Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-11 / 207. (1245.) szám

"1 1926 szeptember 11, szambát. T>Í^CMAWí^ARHIMíAE . Közoazda^ácP Az „Azoform" kísérleti eredmények 1926-ból (Befejező közlemény.) A gyakorlati gazda nem tartja nagy baj­nak, ha a búza ősszel meg nem bokrosodhat, mert tudja, hogy tavasszal abból még mesés gabona lehet. Ellenben még az ősszel el nem sűrűsödött rozsot — helyesen — kiszántja, mert hídja, hogy nem igen sikerülhet- A gya­korlati gazda eljárását az elmélet teljesen igazolja, mert a rozs már kisebb meleggel is szárba indul, amit a búza csak nagyobb hő mellett képes megtenni. Tekintve, hogy kísérlet beállításáról volt szó s mi gyakorlati gazdáknak is tartjuk ma­gunkat, a gyorsan, de nem kielégítően csírázó búzatáblát is meghagytuk késő tavaszig s ak­kor szántottuk csak ki, illetve vetettük felül árpával azt a részt, amely az Azoformmal be­oltott területnagysággal teljesen egyenlő, be nem oltott „iskolai búzatáblából még fenrna- radt. Az 1925. évi meleg ősz kedvezett a búza bokrosodásának s ezért a kisebb számban csírázó, de erőteljesebben bokrosodó oltott „iskolai" búzatábla sűrűbbnek is látszott, mint az oltatlan, melyből határozottan több volt a kicsirázott, de szemmel fel nem becsül­hetően kevesebb a bokrosodott. Érdekes látvány volt, hogy az őszi oltott s oltatlan gyenge „iskolai" búza hogyan megy neki a télnek. Jellemző volt az iskola gazdá­jának azon véleménye, hogy: „Tüntetőén el­árulja ezen búzatábla legkisebb darabja is, hogy valamit fel akar mutatni. Várjunk tehát vele tavaszig." Az idei tavasz mindent hozott, csak me­leget nem. Bég Bendek zsákja is üres volt. Tehát az oltott, nagyobbrészt bokrosán kerül­vén ki a télből, ismét fölényesen elvált az ol­tatlantól. Most már az oltatlannál a még ősz­szel megbokrosodott tövek száma. jóformán meg volt olvasható. Később a második feltűnő eltérés mutat­kozott a laikusok szerint talán csak azért, hogy újból elhalványuljon. Mert tényleg a két tábla a bokrosodás után ismét majdnem teljesen egyformának látszott- A különbség ismét csak a szárbainduláskor tűnt elő. Volt érdeklődő, aki havonta eljött 300 ki­lométeres távolságról, hogy saját szemeivel győződhessék meg a valóságról, ami a leghe­lyesebb eljárás. Ne is higyjen el mást a gaz­da, csak azt, amiről meggyőződött. Harmadik megfigyelésem a korábbi vi­rágzásra vonatkozott. Az oltott búza bütyöközi szárhosszusága nagyobb lévén, lefeküdt, de mert nagyon hosszú szára volt, nem egészen a földig s a mag érését cseppet sem befolyá­solta. Megalázta magát, miként a költő írja: „Nézd a buzavetést, ha megért, földre honyit- ja fejét". Az oltatlan „iskolai" búza büszkén emelkedett az égnek. A csehszlovák és osztrák textilgyárak együttműködése. Becsből jelentük: A Neues Wiener Journal arról értesül, hogy a cseh­szlovák és osztrák textilgyárak kartellszerü szerződés megkötésére törekednek, amely­nek a nemzetközi vaskartell mintájára az volna a célja, hogy a közös technikai és ke­reskedelmi alapot megteremtsék és a fo­gyasztó piacok felosztására vonatkozólag meghatározzák az irányelveket. Egyelőre még nem biztos, hogy ez az összefogás mi­lyen méretű lesz és hogy a kooperáció mi­lyen területekre fog vonatkozni, de kétség­telen, hogy az uj törekvés szimpatikus és a csehszlovák textiliparnak, amely jelenleg válságos napokat él, feltétlenül nagy segít­ségére lesz. Az adótételek kivételével kész az