Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-08 / 178. (1216.) szám

wsesnamm l'J2ö augusztus S, vasárnap. r «a»«Fmaior3»ss jrww^™’'»««wirT' »Jt^u£AR HiRtiAi> A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XI. Megoldották a sarki fény rejtélyét utánnyomás tno< A sarki fényt az eddigi elméletek a föld mágneses erejével hozták kapcsolatba, de mindezideig kielégítő magyarázatot nem tudtak adni. A sarki fény a földön észlelhető legcso­dálatosabb tünemények egyike­A mi szélességünkön igen ritkán, de a mágneses északi sarkhoz közeledőén mind sűrűbben éjjelenként csodálatos fényjelensé­gek mutatkoznak a légkörben, amelyeket minthogy a déli féltekén is jelentkeznek, sarki fénynek neveztünk el. Néha mint vörös fényfátyol, néha mint lehulló függöny, majd mint sugáralaku korona tűnik fel nagyszerű szinpompájában a sarki égen. Mivel ezek a jelenségek a mágneses sark körül egy hozzá­vetőlegesen köralaku övben jelentkeznek s a sugarak nagyjából összeesnek az inkliná- ciós iránnyal, mivel továbbá a sarki fényt a mágneses jelenségek jelentékeny zavara ki­séri, régebben a földmágnesség közvetlen kö­vetkezményének tartották. A spektroszkopi- kus vizsgálatok azonban viszont arra mutat­tak, hogy a sarki fény elektromos fényjelen­ség. Edlund azt az elméletet állitotta fel, hogy a föld mint hatalmas mágnes forgása következtében elektromos áramokat fejleszt s a légkörbe állandóan hatalmas elektromos mennyiségek kerülnek- Ez az elektromosság rögtön eloszlana az alacsonyabb légrétegek­ben, ha ezek nem lennének igen rossz veze­tők. Az egyenlitőnél az elektromosság nagy mértékben a magasba áramlik s a jól vezető magas rétegekben olyan tendenciát kap,hogy a sarkok felé áramoljon, miközben természe­tesen szükebb térre összeszoritva összesürü- södik. A sarki fényben tehát olyan zónát kell tekintenünk, amelyben a földben levő nega- tiv elektromosság a trópusoktól jövő pozitív elektromossággal a gyengén fellángoló izzó­fényben kiegyenlítődik. Edlundnak ez az elmélete volt idáig a legnépszerűbb. Azonban most teljes bátor­sággal mondhatjuk, hogy három évvel ezelőtt ezt a sokat vitatott tudományos rejtélyt is véglegesen meg­oldották. Amikor évtizedekkel ezelőtt Jansen francia csillagász egy teljes napfogyatkozás alkalmával az elsötétedett napkorongnak szé­lén egy sajátszerü sugárkoszorut, amelyet most corona-nak nevezünk, észlelt, a prizma használatakor a spektrumban egy éles sárga vonalat fedezett fel, amelyet abban az időben semmiféle földi elem utján nem lehetett pro­dukálni. Ezt a vonalat egy a nap légkörében előforduló gázból származtatták s ezt a föl­tételezett ismeretlen gázt héliumnak mond­ták. Jansen ekkor mondta azt a szállóigévé vált híres mondást: ,,Je reverrai ces lignes- lá“. Persze igen sokáig tartott, csaknem a múlt század végéig, mig Ramsaynak sikerült a héliumgázt a föld légkörében is kimutatni s onnan megnyerni, ettől kezdve tehát földi utón is elő lehet állitani a spektrumban a hélium jellegzetes sárga csikját. Talán ez a példa lebegett a sarki fény leghíresebb kutatójának, a norvég Lars Ve- gard professzornak szeme előtt, amikor a sarki fény rejtélyének megoldásához hozzá­kezdett. Miben áll a Jansen-esettel való ha­sonlatosság? A sarki fény is egy sokat tanul­mányozott égi fényjelenség, amelyet különö­sen jellemez a spektrumában fellépő zöld vonal, amelyet semmiféle más földi eszközzel idáig nem tudtunk produkálni s ezért keletkezését nem is tudtuk megmagyarázni. Ennek a ti­tokzatos zöld csiknak megmagyarázására szintén egy gázt vettek fel, amely rendkívül magasságban lebeg a föld légkörében- Ez a „geocoronium" gáz az elmélet szerint 100— 600 kilométer magasságban van a föld felszí­ne felett. így szóltak a gvönyörü elméletek. 