Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-04 / 174. (1212.) szám
Magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Prágában Csütörtökig elnapolták a csehszlovák-magyar kereskedelmi- szerződési tárgyalásokat Eddig csak vámtarifái!* megbeszélések folytak — Nickl dr. Budapestre utazott uj utasításokért — Csütörtökön folytatják a tárgyalásokat Tegnap este rövid tanácskozást folytatott a csehszlovák és magyar kereskedelmi delegáció. A tanácske zás főpontja a vámtarifa kérdése volt. A magyar delegáció csak itt nyert betekintést a vámtörvénybe és ez olyan nagyarányú különbségeket mutatott fel, amelyek a delegáció előzetes és jelenlegi ismeretei közt fennállnak, hogy Nickl dr., a magyar delegáció vezetője, Budapestre utazott uj utasításokért, mivel a régiek nem bizonyultak elégségeseknek. Nickl dr. csütörtökön visszaérkezik Prágába, úgy hogy a szerződési tárgyalásokat csütörtökön folytatni fogják. A beavatott helyről nyert értesüléshez a rrager Abendzeitung a következőket fűzi: A magyar delegáció a tárgyalások folyamán azt a nézetét fejtette ki, hogy Magyar- 01 ág a minimális vámokat is prohibitiv vámoknak tekinti. A csehszlovák delegáció ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem hajlandó a minimális vámokon semmiféle változtatást eszközölni. Amennyiben magyar részről augusztus 13-ig pozitív ajánlat nem érkezne, akkor a csehszlovák kormány a minimális vámok provizóriumát is hatályon kiviil heb»zi A magyar delegáció helyzete annál súlyosabb, minthogy Csehszlovákia a mkiinittiis váüíok provizóriumának fentartásáért súlyos kompenzációkövetel. Innen merültek fel a nehézségek, amelyek a tárgyalások elnapolását eredményezték. . '4 A magyar delegáció tagjai: Pétery Ödön kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Barcza Ernő földmivelésügyi minisztériumi tanácsos és Staub Károly dr. miniszteri titkár, ma megtekintették a várat. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése szerint a magyar kereskedelmi érdekeltségek nem várnak sokat a prágai tárgyalásoktól és már most hangsúlyozzák, hogy az esetben, ha a tárgyalások eredménytelenül végződnének, a magyar kormánynak feltétlenül retorzióval kell élnie. A magyar kormány interveniál a sziovenszkói és ruszinszkói kiutasítottak érdekében? Nagy föiháborodás Magyarországon a tömeges kiutasítások miatt — A magyar félhivatalos megnyilatkozása Szent-lvány politikájáról Budapest, augusztus 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A félhivatalos 8 Órai Újság Írja: Mértékadó politikai körökben ma délelőtt nagy megdöbbenéssel tárgyalták azt a Csehszlovákiából érkező bírt, hogy a csehszlovák hatóságok az utóbbi napokban Szlovenszkó területéről, különösen Beregszász és Munkács környékén, nagyszámú tekintélyes magyar polgárt utasítottak ki. Az a vélemény alakult ki általánosságban, hogy a magyar kormány prágai követe utján sürgősen interveniáljon Prágában, hogy a csehszlovák kormány a folyamatba tett kiutasítások végrehajtását mellőzze. A mostani kiutasítások annál inkább keltettek nagy feltűnést — folytatja a lap —, mert a prágai parlament már letárgyalta és meg is szavazta a Szent-lvány—Dérer-féle törvényjavaslatot, amely a csehszlovák állam- polgárság megszerzéséről szól. A csehszlovákiai kiutasításokkal kapcsolatban beavatott helyen kijelentették a 8 Órai Újság munkatársának, hogy a mértékadó helyen a kérdésben konkrét elhatározás még nem történt, de bizonyosra veszik, hogy a magyar kormány a legközelebbi napokban megteszi a szükséges lépéseket. Kormánypárti képviselői körökből szerzett értesülés szerint az egységes párt több tagja magához Bethlen miniszterelnökhöz akar fordulni, hogy felkérjék az intervencióra. Az intervenció sürgősségét az is megokolttá teszi, hogy a legújabb jelentések szerint Munkácson a kiutasítottak száma a liatvanat is meghaladja. A kormánypárti körök arra is