Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-21 / 189. (1227.) szám
Szombat, 1926 augusztus 21. k hírlap A beregszászi hegyközségek akciója a borhamisítások ellen A borszövetkezet törvénytervezetét fölte ijesztik a földművelésügyi miiniszterhez — A P. M. H. tudósítójától — Beregszász, augusztus 20. A beregszászi három, valamint a beregardói és nagymuzsalyi hegyközségek most tartották meg a városháza nagytermében az elburjánzott borhamisítások megakadályozására irányuló ankétjüket. A városháza nagyterme zsúfolásig megtelt Beregszász és vidéke bortermelőivel és borkereskedőivel s a tárgyilagos tanácskozások eredményeképpen meg van a kilátás arra, hogy a beregszászi borpiac ismét visszanyeri régi, minden kétséget kizáró jóhirnevét. A közgyűlést Horváth Miklós elnök nyitja meg, aki néhány szóval vázolja a beregszászi bortermelők kétségbeejtő helyzetét, akiket néhány lelkiismeretlen hamisító üzeknei úgy erkölcsileg, mint anyagilag úgyszólván lehetetlenné tettek a külföldi borpiac előtt. Indítványozza, hogy minden hegyközség szavazzon meg kát. holdanként bizonyos összeget, amelyből a védekezés célját szolgáló kiadásokat fedezik és jutalmat adnak a manipulációk felderitőinek. Erre a célra kát. holdankint 10 lcoroüát javasol, mig a kisgazdák öl után fizetnének. Fábry Tivadar kéri, hogy az összeget a rendes hegyközségi járulékkal fizessék, de külön bárcán. A három hegyközség szavazás utján elfogadja az ajánlatot. Horváth Miklós elnök ezekután felolvastatja a borszövetkezetnek a földmiveléstigyi minisztériumhoz és a többi illetékes hatóságokhoz az uj bortörvény tervezete tárgyában készített következő határozati javaslatát: „A büntető határozatok tekintetében az a nézet alakult ki, hogy az érvényben lévő enyhe rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy a hamisításoknak a mai gazdasági és morális viszonyok között elejét vegyék. Különösen nagyon támadható az érvényben lévő- törvénynek az az álláspontja, amely ezt a deliktumot tekintet nélkül az összegre és az esetleg okozott kárra, kihágásnak minősiti. Mert mig az az egyén, aki a gazdasági élet bármely terén embertársát pár korona erejéig megcsalja, csalás vétségét, illetve bűntettét követi el, addig az a borhamisitó, aki a legdurvább nyerészkedési célzattal, egész vagyont kitévő összegek erejéig állít elő műbőrt és ezzel embertársát megkárosítja, ■tévedésbe ejti, esetleg egész borvidékeket, tehát tízezrek exlszteneiáját aláássa, néhány korona erejéig szabadul a következményektől. A törvény ezen rendelkezése és felfogása a leglelketlenebb manipulációt, a borhamisítást, igen biztos és kis rizikójú üzletággá teszi. Az értekezlet tehát ketté kivánná osztani a deliktumot. Az az egyén ugyanis, aki a meglévő természetes bort a törvényes rendelkezések ellenére meg nem engedett eszközök, vagy e megengedett eszközök meg nem engedett mértékben való hozzáadásával manipulálja, kihágást követ el, viszont az, aki mesterséges bort állít elő, csalás bűntettét követi el. A § változott szövegéiben tehát a következőképpen hangzana: „Aki must, bor, ürmös, gyümölcsbor, pezsgő, vagy habzó borhoz meg nem engedett anyagot ad hozzá, vagy jelen törvényben bár megengedett anyagot, de meg nem engedett mértékben, anélkül azonban, hogy ezen eljárásával a bormennyiséget 5%-kai emelné, kihágást követ el s 6 naptól 3 hónapig terjedhető elzárással és 1000 koronától 20.0CO koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.” „Aki mustot, bort, ürmöst mesterséges .utón állít elő, vagy kezeléséhez oly módon használ meg nem engedett anyagot, vagy jelen törvényben bár megengedett anyagot meg nem engedett mértékben, hogy ez által a bor mennyiségét 5%-ot meghaladó mértékben emeli, csalást követ el