Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-24 / 191. (1229.) szám

fiedd, 1926 augusztus 24. 9 . ICöZ<£AZl>J>- gÁeT1 . Nemzetközi adósságproblémák Itta: Bombái Béla dr. Prága, augusztus 23. Egy téma, amely az évek óta folyó tár­gyalások által osak látszólag komp Ilkái ódott annyira, hogy az időközönként; a világsajtót átfutó cikkek, — bárha legnagyobb nevek viselői — L/loyd George, Keynes, Cassel, sir Joshua Stam tollából is erednek — nem talál­ják azt a megértést és érdeklődést, amelyet a probléma maga megérdemelne. Különösen meglepő ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a vi­lággazdaság és a valuták időközönkénti meg- rezgése és az addósság-, reparációs- és trans- fer kérdések között könnyen észrevehető összefüggés áll fenn. A prágai közgazdaságai hetilap a „Wirt- 6chaft“. ez évi augusztus 14-i számában Só­in oskeőy István dr. (Hága) egy rövid, alig négy hasábos cikkben megkísérli az európai adósságkomplexumot összefoglalni. A cikk bámulatos tömörsége miatt a laikus olvasó számára nehéz feladat. De tartalma nagyon felfokozza várakozásainkat azzal a munkával szemben, amelyet Somoskeöy dr. Bruxelles- ben és Hágában folytatott tanulmányai ered­ményéről kiadni szándékszik. A cikk gondolatmeneté a nagyon szem­léltetően alkalmazott statisztikai összehason- litások mellett a következő: Egy scliéma fel­állítása: Németország fizet reparációt az eu­rópai antantállamoknak, szóval: Francia-, Olaszországnak, Angliának, Belgiumnak, — az antantállamok viszont adósságtőkét és kamatokat Amerikának, nem lehetséges, mert az antantállamok szintén meglehetős komplikált adós-hitelező viszonyban állnak egymáshoz. Ha a kisebb kötelezettségektől eltekintünk, akkor megállapíthatjuk, hogv Európában nagy hitelező egyedül Anglia. "A többi antantállam Anglia adósa. (Francia- országnak csak Oroszországgal szemben van­nak nagy követelései.) Az európai államok egész törekvése eleinte arra irányult, hogy Amerikával el­ismertessék, hogy adósságaikat csak oly mér­tékben kötelesek fizetni, amely mértékben Csehszlovák részesedés a lengyel fakar- tellben? Lengyel részről a szlovenszkői fa- termelőket arra kérték fel, hogy egy meg- alakiitandó csehszlovák—lengyel fakartell ré­szére az összes csehszlovák fatermelőket meg­nyerjék. A kartell arra törekszik, hogy a külföldi piacokon jobb árakat érjen el és azokra a piacokra fekteti a fősulyt, amelye-1 ken jelenleg a csehszlovák és lengyel fake­reskedők versenyeznek. A kartellakció mö­gött a lengyel Országos Gazdasági Bank áll és hir szerint a kartell télire megkezdené működését. A belföldi fakörök nem hiszik, hogy a tárgyalások pozitív eredményre vezet­nének. Újból emelkedtek a nagykereskedelmi árak. Augusztus 1-ére a nagykereskedelem árai újból emelkedtek. Nemcsak az egyes árak, hanem az egész nívó emelkedett. Az index a háború előtti 948-as alapon júliusról augusztusra 963-ra emelkedett, aranyban szá­mítva 138.2—140 koronára. A két hónap egyenes összehasonlításánál ez 1.3 emelke­dést jelent. A német külkereskedelmi passzívum jú­liusban 125 millió márka. A német külkeres­kedelem júliusban is passzív volt. A behoza­tali többlet júliusban 125 millió aranymárkát tett ki és pedig a tiszta áruforgalomban 121 millió márkát, a júniusi 33 millióval szem­ben. Júniussal szemben a júliusi árubehoza­tal 150 millió márkával gyarapodott és ennél a behozatalnál 124 millió márka a behozott élelmiszerek és 25 millió a nyersanyagok és félig kész áruk értéke. Az erős élelmiszer­behozatalt az augusztus 1-ére bekövetkezendő vámemeléssel magyarázzák. A tiszta áruki­vitel 63 millió márkával gyarapodott, amiből 36 millió márka a nyersanyag és a félig kész áru és 31 millió a készáru. Az élelmi­szerkivitel 4 millió márkával csökkent. A stabilizáló mérlegek. A stabilizáló mérlegeket szabályozó kormányrendelet töb­bek közt a következő alapvető változtatásokat tartalmazza: Gépeket és más berendezéseket nem lehet a közönséges érték alapján érté­kelni, mint ahogy ezt régebben gondolták, ha­nem a reprodukáló érték szerint a tényleges koptatás levonásával, amely azonban nem le­het mérlegszerű leírás. Eme rendelkezés lé­nyege abban áll, hogy a vagyon egyes tár­gyainak értékelése nem történhetik az egész vállalat keretében, hanem minden egyes tárgy külön értékelendő. Az uj szabályozás értelmében továbbá a különleges leírások reparációs fizetések Németországtól be­folynak. Az északamerikai kongresszus minden ilyen törekvésnek elejét vette egy 1922-ben hozott törvénnyel, amely adósságkom­penzációt., beszámítást egyenesen eltiltott. Az azóta létrejött adósságrendezési szer­ződések, bármennyire is tekintettel voltak az egyes európai államok fizetésképességére, rendkívül nagy mértékben megterhelnék a budgétkét, ha az Amerikának fizetendő össze­geknek nem lenne a német reparációban ak­ti v ellentételük. Amerika akkor, amikor minden a répa- rációk és adósság közti kompenzációt kizárt, arra hivatkozott, hogy a versailles-i bé­keszerződést nem ratifikálta. Anglia ezt nem állíthatta és adósaival szemben részbeni en­gedékenységet tanúsított ebben az irányban, és csak annyiban igyekezett magát biztosíta­ni, hogy kikötötte, hogy az évi Németország- V behajtott reparációs fizetések és az antant adósai által teljesítendő fizetések összege kell hogy azt az összeget kitegyék, amellyel Anglia maga Amerikának tartozik. Amerika az európai államoknak nyújtott kölcsönt a háború folyamán polgáraitól vette fel; tekintettel arra, hogy az amerikai normá­lis budget amortizációra szánt összege mel­lett ez a belső adósság 30 éven belül tör­lesztve lesz, nem lehetetlen, hogy — hacsak előbb nem, — akkorra a nemzetközi adóssá­gok kérdése újból napirendre fog kerülni és könnyen meglehet, hogy végleges rendezést fog nyerni. Addig is kétes marad, vájjon Németor­szág a reparációs terheket viselni képes lesz-e, továbbá vájjon egyáltalában lehetsé­ges lesz-e ilyein óriási pénzmennyiségek ván­dorlását az egyik államból a másikba úgy ke­resztülvinni, hogy ne hasson katasztrófaképp az egyes államok valutájára. Én ebben az úgynevezett transzferproblémában látom a reparációs és adósságprobléma . legnagyobb nehézségeit. által létrejött tartalékalap fölött a vállalat már 15 év múlva szabadon rendelkezhet, míg az előző törvényjavaslat ezt nem enge­délyezte. A szeszfcgyasztás csökkenése Csehszlo­vákiában. A szeszfogyasztás a történelmi or­szágokban az utóbbi hónapokban állandóan i csökkent. A fogyasztás júliusban 9200 (tavaly 14.500) hektoliter volt, azaz 30 