egész adóreformjavaslat. Jelentette a P. M. H., hogy a pénzügyminisztérium az adóreform­javaslatot nagy vonásokban elkészítette és hogy egyes részeket már nyomdába is adott. Nyitott kérdés még az adótételek kérdése és ezt a pénzügyminisztriumban még külön­böző szempontok szerint mérlegelik. így például, értesülésünk szerint, részvénytár­saságoknál három variáció áll fönn és pedig 39, 35 és 31%-os adótételeket hoztak javas­latba. Az utolsó napokban az utolsó akadályt is kiküszöbölték annyiban, hogy a pénzügy- igazgatóság és az agráriusok között a föld­adó valorizálásának tekintetében sikerült közeledést elérni. Remélhető, hogy a még fenmaradó pontokat is a legközelebbi na­pokban sikerül elintézni. A bankjegyforgalom 7 milliárdra csök­kent. Az ultimé után a készpénz visszafogá­sa újra megkezdődött. A Nemzeti Bank első szeptember heti kimutatásából az tűnik ki, hogy a bankkal szemben nem támasztották azokat az igényeket, amelyekre a bank elké­szült. A váltóbenyujtások csekélyek voltak és a tárca 2.5 millióval csökkent. A rövid lejáratú kölcsönöknél (egyéb aktivák tétele) 58 milliót tett ki a csökkenés. Az értékesz- konvpt és lombard csak lényegtelenül vál­Végül hamarabb beéredett az oltott az ol­tatlannál. A cséplési eredmény pedig 600— 600 négyzetméteres területről az oltottnál 107 kg szem, 176 kg szalma, mig az oltatlannál 75 kg szem és 107 kg szalma volt. A töreket s a polyvát nem mértem. Százalékban kife­jezve a többlet az oltott javára 42.7 százalék szem és 39.7 százalék szalma. Aki korán kel, aranyat lel. Itt a korán­kelés, mindenkinek saját érdekében a kicsi­ben való kipróbálás, (krajcáros dolog, azért mindenki teheti), miközben saját szemeivel szerezhet meggyőződést. Aki pedig a próbá­val késik, az később jut a meggyőződéshez is, pedig, mint mindenben, ebben a dologban is kialakult nézetünknek kell lennie. Ezért ké­rem gazdatársaimat: tegyenek kísérletet, mert ha a talajbaktériumok széleskörű alkal­mazása be nem következik, a jövedelmező többtermelést nagyon soká valósíthatjuk meg, aminek megvalósításához ez is nagy mérték­ben hozzájárul. Iskolánk kisgazdákkal körzeti kísérlete­ket is végzett, melyek egynémelyikének vég­eredményeit is ismertetem. Székely József, Bátorkeszi, 2347 m. ö. oltott területen 15.20 métermázsa árpát s ugyanakkora oltatlanon 11.95 métermázsát ért el. Fazekas Lajos, Kürt, egyenlő nagyságú területen az oltott- ból 774 s az oltatlanból 595 kilogram árpát csépelt. Megyeres községben beállított őszi rozs kísérletünk egy magyar holdon 125 kilo­grammal adott többet. Azoformmal elért eredmény üzemszerű termelésben árpával Dóka Lóránt rétéi (Pozsonymegye) föld- birtokos előző sikeres kísérletei alapján ez- idén 20 magyar holdas teljesen azonos minő­ségű, műveleti állapotú és termőerejü árpa­táblájának felét oltott maggal vetette be. Az eredeti beszámoló a fejlődés közben esetleg mutatkozott eltérésekről csak szük- I szavuan emlékezik meg indokoltan, mert a gyakorlati gazda rendesen nem ér rá a jófor­mán mindennapos, aprólékos megfigyelésre. Annyit jelez csupán, hogy az oltott javára a bokrosodáskor mutatkozott némi eltérés, de abból következtetéseket vonni még nem le­hetett. A döntő próbát azonban az Azoform a csépléskor a mérlegen fényesen kiállotta. Az oltott 10 holdon 10045 kg szem (183 kereszt á 20 kéve), az oltatlanon pedig 6857 kg szem (153 huszas kereszt) termett. A szemes ter­méstöbblet