Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-22 / 190. (1228.) szám

2 ^s<saiy^A<sVJÖ».-HimíAi!> Vasárnap, 1926 augusztus 22. a magyar főiskolások országos kongresszusra készölnek Jörő hónapban alakul meg Lírán az országos szövetség — A garantvölgyi diákok előkészítő munkája Léva, augusztus 21, (Saját tudósítónktól.) A magyar jövő le­téteményesei: a csehszlovákiai magyar főis­kolai hallgatók országos kongresszusra ké­szülnek. Az országos szervezkedés lobogóját a garamvölgyi főiskolások bontották ki, Léva városában husvétkor és az országos kongresz- szust is itt fogják megtartani, kikkor alakítják meg a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Szövetségét­Ez a megmozdulás nagy visszhangot kel­tett az egész köztársaság magyar diákseregé­ben. De rajtuk kívül az egész szlovenszkói magyar értelmiség is megértő meleg érdek­lődéssel figyeli a jövendő magyar intellektu- ellek elhatározó és öntudatos gondolkozására valló lépését, mely közvetlenül nem csupán csak az egyetemi városokban tanuló főiskolá­sok szociális helyzetének javítását, de kultu­rális életét is hivatva van jelentőségre emel­ni, tovább pedig tagadhatatlanul mély befo­lyást fog gyakorolni idővel az egész szloven­szkói magyarság életének és sorsának alaku­lására is. Hiszen közgazdaságunk, kultúránk és politikánk irányításában reájuk, mint Szlo- venszkó jövendő magyar értelmiségére sú­lyosan komoly feladatok várnak, melyekre tudatosan készülni kell. A szlovenszkói ma­gyarság előtt nem lehet közönyös az ifjúság lelki világának alakulása sem s ebből a szem­pontból is nagy figyelmet kell áldozni a főis­kolások országos megmozdulásának, mely fe­lekezeti és politikai különbség nélkül gyűjti lobogója alá a köztársaság különböző városai­ban elszórtan élő diákságot, mely a magyar kisebbségi sorssal terhelten küzd a diplomá­ért, melytől kenyerét és jövőjét várja ebben az országban. A Garamvölgvi Főiskolások Szövetsége már nagy lelkesedéssel készíti elő Léván a kongresszust. Védnökökül fogja felkérni Szlo- venszkó magyar kulturális és politikai életé­nek számos vezető férfiát, inig a helyi véd­nökségre a lévai összes társadalmi egyesüle­tek vezetőit igyekszik megnyerni. Tekintve az országos jelentőségű célt és feladatot, a rendezőség bízik benne, hogy a kérelmet szí­vesen fogják teljesíteni. A kongresszus szeptember 6 és 7-én lesz. amikor is az első napon fogják megbeszélni a magyar diákság országos ügyeit és aka­démia keretében beszédeket fognak mon­dani a diákság ügyeivel foglalkozó vezető férfiak. Másnap délelőtt lesz az alakuló gyű­lés, délután az alosztályok megalakítása, a ter­vek és indítványok tárgyalása, valamint a programbeszédelc elmondása. Este pedig tánc* vigalom fejezi be a kongresszust. Léva magyar közönsége ünneppé avatja a szlovenszkói magyar diákság nagy napját, mikor minden főiskolás karját összekap­csolva, szép magyar'célok fele indul el ebből a városból a Szlovenszkói Magyar Főiskolások Országos Szövetsége. „Ragadjatok fegyvert s szabadítsál®!