Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-29 / 196. (1234.) szám
10 ^I®Ga*/V\Afi^ARHrRME 1926 augusztus 29, vasárnap. " jsg^ Tartós ondoláctó 'fom olegáno kípet *<J krcünak és ha Ifm tet$!i8ni akar, úgy haját Allan- «. *J? dóan csinosai) ás modernül mos- W’ív^tóv* V ^íiiis n'a is rendbctsrtania kell. Ma j^CífflfSlS ■' kisütött haj nálkül egyetlen M-MfH m'kádó sem elegáns és a hőse- ssu hajat, ha nincsen illnndéan *rs-r'^ic^é4^® 1 ondóiéivá, senki sem tudja wéPen tnegfésülnl. djC&vkSjU A vassal való hajsfllás ma .«■) ' ** vvlin rnllr '('eí®* tnulta. A Var.ekjíjj g {] féle speciális helyiségben ti* lg teljesen tökéletes, külföldi ap- »*' parátusFal elsőrendű munkaerőktől oly állandó ondnlációt , , nyer, amely minden hölgynél hónapokig eltart. As állandó ondolációt a vaesiltás helyett a legújabb vizlondolációvnl hajtják végre. A mikádó állandó ondolációjáiiak ára, belföldi rendszer . . .........................., « , » Ki SO.— fra ncia rendszer .«»»,, K8 120.— angol rendszer Kg 150.— amerikai rendszer , . ...... v , . KJ 200-__ I A hajfestékben valósá^s'^íordnlatot™”jelentett ~”azl| „INECTO RAPID", csakis Vaceknél festenek ezsel R a tökéletes amerikai festékkel. Az egész haj festése................................ . , Kö 200.— | A h ajnak hozzáfestéee.....................................K8 100.— I A rossz festés tönkreteszi a hajat * ezt Vacek átfestésével helyre lehet hozni, ös* baj átfestése ,,Henné'* színre ..................................................................................Ke 120.— fe stett haj átfestése........................................................Kő 60.— Mikádó r endbehozását, amellyel a legelegánsabb arcot lehet kapni, specialisták végzik.’ Ára.....................K5 6____ Ha jfonatok, parókák és fodrászkellékek a legelőnyösebb árak mellett kaphatók Vacek-nél, mert egyenesen az előállítónál gyári áron kaphatja Óriási választék, diszkrét szétküldés a vidékre minták szerint. Feltűnést keltő Prágában és egész Bnrópiban verseny- nélküli Vacak fodrászterme csak hölgyek részére PRAGA II., Václavsbé nátn. 38, Bejárat Baía mellett. Csakis hölgyek részére! — Hatvan vendég kiszolgálására berendezve! — Elegáns, modern napi világítás, tisztáéig és legnagyobb kényelem. Minden fajtában szakember. Nép- zerft és olcsó árak, nem drágább, mint egész Prágában szokásos. Naponta d. n. S órától 6-ig hangverseny. Könyvek Párkányi Norbert: fldy-versek Jegyhetes kiadAe az ifjúság számira Rendkívül megörültem, midőn a múltkor a Párkányi Norbert által az ifjúság számára ösz- ! szeállitott Ady-kötet a kezembe került. Nagyon ! fontos jelenség ugyanis, hogy Ady végre inegta- í lálta az utat az ifjúság szivéhez. „Ifjak s lányok szivei védenek". Régen vártunk már erre, hiszen Adyt a ma- ! gyár ifjúság, a magyar diákság alig ismeri. Pedig Adyt épp annyi szál fűzi a mostani nehéz idők magyar ifjúságához, mint amennyi fűzte Petőfit a múlt századéhoz. Ady költészetében egy | bukott komák magyarja szél egy uj, romokon épülő korszak magyarjaihoz, elsősorban tehát az | ifjúsághoz. A mai szomorú korszak magyar ifjúságának kettőzött buzgalommal kell olvasnia Ady költeményeit, a költőét, aki ©lőre látta