Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-11 / 180. (1218.) szám
Mexikóban zár alá helyezték az egyházi javakat Mexikó, augusztus 10. A belügyminisztérium rendeletére az egyházzal kitört konfliktus elintézéséig az egyház birtokában levő összes javakat, a kegyeleti helyek kivételével, cár alá helyezték. A Calles elnök elleni merénylet tervével vádoltakat szabadlábra helyezték. A mexikói érsek tíjabb nyilatkozatot adott közre, amely szerint a katolikus egyház respektálja az állam alkotmányát és törvényeit, azoknak a pontoknak kivételével, amelyek az egyház tényleges jogaival ellenkeznek. Mexikó, augusztus 10. A Reuter jelenti: A mexikói kormány nyilatkozata ellenére, hogy az egyházi törvényeket éppen úgy alkalmazzák a katolikusokra, mint a protestánsokra, eddig semmit sem tettek a protestáns egyház javainak nacionalizálására. A kormány közreadta, hogy ezt a jogot a jövőre fentartja magának annak az elvnek alapján, hogy az egész egyházi vagyon a nemzethez tartozik. A kormány a protestáns lelkészeket felszólította, hogy a községi hivatalok számára inventáriumot állítsanak fel. Viharos jelenetek között, szocialista ás kommunista obstrukcióva! kezdődött a Versailles! nemzetgyűlés Végnélkül! vita a napirendről — Poincaré kormánya amortizációs kassza létesítését javasolja A ruszin-magyar viszony Ungvár, augusztus 10. Az országos politikai témák újszerű egymásutánjában valahogy sehol sem található fel a ruszin-magyar viszony témája. Ez a téma pedig nemcsak kizárólag Ruszinszkó politikai oelügye, de nagymértékben érdekli a szlovák-ruszin viszonyt is, melynek területi téren való rendezetlensége szintén a megoldandó problémák közé tartozik. A ruszinszkói magyarság a csatlakozás első évétől kezdve a legutóbbi napokig állandóan felszínem tartotta a ruszin-magyar viszony témáját- Az a nagy megrázkódtatás késztette erre, amely az ál lombom lás sa! ka pcsol at ban minden itt élő nemzetet egyaránt ért. A ruszin-magyar viszony történelmi idők óta mindig a togszivélyesebb volt. A két nemzet egymásmell etti élete a gazdasági szükségszerűségből eredő egymásra utaltságot bizonyos faji szimpátiával úgyszólván ideálissá tette. Ebből az ideális viszonyból következett aztán, hogy amig a régi Magyarország nemzetiségi mozgalmai a szloven- szkói közéletet sokhelyütt megmérgezték, addig a ruszin vidéken, főként a mai Ruszinszkó területén ismeretlenek voltak a nemzetiségi villongások. A jóviszony fentartásáíhoz hozzájárult a magyar földmivelési minisztériumok hegyvidéki akciója is és ennek tulajdonitható, hogy például egy Egán Ede emléke ma is szent a ruszin nép széles réteget előtt. A viláhgáborj a magyar-imszin viszonynak csak kedvezett. Az orosz hadak pusztító útja, a háborúban elkerülhetetlen atrocitások, ít magyarság. anyagi támogatása ismét csak hozzájárultak e szívélyes viszony öregbítéséhez. Az elpusztult kárpáti falvak helyére épített uj, szép falvak ma is hirdetik a magyar gondoskodás eredményeit, nem is szólva arról az óriási gazdasági előnyről, amely abból hárult a ruszin népre, hogy aratás idején szabadon mehetett a nagy Magyar Alföldre magának és családjának a mindennapi kenyeret megkeresni. A hirtelen országomlás következtében megváltozott helyzet, érzelmi ellentétben találta a ruszin népet azokkal az áramlatokkal, amik a szláv térhódítás nyomán Ruszinszkón is végigsöpörtek. A prágai kormánynak minden eszközt meg keltteti ragadnia, hogy a ruszin népet a vele békében és szereteiben élő magyarságtól elidegenítse. Ezen eszközök között nem utolsó helyet foglalták el azon rágalmak, amiket a történelem meghamiisiitá- sán keresztül az itt élő magyarság politikai megmozdulásának tendenciózus elmagyarázásáig gyártottak. A ruszin-magyar viszony mesterséges el- hidegülését azonban a legnagyobb mértékben azok a ruszin és magyar nyelven írott lapok segítették elő, amelyekeit a kormány drága pénzen tartott fenn, vagy szubvencionált és szubvencionál ma is. A ruszin-magyar viszony istápolóit a prágai kormány mégis a 'ruszin intelligenciában látta. Ennek az intelligenciának letörésére és a hivatalokban való kicserélésére kitűnő anyagul szolgáltak az ide menekült ukránok, akik hiányos műveltségűktől eltekintve, hivatásszerű ellenségei ma ás a magyar nemzetnek. Ez akarta aztán, hogy az álláshoz jutóit vagy állásában maradt ruszin tisztviselő és hivatalnok nagy hányada sokkal magyargyüiölőbbnek bizonyult a bevándorlóit cseheknél. A magyarság sajtóorgánumai azonban állták ezt a kegyetlen gyülötetszMst. Azért a sok k ő- ért, amellyel a ruszinok úgy vezérelik egy része, mint sajtójuk nagy része által megdobálták a magyarságot, kenyereit kaptak viszonzásul. A Riuszinszkóban élő magyarság nagyon jól tudta, hogy a ruszinok sorsa előbb-utóbb miben sem fog különbözni a cseh centralistáktól eltip- rásra Ítélt magyarokétól, éppen ezért a közös sors érzete mindig azt diktálta neki, hogy a jóban- rosszban vele együtitélő ruszin nép iránt a megpróbáltatások keserű napjaiban is csak szeretetet erezzen. A magyarság az első perctől kezdve meg tudta különböztetni a ruszin nép zömét annak konjunkturális helyzetben levő vezetőitől. Ennek tulajdonítható, hogy a ruszin-magyar viszony, a kíméletlen prágai nyomásnak dacára sem hidegül! el oly mértékben, hogy az szívélyesnek ne volna mondható. Ámde az utóbbi időben, amióta a magyarság politikája az akti vitás terére lépett, a ruszin ■■magyar viszonyról mind kevesebb szó esik. Paris, augusztus 10. A lapok behatóan kommentálják a Glémenceau nyílt levelének és a Coolidge nem hivatalos válaszának következtében előállott, helyzetet. A Petit Parisáén newyorki levelezője kijelenti, hogy ámbár Coolidge és az adóssági bizottság tagjai a Rerange r-Miellon szerződés revíziója ellen foglalnak állást, be kell várni, mint fog kialakulni a széles nyilvánosság véleménye, amelyre az Amerikában igen népszerű Clémenceau megnyilatkozása nem maradhat hatás nélkül. Clémenceau írása Amerikában eddig nem adott alkalmat elhamarkodott polémia kialakulására és egyedül a Washington Post foglal el igen éles álláspontot, amikor azt írja, hogy az amerikaiak nem ijednek meg a vén ifckxris frázisaitól, amelyek egy fantasztikus történetet mesélnek el. A Volonté, Eoho de Paris és a Malin azt írják, hogy Clémenceau nyílt levelének hatása nagyon is platói értékű és Franciaországnak végezetül mégis csak ratifikálnia kell az adóssági megegyezést. Az Echo de Paris szerint a minisztertanács tegnapi ülésén igen nagy izgalmat okozott az a hir, hogy a külügyi bizottság elnöke, Franklin-Bouillon, aki tegnap nyári tartózkodásából hirtelen visszatért Parisba, a külügyi bizottságban erős kampányt provokált a ratifikálás ellen. Poincaré gyorsan felkereste őt, de nem sikerült szándékának megváltoztatására bírnia. Paris, augusztus lő. A nemzetgyűlés elnöke, de Selves, tegnap este Versailiesbe utazott és az éjszakát a számára berendezett palotában töltötte el. Az a tér, ahol az autonómia követelésében ruszin és magyar mindig találkozott, ma egy kissé üres. A kitaposott utakat a közöny burjánja verte fel és mi csodálkozással tapasztaljuk, hogy mihelyt a magyarság a ruszinszkói autonómia követelésének hangoztatását — egyéb politikai elfoglaltsága miatt — szüneteltette, a nuszitnság körében is elsikkadt ez a probléma. A prágai kormány tisztában van azzal, hogy a ruszin-magyar viszony együk lényeges tényezője a ruszinszkói autonómia. A befelé még minidig centralisztikus ösztönöket tápláló kormányzat tehát. azt. hiszi, hogy ha a magyarságot a politikai aréna más részén foglalkoztatja, azzal a miszin- szkói autonómia kérdése mindjobban háttérbe szorul. De háttérbe szorul a ruszin ^szlovák határ A Malin szerint annak a külön bizottságnak megválasztása, amelyikhez a kormányjavaslatot beterjeszteni fogják, a frakciók kölcsönös megegyezése alapján fog megtörténni. A bizottságnak 30 tagja lesz, még pedig 20 a kamara és 10 a szenátus pénzügyi bizottságából. A szocialista Renaudel ajánlatán kívül még aTra is számítanak, hogy Léon Blum és Dorricht meg Lafont kommunista képviselők is terjesztenek be ajánlatokat. A kormánynak valószínűleg nem lesz semmi nehézsége, mert erős többsége van. Valószínűleg a nemzetgyűlés ülésezése még a mai nappal véget ér. Versailles, augusztus 10. A kongresz- szust délelőtt fél tíz órakor minden nevezetesebb esemény nélkül megnyitották. Az előterjesztett ügyviteli rendet elfogadták. A napirend feletti vita csak délután veszi kezdetét. Eddig csak a szocialisták kamarai csoportja határozta el, hogy a kormány javaslata ellen harcot indít. Ebben az értelemben tartja Blum nagy beszédét, amire Poincaré azonnal felelni fog. Több szónok is fel fog iratkozni, mert igen ritka az az alkalom, hogy képviselő nemzet- gyűlésen beszélhessen, erről tehát a népszerűséget hajhászó képviselők nem szívesen mondanak le. A közönség érdeklődése nem olyan nagy, mint aminőre számítottak. Az utóbbi évtizedekben nemzetgyűlést mindig csak akkor tartottak, amikor uj államfőt kellett választani. Az elnökválasztással egybekötött ceremóniák esett öl-esetre százezernyi embertömeget vonzottak Versailiesbe. Most a rendezésének igen kényes problémája ás. E kettő nélkül pedig a csehszlovák kormány etett semmi jelentősége minős a kárpátaljai ruszin népnek, melynek — mesterséges elszegényiíéséből kifolyólag — rövidesen nem autonómiára, de kizárólag csak kenyérre lesz szüksége, hogy mindennapi életét eltengetihesse. Kétségtelen, hogy a ruszin nép sohase lesz oly magára hagyatott, mintha a magyarság politikai szükségszerüségból minél kevesebbet fog törődhetni Ruszinszkó speciális bel ügyével. A magyarság azonban — mint eddig — ezután sem lesz következetlen és mindig ki fog tartani a ruszinszkói autonómia mellett, mert egyedül ebben látja maga is gazdasági érdekeinek egyetlen védőbástyáját. Versailiesbe vezeitő utak, amelyek máskor tele vannak autókkal és egyéb jármüvekkel, szinte teljesen üresek. Azért nagyszámú katonaságot és rendőrséget összpontositoltak Versaiillesbeu. A tárgyalási teremből is hiányzik a nagy társaság eleganciája, mert a nemzetgyülést az előkelő társaság nem tartja olyan szenzációnak, amelyért érdemes lenne a nyaralást megszakita-ni. A képviselők és szenátorok ellenben nagyobb számban