* mes as emberiséget a német-magyar bolsevista démontól!" ■Sasi* fSawor, a prágai rgpSrsflró uj vifágkábO" ruvel afcarja eltörölni Masyarersságo* és Ausztriát Európa térftép&rdfi — MulaSteíöan sxesrény tanácsok a nagy — és kisállta mtnalc — „Ctsitszioyákiátél függ iwrépa sq^ss64 Prága, augusztus 21. A mai zilált és eléggé puskaporos atmoszféra rendkívül alkalmas arra, hogy hatalomra vágyók, titkos napóleonok szóhoz jussanak. Az emberek máskor nem sokat törődnek ezekkel az eddig tel­jesen ismeretlen konjunktúra lovagokkal, akik ép­pen ezt a végnélküld bizonytalanságot használják föl arra, hogy a nagy nyilvánosságot foglalkoztas­sák jelentéktelenségükkel. Rophatok és uj heti­lapok egész sora jelenik meg most Prágában. S ezek az ismeretlenség homályából előbujt „lova­gok" nemcsak leleplezéseket hoznak belföldi poli­tikusokról, vezérkari főnökökről, hanem nagyzási hóbortjukban nincs kisebb igényük, mint hogy „szerény tanácsok“-at osztogassanak a nagy- és kisálltául államainak is. Egy ilyen röp iratot fog a Morgen hétfői száma is ismertetni s a lap beleegyezésével a cikk ma­gyar fordítását a következőkben már most közöl­tjük: „Egyik konferencia követi a marikat. Svájcnak és a Riviérának már egyetlen sarka sincsen, ahol valami népszövetségi, vagy más konferenciát nem tartottak volna. Coudenhouve-Kalergi riadót fuj Páneurópáért, Tagore ritmikus prózában hirdeti a békét. Az eszperantó- és idő-nyelvek egyre jobban terjednek, de nálunk még mindig csak egyenlőtlen­ség, gyűlölet és ellenségeskedés tapasztalható. Pe­dig a nép erre nem is gondolna! A Hiíler-mozga- lom, vagy a fascizimis valósággal csak kismiska Csehszlovákia legújabb „irodalmi" termékeihez képest. E napokban egy Hybemska-utcai. könyvki­adóban megjelent egy uj röpirat Jan Bavor tollá­ból. A brosúra cinre: „Ceskoslovensko v sázce" (Csehszlovákia, mint betét). S abban szószerint eze­ket a kitételeket olvashatjuk: Kern tudok haügathi és lelkiirmeraíam szaiát sem tudom hallgatásra kényszeríteni s azokhoz kiáltok, akik tudatában vannak annak, hogy mi­lyen veszély fenyeget Németország és annak uszá­lyát hordozó inás országok részéről. Figyelmezte­tésem elsősorban azoknak szól, akiket legkönnyeb­ben érhet ei a veszély és pedig Franciaországnak, Lengyelországnak és a, kisanfant államainak. Hagyjatok föl a paktumokkal, hagyjatok föl a jegyzékekkel, szakítsátok meg a konferenciákat, eílenségeteitekke] ne kössetek békét, mert az az ő szemükben csak papireafat lesz, hanem üzenjetek nekik háborút! Mozgósítsatok mindent és mindenkit, akit csak le­het és dobjátok tűzbe minden erőtöket az emberi­ség és civilizáció ellenségei ellen. Az emberiség ne­vében, a tartós béke és a nemzetek jövendő bol­dogsága érdekében fogjatok fegyvert s szabadít­sátok meg az emberiséget a német—magyar—bol­sevista démontól! Kikoriilheti-e a világ a legtragikusabb és leg­véresebb háborút, amely biztosan elkövetkezik, he a nómét-bolsevista gazok nyakát ki nem tekerjük? Ha azt akarjátok, hogy a földön ismét béke ural­kodjon s a nemzetek munkájukat ismét a jólétre és megelégedésre fordítsák, akkor ne késlekedje­tek és üsselek szót! Bavor ur mindehhez még egy mesés progra­mot is mellékel és pedig: 1. Ausztria és Magyarországnak egyszersmin- denkorra el kell tűnnie Európa térképéről. 