a sötét végzetet, aki eleinte kemény ostorcsapásokkal, később csöndes rezignációval kísérte nemzetét a végzetes lejtőn — de kisérte! Látta, hogy az ő generációja meg van mételyezve, hogy egy uj generációra van szükség. Az Ady által megálmodott uj generáció kifejlődését a háború megaka- gályozta s ez a generáció csak most fejlődik. Ady ennek a generációnak irta verseit s éppen ez volt tragédiájának együk oka: kortársai nem érezték meg költészetében a jövő muzsikáját. De az Ady-versek terén nehéz a helyzet. Sok költeménye nem való az ifjúság kezébe. Az ifjusági Ady-kiadás megjelenése tehát — hogy a szerző szavaival éljek — pedagógiai szükség volt, sehol annyi tájékozatlanság nincs az Ady- versek terén, mint az iskolában. Ez az oka annak, hogy a magyar diák egyáltalán nem tud helyes álláspontot elfoglalni nemzetének együk legnagyobb fiával szemben. A tanárai a legtöbb esetben hallgatnak róla, a környezete pedig rossz irányba tereli érdeklődését. így történt meg azután, hogy ifjúságiink egyik része egyáltalán nem ismeri Adyt, s minden ok nélkül ellene fordul, a másik része, ismeri,^ s éppen az előbbiek befolyása alatt helyűelen Ady imádatba merül. E káoszban az eligazító kalauz szerepét akarja betölteni Párkányi Norbert könyve. A könyv értőkét nem abból a szempontból kell nézni, hogy eredeti-e, de abból, hogy hasznos-e. És ebből a szempontból egyenesen jiiányt- pófcló. Ady rövid életrajza utón csoportokra kü- iör.'tve tárja elénk Ady világát. Az egyes csoportokat rövid, jellemző bevezetések előzik meg. E bevezetések nem önállóak: részint Schöpflin, részint Szekfii Gyula müveiből vannak összeállítva — ami az olvasó szempontjából csak fokozza értéküket. Az egyes költeményeket jegyzetek kisérik, amelyek a költemény tárgyát, hangulatát iparkodnak megvilágítani. Kár, hogy e jegyzetek sokszor nagyon is rövidek, hézagosak, gyakran csak egyes verssorok ismétlései prózában. A könyv legnagyobb értéke — ami ily munkáknál a legfontosabb! — kitűnő összeállításában rejlik. Már az első oldalon tisztába jön az olvasó, a legkülönbözőbb megvilágításban Ady Endre egyéniségével. Ehhez a bevezető részhez szépen simul Ady költeményeinek első csoportja, az önmagáról írott versei. Ezt egészíti ki a másik kél csoport: a „Szülőföld" és a „Magyarság". Majd következnek a többi csoportok: „Fáris", a „Szerelem", a „Pénz", „Bünbánat‘7 „Élet és halál", a „Háború" és végén az egész könyvet gyönyörűen fejezi be, mint egy egységes, méltóságteljes, bűnbánati zsoltáT az Isten-versek csoportja. A könyvet belső értéke, szép kiállítása, rendkívül olcsó ára, mindenképpen alkalmassá teszik arra, hogy minden magyar diák asztalán helyet foglaljon. Dobosgp Jmrc. f\z uj Kellermann Jegyzetek a Schellenberg Testvérek megjelenésébe* „1ZA“ v*o*9onyi Első Szépségápoló Intézetben, Bratislava. Siefanik u. 19. II. em. a következő szépséghibák távolitlatoak el: Szeplős, zsíros, Ilka esős, mitteszeres, pattanásos (és azok régi nyomai), grizes, szem- ölcsös, sárga, ráncos petyhüdtarcbőr. Az intézet a legmodernebb apparátusokkal van felszerelve. Vidékiek, akik az intézetet a nagy távolság miatt nem kereshetik fel, naponta posta utján kaphatnak utánvéttel, pontos kioktatással hatásos szereket. Tanácskérő levelekhez válaszbélyeg melléklendő. Szeplő, májfolt ellen garnitúra pontos utasítással 37 korona. Zsíros, likacsos, mitteszeres arcbőr elleni garnitúra 37 korona. Ráncos és fonnyadt arcbőr ellen másságé garnitúra (éjjeli használatra) pontos kioktatással 80 korona. Pattanások, régi nyomok, durva, likacsos, himlőhelyes arcbőr ellen rekord hámlasztó és bőrujitó garnitúra, 4 nap alatt megújul a bőr anélkül, hogy gátolná napi munkájában, kioktatással 120 korona. Hajtalanitó garnitúra, legújabb csoda. 37 korona. Fenti szerek Párisban arany éremmel lettek kitüntetve. A küldemények diszkréció végett cégjel- zéstelenek. A Schellenberg Testvérek, Kellermann uj alkotása, azon regények közé tartozik, amelyeknek elolvasása esemény. Akárcsak egy ulazás, amely unt életünk börtönfalaiból más világba ragad. A mai zilált, vonagló, idegölő életben minden emberben izzó vágy él más létformák után. Kellermann regénye testet ad e titkos sóvárgásnak. Alkalmat nyújt egy más sors, átélésére, mert a két Schellenberg élete merőben ellentétes, mindegyik egy más embertípus vágyait testesíti meg. Schellenberg Vencel sorsa azoknak az érdeklődését fogja lekötni, akik nagyvilági élet ufón vágyakoznak, akik az. érzéki örömökben keresik az orvosságot az élet céltalanságának érzése ellen. Akik palotát, hátaslovakat, autót, estélyeket, örömadáshoz értő nőket elpusztíthatatlan egészséget és elkölthetetlen vagyont követelnek az élettől álmaikban. Hogy ezek az álmok megütik-e az igaz emberi morál értéskét, vagy sem: az más lapra tartozik. De ezek az álmok fütik a mai emberiség felének fantáziáját. Ezek az álmodok Schellenberg Vencel mellé fognak szegődni, a könyvben végigélik az ő életét, részt- vesznek majd szédítő tözsdemanővereibeu, elmennek vele pazar villáiba, végigcsókolják csó- kos, lenge nőit, elkísérik nagyvárosi mulatozásaiban, elutaznak vele divatos tengeri fürdőkbe, végigszáguldják vele a távolságokat autón és repülőgépen. Fáradt, eTŐtlen ábrándjaink elmaradnak az iró fantáziájának ereje mögött. Ami képzeletünkben csak elmosódó kontúrokban, nyugtalanító, de ki nem elégítő sémákban jelenik meg, az az írónál élő, illatos, lüktető, fogható, bűvös és részletes valósággá válikí? Az álmaik művészi kiélést kereső olvasók másik tipusa mohó izgalommal fogja követni a másik fiúnak, Schellenberg Mihálynak az előtét, ö a magas célokra törő idealista, utópista, er- nyedetienül dolgozó alkotó. Munkája nem. a.színfalak mögött folyik, nem elbeszélésből , ujjuk ineg, hogy mit csinál. Konkrét részletesen kifejtett program alapján a szemünk láttára épít városokat, organizál tömegeket, olvad fel abba a tevékenységbe, amely a nemesebb emberfajta mámora és narkotikuma: a hiú vágyakat felejtető, az emésztő nyugtalanságot lecsillapító, humánus, hasznos, fejlődést és haladást jelentő munkába. A két Schellenberg-fiu szinte a két Faustot jelenti, a Goethe Faustjának első részéből ismert örömkergetőt és a második rész Faustjai, aki örökbecsű emberi munkában talál megnyugvást. A regényt filmen is feldolgozták és alig van költői munka, amely ilyen feldolgozásra a Schellenberg Testvéreknél alkalmasabb \oina. Miért érdekli