Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-28 / 195. (1233.) szám

6

1926 augusztus 28, szombat

A francia világfürdök toalettjei

II. Az estélyi divat — A P. M. H. tudósítójától Páris, augusztus.

Az időjárás kifürkészhetetlen szeszélye összekeverte a tavaszt a nyárral s alaposan elrontotta azoknak nyaralását, kik nem tudtak alkalmazkodni a meteorologiai jelentésekhez. Azonban a francia közönség csodálatos megértéssel és összetartással fittyet hány a mostoha nyárnak s nem menekül hanyatt-homlok haza, ha leszáll a hőmérő higanyoszlopa s hűvös szellő borzongatja az Atlanti Óceán felől, hanem vígan evez, yach- tol, vitorlázik, tenniszezik s űzi azt a sok sportot, melyekben sosem volt nagyobb változatosság mint. ma. Természetesen, a sporthoz külön ruhák kellenek úgy a résztvevőknek, mint a nézőknek s igy az erősen fellendült sportélet kifejlesztette, felvirágoztatta a sportdivatot, mely főként a versenypályát látogató közönség körében, a hölgyvilág szecessziósán tarka, foulard selyemből való, nagy virágokkal teli, sötét alaptónusu toilettjei- ben kulminált.

— Az erősen fellendült sportélet külön divatja mellett — meséli tengerparti körútjáról most hazatért informátorom, egy nagy párisi divatcég főnöke — nagy méi’eteket Öltőitek az ünnepi estélyek, szoarék, fogadóestélyek a nagyobb francia fürdőhelyeken épp úgy, mint a téli szezon kellős közepén. A színházakban, nyári orfeumokban állandóan zsúfolt házakba menekül a hőség, majd az eső elől az előkelő publikum, vagy a hangversenyeket keresi fel, melyekben épp ugv, mint a színházakban, a legjobb nevű képviselői szerepelnek a zenének.

— A társas élet ily erős koncén' ráHsága mellett természetesen uj divat fejlődött a volt teli, estélyi divat nyomán, mely sok tekin'etben uj csapáson halad és érdekes formákat mutat fel.

_— A párisi divatszalonok tervezői ugv találták, hogy a hosszú, derékon alul érő blúz s a tulrövid alj teljesen aránytalan s valósággal sérti az esztétikai érzéket s ezért egyöntetűen elhatározták, hogy a szoknyát megnyujtják a bokáig. Ez a jó szándék azonban csak terv maradt és hajótörést szenvedett a hölgyek makacs ellenállásán. Minden szalon kreált néhány csábítóan szép modellt hosszú aljjal s a szezon divatbemutatóján a legkitűnőbb menjekinjeit vitte harcba, hogy megnyerje a hölgyek érdeklődését, de minden erőlködés hasztalannak bizonyult. A nagy költséggel előállított modellekből csak hosszas rábeszéléssel tudtunk egynéhányat eladni s a vásárlók egyszerűéi több alkalommal nem vették fel a megnyujtott szoknyát, hanem visszajuttatták és sürgősen kértek bennünket, hogy vegyük rövidre.

— így jártunk a mostani, legújabb estélyi toalettjeinkkel is: ez az offenzivánk is sikertelen maradt a rövid szoknya ellen. Mindazonáltal semmiképpen nem mondtunk le tervünkről, hogy arányosítsuk a tulhosszu felsőtestet és a kurta lábakat mutató divatot s reméljük, nemsokára véget vetünk a térdeket mutogató rövid szoknyának.

— Ezek után beszéljünk először is az estélyi toalettek anyagáról és színéről, mert a nyári, ünnepi, estélyi öltözékek sokkal könnyebb anyagokat produkálnak, sziliben is változatosabbak, mondhatni derűsebbek, mint télen a nagy gálaesteken láttuk Párisban.

