Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-26 / 193. (1231.) szám

Y926 augusztus 26, csütörtök. Az ultraviolett sugarak diadala az angolkóron Egy német orvos korszakalkotó felfedezése a rachitis kezelésében — Németországban be­vezetik a fénykezelést, mint a himlőoltást Berlin, augusztus 24. A nagyvárosok nyomortanyáinak egyik iegrémesebb gyermekbetegsége az angolkór, a raebitis. A gyermekekkel népes nagy bérka­szárnyák szüli udvarain szomorú látványt nyújt, amint a kicsinyek nyomorultul görbült tagjaikon vonszolják sápadt-sárga- testüket és szenvedőén élvezik a gondtalan gyermekjáté­kokat. Az orvostudomány hosszú évek során át szorgalmasan kereste és kutatta a módokat és eszközöket, miképpen lehetne e borzal­mas kór pusztításait — ba talán nem is egé­szen nullára lecsökkenteni, de legalább — a lehető minimális mértékig mérsékelni. Lap jelentések szerint Hulsindszky Kurt 'dr. charlottenburgi gyermekorvosnak kor­szakalkotó felfedezése: az angolkórnak ibo­lyántúli sugarakkal való terápiája módot nyújt most arra, hogy a gyermektársadalomnak ezt az ijesztő betegségét rövid hetek leforgása alatt teljes gyógyulásba hozza. Huldsinszky dr. még 1919-ben kezdte ta­nulmányozni az ultraibolya sugarak hatását az angolkórra. Már akkoriban fényes eredmé­nyeket ért el: négy angolkóros gyermeket rövid két hónap alatt teljesen kigyógyitott ez­zel a mesterséges napfénnyel. A gyógykeze­lés hatását és eredményeit röntgenfelvételek­kel ellenőrizte, amelyek kétséget kizáróan megmutatták a hiányos fejlődésü csontok el- meszesedését. A charlottenburgi orvosnak ezen eredményes kutatásait azóta mind több sikeres adattal beigazolták nemcsak Német­országban, de az egész világon s igy a mo­dern gyermekgyógyászat egyik igen fontos té­nyezője lett. Érdekes, hogy Huldsinszkyval egyidejű­leg Hesz Alfréd amerikai orvos is kísérlete­zett a rachtisnek ultraibolya sugarakkal való gyógykezelésével. Kísérletei azonban nem jártak a kellő eredménnyel, mert Hesz elmu­lasztotta a gyógyulási folyamatot röntgen- vizsgálatokkal ellenőrizni. Huldsinszky fénykezelésével nemcsak a rachitiszes csontgörbüléseket lehet úgyszól­ván abszolút biztonsággal megakadályozni, ha­nem a csecsemő felnevelésében és életben tartásában is jelentős sikereket jelent. Eddig ugyanis a rachitiszes csecsemők nagy része a szervezet csekély ellenállóképessége miatt különböző infekciók következtében pusztultak el. Ha meggondoljuk, hogy száz csecsemő kö­zül csaknem 90 többé-kevésbbé rachitiszes meg tudjuk érteni a Huldsinszky-féle fényke­zelés óriási fontosságát a csecsemőhalandóság ijesztő arányszámának csökkentése szempont­jából. Hulsindszky kutatásai és eddig kimutatott eredményei szereit nemcsak a rachitiszt le­het terápiával biztosan gyógyítani, hanem a gyakran halálos lefolyású rachitiszt kísérő gyermekgörcsökkel szemben is biztos gyógyi- tószer, a hatása az ediigi eredmények sze­rint gyorsabb, mint bármciy más eddig hasz­nálatban volt szernél. A berlini \árosi árva­házban az elmúlt három esztendőben a legna­gyobb sikerrel próbálták ki az ott elhelyezést nyert csecsemőknél Huldsinszky ultraibolya- fénykezelését. Az eredmény azt mutatta, hogy a gyermekek, akiket a tél folyamán sziszte­matikusan kezeltek Huldsinszky módszeré-' vei, teljesen felgyógyultak és ma már prak­tikus értelemben véve úgyszólván egyetlen rachitiszes gyermek sincs az intézetben. A rachitiszt eddig a hiányos táplálkozás következtében beálló betegségnek tekintet­ték. A kiesési betegségek, az úgynevezett avitaminózák csoportjába sorolták, amelybe a skorbut is tartozik, az a betegség, amely­nél a friss zöldségben és a nyers tejben fog­lalt tápanyag hiányzik. Éppen Huldsinszky ér­deme az, hogy felismerte ennek a teóriának tarthatatlanságát, amennyiben kimutatta, hogy az angolkór a fényhiány betegsége. Ez­zel magyarázza azt, hogy éppen a sötét, ned­ves tömeglakásokban és azokban, ahol ke­vés a napsütés, aránytalanul a legnagyobb a rachitiszes gyermekek száma. Viszont isme­retes, hogy a trópusi vidékeken úgyszólván is­meretlen ez a kór. Japánban is azóta lépett fel. nagyobb mértékben ez a betegség, amióta szokássá lett az európai ruházkodás és lakás­építés náluk. A fény hiánya tehát kétségte­lenül a legnagyobb mértékben elősegíti a rachitis kifejlődését. Huldsinszky rachitisellenes fénykezelése nemcsak az ultraibolyasugarakat bőven tar­talmazó kvarclámpákkal történhetik, hanem egyszerű szénivlámpávai is eszközölhető. A legbatásosabbak a rövid hullámhosszú ultra­ibolya sugarak. Emellett e sugarak hatása még a napsugár hatását is felülmúlja. Az igy kezelt gyermekek három hónap alktt gyó­gyultak meg, mig a pusztán napfénnyel ke­zeltek csak hat hónap után mutatták a gyó­gyulás tüneteit. Németországban Huldsinszky dr. köve­tőinek kezdeményezésére a rachitis ellenes mesterséges napfénykezelést épp oly általá­nosan kötelezővé akarják tenni, mint a him­lőoltást. Huldsinszky dr. rackitisterápiája a ta­tavalyi areachoni nemzetközi orvoskongresz- szuson is bő tárgyalás tárgyát képezte s an­nak eredményes hatásait számos nagyhírű an­gol, francia, olasz és amerikai orvos is beiga­zolta. A fénykezelés profilaktikus hatását is kimutatta Huldsinszky egy tanítványa, úgy­hogy e rettenetes gyermekkor pusztításai el­len a mai orvostudomány — mondhatni — teljesen vértezve van. Hulsindszky Kurt dr.-t a gyermekgyó­gyászat terén elért korszakalkotó sikeres mű­ködéséért a Heubner-dijjal tüntették ki, amely eddig csak három ízben került kiosztásra a pe- deatria legkiválóbb szaktudósai között. Leg­utóbb Degkwitz dr. tanár, a vörhenyszérum felfedezője kapta meg. Befejezi! a 65-lk német katolikus nagygyűlés Assisi sienl Ferasis és QSpres József emlékezetének Jegyében Marx kancellár a nagygyűlésen Boroszló, augusztus 25. A megszokott hatalmas keretek között gyűltek össze Bres- lauban a német katolikusok, hogy megtart­sák a három napos Katolikentag-ot, a német katolikusok nagy csapatszemléjét, amely ez alkalommal immár a hatvanötödik. Összegyűl­tek a német birodalom minden részéből, ahol csak diasporákban vannak és eljöttek a németül beszélő katolikusok máshonnan, még a távoli Amerikából is, hogy jelen le­gyenek ezen a hatalmas és külsőségeiben is impozáns manifesztáción és tanácskozáson. Breslau nem első ízben színhelye már a nagygyűlésnek és most is azért választották, mert hatalmas ünnepi termével alkalmas a sok ezer főnyi résztvevő befogadására. Bertram bíboros, Breslau hercegpüspöke nagy szeretettel hívta meg a vendégeket, akiknek sorát Pacelli berlini nuncius nyitotta meg. Megjelentek a német politikai élet összes katolikus vezető emberei is, közöttük maga a birodalmi kancellár, Marx is, aki többek kö­zött a katolikus isliolaegyesületeknek a kongresszus keretében tartott diszgyülésén nagyobb beszédet mondott és rámutatott an­nak szükségességére, hogy az alkotmány ál­tal követelményképpen felállított birodalmi iskolai törvényt meg kell teremteni, hogy ilyenmódon megalapozzák a rendet és békét az iskolaügyekben. A törvény célja és alapve­tő követelménye a lelkiismereti szabadság és a szülői jog