a közönségei a Mozgóíénykép? Mert eleven valóságot ad. A látó érzékünket foglalkoztatja elsősorban és csak azután az érzelmeinket. Kellermann regénye is a iátóérzé- künket foglalkoztatják. Előadó modora vagy amint mondani szokás, „stílusa" olyan, hogy amit mond vagy leír, az rögtön képpé változik. Előadása hallatlanul plasztikus, olyan, mint a jó színészé, a lenyűgöző szónoké, a jó társalgóé, aki mindig mulattat, sohasem unalmas, aki a legegyszerűbb eszközökkel és mégis titokzatos módon köti le az érdeklődést. E tekintetben ugyanolyan eszközökkel dolgozik, mint az „Alagut"- ban, semmit sem vesztett azokból a kvalitásokból, amelyek annakidején az Alagutat világszerte népszerűvé tették. Közvetlensége határtalan: közvetlen a pátosza, az érzelmessóge és a humora egyaránt. Képpé elevenítő tehet égé szinte boszorkányos és ezt a tehetségét igaz íróhoz méltón nemes, tartalmas mondanivalók szolgálatába állítja. Ki szeretné titkos ábrándjait megvalósítva látni? Olvassa el a Schellenbergeket! Ki álmodik finom graciózus, szép és egyszerű, igaz és szerető nőről? Az kövesse a regényben Flórián Zsenni életét. Aki pedig ékszertestü, sátántüzü, démoni nőre vágyakozik, olyanra, aki mohó, élvsovár, hideg érzéki, kegyetlen férfipusztilő: az megtalálja itt Raucheisen Eszterben. Kit érdekel a dolgozó, éhező, rongyos, reménytelen, megváltásra váró tömeg? Az találkozhatik itt a munka- nélküliek légiójává], a nyomorgók pusztulásra Ítélt hadosztályaival! Kit érdekelnek a legkisebb kalandorok, kisebb pénzcsindlók, vagy gyengébb égvivók, gyengébb idealisták? A regényben az ilyen jellemek egész sorával találkozhatik. A Schellenberg Testvérek magyar fordítását Peterdi Istvánnak, a jeles poétának köszönhetjük. A magyar kiadást a Pantbeon adta ki a „Regény Mes'erei ‘ című komoly értékű és szép külsejű sorozatban. JSaU M. MŰ®. ^ Szerenád. Elküldöm a szivem. Csak „daloljon tovább a diák", idővel fog talán tudni olyat is dalolni, ami nemcsak az önképzőkörben, de a P. M. H.-ban is beválik. Az ölelkező rimeket csapja sutba, importáru, a legkevésbé felel meg a magyar vers pszichéjének. — „Stúdió". Versei még nem érettek közlésre. Egyebekben levél ment. — Studens. Versei — hiába írja, „régóta verselek némi sikerrel", — egészen kezdetleges füzfapoé- mák. Nem hiszem, hogy akár önképzőkörben is lehetett volna ilyfajta zöngeményekkel „némi sikere". — Kritika. Hálásan köszönöm az ismertetést közlöm. Kérem a továbbiakat egyúttal arra kérem, hogy mindegyik végére tegye oda, mely kiadónál 'jelent meg a könyv, hol és mennyiért kapható. Kérem ez adatokat a most ismertetettre vonatkozólag is. — Mira Viola. Költeményeiben van gondolat, de kidolgozásuk kezdetleges, nyelvezete sokszor, nagyon sokszor idegenszerü, tele van germanizmusokkal. — Sebestyén diák tűnődése. Szép hangulatos vers, de elvesztette aktualitását, kár, hogy távollétem alatt érkezett. Ha megengedi, átteszem a „Mi Lapunkéhoz, ott mindig aktuális marad. A másik két verse modoros, mesterkélt. — Több kéziratról a jövő számban. Szerkeszti: S z i k 1 a v Ferenc d r. Kéziratok a szerkesztő tűmére: KosieeKassa, Éder-nlca 9. sz., küldendők. őket kísérő szeme élt a merevvé vált arcában, megértette