százalékkal kevesebb. A Szlovenszkóból érkező statiszti­kai jelentések ugyanezt mutatják. Szloven- szkón júliusban körülbelül 2000 hl-rel keve­sebb fogyott, mint tavaly júliusban (7600 hl. 5500-al szemben.) A következő időre a szesz- fogyasztás további csökkenésével számolnak és pedig a szeszadónak 280 koronára való fel­emelése miatt, ami azt eredményezte, hogy a kiskereskedelemben a szesz ára 38 korona helyett 40 korona. Csökkent az angol nyersvastermés. Lon­donból jelentik: Az angol nyersvastermelés júliusban 17.900 tonnát tett ki, a júniusi 41.800 és a tavaly júliusi 492.700 tonnával szemben. Az üzemben levő kohók száma júliusban 8 volt, mig júniusban 11. Júliusban 32.100 ton­na acélt gyártottak a júniusi 34.500 és a ta­valy júliusi 590.400 tonnával szemben. Hogy áll a nemzetközi vaskartell ügye? A berlini tőzsde a nagy fellendülés egyik im­pulzusát tudvalevőleg a nemzetközi acélszö­vetség (Internationale Rohstahlgemeinschaft) létesítésére irányuló tárgyalásokból merítette. A párisi tárgyalások egyelőre megszakadtak, de már ismerjük ennek az okát. Az egyik ne­hézség abban állott, hogy a francia és a belga nehéziparnak nincsen meg jelenleg az a szer­ve, amely a nemzetközi szövetkezés végrehaj­tója lenne, mig Németországban itt van ké­szen az acéltröszt. Továbbá a délfrancia vas­ipar, Schneider-Creuzot köré csoportosulva, nacionalisztikus velleitásokból kifolyólag még nem barátkozott meg a németekkel való szö­vetkezés gondolatával. Végül a belga müvek nagy része nincs megelégedve azokkal a kvótákkal, amelyeket a nemzetközi vaskar- tel keretében nekik szántak és ezért tagadták meg a hozzájárulást az egyességhez. Tudva­levőleg az osztrák Alpesi is készségét jelen­tette ki a csatlakozásra; e vállalat többsége jelenleg a német acéltröszt, a Vereinigte Stahi- werke kezében van. Az Alpesi felvételét azon­ban elhalasztották arra az időre, amikor meg­lesz a franciákkal és belgákkal való meg­egyezés. Ezek végleges válaszát szeptember közepére várják. Német körökben úgy hiszik, hogyha e terminuson túl tárgyalásokra is volna szükség, a nemzetközi kartel létrejötte bizonyosra vehető. Megkezdődtek a cukoripar kartelltárgya- lásai. Augusztus 19-én kezdődtek meg a cu­korgyárak és finomítók képviselőinek tár­gyalásai az uj kampányt illetőleg. A kartell azt célozza, hogy a belföldi cukorfogyasztás stabil legyen, illetve, hogy fennakadás ne áll­jon be. A cukorgazdaság eddig államilag kö­tött volt és a kartelllárgyalások ezért nehéz­ségekkel küzdenek meg. A „Tribuna“ jelen­tése szerint a tárgyalásokat szeptember első felében be fogják fejezni. A németek két és fél év óta több mint félmillárd dollár kölcsönt kaptak Ameriká­ból. Newyorkból jelentik: A Fináncé and In- vestmant Division kimutatása szerint 1926 első felében az Egyesült Államok piacain 578.5 millió dollár névértékű kölcsönkötvény került kibocsátásra, melyből effektive 429.6 millió dollárt folyósítottak. Ebből a pénzből egyedül a németeknek 159.7 millió dollárt adtak. A németek 1924 óta, amikor a Krupp- kölcsönt Newyorkban jelzésre bocsátották, több mint félmilliárd dollár kölcsönt kaptak Amerikából. Németországban beszüntetik a stabil dol­lárjegyzést. A Frankfurter Zeitung értesülése szerint a Birodalmi Bank a fennálló deviza­forgalmi korlátozások nagyarányú csökkenté­sét vette tervbe. A Birodalmi Bank igazgató­sága jelenleg abban a kérdésben folytat az ipar és a kereskedelem érdekképviseleteivel bizalmas megbeszéléseket, célszerű volna-e a dollárkifizetés 4.19—4.21 márkában megálla­pított stabil jegyzését megszüntetni és a dol­lár áralakulását a szabad piac irányítására bizni. A tanácskozások eddigi eredménye alapján a Frankfurter Zeitung véleménye sze­rint a stabil dollárjegvzést már a legközelebbi hetekben be fogják szüntetni és a dollárnak az alsó és a felső aranypont közötti ingadozá­sát a kereslet és a kínálat egymáshoz való aránya fogja irányítani. Múlt héten 11 millió részvény cserélt gaz­dát a newyovki tőzsdén. A newyorki tőzsdén a múlt hét közepén kisé ingadozott a tenden­cia. mert a Federal Reserve Bank félszáza­lékos rátaemelése meglepetést okozott és so­kan féltek, hogy az rossz hatással lesz az ér- tékpapirlombardra. Az aggodalmak azonban nem váltak be és már a bét utolsó napjaiban ismét igen szilárd volt a tőzsde. A szilárdság e héten is folytatódott. Az érdeklődés közép­pontjában változatlanul a General Motors ál­lanak, melyek a szombati 225-ös kurzus után újabb öt dolárral emelkedtek és a többi ve- zetőpapir is 4—8 dollárral drágult. A tőzsde múlt heti forgalma 10,930.000 darab részvény volt. Módosítják a magvar exportvisszatéritési rendeletet. Budapestről jelentik: A különbö­ző iparágak képviselői az exportvisszatérités- ről szóló rendelet ügyében értekezletre gyűl­tek össze. A gyárosok elsősorban azt a fonák­ságot tették szóvá, hogy a kikészitési eljárás ■ keretében exportált árucikkek nem tarthat­nak igényt a forgalmiadó megtérítésre. Elha­tározták, hogy kérni fogják a pénzügyminisz­tériumot, hogy a kikészitési eljárást export esetén terhelje meg előzetes forgalmi adóval, hogy ilyen módon a kész árucikk kivitelénél megtérüljön az egész forgalmi adó- Szóvátet- ték a rendeletnek bizonyos hiányosságait is, igv például a gumijátékok, kosáráruk, számos textilcikk nincsenek rajta az exportvisszaté- ritésre igényt tartó árucikkek listáján. A pénzügyminisztérium illetékes osztálya, érte­sülésünk szerint, Ígéretet tett, hogy a rende­letet a kívánságuknak megfelelően módosí­tani fogja. 4- Igen szilárd a prágai értéktőzsde. A szom­bati magánforgalom arra engedett következtetni, hogy a mai tőzsde szilárd irányzatú lesz. A két szünnap eredményeképpen a közönség részéről nagy vásárlási kedv mutatkozott. Ennek eredmé­nyeképpen már a tőzsde előtti üzlet is igen élénk volt és az árfolyamok emelkedtek. A tőzsde rég nem volt ilyen látogatott. Az első árfolyamjegyzé­sek a nagy üzlet miatt késlekedtek. A múlt héttel szemben majdnem az összes kezdőárfolyamok ma­gasabbak voltak. Az érdeklődés nemcsak a favori­zált arbitrázsértékekre irányult, hanem a mellék­értékekre is áthárult. Az emelkedő irányzat az összes kategóriánál egyöntetűen jelentkezett. Az első vásárlási megbízások ténylegesitése után az arbitrázsértékekben könnyed reakció állott be, amelyet azonban a tőzsde hamarosan leküzdött és tőzsdezárlatkor az összes értékpapírok megint ma­gasabb jegyzésüek voltak. Az árfolyamváltozás az egész vonalon poziliv volt és egyes papírok ugrás­szerűen emelkedtek, ami a nagy hossz idejére em­lékeztetett. A hosszhullám azonban csak az ipar- részvénypapirokra terjedt ki, mig a bankpiac Stag­náló volt. — Az ipari részvénypiacon csak Walter esett 10 koronával. — A montánpiacon emelked­tek: Nordbahn 85, Északoseh Szén 75, Berg és Hiit- ten 40, Dux—Bodenbaohi 25, Prágai Vas és Nyu- gatcseh Szén 10, Alpine 6, Krizsik 26, Danek és Poldi 16, Skoda 12 koronával. Brünnl Gépek tar­tottak. A cukorértékek közül Cseh Cukor 25, Scihoeller és Aussigi Finomító 20, Horváit Cukor 4 koronával emelkedett. A többi kategória közül emelkedtek: Első Pilseni 120, Cseh—Morva 55, Solo 25, Kolini Trágya 23, Aussigi Vegyi 22. Sel- lier 20, Tejipar 19, Kolini Szesz 12, Pozsonyi Ká­bel 10, Ringhoffer és Simmeringi 4, Imvald és Egyesült Villany 3 e$ Mewa - koronával. — A bankpiacon a bécsi címletek szilárdak voltak. Osz­trák Hitel 6, Bécsi Unió és Bankverem 5, Merkúr és Anglo 1 koronával emelkedtek. A hazat bank- értékek közül a Cseh Eszkompt 2 koronával emel­kedett. — A beruházási piacon igen csekély üzlet volt és az irányzat inkább lemorzsolódó. — Az exótapiacon a Steg-prioritások az üzlettel enség kö­vetkeztében szenvedtek és az általános irányzat, eső volt­+ A prágai devizapiac nem volt egységes. Pa­ris 1.50, Zürich 0.50, Milánó 1.25 koronát vesztett. Varsói kifizetés 1 koronával emelkedett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Októberi nyersárujegyzés Aussig loko és kikötő 170. + A prágai iatözsdén erős kínálat mutatko­zott puha és kemény gömbfában, fenyő- és komló­karóban. Ajánlottak puha tűzifát, fürészhulladékot, puha és kemény fűrészelt árut. — Kerestek: puha tűzifát, vágott tölgyfát. Elárvereztek 1800 ürméter tűzifát. — A legközelebbi tőzsdenap augusztus 30- án, a prágai mintavásár keretében lesz. + A pozsonyi terménytőzsde. Pozsonyi tudó­sitónk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén búzában és árpában az irányzat nem változott, rozsban viszont élénk kereslet mutatkozott. A kö­vetkező árakat jegyezték: Búza 210—215, rozs 150 —152, árpa 160—170, zab 150—155, tengeri 135— 140, borsó 150—165, lencse 180—230, fehér bab 130—140, hagyma 150—230, fokhagyma 750—850, ipari burgonya 28—30, OGG-buzaliszt 370—375, rozsliszt 290—295, rozsegyenliszt 235—240, köles­kása 240—255, korpa 85—87, takarmányliszt 110— 113, malátacsira 80 —90, zsupszalma 30—35, alom­szalma 13—14. 4- Szilárd a budapesti értéktőzsde. Az érték­papírok nagy részét már a szombati magánforga­lomban magasabban jegyezték. Ez az emelkedés kezdetben tartósabbnak mutatkozott, később azon­ban lanyhulás állott be, a tőzsdezárlat viszont megint szilárd volt, úgy, hogy a legtöbb papir nyereséggel hagyta el a piacot. A javulás a kulissz- ban átlag 15%-ot tett ki. A forgalom eleinte élénk volt, majd ellanyhult, tőzsdezárlatkor azonban megint igen élénk volt. Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jelentésében nem foglalt értékpapírok ai-folyama: Moktár 157, Pestszentlőrinci 35, Rész­vénysör 840, Féltén 1340 ezer magyar korona. 4* A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — lanyha volt. A következő árakat jegyez­ték: Tisza vidéki búza 362.50, rozs 230, tengeri 110, jóminőségü zab 220, repce 540 ezer magyar ko­rona. 4- Hosszirányzat a bécsi értéktőzsdén. Belföl­di, valamint prágai és budapesti fedezetek folytán a kontermin hosszirányzatot idézett elő a tőzsdén. Nyereségrealizációk következtében néhány kulissz- érték árfolyama később gyöngült és az üzlet nyu- godtabb lett, de a szilárd irányzat nem ment ve­szendőbe. Járadékok a Szilárd irányzat következ­tében javultak. A korlát is szilárd volt és egyes értékek emelkedtek. Az osztrák iparrészvények iránt érdeklődés mutatkozott. 4* Gyengült a berlini értéktőzsde. Egyes rea­lizációs törekvések már tőzsdekezdetkor bank- és hajózási papíroknál 1—2%-os árfolyamcsökkenést idéztek elő. A csökkenő irányzatot a júliusi ked­vezőtlen kereskedelmi mérleggel és az augusztus 1-én életbelépő magasabb vámokkal magyarázzák. A csökkenés legerősebben azoknál a papíroknál mutatkozott, amelyek eddig emelkedtek. Az átlagos csökkenés 4—7%-os volt. Káliréiszvények 2%-kal emelkedtek, de később megint gyengültek. A tőzs­de érdeklődése az acélrészvények tőzsdei beveze­tése felé fordult, de mivel nem érkezett be ele­gendő vásárlási megbízatás, kételkednek abban, hogy a jegyzés meg fog történni. Járadékok nem változtak, úgyszintén a pénzpiacon sem történt változás. 4- A berlini terménytőzsdén ma szilárd irány­zat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Bi­rodalmi búza 271—276, rozs 205—211, árpa 197— 202, zab 179—191, tengeri-176—182, búzaliszt 38— 40.50, rozsliszt 29—30.50, rozskorpa 11.40, búza- korpa 10.25, Viktória-borsó 34—44, kis ehető bor­só 35, bükköny 30—33, repcepogácsa 14.20, len­pogácsa 14.20. - • A prágai tőzsde deviza jegyzései: Augusztus 23. Augusztus 20. Pénz Áru Pénz Ára Amsterdam . . 1355.- 1361.— 1355.25 13C1 25 Berlin ................80.Ü62 807.62 803 62 V. £0762'/, Zü rich................ 652.- 655.- 652 25* 665.25 Os lofChristiania) 740.— 743__ 741.50 744.£0 Ko pcnbngen . . 897.— 901.— 898Í— 9(2. Stockholm . . . 903,62 907.62 903.62'/, Mailand .... 109.05 110,45 110.30 lU.7u Paris ...... 96.30 97.70 94.80 96.20 6ondon .... 163.82'/, 165.02'/, 163.90 165.10 New York Cablo 33.70 34.— 33.70 84.­Brüssel .... 93 05 94.45 92.05 97.45 Madrid. .... 519.50 522.50 518,- tll.—­Belgrad .... 59.4?% 59.97'/, 6947 59.99 Sofia.................... 24.40 24.70 24.40 24.70 Ko Dstantinopel 18.92'/, 19.32'/, 18.92'7 1932 % Wion................ 476.70 479.70 476.75 ‘ 4,: 76 Wa rschau . . . 371.50 377.50 370.50 5 7. 50 Budapest. . . . 4.69.1% 4.79.1% 4.69.2 479.2;! Bueuos Aires , 1359.50 1365.50 1361.- 18c7. —l Helsingfors . . 85.— 85.50 84.75 £5 25' Riga.................... 646.50 649.50 646.50 tüfi.bC1 Ri o de Janeiro. 518.50 521.50 518.50 621.50* Montevideo , . 34.50 34.90 34.50 £ ;.9Cil Alexandria. . . 170.30 171.70 170.30 171.70 Athén ..... 37.20 37 80 37.20 3/.80 Bukarest .... 15.75'/, 16,15 15.70 16.10 Kowdo................ 332,- 334,- 332.— 384.-' Li ssabon .... 173.80 17a.20 173.90 175 2Cl RcvaL................ 9.15 9.85 9.15 íh35> Mo ntreal. ... 33.75 34 05 83.75 54 05' Prága, augusztus 23. Valuták: Holland 135J német 801.12 belga 92.30 svájci 650.50 norvég 738.50 dán 893 angol 163.45 spanyol 518.50 olasz 112.80 amerikai 33.45 francia 98.30 svéd 901 jugo­szláv 59.17.50 magyar 4.67K román 15.55 lengyel 372.50 osztrák 474.50.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents