Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-17 / 212. (1250.) szám
8 1926 szeptember 17, péntek. Ötmillió dollár az igazság felkutatására John D. Rockefeller fejedelmi adománya a szellemi munkások szövetségének — Három tudományos osztály fogja kutatni az „igazság“-ot Mag v a r. i innán, angol stb. utlcTél- vízumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáré útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé' eszközli a Prágai Magyar Rirlap kiadóhivatala. A cserkészet válsága Hozzászólás Győri Dezső körkérdéséhez Válságban van-e a cserkészet? Mikor azt mondom, hogy nincs, látom azt a zseniális nevelési módszert, amelyik hódítva járta be a világot. Minden vallás és világnézet felvette módszerei közé, mert a gyermek- leieknek egyazon általános szükségein alapult. V A cserkészet tehát ma annyiféle, ahány világnézet tölti meg tartalommal. Egyben megegyeznek valamennyien és ez a tökéletesedésre való törekvés (nem a 10 törvény, mert aki ismeri a külföldieket, tudja, hogy ez sem egyforma). A tökéletesedés értelmezésében ki-ki a maga világnézetének arculatát látja kibontakozni. Belső valójában tehát nincs egy olyan egyetemes cserkészvilágnézet a fiuk számára sem, amire Győri Dezső testvérem vágjuk. A cserkészet 12—18 éves fiatal lelkek mozgalma. Az életre akar előkészíteni, hogy .annak ellenséges arculatára a maga jó és nemes bélyegét üsse. Ha ez az arculat nem volna olyan homlokegyenest ellenkező a jóval és nemessel, nem termelte volna ki önmagából a cserkészetet. Tehát ez nem akadálya a cserkészetnek, hanem amint mozgás súrlódás akadálya nélkül nincs s a mozgó test mégis küzd ellene, úgy a cserkészet, is a világ ellenséges ellenállásából nyeri értelmét. A „jó polgári" világnézeten alapuló, nálunk általánosan ismert cserkészet társadalmat formáló elvei 10 törvényben nyernek kifejezést. Hogy ez a 10 törvény nem elégséges az életbe kilépő ifjúság 80 percentjének, azt tapasztalat bizonyítja („Magyarországon az öreg cserkészet intézménye a legnagyobb probléma"; Faragó ügyv. elnök), mert az a sok kedves emlék s egy jobbnak ösztönösen fel-fel derengő áhitása miég nem lehet alapja egy gyökeres változásnak. Akik megmaradnak, azokat többnyire a fiuknak felelősségteljesen számonkérö tiszta szeme tartja meg. Bedig egy szélesebb lehetőség, az egyent mélyen érintő világnézet kivonata ez a cserkészet. A mi 10 törvényünk a krisztusi világnézetből nyert megfogalmazást. Ide is kell visszaszélesednie akkor, amikor a burkalap és a rövid nadrág nem ható tényező többé s a megnyíló férfi világnézet után kutatva bukdácsol s jobb hijján beéri egy másnap estig tartóval. Pedig az életbe kilökött lelket minden bukásból felemelheti Krisztus személyes segítségének a hite. ő nem világból kifutó remetéknek kivan bennünket, hanem tőlünk várja úgy itt e földön is az Ö akaratának teljesítését. Ebben a kalmár, könyöklő életben, mától, ettől a perctől fogva, mert holnap talán már számadásra von. Ami az embernél lehetetlen, csak ő vele lehetséges. * * * Ha bevallom, hogy tanár vagyok (de ninos még se bajuszom, se diákom), könnyűnek látszhatik ez az életút. A gyerekek nagyszerű nevelők azok számára, akik fel tudnak emelkedni hozzájuk. (Aki leereszkedni próbál, sosem találkozik velük.) Ezt egy praktikusan krisztusi tanártól tanultam, aki csodás eredményeket ér el fiukkal egy évtized óta. De látnom kellett azt a hajszát is — aminek emberi erővel soha ellen nem állhatna —, amit a könyöklő kalmár világ indít minden átlagnál jobbat akaró ellen. Az a társaság pedig — nevezhetném öreg cserkészeknek is —, ahol vasmunkástól kúriai bíróig ebben a világnézetben emberek találkoznak, az ő hatalmának bizonysága. Parányi mécsek égnek szanaszét egy tovarohanó jégzajlásban, hol alábukva, hol felmerülve s a közelükben mégis olvad a jég s az utánuk jövők már tisztább vizen haladnak. Igen, az utánuk jövők. Én is szoktam találkozni néha egy kis fiúval, aki nagyjából hasonlít rám s aki tágra nyitott gyerekszemmel nézi, mit csinálok. De ez a kis fiú a jövőből néz felém, ez az én folytatásom és sokszor kell szégyenkeznem előtte. De aztán újra tudom kezdeni a munkát, mert érte is dolgozom s mert azt akarom, hogy a jégzajlásban tisztább utat fusson a mécse. ö hiszem, hogy akitől ezek a mécsek fényt és meleget kölcsönöztek, aki visszavárja őket, diadalmaskodni fog mindenek felett a cserkészetben is. Tóth Sándor (Rsz.). Paris, szeptember 15. Az a szűkszavú fávirkt, amelyet John D. Rockefeller a petróleum király titkári hivatala utján intézett a szellemi munkások párisi szövetségének elnökéhez és amelyben azt közölte, hogy nagyobb alapítványt szándékozik lenni olyan tudományos intézet létesítésére, amelynek legfőbb feladatát az igazság felderítése képezné, érthető izgalmat keltett a francia fővárosban. A világ leggazdagabb embere, aki . eddig legalább százmillió dollárt rjándé- . kozott a zemberiségnek jótékony.célú adományok és alapítványokban, úgy látszik, még életében olyan különös alapítvány által kiván örökbecsű emléket állítani magának. amelyre még nem volt példa az emberiség történetében. Az alapítvány határozatairól pontos adatokat tereszett a szellemi munkások szövetsége a nyilvánosság elé és egyúttal felhívást intézett az illetéke? körökhöz, hogy részletes javaslatokat tegyenek a megalapítandó tudományos intézet munkakörére vonatkozólag. Az eddigi tervek szerint az intézet három alosztályra tagozódnék, amelyek közül az első az emberiség politikai és kultúrtörténetének anyagát dolgozná fel pontos részletességgel és egy olyan világarchívumot foglalna magában, amely nemzetiségre való tekintet nélkül tartalmazná a föld összes országainak történelmi adatait. A könyvtár és okirattár az ókori egyiptomi papirusztekeresek hiteles másolatától kezdve as 1919-ben kötött békeszerződések, másolatáig minden kortörténeti, politikai vagy kultúrtörténeti szempontból fontos okmány pontos másolatát tartalmaznáf, hogy ilyen módon részletes képet tárjon a jövendő korok nemzedékei elé a z-emberiség fejlődéséről. Az intézet második alosztálya kizárólag gazdasági kérdések tanulmányozására volna hivatva, — Ez a helyzetűek bernüuket érdeklő része. Még azt a kérdést kell elintézni, hogyan tudjuk a beérkező hajók ellen inditindó ostromot lefékezni és a munkások behajózását zavartalanul elvégezni. Mert az emberek fejve sztettsége mellett arra kell számítanunk, hogy az első hajókat meg fogják ostromolni. Olyan jelenetek játszódhatnak le, amelyek káoszra vezetnek. A mi feladatunk tehát az is, hogy a menekülést megszervezzük. Zugás, kérdések, ellenvetések, érezhető volt, hogy az igazgatósági tagok nem szívesen gondolnak erre az eshetőségre. — Igen, uraim, a mi feladatunk. — Ezeket a szavakat olyan eréllyel mondotta, hogy ismét elnémult minden ellenvetés. — Ezt feladatot magamra vállalom és a felelősséget is teljes egészében vállalom. Az elszállítást a még józan emberek segítségével meg fogom szervezni. Még egyszer. — Uraim, — a főmérnök már menőben volt, alkalmazkodjunk a változtaihatatlanhoz. A vihar megkezdődik . . . későbben . . . vagy korábban. Amint a főmérnök az igazgatósági épületből a bérfizető térre ért, látta, hogy a munkás még javában szónokol. Látta, hogy a tömeg megindul a kijárat félé. Kutatva nézett idősebb emberei után, akikkel megakadályozhatná a káoszt. Ekkor ... mi volt ez? Egy más alak az emelvényen. A főmérnök összevonta szemeit s úgy figyelt. ő? Ő, onnan fennről? A régi világítótorony lakója . . . Mit akar? Látta, hogy a kőlépcsőkről beszél, hogy a tömeg nagyobb érdeklődéssel fordul feléje ... az emberek megállaríak . . . visszafordulnak . . . Látta, mint sugárzik annak az embernek az arca és úgy érezte, mintha ő is . . . mintha ő is, hatása alatt lenne. Hihetetlen, rejtélyes, lenyűgöző erő sugárzik ebből az emberből. Aztán a tömeg mind összébbszorult a szószék körül, A szájak tágrnnyiltak. Mindnyájan áb italosán figyelnek. Mély csönd . . . és már a szavait is hallja ... különös tekintettel a természeti kincsek fokozott mértékben történendő kiaknázására. A két első alosztály óriási feladatát azonban aránytalanul meghaladná a harmadik alosztály gigantikus munkakre, meri az a filozófia ésa természettudományok összes, eddig homályos kérdéseinek felderítésére nyerne megbízatást és az ebben az alosztályban működő ludősok éppen olyan behatóan tanulmányoznák mindazokat a filozófiai, kérdéseket, amelyek Thal-estöl Henry Bergsonig foglalkoztatták az emberiséget, mint akár a csillagászat megfejthetétlennek látszó problémáit vagy az orvostudomány égetően fontos kérdéseit.. Az igazság felkutatására megalakítandó intézet megszervezése kétségtelenül nagy és nemesi gesztusa a petróleumkirálynak, aki egyébként is méltán nevezheti magit az emberiség legnagyobb mecénásának. Maga a gondolat — bár gyakorlatilag eddig még nem volt keresztülvihető, — mégsem újkeletű, mert az már a XVIII. század második felében megszületett egy Iánglelkü költő, Bernhardin de Saint-Pierre agyában, aki már akkor intézett felhívást az emberiséghez egy hasonló intézet megalakítására. John D. Rockefeller bizonyára számolt az emberiség tudásvágyával, amikor ötmillió dollárt bocsátott annak rendelkezésére, hogy ezt a legfőbb vágyát legalább részben kielégíthesse. Hir szerint a petroleumkirály ezt az óriási összeget még további dollármilliókkal hajlandó kiegészíteni, ha a megalakítandó intézet, munkája sikerre vezet. Bizonyos, hogy az alapítvány terve is szép és nemes elgondolásból származik és hogy az minden valószínűség szerint nagy mértékben fel fogja lendíteni a tudomány minden ágát — mégis, úgy látszik, egy körülményre nem gondolt a világ leggazdagabb embere — arra, hogy az emberi agy minden fejlődés ellenére is örökve véges marad és hogy az örök igazságok felderítésére sohasem leszünk képesek. Mi volt ez? Mi történt? Ö volt az onnan f énről, a toronyból? Igen, ő volt! Egy ember, hát tényleg ember ő? A pattanásig feszültek idegei, úgy figyelt. Mindent hallott, amit az a csodálatos ember ott fenn beszélt Feje mind mélyebbre bukott. A fentről jövő bangók belsejéig megrázták- Felkavarták . . . elkábitották, megnyugtatták. Érezte, hogy olyan akarat nehezedik rá, amelyik erősebb az övénél, leköti, akarat nélkülivé teszi. Csak állott és hallgatott. A szónok befejezte. A hang ott fenn elnémult A főmérnök felemelte fejét és a szónokra nézett. Látta, amint karját kinyújtja és az akna tornyára mutat. — És most menejtek a munkába! Nem parancsoló hangon mondta . . . nem volt ez parancs . . . egyszerű, nyugodt szavak . . . A főmérnök egy pillanatig dermedten állott Mi ez ? Az alak még mindig az emelvényen van. Jobbja a vámházra mutat Szemét körbehor- dozza a tömegen. A legmélyebb csend és nyugalom. Aztán a fejek megfordulnak. A tömegek megindulnak. Itt-ott, mindenütt kis csoportok válnak le a tömegből és megindulnak az aknák felé. Megkezdődött a munka. * A következő reggelen Uhlenkort szállodájának halijában ült a luixh mellett. Rövid, egyforma szövegű hir a lapokban: Szerencsétlenség a Briggs-cirkuszbanFélretolta a lapokat és órájára nézett. Még semmi hir Tredrupról. Mi történt vele. A portást hivatta és kérdezősködött úti társ; ról. — Mv. Tredrup csak éjfél után tért vissza a szállodáiéi, valószínűleg még szobájában lesz. Ismét jó idő leit el, mig Tredrupot megpillantotta, amint lefelé jött a lépcsőkön. Már messziről feltűnt arckifejezése. Ez a gyűrött, sápadt, ráncos arc a nyugtalan, fénylő szemekkel vájjon a mindig derűs Tredrup lenne? Nehezen leplezett gonddal és nyugtalansággal nyújtotta kezét üdvözlésre. — Mi baja van, Tredrup? Csak nem beteg? — Beteg? Nem* Uhlenkort ur, a legkevésbé. Rövid, szaggatott nevetéssel mondta ezt. — Kérem, Tredrupom, ne magyarázza félre érdeklődésemet. Kirézése mást mutat ön beteg. Ezt a változást máról holnapra másként nem lehet megmagyarázni. Vagy összefüggésben van ez a mineapolisi szerencsétlenséggel? — Ugyanez a kérdés — szakította félbe Tredrup röviden. Hirtelen lenyelt egy csésze teát és az újságok után nyúlt — Egyébként — és most Uhlerikorthoz fordult — cirkuszlátogatásainkkal kimondó pechünk van. Nem gondolja ön is? Uhlenkort bólintott. Aggódva nézte Tredrup megváltozott, ideges vonásait. — Mindig elértünk az ötödik pontig. Talán a legközelebb több szerencsénk lesz. — Tredrupom, kérem, hagyjuk a tréfát. Hiába akar félrevezetni. Nem kívánok in- diszkrét lenni. Ha jobbnak tartja a hallgatá hallgasson. Én magam röviden megmagyarázom a cirkuszban való viselkedésemet. Meghallgatja? — Oh, hogyne, Uhlenkort ur, érdeklődésem nagy, talán nagyobb . . . Közelebb húzta székét Uhlenkorthoz. — Hát hallgasson meg. Kissé hosszú történet, de a végén ott leszünk a kapstadti cirkuszban. — Körülbelül ötven évvel ezelőtt a Har- lessen-ház egyik tagja — ön bizonyára ismeri ezt a hamburgi céget s talán a családot is — Amerikába vándorolt. Az Uhlenkort és Har- lessen családok nagyatyai ágon sógorságban vannak. Az okok, amelyek azt a Harlessent kivándorlásra késztették, atyjával való pénzügyi differenciák voltak. Olyan súlyos természetű differenciák azonban, hogy a viszony egyszerre megszakadt közöttük. — Ez a Harlessen hosszú bolyongások után Középamerikába jutott és a csatorna közelében földet vásárolt Felesége korán meghalt Leányát maga nevelte. Ckristie Halessen. A lovarnő, akit tegnap láttunk. Tredrup felpattant. — Flores de Tejada tulajdonképpen Christie Harlessen? Uhlenkort bólintott — Tragikus sors üldözi ezt a szerencsétlen lányt, akit én csak tegnap este láttam először. A Panama-csatorna melletti fMikisajá- titások atyjára is kiterjedtek. S most a sötét események sorozata kezdődött meg, amelyeket még máig sem derítettem fel. Els1) ténynek azt állapítottam meg, hogy a földért nevetségesen csekély készpénzt Űzettek. — Az elutazás előestéjén atya és leánya bucsulátcgatásra mentek lóháton, ügy mondom el önnek a dolgot, amint a csatorna melletti emberektől hallottam. Körű! be'ül három héttel ezelőtt voltam ott (Folytatjuk.) jSport- . J&*™**™**}.™™ ■ i Az automobil biztonsága, gazdaságossága, kényelme és szépsége Ezen négy fontos kérdésben az alábbiakban hívjuk fel az autótulajdonosok figyelmét. 1. Az automobil biztonságára a legtöbbször kevés gondot fordítanak. A szerencsétlenség okait is csak felületesen kezelik, legtöbbször nem is í kutatják azok okozóit. A legtöbb szerencsétlenség oka a kocsi fordulásánál való elhajlásban keresendő. Hogy ennek azonban mi az oka, azt legtöbbször nem ismerik fel. Ha az autó hullámzását tekintjük, akkor a rugókban kell a hibát keresnünk, enélkül azonban autót el nem képzelhetünk. További oka a kormányzásban keresendő. Ha a kerekek nem maradnak az adhásio? pályán, akkor az ut egyenetlensége önkény töieniii is elfaraltatja a kocsit, amely gyakran a kerék töréséhez és ezáltal a kocsi felfordulásához vezet. Kérdés most már, van-e rá mód, hogy a kerekeket az adbasios pályán tartsuk? Igen, a Dcrihon hydraulikus olaj zökkenés tompító, amely elmés szerkezetével nemcsak a zökkenéseket fogja fel, de a kocsi hullámzását is egyen súlyozza, különösen kanyarodókban automatikusan az adhasjos pályán tartja az automobilt 2. Sok szerencsétlenség okozója a hó és. eső. mert elhomályosítja a vezető előtt levő szélfogó üveget Ennek elkerülésére ügyesen megszerkesztett törlőt készítenek, amely pneumatikusan működik, anélkül hogy a vezető ügyeimét a kormányzásról eltérítené. Ilyen üvegtörlő a Rérk- Shire-Dynoto, mely olajos csapágyban kis ö vagy 1-2 voltos motor által hajtva abszolút üzembiztonságot nyújt. 3. Fontos körülmény még a kocsi kmézese is. Nagy összegeket fordítanak az autóíulajdouo (19) *at*l|mj*t* 1*5** *l+» DO * Egy elsüllyedt világrész története