1922 nyarán Vagard készülékével északi Norvégországban, a tromzői földrajzi intézet ben dolgozott. Az északi fény számos spek­trumvonalát mérte le pontosan s megállapi tóttá, hogy ezeknek hathetede, tehát a legnagyobb többsége nitrogéntől származik. Ez újabb rejtély volt, mert hisz az eddigi nézetek szerint ennek az elemnek előfordulása, annál inkább tultengése ilyen nagy magas ságban — nem lehetséges. A Wegner és Arr- henius által meggyökereztetett felfogás sze­rint a légkör alsó, az emberek által is elér­hető rétegei 10 kilométer magasságig olyan összetételiiek, mint közvetlenül a föld felszí nén, de kiszámították hogy ez a magasabb rétegekben már nem lehet így. A nitrogén­nek, amely 10 kilométer magasságig a levegő tartalmának 78 százalékát teszi, 110 kilomé tér magasságban egy százalékban kell len nie s a könnyű hidrogénnek, amely itt lenn csak 0,0088 százalékban van, odafenn 94 százalékot kel! kitennie. Röviden, a könnyű gázok fenn úsznak. Hogyan iut hát a nehéz nitrogén többszáz kilométernyi elképesztő magasságba? Ezen a ponton azután Vegard igazán zse­niális feleletet talált. A nitrogén ebben a ma­gasságban nem gáz, hanem igen kis megme­revedett részecskék alakjában van s ezeket a kis részecskéket valami erő tartja fenn le­begésben. Ez a merész hipotézis beigazolást nyert- A ható erő elektromos természetit, amelyet közvetve a nap sugárzása hoz létre. A nap sugárzásával szemben mi földhöz ragadt emberek úgy vagyunk, mint azok a lények, amelyek a tenger mélyében élnek s a fényt osak a saját tapasztalatuk alapján képzelik el. A sarki fény magasságában a napfénynek ultraviolette sugárrésze kétség­telenül nagyobb, mint minálunk s bizonyos az is, hogy a napból kaíhod-sugarak is indul­nak ki, amelyek még kevésbé jutnak el hoz­zánk. A nap sugárzásának ezek a részei érik tehát a körülbelül —210 fokú megfagyott nitrogénrészecskéket. A sugarak a nitrogén- atomokból kiváltják az elektrőnokat, tehát a negativ elektricitási részeket s a visszama­radó nitrogénrészek pozitív telítést kapnak s ennek a telítésnek következtében lebegésben maradnak. Továbbá a rájuk? eső sugarak ál­tal fluoreszkáló világítást kapnak, mint ezt kísérleti csövekben igazolhatjuk. Egyszerű és zseniális ez a magyarázat s merésznek tetszik. De Vegard bizonyítékok­kal szolgál. A bizonyító kísérleteket a világhí­rű leydeni hideglaboratóriumban végezte el, Kamerlingk Onnes professzor műhelyében, ahol —250 fokos folyékony hidrogén áll ren­delkezésre. Vegard ennek a segítségével szi­lárd nitrogénből lemezt állított elő, amely olyan volt, mint egy jéglemez. Amikor ezt a lemezt kathod-sugarak hatásának tette ki, intenzív zöld fényben sugárzott s ez a spek­troszkópban éppen a keresett zöld vonalat mutatta­A sarki fény rejtélyét Vegard professzor megoldotta s ennek a