Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-14 / 209. (1247.) szám

1926 szeptember 14, kedd.

felhívás

a csehszlovákiai magyar újságírókhoz és Írókhoz

A csehszlovákiai magyar újságírók szindikátusa a szociális segélyalap megteremtése céljából

ÚJSÁGÍRÓK ÚJSÁGJA

elmen hatalmas manifesztációval lép a közönség elé• Ennek az akciónak erkölcsi jelentőségét azzal is fokozni kívánjuk, hogy a lap hasábjain a csehszlovákiai magyar uságirók

és írók legkitűnőbb, legreprezentativebb Írásai vonultatjuk fel. •

Útbaigazításul közöljük kartársainkkal, hogy a politikát ebből a lapból teljesen kiküszöböljük, tehát politikai vonatkozású cikkeket nem közölhetünk.

,4 november elsejei terminus közel van s ezért szükséges, hogy a 150 oldalas hatalmas lap szellemi részének összeállítására már most megtegyük az előkészületeket. A végrehajtóbizottság hattagú szerkesztőbizottságot bízott meg az előkészítő munka elvégzésével s ez a bizottság azonnal megkezdte működését.

Felszólítjuk a szindikátusunk keretébe tartozó összes újságíró kartársainkat, hogy október lő-ig feltétlenül juttassák reprezentatív írásaikat — fénykép, vagy karikatúra kíséretében — a szerkesztőbizottság előadójának, Vécsey Zoltán dr.-nak (Prágai Magyar Hírlap, Panská 12. 11.) kezéhez. Ne várják a költséges s hosszadalmas külön felszólítást, hanem tartsák erkölcsi, alapszabályokban is lefektetett kötelességüknek, hogy a kéziratot pontosan beszállítsák. Annál nagyobb erkölcsi és anyagi sikerre számíthatunk, minél inkább felelnek meg kartársaink ebbeli kötelezettségüknek.

A szerkestöségi kötelékeken kívül álló magyar írókhoz is ugyanezzel a kéréssel j elülünk és reméljük, hogy újságíró kartársaink érdekeit szellemi munkájukkal támogatni fogják. Az

ÚJSÁGÍRÓK ÚJSÁGJA

a csehszlovákiai magyar irodalmat a legméltóbban kívánja reprezentálni s reméljük, hogy ez a törekvésünk sikerülni is fog.

Minden indítványt, ötletet, tanácsot szívesen fogadunk és a,z életrevalónkat meg fogjuk valósítani.

Kartársi üdvözlettel:

Az „Újságírók Újságja“ szerkesztőbizottsága.

(Laptársainkat e közlemény átvételére kérjük.)

2

_________

GC

HÖPFLIN ALADÁR

BALATONI TRAGÉDIA

REGÉNY i

(20)

A két nő hosszasan hallgatott. Meg voltak hatva. Két nagy asszonyi szenvedés állt itt egymással szemben, egyik a másikán mérte le a saját nagyságát. Elza úgy érezte, az Elvira szenvedése a nagyobb. Gyógyíthatatlan.

Elvira felugrott, megrázta a kócos, rövidre nyirt haját, mintha lerázna magáról valamit. Erélyes, csaknem harcias hangon szólt.

— Elég volt magamról. Nem akarok többet magammal törődni. Veled akarok törődni. Hát mit fogsz most már csinálni,

gentry?

Elza nem tudott olyan gyorsan hangulatot váltani, még mindig benne volt abban, amit Elvirától hallott. Elgondolkozva felelt:

— Ha én azt tudnám . . .

— No hát én tudom — mondta Elvira.

— Azt fogod csinálni, amibe belesodródok Pedig afelé a . . . hogy is hivják . . . Bél- teky felé sodródok Evickélsz, próbálsz úszni víz ellen és egyszer csak elgyöngülsz és áV engeded magad az árnak — a vérednek, a kívánásodnak és odasodródni, ahova a végén is minden asszony sodródni kíván. Nem tudom, helyesen teszed-e, vagy sem, polgári nő vagy, lekötöz sok olyan dolog, amit én nem ismerek és nem értek. Lehet, hogy bajba jutsz, de kettőt mondok neked: a legnagyobb bajodban is irigyelni foglak és ha eljősz hozzám, segíteni fogok rajtad, mindennel, amivel csak tudok. Jöhetsz bizalommal. Meg fogod látni, jó bajtár* vagyok.

Masaryk mellett — Masaryk ellen

Az elnök nyilatkozata elősegítette a Jobb és baloldali blokk elhatárolódását — A cseh néppárt Masaryk ellen, az Iparos párt és a léglónáriusok mellette tüntetnek

Prága, szeptember 13.