félreérthetetlen elismerése. Ezen az alapon el kell jutni a megértéshez és az is­kolakérdés békés megoldásához A nagygyűlés nyilvános ülésein most is jelentős beszédek hangzanak el három napon keresztül. Két fő téma van: Assisi Szent Fe­renc és a nagy német publicista, Görres Jó- ízsef centenáriumának emlékezete, (amelyek átvonulnak a főbb beszédeken. Ezeknek a jegyében folyik le a nagygyűlés, amelynek keretében külön gyűléseket tartanak az ösz- szes nagy német katoliküs egyesületek. Boroszló, augusztus 25. Marx kancellár a Katolikus Németország Népegyesületének keddi ülésén nagy beszédet mondott az igazi demokráciáról. — Demokrácián igen gyakran a nagyobb jogok és szabadságok megszerzését értik, — mondotta — eltekintenek azonban attól, hogy az igazi demokrácia azoktól, akik az állampol­gár jogait és szabadságait megszegték, szigo­rú kötelességteljesitést is megkíván. Az állam nem valami idegen, a nép maga az ál­lam. A nép magatartásától függ az állam jó­léte s ezzel a népé is. Nem az államot fejlesz­ti s nem nemzeti érzésű az, aki a fennálló kor­mányhatalmat állandóan csak kritizálja, azon­ban mit sem tesz a íöldresujtott állam talpra- állitása érdekében. Minden nemzeti érzésű állampolgárnak az a kötelessége, hogy a nem­zeti és gazdasági életet uj virágzáshoz segít­se. Nem az a nemzeti, aki a fáradságosan felépített állami rendet zavarni és szétrombol­ni törekszik, hanem aki az alkotmányt tiszte­li és megvédi, bármiképen gondolkozzék is róla. Az államnak éppenugy, mint az egyén­nek joga van az önfentartásra. Legyünk bol­dogok és hálásak, hogy sikerült a német birodalom egysegét ab­ból a mély lehanyatlásból, melybe a vi­lágháború s a forradalom sodorták, meg­mentenünk. Hallatlan dolog volna, ha a német nép az igazi állami érzület hiányában maga akadá­lyozná meg állami és gazdasági életünk hely­reállítását. Boroszló, augusztus 25. Kedden estp a három napos katolikus nap befejeződött. Bert­ram kardinális rövid beszéddel zárta be az ünnepségeket és kiosztotta a pápai áldást. „A szlovenszkói magyar diákság szervezkedéséhez a kormány a legteljesebb szabadságot adja“ Krcsmár iskolaügyi miniszter fontos nyilatkozata — Újjáalakult a nemzetközi diákkongresszus el­nöksége — A MEFHOSz elnöke nyilatkozott a P. M. H.-nak a szlovenszkói magyar diákmozgalomról „A szlovenszkói magyar főiskolásoknak is bele kell kapcsolódnak a nemzetközi diákmozgalmakba*4 Prága, augusztus 25. (Kiküldött mumkatár-1 sunktól.) Tegnap folyt le a nemzetközi diákkon­gresszus legizgalmasabb ülése, amelyen a válasz­tások történtek meg. A választások ugyan nem hoztak nagy változást s az eddigi francia orientá­ció túlsúlya továbbra is megmarad. Elnökké újból a lengyel Balinskyt, a vRrsói polgármester fiát választották meg. társelnökké pedig Macadamst, az angol diákszövet­ség volt elnökét. Alelnökök lettek egy francia, egy dán, egy svéd és Palecsek, a csehszlovák diákszö­vetség külügyeinek vezetője, ő éppen a lelépő Deák Ferenc dr. helyébe került, akinek most járt le a kétéves mandátuma. Főtitkár az olasz Oráció lett, titkárok egy svájci és egy bolgáT. A központi iroda vezetője belga és a pénztáros egy skót. Magyarország most sem kapott helyett a végre­hajtó bizottságban. Fontos pontja volt a kongresszusnak Hollandia felvétele a szövetségbe, miután Hollandia is a mérsékelt irányzatot képviselő államok sorát fogja szaporítani. Bár a kis- és nagyantant, államok dele­gátusai mindent megtettek s akadályt akadályra halmoztak, csak hogy a mostani ülésen még meg ne történjék, épp Magyarország agitációjára a holland diák- szövetség mégis egyhangúlag felvételt nyert. Az európai államok közül Németországon kí­vül még mindig nem tagok: Norvégia, Portugália, Spanyol-, Török- és Görögország, amelyeknek be­szervezésére most kezdik majd meg az agitációt. * A Prager Tagblatt és a Národni Politika meg­emlékeztek a magyar delegáció egyik tagijának azon bejelentéséről, amely szerint a magyarországi főiskolások meleg figyelemmel kisérik a szloven- szkiói magyar főiskolai ifjúság törekvéseit és ér­deklődéssel várják azt, hogy kellő szervezettséggel mihamarabb bele is kapcsolódnak majd a nemzet­közi ifjúsági mozgalmakba. Megkértük vitéz Nagy Iván dr.-t, a MEFiHOSz elnökét, hogy nyilatkozzék arról a viszonyról, mely a két ország magyar diáksága között fennáll, ille­tőleg, amit eddig mindkét oldalról igen-igen el­hanyagoltak. — Nekem egy „mea culpá“-val kell kezdenem — mondotta a MEFiHOSz elnöke —, mert bizony eddig még nem kerestük a szlovenszkói ma­gyar főiskolai diáksággal a kapcsolatot. Mikor 1919-ben megalakítottuk a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségét, első dolgunk a messzebb külföld figyelmének felkeltése volt; először a svájci, angol, francia, holland diák­sággal iparkodtunk összeköttetéseket teremteni s igy valahogy átléptünk a szomszéd földeken és nem kerültünk össze az ott élő magyar diáksággal. — Hisz nehéz volt a helyzetünk ott is. Minde­nütt ellenünk kiépített akadályokba ütköztünk, de mondhatom, most már eltűnt a bizalmatlanság, amellyel bennünket eleinte sok helyütt fogadtak. Erre legjobb példa a csehszlovákiai nemzeti diák- szövetséggel való kordiális kapcsolataink, amelynek vezetői 1923-ban a Párádon tartott diákvilágkon­gresszuson és 1924-ben a diák külügyi hivatalok budapesti konferenciája alkalmával lent jártak Magyarországon. — A csehszlovák diákszövetségen kívül meg­kerestük még az érintkezési pontokat, az itteni német ifjúság szervezeteivel .is, amelyek különál­lóan alakították meg a maguk szövetségéi, de, saj­nos, nem volt. kapcsolatunk a magyar akadémiku­sokkal. Figyelemmel kisértük ugyan szervezkedé­süket de összeköttetést nem kerestünk velük. Lát­Magyar, román, angol stb. útlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg­hosszabbítását t előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. tűk, hogy a monarchia képének megváltozása után az újonnan alakult államokban meglehetős ideges­séggel néztek minden olyan mozgalmat, amely a kisebbségeket bármely szempontból tömöríteni kí­vánta. Gondoltuk, hogy csak kellemetlenségeket jelentett volna a szlovenszkói diákmozgalomra, ha mi iránta különösebb érdeklődést tanúsítunk. Hisz csak nemrégiben olvastuk, hogy egy ruszinszkói magyar diák egy évig volt vizsgálati fogságban, mert a MEFHOSz tagja volt! Annál nagyobb volt az örömünk, amikor most ideérkezve hallottuk, hogy nemrégiben egész sora alakult “meg a magyar akadémikusok egyesületeinek. — A nemzetközi diákkongresszus első napján az iskolaügyi minisztériumban rendezett estélyen alkalmam volt beszélgetni Krcsmár dr. iskola- ügyi miniszterrel, aki arról biztosított, hogy a kormány a legnagyobb szabadságot bizto­sítja a magyar diákság szervezkedése részére. Ezt annál örvendetesebb jelenségnek tartom, mert mindez ideig Romániában és Jugoszláviában nem, hogy megengedték volna, de ellenkezőleg egyene­sen megtiltották a magyar ifjúsági egyesületek alakítását. Reméljük, hogy a csehszlovák példa ösztönzést ad a másik két utódállam érthetetlen és kulturellenes magatartásának megváltoztatására is. — Amint a szlovenszkói magyar ifjúság szer­vezkedése befejeződik, legfőbb kötelességüknek tartanám, hogy kapcsolódjanak be minél szélesebb felületen a nemzetközi diákmozgalmakba. Az ifjúsági élet, a diákkongresszusok elődskolái a férfimunkának és előkészülés azokra a feladatok­ra, amelyeket az uj Európában nekünk kell meg­oldanunk. A fiatalság idealizmusa, lelkesülése az igazságért és minden nemes törekvésért, a szabad­ságmozgalmak iránt való rokonszenve, mind olyan tényezők, amelyek felkeltése révén a mai ifjúság barátokat tud szerezni a holnap mozgalmainak. A kis népeknek pedig nagy barátokra van szük­ségük. — Hiszem, hogy a szlovenszkói diákságnak a nemzetközi életbe való bekapcsolódása után nyí­lik majd allcaloip arra, hogy éppúgy, mint ahogy érintkezésbe kerülnek majd az angolokkal, fran­ciákkal, lengyelekkel, találkozni fognak velünk is az intemacionális fórumokon, ahol az ezeréves múlt emlékeivel a szivünkben fogunk majd egy­mással kezet fogni. Az uj kongrua: a lelkészek „keserű pilulá“-ja Prága, augusztus 25. A szlovenszkói magyar evangélikusok lapja, a lévai Evengélikus Lap legutóbbi száma „A keserű pilula** címen a következőket írja: „Jó, hogy nem egyszerre tudják meg lelkész- testvéreink a keserű, a szomorú valóságot. Az első az volt, hogy a kongrua lecsökkent a felére. Akkor azt mondták: A gyakorlatban még segíthetünk rajta. A jövedelmek felszámítása minimális lesz. Amit elveszítettünk a réven, megnyerjük a vámon. A törvény végrehajtásáig ebben még reményked­hettünk. Jöttek azonban uj problémák. A törvényt 1926 január 1-ével hajtják végre. De mi lesz akkor azokkal, akik nem kapnak kongraát az uj törvény értelmében? A biztatás az volt, hogy 1926 szeptember 1-vel történik az elszámolás s akik a múltra többet vet­tek fel, azoktól semmit sem követelnek vissza. De szeptember elsejétől csak azok kapnak kongruát, akik kötelezik magukat, hogy ha több előleget kapnának, akkor azt visszafizetik. A napokban az­tán megkaptuk a keserű pilulát, amely szerint: Nemcsak az összes további államsegélyfolyó- sitások, hanem az összes államsegélyek, ame­lyek 1926 január 1-től fizettettek ki, úgy fog­nak tekintetni, mint az uj kongruatörvény fieztérendezésére adott előlegek, melyek tehát az uj törvény szerint el lesznek számolva. Lelkésztestvérek, ez világos beszéd! Az uj kongruatörvény az államnak kevesebbe fog ke­rülni, mint a múltban került. Visszafizetések fe­jében is tetemes összeget kap. Ezért volt fontos a kongruatörvény végrehajtása 1926 január l-ével. S hogy a pilula még keserűbb ne legyen, számol­junk még azzal is, hogy a kamatok kamataival fog­juk ezeket az előlegeket, az államnak visszafizetni.*4 Izgalmas jelenetek Valentino ravatalánál Newyork, augusztus 25. Rudolf Valentino. a váratlanul elhunyt mozistar bebalzsamozott holttestének egy newyorki temetkezési intézet előcsarnokában való nyilvános felravatalozásánál izgalmas jelenetek játszódtak le. Az épület előtt összeütközésre került a sor a rendőrség és a ha­lottnéző közönség között, amelynek soraiban a nők^voltak többségben. Az utcát több, mint tíz­ezer ember lepte el, akik mind Valentino rava­tala elé akartak vonulni. A tömeg betörte a te­metkezési intézet előcsarnokának nagy üvegtáb­láját, amely darabokra tört és öt személyt sú­lyosabban, ölvent pedig könnyebben megsebesí­tett. A sebesültek között egy rendőr is van. Több asszonyt a mentők ájultan szállítottak el. A rendőrségnek csak nagy nehezen sikerült a ren­det helyreállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents