Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-21 / 215. (1253.) szám

J 1926 szeptember 21, kedd. Kik vesznek részt a bécsi Páneurópa-kongresszusen j Bécs, szeptember 20. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az első Páneurópa-kongresszus október 3-tól 6-ig fog lezajlani a bécsi Konzertkaus összes termei­ben a Pá,neurópa-mozgalom kezdeményezői­nek, Coudenhove-Ivalergi grófnak irányítása alatt- A kongresszus titkárságához már szá­mos bejelentés érkezett a különböző orszá­gokból. A megnyitó beszédet az osztrák cso­port elnöke, Seipel Ignác dr. prelátus, volt kancellár fogja tartani. Rajta kívül a kon­gresszus többi elnökei: Belgium részéről: Paul Destré volt minisz­ter, Bulgária részéről: Sizmanov volt mi­niszter, Csehszlovákia részéről: Schuster dr. meghatalmazott miniszter, Franciaország részéről: Eduard Herriot, Észtország részé­ről: Pusta volt miniszterelnök, Magyaror­szág részéről: Lukács György dr. nemzetgyű­lési képviselő, volt miniszter, Görögország részéről: Politis volt miniszterelnök, Litvá­nia részéről: Klimas volt miniszterelnök. Az elnökség illusztris tagjain kívül töb­bek között a következő bejelentések érkez­tek: Hainisch Marianne, az osztrák köztársa­sági elnök anyja, Masaryk Alice, a csehszlo­vák köztársasági elnök leánya, Paul Painlevé volt francia és Francescc Nitti volt olasz mi­niszterelnökök, Englis Károly csehszlovák pénzügyminiszter, Hotowetz volt csehszlovák kereskedelmi miniszter, Lerchenfeld gróf volt bajor miniszterelnök, jelenleg a német birodalom bécsi követe, Kessler gróf volt bi­rodalmi követ, Józan Miklós dr., budapesti unitárius püspök, Rainprecht Antal dr., ma­gyar nemzetgyűlési képviselő, végül Tolda- laghv Miklós gróf, a Páneurópa-mozgalom erdélyi propagátora. Franciaországból még a következők vesz­nek részt a kongresszuson: de Castelnau tá­bornok, de Monzie volt pénzügyminiszter, Márius Moutet képviselő, Alfréd Fabre-Luse szenátor, Jules Romains, Jacques Duboin, Bartholomy professzor és Francois Delaisi. Belgiumból a következők jönnek Bécsbe: de Brouckere volt miniszter és Haineman, An­gliából Baker professzor, Buxton képviselő és A. Watts értesítették a titkárságot érkezé­sükről. Az Északamerikai Egyesült Államo­kat Frederic Allén, Róbert Brookings, a gaz­dasági intézet elnöke és Daggan professzor fogják képviselni. Az egyéb illusztris bejelentések közül érdekesnek tartjuk megemlíteni Einstein professzornak és Hubermann Broniszlávnak, a világhírű hegedűművésznek részvételét. ni—11,1111 ..HIMII A kongresszust október 3-án nyitja meg Seipel kancellár, u"'ranezen a napon általá­nos politikai vita lesz. A következő napon tartják meg a páneurópai gazdasági ankétet, inig az utolsó két napon a különböző alosztá­lyok, valamint a nemzeti kisebbségek bizottsága üléseznek. A cseli polgári pártok többségi tervezete Masaryk elnök eiött A polgári pártok vezérel a héten Klstapofcsányba mennek Brafeec nemzeti demokrata szenátor a németekkel való együtt- működés mellett nyilatkozott — „A nemzeti demokrata párt a nemzeti kisebbségekkel szemben semmiféle igazságtalan­ságot nem fog elkövetni és nem fog eltűrni” — Miért szorítják háttérbe a szlovák néppártot SCHÖPfLTN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY j (26) •— Nem tudom — mondta Matild elgon­dolkozva. — Ma délelőtt óta érzem, valami került közénk, valami felhő. A szemedben látok valamit, a hangodon érzek valamit, ami eddig nem volt. Valami változást, ide­gességet, valamit, ami veled történt vagy történni fog. Ami eltávolít tőlem. — Képzelődől, Tilda — mondta Elza el­hárító, finom mosollyal. — Tudom, hogy nem képzelődöm — fe­lelt Matild határozottan. Hosszasan hallgattak. Maliid elgondol­kozott, Elza pedig nem tudta, mit szóljon. — Megmondom neked, Elza, én tulaj­donképpen nagyon boldogtalan vagyok — mondta aztán Matild. — Nem tudnám ponto­san kimondani az okát. Csak azért, mert olyan vagyok, amilyen vagyok. Te tudod, hogy van bennem melegség. De amint em­berekkel állok szemben, akár férfiakkal, akár nőkkel, valami ridegség támad ben­nem, ellenséges érzés, amit sehogyse tudok leolvasztani magamról. Szeretném, ha jónak tartanának, ha szeretnének, és mégis a hi­degséget, az ellenszenvet provokálom ma­gam iránt mindenfelől. Tudom, bennem van a hiba, de nem tudok segíteni rajta. Nagyot nyelt, mintha a könnyeit nyelte Volna el, aztán folytatta: — Még senkinek sem mondtam el, amit neked mondok. A kislányaimat, tudod, na gyón szeretem. Mégsem tudom a szeretete rh-et, a melegségemet közölni vél ük. Nem látnak mást bennem, szegény kis csibéim, mint a szigorú, következetes anyát, a fel­jebbvalót, aki parancsol nekik. Az apjukért rajonganak, én tőlem félnek. És igy van ve­lem mindenki. Senkitől sem tapasztaltam szeretetet, melegséget, mert senkinek nem tudtam adni. — Te vagy az első, aki fölengesztelted a szivemet — mondta aztán szelíddé lágyult tekintettel. — Te meleg teremtés vagy, ad­tál nekem is a melegségedből. Olyan közel még senki sem került hozzám, mint te. Azért félek úgy, hogy elvesztelek és visszasülye- dek örökre a ridegségbe, amely körülvesz mindenfelől. Erősen megszorította, aztán megcsókol­ta Elza kezét, szégyenlősen, félénken. Eről­tetve hangot változtatott. — Szentimentális szamár vagyok, ugy-e? Ez a hűvös alkony úgy elgyöngitaíf. Tudod, szürkületkor mindig bágyadt, fázós, elernyedt vagyok. Ma különösen, nem tu­dom, mi lelt. Ne nevess ki. Egy kicsit bolond vagyok, az nem újság. Fölkeltek, karonfogva mentek, nem be­széllek. Elza már indult hazafelé, Matild el­kísérte. Amint kiértek a villa kapuján, Ma­tild mintha megváltozott volna. Beszédes lett, csevegő, mindenféle felületességet mondott. A fürdőtelep főutján mentek, mely most tele volt sétálókkal, a villákba haza igyekvő nyaralókkal, ezek előtt Matild sze­repet játszott, a szokott szerepét. A szálloda kapujában váltak el. — Nem mégy le vacsorázni? — kérdezte Matild. — Nem. Annyit ettem nálad uzsonnára, most nem vagyok éhes — felelt Elza. Elvál­Borsky óriási jelentőséget tulajdonit a párt­vezérek kiistapolcsányi utazásának, mert parlamenti többség veszi át a kormányt. A tapolcsányi döntés siettetni fogja a helyzet tisztulását és rövidesen az uj kormány ki­nevezése is várható. A nemzeti demokraták a polgári többség mellett A belpolitikai helyzet kialakulásának achilleszi sarka a nemzeti demokrata párt volt, amely a németekkel való együttműkö­dést kizártnak tartotta. Most azonban ebben a pártban is nagy fordulat állott be, amint Brabec dr.-nak, a nemzeti demokrata párt szenátusi klubelnökének, a Prager Presse előtt tett nyilatkozata is bizonyítja. Brabec többek között ezeket jelentette ki: — Meg vagyok győződve arról, hogy a csehszlovák polgári pártok koalíciója magját fogja képezni a további politikai alakulás­nak és más frakciók is csatlakozni fognak hozzá. Meg vagyok győződve továbbá arról is, hogy a takarékosság és tárgyilagosság el­vén megalapozott jövő évi költségvetésnek biztos többsége lesz, amely a cseh polgári pártokból és azon elemekből fog állani, me­lyek ehhez a koalícióhoz csatlakoznak. Le­hetségesnek tartom a németeknek a több­ségben való részvételét, ha az állam gazda­sági konszolidációját programjukba fölve­szik, ellenben a német aktivista frakcióknak a kormányba való belépését ma még való­színűtlennek tartom. Ma még nem lehet a jövő fejleményekről véleményt mondani, a nemzeti demokrata párt azonban ragaszko­dik ahhoz, hogy mindazon igazságtalanságok, amelyeket a múltban a csehszlovák nemzet­tel szemben elkövettek, jóvátétessenek és biztosítékot kiván a jövőre nézve, hogy ezek az igazságtalanságok meg ne ismétlődhes­senek. Ezzel szemben a nemzeti de­mokrata párt a reciprocitás eke alapján a köztársaság nemzeti kisebbségeivel szemben semmi­féle igazságtalanságot nem íog elkövetni s ilyet nem fog eltűrni — A nemzeti demokraták már a tavasz folyamán résztvettek ebben a többségben és semmi okot sem látnak arra, hogy ellenkező álláspontot foglaljanak most el, már ameny- nyiben ez a költségvetést és az adóreformot illeti, melyek a gazdasági életre oly rend­kívül fontosak. Ezen többség legfontosabb törvényhozási föladata abban áll, hogy a ter­melőképességet fejlessze, segítsen a magán- vállalkozáson, mivel csak ezúton lehet ismét emelni az exportot. Brabec az antiszemitizmus és diktatúra ellen Végül a fascizmusról nyilatkozva ki­jelentette Brabec, hogy ő mindenben nem tudja akceptálni a fascisták programját. Azon a nézeten van, hogy erőszakos forradalmat, puccsot nem lehet itt végrehajtani és pártja, mint be­csületes demokrata párt, a törvényes utón akarja a rendet föntartani. Ennek a demokráciának azonban előfelté­tele, hogy . az államnak ne. ártson. A fascizmus által hirdetett nemzeti gondolat szimpatikus a pártnak, de nem hagyhatjuk jóvá — fejezi be Brabec.— a fascizmus antiszemita elvét, sem pedig tak, melegen, barátilag, mind a ketten egy kis szomorúsággal a szivükben. A hallban Elza visszadobó ént: Bélteky állott előtte. — Búvik előlem? — kérdezte könnyed tréfával. De az arcán volt valami keserűség, majdnem szenvedés. Teljesen néptelen volt ebben az órában a ball, azt a benymást keltette, hogy az egész nagy szállodában nincs egy lélek sem. Csak a portás foglalatoskodott a fülkéjében iratai között, közömbös arccal és egy szobaasszony futott fel a lépcsőn, lelkendezve. Ilyen idő­ben mindenki vagy sétálni volt a strandon, vagy az étteremben vacsorázott. A beszéd csak úgy visszhangzott a nagy, üres helyi­ségben. Bélteky letompitotta a hangját, majd­nem suttogva beszélt. — Elbújt előlem. Nem törődik vele, hogy ez mit jelent énnekem? Elza nem felelt. Nagy elernyedést érzett, minden akarata teljesen le volt törve, a tes­te olyan bágyadt volt, hogy alig hirt fölmen­ni a lépcsőn. A térde remegett minden lé­pésnél, azt hitte, nem tud már többet lépni, most menten össze fog rogyni. Rettenetes félelem járta át egész lényét, de egyúttal valami önkinzó várakozás is: mi fog most történni? Világosan tudta — ez volt most egyetlen világos érzése —, hogy akármi tör­ténik, ö akarat nélkül, ellenállás nélkül fog állni vele szemben, nem lesz ereje sem pro­vokálni, sem ellenszegülni. Bélteky szó nél­kül, halványan, merőn ránézve ment mellet­te a lépcsőn. Az első emeleti folyosón — ar­ra volt az Elza szobája ás — megállóit egy ajtó előtt. — Ez az én szobám — mondta fojtott hangon. Benyitott, kemény szorítással megragad­ta Elza karját és egy erős lendülettel bevon­ta magával a szobába. Elza „reszketve, ellen­állás nélkül engedett. A szobában Bélteky átkarolta a vállát, magához karolta és szá­ját forrón az Elza szájához szorította. Erre az ölelésre Elzának fellángolt az egész lénye, minden, amit szenvedés, erőlködés, idő visz- szaszoritott, egyszerre felszínre lobbant, a gyönyör és a vágy mint égő nafta járta át a testét. Ő is visszaadta a Bélteky csókját, nem volt a lényében más ebben a pillanatban, mint szomjas, odaadó, követelő szerelem. Bélteky karjaiban volt az élete. X, Jó késő volt, vagy kilenc óra, mikor Elza felébredt. Az ágyában volt, a saját szo­bájában. Az ébredés első pillanataiban nem eszmélt semmire, szokása szerint elringaté- zott a félálom langyos fürdőjében. Nagy bá- gyadtságot érzett, életérzése teljes lefokozó- dását, tökéletes akarathiányt. Aztán, amint teljesen felébredt, mint a villanás járta át a tudatán áthasadó emlék: ami tegnap este történt vele. Nagy, erős izgatottság fogta el, nem birt az ágyban maradni. Felugrott, el­kezdett a szobában fel s alá járni, de fáradt volt, a lába roskadozott. Letilt a kis chaise- longue-ra, a karjára borult, próbálta rendbe szedni gondolatait arról, ami az este történt. Félálomban látta az egészet, egyes jelenete­ket túlzott, vakító fényben, másokat egész homályosan. Csak lassan tisztult le előtte az események sora összefüggővé. Az egészből pedig a csalódás nehéz, kietlen érzése ma­radt meg benne.- (Folytatjuk.) ; Művészi fényképeket készít : „ Vb '.; B \ j r- WILDT. PRflHfl I. kklMl Prága, szeptember 20. A belpolitikai helyzetben ez a hét döntő jelentőséggel bir. E napokban leutaznak Kistapolcsánvba a cseh polgári pártok vezérei a köztár­sasági elnökhöz, hogy jelentést tegyenek neki a politikai helyzetről. Az elnök a jövő parlamenti többség ügyében állást fog foglalni Svehla, Srámek és a többi pártvezér tervéhez. A parlamenti klubokat is összehívták erre a hétre, úgy hogy tényleg ezen a héten fog elválni az, hogy milyen parlamenti többség alakul és hogy megmarad-e a hivatalnok- kormány, vagy pedig parlamentáris kor­mány fog következni. Borsky Leó a Národni Politikában újból foglalkozik a megalakítandó parlamenti többség és a megalakítandó parlamenti kor­mány kérdésével. Hangsúlyozza ismételten, hogy az állam és a lakosság sürgősen várja a végleges döntést, mert az utóbbi hónapok­ban valóságos anarchia uralkodik a belpoli­tikában. Vissza kell állítani a kormány tekintélyét és ezt csak olyképpen lehet, ha elsősorban a vezérek tekintélyét szerzik vissza. Azokról a vezérekről van szó, akik nem­csak pártot vagy blokkot, hanem az álla­mot is vezetni tudják. 1 Csízi Jé&Brómos Gyépniz I Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcsereforgalmat élénkítő hatása van — Érelmeszesedés, golyva (Struma), csent-, izületi-, | mirigy-, idegbajoknál, hUdéseknél, izxadmára.yok, foőrbajok, köszvényes lerakodások, gyomorsav tűltengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — j Otthoni kúrákhoz: Csízi-viz, Hygiea Jód-FSlrdősó és Jód-Gyógyszappan beszerezhető az összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető a forrásnál és részletes felvilágosítással szolgál I Gyermekek csont, izületi és mlrigjrbajaiaái specifikum. Fürdőigazgatóság Csízfürdőn-Cízkupele, l XV'll. I *

Next

/
Thumbnails
Contents