Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-06 / 176. (1214.) szám

1926 augusztus 6, péntek.

^^<MtA\iV<kVARHIRIiAP

mxBt

Fedor Miklós képviselő beszámolója Szepesváralján

Mit mondott Juriga Nándor nagyszombati beszédében Szent Istvánról?

Szepesváralja, augusztus 5. (Saját tudósitónktól.) Az országos keresztényszocialista párt augusztus elsején szépen sikerült nép- gyűlést tartott Szepesváralján. A gyűlésen a vidék iparos-, gazda- és munkásközönsége is impozáns számmal volt képviselve. A gyűlést Kossik Károly városbiró nyitotta meg és Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselőt üdvözölvén, átadott neki egy, a szepesváraljaiak sérelmeit tartalmazó memorandumot azon kéréssel, hogy azt az illetékes kormány- helyen terjessze elő.

Fedor Miklós képviselő készségesen megígérte a kérés teljesítését. Majd részletesem ismertette a belpolitikai helyzetet. A közönség lelkes helyeslése mellett számolt be a párt képviselőinek az agrárvám, a kongrua és a tisztvisélőtörvény kérdéseiben elfoglalt állásfoglalásairól és e kérdésekkel kapcsolatban kifejtett parlamenti tevékenységéről.

Ezután a nyelvi kérdéssel foglalkozott, amely a magyarokra, szlovákokra és németekre egyenlően sérelmes. Szepesmegyébeu eddig mindenki igyekezett mind a három nyelvet elsajátítani, mivel a gyakorlati élet megkövetelte ezt. Felszólít mindenkit, hogy most is és ezután is ragaszkodjék anyanyelvonsz és használja szabadom a másik két nyelvét is. Az Őslakosság további testvéri összetartását és annak kim él yit és ét szolgálja a keresztényszocialista párt s ettől a programjától sohasem fog letérni.

A szlovák néppárt magyarellenes megnyilatkozásait kritizálva a hallgatóság mély megdöbbenése mellett ismertetne Juriga Nándornak, a néppárt papképviselőjének legutóbbi nagyszombati beszédét,

amelyben papi fültanuk vallomása szerint a katolikus egyháznak egyetemesen tisztelt magyar szentjéről, Szent Istvánról a következő kijelentést tette:

„Szent István keze semmi jót nem cselekedett, hanem gyilkolta Az általános helyesléssel és lelkes ünnepléssel fogadott beszédnek a Jurigát éles kritikában részesítő megállapításait egy néppárti pap igyekezett megzavarni, azonban eredménytelenül, sőt a közönségben éppen ellenkező hatást ért el.

A gyűlés utolsó szónoka Fleischmann Gyula dr. kassai főtitkár volt, aki a párt legközelebbi feladatairól beszélt és felszólította a párt szepesváraljai hiveit, hogy az elkövetkezendő fontos időkben is híven tartsanak ki a jobb jövőért harcoló párt mellett.

Egy félmllllórddal

leszállítják az egyenes adókat

Englls pénzügyminiszter az adóreformon újabb módosításokat eszközöl — A javaslat össze! kerül a parlament elé

Prága, augusztus 5. A parlament őszi ülésszakán beterjeszti a kormány az adóreformról szóló javaslatot. Ez lesz a legterjedelmesebb törvényjavaslat, amely a ház elé került eddig.

A javaslat — értesülésünk szerint — az egyenesadók bevételeit egy félmilliárd koronával készül csökkenteni, vagyis fejenként BO korona adókönnyítést jelentene évenként.

A javaslaton már öt teljes éve dolgoznak az illetékes körök, már több Ízben el is készült, de a változott gazdasági ,és főképpen politikai viszonyok következtében mindig újabb és újabb módosításokra szorult. Még

ma sem készült el teljesen s jelenleg maga Englis pénzügyminiszter újabb módosításokon dolgozik. Egyelőre tehát még nem lehet a javaslattal szemben állást foglalni, de már előre jelezhetjük, hogy a nemzetgyűlés tagjai óriási feladat előtt állanak, mert az adóreform, amelyet mi már évek óta éppen úgy sürgetünk, mint az állam lakosságának nagy része, nem szól csak átmeneti időre, hanem teljes tiz évre. A pénzügyminisztérium tehát nagyon helyesen tenné, ha a javaslatot legalább két-három hónappal, annak parlamenti tárgyalása előtt nyilvánosságra hozná, hogy minden törvényhozónak kellő ideje legyen annak beható áttanulmányozására.

