Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-08 / 178. (1216.) szám
wsesnamm l'J2ö augusztus S, vasárnap. r «a»«Fmaior3»ss jrww^™’'»««wirT' »Jt^u£AR HiRtiAi> A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XI. Megoldották a sarki fény rejtélyét utánnyomás tno< A sarki fényt az eddigi elméletek a föld mágneses erejével hozták kapcsolatba, de mindezideig kielégítő magyarázatot nem tudtak adni. A sarki fény a földön észlelhető legcsodálatosabb tünemények egyikeA mi szélességünkön igen ritkán, de a mágneses északi sarkhoz közeledőén mind sűrűbben éjjelenként csodálatos fényjelenségek mutatkoznak a légkörben, amelyeket minthogy a déli féltekén is jelentkeznek, sarki fénynek neveztünk el. Néha mint vörös fényfátyol, néha mint lehulló függöny, majd mint sugáralaku korona tűnik fel nagyszerű szinpompájában a sarki égen. Mivel ezek a jelenségek a mágneses sark körül egy hozzávetőlegesen köralaku övben jelentkeznek s a sugarak nagyjából összeesnek az inkliná- ciós iránnyal, mivel továbbá a sarki fényt a mágneses jelenségek jelentékeny zavara kiséri, régebben a földmágnesség közvetlen következményének tartották. A spektroszkopi- kus vizsgálatok azonban viszont arra mutattak, hogy a sarki fény elektromos fényjelenség. Edlund azt az elméletet állitotta fel, hogy a föld mint hatalmas mágnes forgása következtében elektromos áramokat fejleszt s a légkörbe állandóan hatalmas elektromos mennyiségek kerülnek- Ez az elektromosság rögtön eloszlana az alacsonyabb légrétegekben, ha ezek nem lennének igen rossz vezetők. Az egyenlitőnél az elektromosság nagy mértékben a magasba áramlik s a jól vezető magas rétegekben olyan tendenciát kap,hogy a sarkok felé áramoljon, miközben természetesen szükebb térre összeszoritva összesürü- södik. A sarki fényben tehát olyan zónát kell tekintenünk, amelyben a földben levő nega- tiv elektromosság a trópusoktól jövő pozitív elektromossággal a gyengén fellángoló izzófényben kiegyenlítődik. Edlundnak ez az elmélete volt idáig a legnépszerűbb. Azonban most teljes bátorsággal mondhatjuk, hogy három évvel ezelőtt ezt a sokat vitatott tudományos rejtélyt is véglegesen megoldották. Amikor évtizedekkel ezelőtt Jansen francia csillagász egy teljes napfogyatkozás alkalmával az elsötétedett napkorongnak szélén egy sajátszerü sugárkoszorut, amelyet most corona-nak nevezünk, észlelt, a prizma használatakor a spektrumban egy éles sárga vonalat fedezett fel, amelyet abban az időben semmiféle földi elem utján nem lehetett produkálni. Ezt a vonalat egy a nap légkörében előforduló gázból származtatták s ezt a föltételezett ismeretlen gázt héliumnak mondták. Jansen ekkor mondta azt a szállóigévé vált híres mondást: ,,Je reverrai ces lignes- lá“. Persze igen sokáig tartott, csaknem a múlt század végéig, mig Ramsaynak sikerült a héliumgázt a föld légkörében is kimutatni s onnan megnyerni, ettől kezdve tehát földi utón is elő lehet állitani a spektrumban a hélium jellegzetes sárga csikját. Talán ez a példa lebegett a sarki fény leghíresebb kutatójának, a norvég Lars Ve- gard professzornak szeme előtt, amikor a sarki fény rejtélyének megoldásához hozzákezdett. Miben áll a Jansen-esettel való hasonlatosság? A sarki fény is egy sokat tanulmányozott égi fényjelenség, amelyet különösen jellemez a spektrumában fellépő zöld vonal, amelyet semmiféle más földi eszközzel idáig nem tudtunk produkálni s ezért keletkezését nem is tudtuk megmagyarázni. Ennek a titokzatos zöld csiknak megmagyarázására szintén egy gázt vettek fel, amely rendkívül magasságban lebeg a föld légkörében- Ez a „geocoronium" gáz az elmélet szerint 100— 600 kilométer magasságban van a föld felszíne felett. így szóltak a gvönyörü elméletek. 1922 nyarán Vagard készülékével északi Norvégországban, a tromzői földrajzi intézet ben dolgozott. Az északi fény számos spektrumvonalát mérte le pontosan s megállapi tóttá, hogy ezeknek hathetede, tehát a legnagyobb többsége nitrogéntől származik. Ez újabb rejtély volt, mert hisz az eddigi nézetek szerint ennek az elemnek előfordulása, annál inkább tultengése ilyen nagy magas ságban — nem lehetséges. A Wegner és Arr- henius által meggyökereztetett felfogás szerint a légkör alsó, az emberek által is elérhető rétegei 10 kilométer magasságig olyan összetételiiek, mint közvetlenül a föld felszí nén, de kiszámították hogy ez a magasabb rétegekben már nem lehet így. A nitrogénnek, amely 10 kilométer magasságig a levegő tartalmának 78 százalékát teszi, 110 kilomé tér magasságban egy százalékban kell len nie s a könnyű hidrogénnek, amely itt lenn csak 0,0088 százalékban van, odafenn 94 százalékot kel! kitennie. Röviden, a könnyű gázok fenn úsznak. Hogyan iut hát a nehéz nitrogén többszáz kilométernyi elképesztő magasságba? Ezen a ponton azután Vegard igazán zseniális feleletet talált. A nitrogén ebben a magasságban nem gáz, hanem igen kis megmerevedett részecskék alakjában van s ezeket a kis részecskéket valami erő tartja fenn lebegésben. Ez a merész hipotézis beigazolást nyert- A ható erő elektromos természetit, amelyet közvetve a nap sugárzása hoz létre. A nap sugárzásával szemben mi földhöz ragadt emberek úgy vagyunk, mint azok a lények, amelyek a tenger mélyében élnek s a fényt osak a saját tapasztalatuk alapján képzelik el. A sarki fény magasságában a napfénynek ultraviolette sugárrésze kétségtelenül nagyobb, mint minálunk s bizonyos az is, hogy a napból kaíhod-sugarak is indulnak ki, amelyek még kevésbé jutnak el hozzánk. A nap sugárzásának ezek a részei érik tehát a körülbelül —210 fokú megfagyott nitrogénrészecskéket. A sugarak a nitrogén- atomokból kiváltják az elektrőnokat, tehát a negativ elektricitási részeket s a visszamaradó nitrogénrészek pozitív telítést kapnak s ennek a telítésnek következtében lebegésben maradnak. Továbbá a rájuk? eső sugarak által fluoreszkáló világítást kapnak, mint ezt kísérleti csövekben igazolhatjuk. Egyszerű és zseniális ez a magyarázat s merésznek tetszik. De Vegard bizonyítékokkal szolgál. A bizonyító kísérleteket a világhírű leydeni hideglaboratóriumban végezte el, Kamerlingk Onnes professzor műhelyében, ahol —250 fokos folyékony hidrogén áll rendelkezésre. Vegard ennek a segítségével szilárd nitrogénből lemezt állított elő, amely olyan volt, mint egy jéglemez. Amikor ezt a lemezt kathod-sugarak hatásának tette ki, intenzív zöld fényben sugárzott s ez a spektroszkópban éppen a keresett zöld vonalat mutattaA sarki fény rejtélyét Vegard professzor megoldotta s ennek a tudományos jelentősége mérhetetlen, sőt gyakorlati alkalmazására is sor kerül. Elsősorban is Vegard kimutatta, hogy a földet egy kristályos porból álló burok veszi körül, amelynek hőmérséklete legalább -211 fok. Általában az égi . testek légkörének vizsgálatánál a jövőben számításba kell venni az ilyen burkolatok létezését. A föld nitrogén burkolata adja meg a lehetőséget, hogy nagy távolságokra a föld görbülete dacára drót nélkül lehet táviratozni, mert ez a burok az elektromos hullámokat visszaveri s ezáltal megakadályozza, hogy a föld légkörét elhagyják. Ennek a nézetnek helyességét az is igazolja, hogy a drótnélküli táviró éjjel jobban működik, mert a napsugarak a nitrogénrészeket részben feloldják. Ismeretes, hogy az ágyudörgés nagyobb távolságoknál, például 30 kilométernél ismét jobban hallható, mint például 20 kilométernél. A nitrogénburkolat tudniillik a hanghullámokat is visszaveri. (Folytatjuk.) Magyar Robinsonok... Ricsey György beregszászi org&namüyész pár száz koronáért 30.000 korona értékű zongorarendszerü orgonát készített — Üde, csengő hangok szállnak a juharfalemezből * Ezerszer gondolt csodaszépet, Gon delit hallóira, borra, nőre, •Mindem más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. Beregszász, augusztus 6. Csendes nézelődéssel járom a szobát: A Rá- cseyék tágas, sok vendéget látott, úri ebédlőjén régi festmények, fényképek hívogatnak közelebbi ismerkedésre. Az egyik családi kép fölé odaemelem érdeklődő figyeléssel azi arcom, a kép nyugodt, családias interdőrjéből kihajlik egy nyurga, szalonruhás, müvészn yakhendős, álénkszemü kamasz