— Múlt héten rendezett egy pazar eleganciáju garden-partit a spanyol nagykövet biarritzi villájában. A látványosságszámba menő diszparkban pompáztak az előkelő világ hölgyei, kiknek toalettje kész tanulmány volt s a meghívott külföldi laptudósitók hasábokat Írtak az estélyi divatról.

— Sokat lehetett látni egy pehelykönnyű, ezüsttel harmatozott bársonyszerü kelmét, melyre olyan hamvasságot varázsolt a modem technika, mint a fán csüngő friss gyümölcsön látjuk. „Tsainik“ a neve ennek az uj kelmének, melyet ugy készítenek, hogy az üde, gyöngéd színekkel megfestett selyemszövést újra átszövik gyapjuszá- lakkal olyformán, hogy az alapfestés csak oldalt látszik az enyhe reflexben és oly bizonytalan vibrálással, mint a messziről integető mezei virágok.

— De az egyszínű „tsainik“ mellett a szezon felkapott „kasba" szövetével kombinált, úgynevezett „tsainik-kaska“ is gyönyörű kivitelben volt látható, melynek alapszínébe japán sárkányok és virágok, pálmák, felhők, furcsán megtört és hullámos vonalak, szecessziós ágak voltak festve gyöngykagylóval s csak azután lett a kelme újra átszőve gyapjuszálakkal: igy az alapminta különös hatást gyakorolt az ötletes szövés segítségével.

— A másik nagy újdonság az estélyi ruhák anyagában a könnyű selyem „degradic", mely valamelyik erős színnel kezdődik, egyre halványul, az . alapszín elgyengül s észrevétlenül, lehelletsze- rüen megy át újabb árnyalatokba. Láttam ily „degradic“-ot nagy stilizált szirmú, kinyílott kínai rózsákkal és pedig ezüsttel zöld alapra, barnát beige-re és szürkét mályva szinre applikálva. Érdekes hatású volt a nagy kockás „fcasha- pékins-dégradic" nevű kelme, hol a beige-ből téglaszínűbe, a fehérből sötétszürkébe, az égő piros rózsaszínből a halvány rózsaszínbe átmenő árnyalatokon a nagy kockák is egyre kisebbedtek s elhomályosultak. Hasonló hozzá a „pékins kash- ombrak" nevű indiai selyemszövet, mely a szivárvány színeiben pompázik fekete, pálcikaszerii, vagy szallaggal átkötött függőleges csikók rajzával rózsás, zöld és sárga beige alapon, de sokat láttam e különös rajzokat zöld és sárga alapon fekete, fej^r és szürke színben is.

— Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy dacára az általánosan megbővült szoknyának, láttam néhány nyúlánk termetű hölgyet, kik teljesen szűk szoknyái viseltek az estélyen. Az egyiknek derekán széles, lelógó öve volt a. ruha anyagából,

a másiknak ugyanaz sál formájában a válláról i csüngött alá s elől a szüli ruhára két fodorból álló, valóságos kötény volt feltéve.

— A krep sötét árnyalatai köröskörül pli- szérozással, aranyhimzóssel, esetleg ujjatlan, hosszú, kabátszerü, szintén hímzett „gloknis" mellénykével főként a Balzac-koron túl levő hölgyek között divatos, míg sok fiatal leányon láttam crep georgette „revers“-es bő, csipkézett estélyi ruhát okkersárga és citrom színben az említett „tsainik“-ból egyenes szabásban, \ két oldalt széles pliszérozással, a fekete bársony övön nagy

ammiMaB^MIIWMBBMlTIIIIIBBIIWIIIIIIIIIIIBIllliW

i selyemrózsákkal. Ujj helyett a válltól derékon) alul érő tüllselyem tette láthatóvá a karokat.

— Kellemes feltűnést keltett néhány hölgy nehéz selyemhimzésü, tarka spanyol kendőjével, melynek rojtjai földig értek.