rámutattak, hogy a csehszlovákiai hatóságoknak ez a mostani eljárása semmiképpen sem alkalmas arra, hogy a két állam között az - /ira hangoztatott békés atmoszféra megteremtődjék. xx csehszlovák hatóságoknak ez a sérelmes intézkedése altkor történik meg, amikor Szent-lvány József, a csehszlovákiai magyar nemzeti párti képviselő, az ottani magyar ellenzéknek leghivatot- tabb, széles koncepciójú vezére, nagy áldozatok és nem kis lelki vívódás árán ament abba, hogy a csehszlovák agrárvámok ellen nem folytat harcot. Tette cm annak a reményében, hogy az állam- jarsági jog uj kodifikálásával a szlo- nszkói és rus: '"ói magyarság pusztulását és kiutasítását megakadályozza és az ottani magyarság hatalmas tömegeit menti meg a hontalanság keserű sorsától. Ezzel szemben azt kell tapasztalnunk — fűzi tovább a félhivatalos —, hogy a csehszlovák kormány egyoldalúan és kíméletlenül nem veszi tekintetbe a megállapodást. A kínaiak Pánázsia ellen Tokió, augusztus 3. Vasárnap Nagasaki- ban megnyitották az els’í pánázsiai kongresz- szust, amelyen 50 delegált jelent meg Kínából, Japánból, Indiából, Sziámból és a Fülöp- szigetekről. A kínai megbízottak azonnal zavart okoztak, mert teljes egyenrangúságot követeltek önmaguk számára s azonnali elutazással fenyegettek, ha nem teljesitik követelése ike f. Á japánok rábeszélése után sikerült az ellentéteket eloszlatni. A kongresszus megbeszélte az ázsiai népszövétség mikéntjét de nyomban elvetette azt a pontot, mely Tokiót jelölte meg az eljövendő ázsiai népszövetség állandó székhelyéül. Számos kinai kereskedő- és munkás- szervezet a korgresszus ellen nyilatkozott és kijelentette, hogy az állítólagos pánázsiai szövetség megteremtésével Japán egyéni érdekeit akarja szolgálni. Rejtélyes rablógyilkosság Leitmeritz mellett Prága, augusztus 3. A leitmeritzi csendőrség e napokban fölfedezett Podborauban egy rablógyilkosságot, amelynek áldozatául esett Kuhmann Károly, a Phönix biztosítótársaság kerületi felügyelője. A gyilkosságra úgy jött rá a csendőrség, hogy egy kis fiú mézet akart vásárolni Kuhmannái, a lakásba érve már csak Kuhmann kihűlt holttestét találta. Az eddigi nyomozás csupán annyit tudott megállapítani, hogy Kuhmann pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. Az ismeretlen gyilkos valószínűleg kalapáccsal ütötte agyon áldozatát. Eddig azonban még semmi nyomot nem talált a csendőrség, sőt még a rendőrkutya is elvesztette a gyilkos nyomát. —a——b—— . Magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások évek óta folynak, de magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások évek óta nem tudnak dűlőre kerülni. A csehszlovák köztársaság közben kereskedelmi szerződést kötött Hondurásszal, Japánnal és még néhány messze fekvő egzotikus országgal, de itt, a közvetlen közelben eddig megegyezésről szó sem lehetett. Pedig olyan egyszerű a tétel: adva van egy ország, melynek kivitele elsősorban agrártermék és adva van egy másik, melynek kivitele elsősorban iparcikk. A két állam egymás mellett van, nosza hát! — De hiába. A népszövetség pénzügyi bizottságában ismételtein elhangzott a kívánság, hogy az utódállamok gazdaságilag közeledjenek egymáshoz, — mindhiába. Sőt ellenkezőleg, tudomásunk van róla, hogy az összeomlás után Csehszlovákia tervszerűen a tengeren túlról hozta be jelentős gabonaszükségletét, csak azért, hogy a súlyos bajokkal küz- ködő Magyarország nehézségeit fokozza. A lerongyolódott Magyarország akkortájt pedig szívesen támaszkodott volna újjáépítő munkájában a cseh iparra, de ennyi rosszakarat és a kölcsönösség ekkora hiányának láttára már csak anyagi okokból sem erőszakolhatta a szerződést. Közben pedig beteljesedett a közmondás: aki másnak vermet ás^ maga esik bele. Csehszlovákia nem törődött a magyar piaccal, nem kívánt szerződést, másutt vásárolt gabonát, — ám a magyar ipar pusztán kényszerűségből függetleníthette magát: a nehéz évek alatt hangyaszorgalommal fiatal ipar keletkezett Magyarországon (textil, cukor), amit pedig nem lehetett máról-holnapra előállítani, azt másutt vette. Iparállam sok van, iparállam egyetlen sincs rózsás piachelyzetben és sok van, amely még szállít Magyar- országnak- A lisztet pedig megveszi más. De mindennél szebben beszélnek a számok, 1921-ben Magyarország teljes kivitelének csak 16 százaléka irányult Csehszlovákia felé (akkor még Prága nem vásárolt Magyar- országon) 1925-ben, fokozatos, tervszerű erős- bödés után már 24.11 százalék. Ezzel szemben 1921-ben még a csehszlovák kivitel 11.23 százaléka ment Magyarországba, mig 1925-ben már csak 6.26 százaléka. Mit bizonyítanak ezek a számok? Csehszlovák felfogás szerint azt, hogy Magyarországnak eminens érdeke a csehszlovák piacot tartani, mert a Csehszlovákiába való magyar kivitel évről-évre emelkedik. Igaz. De nem épp ugv bizonyítja ez az emelkedés azt is, hogy Csehszlovákiának érdeke Magyarországon vásárolni? Nem bizonyítja azt, hogy a hajdani, tengerentúli gabonavásárlásoknál mégis csak egyszerűbb, jutányosabb — ha nem is olyan hazafias — a közelfekvő Nagy Alföld kincseskamrájából beszerezni az élelmiszerszükségletet? A cseh fensiknak évszázadok óta — még amikor ipar nem is létezett — szüksége van a magyar lapály termésére és munkájára. Ellenben mit bizonyit a másik számtétel? Azt, hogy Csehszlovákia Magyarországba való kivitele 1921-től 1925-ig 11.23 százalékról csaknem a felére csökkent? Őszinte vagyok: nem bizonyítana semmit, ha — ha nem érte volna éppen most, júniusban a csehszlovák közvéleményt az a nemzeti csapásnak felfogható bejelentés, hogy a júniusi külkereskedelmi mérleg — passziv. A magyar piac tehát nagyon hiányzik, azaz a kivitel nem oszlik meg egyszerűen másképpen, mint előbb, hanem mindenütt redukálódott s a leglényegesebb redukció Magyarország felől történt- És még egy szám: 1925 júniusában még plusz 7 millió csehszlovák koronát jelentett a Magyarországgal folytatott kereskedelem, 1926 júniusában már mínusz egy milliót! S ezek fölött a számok fölött állnak az általános tények. Magyarország külkereskedelmi mérlege és egész gazdasági fejlődése az 1920—1921-es évekkel szemben határozott előrehaladást mutat. Ott is vannak bajok, de a felfelé Ívelés tagadhatatlan. Csehszlovákiában ellenben mindegyre gyűlnek a felhők a nagy iparvidékek fölött s még fel sem ocsúdtunk a két-három nap előtt becsapott váratlan mennykőcsapásból, a passziv kereskedelmi mérleg hiréből. Magyarország gabonáját bárhol el tudja helvezni Európában, különösen ezidén, az általános rossz termés mellett. Ellenben a katas_z_tróíális csehszlovák kereskedelmi mérleg is mutatja, hogy milyen jő volna, ha a nagyszerű felvevőképességü magyar piac szerződésileg garantálva nyitva állana. Viszont tagadhatatlan, hogy Csehszlovákiában, különösen a várható rossz évben, amikor sürgősen szükséges a gabonasegitség, nagy hiánya lesz a magyar agrártermények- nek, melyeket nem lehet csak oly egyszerűen a tengerentúlról pótolni. Mindebből kitűnik, hogy Csehszlovákiának nagyobb érdeke a magyar piac megnyitása. mint Magyarországnak a mindenképpen biztos cseh piac biztosítása s éppen ezért nemcsak a kormány, hanem az egész itteni nép érdekében fontos, hogy Csehszlovákia szakítson eddigi prohibitiv gazdaságpolitikájával s a most Prágában folyó magyar— csehszlovák tárgvalásoknál végre megkösse a neki fontos magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződést. Mai számunk 10 oldal ^ ^ SE^m * ®*®**^® * 1926 augusztus 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, sziovenszkói eS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: 7V7 • .» r 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő'- hivatal: Prágáik, Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA !efon:30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha
