Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-11 / 207. (1245.) szám
' *JL '* ^yV\AfííSR*HTKDA'E* 1926 szeptember 11, szombat. Szlovenszkó legmr. középiskolai tanirtf Est húsz holdas tiindéri szépségű kertben Jer fizik a kassai római katolikus hitközség fiúin tér. intézetnek, ahol nem ismerik a nemzeti és /or Barna prépost-plébános internátusi igaz-ott- A. P. M. H. gSl1* Kassa, szeptemberlCOS töb- Az idén nyitotta meg másodszor kar . szlovensZkói ifjúság részére a kassai ró',zec^^ P°n" tplikus hitközség fiuinternátusa. Cső"111 s°kat ta- f§ltünós nélkül, de annál hatékonyab’ n®m akarok dik a középiskolai ifjúság valláserkBletőleg Benes viiló nyelését szolgáló eme egyr laisu szlovenszkói intézmény, amebiirelemmel kell kezdetén már 130 középiskolai 1. tágjai sorában. Komáromból, Jhetek el megjegyzés bői s egész Keletszlovenszkó különfélébb tájékáról érkezt esik az általános le- rőmai katolikus hitközséginak lassúsága a legyö- Kassa egyik leggvönyörú ]am ok n ak. . iskolaépületében, a vol|d el[elejteni az, hogy az 41. .ági tamitézetben vaft k első lé pése volt a le. ^rrzése- i le^syverkalmunk volt a komplikálja egesz Európa gazteni!ak ^ a ^zdasági életben bizonyos de- A ’ téze*0 Te^e^ észre, amely az összes ... z in, ,zok hadseregének létszámcsökken lólSl™“ia éf sietteti' A ieW«rkezés zepén^ 'ási Pótösszegeket emészt fel az állam- ozondus ^tartásból. Fontos tehát, hogy még idézünk r lében történjék a lefegyverzés minden mag országban, még mielőtt azok államháztarf^nv tartásának egyensúlya nincsen veszélyen ben. 7 Ezután a lefegyverzői bizottság albizottságainak legfontosabb kérdéseiről nyilatkozva kijelentette, hogy jelenleg a lefegyverzés részleteinek megállapításán dolgoznak. — A két legfontosabb kérdés, amellyel most az albizottságok foglalkoznak, a következő: A föld és néprajzi, valamint a gazdasági viszonyok hogyan járulnak hozzá az egyes országok hadviseléséhez? A másik kérdés pedig, hogy: egyforma-e a defenzív és az offenzív fegyverkezés? Táncos altábornagy szerint ezek ma a lefegyverzés legfontosabb kérdései. Art adja vevőinek, sőt a rima- •tOati 2.70 koronás ipari áram Nyus- tyán csak 2.50 koronába kerül. .ettel arra, hogy a nyustyai Blasberg cégszintén van koncessziója áramfejlesztésre mert a képviselőtestület annakidején kikö- te, hogy a közvilágításra megfelelő árammeny- .nyiséget igénybevehet a gyártól, még nem lehet tudni, hogy a község vi- lágitását melyik telep fogja ellátni. Villannyal világit az egész Rimavölgy Nyustya is villanytelepet kap Nyustya, szeptember 10. A Rimavölgyön egy pár évvel ezelőtt még csak Rimaszombat dicsekedhetett villanyvilágítással. A prevrat óta az egész megyében rávetették magukat a spekulánsok erre a kihasználatlan üzletágra s néhány év lefolyása alatt már úgyszólván az egész völgyet elektrizálták a magántőke boldog urai. Csizfürdő ez évben saját telepet létesített, Rimaszécs, Rimaslmonyi, Feled, Bakostörék, Rimabánya, Tiszolc és Klenóc, Sajógömör, Gömörpanyit, Beje stb. községek pedig már régebb óta részesülnek a villanyvilágítás felbecsülhetetlen előnyeiben. Ezekben a községekben csupa magánvállalkozó foglalkozik az áram előállításával és agilitásuk révén az ösz- szes közbeeső községet sikerült már hálózatukba bekapcsolni. A rimavölgyi falusi házak legtöbbjébe be van már vezetve a villany. A gazdálkodó közönség részéről kezdetben megnyilvánult villanyellenes hangulat annyira megváltozott, hogy a gazdák legújabban istállóikat, csülkeiket is felszereltetik villanykörtékkel. A közbiztonság ezekben a községekben határozottan