alakja. Az arc sápadt és nyugodt vonásai, de a sze- meg tiszta lobogását a fényképező masina sem hiithette élettelenné. A fiatal fiú Ricsey Gyurka, budapesti zenen ka d émista, a tekintélyes beregszászi magyar ur fia, elfinomodott, talemtumos, szépségekre teremtett gyerekember, raüvósznö- vemdék... Megfordulok. A hátam mögött csendes mosolygással Ricsey áll, a fényképben kis müvésznöven- dék férfivá nőtt alakja. A szeméből ma is huncut, sokszínű kedvzásalécsíkiák lobognak az ember felé, csak a szemek fimombőrü udvarán sáncéit apró, ideges barázdákat a Gond. Mert Ricsey György — aki a mindem szomorúságokon felülemelkedő derűjével csikland ó és bolondos kis anekdotákat szi- porkáz felém, az úri vendéglátók közvetlen nyelvén — a magyar kiválasztottak izmos és sokra- hivatott testvére. Szép ez, siratniivaló, boldog nagy öröm: a Ricseyek borivós, cigányzene mellett da- nolő, dinomdánomos, könnyű jókedve művészetté értékelődött a legkisebb fiú lelkén, de sirat ni való szomorúság is egyúttal, mert a sorsa is a magyar kiválasztottaké, akiket dús hevületeikkel úgy rúg le magáról közönyösein a föld, ahová lökőditek, mint a fcövérbogyóju termést a tőke. Ricsey pár éve csak, hogy készültem, bobémes jókedvvel, nagy, nagy komoly elhívással kilépett a pesti Zeneakadémia kapuján. Utána nem sokára valamelyik nagy magyarországi városban lett zenetanár, de az álma, az akarásainak végső stációja a nagyvárosi orgonista hivatása volt, aki hol a miséző áhítat fölé gom oly gáttá volna az orgomahan- gok dübörgő és szolidrezgésű felhőit, hol meg mint konoerlpódiumok művésze ringatott volna feledkező gyönyörűségbe. De a Ricsey sok, szénit, fiatal nekirugaszkodásába belelépett az Élet és a Pénz. Hazajött Beregszászba. Kinyitotta a zongoráját abban az ebédlőben, ahol régi, névesti mámorok bujkálnak a plüssfotőjök zugaiban és órákat kezdett adni. Zongoraórát. Közbe-közbe, ráébredő, keserű napok idején felágaskodott benne m elhivatottak csakazértis ambíciója és elorlieratálódott i alkalmasabb terrénumok felé. Csak ki, ki innen, legalább Kassa, Pozsony felé, a. megértés felé és a lendilő, nagy eszköz, a pénz felé! ... Nem ment. Itt ragadt a zongora mellett és a szép eredményekre vállbáié energiáját apránként kell elszórnia nehézkezü gyerekek pötyöglelő próbálgatásaira. És itt, a szikkadt niszinszkó.i humuszon, ahol a beregszászi református templom égése óta még orgonát sem bugatott, zenére és eredményekre éhezve, elhatározta, hogy maga csinál orgonát magának. Otthoni gyakorlásra és a művészi technika fejlesztésére. — Gyuri, kedves — fordulok feléje —, miért kell magadnak kínlódnod ekkora munkává!, mint ennek a bonyolult instrumentumnak az elkészítése? Rio9ey nem tagadta meg magát és természetesen viccel leckéztetett meg a naivságomért: — Nem tudom, ismered-e a viccet a püspök- látogatásról? Mert tudvalevőleg püspöki látogatás alkalmával megszólalnak előre a harangok és így várják a magas vendég érkezését. Megtörtént azonban, hogy egy faluban, dacára az izgatott vendégvárásnak, nem jelezte harangszó a püspök jöttét. Megérkezvén a faluba a püspök, szólt is a falu követének a harangozás elmaradása miatt. Mire az exkuzáló komolysággal hajolt meg: — Három oka von annak, uagyinéltóságu püspök url Először is nincsen harangunk ... — Valahogy ágy, tudod. Ez az ón esetem is a pénzzel. De orgona mégis kell nekem és én minden segítség nélkül ki is fundáltam a módját. A saját készitményü orgona lényege ez: Egy régi orgona néma p edálbill ént y űzet éhez hangforrásra volt szüksége. (Zongoraszisztémában már a múlt században igen sok müvet komponált Schumann, az akkori „Pedaltf:lügel“-nek nevezett liang- szerre. Ezeket a zongoraszisztémáju orgonákat ma is gyártják, de igen drága, idehozatva körülbelül 25—30.000 koronába ’ kerül.) A billentyűket Ricsey juharból és vörösfenyőből készítette. A fával ugyanis technikailag köny- nyebb elbánni, mint az acéllal. Elméletileg azonban ellenkezőleg áll a dolog, amennyiben a fa nem homogén elosztású, mint az acél és ezért olyan probléma elé állították, ami az akusztikában még nem eléggé ismeretes. Például száműzni kellett a rezonanciát, ami annyit jelent, hogy nem volt szabad rezonáló szekrényt csinálnia, hanem a hangiam ezeket szilárd, (keményfadeszlca) támpontra kellett helyezni. Azonkívül nagy nehézségeket okozott a bilíentés kivitele is, az egy irányban alkalmazott és ugyanolyan irányú transzmisszió miatt, n helyes forgató- nyomaték megoldása szempontjából. De pár heti kísérletezés után sikerült ezt is megoldania és egy este, megütve a billentyűket, világos, tiszta, üde hangok csengtek fel a sima juharfalemezekből... Ricsey, a művész, kivetve Rusziuszkó lomha, élettelen kis szigetére, a Robinsonok találékonyságát kapta legalább kárpótlásul. Távozóban kikisért. Az udvaron, kertben, nagy öreg, gyümölcsösfák, buja, virágzó bokrok. Maga ülteti, oltja, nemesíti, újra fiatalít ja őket. Olyan szaktudássail, hogy királyi parkokban oszthatna utasítást. Kezet rúzluuk... Az utcán az ablak alatt kilendült az ebédlőből hozzám, már a bucsuzás másik percében néhány súlyos, mély Bach melódia — ... — „Itt meddő a nagy gerjedés“, gondoltam és a Ricsey nemes körtéjének ize keserű nyállá fanyarodott a számban ... Nagy Mici. A mexikói vallásháború a katolikus egyház megvilágításában Bécs, augusztus 7. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A mexikói vallásháborúról a P. M. H. bécsi tudósítójának ma a katolikus egyház álláspontját van módjában megvilágítani a magas klérus köréből eredő nyilatkozat alapján, amely a következőképpen hangzik: — A mexikói kormány azt állítja, hogy Carauana püspök tanítóként surrant be Mexikóba és ezért kellett kiutasítani. Ez valótlan, mivel Carauana püspök apostoli delegátusként jelentkezett és nem csinált titkot Mexikóban apostoli delegátus! missziójából. Carauana püspök, mihelyt megérkezett Mexikóba, kijelentette, hogy az ő célja a béke helyreállítása az egyház és az állam között. Mint amerikai állampolgár, a mexikói törvények értelmében nem fejtett ki semmiféle papi funkciót. A mexikói kormány azonban hamis ürügyek alatt belekötött és kiutasította. — Általában a mexikói kormány olyan rendelkezéseket léptetett életbe, amelyeknek semmi közük az egyház és állam szétválasztásához, hanem magukon hordják az üldözés jellegét. így például a kormány elrendelte, hogy egyházi közösségek nem lehetnek birtokok tulajdonosai vagy kezelői. A püspökségek, iskolák, plébániák, szemináriumok, menhelyek nyomban az állam tulajdonába és szolgálatába mennek át. Az uj alkotmány elnyomja a lelkiismereti szabadságot, ameny- nyiben a papoknak eltiltja a nőtlenséget és nem ismeri el a házasság felbontbatatlansá- gát. Végül az alkotmány numerus clausust alkalmaz a papokra, amennyiben az államnak jogában áll a papok számát esetről-eset- re meghatározni. A papokat kizárták az aktív és passzív választói jogból és kimondották, hogy a papok nem örökölhetnek. — Carranza volt elnök már 1916-ban életbeléptette ezt az alkotmányt, azonban 1918-ban ismét hatályon kívül helyezte, az alkotmány rendelkezéseit időszerűtlen fanatizmusnak minősítve. — Az alkotmány alapján a mexikói kormány mostan mégis 13 püspököt és számtalan papot bebörtönzött, elkergette Filippi pápai nunciust, elkobozta a szent ereklyéket és a temlomokból bajonettekkel elűzi a hívőket. A mexikói kormány csak olyan papok működését engedélyezi, akik megnősülnek. Az egész keresztény világ kétségkívül magáévá fogja tenni a mexikói katolikusok ügyét. Ha másképp nem megy, úgy a nemzetközi kato- likusság bojkottéin! fogja Mexikót és így harcolja majd ki a katolikus egyáz jogait. — Interpelláció. Korláth Endre dr. magyar nemzeti párti képviselő interpellációt intézett a vasutügyi miniszterhez Major Károly volt téesői vasúti pályaőr nyugdijilletmé- nye tárgyában. Sslovenszkő legnagyobb Pausz I. KoSIce, Fö»ufca 19. ss. (Telefon 33.} r • * 5300 A Rosenthal és Meissen porcellángyárak vezérképviselete. így fiatalít és szépít a A ( jJorall-créme • talhüder p teü-szsppaaii f FGIorafcM a C. S. R. ' rósiVre s Vörös Rák gyógy tár, Bratlslnva. |
