Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-12 / 208. (1246.) szám

1926 szeptember 12, vasárnap. ^IffiCSI-AVAfiteRHIRME 5 StribrnyK kizárják a pártból KIofácsot lemondatják a szenátusi elnökségről A csehszlovák szocialista párt hármas bizottsága SCSofácsnak ad Igazat - Strlbrny szerzői Jog megsértése elmén pörli az indlskrét Karlikot — Az elnök és a Stríbrny-Kloffács affér Prága, szeptember 11. A cseh belpolitika betegsége már olyan stádiumba jutott, hogy a mai nap folyamán a félhivatalos lapok és a szociáldemokrata Právo Lidu, is felhívásban fordul a közvéle­ményhez és a politikai vezérekhez, amelyben követelik, hogy szüntessék be a botrány- szenzációkat. Fölhívják a hatóságokat, hogy a legszigorúbban járjanak el azok ellen, akik brozsurákkal, rendkívüli ki­adásokkal megmételyezik a közvéleményt. Prága ma valóban lázas, ideges hangulat­ban él- Az utcasarokon kiabálnak a rikkan­csok: „Mussolini megmérgezte magát! — Stribmy leleplezi Klofácsot! — A fascisták Gajdét védelmükbe veszik!" A zugsajtó hirei természetesen izgalomban tartják a lakossá­got és a belügyminisztérium, valamint a rendőr­ség szükségesnek találta, hogy Prágában betiltsa úgy a fascisták, mint a kommunis­ták népgyüléseit. Megtiltotta a rendőrség azt is, hogy a rikkan­csok a rerdkivüli kiadások, a röpiratok szen­zációit kiáltozzák. S mindezt egyrészt a Gajda- affér, másrést a Stribrny—Klofács affér idézte elő. Stribrny bejelentette most a lapoknak, hogy a Lechben megjelent röpirat tény­leg az övé, de ezt szigorúan bizalmasnak minősítette, éppen ezért ügyvédje utján a szerzői jog megsértése címén bepereli a Lech kiadó szerkesztőjét, Karlik dr.-t. A pártelnökség' Stribrny ellen A Stribrny-röpirat végre arra kényszeri- tette a csehszlovák szocialista párt elnöksé^ gét, hogy ő is állást foglaljon ebben az ügy­ben. Az elrökség hivatalos kommünikében kijelenti ,hogy Stribrny képviselő eljárása nemcsak személyeskedő és ellenséges Klofáccsal szemben, hanem az egész párttal szemben. Az elnökség ezek után le fogja vonni a kon­zekvenciákat. Klofács eljárása korrekt.,. A Ceské Slovo az elnökségi határozat mellett még a hármas bizottság jelentését is közli, amely a Stribrny—Klofács-affért meg­vizsgálta. A bizottságnak tagjai Franké, Ky- sela és Klapka dr. kijelentik, hogy a részle­tekben ugyan még rém foglaltak egységes álláspontot, de általánosságban Klofács eljárását teljesen korrektnek ismerik el és, hogy a Klofács elleni vádak minden alapot nélkülöznek. Maga Klofács is megszólal a Ceské Slovo- ban és kijelenti, hogy azt, amibtett, mirt párt­elnök kötelességének tartotta megtenni. A nyilvánosság előtt azonban nem akarja meg­írni annak okát, hogy miért fordult éppen Tryb tanárhoz, de a beavatottak tudják, hogy máshoz bizalommal nem is fordulhatott volna, ő nem csalta ki az Írást Tryb tanártól és ab­szolúte súlyt nem fektetett a levél szövegezé­sére sem- Tyrb tanár különben is már előző­leg ismerte az egész ügyet, de mint orvosnak kötelessége volt hallgatni. Klofács végül még azt is tagadja, hogy ebben az ügyben Masaryk elnökkel beszélt volna. Hangsúlyozza, hogy az egész ügyet bizalmasan akarta kezelni. Kitől tudta meg az elnök a Stribmy-esetet ? A mai napon közli az UTK Stribrny röp- iratának második részét, amely a Lechben nem jelent meg. Stribrny ebben azt írja, hogy Klofács a vizsgáló bizottság előtt kijelentett, hogy ő Stribrny ügyéről az elnökkel nem tár­gyalt. Stribrny erre fölkérte Sárnál dr.-t, az így fiatalít és szépít a t COFPJI-créme ööUll-piüler döíüH-szappan Fíleraka! * C. S. R, részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. elnöki iroda kancellárját, hogy szerezzen az elnöktől ebben az ügyben felvilágosítást. Sá­rnál erre válasolt is julius 26-án Stribrnynek és a válaszban megállapítja, hogy az elnök Stribrny állítólagos betegségé­ről nem Klofácstól szerezte az első hirt, hanem már előzőleg más oldalról. Klofács csak megjegyezte, hogy ő egy orvos­tanártól levelet kapott, amelyben az Stribrny betegségét megerősíti. Az elnök senkit sem bízott, meg azzal, hogy Stribrny egészségügyi állapotáról Prága, szeptember 11. A Gajda elleni legújabb leleplezések kellő fergetegébe esik bele Gajda első becsületsértési pőre, ame­lyet Kratochvil, volt csehszlovák őrnagy és Szolovjev, a volt. tisztiszolgája ellen indított. A tárgyalás iránt már a kora reggeli órák­ban óriási volt az érdeklődés. A törvényszék épülete előtt százával álltak az emberek. Közvetlenül kilenc óra előtt autón ér­kezett meg Gajda, teljes tábornoki díszben, ügyvédje, Adamek dr. kíséretében. Az alpe­resek személyesen nem jelentek meg. A birő először felolvasta a magánvádiratot, melynek tartalma a következő: Kratochvil őrnagy a nemzetvédelmi mi­nisztériumnak adott följelentésében azt mond­ja, hogy 1921. év végén Molodkovszky szovjet­orosz tiszt ittas állapotban ezt a kijelentést tette előtte: — Ah, mit. a ti hadseregetek egy fa­batkát sem ér! Kratochvil erre magyarázatot kért, mire az orosz igv folytatta: —-... hát, ha nálatok ötezer koronáért egy tábornokot lehet megvásárolni! Erre Kratochvil ezt válaszolta: — Ez Gajda tábornok! Molodovszkv pedig ezzel a szóval felelt: ..Da!" (Oroszul ..igent" jelent). Kratochvil erre még többet akart megtudni. He Molo- dovszky csak rövidesen ennyit mondott: orvosi véleményt kérjen ki. Nem igaz az sem, hogy az elnök Stribrny szavahihető­ségében kételkedett volna, mint ahogy ezt egyesek állítják. Stribrny és Klofács leendő sorsa A Stribrny—Klofács-affér első következ­ménye ennek alapján az lesz,hogy Stribrny, aki nyíltan ellenezte a baloldali blokk megalakulását és aki a nemzeti koalíció visszaállítása érdekében dolgo­zott, a csehszlovák szocialista pártból ki fogják zárni• Ami pedig Klof ácsot illeti, a helyzete ma hasonló Prasekéhez, aki ugyancsak szenátusi elnök volt az isme­retes szeszpanama ügyének leleplezése alatt és akit a köztársasági elnök a szená­tusi elnökségről való lemondásra kény­szerűéit. Egyes cseh polgári lapok biztosra veszik, hogy Klofács is kénytelen lesz ezekután a szenátusi elrökségről lemondani. — Ez a tábornokotok nekünk már sok tíz­ezresünkbe került. Kratochvil továbbá még azt állítja, hogy a szovjetmissziónál járva, talált ott két fran­cia katonai könyvet, amelyet Krakovecky ez­redes lemásolt. Érdeklődésére kijelentették előtte, hogy a francia könyvet Gajdától kapták. Kratochvil