamar uj korszak kezdődik. Briand győzött és üdülni A tegnapi francia minisztertanács Befolyása — Briand a mai időt tartja a íegaSkaSma&abö pillanatnak a német-francia megegyezésre — A sajtó a küBügyminiszter mellett Stresemann Németország világpolitikai helyzetéről

Next

/
Thumbnails
Contents