tehát 46.4 százalék volt. Dóka ur ennek alapján az Azoformmal nagyon meg van elégedve, azt gazdatársainak ajánlja, maga a jövőben is használni fogja s úgy véli, hogy ha állandóan be fog válni, ak­kor korszakalkotó lesz. (F.) toztak. Egészben e hó 7-ig a Nemzeti Bank kölcsönüzletében 186 milliót invesztált. A zsirószámla 52 millióval emelkedett és a tavalyi 575 millióval szemben 1082 milliót tesz ki. Az idegen fizetési eszközök készlete 6 millióval 1330 millióra emelkedett és ez az összeg 663 millióval több a tavalyinál. Vagyonleadásra eddig 4857 milliót fizettek be, amire 135 milliót a bonok honorálására tartalékoltak. A bankjegyforgalom 147 mil­lióval csökkent (tavaly 118 millióval), úgy hogy az egész bankjegyforgalom jelenleg 8014 milliót tesz ki. Összehasonlitva a tava­lyi év megfelelő számával, a bankjegyfor­galom 567 millióval kisebb. Az ércfedezet 71.4%. A belföldi bőrpiac. A prágai mintavásár bőrforgalma majdnem kizárólag a belföldi fogyasztás terhére ment, úgy hogy most a borkereskedelemben a helyzet némileg ja­vult és a feszültség enyhült. Cipőáru a vásá­ron igen szépen kelt el és főképpen biro­dalmi német cégek érdeklődtek a csehszlo­vák gyártmányok iránt. Tekintettel arra, hogy az árak megfelelőek voltak, Németor­szágból számos rendelés érkezett és bár ez még korántsem jelenti azt, hogy ezzel a cipőipar helyzete lényegében megváltozott volna, mégis annyiban fontos, hogy uj és szilárd kapcsolatok létr ej övét elét jelenti. A Nemzeti Bank délutáni hivatalos órái tár­gyában kérelmet adtak be a kereskedelmi körök, hogy legalább egy-két délutáni óra álljon a nagy- közönség rendelkezésére. Az angol szénsztrájk hatása a csehszlo­vák széniparra. Szakkörök véleménye sze­rint a nagy angol szén sztrájknak az európai széniparra való júliusi hatása nem felelt meg a várakozásoknak. Ez Csehszlovákiára is vonatkozik. Az osztraui körzetből Ham­burgon át Németországba 200.000 tonnát ex­portáltak. Olaszországba az Osztrau-karwini körzet 20.000 tonnát szállított. Az egész kör­zeti szállítás eszerint 220.000 tonna és ez nem több, mint a körzet teljes munkásságá­nak bét napja. Szeptemberben az üzlet egy kicsit megélénkült és ha a sztrájk nem feje­ződik be, remélhető, hogy szeptember hó­napban jó üzlet lesz. A kladnói körzet augusztusban a sztrájk konjunktúrájában 30.000 tonnával részesedett. Az egész cseh­szlovák szénipar tehát 250.000 tonnával töb­bet exportált. Kereskedelmi szerződés Törökország­gal. Tegnap mdniszterközi tanácskozás folyt a Törökországgal kötendő vámszerződésről. Sorra meghVrgyalták mindazon árukat, ame­lyekre Törökország vámcsökkenést követel. A török behozatali árukkal szemben a cseh­szlovák ipar is hathatós vámcsökkentéseket követel és pedig elsősorban cukorárura, ás­ványvízre, bőrre, cipőre, keztyüre, szőrmék­re, konfekcióra, bútorra, harisnyákra stb. Törökország lehetőség szerint gyorsan akar­ja megkötni a szerződést, még pedig a leg­több igényt biztositó klauzula alapján. Olaszország pénzpolitikai rendszabályai. Ró­mából jelentik: A király dekrétumot irt alá, mely a pénzforgalom szabályozására vonatkozik s amely a következő katározmányokat tartalmazza: Az ál­lami pénztár szeptember 15-én kezdi meg azon előlegek visszafizetését, amelyeket az állam fede­zetlen bankjegyek kibocsátásával az Olasz Bank­nak engedélyezett. A visszafizetést úgy aka'ják realizálni, hogy körülbelül 90 miliió dollár értékű aranydevizát