jelentek meg, mint ahogy azt a kamarának utolsó ülései után várni lehetett, amikor az ülések üres padok mellett mentek végbe. Amikor a nemzetgyűlés elnöke, de Selves, aki egyúttal a francia szenátus elnöke, belépett az ülésterembe, a padok két harmada már meg volt szállva. Amikor az elnök ünnepélyesen megnyitotta az ülést és bejelentette a nemzetgyűlés megalakulását, ünnepi csend honolt a teremben, ez a hangulat azonban csak rövid ideig tartott. Abban a pillanatban, amikor az elnök azt indítványozta, hogy a nemzetgyűlésnek 1878-ból származó házszabályait fogadják el, amelyek szerint a kisebbséget korlátozzák a szólás jogában, nagy tumultus keletkezett, amely fölött de Selves, aki a szenátus nyugodt tárgyalásaihoz van hozzászokva, nem tudott úrrá lenni. A szocialisták és kommunisták a padok tetejével intern,ális lármát csaptak, még mielőtt de Selves a szónokaiknak a szót megadta volna. Véget nem érő vita kezdődött a házszabályokról. Renaudel élesen protestált az ellen a kísérlet ellen, hogy a kisebbséget gúzsba kössék. Pártja nem azért jött Versailiesbe, hogy megzavarja a tárgyalásokat, de követeli, hogy az alkotmány szerű jogokat mindenki tiszteletben tartsa. A szocialisták é-s kommunisták egész sor indítványt terjesztettek be a házszabályok megváltoztatására, amelyeket sorjában elvetettek, vagy egyszerű vagy névszerinti szavazással. Ellenben elfogadták Morinaud azon javaslatát, hogy a házszabályokhoz a többségnek.és a kisebbségnek csak szónoka szólhasson hozzá. Végül Poincaré is szóhoz jutott és felolvasta a kormány ajánlatát egy amortizálás pénztár létesítéséről. Az ebbe átutalandó bevételekhez szükséges alkotmányos biztosítékot a kamara és a szenátus többségével kell az alkotmánytörvénybe beiktatni. Ezen pénztár létesítése céljából egy 30 tagú bizottság választását javasolja a törvényjavaslat. Ez újabb alkalmat adott számos házszabályulÓdositási javaslatra és vég- nélküli vitára, amelynek délfélé Bonnefou vetett véget azzal az indítvánnyal, hogy ezt a bizottságot a kamara és pénzügyi bizottságai - na kitagjai sorából nevezzék ki. Az ülést ezután délután három órára elnapolták, hogy a bizottság a törvényjavaslatot letárgyalhassa. jók, hogy a magyarság országos politikája mind kevesebb érdekközösséget vall a ruszinok politikájával; azok csak azt látják, hogy se vallási, se nyelvi, se kulturális, de részben még gazdasági, téren sincsenek a két nemzetnek azonos érdekeik. De nem látják azt az érzelmi kapcsolatot, amelyre a magyarság mindig büszke volt és amely beleszólott a rideg politika menetébe is mindenkor, ha arról volt szó, hogy a rusziinság életérdekei netalán veszélybe kerülnének. Erre pedig bizonyára sor kerül még. A rasmn-magyar viszony tehát annál melegebb lesz, miinél kevesebbet beszélnek róla. ■ HHI IBM Wl Ilii II II111 II i iiiii i Eir’as Akik tehát arról beszélnek, hogy a magyarság reális politikájának utmentébén a ruszin-magyar viszony elhidegülése érzik, azok csak azt Iái............... , ^ ^ Hal számunk 10 oldal El őfizetési ár: évente 300, félévre ISO, szlovenszkói eS TUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőségí Praga H. PansRá uhce negyedévre f6, havonta 26 Ke; külföldre: l'i'L ' 7 ^ *2, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlrCCLl nCLpiiCLpjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám árai‘20 Kí DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha
