Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-18 / 213. (1251.) szám

8 1926 szeptember 18, szombat. 13t*x<M.iV\AOVAR*HníMR . <JS» .PORT^ Nemzetközi sportankét a Tátrában a tenniszprofeszionizmusról Beszélgetés a latrai tenniszverseny résztvevőivel — A férfiak helyeslik, a nők elítélik a prof esz- szionizmust — Férjet, feleséget és fogyást köszönhetnek a tennisznek — A P. M. H. eredeti riportja — ötátrafared, szepteméber 16. A szerdán befejeződött ótátrafüredi nemzet­közi tenniszverseny úgy a rendezé, mint az ered­mények szempontjából kitünően sikerült. Cseh­szlovákia. Magyarország, Németország, Ausztria stb legjobb játékosai állottak a háló elé, hogy a kassai és a tátrai nemzetközi bajnokságokért megküzd jenek. Az ótátrafüredi tenniszverseny ma már európai jelentőségű. Mint a versenyrendezőség agilis elnöke, ReichardA igazgató kijelentette, elérte célját s a versenye­ken már nemcsak kiforrott jó játékosok, hanem európai márkák szerepelnek, mint azt a nevek is mutatják. A nagy verseny mindvégig nyílt volt és néhány meglepetést hozott. A verseny egyik legfeltűnőbb játékosa a tizenki- lencéves Menzel volt, akit a jövő legelső beérke­zettjének tartanak. A női bajnokok közül a po­zsonyi Korotvicskáné előretörése keltett meglepe­tést, azonban a magyar bajnoknővel, P. Várndy Ilivel szemben teljesen eredménytelenül játszott. A tátrai tenniszversenyek súlyát mutatja, hogy Kehrling a berlini játékát szakí­totta félbe, mert a Tátra bajnokságát meg akart védeni s a Menzellel folyta­tott szép küzdelem után (6:3, 7:5, 6:2) sikerült is. A mindinkább megnyilvánuló óriási érdeklődés­nek teszünk eleget, amikor a tátrai tenniszver­seny győzteseiről beszámolunk. Beszélgetés a tenniszezőkkel A tenniszversenyzők győzteseivel folytatott beszélgetések mutatják, hogy a tenniszsportban is nagy átalakulások várhatók. A professzionizmus gondolata mint szükséges rossz és mint fejlődési lehetőség a tenniszben is tért hódit. Érdekes, hogy a professzionizmus mellett inkább a férfi bajnokok foglalnak állást, mig a nők kissé idegenkednek a gondo­lattól. A tenniszbajnokok különben a P, M. H. követ­kező kérdéseire válaszoltak: Mióta játszik? Ed­digi legértékesebb győzelme? A professzionizr musról? Érdekes éleménye? v P. Váráig Ili: Komolyan öt év óta játszom. Ez idén lettem Magyarország másodszori tenniézbajnoknője, rendkívüli értékesnek tartom a riviérai második helyezésemet. A professzionizmus kérdése ma nehéz probléma. A tennisz sportbeli és lélektani lényegével nem igen fér össze, viszont tagadha­tatlan, hogy igy nem mehet tovább. A tennisz a legdrágább sport és a versenyzőket igen sok kiadás terheli. Egyelőre azonban a professzioniz­mus gondolatával nem igen tudnék megbarát­kozni. Itt van a Susanne Lenglen esete, mióta professzionista lett, az angol klubok a vele való mérkőzést játékosainak megtiltották. Érdekeset nem tudok, legfeljebb csak azt, hogy szeretnék úgy tudni játszani, mint Kehrling. Ez különben nem is érdekes, hanem természetes. Soyka: Harmincegy éves vagyok, húsz éve játszom. Ezelőtt négy évvel megvertem Kehrlinget. A professzionizmust be kell és be fogják vezetni. A jelenlegi tarthatatlan helyzetet meg kell ol­dani. Érdekeset csak annyit, hogy szolidan élek és a mérkőzések előtt még „Soyka** pezsgőt sem iszom. Ugye nem is tudta, hogy pezsgőgyáros vagyok? Pedig jó volna nemcsak híres tenisze­zőnek, hanem neves pezsgőgyárosnak is lenni. Menzel: Tizenkilenc éves vagyok és hat éve játszom. A legszebb eredményem még nem tudom. A professzionizmus ideje elérkezett, er­ről a véleményem, ami Soykának. Fiatal vagyok, nem dohányzom, nem szeretem a nőket (?) és úgy élek, amint a sport kívánja. A Soyka—Menzel meccs után hozzám jött és csak annyit mondott: Ez volt a legszebb eredményem. Herzog Margit: öt éve játszom, a legszebb eredményem, hogy most megvertem a troppaui Friedeckynéf. A professzionizmust nem tartom szülcsé- gesnek. A. tennisz más, mint a futball, ez nem foglalkozás, hanem olyan sport, amit nem lehet megfizetni. Friedeekyné: Háború előtt játszottam és most öt éve egy­huzamban játszom. Sikerült Janottát megvernem. A professzionizmusnak nem vagyok híve, de úgy látom, hogy az természetszerűleg be fog következni. Azt hiszem, hogy sok nő fog örülni, ha megmondom, hogy teniszezésem óta 20, azaz húsz kilót fogytam. Nézzen meg s mondja meg, nem-e érdemes teniszezi. — Végig néztem kar­csú szép alakját és megállapítom, hogy igen. Nedbalek: Nem nagyon van kedvem nyilatkozni, most igen gyengén szerepeltem. Hat éve játszom és Menzait egy ízben megvertem. A professzionizmusnak ül az ideje, csak hogy nem olyan formában, mint a, fui- ballnál. itt csak azt kellene megoldani, hogy a verseny­zőket kiadás ne terhelje és akkor ez nem is volna professzionizmus. Érdekes, hogy soha többé nőre nem nézek. A nők nemcsalt minden rossznak az okai, de annak is, hogy most letörtem. Krenesey Médi: Gyerekkorom óta játszom, egy ízben Buda­pest bajnokságát megnyertem. A professzionizmust elitélem és a ten- niszsporttal teljesen összeférhetetlennek tartom. Nagyon egyszerű vagyok, velem semmi érdekes nem történik s inkább szeretek egy szép tennisz partit nézni, mint egy rosszat játszani. Mu ik pár: Munkné: Kérem, majd a férjem... Műnk: Nem, nem, csak a feleségem... (Ez a vitatkozás párszor megismétlődik, végül is Munkné „hisz* úgyis az a fontos, amit az asszony mond" alapján nyilatkozik): A múlt évben Ausz­tria bajnoknője voltam. A professzionizmust, szt hiszem, helyesnek tartjuk? (kérdi a férjétől, a férje igent bólint.) A tennisznek köszönhetjük a boldog házasságunkat. Műnk: Azóta játszom, mint a feleségem, ve­gyes páros versenyeken több jelentősebb ered­ményi értünk el. Különben teljesen a feleségem nézetét vallom, de négyszempözt majd teljesen ki­fejtem nézetemet. Az azonban igaz. hogy a fele­ségemet a tennisznek köszönhetem és mondha­tom, hogy ennek dacára boldogok vagyunk. Haltor Béla: Négy éve játszom, a legértékesebb győzelmem most volt. Ezt azonban inkább a partnemőmnek köszönhetem. Krencsev Médivel megvertük a Műnk párt. A professzionizmust elit élem, de becsüle­tesebb dolognak tartom, mint az álamu- törködést. Lehetetlen, hogy játékosok amatőrként játszanak akkor, amikor mi a legbecsületesebben küzdünk. Remélem, az érdekes dolgok csak ezután fognak történni velem. Pétery Jenő: Serdülő korom óta játszom. Sikerült megver­nem Luput, a román bajnokot és Kehrlinggel több páros bajnokságot nyertünk. A professzionizmus a tennisz terén is erősen tért hódit, azonban, ahogyan csak lehet, küzdünk ellene. Ebben a küzdelemben a MAC jár elől és pedig sikerrel. Mi főleg az álaxnatőröket akarjuk min­den sportágból kiszorítani, s ezek helyesen is te­szik, ha szint vallanak s nem csak titokban pén- zeltetik magukat. Sajnos, a mai gazdasági helyzet a professzionizmusnak kedvez, mert ma csak egy megfizetett s más oldalról le nem kötött játékos tud fejlődni. — Ma az embernek nem is annyira érdekes mint szomorú dolgok történnek. Ilyet mondhatok, ha érdekli. Korotvicskáné: Négy éve játszom, a legszebb eredményt itt értem el. A professzionizmust teljesen lehetetlen­nek s sportszerűtlennek tartom. Érdekes, hogy mindenki kisasszonynak néz, ho­lott már asszony vagyok. Kehrling Béla: 1907 óta játszom. Legszebb eredményemet a múlt évben értem el, amikor megvertem a fran­ciák büszkeségét, Borotrát. A tennisznél a professzionizmust nem szabad, illetve helytelen mint profiker- dést tárgyalni. Látjuk, hogy a tennisz iránt, mint művészi sport iránt, az érdeklődés mind nagyobb. Ma már a versenyeket igen hatalmas közönség látogatja, a jövedelmet pedig a rendezőség zsebve vágja. A közönség természetesnek veszi, hogy a színházba befizet és ezért művészi játékot kap a ugyanilyen szempontból kell nézni a tennisz játékot is. A professzionizmus kérdése rövidesen tisztázva lesz s általános megnyugvást fog szerezni. Érdekesnek és szépnek tartom mindazt, ami az életben érdekes és szép, de például a modern férfias nőket se érdekesnek, se szépnek nem tar­tom. Majd ha a nők úgy fognak játszani tenniszt, mint a férfiak, akkor „férfiasak** lesznek, addig azonban maradjanak meg nőknek. Jaks'bid. * Az 1926. évi tátrai verseny befejeztével meg­állapíthatjuk, hogy a nagy siker ezidén sem ma­radt el. Ha a benevezett nagyságok netn is indul­tak teljes számmal, a tátrai számok versonyszin- vonala a tavalyi felett áll. — Neon mondhatjuk el ezt a szlovenszkói és rusziuszkói játékosok ré­szére kiirt Kassa város bajnoki mezőnyéről, ahol nagyon sokan hiányoztak: a pozsonyi Weiden­hofferék, Urbacek dr. és Klein, az érsekujvári Adamovich, a besztercebányai Bárczy házaspár, a rimaszombati Jellinek fivérek, a kassai Krem- sier, Drumán és Lengyel, az ungvári Kerekes Vera, Lux Baba, Pálesclvné Roleizek Dusi, Krc- tovich, Kerekes és Pelikán dr., a beregszászi Kertész fivérek, hogy a hiányzók közül csak a legjobbakat említsük. — A rendezés az eddigiek­nél jelentősen jobb volt. ami mindenek előtt a tátrai versenyek kiváló megszervezőjének, Fekete Béla verseny-elnöknek az érdeme. Segítőtársa ez­úttal IVieland Albin volt, aki a versenyigazgatói tisztséget látta el nagy ambícióval. Uj ember volt a rendezőségben Okolicsányi-Zsedényi Zenó ver­senytitkár, aki eddigi elődeinél minden tekintet­ben jobban megfelelt. — A Tátrafürdök vezető­sége Hoepfner és Reichart igazgatókkal az élén mindent elkövetett, hogy a tátrai versenyek jó hírét fokozza. A versenyzők kifogástalan kedvez­ményes ellátása Lilienthalnak, a Grand Hotel bér­lőjének, érdeme. — A versenynek nagy volt a társadalmi sikere is. A különböző országokból és vidékekről összesereglett versenyzők és vendégek társadalmilag is kellemesen érezték magukat, ami a tátrai versenyek megkedveléséhez nagyban hozzájárult. —ly —e. Holota János dr. tizennégy év előtti bajnoki érme Érsekújvár, szeptember 17. (Saját tudósitónktól.) Ismeretes, hogy Holota János dr., érsekujvári városbiró, a magyar nem­zeti párt rendkívül népszerű, agilis képviselője fiatal korában, tehát nem is olyan régen, aktív sportolója volt az Érsekujvári SE-nek, melynek ma rendkívül agilis elnöke. Valamikor kitűnő sulyatléta volt s különösen diszkoszvetésben sok bajnokságot nyert. Még 1912-ben történt, hogy egy Debrecenben tartott atlétikai verse­nyen megnyerte Felsőmagyar ország disz­koszvető bajnokságát. Történetesen valamilyen okból akkor nem kapta meg sem ő, sem pedig a többi versenyző az el­nyert dijakat. Az érsekujvári rendőrfogai mázé­ból időközben érsekujvári polgármester, majd a magyar nemzeti párt nemzetgj-ülési képviselője lett, és egyéb gondjai közepette bizonyára meg­feledkezett az elmaradt éremről. Annál nagyobb volt a meglepetés, amidőn tegnap levelet kapott Debrecenből, Székely Adorján gyógyszerésztől, a Debreceni TE elnökétől, aki barátságos hangú so­rokban közli az igen tisztelt ,,sporttárssal“, hogy a felsőmagyarorsági diszkoszvető bajnok­ságért járó bajnoki érmet elkészítették s igen szeretnék, ha esetleg személyesen jöhetne le arra az ünnepségre, amelyen a még élő bajno­koknak, a régi időket méltatva, adhatnák át meg­felelő keretben a bajnoki érmeket... Holota dr.-nak rendkívül nagy örömet szer­zett ez nem várt kedves megemlékezése a deb­recenieknek, akik nem is sejtik, hosrv a ..disz­koszvetőbajnok" azóta igen respektábilis karriert futott meg. Jóllehet Érsekújvár városbirája köz­ismerten a legelfoglaltabb emberek egyike, lelkes hangon jelentette ki előttem, hogy ha csak egy lehetősége lesz, elmegy Debrecenbe: — „Csak átveszem azt az érmet, amiért be­csülettel megdolgoztam.. 4 )( A szombati nap úgy Prágában, mint Buda­pesten érdekes sporteseményeket hoz. Prágában a milánói Juventus vendégszerepei a Slavia ellen. Az olasz bajnokcsapat 1925 tavasza óta veretlen­séggel dicsekedhetik, amiben főrész© a nemrég tragikusan elhunyt magyar trénerének, a meg­boldogult Károly Jenőnek, vaalmint két kitűnő magyar játékosának, Violának és Hirzernek, van. Elsőrangú erőt reprez-entál a csapat többszörös válogatott kapusa, Combi, valamint a válogatott hátvéd Rosetta és a jobbszélső Bigatta. Az olaszok prágai debüjét óriási érdeklődés előzi meg. — Budapesten az osztrák amatőr válogatott mérkő­zik a magyar amatőr Xl-el. A bécsi csapat job­bára a Cricketterekből rekrutálódott, mig a ma­gyar csapatban Gallovich, Orbán, Boór, Pesovnik, Sághy, Bobrik, Kertész, Reinhardt, Kalas, Dobos, Heim játszanak. — A meccset Fábris zágrábi bíró vezeti. )( A bécsi lóversenyen a freudenaui dijat a Rotschild-istálló Corcvrája nyerte Mully és Elya- way előtt. )( A berlini nemzetközi tenniszversenyen az Aussem—Moldenhauer pár megnyerte a vegyes páros bajnokságot. A női párosban a Schulen- burg—Ledig pár győzött. A férfi egyest, miután Kehrling a Tátrába utazott, Moldenhauer nyerte. )( Kezdődik már. Mint a bécsi „Tag“ jelenti, Kolenaty, a Sparta kitűnő halija, szerződést kötött a Brooklyn WandererssH. )( A cseh—német atlétikai szövetség verse­nye szeptember 16-án lesz Trautenauban. )( A kuchlei őszi mifing második napján ál­talában az autseiderek győztek. A kétévesek han- dikapjét a Slavia-istálló Rabbija nyerte Jarkó és Zozi előtt. — A rabo'cini díjban Nebic’n győzött Advent és All right. előtt. — A welterhandikepet Simplicius Mimikri és Mouve előtt futotta. A tót. itt 124:20-at fizetett. — A 4-ik futamban Ervin, az 5-ikben Indián, a steeple-chaseban Diona és la gátfutásban Vonzalom győztek. KdZCiAZDAaíÁg'1 . Megváltoztatják a Magyarországgal kötött keretszerződést Prága, szeptember 17. Megírta a P. M. H., hogy a napokban a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatosan két albizottság alakult s ezek a közeli határ­menti forgalom és a vasutforgalom kérdését tárgyalják. A Prager Tagblatt ezzel kapcso­latosan azt Írja, hogy egy másik albizottság az 1922. évi keretszerződés revízióját vette tárgyalás alá. Eddig az uj határforgalmat si­került rendezniük. A tanácskozás minden nehézség inélkül folyik, úgy hogy annak gyors befejezésére lehet számítani. A tegnapi nap folyamán az egyik albizottság a rész­vénytársaságok nosztrifikálásáról szóló hatá­rozatok ui rendezését tárgyalta. Olyan rész­vénytársaságokról volt sző, amelyeknek szék­helyük Magyarországon vagy Csehszlovákiá­ban van s üzemük mind a két országra kiter­jed. A nosztrifikáló határozatokat a változott viszonyokhoz alkalmazták. Azonkívül a vámkartell módosításáról is tárgyaltak, azaz a vámkezelés módozatainak az újabb rende­zéséről. A vámtarifaszerződési tárgyalásokat Prágában szeptember 22-én veszik fel újra. A szlovenszkói és ruszinszkói nyomdatulajdonosok és nyomdai munkások együttes akciót kezdettek a nyomdaipar megmentésére Katasztrofális helyzetben van Szlovenszkó és Ruszinszkó eddig virágzónyomdaipara — Az utolsó órában támogatásra hívják az ipari és kereskedelmi szerveket, a kormányt, parlamentet és társadalmat * — A P. M. H. munkatársától. — Pozsony, szeptember 16. Szlovenszkó és Ruszinszkó közgazdasági életének súlyos válsága csúcspontjára jutott. Ezt a válságot az egykor virágzó nyomdász- ipar érzi a legsúlyosabban, amely most már olyan katasztrófáiig helyzetbe jutott, hogy menthetetlenül elpusztul, ha intéz­ményesen nem segítenek rajta. Ebből pedig szörnyű veszedelmek következ­nének, mert ezer és ezer existencia menne tönkre és a nyomdaipar katasztrófája olyan kulturális visszafejlődést eredményezne, melynek következményei a könyvkiadás tel­jes szünetelésében, a lapvállalatok tönkre- menésében azonnal mutatkoznának. A nyomdaipar konjunktúrája A szlovenszkói és ruszinszkói nyomda­iparban az állami átalakulás után nagy kon­junktúra jelentkezett. A nyomdák telítve vol­tak munkával, úgyhogy akkori berendezésük nem felelt meg a velük szemben támasztott igényeknek. Ezért a nyomdafulajdonosok bízva abban, hogy a nagyrendelck, mint a kormányhivatalok, közigazgatás, állam vasút, posta, iskola stb., méltányolva a szükség ide­jén kifejtett erőfeszitóseJket, állaudó ren­delőknek maradnak, siettek minden meg­takarított fillérüket nyomdavállalatuk mo­dernizálásába befektetni, sőt legnagyobb részük nagy bankhiteleket vett igénybe, hogy invesztíciókat eszközölhessenek. A nyomda­vállalatok tehát ilyen módon befektetéseket eszközölve, eladósodtak, de bizalommal vár­ták, hogy számatásaik realizálódni fognak. A nyomdák az 1919-től 1922-ig terjedő periódusban alig győzték a megrendelőket kiszolgálni. Ennek a konjunktúrának követ­keztében a nyomdák gombamódra elszaporodtak, s ezek a nyomdák többnyire nem szakembe­rek vezetése alatt folytatták káros műkö­désüket. Ezt a szomorú állapotot az idézte elő, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón a nyomdaipar szabadipar volt, amely képesí­téshez nem volt kötve, úgyhogy bárki nyit­hatott nyomdai üzemet minden szakmabeli képesítés nélkül. Csak az 1924 október 10-én kelt 259. számú uj ipartörvény segített ezen a bajon, amennyiben a nyomdaipart is képe­sítéshez kötötte. Hogy milyen arányokban történt a nyom­dák szaporítása, elegendő rámutatni arra, hogy Pozsonyban, ahol az átalakulás előtti idő­ben csak nyolc nyomda működött, ma 41 nyomdavállaiat van, ezek között pedig nyolc olyan nagyarányú, hogy bármelyikük nagyobb kapacitással bír, mint a prevrat előtti összes nyomdák együtt­véve. A nyomdaipar krízise és az 1924. évi nagy sztrájk A nyomdavállalatokat azonban nrsry csalódás érte. A fejlődési folyamatot felvál-

Next

/
Thumbnails
Contents