még azt is mondja, hogy a szovjetmisszió épületében gyakran találko­zott Gajda szolgájával, Szolovjevvel. Ebből is azt következtette, hogy a francia könyveket Gajda a szolgája utján juttatta el a szovjet megbízottakhoz. A második vádirat Szolovjev ellen igy szól: Gajda volt szolgája azt mondja, hogy Gajda összeköttetésben állt Krakovecky szovjetezredessel. Továbbá azt állítja, hogv Gajda előtte egyszer a következő kijelentést tette volna: — Én (Gajda) belépek a bolseviki had­seregbe és hadseregfelimvelő leszek ... Ha a mi kormányunk nem ad nekem segélyt tanul­mányaim folytatásához, akkor megkapom azt a bolseviki éktől! ők még autót is vásárolnak nekem!-.. Majd ha miniszter leszek, akkor, Szolovjev, te fogod vinni a bireimet a bolse- vikiekhez s mindkettőnknek jó dolgunk lesz! Szolovjev továbbá még azt is kijelentette, hogy Gaida két francia könyvvel küldte Kra- kovicky ezredeshez, aki gkkor Prágában tar­Felhívás! A szlovenszkól Iparosok Országos Szövetsége a magyarsághoz Havonta csak egy koronái adjatok! A súlyos megpróbáltatásokat élő kisiparosság megmozdult a késmárki kongresszuson és erős elhatározással felveszi a harcot a létért. E nehéz küzdelem sikere azonban az erőben rejlik, ezt pedig egyedül szervezkedésünk biztosíthatja. Szövetségünk szervezési munkálatait, amely hivatva vau ezt az erőt létrehozni és a kisiparosság érdekeit megvédeni, megindítottuk. Most csak a kisiparosságon múlik, hogy tagságával meg akarja-e szervezetét erősíteni. Felhívjuk tehát a kisiparosságot, hogy álljon sorainkba és segítsen pótolni azokat a nagy mu­lasztásokat, amelyeket a kisiparosság a szervezkedés terén elkövetett. Számoltunk a kisiparosság helyzetével. Nagyon csekély áldozatot kérünk, havonta nem többet, mint, amit egy tanonc szakszerve­zetének hetenfcint befizet. De igy hisszük, hogy nem altad kisiparos, aki ezt a csekélységet is meg­tagadja tőlünk. Egyetlen szervezet sem dolgozhat anyagi eszközök nélkül s mi ezeket igyekeztünk a legalacsonyabban megállapítani. Egyévi tagsági dijunk, amelynek fejében minden tagunk havonta egyszer kapja szövetségünk hivatalos lapját, a „Közérdek" havi számát, csak 12 korona. Ez a lap lesz az állandó kapocs a szövetség és a tag között, ez lesz hivatalos orgánumunk, mely mellett azonban a napi sajtót is igyekezünk igénybe venni, hogy a kisiparos-kérdéseket napirenden tartsuk és belevigyük a köztudatba a kisiparosság küzdelmének jogos és igazságos voltát. A tagdíj a lap nélkül évi 6 korona, de nekünk szükségünk van a tagok és a Szövetség között fennálló állandó kapocsra, nekünk szükségünk van arra, hogy egy erős sajtóorgánumot teremtsünk magunknak, miért is mindenkit kérünk, hogy a 12 koronás évi tagdíjjal lépjen be. Ezt annál inkább is megteheti mindenki, mert igy évi 6 koronáért egy havilapot kap, amelyet a Szövetség ezen össze­gért úgy sem tud előállítani, amelyhez még a sajátjából pótol, csak azért, hogy minél jutányosab- ban adhassa tagjai kezébe hivatalos lapját. Felkérjük tehát a kisiparosság minden öntudatos tagját, legyen segítségünkre nagy munkánkban, legyen segítségünkre annak a nagy közönynek és nemtörődömségnek eloszlatásában, amely a kis­iparosságra nehezedik, hogy azután jól kiépített szervezeteink segítségével a Szövetség mindenütt megfelelő súllyal és tekintéllyel léphessen fel, ahol iparosérdekekről van szó. Taggyüjtő iveket a Szövetség (Kassa, Mészáros-u. 63.), vagy a Szövetség elnöki hivatala (Komá­rom, Nádor-u. 30) készséggel bocsájt azok rendelkezésére, akik munkánkban részt óhajtanak venni. Napról-napra mindenütt hallani lehet a kisiparosok panaszát. A tömegek mai harcában, tüleke­désében elveszik azonban az egyén hangja, ereje s csak ezrek és tízezrek kívánságáról vesznek tu­domást. Értse meg tehát a kisiparosság is a szervezkedés szükségességét, csatlakozzon soraikhoz, hogy majdan tízezrek és tízezrek hangja kiáltsa jogos sérelmeinket és meg nem tagadhatóan köve­telje azok jóvátételét. Fogjunk a munkához erős hittel, kitartással és e csekély áldozatkészséggel, akkor munkánk nem lesz hiábavaló. Iparostársi üdvözlettel: Szlovenszkói Iparosok Országos Szövetsége * Uhrinyák Lajos dr., titkár. ifj. Koczor Gyula, nemzetgy. képv. elnök. Gajda porét Kratochvil ellen szeptember huszonötödikére napolták el A vádirat Kratochvil őrnagy és Szo!ovJev szolga Gajda elleni följelentését ismerteti — öt ezer koronáért egy tábornokot lehet megvásárolni — Ujabbb szenzációs leleplezés Gajdéról tózkodott. Ezért a két katonai könyvért egy boríté­kot küldött az ezredes Gajdának — öt­ezer korona tartalommal. E két alperes följelentését Boucsek dr. prágai ügyvéd szövegezte meg. A bírósági tárgyalás folyaméin Gajda több tanú kihallgatását kérte, többek között Bou­csek dr. ügyvédet is, aki egyúttal a két alpe­res védőiéként szerepel. Tekintettel arra, hogv a védői és tanúi funkció o^rmással ösz- szeférhetetlen, a bírói tárgyalást szeptember huszonötö­dikére napolta el, % mivel az uj védő a pöriratokat csak a mai tárgyalás ideje folyamán kapta meg s azokat áttanulmányozni még nem állt módjában. A nőkor Gajda a törvényszék épületéből, távozott, egy kisebb tömeg „Éljen Gajda“-ki- áltással kisérte el egészen az autójáig. Nem kis feltűnést keltett a Lidové Noviny- nek legújabb leleplezése Gajda kalandosan tarka múltjáról és karrierjéről. Ma már mindenki vilá­gosan látja, hogy Gajda tényleg forradalmi kar- riért futott be és a háborús, forradalmi időket kihasználva kitünően tudta önmagát előtérbe tolni. Életrajzának pontos leírására azonban úgy látszik, nem nagy gondot fordított, hanem asze­rint szövegezte meg, amint azt a pillanatnyi szük­ségesség megkövetelte. Gajda, aki Rudolf Geidl néven a diákkorában többször megbukott 6s azután droguista lett, a háború alatt szerepelt mint orvosnövendék, orosz orvos, szerb orvos, most legújabban azt állítja magáról, hogy kultúr­mérnöki oklevele is van. A sokoldalúságból azonban úgy látszik, csak egy foglalkozása marad meg tény­legesen, s ez a háború előtti droguista foglalkozás. Most, hogy a Lidové Noviny bebizonyította azt, hogy Gajda, a múltját illetőleg a valóságnak meg nem felelő adatokat közölt egyrészt Orosz­országban feljebbvalójával, másrészt most a eseh közvéleménnyel, egymásután jelentkeznek már emberek, akik Gajdát a háború alatt ismerték és akik a lap állításait megerősítik. Nosál Cyrill, a morva Hitelbank főkönyvelője a