2. Németországra bilincseket kel! rakni, ame­lyek hosszú időre megakadályozzák őt abban, hogy erőszakos pángermán politikájával nyugtalaníthas­sa a világot. Továbbá nemzetközivé kell tenni az Elba fo­lyót környékével együtt, természetesen csak — Németország területén. Oroszországot meg kell sza­bad iíani az idegen vérszipolyozóktól. Román-szláv Európát kell kiépíteni! Azonban Bavor ur még ezzel sem elégszik meg, Frsemysl, Ottokár és Zsizska szellemei! idéz­ve, egész Európa sorsát Csehszlovákiától teszi füg­gővé és nagy optimizmussá) Így fejezi be remek­művét: v i „Miénk a jövő!4 SCHÖFFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY I. Délután öt óra volt. Ragyogó szép má­jusi idő. A dunaparti gesztenyéink boldogan mutogatták fehér és rózsaszínű gyertyaos- káikat, most, hogy elment róluk a déli bá- gyasztó napfény, szinte kitárultak a levegő­ben, az ágaikkal mintha nyújtóztak volna és horzongva tűrték a könnyű tavaszi szél simo- gatását. Az égen fehér felhőcskék játszottak bujósdit, a Dunán víg élet volt, a kis hajók mintha kergetőztek volna, nagy lomha teher­szállítók kedélyesen terpeszkedtek el a vizen uszályaikkal, melyekről vidám kurjantásokat hallattak a . matrózok. Jókedv, megelégedett­ség, békés jóakarat volt a levegőben, mintha lehetetlen lelt volna másnak, mint boldognak lenni ezen a gyönyörű napon. Elza olyan jól érezte magát, mint már nagyon régóta nem. A csöndes budai Duna- partou nem járt jóformán senki, a padok üresen kínálkoztak, csak az egyiken kupor­gott valami öreg koldusasszony, csámcsogva, élvezve iszogatta a kávécskáját egy nagy ínázos csuporból. Elza asszony odavetett neki egy szokatlanul nagy pénzdarabot, mire az öreg hálásan rámosolygott és valami imád­ságot mormogott. Kedvesnek, rokonszenves­nek találta Elza asszony, pedig máskor ir­tózni szokott az ilyenforma népségtől. Ked­vesnek, rokonszenvesnek talált mindent, a gesztenyefákat, a Dunát, a pesti partról ido- ósiHogó házakat. Máskor soha se figyelt rá­juk, évek óta mindennap megtette ezt a du- napnrli séiát, unta, ügyet se vetett rá, most lijra felfedezte szépségét. Nagy jóérzés volt a szivében. Érezte magáról, hogy szép, friss, fiatal, elegáns. Először volt rajta az uj szürke kosztüm, ma hozta haza a varrónő, pompásan sikerült, ahogyan évek óta nem sikerült ru­hája. Uj volt a kalapja, a cipője, harisnyája, mindene uj és kedvére való. Még fehérneműt is supa újdonatúját vett fel. Kellemesen érezte testén a finom batiszt simogatását. Azt a megelégedést érezte, amelyet csinos, fiatal, közepes sorsú asszonyok szoktak érezni, ha szokatlanul jó, minden részletében kifogás­talan öltözékben mutogathatják magukat. Mari, a mindenesleány azt mnodta neki, mi­kor elment hazulról: — Nohát, most igazán elmehet gróf író­nak a nagyságos aszóny ... Ezen most is mosolygott. Aztán azt gon­dolta, elsején igazán fel kell emelni a Mari fizetését. A szomszéd cégvezetőim máris emelt. Ez a gondolata is elröppent a többivel, tulajdonképpen nem is gondolt semmit, csak élvezte a jó érzését, a tavaszt, a saját szép­ségét s fiatalságát. Úgy érezte magát, mintha fiatal lány volna, friss, gondtalan, reményke­dő, mintha az uj ruhákkal, az enyhén hűvös- kés levegővel visszakapta volna a hamvas szüzességét. Aztán a társaságra gondolt, amely a budai kioszkban várja, az urára, meg a két barátjára: a csinos, mindig nagyon nett tanárra, meg a mérnökre. Meg lesznek iepetve, örülni fognak, büszkék lesznek rá. A mérnök majd meg fogja a férj vállát és újra elmondja: — Kár is ilyen mockának ilyen pompás asszony. A férje széles, kövér mosollyal felel:-- Kaparj kurta, neked is lesz. Tudta, hogy igy lesz, ismerte a három L... minden kedélyeskedését, minden tré­fáját, máskor unta is őket, most előre örült | | nekik, a meglepetésüknek, a büszkélkedé- süknek, önmagának. Mindennek örült, mert csak örülni tudott. A megállónál egy nyúlánk, barna arcú, nagyon elegáns szürkeruhás férfi ugrott le a villamosról. Elza megdöbbent érzéssel érez­te, hogy miatta ugrott le. Meggyorsította a lépéseit, inkább öszRönszerüen, mint tudato­san. A férfi csakugyan egyenesen utána ment, néhány lépésnyire követte, aztán mellé lépett. •— Bocsásson meg, nagyságos asszonyom, ha e szokatlan módon ... Bélteky Kálmán va­gyok ... Elza megállt és szigorúan nézte végig a férfit. — Mit kivan tőlem? — kérdezte hideg hangon. De belül óriási izgalmat érzett, amelytől megremegtek a belső szervei. Más­kor elég nyugodtan szokta az ilyen utcai mo- lesztáiásokat kivédeni, meg volt rá a sztereo­tip technikája, mert valahogy minduntalan megszól Ugatták ismeretlen férfiak. Most alig bir annyira uralkodni magán, hogy ezt a technikát alkalmazni tudja. A férfi is zavar­ba jött kissé. — Nem kivánok én semmit — mondta elmosolyodva. — Azaz, hogy magam sem tu­dom. Ismerni akarom a nagyságos asszonyt. — Nem ismerkedem az utcán, — felelt El­za hidegen és tovább akart menni.-- Bocsásson meg, nagyságos asszony, tudom, vakmerőség tőlem. De már rég figye­lem a nagyságos asszonyt, hetek óta, észre­vétlenül, próbáltam rendes módon, sehogy sem sikerült... Már nem bírtam megállni, hogy most megláttam ... Elza most már nyugodtább. volt, fölény­ben érezte magát. Fagyosan mondta, végle­ges elintézéssel: A Morgen munkatársa ehhez hozzáfűzi: — Tudom, hogy ponyvairodalomra is szükség van, legalább is egyelőre! De: vájjon nem kell-e nekünk, mint egy konszolidált állam polgárainak, akármilyen anyanyelvet is beszélünk, őrt álla­mink? Elvitathatja-e től#rik valaki a tárgyilagos kritika jogát? Mint az igazi kulturért&kek harco­sai fentartás nélkül állíthatjuk, hogy ilyen ponyva­müvek szerzői, kiadói és terjesztői saját nemzetük és országuk sírásói, akik a zavarosban akarnak Halászni. Ezek szégyenfoltok, akik ellen a rend­törvény alapján kellene kíméletlenül eljárni! Az ilyen írásművek egy nívón állanak a pogromra való uszítással. Ezek azok az apró szikrák, ame­lyektől a puskaporos hordó könnyen meggyullad­hat és azt a világégést idézheti elő, amely min­dent megsemmisít és eltipor! — Nem politizálok — fejezi be a Morgen cikk­írója —, hanem a rend őreihez kiáltok: „Caveant consules, ne quid rés publica detrimenti eapraí!“ A kommunisták uj akciója Sziovenszkón A Národni Listy jelenti Pozsonyból: Á szlovenszkói kommujjis-tapárt az utóbbi idő­ben a hatóságok jóvoltából sorozatos agiíá- ciós gyűléseket rendez, ezzel a prograrnjél­sz óv al: A muakásdiktaturáért és a milKa- rizmus eltávolításáért. A kommunista cserké­szeket és rohamszázadokat is erősen szerve­zik. Szlovenszkó belpolitikai élete tehát újból komoly események előtt áll. Rázusék a magyarokkal és németekkel akarnak együttdolgozni? A légionárius Národni Osvobozeni irja: A szlovák nemzeti pártiak erősen szocialista- ellenes szellemiben Ítélik meg a belpolitikai helyzetet. Lapjukban arra a következtetésre jutnak, hogy az első feladat egy polgári koa­líció létrehozása a németek és magyarok be­vonásával és szakítani kell a szocialista pár­tokkal való koalíció gondolatával, mert ezek a pártok gyűlölt ellenségei a szlovák kérdés­nek s az ő befolyásuk mellett a polgári pár­tok tehetetlenségre vannak kárhoztatva. — Szüllő Géza és Flachbarth Ernő el­utaztak Genfbe. Szüllő Géza dr. nemzetgyű­lési képviselő, a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga diszelnöke és Flachbarth Ernő dr., a liga ügyvezető igaz­gatója ma elutaztak Genfbe, ahol a ceebazlo- vákiai magyarság képviseletében ré.sztvesz- nek az európai nemzeti kisebbségek második nemzetközi kongresszusán. — Mondtam már, velem igy nem lehet. Kérem, hagyjon békében. Tovább indult az utján. A férfi megállt, néhány pillanatig habozva nézett utána, az­tán lassan elindult ellenkező irányban. Elza izgatottan ment tovább. Izgalma most már nem is volt olyan kellemetlen. Volt benne valami öröm, diadalérzés, mintha na­gyon őszinte bókot mondtak volna neki. Ez az ismeretlen férfi vakmerő volt, de nem volt ellenszenves. A beszédmódja, a mozdulata úriemberre vallott. A tartása, egész valója sportokon kifejlesztett fizikumot árult el, minden ruhadarabja kifogástalanul elegáns volt, legjobb anyagból, legjobb műhelyekből. Az egész emberen meglátszott, hogy maga­sabb társadalmi osztályból való, sokkal jobb a tónusa, a kultúrája, mint azoké a férfiaké, akik Elza társaságában meg szoktak fordulni. A hangja különösen rokonszenves volt, me­leg, kellemes, — ez az ember bizonyosan szépen tud beszélni a nőkhöz, simogatja őket szavakkal, de erős is tud lenni, parancsolni nekik. Elza halk sajnálkozást érzett: mért nem rendes, az úri formáknak megfelelő mó­don került elébe. Olyan körből való, melynek nincs semmi érintkezése az ő körével, ez a baj. Egy kis elégedetlenséget érzett amiatt a társadalmi helyzet miatt, melybe férje, a közepes irodaju ügyvéd juttatta. Az elöUA jóérzésének, nyugodt derűjének vége volt, most gondolatok támadtak agyában, amelye­ket nem tudott visszaszorítani, nyugtalan.•ág fogta el, összehasonlításokat tett, amelyeket nem akart tenni. Az uj ruhájában, la fogé Gá­lán megjelenésében való öröme is elszállt, most már nem a térje meg a tanár, meg a int ii.öle szempontjából nézte magát, hanem a Bélteky szempontjából és sokkal kevésbé veit megelégedve. (Folytatjuk.) Onr» AL n* ~c c "Lc ' í* arra’ hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz- j Ak I.í,.ttudomást!, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGIV1ÁND! keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos [GRANDI keserűviz elegendő, j Kapialó ki^é^^agy üvegben. SzétkgMód helyt Igruár.di ktseribrtz foiu-áarrJfoliat Kczafl'-pm. Árjegyzék isméMadóUr.ak kivánalra bérnretAvc^j

Next

/
Thumbnails
Contents