megjavult. Az utóbbi hónapok alatt Nyustyán, Zurik molnár telkén épült fel a legújabb, modern- szabású villanymü. A telepet Prekopa pardu- bitzi gyáros szerelte fel, a hajtóerőt két turbina látja el, de egy nyersolajmotor is épül most az áramszolgáltatás zavartalan ellátása érdekében. Az áram Klenóczra is el less vezetve s az ottani kisebbkapacüásu áram- fejlesztölelep megszűnik. A nyustyai közönség és a községi elöljáróság még bizonyos animozitással viseltetik a villanyvilágítással szemben s igy a magánépületeknek csak jelentéktelen része van ezidőszerint bekapcsolva a hálózatba. Ez az ellenszenv igazán érthetetlen, mert a nyustyai uj villanytelep versenyképes áron adjaJ az áramot és egyenesen a drága rimaszombati villanytelep Iconkur- rcnséül csapolt föl. A rimaszombati vár rosi áram kilowattja 5.40 koronába kerül, míg a nyustyai telep ugyanazt 4.50 fa ml ffegyweereSnk a legjobbak $ 8 Kérje díjmentesen 20 oldalas, képes nagy ár- K Í! jegyzékünket. Használt fegyvereket javitunk és S B kicserélünk. Részletfizetés. Fmhr, rí., 1 - m. Vodlíková S \ *3-22- g fffíe... C-ipl. !•, Fj|; oirnUlz, Manorykovo nám. ruhám esést az M 'mmmmumammamtmmaiwaw Blasbergéknek külön generátorokat Kellene Nyustya részére építeni és feltranszformált áramot szállítani a faluba. Ez az áramszolgáltatási mód még a legmodernebb transzformátorok beállításával is 10 százalék áramvesztes séget jelentene az üzemnek és erősen drágítaná a nyustyai világítást. Nyustya község képviselőtestülete mostanában fog végérvényesen dönteni a közvilágítás kérdésében. Az abauji református egyházmegye közgyűlése A folytonos küzdelem s kevés eredmény esztendeje — A kongrua s a református papság — Eredményes belmissziós munka — A P. M. H. tudósítójától — Kassa, szeptember 10. Az abaujtornai református egyházmegye ma tartotta Kassán évi közgyűlését. Az ülést Izsó Bertalan dr. egyház- megyei gondnok nyitotta meg, aki a legszivélye- sebben üdvözölte Idrányi Barna esperest abból az alkalomból, hogy a közelmúltban az Országos Lelkész Egyesület elnökévé választották. Kívánja, hogy a lelkészek részéről megnyilvánuló bizalom fokozza majdan erejét nagy és fontos teendőinek intézésében. Erre nagy szükség van, mert az iskolák leépítése, az egyházi törvények meg nem erősítése a kongruatörvény meg nsm felelő volta agilis embert kívánnak az egyházi ügyek élere s Idrányi Barnától éppen ezt várják. Az egyházak megbizottainak igazolása után Idrányi Barna olvasta fel évi jelentését, amelyből megtudhatjuk, hogy ez az év a folytonos küzdelmek s a kevés eredmény esztendeje volt. A kongrua elvonásával sújtott lelkészek egy kivételével mind többgyermekes családapák, akiknek az uj törvény alapján nem lesz módjában gyermekeit középiskolába járatni. A kongrua elvonás okául a poprádi határozatot mondják. A konvent 1926. évi május 25-én Kassán +artott ülése a poprádi határozat reparációja gyanánt kimondotta, hogy szükségesnek tartja az egyházi ügyeknek végleges rendezéséi, a.z egyház törvényeinek sürgős jóváhagyásit s utasította az elnökséget, hogy ez ügyben lépéseket tegyen az illetékes fórumokhoz. Sajnos, az erre vonatkozó tárgyalások a mai napig nem indultak meg. Ha az uj kongruatörvény végrehajtására kerülne a sor, ugv igen sok parókiára nézve nemcsak a törzsfiz elések lekicsinylőén csekély összegben való megállapítása, hanem ama intézkedés is, hegy a külföldi érettségivel rendelkező lelkészek össziizetésének csak két harmadát fogják kiutalni — szomorú napokat hoz. Az uj állampolgársági törvény remélhetőleg legalább a régóta ittlakó lelkészekre nézve teremt tiszta helyzetet, de Ígéretet nyert a lelkészi kar arra nézve is, hogy a többiekre nézve is kedvezően fogják az állampolgársági ügyeket elintézni. Az egyházi élet megnyugtató képet mutat. Rend s nyugalom mindenütt s a szórványosan előforduló incidensek orvosoltatnak. A belmisz- sziós munka megindulásának szép póldájá az a presbyteri konferencia, melyet Lengyel József egyházmegyei főjegyző rendezett Színűn 1925. december 4-én. Az egész egyházmegyére nagy tisztesség áradt abból, hogy tudós püspöke, Ber- tók Béla a konferencián előadott három munkát, melyeket Gönczy Gábor, Meskó Jenő és Simon József lelkészek Írtak, külön füzetben adta ki. Ennek a füzetnek egyetlen presbyter asztaláról sem volna szabad hiányoznia. Az auyaszentegy- ház külső építkezései terén is Örvendetes haladás tapasztalható. Az egyház javára tett adakozások összege 181.051 korona, ebből építkezésekre és javításokra 150.753 koronát fordítottak. Ezután elparentálták halottait, Fürjesi Jenő petőszinyei lelkészt, és Bazsó Imre dr. egyház- megyei ügyészt az egyházmegye, akinek emlékeit kegyelettel őrzik. Megemlékezett rz egyházmegyei közgyűlés Kovács Béla szepsi-i lelkészről, aki 50 esztendős papi és 50 esztendős házassági jubileumát nagy fénnyel és belső szeretettel ünnepelte meg. Az egyházmegye őszinte szívből kívánja a jubilánsnak, hogy élete az eddigi napfényes mederben folytatódjék. Végzetül különböző egyházi és iskolai ügyeket tárgyalt a közgyűlés. (b. I.) Vonat és teherautó karambolja Léva mellett Az autó fékje felmondta a szolgálatot — A sofför súlyos sérüléseket szenvedett — A P. M. H. tudósítójától — Léva, szeptember 10. Léva közelében tegnap délután súlyos kimenetelű karambol történt az arra elhaladó vonat és egy teherautó között. Pár kilométernyire a várostól, Felsősze- cse község előtt a vasúti sínpár az országúton szalad keresztül. Az ilyen forgalmas útvonalakon átvezető vasúti átjárók rendszerint veszedelmesek, ha a közlekedők elmulasztják a kellő óvatosságot. Ezen a helyen is több ízben történt szerencsétlenségTegnap délután a nyitrai Árpád-malom verebélyi fiókjának teherautója lisztet szállított Lévára. Ezt a teherautót ütötte el a Nagy- surány félő Lévára rohanó személyvonat mozdonya. A sofför csak késön vette észre a közeledő vonatot, azonban a katasztrófa, valószínűleg azért következett be, mert a teherautó fékje a döntő pillanatban felmondotta a szolgálatot. Az autón ketten ültek, a sofför és a cég egy másik alkalmazottja, aki az utolsó pillanatban még ki tudott ugrani az autóból. A katasztrófa pillanatok alatt következett be. A mozdony elkapta az autót és pozdorjá- vá zúzta. A sofíőrt súlyos sérülésekkel szedték ki az autó romjai alól. Még szerencse, hogy a motor nem robbant fel, ami növelte volna a veszedelmet. A katasztrófa szerencsétlen áldozatát a kórházba szállították, ahol most élet és halál között lebeg. Gömörben, a munka himnuszát zugó cséplőgépek között Késő aratás, késő cséplés — Nagyszerű időjárás kedvez az őszi munkának — Saját tudósítóiktól — Gömör, szeptember eleje. Már Kisasszony napja is elmúlott, máskor ilyenkor utánavoltunk a hálaadást szimbolizáló aratóünnepeknek. A szántóvető ember ezidén kifutott az időből az esőzések miatt, elkésett az aratással, elkésett a csépléssel is. A cséplőgép zászlóaljak hetek óta hajnaltól sötét estig erőltetett iramban dolgoznak most a késés behozásán és mégis ' kétséges, hogy a megfeszített munka dacára magtárba kerüljön minden mag szeptember végére. A Sajővölgy, Rimavölgy lázas munka színhelye most. Mintha az egész évi veritékező földműves munka