tudományos jelentő­sége mérhetetlen, sőt gyakorlati alkalmazá­sára is sor kerül. Elsősorban is Vegard ki­mutatta, hogy a földet egy kristályos porból álló burok veszi körül, amelynek hőmérséklete leg­alább -211 fok. Általában az égi . testek légkörének vizs­gálatánál a jövőben számításba kell venni az ilyen burkolatok létezését. A föld nitrogén burkolata adja meg a lehetőséget, hogy nagy távolságokra a föld görbülete dacára drót nélkül lehet táviratozni, mert ez a burok az elektromos hullámokat visszaveri s ezáltal megakadályozza, hogy a föld légkörét elhagy­ják. Ennek a nézetnek helyességét az is iga­zolja, hogy a drótnélküli táviró éjjel jobban működik, mert a napsugarak a nitrogénré­szeket részben feloldják. Ismeretes, hogy az ágyudörgés nagyobb távolságoknál, például 30 kilométernél ismét jobban hallható, mint például 20 kilométernél. A nitrogénburkolat tudniillik a hanghullámokat is visszaveri. (Folytatjuk.) Magyar Robinsonok... Ricsey György beregszászi org&namüyész pár száz koronáért 30.000 korona értékű zongorarendszerü orgonát készített — Üde, csengő hangok szállnak a juharfalemezből * Ezerszer gondolt csodaszépet, Gon delit hallóira, borra, nőre, •Mindem más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. Beregszász, augusztus 6. Csendes nézelődéssel járom a szobát: A Rá- cseyék tágas, sok vendéget látott, úri ebédlőjén régi festmények, fényképek hívogatnak közelebbi ismerkedésre. Az egyik családi kép fölé odaeme­lem érdeklődő figyeléssel azi arcom, a kép nyugodt, családias interdőrjéből kihajlik egy nyurga, sza­lonruhás, müvészn yakhendős, álénkszemü kamasz alakja. Az arc sápadt és nyugodt vonásai, de a sze- meg tiszta lobogását a fényképező masina sem hiithette élettelenné. A fiatal fiú Ricsey Gyurka, budapesti zenen ka d émista, a tekintélyes bereg­szászi magyar ur fia, elfinomodott, talemtumos, szépségekre teremtett gyerekember, raüvósznö- vemdék... Megfordulok. A hátam mögött csendes mosoly­gással Ricsey áll, a fényképben kis müvésznöven- dék férfivá nőtt alakja. A szeméből ma is huncut, sokszínű kedvzásalécsíkiák lobognak az ember felé, csak a szemek fimombőrü udvarán sáncéit apró, ideges barázdákat a Gond. Mert Ricsey György — aki a mindem szomorúságokon felülemelkedő de­rűjével csikland ó és bolondos kis anekdotákat szi- porkáz felém, az úri vendéglátók közvetlen nyel­vén — a magyar kiválasztottak izmos és sokra- hivatott testvére. Szép ez, siratniivaló, boldog nagy öröm: a Ricseyek borivós, cigányzene mellett da- nolő, dinomdánomos, könnyű jókedve művészetté értékelődött a legkisebb fiú lelkén, de sirat ni való szomorúság is egyúttal, mert a sorsa is a magyar kiválasztottaké, akiket dús hevületeikkel úgy rúg le magáról közönyösein a föld, ahová lökőditek, mint a fcövérbogyóju termést a tőke. Ricsey pár éve csak, hogy készültem, bobémes jókedvvel, nagy, nagy komoly elhívással kilépett a pesti Zeneakadémia kapuján. Utána nem sokára valamelyik nagy magyarországi városban lett ze­netanár, de az álma, az akarásainak végső stációja a nagyvárosi orgonista hivatása volt, aki hol a mi­séző áhítat fölé gom oly gáttá volna az orgomahan- gok dübörgő és szolidrezgésű felhőit, hol meg mint konoerlpódiumok művésze ringatott volna fe­ledkező gyönyörűségbe. De a Ricsey