Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-22 / 216. (1254.) szám
5 1926 szeptember 22, szerda. Az állampolgárság fekete levese Szlovenszkó, szeptember 18. Az állampolgárságnak a Szent-Ivány— Dérer novella aiapján való adományozásáért eddig is sokan folyamodtak, hiszen mindenkinek valami érdeke fűződik ahhoz, hogy mi- r-él előbb a teljes jogú állampolgárok sorába tartozzék és véget vessen az állampolgár ság- nélküiiség se künn-se benn állapotának. A kérvények, sajnos, belekerültek a bürokrácia taposó malmába és semmi remény sincs rá, hogy azokat gyorsan elintézzék. A zsupáni hivatalok azokat a kérvényeket, amelyek hiányosan varinak felszerelve, visz- sradja a folyamodóknak kiegészítés végett. Sokszor erre nem is volna szükség, mivel az' illető már korábban folyamodott illetőségért és amennyiben nem kapta meg, ezek ellen a felebbezések útját és a közigazgatási biróság előtt a panaszos eljárást is kimentette. Ezek az ügyek tehát vagy a zsupáni hivataloknál, vagy a poszonyi minisztériumnál fe- küsznek és ezek mellett minden megkívánt okmány feltalálható. A zsupáni hivatalok azonban ezt a felekkel pótoltatják. Amennyiben a folyamodványok rendben találtatnak és semmi pótolnivaló sincsen, akkor is leküldik véleményezés céljából a járási hivataloknak, amelyek információkat szolgáltatnak a folyamodóról. Ezek az információk sokszor politikai természetűek és az állampolgári megbízhatóságra vonatkoznak. Azonban még egy irányban kérnek a folyamodóktól információkat a járási hivatalok utján és ez az illetőnek vagyoni helyzete. Az állampolgárság adományoása ugyanis nem ingyen történik, hanem azért mim denki vagyoni körülményeihez képest dijat is fog fizetni. Ez a dij 50 koronától 10.000 koronáig terjedhet. Tanítók, tanárok az állampolgárság adományozásáért a törvény életbelépte előtt 1000—2000 korona dijat fizettek. Az államnak ebből a kedvezményből is sok-sok millió haszna lesz. ElképzeIllető ez, ha kiszámítjuk, hogy egy-egy kérvénynek csak a bélyegköltségei 800 koronára rúgnak, ami. csak tízezer folyamodónál csupán bélyegilletékben egymillió koronát tesz ki. Tízezer folyamodónál, ha a dijat csak §00 koronával számítjuk, ötmillió bevétele lenne az államnak. Ezért, aki csak teheti, szegénységi bizonyítványt csatoljon, amely esetben kérvénye mellékleteivel együtt bélyegmentes és dijait is elengedik. A vándorlólegény büns Rablás az ipolyszakállasi országúton — Saját tudósítónktól — — Komárom, szeptember 22. Tóth János kömiveslegény, aki vágse- lyei illetőségű és többszörösen V/1 büntetve, ez év március havában az Ipoly mentén állítólag munkát keresett és összetalálkozott Béres Lajos 20 éves kovácsiegénnyel, aki szintén munka után járt. A két legény együtt ment egy darabig, Béres több község kovácsához bement kínálkozni, de nem fogadtak fel. így haladtak együtt Ipolyszakállasig, ahol betértek a korcsmába és félliter bort ittak. Már harmadik napja jártak együtt és Béres szabadulni akart volna Tóth Jánostól, ki közben egy kápolnába is be akart .örni. De szép szerével nem tehette, Tóth elmondta neki, hogy már három évet ült is ás több helv- ről kitiltottál?. Mikor a korcsmából kijöttek, már esteledni kezdett. A határban, a temető mellett' teremtett lélek sem járt és Tóth ezt az alkalmat használta fel a támadásra. Fegyvere nem volt Béres Lajos nagy szerencséjére, tehát háromszor erősen hasbarugta Tóth az áldozatát, aki eszméletlenül esett össze. A földön még jól megrugdosta Bérest és elszedte hátizsákjából minden értékesebb tárgyát. ( Béres sok ideig eszméletlen állapotban feküdt a fagyos földöd és mikor későn eszméletre tért, egy szalmakazalhoz vánszor- gott, azután ott töltötte az éjszakát. Másnap reggel bement a esendőrségüez és feljelentette a rablást. A nedves és hideg földön any- nyíra áthült, hogy a keze állandóan reszket s a lábára biceg. Nyomorékja maradt a gaztettnek. A csendőröknek pontos személylelrást adott és mivel a nevét is meglátta támadója munkakönyvében, a cserdőrség Besztercebányán elfogta TóthotA komáromi törvényszék esküdtbirósága ma tárgyalta Tóth rablási ügyét Vincze Aurél dr. törvényszéki elnök vezetése alatt. Az esküdtek előtt Tóth tagadja a bűncselekményt s azt állítja, hogy soha életében sem látta Bérest. Az esküdtek látták a vallomás valószínűtlenségét, a csendőröknek adott portos sze- mélyleirás és a vádlott nevének határozott tudása, kétségtelen bizonyítékok voltak Tóth- tal szemben. Weisz Samu dr. törvényszéki orvos megvizsgálta Béres sérüléseit és jelentése után Meesz Gusztáv dr. államügyész vádbeszéde és a védő meghallgatásával egyhangú igennel válaszoltak az esküdtek a vádlott bűnösségére nézve és ez alapon a törvényszék tekintettel Tóth rovott múltjára két és fél évi fegyházra Ítélte a veszedelmes utonállót. Az ügyész és védő három nap alatt ryi- latlcoznak a felebbezést illetőleg. Nem rövidül meg a magyar nemzetgyűlés mandátuma Budapest, szeptember 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Munkatársunknak alkalma volt Szoitovszky Béla házelnökkel a nemzetgyűlés őszi összehívásáról, valamint az aktuális politikai fcérdé- se&ről beszélgetést folytatnia. Szcitovszky Béla házelnök munkatársunk feltett kérdéseire a következőket mondotta: — A nemzetgyűlés összehívásáról illetékes tényezőkkel ugyan még nem tárgyaltam, de minden valószínűség szerint a nemzetgyűlést négy héten bellii össze fogjulk hívni. Az őszi ülésszakra nagy feladatok várnak, amelyek között első helyen áll a felsőházi törvényjavaslat letárgyaldsa. A nemzetgyűlési választásokról — mondotta —, valamint a mandátumok meghosszabbításáról még nem lehet pozitive beszélni. Egyéni véleményem az, hogy a nemzetgyűlésnek mindig az ország egyetemes érdekeit kell szem előtt tartania, ami minden más törvényen felül áll. A választásokat tehát, ha lehet, ki kell imi, de ha nem lehet, akkor nem szabad. Mert mit tudo-m én, nem az orosz pénz fog-e erős szerepet játszani az uj választásoknál — fejezte he nyilatkozatát Szcitovszky házelnök. Miami, az elpusztult paradicsom, a pompa és a hűn városa A világ legpazarabb luxusüdülővárosait sodorta tengerbe a ciklon — Hogy varázsolták a kis halászfalucska helyé be az amerikai Riviérát? Prága, szeptember 21. Csütörtök este pazar élet, jazz-band, hatfogá- sos vacsorák, gyöngéd, suttogó szavak, yaóhtkirán- dulás a zöldesen csillogó öbölbe, pezsgő, mámor, kacagás, floridai week-end. Vasárnapon aztán istenítélet, a megvadult elemek bömbölve vágtatnak végig a tropikus tájakon, a pálmafák derékba törnek, a gyönyörű kéjlakok, pazar fénnyel berendezett luxuspaloták, húszemeletes épületek, mint a kártyavár omolnak össze, kétségbeesett jajgatás, halál, pusztulás mindenfelé. A rádió pedig 2CO.OOO kilométer másodpercnyi sebességgel szaladja körül a földgolyót a katasztrófa hírével: Elpusztult Amerika paradicsoma, Miami romokban, ezernél több halott, még több a súlyos sebesült... Az istenítéletnek azt a formáját, amely romhalmazzá változtatta a gyönyörűségek és élvezetek édenét, a tudományos nyelven ciklonnak hívják. Mi is az a ciklon? A trőp.ikus, helyesebb elnevezéssel „nyugatindiai ciklonok" igen gyakoriak a mexikói öböl partvidékein. A nyugatindiai ciklonok az ©fajta viharok legpusztítóbb fajtája, amelynek katasztrofális méretei mellett a Japán-tenger réme, a tájfun is eltörpül. Hatóképességéről nekünk európaiaknak fogalmunk sincs. Ezek a viharok a tengereken úgy sülyesztík el a hajókat, mint a kis papiros ónak okát. A hajók aztán mindent megkísérelnek, hogy a ciklonnak a kedvező oldalára jussanak. A hajósoknak már mggvan itt a gyakorlatuk arra, hogy lehetőleg elkerüljék a ciklonok kedvezőtlen oldalát, ez azonban — főképp, ha a ciklon nagy erejű —, sajnos, nem mindig sikerül. Az ilyen nyugatindiai ciklon hihetetlen pusztításokat végez, dacára annak, hogy a ciklon kitörése egészen kis dologra vezethető vissza. Az a feltevés, hogy a ciklon valami légi egyensúlyzavarból keletkezik. A levegőtengerben egy pont alatt egyetlen vihar sem támadta meg a természetes kikötőt és a mögötte elterülő nyaralóvárosokat. Florida keleti partját nem jogtalanul nevezték el a világ paradicsomának és nem hiába mondták Miamit a csodavárosnak. Még csak néhány évvel ezelőtt jelentéktelen kis halászfalucska volt, amelynek kikötőjébe halászbárkák tértek be. A bárkák mindig szinültig megteltek és a halászok azt mesélték, hogy nem okozott nekik nagy fáradtságot a hatalmás zsákmányok ejtése. Mert az egész természet itt nagyon engedelmesen állott az ember szolgálatába. A tenger hullámai és az édesvizek tele vannak halakkal. A letelepülésre a buja föld csak úgy csábította az embereket. A Golf-áram Florida keleti partjait csókolja. Szárazság soha sincs az áldott földeken. Ámbár a trópikus öv minden növénye és fája megterem, állandóan hüs széljárás enyhiti a meleget. Éppen ezért jöttek ide Amerika minden részéből a telepesek, ezért jöt- \pk a milliomos semmittevők, hogy a partokon megépítsék fantasztikus kéjlakjaikat. A farmereknek nem kell megkinlódniok a termésért, amely bőségesen jutalmazza őket. Néhány óv alatt annyira meggazdagodnak, hogy alig maradnak el a milliomos semmittevők mögött. Ámbár szörnyű telekspekuláció dühöng és óriási árakat kell megfizetni a földért, mégis mindenki megtalálja számítását, aki egy kevéssé kockára tette bankkészletót és csontjait. A bankosok pedig a hitellel sem takarékoskodtak. Ha egy erős család jött ide Texaeból, vagy Miohiganből, gyorsan a rendelkezésére bocsátottak vagy 1000 dollár kölcsönt és a farmer, aki tegnap még tető nélkül volt, hamarosan farmot épített magának. Dolgozni kezdett- Az elektromos áram csaknem semmibe került, mart a számtalan patak és vízesés a fehér szén millió és millió energiáját bőven ontotta. A legkedvezőbb trágyát, a különböző foszfátokat maga Florida szolgáltatja. A föld minden talpalatnyi helye hálás volt a ráfordított munkáért. Az az ember, aki Florida keleti partjait ilyen hitelmanőverekkel benépesítette, a híres Singer- varrógép cégnek egyik leszármazottja volt, aki egy építőmérnökkel társult és olyan ügyes reklámot folytattak, hogy az amerikai milliárdosok, mint a lepkék a fény után, tódultak Floridába. A legkedvezőbb tclolőholy a gazdagoknak Mert Miami, amelynek 70.000 lakosa volt már ebben az esztendőben, annak köszönhette létét, hogy Newyorkban, bár ez a város körülbelül Ná- pollyal fekszik egy szélességi körön, rettentő hideg a tél. Kanadától Newyorkig sik területen fut a szól és csontkemónyre fagyasztja a földet és a legtöbb ember szivét. A hagy fagy megérkezését huszonnégy órával előbb jelzi a meteorológus (ki, ha kétezer elhibázza a jóslatát, el van bocsátva! s a délre induló vonatokat a hideg megérkezte előtt megrohanják á vagyonos emberek. Ez itt olyan általános szokássá vált, hogy aki télen nem megy Európába, a Riviérára, vagy legalább Floridába, az nem számit a társaságbeli emberek közé. Tehát el kell menni Miamiba, vagy az olcsóbb Palm-Beachbe, vagy a még olcsóbb Jackonsvillebe s anzikszokat kell írni az otthonmaradt üzleti barátoknak és könkurrenseknek: Itt vagyok! An igazi gazdagok a lapokban közzótétetik fényképüket: „úszónadrágban a parton, karácsony napján!" A művésznő, vagy más nagy no elengedhetetlen feltétel ezeken a fényképeken. A hölgyek a vízben vétetik le magukat, amint a vízbe állított asztalkánál, szintén a víziben ülve, ozsonnáznak. A drága Miami Miami persze tárt karokkal várja a jómódú vendégeket. A legolcsóbb szoba tíz dollár naponként, a legszerényebb ebéd öt dollár, hiszen az emberek azért jönnek ide, hogy megmutassák, hogy van pénzük. Miami, Palm-Beach, meg a többiek egy óriási köpülyöző-intózet. Természetesen idesereglenek mindazok is, akik nem szabadulni akarnak a pénzüktől, hanem pénzt akarnak keresni. A „félvilág", amelynek határai felfelé is, lefelé is teljesen elmosódnak, Floridába szállítja legszebb hölgyeit. Minden szélhámos bankár és még szélhámosabb spekuláns Floridába siet üzletet kötni. A legkitűnőbb italok ás a legnagyszerűbb Játékbarlangok is kitünően hozzájárulnak az ember szórakoztatásához. Minden üzlet virágzik és mindenki részegre keresi magát* Vasbetonkookák a tengeren Befelé terjeszkedni nehéz, mert a talaj befelé mocsaras, de különben is a gazdag ember tengert akar látni, erdőt, mezőt Texasban is találna eleget. Tehát csak kifelé, a tengerre lehet terjeszkedni. Feltöltik a tengert, ameddig csak lehet, akármibe kerül is, mert minden kifizeti magát. S ha már olyan mély a víz, hogy feltölteni technikai lehetetlenség, hatalmas vasbetónkoekáka/t készítenek, amelyeknek a belsejében levegő van — ezek úsznak a tenger felszínén — és három-négyszázat egybekapcsolva vaspántokkal, előttünk van az úszó sziget, amelyen egy-kettőre elkészülnek a legkitűnőbb Rabitz-fafekból a pompás vendéglők, tánctermek, mozik és egyéb szórakozóhelyek. Sodorna és Gomorrlva pusztulása És mert sok volt a bűn, sok volt a gazság ezen a földi paradicsomon, jött a forgószél, rombadön- tötte az épületeket, felkavarta a tengert és besöpörte a rettentő víztömegeket a városba és mindjárt el is takarította a romokat és a tengerbe temette az áldozatok százait. Sodorna és Gomorrtia pusztulása ilyen lehetett —• kicsinyben. körül — valószínűleg nagyobb felmelegedés következtében — egy kis örvény keletkezik, ez aztán folyton nagyobbodik és ez okozza a rettenetes erejű ciklont. Hogy a ciklon keletkezése elképzelhető legyen, egy analógiát veszünk: Egy kádba vizet teszünk és a fenekén valahol kilyukasztjuk a kádat. Ekkor a kádban lévő vízben örvénylő mozgás keletkezik, amely, dacára a kis nyitásnak, kiterjed az egész víztömegre. A középen az örvény nyitása lefelé hajlik és itt a legnagyobb erejű a mozgás. Ugyanígy van ez a levegőben is. Az igy keletkezett ciklon azután tovább vándorol és egy parabólikus pályán mozog, még pedig először északnyugat, azután északkelet felé. A ciklonok legnagyobb része a tengeren szokott lezajlani, sajnos, a mostani egy virágzó szárazföldet ért. Amerikában sűrűn előfordul még egy másik viharfajta: a tornádó, amely szintén nagyon pusztító hatású. Ennek a hatásátmérője azonban sokkal kisebb, mint a nyugatindiai trópikus ciklonoké. Miami, az elpusztult paradicsom Miamit és Palm-Beachet tehát elpusztította a ciklon felverte tengeri áram. Több, mint ezer üdülő — halott, akik sok-sok dollárral, vitorlás csónakkal és ragyogó kedvvel jöttek ide, hogy a világ paradicsomában tenniszt, vagy golfot játszanak. Florida félsziget keleti partja, amely a véget nem érő gyönyör és a« örökös ünnep * országa volt, most a mély gyász hazája. Éveken át hirdették a floridai újságok és az amerikai lepedő-lapok, hogy az örökös napnak ez a vidéke éppen azért olyan csodálatos, mert minden időjárási katasztrófa elkerüli, mintha