és a btkv. szerint büntetendő.” Javasoljuk, hogy a borhamisítótól a íentemli- tett büntetéseken kivül az iparjogositvány is vonassák meg. Ezen javaslat megtételére az ankét résztvevőit az a körülmény is késztette, hogy az itt előfordult borhamisítások egyikében, Herskovics Lajos esetiben, egyesek politikai befolyásukat igyekeztek érvényesíteni, mások társadalmi akciót indítottak az I. fokú bíróság által elmarasztalt érdekében. Hogy ehhez hasonló esetek elő ne fordulhassanak, kérjük az Ítélkezést a rendes biróság hatáskörébe utalni. A kb. 3000 kát. hold szőlőterületet képviselő ezőlőb irt okosság nevében kérjük a Miniszter Urat, hogy az uj bortörvény meghozatala alkalmával szíveskedjék arról gondoskodni, hogy fenti javaslatunk elfogadtassék. A javaslat felolvasása után Reisman Simon dr. emelkedik szólásra s utal arra, hogy nem utólagos üldözésekre, hanem preventív intézkedésekre van szükség a manipulációk megakadályozása érdekében. Szerinte’ semmiféle büntetés nem elriasztó azok. számára, akik a borhamisítás előnyeit mérlegelve, jó üzletet látnak abban. Nem az üldözés, hanem a megelőzés a feladat és szükségtelen a hamisítást bűnügynek minősíteni, amit nem is lehet elérni. Helyesli, hogy a kinevezendő ellenőrző bizottságban csakis termelők legyenek, viszont olyan termelők, akik egyúttal kereskedők is, ne tartozhassanak a bizottságba. Hiba az, hogy a javaslat a hatóságok által kinevezett ellenőrző bizottság megszervezésére vár, holott itt az idő, hogy a termelők saját kebelükből küldjenek ki egy 3—4 tagból álló permanens bizottságot, amely szigorúan zártkörű gyűlésen határozná meg a borhamisítók elleni védekezés módját. Hangoztatja, hogy a borhamisitas megelőzése szempontjából ellen kell őrizni a cukorfogyasztást. Hamisítani cukor nélkül nem lehet. Itt, Beregszászban kb. 3—400 vagon cukor fogy el egy évben és pl. van itt olyan kereskedő, aki 70 métermázsa cukrot adott el e nyáron. Az ellenőrzés lehetséges, olyan módon, hogy a kereskedők hét- ről-hétre jegyzéket adnak a bizottságnak az eladott cukor mennyiségéről és a vásárlók neveiről. Hangsúlyozza, hogy a termelők és kereskedők közötti szoros kapcsolatot el kell vágni, mert ez a kapcsolat teljesen immorális és ellenkezik a többi termelő érdekével. A kereskedő ne legyen felruházva a termelők jogaival és ne kaphasson cukrozási engedélyt, valamint az állam,! borpince se támogassa az eddigiekhez hasonlóan, a termelők ellenére a kereskedőket. Reisman dr. beszédére Meisels László dr., a borszövetkezet igazgatója, válaszol és kifejti, hogy ha Ruszinszkó termelői nem kaphatnak cukrozási engedélyt, úgy ki vannak téve annak, hogy égy kedvezőtlen nyár eredményeképpen gyér cukortartalmú szőlőből készítik majd a bort, amely természetszerűleg semmiképp sem vetekedhet a nagy mennyiségben beözönlő, fügével édesített olasz és spanyol borokkal. A kereskedőnek igenis meg kell engedni, hogy szőlőt vehessen, bort csinálhasson, csak a szőlővételt kell ellenőrizni és megállapítani, hogy a vásárolt szőlőből kb. mennyi bort lehet előállítani. , Junger Hermán bortermelő a jelenlévő állami pince vezetőjétől kérdi, hogy miképpen lehetnek ma Beregszászban 12—13 fokos borok, holott a törvény csak a 8 fokos bornak a cukrozását engedélyezi hl.-kint legfeljebb 4 kg. cukor hozzáadásával, amely további 2 fok szesztartalmat ad a bornak. Beregszászban tehát 10—12% foknál erősebb bor törvényes cukrozás ©setén nem létezhetne. Altér borkereskedő, Meisels dr. szavaira utalva, kéri, hogy ne csak a termelők ellenőrizhessék a kereskedők munkáját, hanem a kereskedők is a termelőkét. Az elhangzott megjegyzések és indítványok után az ankét az eredeti javaslatot fogadta el ez- zal, hogy a borellenörző bizottság kinevezéséig működő ideiglenes bizottság tagja csak olyan termelő lehet, aki borkereskedéssel nem foglalkozik. E bizottságot a három hegyközség választmánya választja meg. (n. m.) Egyelőre nem csökkentik a kamattariíát. Csak szeptemberben vagy októberben fognak érdemben a takarékpénztárak központjával a betétek kamattétele csökkentésének lehetőségéről tárgyalásokat folytatni, ami azt jelentené, hogy a bankkölcsönt olcsóbbá lehetne tenni. Ami a nemzeti bank hivatalos tételét illeti, azt hiszik, hogy ezt a kérdést csak az év végén oldhatják meg, mintán az aratási eredmények ismeretesek lesznek és a cukorkampányról, valamint egyéb mező- gazdasági iparágakról képet alkothatnak. A cukorvám felemelése Franciaországban. Párisból jelentik: Külföldi cukor beözön- lése ellen az utóbbi időben egy csomó európai ország magas vámokkal védekezett. Most Franciaország is követi ezt a példát, ameny- nyiben a védvámot 25-ről 62.50 frankra emelte métermázsánként. A magyar külföldi kölcsönök felügyelete. Budapestről jelentik: A magyar kormány arra törekszik, hogy német minta szerint szervezetet teremtsen, amelynek az volna a feladata, hogy a külföldi pénzeknek Magyarországon való elhelyezését felülvizsgálja. A pénzeket elsősorban produktiv célokra akarják felhasználni. Az olasz kereskedelmi mérleg deficitje a múlt évvel szemben értékét tekintve 5, kvalitását tekintve 19%-kai rosszabbodott. Petroleum, benzin, vegyszerek 5, ércek 25, fa 45, olaj és növény zsír 64,. textiláruk 98%-kal rosszabbodtak tételenként értéküket illetőleg. „Párkányjárási Iparosok, Kereskedők és Gazdák Bankja rt.“ a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte, melynek tárgyalására a törvényszék augusztus hó 31-ét állapította meg- A tárgyalás elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert élénk meglepetést váltott ki annak idején az a körülmény, hogyan volt lehetséges, hogy ilyen kisebb banknál három millió koronás veszteség álljon elő. Igaz ugyan, hogy csak az adók fél millió koronát tesznek ki, de sem ez, sem pedig a pénzügyi krízis nem magyaráz meg mindent. A hitelezők egy millió korona követelést jelentettek be, ami a felét sem teszi ki az összes követeléseknek. Ha a bank el tudja adni a székházát és adóelengedésben részesül, akkor 55 százalékos kiegyezésre van kilátás. A kisebb betétesek azonban igy is a legrosszabbul járnak, mert betétjeik többnyire vagyondézs- mára vannak lefoglalva. A bőripar a prágai mintavásáron. A csehszlovák cipőgyárosok szövetsége ez évben ünnepli 20 éves fennállását. Ez az iparág az idei XIII. prágai őszi mintavásáron (augusztus 29—szeptember 5) nagy mértékben képviselteti magát. Ismeretes, hogy ez az iparág 80 nagy gyárban 20 ezer munkást foglalkoztat és évente 25 millió pár cipőt készít, amelyeket Ausztriába, Németországba, Jugoszláviába, Romániába, Lengyelországba, de Angliába és Franciaországba is exportálnak. A nagyszabású clpőkiállitáson kivül épp oly nagyméretű bőr- és cipőkellék-kiállitást is terveznek. A vágottfa-behozatal megszorítása. A kassai kereskedelmi kamara a kamarai központ plenáris ülésén jelentést tett a fa behozatalának és kivitelének szabályozásáról. A kamara azt követeli, hogy a szilvafa-kivitelt megfelelő intézkedésekkel szorítsák meg és továbbá azt, hogy megfelelő kereskedelmi szerződések megkötéséig a külföldi vágottfa- behozatalt sziikebb keretek közzé szorítsák. A gömbfa számára nem javasolja az engedélyezési eljárás újra való bevezetését, hanem azt, hogy gömbíára mérsékelt behozatali vámot vessenek ki. A nárkányi Dunahid javítása. A Párkányt Esztergommal összekötő dunai vashid 1919-ben történt felrobbantása óta kocsiforgalomnak nem volt kiszolgáltatva. A felrobbantott hidrészt a múlt évben emelték ki