— A gálacipő a ruha színével egyező j a változatos formájú öv elmaradhatatlan az estélyi öltözékekről, ami, ha meggondoljuk, nem is csoda. Hiszen már az Olympus istennői is övvel pompáztak, hogy szépségüket annál jobban kiemeljék

V. B.

Egy épülő város tervekben és kivitelben

Séta Losonc épülő házai közt — Megjegyzések a városszépitök s az építőművészet feladatairól

Losonc, augusztus 27.

A lffkásmizériák kora a háború után kezdődött. Ha arra az egyszerű magyarázatra gondolunk a háborúk okát illclőleg, hogy azokra azért van szükség, mert a népség nagyon megszaporodott, akkor megelégedetten állapíthatjuk meg, hogy a háborúk — s igy ez, az elmúlt mostani is — tényleg elérték a kivánt célt: utánuk kevesebb az ember. Nem fér kétség hozzá, hogy a világégés jó pár százezer hősi halottja tetemesen csökkentette minden földrész lakóinak a számát. Mégsem férünk most sem egymástól. Egyetlen lehetséges magyarázatnak azt kéne elfogadnunk, hogy egyes vidékek elnéptelenedése okozza mások túlzsúfoltságát. Csakhogy a világ és az országok minden táján s e tájak legkisebb emberlakta helyein is a lakásínségre való hivatkozással kezdjek lázasan építkezni a háború után. Azt kell hinnünk, hogy az emberek a lövészárkokból hazajövet inkább és jobban akarnak lakni, tágasabban és szebben, mint a háború előtt. Mert ez a dolog nem tűr olyasfajta paradoxont, amilyent a múltkor hallottam s amely igy szólt: Azért van lakáshiány, mert a háború az emberiség számát nagyon megapasztotta. Hogyisne, hiszen eszerint a lakáshiányon azon az egyszerű módon lehelne segíteni, ha az emberiség számát okos népesedési eljárásokkal tetemesen megnövelnék.

Tréfát félretéve: uj építkezésekre szükség

van, mert mindenhol folynak ilyen uj építkezések, márpedig az ilyenfajta gazdasági eljárások még eszétvesztett korunkban is a gazdasági szükségesség előfeltételét kívánják. Egyébb okot íren is kell kutatnunk.

Szép tervek

Bizonyos, hogy a háború elolt, a szlovenezkói, akkor még felvidéki városok élete a gyarapodás jegyében folyt. Ez a jellege az itteni éleinek egy ilyen tipikus gyarapodó helyen, mint amilyen Losonc volt, könnyen kimutatható. A gyarapodás külső formája nagy mértékben az építkezések ■ ha a gyarapodás mértékét keressük, akkor az épületek szépségét, épitő-müvészeti értékét, szóval az eszíketikai szempontokat kell vizsgálnunk. Röviden: szép házakat csak mindenképpen jól- szituált, mindenképpen módos emberek építenek.

Rövid séta a régi Losoncon igazat ad ennek az állításnak. A szép városliget mellett közvetlenül a háború kitörése elölt felépült Ízléses tisztviselőtelepre kell gondolnunk. Azoknak az éveknek a stílusában nagyszámú családi ház épüli fel itt egy kertváros nagyszerű kontúrjait mutatva. Azóta azonban megáll itt minden, ez a telep nem fejlődik. Sőt hangulat és izlésrontó néhány újabb házjövevény emeli ki a régi terv jóságát, amit éppen ezek a házjövevények bm- talizálnak. Itt nem volna nehéz az eszthétikai követelményeket érvényesíteni. A városnak éppen elég negyede van, ahol egyszerű muukásházak képeznek egész utcákat.

Bizonyos, hogy régebben inkább meg volt a vágy az emberekben szép házakban lakni. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy mindenki magának épített. Egész csomó tervet olvasok, amelyek együttvéve aránylag rövid idő alatt egy szép város kepévé valósulhattak volna meg.

Nem lesz érdektelen egyet megemlíteni. A város fejlesztésében a Rakottyay-féle zománcedénygyár tulajdonosainak nagy szerepe van. Magának a hatalmas gyártelepnek a fejlesztése közben többször megnyilvánult téglahiány Rakottyay Györgyöt arra indította, hogy a város belső területén, a saját birtokán évi 5 millió darab termeléssel téglagyárat alapítson. Ez az iparfejlesztési rendszer nem is tévesztette el a hatását, mert más vállalatok is aránylagosan fejlődtek, sőt újabbak keletkeztek s ekkor a város munkásságának a megszaporodása lakáshiányt idézett elő. Rakottyay György ezt olyképpen hárította el, hogy egy lakásépítő vállalatot szervezett, megfelelő területei szerzett s azon körülbelül 80 házat épített fel. A lakásépítő vállalat 240.000 korona tőkével részvénytársasági formában működött, alapitő részvényesei Rakottyay György, Her- czog Ignác, Niernsee József, Wohl Rumi, Török Zoltán voltak.

Ez az egyik példa. Példa pedig ezért, mert ez az munkástelep ízléses tisztviselőlakások benyomását keltő házaival bizonyságot tesz arról, hogy az emberi lakások céljait szolgáló házak építésénél van egy eszthétikai minimum-követel- mény, amelynél alább nem illik házat építeni. A most épülő városnegyed — melyről alább lesz szó — ezen a határon alul marad.

A másik példát említeni is utópia. Ez igy

szól:

A város élénk ipari és kereskedelmi forgalma által idevonzc't idegenforgalom egyrészt, a város kulturális igényeinek régóta érezhető követelései másrészt, ugyancsak Rakottyay Gyulát egy másik terv elkészítésére ösztönözték:

A város középpontjában, a mai Masaryk, azelőtt Rákóczi-utca közepén megvette a 13.

számú házat oly célból, hogy azt lebontatva, a

Fő-utcából uj utcát vezessen a Siikey- és Jókai- utcákon át a vasúiig. Itt az óriási felszabadult területen ez az utca egy óriási térre bővült volna s ezen a következő épületek állottak volna: egy modern ' berendezésű nagyszil1!oda, a földszinten nagyszabású vendéglővel és kávéházzal, összefüggésben egy nagy vigadó-épülettel és kaszinó-helyiséggel. A tervezett téren épült volna fel az állandó színház is, 26 páhollyal, 447 ülő- és 280 állóhellyel, összesen 835 személy befogadására. Ugyancsak e téren épült volna egy artézi kuttal ellátandó modem gőz- és kádfürdő, télen-nyáron át használható nagy uszodával. Mindhárom épület 1,500.000 koronába került volna.

Ezeket a terveket azért említettük meg, hogy dokumentáljuk, miszerint nagyobbszabásu emberben mindig meg volt a törekvés arra, hogy környezetüket szépítsék, nagyítsák és közös öröm tárgyává tegyék. Ezeknek az épületeknek a külseje művészi szempontból sem hagyott volna kívánni valót maga után.

Lakások, vagy házak?!

Ibsen egyik drámájának korszerű szereplője mondja, hogy az emberek manapság csak házakat építenek, de nenr lakásokat. Ebben az első pillanatban erőszakol inak látszó mondásban azonban ott van egy nagy léleknek az az óhajtása, hogy a harmónia s a szépség érvényesüljön mindenhol, ahol csak érvényesülésre lehetőség van és ott van emellett az a megjegyzés is, hogy az emberi lakóházaknak azért kellene kívülről is szépeknek lenniük, mert ezek a foganna!, hogy „lakás“, „otthon", „családi fészek" az egész épületet elborító erővel kellene, hogy dokumentálód- janak, tehál. nemcsak belül, hanem kívül is.

Miéri tévesztik városaink építői ezeket szem elől? A mai élet sivárságát minek az uj épületekben is megörökíteni?

Egy idegen ur hívta fel Losonc most épülő uj negyedében ezekre a figyelmemet. Azl mondotta, hogy a szlovenszkói városok, amelyek pedig a múltban jellegzetesen szép és stílusos utcákat képeztek ki maguknak, most általában igy csinálják. Mintha a világháború barakk-stilust adott volna az építő művészetnek, amely stilus az amerikai egyszerűségre — ahol van még gondolat- uralta némi stilustörekvés — minden épitészet- történeti tanulságokat félredobva, határozott Ízléstelenségekkel dupláz rá.

Bizonyos, hogy naivság volna olyan gyönyörűen kiképezett, uj stílusú és művészi értékű házakra vágyakoznunk, amilyeneket Németországban vagy Csehországban építenek a magántőkék. Nálunk egyszerűen kezdenek hiányozni a magántőkék, amelyek magasabbrendii, például művészi szempontokra is oda tudnának áldozódni. Nekünk egyszerűen már csak fedél kell, amely alá bebújhassunk. Hogy az épület aztán kívülről régi vágású magtár vág}- gyárépület esztétikai értéké- vel egyenlő, azzal sem pénzünk, sem kedvünk törődni.

Lehetne másképpen! Minimális áldozattöbblet, gyakran csali kicsit több művészi érzék és az épülő ház már ízléses külsejű lehet, ha művészi még nem is. Hiszen a múltban sem pályáztunk Firenze dicsőségére, de most egyenesen a délamerikai lélektelen beton-városok nívójára szomjazunk, amely városokat két hét alatt építették a pénz számkivetettjei.

Az említett séta folyamán az újonnan épült városnegyedben egyetlen házat találtunk, amely nem a legteljesebb épitőmüvészeti nihilizmust revelálta, hanem amelyen a múlttal rendelkező emberi lélek nyomait is láttuk. A kis ház az építészet külföldi tapasztalatai alapján egy érdekes stilus jegyében épült és építője, Radványi Tibor mérnök, megmutatta vele, hogy „lakást" és nem egyszerűen „ház“-at épített. Milyen kirívó ez az épület a hideg, sőt fagyott külsejű uj emeletes bérházak között.

Mikor az ember kezd letenni arról, hogy széppé tegye a maga életét, akkor a hurkot dobta fel a saját nyakára. Nem kéne ennyire belenyugodnunk abba, hogy a föld siralomházzá s lelkünk a 9Íralomház lakójává vált.

Darkó István.

xx Kinek kell Kis Brehm? A földbirtokosnak, gazdának, erdésznek, madánkedvelőnek, vadásznak, állattenyésztőnek, tanárnak, egzótikus országok bámul ójának sfb. stb.

wb ea ■■ cbb aro ■■ ■■ imb aaa Stie eaa 63»f

A ml fegyvereink a legjobbak j

■ Kérje díjmentesen 20 oldalas, képes nagy ár- ■

I

* jegyzékünket. Használt fegyvereket javítunk és 3

t i< sr < I' ■ '. Részletfizetés. ||

L

f'il; Olmötí, Mnsarykuvo nim.

Augusztus Szombat

1 Elsejéig újítsa mes eizetését l

■rar..rra:rs>i x. T» MŰM,

Megnyugtató Rakovszky magyar belügyminiszter állapota. Kolozsvárról táviratozzak: Rakovszky Iván magyar belügyminiszter állapotában újabb jelentékeny javulás állott be. A trombus komplikációja megszűnt és mára már a nagybeteg közérzete általában jó. Fájdalmai csillapodtak, a lóz 37.8 fokra csökkent.

— Vollay Elemér lesz Krizskó szenátor utóda. Az elhunyt Krizskó Májúim szenátor helyébe Voilay Elemér érsekujvári tanfelügyelő, volt iglói m. kir. állami népiskolai igazgató és a forradalom után Igló volt polgármestere kerül a cseh agrárius párt listáján a szenátusba.

— Ki lesz Krompecher tanár utóda. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Krompecher tanár tragikus halálával, mint ismeretes, megüresedett a budapesti tudomány egyetem orvosi fakultásának II. számú kórbonctani tanszéke. Mértékadó helyen már is megindultak a kombinációk Krompecher helyének betöltésére. A legtöbb esélye Entz Béla dr.-nak, a volt pozsonyi, jelenlegi pécsi Erzsébet-egyetem nagyhírű patolögusának van, aki az elhunyt tudós iskolájából került ki. Mellette szóba kerülhet még Borsos Ferenc dr., a debreceni egyetem kórbonctani igazgatója.

— A prágai magyar újságírók szombaton este 6 órakor a Continental-kávéházban ülést tartanak. A kerületi elnökség a tagoknak teljes számban való, pontos megjelenését kéri.

— Ezüst lakodalom. Beregszászi tudósítónk jelenti: Szűcs György, a beregszászi ref. egyház kiváló orgonista-kántora augusztus

21-én ünnepelte meg nejével, született Eisele Júlia nyugalmazott állami tanítónővel házasságuk huszonötéves évfordulóját.

— Eljegyzési hir. Adler Paulust Nagytapolcsányból eljegyezte Sós Sándor dr. ügyvéd Újbányán. 5692

— A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának végrehajtó bizottsága augusztus 29-éu nem tart Prágában ülést. A szindikátus legutóbbi ungvári közgyűléséről a csehszlovákiai magyar lapokban megjelent kommünikének azon kitétele, hogy a szindikátus végrehajtóbizottsága legközelebbi ülését Prágában tartja, tévedésen alapul. A végrehajtó bizottság nem tart mostanában ülést.

— A komáromi zsidó hitközség rabbit választ.

Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi kongresszusi neológ hitközség rabbiválasziás előtt áll. Vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tart a hitközség, amely a kérdésben állást foglal. A hitközség, előző fiatal rabbiját, Wallenstein Zoltán dr.-t, az a megtiszteltetés érte, hogy ezelőtt két évvel á pécsi hitközség hívta meg, amely Magyarországnak Budapest után a legnagyobb hitközsége.

— Halálozás. Id. Huszár István kereskedelmi tanácsos, könyvkereskedő Nyitrán 82 éves korában meghalt. Ma temették el nagy részvéttel.

— Pozsonyiak a budapest kézművesipari tárlaton. Budapestről jelentik: A Kézművesipari Tárlat augusztus 28-án délelőtt 10 órakor nyílik meg a városligeti Iparcsarnokban a szokásos ünnepségek közöli. Vasárnap, augusztus 29-én este a bécsi hajóval érkeznek meg az első külföldi vendégek, körülbelül 150-en jönnek Pozsonyból, az ottani kereskedelmi kamara vezetésével. A vendégeket a bécsi hajónál a Kézművesipari Tárlat vezetősége ünnepélyesen fogadja, akik nemcsak a tárlatot fogják megtekinteni, hanem pár napig Magyarországon maradnak és az egyes ipartelepeket is meg fogják tekinteni.

— A magyarországi református lelkész- egyesület közgyűlése. Debrecenből jelentik: A szomszédos Hajdúböszörményben csütörtökön kezdődött meg a református lelkészek országos egyesületének tanácskozása. A kis hajduvárosba ez alkalommal az ország minden részéből többszáz főre tehető vendégsereg érkezett. Az idén ugyanis eltértek a régi szokásoktól s nem csupán a lelkészeket hívták meg az országos gyűlésre, hanem az egyházak világi vezetőit is. A lelkészegyesület hétfőn tartja közgyűlését, amelyen Baltazár Dezső dr. püspök mondja az elnöki megnyitó beszédet.

— Rádióhireket. hangversenyeké.', előadásokat, tőzsdejelentéseket és az összes lead ó-állomások műsorát csak akkor hallhatja tisztán és erősen, ha a mi rádiőalkatrészeinkel és rádiókészü,lékeinket használja. „TelpUtra", Olmiitz II. 5684