A legutóbbi afférok annyira elmérgesi- tették a helyzetet, hogy a cseh szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága szombati napon ülésezett és a közeledő parlamenti mun- kt megkezdésével kapcsolatosan elhatározta, hogy egy felhívást bocsát ki. A felhívás a munkanélküliségre mutat rá, majd azt hangsúlyozza, hogy a munkásnép és annak létérdeke ellen történik most az, hogy a parlamenti ülésezés helyett skandalumokat és afférokat, szenzációkat hoznak napfényre. A végrehajtó bizottság a munkásnép nevében nyugalmat kíván és követelik a parlament azonnali összehívását. A felhívást ezekkel a szavakkal fejezik be: Elég az afférokból — elég a szenzációkból. Napirendre kerüljenek a közérdekű dolgok, miket a nép és az állam érdeke követel.

' A prágai Balkán

A leleplezésekkel kapcsolatos balkáni helyzet arra késztette a cseh iparospárti Reformét, hogy egy vezető államférfit a sorozatos botrányokról nyilatkozattételre kérjen fel. A Reforma informátora a következőket mondotta:

— Beszéltem egy balkáni politikussal, aki azon a véleményen volt, hogy nálunk nemsokára olyan lesz a helyzet, mint a Balkánon. De még lent a Balkánon sem fordulhat elő ilyesmi, hogv egy eceteim tanár orvosi bizonyítványt állítson ki olyan személyről, akit egyáltalában nem is látott.

Az elnök interjúja tisztázta a helyzetet

Az afférok és leleplezések mellett igen komoly sajtóvita fejlődött ki Masaryk köztársasági elnök körül- A cseh néppárti Lidové Listy vezető helyen állást foglal a köztársasági elnök interjúja ellen.

— Az elnök ur — Írja a lap — tudatában van nyilatkozata következményeinek. A nyilatkozattal Masaryk melléje állt egy csoportnak és egy másik csoport ellen foglalt állást.

A Lidové Listy ezután feltűnően kiemeli Masaryknak azon szavait, amelyben kifejezte, hogy boldog volna, ha a köztársaságnak és a demokráciának mint szabad publicista szolgálhatna.

Az elnöknek nyílt állásfoglalása a köztársaság baloldali blokkja mellett jó következményeket yon maga után a jobboldali blokk részére, mert azzal, hogy az elnök a baloldali blokk mellé állt, mindazok a számba vehető vezető emberek, akik nem a szocialista pártokban szervezkedtek, a jobboldali blokkhoz csatlakoznak.

A lap továbbá rámutat arra, hogy az elnök nem nagy szimpátiával fogadta a vám- koaliciót. Ennek oka abban keresendő, hogy a kormányzásban való részvételnél nem a német szociáldemokraták, hanem a német polgári pártok jelentkeznek. A lap ezt abból következteti, hogy

az elnök nagyon is hűvösen és rezervál- tan nyilatkozott a németeknek a kormányban való részvételéről.

A Lidové Listy érdekes és feltűnést keltő cikkét ezekkel a szavakkal fejezi be:

— Az interjúnak legfontosabb és legjobb következménye az, hogy belpolitikai helyzetünkben teljes tisztulás állott be s ezzel a politikai páítok döntését sulvos és fontos kérdéseknél lényegesen könnvebbé teszi.

A légionáriusok kiáltványa

A támadások viszont arra késztették az elnökhöz közelálló szervezeteket, hogy nyíltan védelmére keljenek az elnöknek. így elsősorban a légionárius szövetség azzal foglalkozott ezzel a kérdéssel és kiadott egy ma- nifesztumot, amelyben többek között ezeket állapítja meg.

A légionárius szövetség mint a múltban, úgy a jövőben is Masaryk elnök és Benes külügyminiszter mellett áll s kijelenti, hogy minden erejével, mindenütt és mindenkor ennek a két nagy embernek a

müvét és programját fogja védeni.

Masaryk elnökben látja a légionárius szövetség a legfelsőbb tekintélyt, amely a modern demokráciának az alapját képezi- Egyes politikai pártok, amelyek programjában a demokrácia szerepel, párthiveik egy része által harcot kezdtek a demokrácia ellen. A jelen nemzedék vívta ki a szabadságot és ez a nemzedék köteles a demokrácia alapelvein tovább dolgozni. A jövő nemzedéknek pedig nem szabad ezen változtatnia, hanem az építő munkát folytatnia kell. A szövetség örömmel veszi az utóbbi időkben elhangzott nyilatkozatokat, amelyek a belpolitikai helyzet tisztulását segítik elő. Sokkal egészségesebb ez a tisztulás, mint az eddigi külsőleges béke. A mai válság tanulság lesz a nép részére, hogy a vezető helyekre csakis magas értékű, becsületes és értelmes embereket állítson oda. A rendet és nyugodt fejlődést csakis a demokrácia biztosíthatja s a demokráciát csakis annak saját erkölcsi ereje tarthatja fenn. A légionáriusok meg vannak győződve arról, hogy a nyugodt fejlődést veszélyeztető és a demokratikus rendet erőszakosan felforgató szervek önmaguktól ösz- sze fognak omlani, anélkül, hogy ezzel az államban a békét veszélyeztetnék.