sok, szénit, fiatal nekirugaszkodásába belelépett az Élet és a Pénz. Hazajött Beregszászba. Kinyitotta a zongorá­ját abban az ebédlőben, ahol régi, névesti mámo­rok bujkálnak a plüssfotőjök zugaiban és órákat kezdett adni. Zongoraórát. Közbe-közbe, ráébredő, keserű napok idején felágaskodott benne m elhi­vatottak csakazértis ambíciója és elorlieratálódott i alkalmasabb terrénumok felé. Csak ki, ki innen, legalább Kassa, Pozsony felé, a. megértés felé és a lendilő, nagy eszköz, a pénz felé! ... Nem ment. Itt ragadt a zongora mellett és a szép eredményekre vállbáié energiáját apránként kell elszórnia nehézkezü gyerekek pötyöglelő pró­bálgatásaira. És itt, a szikkadt niszinszkó.i humuszon, ahol a beregszászi református templom égése óta még orgonát sem bugatott, zenére és eredményekre éhezve, elhatározta, hogy maga csinál orgonát ma­gának. Otthoni gyakorlásra és a művészi technika fejlesztésére. — Gyuri, kedves — fordulok feléje —, miért kell magadnak kínlódnod ekkora munkává!, mint ennek a bonyolult instrumentumnak az elké­szítése? Rio9ey nem tagadta meg magát és természe­tesen viccel leckéztetett meg a naivságomért: — Nem tudom, ismered-e a viccet a püspök- látogatásról? Mert tudvalevőleg püspöki látogatás alkalmával megszólalnak előre a harangok és így várják a magas vendég érkezését. Megtörtént azonban, hogy egy faluban, dacára az izgatott ven­dégvárásnak, nem jelezte harangszó a püspök jöt­tét. Megérkezvén a faluba a püspök, szólt is a falu követének a harangozás elmaradása miatt. Mire az exkuzáló komolysággal hajolt meg: — Három oka von annak, uagyinéltóságu püs­pök url Először is nincsen harangunk ... — Valahogy ágy, tudod. Ez az ón esetem is a pénzzel. De orgona mégis kell nekem és én min­den segítség nélkül ki is fundáltam a módját. A saját készitményü orgona lényege ez: Egy régi orgona néma p edálbill ént y űzet éhez hangfor­rásra volt szüksége. (Zongoraszisztémában már a múlt században igen sok müvet komponált Schu­mann, az akkori „Pedaltf:lügel“-nek nevezett liang- szerre. Ezeket a zongoraszisztémáju orgonákat ma is gyártják, de igen drága, idehozatva körülbelül 25—30.000 koronába ’ kerül.) A billentyűket Ricsey juharból és vörösfenyő­ből készítette. A fával ugyanis technikailag köny- nyebb elbánni, mint az acéllal. Elméletileg azon­ban ellenkezőleg áll a dolog, amennyiben a fa nem homogén elosztású, mint az acél és ezért olyan probléma elé állították, ami az akusztikában még nem eléggé ismeretes. Például száműzni kellett a rezonanciát, ami annyit jelent, hogy nem volt szabad rezonáló szek­rényt csinálnia, hanem a hangiam ezeket szilárd, (keményfadeszlca) támpontra kellett helyezni. Azonkívül nagy nehézségeket okozott a bilíentés kivitele is, az egy irányban alkalmazott és ugyan­olyan irányú transzmisszió miatt, n helyes forgató- nyomaték megoldása szempontjából. De pár heti kísérletezés után sikerült ezt is megoldania és egy este, megütve a billentyűket, világos, tiszta, üde hangok csengtek fel a sima juharfalemezekből... Ricsey, a művész, kivetve Rusziuszkó lomha, élettelen kis szigetére, a Robinsonok találékonysá­gát kapta legalább kárpótlásul. Távozóban kikisért. Az udvaron, kertben, nagy öreg, gyümölcsösfák, buja, virágzó bokrok. Maga ülteti, oltja, nemesíti, újra fiatalít ja őket. Olyan szaktudássail, hogy királyi parkokban oszthatna utasítást. Kezet rúzluuk... Az utcán az ablak alatt ki­lendült az ebédlőből hozzám, már a bucsuzás má­sik percében néhány súlyos, mély Bach melódia — ... — „Itt meddő a nagy gerjedés“, gondoltam és a Ricsey nemes körtéjének ize keserű nyállá fanyarodott a számban ... Nagy Mici. A mexikói vallásháború a katolikus egyház megvilágí­tásában Bécs, augusztus 7. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A mexi­kói vallásháborúról a P. M. H. bécsi tudósító­jának ma a katolikus egyház álláspontját van módjában megvilágítani a magas klérus kö­réből eredő nyilatkozat alapján, amely a kö­vetkezőképpen hangzik: — A mexikói kormány azt állítja, hogy Carauana püspök tanítóként surrant be Me­xikóba és ezért kellett kiutasítani. Ez valót­lan, mivel Carauana püspök apostoli delegá­tusként jelentkezett és nem csinált titkot Mexikóban apostoli delegátus! missziójából. Carauana püspök, mihelyt megérkezett Mexi­kóba, kijelentette, hogy az ő célja a béke helyreállítása az egyház és az állam között. Mint amerikai állampolgár, a mexikói törvé­nyek értelmében nem fejtett ki semmiféle papi funkciót. A mexikói kormány azonban hamis ürügyek alatt belekötött és kiutasította. — Általában a mexikói kormány olyan rendelkezéseket léptetett életbe, amelyeknek semmi közük az egyház és állam szétválasztá­sához, hanem magukon hordják az üldözés jellegét. így például a kormány elrendelte, hogy egyházi közösségek nem lehetnek bir­tokok tulajdonosai vagy kezelői. A püspök­ségek, iskolák, plébániák, szemináriumok, menhelyek nyomban az állam tulajdonába és szolgálatába mennek át. Az uj alkotmány el­nyomja a lelkiismereti szabadságot, ameny- nyiben a papoknak eltiltja a nőtlenséget és nem ismeri el a házasság felbontbatatlansá- gát. Végül az alkotmány numerus clausust alkalmaz a papokra, amennyiben az állam­nak jogában áll a papok számát esetről-eset- re meghatározni. A papokat kizárták az aktív és passzív választói jogból és kimondották, hogy a papok nem örökölhetnek. — Carranza volt elnök már 1916-ban életbeléptette ezt az alkotmányt, azonban 1918-ban ismét hatályon kívül helyezte, az alkotmány rendelkezéseit időszerűtlen fana­tizmusnak minősítve. — Az alkotmány alapján a mexikói kor­mány mostan mégis 13 püspököt és számta­lan papot bebörtönzött, elkergette Filippi pá­pai nunciust, elkobozta a szent ereklyéket és a temlomokból bajonettekkel elűzi a hívőket. A mexikói kormány csak olyan papok műkö­dését engedélyezi, akik megnősülnek. Az egész keresztény világ kétségkívül magáévá fogja tenni a mexikói katolikusok ügyét. Ha másképp nem megy, úgy a nemzetközi kato- likusság bojkottéin! fogja Mexikót és így har­colja majd ki a katolikus egyáz jogait. — Interpelláció. Korláth Endre dr. ma­gyar nemzeti párti képviselő interpellációt intézett a vasutügyi miniszterhez Major Ká­roly volt téesői vasúti pályaőr nyugdijilletmé- nye tárgyában. Sslovenszkő legnagyobb Pausz I. KoSIce, Fö»ufca 19. ss. (Telefon 33.} r • * 5300 A Rosenthal és Meissen porcellángyárak vezérképviselete. így fiatalít és szépít a A ( jJorall-créme • talhüder p teü-szsppaaii f FGIorafcM a C. S. R. ' rósiVre s Vörös Rák gyógy tár, Bratlslnva. |

Next

/
Thumbnails
Contents