utalnak át, még pedig oly módon, hogy e célból a pénzügyminiszter évente legalább 500 millió lírát vehet föl a költségvetésbe, még pedig az idei pénzügyi évtől számítva az adósság teljes fedezéséig. Pénzügyminiszteri rendelet alap­ján az 5 és 10 lírás bankjegyeket ezüstéonekkel cserélik ki és a 25 lírás bankjegyeket vég1 égésén bevonják. A pénzügyminiszter it> van jogosítva arra, hogy az állampénztár ezüs1 rmeit, amelyekei bevontak, felvehesse és az 5 és 10 tárás ezüstér­mek verésére felhasználhassa. Az Olasz Bank maxi­mális bankjegyforgalmát szeptember 15-étől kez­dődően 7 milliárd lírában parírozzák meg. Ez a bankjegyforgalom különleges a lék alá esik. A 8 milliárdos átléphetetlen ha árig a fedezetlen bank­jegyek további rendkívüli adó alá esnek és ez a rendes eszkompttételnél egy harmaddal lesz ma­gasabb. Tanácskozások a középeurópai gazdasági kér­désekről. A középeurópai gazdasági tanács őszre gyűlést fog egybehívni, amelyen fon os középeuró­pai gazdasági kérdéseket fognak tárgyalni. A tárgysorozaton többek között a vasút, bajó, légi forgalom, posta, táviró, útlevél, vízum, pénzátuta­lások, nemzetközi szállítási jog és száll 1‘mányozás kérdései szerepelnek. Hir szerint a legkiválóbb szakemberek megígérték, uogy a tanácskozásokon részt fognak venni. Ez alkalommal egy középeuró­pai gazdasági intézet felállításának tervével is foglalkozni fognak. Uj rendelkezések az Amerikába bevitt áruk megjelölésére vonatkozólag. Az Amerikai „Depar- tement of Treasury" jelentős döntést hozott az Amerikába bevitt áruk eredetének megjelölését il­letően. Eszerint a kávés és teás vasedényeket nem kell a származási hely megjelölésével ellátni. Ké­peket, amelyek valamely amerikai nyomtatvány il­lusztrálására szolgálnak, a következőképpen keli megjelölni: „Made in Cechoslovakia", vagy ,13- lustration printed in Ceohostovakia '. Az uj döntés büntetendőnek mondja az áruk származására vo­natkozó valótlan, vagy megtéveszd megjelölést, mint például a Csehszlovákiában készült, de Né­metországba átvitt és onnan Amerikába szállított áruk „Made in Germany* jelzését. A származási ország megjelölése alól a vallásos célokra szolgáló tárgyak, mint olvasók, feszületek stb. kivétetnek. Három nagy bank megszervezi i csehszlovák —orosz kereskedelmet. A Cseh Unió. a Cseh Esz- kompte és a Petschek-bankház 3 millió koronával részvénytársaságot alap no! ak, amelynek kizáróla­gos célja az iesz, hogy az Oroszországgal való ke­reskedelmi viszonyt erősksa és kiépítse és a cseh­szlovák ipar és Oroszország között közvetítsen. Az uj részvénytársaság nem csak a koncéra körébe tartozó ipari vállalatok őrlőkéit fogja szolgálni, hanem azon lesz, hogy lassanként minden cseh­szlovák—orosz üzletet lebonyoli.son, azonban az üzletek financirozását nem fogja vállalni. A köz­vetítési dijat kis összegekben fogják megállapítani, mert a cél az, hogy a csehszi >vák—orosz üzlet fel­lendüljön. + Nyugodt a prágai értéktőzsde. Az üzlet mi­nimális volt, mert a spekuláció tartózkodást muta­tott. A hétvégére való tekintettel megint nyere- ségbiztositó realizációk történtek és ezért egyes értékek árfolyamveszteségeket szenvedjek. A ked­vezőtlen bécsi hírek az üzletet még szükebb kere­tek közé szorították. Az iparrészvénypiacon emel­kedtek: Nordbahn 60, Kolini Szesz 20, Berg és Hütten és Cseh Cukor 10, Uiaghofíer 8, Dánok 4, Egyesült Vülany 3 és Kolini Trágya 2 koronával. Estek: Nyugatcseih Samott 35, Cseh—Morva és Maffersdorf 10, Prágai Vas 8, Horvát Cukor, Sohoeller, Dux—Bodenbach, Soio és Poldi 5, Aus- sigi Vegyi és Inivald 3, valamint Nyugateseh Szén és Skoda 2 koronával. A bankpiacon tartott volt az. irányzat. Sporobank 3 koronával javult. A beruhá­zási és az exótapiacon nem változtak sz árfolya­mok.-T A prágai terménytőzsdén ma gyenge láto­gatottság uralkodott. Mindennemű áruban -csendes üzlet folyt és az árak. gyöngén tartottak. Búza 1—- 2 koronával esett, rozs szilárdult és 5—7 koroná­val drágább volt. Zab lanyha és 2—3 koronával esett. Zab, tengeri és egyéb áru változatlan. + Nyugodt a prágai devizapiac. Frank és az északi államok egységei gyengültek, Madrid és Milánó szilárd volt. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés októberre Aussig lökő és kikötő 173.75.-p A gyapjupiacról. London, szeptember 10. A gyapjupiac forgalma lanyha volt, mert a termelők a közeledő londoni gyapjuaukció várható erős irányzatára való tekintette) igen magas árakat követelnek. A fonalárak' irányzata tartó t volt. — A havrei gyapjupiacqm a szeptember—novemberi árut 21.80-nal, a december—májusi árut 21.60-nal jegyezték. + Szilárd a budapcst értéktőzsde, annak da­cára, hogy az üzlet és a látogatottság rendkívül csekély volt. Ganz-gyár és cukorrészvények javul­tak. A montánpiacon 100.000 koronás árfolyam- emelkedések voltak. A kulissz irányzata tartott volt. Záróirányzat tartott. Egyes, a csehszlovák táv­irati irodában nem jegyzett értékek közül Moktár 169, Pestszentlőrinci 45, Féltén 1375, Részvénysör 785 ezer magyar korona. + A budapesti gabonapiacon — ottani szer­kesztőségünk telefonjelentése szerint — ma csak­nem stagnált az üzlet és igy az árak tartottak. A következő jegyzések • történtek: Tiszavidéki búza 350—350.50, egyéb 345—350, rozs 240—245, takar­mányárpa 205—220, -sörárpa 260—289, zab 190— 210, tengeri 267.50—270, korpa 160—162.50 ezer magyar korona. 4- Kedvetlen a ljécsi értéktőzsde. Egyes cseh­szlovák értékek prágai fedezet folytán emelked­tek. Később teljes üzlettelens'ég állott be, de egyes kulisszértékek mégis nyereséget könyveltek el. A korlátban szállítási, gép-, montán- és cukorértékek szilárdak voltak. Járadékokat elhanyagolták. Az árfolyamváltozások szűk. keretek közt mozogtak. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A genfi be­szédek jó hatással voltak a tőzsdére. A legtöbb ér­ték 1—2%-kal emelkedett. Kölcsönök nem változ­tak. Török kölcsönök iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott. ’ ; ' • • + Szilárd a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Búza 162—166, rozs 208— 214, árpa 170—175, tengeri 180—183, búzaliszt 36.25—39, rozsliszt ' 29.75—31.60, buzakorpa 10, rozskorpa 11, repce 316,' Viktória-.borsó 43—50, kis ehető borsó 34—38, takarmányborsó 24—31, repce­pogácsa 14.20—14.40, lenpogácsa 19.20—19.30, szá­razszelet 10.30—10.50, burgonya 19—19.25. A prágai tőzsde devizajegyzései: Szeptember 10. Szeptember 9. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1353.76 1359.75 1354 87*/* 1360 87«/» Berlin ............. 803.75 807.75 803.75 807 75 Zü rich ..... 652 50 655 50 652.25 656.25 Oslo (Christiania) 740.12 743.12 740.75 743.75 Kopenhagen . . 896.75 900.75 896.75 900.75 Stockholm . , . 903.- 907.- 902.75 906.76 Mailand .... 120.55 121.95 120.42*/, 121.82*4 Paris................. 96.17*/, 97.57*/, 96.75 98.15 London .... 163.72*/, 164.92*/, 163.80 165.— New York Cable 33.70 34.- 33 70 34.­Brüssel .... 81.80 9320 92.55 93.95 Madrid... 613.50 516.50 512 - 616.— Be lgrad .... 69.57 60.07 69.57 60.07 Sofia................ 24.40 24.70 24.42% 24.72% Ko nstantinopel 18.30 18.70* 18.30 18.70 Wien............. 476.15 479.15 476.41 479.41 Wa rschau ... 874.50 380.50 875.— 381.— Budapest. . . . 4.69.2% 4.79.2% 4.69% 4.79%* Buenos Aires , 1364.50 1370,50 1364.50 1370,50* Helsingfors . . 85.12% 85.62% 85.18% 85.62% Riga .............. 646.50 649.50 646.50 649.50* Bi o de Janeiro. 518.50 521.50 518.50 521.50* Montevideo . , 34.50 34.90 34.50 34.90* Alexandria. • • 169.30 170.70 169.30 170.70* Athén.............. 40.70 41.30 40.70 41.30* Bukarest .... 16.70 17.10 16.65 17.05 Kowno. . » . . 882,— 384.— 332,25 334.25 lássabon , • • • 174.80 176.20 174.80 176.20* Révai.............. 8.90 9.10 8.90 9.10* Montreal. . . . 83.75 34.05 33.75 3405* Prág<a, szeptember 10. Valuták: Holland 1351 német 801.12 belga 92.30 svájci 652 norvég 738.50 dán 893 angol 163.37.50 spanyol 508.50 olasz 122.80 amerikai 33.45 francia 96.30 svéd 901 jugoszláv 59.30 magyar 4.68.25 román 16.52 50 lengyel 371.50 osztrák 474.25 kanadai 33.45. A prágai értéktőzsde árfolyamai: IX,10 IX 9 1923. évi kincstári utalvány —• 1924. évi kincstári utalvány — Nyereménykölcsön . ^.55 6°/o­os beruházási kölcsön . °/-15 =7.15 6°io-os lisztkölcsön. °1.2: 6° /(.-os Állaínköcsön............... ;ö-50 78.60 Mo rva orsz. -köles. 1911. 4720 o _V~ ~ •“ Morva orsz. -köles 1917. 5 % . '4.20 - — Prága város 1913. köles. 5°o ~~ •~ Prága város 1919. köles. 4°0 ~ — •“ Brünn város 1921. köles. 6°0 —•“* Pozsony város 1910. köles. 4 % Prága városi takrpt. 4 % • • ,o 0 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 29.— 37. ­Magy. 5 frtos vörös kereszt. _ — Magy. jelzálog sorsjegy . . ~•“ ~-— Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank .............................. Cs eh Union Bank................... -,9.50 Le számítoló.............................. 319.50 „19.50 Cs eh Iparbank ....... 35o. - 351.— Prágai Hitelbank.................. 515.— Sz lovák Bank..... L’,— Zi vnostenska ........ —7.50 338.— Angol.-Cslov. Bank............... 47.— 47.25 Os ztrák hitei......................... . 71.25 70.75 Bécsi Union Bank................ — 35.50 Wiener Bankv........................... 48.50 48.50 Jugoslovenska-bank .... . -‘6.— „55.75 Nordbahn...........................4140.— 4115.— Cs eh cukor.............................. 937.5! 917.50 Ho rvát cukor......................... . 212.50 214.— Ko lini műtrágya ...... 4 2.50 3.8.— Kolini kávé............................ — •— Kolini petróleum................... * • — - •— Ko lini szesz........................... -385.— 1367.50 Tejipar r.-t..................................1117.50 11 (.— Első pilseni sörgyár .... 2 0t\- 2215.— Breitt’eld-Danék........... 409.— 405.— La urin és Klement. .... — •— —• — ltinghoffer...................... 697.50 695.50 Cs eh északi szén...................2035.— 2' 00.— Cs eh nyugati szén........ 342.- 344.— Al pine......................................... 169.50 168 — Po ldi..................................^ . 511'.- 514.50 Pr ágai vasipar . . . . 7 . . 860.— 868.— Skoda.................................. 623.- 625.— Pozsonyi kábel....................... In wald........................................ 193.— 191.—

Next

/
Thumbnails
Contents