A légionárius szövetség elhatározta, hogy felhívását plakatiroztatni fogja.

Az iparospárt

Masaryk mellett tüntetett

A cseh iparospárt vasárnap Zsizskovban óriási tömeg jelenlétében nyilvános népgyii- lést tartott, amelyen Najman képviselő, a

EB

Azért, hogy az iskolában nem szerettél, mégis jó bajtársad leszek.

Kezet nyújtott Elzának, ügy fogtak kezet, mint két jó cimbora, aki szövetséget köt valami csínyre. Csaknem jókedvüek voltak. Elvirának tetszett az, hogy legalább más valakinek a szerelmi ügyében résztvehet, Elza pedig megenyhült, úgy érezte, mintha a lelke sok gyűrődés után kisimult volna. Elgondolkozva, de csaknem megnyugodva búcsúzott el Elvirától.

VII.

Elza kissé elcsudálikozott, majdnem megijedt, mikor ebéd után a férje maga mellé vonta >az öblös, nagy karosszékbe és elkezdett neki meleg, csaknem apai hangon beszélni:

— Édes fiam, meg akarok beszélni magával valamit. Ad nékem egy negyedórát?

Az első pillanatban azt hitte Elza, valami baj van, de megnyugodott, mikor férje széles, jóindulatú arcába nézett. Az utóbbi időben meglehetősen kiment a divatból, de azelőtt gyakrabban előfordult, hogy Gyula az üzleti szándékait, terveit, kilátásait közölte vele ilyen módon, bizalmasan. Azt hitte, most is ilyesvalamiről van szó. Szívesen hallgatta, az ilyen beszélgetés mindig, még most is, jólesett neki.

Gyula megköszörülte a torkát, egy pillanatig habozott, nem tudott belefogni, aztán egyenesen a dologra tért.

— Fiacskám, neked el kellene menni valahova nyaralni. Legalább egy hónapra.

— Nekem? Hova? — kérdezte egészen meglepetve Elza.

— Ahova kedved van. Valahova pihenni. szórakozna, levegőt változtatni. Az idegI Hl 4 ■ fi1 . . .

rendszered meg van támadva, azt nem tagadhatod, látom napról-napra. Nem is csoda, három éve nem voltál sehol, mióta a Tátrában jártunk. Ideje már, hogy pihenj kicsit.

— És te? — kérdezte Elza határozatlanul. Még mindig nem tért teljesen magához.

— Fájdalom, én nem mehetek veled. Az ügyeim nem eresztenek. Az az erdőügy olyan óriási komplexum, hogy egész nyáron dolgozhatom rajta. Szeptemberre tárgyalásra kerül. Más nagyobb ügyek is vannak. Az utóbbi időben nagyon igénybe veszik az irodát, tudod — tette hozzá dicsekvő panaszkodással.

— Egyedül menjek? — vonakodott Elza. Valósággal meg volt ijedve, még sohase járt egyedül idegen helyen, mással se nagyon sokat s most megijedt a nagy önállóság kilátásától.

— Mi van abban? — biztatta az ura. — Én majd lekisérlek, segítek a szállás és egyebek dolgában rendelkezni, időnkint egy-egy napra leróndulok, nem lesz semmi baj. Annál jobban pihenhetsz.

Elzának erre háziasszonyi aggályai támadtak, de Gyula ezeket is lefújta.

— Ezt is elintézem. Mari itt marad, főz, takarít rám, megélek én a jég hátán is, ne félts engem. A cimboráimmal majd elszórakozom valahogy.

— De az a rengeteg pénz, amibe kerül — húzódott Elza. Ez az ellenvetése őszinte volt, a takarékossági ösztön szólalt meg benne, melyet még hazulról, anyja szűkös háztartásából hozott magával, az irtózás nagyobb pénzeknek nem okvetlenül szükséges dolgokra való kidobásától.

— Sose bálid a pénzt — felelt erre a

párt vezére a politikai helyzetről beszélt. Elsősorban is javasolta, hopv üdvözlő táviratot küldjenek Masaryk elnöknek, amit a jelenlevők óriási óváció- val helyeseltek.

Najman képviselő beszédében kijelentette, ho^ ma, amikor a munkanélküliség egyre nő és a gazdasági válság is egyre nagyobb, egyes elemek afférokat idéznek elő és a békét alá akarják aknázni.

A cseh iparospárt szilárdan megmaradt eddigi politikája mellett, nem haladt sem jobbra, sem balra, nem uszít senki ellen, mert nagyon jól tudja, hogy

minden puccs, forradalom, belső harc,

legelsősorban az iparosokat sújtaná.

A párt mindenkor a parlamentarizmust és demokráciát fogja védeni. A cseh iparospárt ugv a jobb, mint a baloldali diktatúra ellen állást foglal.

Najman beszédét óriási tetszésnyilvánítással fogadták a jelenlevők, valamint Hvb- ner képviselő beszédét, melyet ezekkel a szavakkal fejezett be:

— Mi nem akarunk sem Mussolinit, sem Lenint, a mi parolánk Masaryk.

A köztársaság leghosszabb alagutja Szlovenszkón van

A megnyitás ünnepélyes aktusa

Miava, szeptember 13.

Vasárnap törték át a köztársaság leghosszabb alagutját, a Veseli—Vágujhelyi vasútvonalon. Az alagút, amint ezt néhány napnap ezelőtt már jelentettük, 2421.5 méter hosszú.

Reggel hét órakor külön vonattal érkezett a helyszínre Riha vasutügyi miniszter, Otta, Novotny és Cerny minisztériumi szakemberekkel. A közmunkaügyi minisztériumot Flóra miniszteri tanácsos, a mérnöki k- marát Csapek mérnök, a köztársasági elnöki irodát Chlupek mérnök képviselték. Jelen volt még Bella pozsonyi zsupán és Skvor tábornok és Podhajsky vezérkari főnök.

Délelőtt 11 órakor az alagút morvaországi bejáratánál zenével fogadták a vendégeket. Itt Konerza mérnök ismertette az alagút építésének történetét. Ezután Riha miniszter jelt adott arra, hogy az utolsó akadályok elhárítása szempontjából a robbantásokat megkezdhetik. A szlovák nemzeti himnusz hangjai mellett működésbe lépték a motorok és turbinák és az áttörés már 1 órakor megtörtént. A vendégek ezután egy kis benzin- mozdonyon az alagútba hatoltak. Az alagút közepén éppen akkor fejezték be az utolsó robbantásokat, a nyílás olyan kicsi volt, hogy azon keresztül csak egyenként mehettek az emberek. Fél kettőkor már szlovenszkói területen volt a küldöttség, ahol Mijava és környéke üdvözölte a minisztert. Itt hangzottak el az ünepi beszédek. A teljhatalmú miniszter nevében Bella pozsonyi zsupán beszélt. Ezután diszebéd volt Mijaván. Érdekes, hogy az ünnepélyen egyetlen' szlovák törvényhozó sem volt jelen.

I férj. — Az van most elég, jut is, marad is, az iroda most jól tejel és még jobban is fog. Lesz nekünk még komoly pénzünk is, ne félj — tette hozzá büszkén.

Egy darabig még vitatkoztak, csöndesen, barátságosan, Elza már belsejében megadta magát, de még mindig kereste az utazása ellen szóló érveket, melyeknek elhárítására nem kellett Gyulának nagyon meg- feszitenie az ügyvédi furfangját. Estefelé aztán a kioszkban négyesben beszélték meg a dolgot. Találgatták, hova menjen Elza, kombinációba hoztak minden lehető helyet, megbeszélték mindegyiknek az előnyeit, Gál mérnök az erdős-hegyes vidékeket pártolta, Kiss tanár a Balaton mellett tört lándzsát. Elza csak azt várta, hogy valaki kimondja az a szót: Balatonfüred. Ő már a délután elhatározta, hogy oda fog menni. Kislány korában járt ott néhány napig, valami nagynénjénél látogatóban, nagyon kedves emléke maradt, ezt akarta újra felidézni. Hálás volt az urának, mert ez mondta ki először Balatonfüred nevét. Mindjárt rá is mondta:

— Balatonfüred re megyek. Az lesz a legjobb. Ott csönd van, jó élet van, gyönyörű szép úri emberek járnak oda és a Balaton . . .

Kiss tanár lelkesen helyeselt, azonnal elsorolta Balato.níüred mindenféle előnyeit, beszélt a strand híres platánjairól, a régi híres Anna-bálokról, a savanyuvizről, — egész rendes kis előadást tartott Balatoníüredröl, akárcsak az iskolában, a földrajzórán. Kiss Zoltán a földrajz és természetrajz tanára volt, tehát tudót egy sereg tankönyvi adaiot olyan helyekről is, ahol sohasem járt.

(Folyta tjük.)

Krepek német agrárius szenátor Svehlánál

A Morgen jelenti: Svehla volt miniszterelnök meghívására a múlt hét folyamán Krepek német agrárius szenátor Karlsbad- ban tartózkodott, ahol Svehlával több óra hosszat tanácskozott.