Lidové Novi- nynek és a Národni Listynek levelet irt, amely­ben a Gajda-ügy tisztázása céljából az alábbi felvilágosításokat adja: — Olasz légionárius kapitány vagyok, — írja Nasál, — akit dezertálás miatt Kotorauban rang­jától mefosztottak és in contumaciam halálra ítéltek I Tanúskodásomnak, hiteléhez, azt hiszem, sző nem férhet, már csak azért sem, mert hiszen nem vagyok tagja semmiféle szervezetnek és semmi érdek nem fűz ahhoz, hogy igazat ne mondjak. A háború alatt Kotorauban szolgáltam a tüzérségnél és mint hadnagy beosztottak az etap-zászlóaljhoz. Itt megismerkedtem Rudolf Geidllel, aki az irodában mint őrmester volt beosztva. Geidl tehát nem volt kadetaszpiráns! Geidl őrmester, a jelenlegi Gajda tábor­nok éppen úgy, mint minden katonai irodai segéderő nagyon előzékeny és szolgálatrakész volt. Mindamellett meg­lepődtünk azon a híren, amikor a vise- hrádi harc előtt hadnagynak nevezték ki és segédtisztje lett egy szinmagyar zászlóaljparancsnoknak. Tekintettel arra, hogy Geidlnek nem volt meg a kellő előképzettsége és hogy az irodában dol­gozott, valamint az is, hogy a zászlóalj ebben az időben semmiféle harcban részt nem vett, kine­vezése szokatlan volt és csak azt bizonyítja, hogy Gajda politikailag nem volt gyanús. 1915. október 28-án, — folytatja Nasál — le­génységem egy részével és két ágyúval Mon­tenegróba szöktem. Három napig magunk húz­tuk az ágyút, mig végre egy hadosztályparancs­noksághoz érkeztünk. A parancsnok telefonon üdvözölt a mon­tenegrói hadsereg nevében s egyúttal arról is értesített, hogy egy másik he­lyen egy cseh orvos is átszökölt hoz­zájuk. Én azt hittem, hogy egy félreértésről lehet szó, mert a zászlóaljunknál egy fiatal magyar zsidó volt az orvosunk, aki egy szót sem beszélt szlo­vákul De ezután legnagyobb meglepetésemre találkoztam ott a mai Gajdával, aki ott tudtomra adta, hogy orvosnak adta ki magát s arra kért engem, hogy ne rontsam el a dolgát, mert a civil foglalkozása révén elég nagy orvosludással rendelkezik. Megállapítom tehát, hogy Gajda 1915. októberé­ben adta ki magát orvosnak Montenegróban, amikor a montenegrói hadsereg még nem esett szét, tehát nem igaz az, hogy ez csak 1916. ja­nuárjában történt volna. Ezután 1916. januárjá­ban találkoztam vele Podgorice környékén, ahol kijelentete, nekem, hogy csak olyképpen tudott a halál elől megmenekülni, hogy egy olasz sza- nitéc-csónakra menekült. Ha ezt a csónakot látta, észre kellett vennie azt is, hogy ott egy egész szerb hadsereg is tábbrzott. Én magam Albániában egy egész szerb divízióra találtam. Nem igaz tehát az, hogy a szanitéc-csónak volt az egyedüli mentsége, hanem tény o.z, hogy Gajda beléphetett volna, de nem lépett be a szerb hadseregbe, 6 fegy­vert ragadhatott volna, hogy tovább har­coljon, 6 azonban inkább a Vörös Ke­resztet választotta. Ha Gajda példáját követték volna a többi legio- nárusok és a hadseregbe bizonyos személyi spe­kulációkból jelentkeztek volna, vagy annak ad­ták volna ki magukat, amik a valóságban nem voltak, nem lett volna eredménye a határon túli harcoknak, mert ilyen emberekkel nem hadsere­get, de még egy szakaszt sem lehetett volna megszervezni.

Next

/
Thumbnails
Contents