A népszövetség krízisbe jutott a tanácstagságok kérdése miatt

Spanyolország ragaszkodik az állandó tanácstagságkoz Briand és Chamberlain közvetítenek

London, augusztus 5. Primo de Rivera tábornok a Daily Express levelezőjével beszélgetést folytatott arról a kérdésről, vájjon Spanyolország végérvényesen visszalép-e a népszövetségtől abban az esetben, ha a népszövetségi tanácsban nem kap helyet. A tábornok kijelentette, hogy meggyőződése szerint

a függő kérdéseket mindenki számára kedvező módon rendezik,

még mielőtt a népszövetség újból összeülne. Spanyolország semmi olyat nem tesz, ami a népszövetség jó munkáját akadályozná és a világbéke fentartásában közre akar munkálni. Arra. a kérdésre, hogy Spanyolország ragaszkodni fog-e az állandó tanácstagsághoz, Primo de Rivera csak ennyit válaszolt: Bízunk Chamberlain és Briand támogatásában.

Paris, augusztus 5. Az Exoelsior azt a reményét fejezi ki, hogy a spanyol sajtó ellenzéki magatartása ellenére

megegyezés jön létre Spanyolországgal a népszövetségi tagságra vonatkozólag. Chamberlain és Briand minden erővel azon fáradnak, hogy a brazíliai kormányt elhatározásának megmásitására bírják és remélik, hogy Brazília benn fog maradni a népszövetségben.

A tárgyalásokat, jelentékeny mértékben megkönnyíti az a tény, hogy mindazok az államok, amelyek képviselőiket a népszövetségből kivonni akarják, két éven belül kénytelenek még a népszövetség kötelékében megmaradni s mindazokat a nemzetközi kötelezettségeket teljesíteni, amelyek a nép- szövetségi paktumból rájuk háramlanak.

A Reuter távirati irodának közlése szerint

Spanyolország magatartása a tanácstagságok szétosztásának kérdésében engedékenyebb, mint Brazíliáé volt,

s úgy véli, hogy a kérdés rendezésével megbízott külön bizottságnak még a népszövetségi tanács ülésezése előtt egybe kellene gyűlnie.

Madrid, augusztus 5. Az El Liberal interjút közöl a provizórikus direktórium egykori elnöaevei s Spanyolország jelenlegi követével, Magaz niarquis-val, a , népszövetség küszöbön álló. tárgyalásáról. Magaz elsősorban a.zt jelentette ki, hogy Spanyolországnak szüksége vau az állandó tanácstagságra, különben abban semmiképpen sem volna képviselve.

„Mi nem vagyunk senkinek szövetségesei — jelentette ki — és ezért osak önmagunk képviselhetjük s mások által nem kép mseit élhetjük magunkat.14 Ha a spanyol kormány a szeptemberi ülésezés után szükségesnek fogja találni, hogy a népszövetségből kilépjen, ez nem jelentené az izoláláshoz való visszatérést, mert más hasonló súlyú államoknak szintén nincs képviseletük Genfben s rendkívüli fontosságú nemzetközi egyezményeket, mint a washingtoni szerződést s a locarnói paktumot szintén a népszövetség intervenciója nélkül kötötték meg. Ha Spanyolország a népszövetséget elhagyja, ez semmiképpen ■sem fog nemzetközi presztízsének ártani.

Madrid, augusztus 5. A minisztertanács az arbitrázsszerződések tervezetlével foglalkozott. A lapok szerint a Spanyolország által aláirt eddigi összes arbitrázsszerződések olyan fentartást tartalmaznak, hogy a szerződő felek az arbitrázsból mindén olyan ügyet kikapcsolnak, amely becsületükre, függetlenségükre és életkérdéseikre visszahathat. Az éppen most aláirt spanyol-svájci szerződés meghatározza, hogy minden vita, legyen az bármilyen természetű, arbitrázsnak van alávetve. Hasonló szellemet kell alkalmazni Spanyolország többi arbitrázs- szerződésének megkötésében.

Páris, augusztus 5. Briand tegnap fogadta Quinones de León spanyol követet, Lesodi lengyel követet és Ishii japán követet, akikkel a népszövetség legközelebbi ülésszakának napirendjéről, elsősorban Németország tagságáról és a népszövetségi tanács kibővítéséről tárgyalt.

A francia képviselők számának leszállítását indítványozzák

Párig, augusztus 5. A Serot árán vitása alatt álló képviselőcsoport olyan javaslatot terjeszt be, amely szerint a képviselők számát 350-re, a szenátorokét 175-re szállítsák le az eddigi 580, illetve 300 helyett. Azok a departementek, amelyek idáig három delegátust küldöttek, a jövőben kettővel, azok, amelyek nyolcat küldöttek, néggyel képviseltetik magukat.