és állították helyre, de csak egy gyalogjárdát tettek használhatóvá. Most végre mindkét részen megkezdődtek a munkálatok, hogy a múltban oly sokat szenvedett hidat normális állapotba hozzák. Uj burkolatot kap a hid s ez még az ősszel készen is lesz, úgy hogy a szabad közlekedést nagyobb mértékben valósítják meg. A cukorkivitel csökkenése Olaszországba. Az Agencia Roma jelentése szerint Csehszlovákia 1924—25 kampányban Olaszországba 150-416 tonna cukrot exportált. Ez kb. 457 millió koronának felel meg. Az 1925—26 kampányban csak 19.886 tonna cukrot exportáltak 45 millió korona értéken>A tavalyi évvel szemben tehát a cukorkivitel 130 ezer tonnával, azaz 410 millió koronával csökkent. A szarvasmarhabőrök kivitelének engedélyezése. Az utóbbi időben irányelveket adtak ki a nehéz szarvasmarhabőrök kivitelének szabályozását illetőleg, amelyek értelmében a szarvasmarhabőrök kivitelét akkor engedélyezik, ha az aukciónál nem keltek el és az aukciót követő nyolc napon belül nem akadt vevő. Az irányelveknél azonban tekintettel voltak arra, hogy az árut a belföldi bőripar számára biztosítsák. Mivel Németország az utóbbi időben a szarvasmarhabőrök kivitelét betiltotta, a csehszlovák illetékes körök, a Tribuna jelentése szerint, e kérdés újraszabályozásával foglalkoznak. A magyar bankok félévi mérlege. Budapestről jelentik: A magyar nagybankok most elkészült félévi mérlegei a jelenlegi körülmények között kielégíthetőknek mondhatók. Bár a kamatok az utóbbi félévben csökkentek, a bankok hivatalnokleépitéssel pótolták az igy előállott hiányt. A kisebb intézetek mérlege valamivel kedvezőtlenebb lesz, mert az ország felosztása óta a megszületett üzleti kereteket erősebben terheli meg, mint a nagybankokat- A gazdasági konjunktúra Magyarországon a javulás jegyében áll és a külföld jó magyar osztalékpapirok iránt nagy érdeklődést kezd mutatni, úgyhogy avval számolhatunk, hogy az első félév javulása tartós szimptóma lesz. Emelkedett a német nagykereskedelmi index. Berlinből jelentik: A birodalmi statisztikai hivatal augusztus 18-ára a nagykereskedelmi indexszámot augusztus 11-el szemben 126.7-ben állapította meg, azaz egy 0.6 százalékos emelkedést mutat ki. Felemelik az osztrák vasárakat. Rácsból jelentik: Az uj vas vám ok következtében Ausztriában a vasárakat a következőképpen emelték fel: A rúd vas mm-kénti árát 26 shillingről 29.25 shillingre és a szalagvas árát 29.25-ről 36.25 shillingre. Ezzel egyidejűleg a nagykereskedelemben is felemelték a vasárakat. A szövetkezett báuya.nunkások szervezeteinek ülése augusztus 18-én folyt le Prágában, amelyen a röviddel ezelőtt a miniszterelnöknek átnyújtott memorandumhoz kiegészítést csatoltak. Továbbá az angol bányasztrájkkal foglalkoztak és megállapították, hogy a csehszlovák bányamunkások a sztrájk egész tartama alatt a bányamunkások nemzetközi szövetsége által kiadóit irányelvekhez tartották magukat. Barcelonai vásárlók a prágai mintavásáron. A prágai mintavásár barcelonai képviselete jelenti, hogy az idei XIII. mintavásárra sok spanyol kereskedő érkezik, akik nagyméretű kereskedelmi kapcsolatot óhajtanak teremteni Spanyolország és Csehszlovákia között. Miért hiúsult meg a nyugati vaskaríoll? A nemzetközi vaskartell létrejöttét az utolsó percben meghiúsították a belga nagyiparosok, akik nem voltak megelégedve a kartell termeléséből reájuk eső részesedéssel. A francia és a német nehézipar ugyanis túlzottnak tartja a belga ipar terjeszkedését, aminek úgy akarták elejét venni, hogy a kontingenseket az ez év első három hónapjában felvett termelési adatok alapján osztották szét. Ezek az adatok rendkívül kedvezőek a francia és a német iparra, de kedvezőtlenek a belga üzemekre, amelyek a talp redukció miatt ebben az időben alig voltak foglalkoztatva. A belga nagyipar tiltakozott az ellen, hogy éppen ezeket az adatokat veszik irányadókul, mire azt az Ígéretet kapta, hogy a kontingenseket később az újabb adatok figyelembevételével módosítani fogják. Ebbe a bizonytalan megoldásba azonban nem ment bele a belga nagyipar, amely ragaszkodott ahhoz, hogy nyomban méltó helyet kapjon a kartellben. Ezen hiúsultak meg, egyelőre legalább, a nyugati vaskar- tell létrehozására irányuló tárgyalások. Tárgyalások a magyar gabouahatáridöiizlet kibővítéséről. Budapestről jelentik: A gabonatőzsdén olyan híreket terjesztettek, hogy a gabona- határidőüzletet rövidesen ki fogják terjeszteni a tengerire, a zabra, az árpára és a repcére is. Tudvalévő, hogy amikor a gabonahatáridősüzletet reaktiválták, a tőzsdei érdekeltség már azt kívánta, hogy a határidőüzlet ezekre a terményekre is kiterjesztessék, akkor azonban a kormány nem volt hajlandó ezekre a cikkekre nézve is elengedni a forgalmi adót. A gabonatőzsdén elterjedt hírek szerint a tőzsde elnöksége részéről Frey Kálmán alelnök ismét megkezdte a tárgyalásokat Búd János pénzügyminiszterrel, hogy a határidőüzlet ki- terjesztésének utjából ezt az akadályt elhárítsa. A kormány eddig nem volt hajlandó a búzán és a rozson kivül más terményeket is a forgalmi adó alól való mentesítés kedvezményével a határidős piacra beengedni. A mai hírek szerint azok a tárgyalások, amelyeket Frey Kálmán alelnök Búd János pénzügyminiszterrel folytat, olyan mederben haladnak, hogy a tőzsdén már abban bizakodnak, hogy rövidesen megtörténhetik a gabonahatáridő- üzlet kiterjesztése ezekre a termónycikkekre is, miután a kormány most már hajlandón'k látszik az ezekben kötött határidősüzleteke! is mentesíteni a forgalmi adó alól. + A bradfordi gyapjupiacon élénk tevékenység uralkodott és az üzlet lefolyása szilárd irányzatot mutatott. — A havrei gyapjupiacon az augusztus-márciusi árut 22,20-al jegyezték.-h A budapesti tőzsdék az állami ünnep miatt ma szüneteltek. + Az iparrészvények emelkedtek a prágai értéktőzsdén. Nordbahn 55, Prágai Vas, Solo 25, Cseh Cukor 20, Ringhoffer 18, Königshofer 17, Aussigi Vegyi 14, Berg és Hütten 15, Inwald 11, Schoeller, Aussigi Finomító, Kolini Trágya 10, Tejipar és Egyesült Villany 8, Dux—Bodenbachi, Simmeringi 5, Horvát Cukor és Mewa 2 koronával emelkedtek. A kulisszban Brünni Gépek 13, Poldi 12, Krizsik 9, Danek 7 és Skoda 5 koronával emelkedtek. Wal- ter 10 koronával esett. A bankpiacon Sporo 2 koronával javult, egyébként teljes üzlettelenség uralkodott. A beruházási piac tartott volt. Az exóta- piac szilárd. Steg-prioriíások iránt nagyobb kereslet nyilvánult meg. + A prágai devizapiac nem volt egységes. Pá- ris 2.75, Brüsszel 1.625, Milánó 1.125, Varsó 2 koronát vesztett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aussig lokp és kikötő októberre 170. + A prágai terménytőzsdén ma gyönge látogatottság uralkodott. Búza szilárd árak mellett üz- lettelen. Rozs 3—5 koronával drágult. Magyar rozs még drága és igy nem igen keresett. Árpa iránt mutatkozott ugyan kereslet, de dráguló tendenciája miatt nem vásárolták. Zab kissé lemorzsolódott. Tengeri és egyéb áru változatlan. + Szilárd a bécsi értéktőzsde. Úgy a kulissz, mint a korlát üzlete szilárd irányzatú volt. Belföldi, prágai és budapesti' hétvégi fedezetek következtében barátságos volt a hangulat. Az iparrész- vónyek iránt érdeklődés mutatkozott. A szilárd irányzat tartós volt és a tőzsdezárlat kisebbméretü gyengülését a napispekuláció okozta, anélkül azonban hogy a piacra befolyást gyakorolt volna. Járadékok nyugodtak voltak, mert az érdeklődés más piacok felé fordult. Az egyes ÓTtékek árfolyamemelkedése tekintélyes volt. ^ ^^—————m