fináléját játszanék az anyaföld áldását betakarító parasztok. Ég a munka szerteszét és a nap tíjze még melegebbre tempőzza. A pompázó szeptemberi nap, ha lulmeleg is, nagyon kedvez a szezonzáró munkának. A termés raktárszárazon kerülhet a zsákokba. A gazdák mindenütt vállvergetve dicsérik a meteorológiai intézet igazgatóját, hogy a legfőbb munka idejére ilyen elsőrangú időjárásról gondoskodott. Hogy folyik a cséplés? A lankás domboldalak már kifosztva bújnak meg az (idézőid dohánytáblák között, a tarlókká degradált szántók aTanykincse már kaslakban pu- posodik mindenfelé. Amerre a szem ellát, rogyá- sig rakott szekerek döcögnek a csépi őszé rük irányába, hol a faluk végibe, hol a szérűikértek aljába, ahol sok helyen a falu egész termése egy hatalmas kazaltáborba sorakozik. Itt csúszik le a kalásztermés az éhes cséplők örökké falánk szájain, itt gyűl zsákba az évi verítékezés bőséges jutalma és emletes kazlakba az idén tulontul ga- vallérosan fizető szalma. Uradalmi cséplők, városi és falusi bércséplősök, gépészek, kovácsok, spekulánsok cséplői vannak befogva az irtózatosan súlyos jelentőségű évi beszámolás munkájába. A napban sziporkázó porfelhő kellős közepén áll a cséplőszekrény és néhány méterre tőle a repülőgép és a ladykat röpitő Roll Roys kis öccse, a trampli, benzinmotor őrült püfögés, nyögés és si- rásközben hajtja a dob tengelyét. A motornál kérges tenyerű falusi gépész pipál és szemei olt csüngnek a gép ezerfelé szipogó, ugráló részein. A cséplő tefej ín két porba- mártott menyecske „eteti" a masinát. Egyikük elkapja a szomszédkazalról vasvillalenditéssel érkező kévét s megoldva azt, az úgynevezett „etető" a dobba hajítja. A mag a zsákba hit a gépből, a szalma periig ékességétől fosztva a kazlazó eléggé nem méltányolható közreműködésév el friss kazalba sorakozik. A népszinmüirók, vasárnapi tárcaírók és a népies regények jámbor tervezőivel ellentétben sehol az. egész Gömörországban nem bimm dalolással fűszerezett cséplést kifogni. Fülig húzódott szájjal nevettek ki mindenütt, mikor eziránt érdeklődtem. A rettenetes porban, géplármában, piszokban még akkor sem lehetne énekelni, ha-külön aranyérmeket tűznének ki az ilyen vállalkozásra. Az orron át igy és éppen elég port és kalásztörmeléket kap a cséplőnél dolgozó munkás, nemhogy ezt a mennyiséget a hiíuéok terhére megszaporitsa cséplést sohasem látott írók kedvéért. Élet-halál kérdése a cséplés, nem időtöltő, szórakoztató, dalolásra alakalmas munka. Mit mondanak a cséplőgépek katonái? Panaszokat. Az eső leverte a gabonát sokhelyen beérés előtt, sokhelyen érés után. A dőlt ka- lászrengeteg aratása ezidén háromszor annyi időt vett igénybe, mint normális években. Szó sem lehetett rendben kaszálásról, az aratóknak úgyszólván ide-odaforogva kellett a penge alá kapni a szerteszéjjel dűlt termést. Több arató, több munkanap kellett igy az idei aratáshoz. A cséplés hasonlóképen több munkát igényel. A szalma a nedves időjárás következtében erősebben fejlődött. Hosszabb, erősebb szalma van ezidén. Beszédbe elegyedtünk néhány gépésszel, érdekes megtudni a gabonaszüret titkait: — Romlik uram, ez a kenyérkereset is, 21- ben a jég miatt nem kerestünk a cséplésért, úgyszólván csak a költséget, 22-ben konjunktúránk volt, Pálfala, Bekény, Jánosi községekben egymagám négy vaggon szemet szállítottam haza géprész címén. Most már az idei cséplőszezon vége felé tartunk s alig kerestem még 120 mázsa magot. Nagy a szalma, emiatt egy géppel lehetetlenség 170—180 mázsánál többet elcsépelni naponta. A mag kevés ezidén, a nagy' munkaidő és üzemköltség