Avarescu augusztus 15-én érkezik Olaszországba

Róma, augusztus 5. Jelentettük már, hogy Avarescu román miniszterelnök Olaszországba készül. Most már az érkezés napja is meg van állapítva. Avarescu tábornok augusztus 15-én érkezik Olaszországba, ahol gyógykezel- teti magát egy fürdőhelyen. Oltani tartózkodását három-négy hétre tervezi, majd Rómába megy, ahol fontos megbeszéléseket fog* tartani Mussolinival. A tárgyalások során minden valószínűség szerirt szóba fog kerülni a román-olasz kereskedelmi megegyezés kérdése is.

xx A Brehm: A* állatok világa, nemcsak tudományt ad. hanem magát az életet, ezért vegye meg.

A nő és a zseni

Irta Wallesz Jenő

A. tea mint megolvadt arany csurgóit már a szamovár csapjából, de a szobaleány még mindig nem mozdult ki úrnőjének szalonjából. A kis asztalkán ide-oda rakosgatta a csészéket, tányérokat és finom, apró evőeszközöket. Hol ide, hol meg amoda tette a vajat, zsömlyét és cukrászsüteményeket, mintha a maradásával bosszantani akarta volna a férfit és a nőt, akik már türelmetlen- kedve nézték a szobaleánynak ezt a szokatlan rendszer etetőt. Az asszony végre megelégelte ezt a buzgóságot és rászólt a leányra:

— Hagyja csak, Anna, a többit magam elvégzem majd.

A szobaleány egyet-kettőt igazított még az asztalkán, aztán kiment a szalonból és Maros Endre, a kísérleti biológia professzora, magára maradt a fiatal asszonnyal.

— Mit csinált egész napon át? — kérdezte az asszony és odacsusztat'ta a teáscsészét Maros elé.

— Reggeli kilenctől délután háromig a mikroszkóp mellett ültem és dolgoztam.

— Tizenkét óráig dolgozott egyfolytában?

— Dehogyis tizenkét óráig.

— Kilenc és három az tizenkettő.

— Ez igaz, de kilenctől háromig csak hat. óra.

Az asszony csodálkozva nézett a fiatal professzorra. Az arcán látszott, hogy kételkedik vendégének matematikai tudásában. Még egyszer megkérdezte:

— Csakugyan hat és nem tizenkettő?

Hat, kedves Marianne, hat.

— Szóval, maga ma hat óráig nem gondolt rám. Hat óráig volt hűtlen hozzám.

Beismerném, ha igy lenne. De higyje el, munka közben minden gondolatom magánál járt..És én azt hittem, hogy ezt maga is érezte. Higyje el, a férfi a legerősebb munka közben is arra gondol, akit szeret. Sőt dolgozni is csak annak dolgozik, akit szeret. A

| munkám különben is valamelyes vonatkozásban van magával.

— Igazán? Ez nagyon érdekel. Milyen összefüggés lehet köztem és a mikroszkóp között?

Az asszony hörpintett a teából, harapott a cukrászsüteményből és odaszólt a profesz- szornak:

— Kihűl a teája . . . Mondja, édes pro- fesszorkam, hát csakugyan gondolt rám?-- Hogyne! Sejt-tanulmányokat végeztem. Nem tudom, hallott-e már arról az elméletről, hogy minden élő lény szervezetének az anyaga him- és nőnemű sejtekből áll. Az égjük'szervezet ben a him ne mii, a másikban a nőnemű sejtek vannak többségben. Ebből magyarázható meg, hogy vannak férfiak, akik nőiesek és vannak nők, akik férfiasak. Ez idáig puszta elmélet volt, én azonban kísérleti utón akarom bebizonyítani, hogy a sejtek anyagából megállapítható ez a kétnemüség. A kísérleteim máris eredménynyel biztatnak. Mikroszkópiái vizsgálataim folyamán azt észleltem, hogy bizonyos sejtek reagálnak a kálium hipermangánikumra, mások ellenben nem. Ez a reagálás abból áll, hogy egyes sejtek felveszik a tolás szint, mások nem. Bizonyos tehát, hogy kétféle sejtanyag van, mert ha csak egyféle lenne, úgy a sejtek mindegyike reagálna a híi per mangán ik-umra, vagy pedig égjük sem reagálna. Most még azt kell csak megállapítani, hogy a kettő közül melyik a férfi- és melyik a női sejt.