valami jótékony angyal fhrtaná távol a pusztító férgét egeket. Valóban statisztikailag kimutatták, hogy az utolsó harminc esztendőben csak hat esetben volt itt fagyos éj és huszonöt óv Az orkán Florida tengerparti városait és falvaít elsöpörte a föld színéről London, szeptember 21. A floridai katasztrófa lefolyásáról és terjedelméről további részleteket még nem lehetett megtudni, mert — amint már jelentettük — az összes távíró vonalakat és telefon- kapcsolatokat m/egsemmisitette az orkán. Még acroplánckkal és hydroplánokkal sem lehet a pusztulás színhelyeit megközeliteni, mert a tengeren még most is borzalmas ciklon dühöng. A kikötőhelyek teljesen viz alatt állanak. Az éjszaka folyamán beérkezett hírek arról számolnak he, hogy Florida egész keleti partja a pusztulás borzalmas képeit mutatja. A visszaözönlő tengeri ár a hullák százait sodorja magával. Tízezer ember fedél nélkül maradt. A termés mindenütt megsemmisült. A házak ezrei romokban hevernek. A legsúlyosabban Miami szenvedett. Itt a fából készült épületek teljesen eltűntek a föld szi- néről, a cementépületek alapjaikban rendültek meg. A felhőkarcolók között az egyik hetven foknyira a talajhoz hajolt, egy másik 18 emeletes palota annyira megrongálódott, hogy azonnal le kellett rombolni. A miamii seriff ötszáz koporsót rendelt meg, bogy sürgősen szállítsák a halottak eltakarítására. A Miamitól három méríöldnyire fekvő Port-Beach pedig teljesen megsemmisült, még a romokat is elsodorta a viz. Az elővárosokban nyoma sincs annak, hogy valaha ott épületek állottak. Ezen a környéken három mérfÖldnyi körzetben az orkán minden fát tövcstöl szaggatott ki a földből. Egy repülőgép, amely Clevinston felett szállott el, azt jelentette, hogy a városban semmi életjelet nem tudott megállapítani, csak egyetlen háznak tetején látott néhány embert és ez az egy ház menekült meg a nagy pusztulásból. Az első széllökés pénteken este történt. Ennek elmúlta ntán éjfél után örvényszél keletkezett, amely óriási hullámokat görgetett ide-oda. Az ár egyszerre elöntötte a városokat, úgy, hogy több száz ember ágyában fulladt meg, vagy pedig a házak romjai temették el őket, mert ezek pillanatok alatt ngy omlottak össze, mint a kártyavár. A telefonoszlopok, fák és háztetőik, mint a játékszerek repültek az óriási szélben, amely 130 mérföldes sebességgel, vagyis óránként 200 kilométeres irammal vágtatott a letarolt vidék felett. A viharnak olyan ereje volt, hogy egy épülőben lévő palota vasszerkezetét teljesen elgörbítette. Az Okees- hoobe-tó gátja több helyen megszakadt. A vizállás három és fél méternél magasabb volt. A West Palm-Beach felé vezető utak a menekülők ezreivel telve és emlékeztetnek az 19144k esztendő nagy francia menekülésének idejére. Mindenütt csaknem tébolyult emberek keresik hozzátartozóikat a romok között. Miamiban, ahol a viz még most is térdig ér, száz és száz gyerek bolyong ide-oda, akik hozzátartozóikat elvesztették. Szivettépő hangon kiabálnak szüleik után, akiket elnyelt a hullárcsir. Élelmiszerekben mindenütt nagy hiány mutatkozik, miután az üzletekben felhalmozott hatalmar, készletek mind megsemmisültek. Az emberek százai és ezrei egy darabba száraz kenyéren és vizen tengődnek. Természetesen azonnal nagy segélyakciókat szerveztek. Coolidge elnök felhívást bocsátott ki Amerika népéhez, amelyben sürgős adakozásra szólít fel mindenkit. A segitőexpediciók hadihajókon indultak útnak. Az anyagi kárt idáig 125 millió dollárra becsülik. A halottak és sebesültek számát még nem lehet megállapítani. Meghízható jelentések szerint legalább 1200 halott és 2000 sebesült áldozata van a katasztrófának. 28.000 ember maradt hajlék nélkül.
