Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-12 / 208. (1246.) szám

1926 szeptember 12, vasárnap. rma4lA\A<vVARHIRLAJ> 13 Sokkal gyorsabban történt, mint a színházban Előkelő emberek Térés szerelmi drámája az angol fővárosban London, szeptember 11. A családi dráma, amely tegnap óta Lon- tb dón legelőkelőbb köreit foglalkoztatja, úgy per- 93 gett le, mintha színházban játszották volna. Még 3>! közönsége is volt. A- dráma szereplői -^felejtették e a függönyt leereszteni s igy James Barton szob- si rász s két nőismercse az ablakon keresztül fi­- gyelték, mi történik a Stella Maris villában? A Stella Maris az angol főváros „legjobb" helyén van. Gondozott park veszi kórul, a bejá­rója előtt szökőkút vize csörgedezik. A fulajdo- oi! nosa Francis Austin Smith 37 esztendős drago- ya nyos kapitány. Ebben a csendes s minden kénye­se lemmel berendezett villában élt a kapitány 27 ;ae esztendős feleségével és három kis gyermekével. — Semmi sem hiányzik a boldogságomhoz, — szokta volt mondogatni a kapitány, — sze­retjük egymást, egészségesek vagyunk, állandóan sa napsugárban élünk. , A kapitány nemsokára megváltoztatta a fel­go’t fogását. Ez akkor történt, amikor John Adam Derham 40 éves bankár sűrűbben látogatott el a házába. Smith már néhány hét múlva észrevette, hogy a felesége nem úgy néz a bankárra, mint ahogy idegen férfiakra szokott nézni. Ettől a pil­lanattól fogva résen állott s szorosan megfi­gyelte úgy a feleségét, mint bankárbaráiját. Egyiz’oen elment a bankár lakására. Derham nem volt otthon. A kapitány leült az iróasztal- i hoz, hogy néhány sort írjon neki. Ahogy az ha­mv tóspapirost a kezébe vette, krétafehéren sila- bizálta ki róla ezt a mondatot: „Csak téged szeretlek, gyönyörű tubicám". „Tubicám!" Ez volt a felesége becézőneve. A vér a fejébe tódult, hátrahanyaflott a székben. 3. E pillanatban két fotográfiára esett a pillantása. il Mind a két fotográfia az ő feleségét ábrázolta. Elhatározta, hogy tisztázza a helyzetet. Este ellátogatott hozzájuk a Stella Maris villába Der­űm ham bankár. A szalónban ültek, — ő, a fele­lősége és a bankár. — Semmi sem förtelmesebb előttem, — kezdte a diskurzust a dragonyos kapitány, — í: .mint az alaskodás. Mondjátok meg nyíltan, sze­le-í rétitek-e egymást s van-e viszonyotok? Ez a kérdés váratlanul érte mind a kettőjü- te'ibet Az asszony halkan stkoltott s eltakarta ar­- cát. A bankár néhány pillanatig zavartan pödörte tacbajuszát, majd felállott a pamlagról és meglehe­tős biztonsággal igy szólt: — Hát a dolog úgy áll, hogy... Smith hevesen félbeszakította: —- Nekem ne tartsál értekezést. Te házas m?ember vagy, gyermekeid vannak s mégis el­; csábítottad az ón feleségemet. Ismerlek nagyon ló; JÓL Te voltál az, aki a klubunkban miudig azt ... hangoztattad, hogy a háborúban és a szerelem­ben minden meg van engedve. Én azonban néni Le vallom ezt aljasságot. Elcsábítottad a felesége­imet, ugy-e elcsábítottad? ... A bankár határtalan nyugalommal állott a . csillár alatt, s rágyújtott egy cigarettára. (Ezt és fa következő jelenetet tisztán látta James Barton .-szobrász és két nőismerőse. A szavakat is hal­lották. Földbegyökerezett lábakkal állottak a he­lyükön s szivdobogva lesték, hová fog fejlődni ez a családi ügy?) — Meg kell világosan mondanom, — akart valamit mondani a bankár. De nem mondhatta, mert a kapitány ismét .-a szavába vágott: — Aljasság volt, amit műveltetek. Én a fele- b Bégemet mindennel elláttam s te öt szeretőddé tetted. Ez a legnagyobb aljasság. Az én autómon ki- kocsiztatok, sőt úgy tudom, hogy a feleségem fizette a vendéglői számlákat. Derham hátrahökkent, eldobta a cigarettáját sé és összevonta szemöldökét: — Miket beszélsz ... — Az igazat beszélem, iudom én nagyon jól, hogy az utóbbi időben tönkrementéi. Nincs pén­: zed, a feleségem tartott ki. Az asszony, ki percekig eltakarta az arcát, színién felállott és a két férfi közé vetette rí magát: — Csedesedjenek, az Isten szerelméért, ért­sék meg! Smith hevesen félretolta a feleségét: — Takarodj innen, te... te... még beszélni i mersz? összekulcsolta kezét s maga elé beszélve fel és alá szaladgált a szobában: — Hogy szerettem ezt az asszont... hogy imádtam ... egész életemet neki áldoztam ... há­rom gyermek anyja ... ennyire megfeledkezzék r magáról... A gyermekeinek emlegetése ügyi át szik, megerősítette elhatározásában. Hirtelen zsebébe nyúlt, kikapta onnan forgópisztolyát és a bankárra szegezte: — Most megdögölsz! — szólt nyugodtan, Két lövés dördült el, mind a két golyó a bankárba fúródott. A hatalmas, szélaövállu ban­kár' meg se tántorodotf. ö is kikapta revol­verét s lőni akart. Smith azonban levágta magát a padlóra. Derham ekkor a revolver markolatával kezdte a kapi­tány fajét puff ölni. — Ne, ne! — sikoltotta az asszony. A zajra az asszony tizenhatéves hajadon bu­ga, Miss AHce leszaladt az emeletről. Hálóingben volt, a haja a vállára hüllőit. A fiatal leány megragadta a bankár vállát s lehúzta a sógo­ráról. A bankár a hasát fogta s kitáutorgott a szalonból. Még volt annyi ereje, hogy lement a kertbe, de itt, egy szobor tövénél összeesett s néhány perc múlva meghalt. A rendőrbiró, aki ezeket a tényeket meg­állapította, csodálkozva kérdezte James Barton Páris, szeptember 10. Éjjel három óra volt. Nyugodtan bóbiskoltak a párisi rendőrigazgatóság inspekciósai. A mutató már a hármon állott, amikor egy szőke-hajú, sportruhás fiatalember félrelökte a portást és be­nyitott az inspekciósok szobájába. „Egy félórával ezelőtt meggyilkoltam. >.“ A rendőrtisztek felpillantottak. Unatkozva várták a szokványos bejelentést, hogy a Menípar- nasse valamelyik korcsmájában vagy mulatóhe­lyén elvesztette pénztárcáját. De. az idegen, miköz­ben nyugodtan szívta, cigarettáját, idegenem kiej­téssel megszólalt: — Egy bejelentést akarok tenni. Virgilio Carraras vagyok s egy félórával ezelőtt meggyilkoltam valakit, a barátnő­met, Josephine Oleskyf. A rendőrtisztek felugrottak. Ilyesmi még nem fordult elő prakszisukban, hogy valaki ezzel a hi­degvérrel és természetességgel jelentse föl Önma­gát. Kutatva mérték végig, vájjon nsm-s mutat­koznak rajta a hajnali mámor nyomai, s az égjük kedélyes rendőrbiztos oda is szólt neki: — Fiatalember, maga egy kicsit mélyen né­zett a pohár fenekére, jó lesz, ha kia hissza ma­gát. —■ Nem, nem szükséges, — felelte az isme­retlen, akiről később kiderült, hogy olasz diák, — egyáltalában nincs szükségem alvásra. És ami az ivást illeti, egy hét óta nem láttam alkoholt. Tel­jesen józan vagyok tehát és igy józanul bátorko­dom az urakat figyelmeztetni arra, hogy meg­gyilkoltam valakit. A rendőrbiztosok még mindig kételkedve csó­válták a fejüket. De a fiatalember nyugodtan foly­tatta memdókáját: — ügy látom, az urak nem hisznek nekem. Igazán sajnálom. De hogy meggyőződjenek sza­vaim valóságáról, nagyon kérem az urakat, ke­gyeskedjenek autóba ülni, elhajtatni a lakásomra és ott fogják találni a díványon fekve a barátnő­met, Josephinet. Ha egy kicsit figyelmesen szem­ügyre fogják venni, egykönnyen megállapíthatják, hogy halott. Tudniillik megöltem. Halott leány a manzardszobában Ez már mégis szöget ütött az inspekciósok fe­jében és elhatározták, hogy ha nem is számítanak arra, hogy az olasz valóban bűnt követett el, még­is óvatosságból meg fogják vizsgálni a bejelen­tést. Két rendőrnek csöngettek, azok közrefogták az éjjeli látogatót és előállott a rendőrségi autó, amelyben a két rendőrön és az olasz fiun kívül egy detektív és az egyik rendőrtiszt helyezkedtek el. Nem messze az Odeon színháztól, a Quartier Latin egyik csendes utcájában, egy négyemeletes ház mandzardjában lakott az olasz diák. Ó volt az emelet egyetlen lakója és a kis lakásból aligha hatolhatott ki a zaj a lejjebb lakó szomszédokhoz. Felmentek a lépcsőn, a fiatalember kinyitotta az ajtót. És a bizottság, dermedten a meglepetés­től, egy fekvő női alakot pillantott meg az olcsó szőnyeggel borított divánon. Odarohantak, ahányan csak voltak. A díványon fekvő csinosarcu leány homlokán fúródott át a gyilkos golyó és még egyik arcfele úgy tűnik ,mintha csendes álomban nyugodna, a másik oldalon a rászáradt vér éktelenitette el a fiatal arcot. A látlelet felvétele után odafordultak a diák­hoz: ; — Miért tette ezt? Miért gyilkolt? Pénzre volt szüksége? Keserű mosollyal felelt a diák: — Akkor igazán jobb médiumot választhattam volna ki magamnak, mint szegény Josephinet, aki­nek, azt hiszem, még 6záz frank sem volt a zse­bében. Különben nem is tudom, helyes sző-e ez, hogy: gyilkolás. Én csak megtettem, amire az, akit nagyon szerettem és ma is szeretek, kért engem. Tudom, hogy csak félig teljesítettem a kérést, de ez nem rajtam állt. Az ember nem ura az idegei­nek. A leány holtteste mellett elmesélte a merény­let történetét. Josephine lengyel származású hivatalnoklány volt, aki az egyik nagy áruház irodájában teljesí­tett szolgálatot. A fiú egyszer vásárolt valamit az áruházban, az áru nem felelt meg, vissza akarta adni, az irodába utasították, ahol a leány fogad­ta őt. — Elfeledkeztem a nyakkendőkről, elfeled­keztem a visszaadásról, csak a gyönyörű szőke leányt néztem, aki a maga végtelen bájos moso­lyával kérdezte: „Mivel szolgálhatok?" A többi hogyan történt, magam sem tudom. Nehéz az ilyesmit elmondani. Az ember csak azt tudja, hogy nagyon szép, felejthetetlenül szép volt, de a rész­letek elmosódnak. Josephine és én megtaláltuk egymást. Mind a kelten egyedül ültünk a nagyvá­rosban, idegenek voltunk. És beláttuk, hogy jobb lesz kettesben. Összeköltöztünk, szegény barátnőm szobrásztól és két nőismerősétől, hogy miért nem léptek közbe. — Amit láttunk és hallottunk, — felelt a szobrász, — olyan igézetes volt, hogy nem bír­tunk meg sem mozdulni. Csak kimeresztelt sze­mekkel néztünk, atán meg olyan gyorsan történt minden ... sok­kal gyorsabban, min! ahogy a színházban szolcgtt... — Pár perc alatt vége volt mindennek. Smith kapitányt gyilkosság büntette miatt vád alá helyeték. A legközelebbi esklidtbirőság fogja az ügyet letárgyalni. ragyogóan ellátta a mi kis háztartásunkat, szép­nek. boldognak indult az életünk. Szépnek indult, mert szép volt Josephine és az ő szépsége beara­nyozta a ml szegényes életünket. A végzetes rútság Amikor idáig ért meséjében, akkor megdöb­bentő, csodálatos nyugalma vibráló izgatottságnak adott helyet. Elmondta, hogy egy reggel a leány rosszul érezte magát. Néhány órával később job­ban lett. Felkelt ágyából, odaállt a tükör elé és bizony egyáltalában nem divatos, hosszú, szőke haját fésülni kezdte. A fésűhöz egy csomó hosszú hajszál tapadt. — Bosszankodva Kiáltott fel Josephine: — folytatta vallomását a diák — „Virgilio, Hull a hajami" Én egyáltalában nem vetettem ügyet erre a reggeli bejelentésre. — Josephine orvossághoz nyúlt, de semmit sem használt. Különben nagyon jól érezte magát Legalább is testileg jól, — de naprúl-napva csú­nyáit. Igen. Csunyult, Mi okozta ezt a csunyulást, nem tudom. És nem tudta ő sem. De a hajhullás lassanként kopaszodássá Változott és hiába vágat­ta le bubisra, majd etonra a haját, igy sem hasz­nált. Én pedig kétségbeesetten éreztem, — kiál- tot fel az olasz diák — hogy bármennyire is szé­gyellni, csúnyán nem fogom tudni szeretni őt. És pzt érezte ő is. Nem tudtam. szinészkedni talán? És egy nap odasimult hozzám és igy szólt: „Ked­ves barátom, őszinte leszek hozzá;!. Én csúnyán nem tudok élni. Szegény leány vagyok, szegény vágy te is, egymáshoz taszított bennünket u sors, én már nélküled nem tudok élni. Inkább meg­halok. Halálra szántan-t- így ment ez nap-nap után. És már én éreztem, hogy hogy órák vagy napok kérdése lehet, csupán, s az kis barátnőm örökre elhagy en­gem. Éreztem, hogy nagyon komolyan beszél. El­határoztam, hogy vele együtt én is megválók az élettől. A két fiatal ember elhatározta, hogy együtt öngyilkosságot követ el. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy tulajdonképpen nvetséges csekélység miatt akarnak megválni az élettől. A leány egyre jobban erőszakolta a dolgot. — Te vagy a férfi, neked kell cselekedned, — mondta. — Én talán visszariadnék az utolsó pillanatban, de te erős vagjr. Te meg fogod lenni. Két golyó az egész. Egy nekem, egy neked. Ugy-e, drágám, igy lesz? Mintha valami varázs ejtett volna hatalmába, egyeztem bele mindenbe. A halálban való egye­sülésnek a csábító gondolata minden mást 'elho­mályosított. Orvosnövendék vagyok és most, ami kor hideg fejjel végiggondolok mindent, latolga­tom magaman, vájjon nem volt-e mindez, erotikus aberráció? Dekát most már mindegy. Nagyszerűen megvacsoráztunk, Josephine felvette legszebb ru­háját, igy feküdt le a díványra. — Te feküdj ide mellém és ha elalszom, tedd- meg! — szólt és én igent intettem. — Nem tudtam lehunyni persze a szemem, de Josephine csodálatos módon elaludt. Gyönyörűt álmodhatott, mert mosolygott. És én úgy éreztem, oly szép, mint még soha. Éjfélt elütötte az óra, a revolver ott feküdt mellettem, nem is tudom hogyan, kezembe vettem és mintha egy hang ki­áltotta volna: most! Egész közelről halántékba lőttem. Nem kiáltott, nem nyögött, nem szenve­dett, meghalt. Én lettem volna a soron. A fiú boldogan, felszabadultan nevetni kez­dett, úgy, hogy a rendőrök ijedten néztek egymás­ra, nem háborodott-e meg a gyilkos, de ő folytat­tál Eloszlik a varázs — De mintha ez a golyó széttépte volna a va­rázst. Magamra eszméltem. Én öngyilkos legyek? Miért? Hiszen fiatal vagyok! Hiszen enyém az élet! Ezer szépség vár vám! Gyilkoltam? Mind­egy. öt év, tiz év, vagy életfogytiglani büntetés. Mindegy. A legrettenetesebb élet is ígéretesebb, gyönyörűbb, mint a legszebb halál. Kidobtam a revolvert az ablakon. Talán még megtalálják. Egy félórát sétáltam az utcán. Átgondoltam mindent. A többit tudják> Ez az én gyilkosságom története. A rendőrség megindította a nyomozást s a fia­talember adatai mindenben igazolást nyertek. A leány nővére maga jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy Josepha néhány órával halála előtt kereste fel őt utoljára és neki is elmondta, hogy nem tud. csúnyán élni, nem tudja túlélni szépsége elvesztését, öngyilkos lesz. — Ha ez a szerencsétlen fiú nem ölte volna meg — mondta zokogva a vallomást tevő — úgy egy-két órával, legföljebb egy-két nappal később maga végzett volna magával. A diákot letartóztatták és a párisi törvény­széknek (nehéz munkát fog okozni igazságot Osz­tani ebben az ügyben, amelynek szálai az emberi lélek rejtőkébe nyúlnak. Megölte barátnőjét egy olasz diák, hogy megszabadítsa a rútságtól Gyilkosságba yitte különös szerelme Virgilig Carrarasí Magyar, román, augol stb. utlevét- rizuniofc megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg­hosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. ..Sport­A vasárnap sportja PRÁGÁBAN a Meteor VII—SK Liben profi, valamint négy amatőrbajnoki mérkőzésen kívül a bécsi cseh csapat, a Slován vendégszereplése ké­pezi a nap legnagyobb futball eseményét. A ven­déglátó a Slavia lesz. A mérkőzés kimenetele tel- I jcsen nyúlt, miután a Slavia az elmúlt héfen a Viktóriától, a Slovan pedig a Sabáriától szenve­dett. csütörtökön vereséget. A két egyforma zsá­nerű csapat küzdelme azonban érdekes sportot igér. — A futballon kívül a Spárta atlétikai ver­senye ígér érdekes programot. A versenyen Gross, Kurunczy és Hahn, az MTK legjobb atlé­tái is részt vesznek­BUDAPESTEN a Belgrádi SK vendégszerep­lése a nap nemzetközi jellege. A jóképességű BSK szombaton a Hungáriával, vasárnap pedig a Fe­rencvárossal mérkőzik meg. Reális körülmények mellett a belgrádiaknak vereséget kell szenved­niük. — A profi-ligabajnokságok második fordu­lóján a 33-asok a Hl. kerülettel, a Vasas a Kis­pesttel, a Sabdria Újpesttel és a Bástya a Nemze­tivel mérkőzik. A legérdekesebb meccsnek az Újpest—Sabária mérkőzés ígérkezik, de erős küz­delem lesz a Nemzeti és a szegediek között is. A Vasas favoritként indul a Kispest ellen, míg a 33 és III. kerületi mérkőzéstől eldöntetlent, várunk. —Az UTE ama tőrcsapat a a bécsi Crikellerekkel mérkőzik. — Vasárnap ismét az úszás hoz érde­kes csemegét a magyar főváros közönségének. Egy éve annak, hogy a MAC versenyén Bárány István megjavította a 100 m. gyorsuszás rekordját és a holnapi MAC-versenyen az Európa bajnok újabb rekordra készül. Bárány egy percen belül akarja megúszni a 100 métert. POZSONYBAN két heti megszakítás után is­mét folytatják n bajnokságokat, amelveknek pro­gramján a következő mérkőzések szerepelnek: i rrpü—Dunáváros, Komáromi FC~Virágvölgyi SK, PTE—Cérnagyári SK, Vasas—Érsekújvárt SE­KASSÁN a kerületi magyar válogatott a cseh zsupa válogatottjával játszik. Ótdtrafilredan meg­kezdődnek a Kassai SC nemzetközi tenniszverse- nyei, Eperjesen az ETVE országos Atlétikai via­dalán a legjobb szlovenszkól atléták indulnak. — Rimaszombatban Losonc—Rimaszombat várósköz- ti futballmérkőzés folyik le. A nemzetközi fórumon js érdekes sportese­mények lesznek. Minden országban már teljes !S2$-sslefijabk lépkeui-ailel Mignon 11/35 HP — Grand 19/60 HP. Aait@»Praga, Prafra ¥ül. 17 A64 $9 ü ti-é fa Jó izflési társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1909 Parisban arany­éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdefek­tusok sikeresen eltávolitatnak. Szeplő, máj­folt, mítteszer, likacsos és zsíros kiütéses leint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arcá­poló szereket, pontos kioktatással. Mitteszer, pórus, pattanás ellen garnitúra ..........................................Ke 37.— Szaplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. 37.— Aremasszás ráncok karikák ellen „ 77.— Borujjitó garnitúra 4 nap alatt le­hámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . „ 120.— Hajtanalitó garnitúra 1 perc alatt • leveszi a hajat ennél jobb 2Q év múlva sem lesz ..............................„ 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít........................................„ 77.— Iz a kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19, II.

Next

/
Thumbnails
Contents