Az asszony kiujTlotia a rétik üljél, mely a teáscsésze mellett feküdt, kivette belőle a kis tükröt és arcához emelte azt. Megnézte az ajkait, hogy elég pirosak-e, aztán elfordította a fejét, hogy jobban lássa a halántékához tapadó hajfürtöket. Az egyik fürtöoskét odaszo- ritolta a fCiliéhez, hogy mozdulatlanul maradjon, a másikat megbotolta kissé, hogy lengébb legyen. A professzorban egy pillanatra megakadt a szó, de aztán folytatta:- A különböző sejtek jellegzetességét megállapítani nem volt nehéz, de annál több

munkát ad annak felderítése, hogy melyik a him- és melyik a nőnemű sejt. Remélem, hogy a mikroszkóp bevilágít ebbe a misztériumba is. A szerelem fiziológiája ugyanis amellett szól, hogy mindig a férfi az aktívabb fél. Ennek az aktivitásnak az egymás mellé tett sejtekben is meg kell nyilvánulnia. A mikroszkóp lencséje alá helyeztem tehát olyan sejteket, amelyek a kísérletek folyamán különböző szinüeknek bizonyultak. Férfi- és női sejtek állottak szemben egymással és a mikroszkóppal azt kellett megfigjTeIni, hogy melyik sejt lép elsőbben akcióba. Az első megfigyelések szerint a hipermangáuiikumra reagáló sejt volt a támadó fél, tehát eldön- töttnek látszott, hogy ez a férfisejt. Azonban a tudomány nem érheti be ennyivel, mert a tudomány a megtalált igazságot csak akkor tekinti abszolút igazságnak, ha legalább két különböző irányban lefoljüatott kísérlet ugyanazt az eredményt deríti ki. A kísérleteket tehát más irányban is folytatnom kellett. Miután az első kísérletek megállapították, hogy a mangán ikumra reagáló sejtek a férfi- sejtek, meg kellett figyelni, hogy milyen jelenségek mutatkoznak, ha csupa olyan sejtet helyezek egymás mellé, amélyek női sejteknek bizonyultak. A feltevés ugyanis az volt, hogy ezeknek a sejteknek egymás közt is passzíve kell viselkedniük. A kísérlet eredménye halomra döntötte az előbbi eredményeket, amennyiben a hipermangánikumra nem reagáló sejtek egymás ellen törtek . . .

Az asszony megint, elővette a retikülből a kis tűk sőt és a szemöldökeit, nézegette. Párszor végigsimitóttá ujjaival, aztán megigazította gyöngynyakékét.

— Igya már ki a teát — mondta kissé türelmetlenül és ujjaival megbolygatta a fülére hajló fürtöket.

A professzor kissé kiábrándulva nézett az asszonyra. Hátradőlt a rokokó-karosszék- ben és gépies mozdulattal a csésze mellet! fekvő eziistkrínál után nyu.lt. Felkavarta a teát, de az arcán és mozdulatain meglátszott, hocv a tea eevaitalában nem érdekli.

— Mire gondol? — kérdezte az asszony és cigarettát dugott az ajkai közé, hogy rágyújtson. De a gjmía nem fogott tüzet. A doboz oldala kopott és foszlott volt és a gyuía- to jek széjjelmorzsolódtak rajta. Már az ötödik gyufával próbálkozott, de ez se fogott tüzet.

— Adja ide azt a gyű fásskatulyái — mondotta a professzor és kivette az asszony kezéből a dobozt. Két szál gyufának a fejét egymáshoz dörzsölte és mind a két gyufa hit leien lángra lobbant. Az egyiket odatartotta az asszony elé, a másikat odanyomkodta a hamutálcához, hogy kialudjon.

— Milyen zseniális maga — kiáltotta az asszony és szinte imádságos tisztelettel ! á- multa a fiatal tudóst.

A professzor lesújtva ereszkedett vissza a karosszékbe. Tudományos kísérletei, vizsgálódásainak eredménj-ei jutottak eszébe és gondolataiba beletáncolt az asszony kiáltása: Milyen zseniális maga! Két gyufafejet, egymáshoz dörzsölt és ezért zseniálisnak mondja őt.

Egy ideig szótlanul nézte az asszonyt, aztán nyelt egyet a teából, hogy valamivel enyhítse a helyzet feszültséget. Az asszony felemelte a tálcát és a professzor elé tette a cukrászsüteményeket. E mozdulat közben lecsúszott válláról a csipkés páut, mely a ruhát tartotta és jobb válla meg az egész felső karja vakító fehéren odaragjúgott. a professzor arcába.

. Az asszony uagj'ót szippantott és az ősz szecsucsorödotl szájból kigoniolygó füstöt rá- lehelte a cigarettára. A professzor meglátta, hogy az összecsucsórodott ajkak egy pajkos, kihívó mosolyt lepleznek. Villámgyors mozdulattal kirúgta maga alól a székét, megragadta az asszony kezét, és éhesen oda szorított a száját az asszony nyakához.

Az asszony teste mégvonaglótt. Két kézre kapta a férfi fejét és mosolyogva a szeme közé nézete.

— Csacsi mondóit a sok melegseggéi és keblére szorította a zseni fejet.