mellett a szemhozam oly csekély,' hogy ebben az évben se a gazda, se az aratómunkás, se a cséplőtulajdonos nem találja meg számításait. Egy másik községben a konkurrencia miatt interjúvoltuk meg a gépészeket: — Bizony nagy a verseny a cséplősök között. Az ötpercentes kereset helyett meg kellett ezidén a néggyel elégednünk s csak a kevesebbet produkáló benzinmotorok keresnek 6—7 százalékot, ebben persze benne van az etetőmunkás fizetsége, mert a gépkiszolgálás munkáját a gazdának kell ellátni s minket csak az etető költsége terhel. Az aratógazdák a következőképen nyilatkoztak az idei aratás viszonyai felől: — Keresztenként véve az árpa és zab fizetett legjobban, a búza Rimavölgyön 14—16-szoros magot adott csak és a legjobb Sájó-menti földek sem hajtottak húsznál többet. Az aratást javarészt házikezelésben bonyolítottuk le, a nagyobb uradalmak végeztették csak bérmunkásokkal a betakarítást. Néhány nagy gazdaságban gyetvai szlovákok arattak most is. Ezek teljes ellátást kaptak bérül és minden 13-ik keresztet. Az aratási szerződések különbözők voltak. Nálunk például falubeli földmunkások arattak az uradalomban ék pedig vagy úgy, hogy minden tizedik kereszt lett az övék, vagy' mázsára minden tizedik mázsa. A gazdasági év elején sokan oly7 feltétellel szerződtek, hogy a bevetett magmennyiséget kapják aratórészül. így persze sok meglepetés érte az embereket, a gazdát különösen, mert a vizes helyeken néhol csak 6—7-szeres volt a maghozam. Bérsztrájk vagy7 nagyobb ellentétek mégsem következtek be sehol, a betakarítás az egész megyében rendben megy, sok helyen azonban még állnak, mert a leszerződött cséplőgépek a szalma- többlet miatt az egész vonalon lekéstek a terminusokat s most várni kell rájuk. A gabonapiac forgalma az egész megyében megélénkült, nagyobb mennyiségek azonban eddig még nem kerültek eladásra. A mennyiségileg kisebb "hozam dacára is, az idei gömöri termés minősége kifogástalan s éppen ezért a gazdák nem sietnek az eladással és mindenütt áremelkedésre spekulálnak. B. Gy. — Kétezerkötetes könyvtárt hagyott Szolnok városnak egy szegényházban meghalt suszter. Szolnokról jelentik: Ismert, excentrikus alakja volt évtizedeken Szolnok városnak Kautz Károly suszter. Mint iparos egyáltalán nem tűnt ki a többiek közül, sőt nem is tudott versenyt tartani velük, mert minden idejét olvasással töltötte és mulattak társai, amikor egyszer vizikerékpár-, máskor repülőgép-találmányaival hozakodott elő és látszólag nehezen keresett filléreit különböző,, de soha be nem vált modellek építésére fordította. A háború után Pestre ment, innen érkezett meg beadványa Szolnok város tanácsához, amelyben bejelenti, hogy minden vagyonát" Szolnokra hagyja, ha helyet adnak neki a szolnoki szegények házában. A „minden vagyont" megmosolyogták Szolnokon, de hely volt és éppen ezért nem ütközött akadályba a tudós suszter elhelyezése. Csendesen, mindennel megbékélve, a szegényházi lakók öröm télén, változatosság nélküli életét élte azután Kautz Károly, majd rövid betegség után meghalt. Halála után nagy megelepetés érte Szolnok város tanácsát. Előkerült végrendelete, amelyből kitűnt, hogy pénz <js érték nem sok maradt ugyan a városnak, de maradt ennél nagyobb érték.' Kautz Károly kétezerkötetes könyvtárt hagyott Szolnoknak. A könyvtár nem mindennapi Ízléséről tesz tanúságot gyűjtőjének. Három kötet, regény kivételével minden könyv tudományos könyv. xx Nincs a magyar ifjúsági irodalomban még egy olyan könyv, amely kiállítás, tartalom és ár tekintetében fel tudná venni a versenyt a Tapsi- füles nyuszikával,