ezt a gyermeket. Megértette és meg is szánta. Mert a szemében világosan látta a maga tragikumát- Ez is szenved — és azért szenved, amiért ő. Mert bizonyosan nagyon jó, nagyon gyöngéd és megértő hozzá ez a leány, mint őhozzá volt valamikor. És azt hiszi, hogy ad neki valamit: igaz, meleg érzéseket. De nem érti meg és éppen ez a borzasztó, minden együttérzése mellett sem érti meg, mennyivel okosabb lenne eltávoli- tani magától ezt a fiút, mint ahogy jobb lett volna igy bánnia el vele is. Debáf Ágnes: Ágnes. Ezen nem tehet változtatni. Felsóhajtott. — Csak arra kérem. Ágnes, mondja meg igazán... Mikor kifejtette az okait, amiért nem akar férjhez menni, azt mondta: Jobb igy!... El merné mondani ezt most, bárom év után mégegyszer? A leánv megkönnyebbülten nézeti rá. Félt, mi következhetik még, nem bírta nyomon követni ezt a tévelygő lelket. De erre a kérdésre felelhet őszintén. — Azt mondom, Pál! Sőt még most mondom csak azt igazán! Mert... Persze maga nem tudhatja... Tavaly nyáron nagyon beteg volt az anyám. Margit is be-bejött hozzá,, jó volt, gyöngéd •.. De éreztem, hogy nem lehet. olyan, mint én, akit nem vonz másfelé család, házigond, semmi, aki egyedül csak a szüleiért él. És én valahogyan mindig igazságtalanságnak érzem azt, hogy a szülők csak az unokáikban kapják vissza azt a határtalan türelmet és jóságot, amit a gyermekeiknek adnak. Hiszen nekik is szükségük volna erre. mikor öregek lesznek, betegek és gyengék. Mikor az anyám rámnézetf, mikor meg- sírnogatotf, akkor mintha ragyogó napsütés vonult volna át a telkemen és minden idegszálam érezte: Jobb igy!... És most sem mondhatok mást. — Nem üres igy az élete? Nem vágyik semmi után? — Nem. Annyira meg van mindaz, ami egy életet kitölttet és ami után én vágyom. Jó szüleim, munkaköröm és sok, sok jó barátom ... Pálnak megint összeszorult a torka— Igen ... Én és ez a kisfiú és a másik ___ harmadik ... — Most igazságtalan, Pál! Úgy tesz, mintha veszedelmet jelentenék a hozzám közeledőkre. Pedig nem egy megbékélt, kiegyensúlyozott lélek távozott gyógyultan tőlem . •. És ... és talán nem is én vagyok az oka, hogy maga még mindig... azaz, hogy éppen most ilyen hangulatban van s kirobbant a leikéből az a sok keserűség, amit más gyűjtött fel benne... és hogy éppen én ellenem tört ki. Lehet, nem történt volna ez igy sem tegnap, sem holnap . •. csak ma ... éppen csak ma ... Pálban végighullámzott a szégyenkezés és most maga is úgy érezte: tökéletesen igaza van a leánynak. Hiszen soha nem ígért neki semmit és mégis adott... Adott, derűs, boldog órákat, édes reményeket, ösztönző vágyakat. És adott még akkor is. mikor úgy látszott, hogy már nincs is módjában adni — adott két kézzel, téren át időn át... Adott fájó, de tiszta emlékeket és mindig visszaadta az igazi, tiszta nőbe vetett hitet. — Bocsásson meg, Ágnes. Igaza van, mint rendesen. Nem maga a hibás- A környezet, ez a véletlen találkozás, amely felzaklatta a lelkemet és talán a fáradtság is... magam sem tudom... Nem haragszik? Jó barátok maradunk? — Csak ezután leszünk igazán jó barátok. Pál. Mert ha bármikor szüksége lesz reáiri, most már felkeres, tudom ... Ha másként nem, egy-egy levéllel. Hiszen én mindig vágytam hírek után, egy jó szó után, hogy megértett, és nem haragszik rám— Minden úgy lesz, ahogyan akarja, Ágnes. És kérem, ne felejtse el, hogy számíthat rám. Komolyan beszéltek, mint akik fogadalmat tesznek. A holdsugár végigsiklott a fénylő síneken. Messziről tompa vonatdübörgés hallatszott, de ők nem láttak, nem hallottak. Csak érezni tudtak és amit éreztek, az hatalmas volt és fenséges. Megérezték, hogy találták valamit, ami szebbé és tartalmasabbá teszi ezután az életüket: Ezt az igaz, önzetlen baráti lelket. A perronon sürgés-forgás támadt, a halvány fiú odacsatlakozott hozzájuk. — Bocsánat... De a vonat jön, át kell mennünk. ' És Pál hirtelen jóságnak engedve, ka- ronfogta a fiút és szokása ellenére meleg érdeklődéssel kérdezősködött tőle, úgy hogy Ágnes elfojtott mosollyal és mégis megba- tottan hallgatta az őszinte emberiességtől vibráló hangot, amelyből kiérezte, hogy Pál tudtán kivül belépett azok sorába, akik megérzik, hogy egy-egy jó szó ajándékA hordár már kihozta a Pál podgyászát és bizalmasan integetett. — Méltóztassék utánam jönni. Kint áll meg a vonat a kútnak siessünk. Pál hirtelen elbúcsúzott a flirtelő asz- szonytől és udvarától és Ágneshez lépett, hogy tőle is búcsúzzék. De a leány tovahaladt vele. — Én is megyek, Pál Hóién kisasszonyt várom, a régi nevelőimmel. Pihenni jön hozzánk. *— Jó helyre jön — mondta meggyőződéssel Pál és a megálló vonatról segített le- adogatni az idegesen remegő vénkisasszony vagyonát képező kisebb-nagyobb dobozokat, kendő- és kabátcsomagokat, táskákat és napós esernyő göngyölegeket. Megürült helyükre behelyezte a maga podgyászát, aztán leugrott. Kezet csókolt a szégyenkezve tiltakozó öreg hölgynek és melegen vette kezébe az Ágnes karcsú ujjait. A vonat tagjain végig- vonaglott az indulás láza .. • sietősen kapaszkodott fel Pál s a gyors egyre erősödő mozgással kirobogott pz állomásról. Pál az ablaknál állott és nézte, hogyan támogatja Ágnes a még mindig csomagjait számolgató Helén kisasszonyt. Kissé odébb, az állomás körül látta néniét összesiniulva a legújabb udvarlójával, aki összeveszett miatta a négy gyermeke anyjával, mint az újonnan beszállóit utasok pletykálták. A bejáró korlátján túl pedig karján élénkszinü se- lyemkabáttal fáradt, szomorú ember igyekezett befelé, — az orvos, aki a felesége elébe jött... Himbálva, ringva robogott tovább a Pull- mann-kocsikból összefűzött vonat. Pál még mindig az ablaknál állóit és nézte a kék űrben remegve úszó halvány holdat. Átremegeit rajta a vágy, begy hát magával hozhatta volna ezt a drága teremtési, aki ezután még jobban foglalkoztatja majd a gondolatait. De aztán egy könnyű sóhajjal elűzte magától ezt a vágyat is. Álmodó lelkében lassan eggyé váit a hold és a fehérleány, — hiszen e.'-yíormán szolid, egyformán jóságos és egyformán elérhetetlen mindakettö •.. És.lent, mélyen a tudata alatt uj érzés született. A ragaszkodás ahhoz, hogy ez. igy is maradjon. Hogy lépvén valami tökéletesen tiszta fogalom, amU nem bűz le a min- dennapiság porába az egymást követő sok hétköznap és a beteljesült vágy. S a vonntkerekek csattogásába be'evc- gyült. a szivének egyenletes, dobogó szava: Jobb igy ... Jobb igy ...
