Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-21 / 189. (1227.) szám

6 >7VVA<SVA'RL-HmXiAP Egy olasz tudós megállapította a rádium hatását a növény fejlődésére A biodorosz preparátummal a terméseredmé nyt javítani tudja. — A rádium és a több­termelés. Prága, augusztus 20. A Prágai Magyar Hírlap keddi számában tu­dósítást közölt D'Annunzio orvosának, Mario Bioglio dr.-nak nagy feltűnést keltett kísérleté­ről, mely szerint az olasz tudós egy rádiumpreparátum ■ segítségével, a biodorosz-szal a iermés­| eredményeket nagymértékben meg tudja javítani. A kísérleteknek elvitathatatlan jelentőségét külö­nösen Olaszország számára az a körülmény adja meg, hogy az ország kenyérellátása egyike a mos­tani olasz politika legfontosabb problémáinak és Mussolini csak nem régen látta szükségesnek a kenyérgyártásra vanatkozólag szigorú rendszabá­lyok életbeléptetését. Mario Bioglio dr. ismert személyiség Olasz­ország tudományos életében, az első orvosok közt volt, akik a rádiumot a gyógyászat szolgálatába állították és különösen a rákbetegségek gyógyí­tása terén ért el jelentős eredményeket. D'Annimnzio rajongó hive orvosának, akit a maga romantikus nyelvén a „minden bajok ti­tokzatos gyógyít ójának" keresztelt el. Osak nem­régiben került az olasz lapokba a nagy olasz poétának levele, amelyben áradozó elismeréssel emlékezik meg Bioglionak tudományairól és azt írja, hogy „Te nemcsak a testnek, hanem a lé­leknek is orvosa vagy“. Bioglio dr. a rádiummmal folytatott kísér­letei során jutott el ahhoz a felfogáshoz, hogy a csodálatos erejű rádium nemcsak emberi és állati szervezetekben idéz elő változásokat, hanem a növényi szervezetre is bizonyára lényeges befo­lyást gyakorol. A rádium az emberi szervezetben a vörös vérsejteket szaporítja meg nagymérték­ben és az olasz felfedező úgy véli, hogy ez a ha­tás, ha más formában is, de kétségtelenül a nö­vényeknél is megnyilvánul. Kísérleteit egy monetai földbirtokos gazdasá­gában végezte és állítólag máris hatalmas eredményeket ért el. A biodorosz — legalább is Bioglio nyilatkozata szerint — meglepő mértékben fejlesztette a nö­vényeket, úgyhogy például az ő rizsültetvényei lő centiméterrel maga­sabbra nőnek a közönséges rizsültet­vényeknél, levelük jóval zöldebb és sokkal szélesebb. De Bioglio csodálatos rizse még más eltéréseket is mutat. Tíz nappal előbb érik meg és termése sokszorosan felülmúlja a többi ül­tetvényeket. ges, hogy a rádiummal nagyobb tömegű termést lehet elérni, azonban a többtermelésnek alapelve az, hogy mi­nél kevesebb áldozattal minél nagyobb eredményeket érjünk el. Ez pedig, a rádium drágaságára való tekintettel, a rádium felhasználására igazán nem vonat­kozhat. Ma még azonban azt sem tudjuk teljesen bi­zonyosan, hogy a rádium milyen hatást gyakorol a növényzetre. A kísérletek a legkülönbözőbb helyeken és igen sokoldalúan folynak, úgyhogy még egységes kép nem alakult ki, sőt különböző kísérletek egymástól eltérő eredményeket is mutatnak. Csak az bizonyos, hogy a rádium mélyreható elváltozásokat idéz elő, ennekfolytán már gondoltak rádiumtar.almu ásványvizek fel­használására. Az újabb kutatások viszont olyan eredményre is jutottak, hogy a rádium tulajdon­képpen mindenütt jelen van és csak a rádióakti­vitás előidézésére kell a szükséges eljárást meg­találni. A probléma, mint tisztára tudományos probléma, tényleg foglalkoztatja a modem kuta­tókat, de megoldása még a messze jövőben rej­lik. Egyelőre csak olyan kismennyiségü rádium áll az emberiség rendelkezésére, hogy elsősorban gyógyászati felhasználására kell súlyt vetni és másodrendű kísérletezésekre csak azután kerül­het sor. Az eddig végzett, kísérletek még csak azt sem tudták teljes Bizonyossággal bizonyítani, hogy a rádium a növényzet fejlődését pozitív vagy negatív irányban befolyásolja-e, miután ez részint az adagolástól, részint más, még fel nem tárt mellékkörülményektől függ. Újabban különösen a bécsi Molisch tanár fog­lalkozik az ilyen kísérletekkel. Ameddig nem ismerjük teljesen az olasz orvos eljárását, nehéz véleményt alkotni arról, hogy mennyi benne a reklám és mennyi a pozitív tudományos érték. A leánygyermek divatos és praktikus öltöztetése A gyermekruha, köpönyeg és kalap őszi divata. Bioglio optimisztikusan fejti ki nyilatkozatában, hogy rövid időn belül, a gabonánál is hasonló eredményeket fog elérni, sőt mi több, már ezidei termésnél is mutatkozni fog a biodorosz fejlesztő hatása. Mussolini kihallgatáson fogadta D'Annunzio or­vosát és a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a ma még fantasztikusan hangzó közléseket. Meg­bízta a felfedezőt, hogy végezze tovább kísérle­teit, de a felfedezés gyakorlati értékéről egyelőre szkeptikusan vélekedik, miután egy gram rádium 2 millió Uránál is többe kerül. A „duce* aggályait azzal próbálta Bioglio eloszlatni, hogy már egyetlen miligram is olyan mértékű 'rádióakvitivást fejt ki, amely elegendő nagyobb mennyiségű termés megjavítására. Mussolini megvizsgálta a biodorosszal termesz­tett ültetvényeket és megállapította, hogy tényleg értékes különbséget mutatnak a rendes ültetvé­nyekkel szemben. Az olasz orvos természetesen tovább kísérletezik. — Ez csak egyik pontja a rádium felhaszná­lására vonatkozó terveimnek, — mondja az új­ságíróknak — ezek a tervek a rádium felhasználásának egészen uj lehetőségeit ölelik föl. Beszámoltam a programról Curie asszonynak is, aki épp oly érdeklődést tanúsított, mint Musso­lini. Nem óhajtom titokként őrizni a biodorosz- szal végzett kísérleteimet, rövid időn belül a találmány hatását egy nagyszabású kiállításon fogjuk bemutatni, amelyet az olasz kormány tá­mogatásával fogunk rendezni. Mindez igen optimisztikusan hangzik. De nagyon valószínű,. hogy Bioglio találmánya még nem jelenti a többtermelésnek gyakorlatilag meg­valósítható megoldását. Már hosszabb ideje kí­sérleteznek a laboratóriumokban a rádiumnak a növényzetekre gyakorolt hatásával: Mindezek a kísérletek, legalább is eddig, tisztára tudomá­nyos jellegűek voltak és tudományos célokat szol­gáltak. Még eddig nem jutottak el odáig, hogy gyakorlati jelentőségével számoljanak. Vélemé­nyünk szerint ez egyelőre nem is lehetséges, még ha a kedvező eredmény be is bizonyulna, az el­járás olyan hatalmas költségeket emésztene fel, hogy gyakorin lila g semmi jelentősége nem volna. Az bizonyos, hogy a rádium hálást gyakorol a növényzetre, sőt nemcsak a rádium, hanem egyéb sugárzások is. Csak nemrégiben keltettek feltűnést Kammerer professzornak a vitális sugárzásokkal elért eredményei. Lehetsé­Minden családban nagy gondot okoz a leány praktikus,, mindamellett divatos öltöz­tetése. Mert a gyermekek ruházatának is együtt kell haladni a divattal, anélkül azon­ban, hogy ez az Ízlés határain túl lépne. Ez­ért pontosan tudni kell azt a határt, ameddig a gyermekdivat a napi divat utánzásában mehet és minden körülmények között kerül­ni kell a kirívó és fantasztikus effektusokat a gyermek öltöztetésében. Ami a gyermekruhák szövetét illeti, azt természetesen minden gondolkodás nélkül választhatjuk az uralkodó divat anyagai közül azokat, amelyek a gyermeket az őszi szeles és hűvös Időjárás behatásai ellen a leginkább megóvják. Erre a legalkalmasabb a most divó bolyhos szövet. Azonban a szörniefajták is felhasznál­hatók a gyermekruhákra és pedig elsősorban a rövidszőrüek, mint a nutria és a természe­tes bisam. A délutáni, tehát az „elegáns" öltözködéshez hermelint választhatunk, a- mely e szőrme drága volta miatt sem fényű­zés, miután csak aránylag kevés anyag szük­séges belőle. Természetesen vannak azután eredeti formák is, amelyek a gyermekdivatban is felhasználhatók. Ezekhez számit elsősorban a még mindig közdevelt jumper- és bolero- íazon, amelyekkel előnyös hatást lehet elérni. Szombat, 1926 augusztus 21. Éppen úgy mint a ruhának, a gyermek­kalapnak is divatosnak, de minél egy­szerűbbnek kell lennie. Miután azonban a kalap többet használódik, az anyag minő­sége lényegesen jobb kell, hogy legyen. A leginkább kedvelik most is a filzet, miután ez a legtartósabb és nem tulérzékeny az eső és foltok iránt, könnyen tisztítható és tetszés szerint átalakítható. Az otthoni és az iskolai gyermekruhácska a legfontosabb kelléke a gyermekszoba ra­li aszekrény ének. A mindennapi ruhát sötét színben (kék ripsből vagy cheviotból) készít­hetjük, de felhasználhatjuk a már említett bolyhos szöveteket is, amelyek kellő meleget tartanak. Ezeknek a ruháknak az alapformá­ja igen egyszerű: könnyen ráncolt szoknyács- ka, amely jumperben folytatódik. A gallér és az öv színe attól függ, hogy a gyermek játszórühácskája világos vagy sötétebb szinü. A matrózgallér mindig divatos és előnyös. A köpönyeg tartós és meleg legyen. Á szőrmegallér és kézelő ajánlatos. És, hogy az összhang teljes legyen, a kis leányt köpönyeg színéhez hasonló filzkalapban küldjük az iskolába. Képeinken bemutatjuk az őszi gyermek- divatot, melyek közül az első egy elragadó mintát ábrázol, amely a gyermek sétaruhája gyanánt szolgálhat. A másodikon a minden­napi ruhát láthatjuk, mig a nagy képünkön a kölömböző divatos formákat szemléltetjük. rTílREK-^. Botok az ajtó előtt Minden nap találkoztam velük a földszinti hideg kőfolyosón. Alázatosan, félénken húzódnak meg az ajtófélfák mellett; néha úgy látom: ret­tegve, gondsujtottan, halálos félelemben is. Úgy támaszkodnak oda, olyan ernyedten, olyan tehe­tetlenül, mint a végsőig kimerült életvándorok, félvállal nekiesve a falnak; egy-két mélyet kell lélegzeni, hát ha erőre kap az ember? Ott az aj­tón belül elintéződik valami s akkor talán tovább lehel menni. Vagy nem. Hanem le kell roskadni, végigvágódni a földön, a sohafelnemkelésre. Botok, öregek, rücskösek, görcsösek, kampó- sak is, de amolyan nagy, házi hajlüásu kampók­kal, amit az ügyesbajos paraszti ember maga esz­közöl egy kis forró gőzöléssel, gúzsbakötéssel. Van fokos-féle is, meg husáng, ólmos végű* kac- kiás legényi botok teljesen hiányoznak. Inkább szomorú, kérges tenyerekben kifényesedett puszta botok, bokorról vágott élet-támaszai nehézsorsu falunépeinek. Beszédes arcképek ezek a tisztességtudóan künnhagyott kézbevalóságok. Rájuk néz az ember és látja a hordozóját, aki most az ajtón belül élv, válságos perceit, mig a hűséges bot künn szomor- kodik. Látni a botokról gazdáik veritékes, ráncos homlokát, gyéren csapzott, öszbecsavarodó haját, a megfáradt, lekonyuló bajuszt. Meg bütykös, el­nehezült kezeket, hajlott hátat. A retteget jövőbe, beleirtózó szemeket is. Könnyük nincs már, csak a szögletük piros. Ott ég a száraz szomorúság. Néha gyűrött, zsíros, rágott szélű kalapok is hevernek a botok mellett, a földön. Olykor a bot­ra akasztva. Mert az is úgy illik: botot, kalapot be nem vinni az urak elé, a hivatalba. Künn a helye azoknak, az ajtó mellett. Némelyik kalap odatapad a kőpadlóhoz, mint egy nyeletlen goin­ba. Másik felbillent s a belsejét mutatja felfelé. Mintha a kínzó gondolatokat akarná kieregetni magából, melyek belemaródtak, mig gazdája fejét takarta. Most felnyitja a mellét, hogy kiszálljon belőle a rontás. Vájjon kiszáll-e? És mi zakatol majd az öreg koponyában, mikor újra rákerül a földön kihűlt kalap: megnyugvás-e, reménység, bizalom csititja, vagy százágu korbáccsal ver rajta végig a lebirhatatlan gond? Néha töpörödött nenőkék is várakoznak a bo­tok gazdáira. Fehér batyuikat rátámasztják a fo­lyosó ablakpárkányaira, kezükkel úgy tépdesik a batyu kötését, elől, mint aki nagy lelki válságban imához szót nem lelve csak a kezét tördeli. Föl­dig gázolt, fényeveszteit tekintettel követnek min­den arramenöt; alázatosan, éneklősen rá is kö­szönnek, hiszen nem lehessen tudni, nem-e éppen az megy arra, aki az ajtó mögötti irodák fő-fö ha­talmassága? Akitől minden függ? Ha többen van­nak a nenők, össze is súgnak. De csak keveset. Pár szót. Azt is olyan halkan, ahogy betegvirrasz­tásnál szokás. Csak fejkendők lóbálnak rá nagy szomorúan az egymásnak panaszolásra: igaz, bi­zony, mi is... nekönk is, nálónk is... Aztán jönnek ki az ajtók mögül a botokhoz’ tartozó embörök. Csendesen húzzák be az ajtót maguk mögött. Nem vágja be egyik sem. Nincs itt düh, átkozódó harag, duhaj dacolás, csak retten­tő néma szomorúság. Amint kijönnek, első moz­dulat: a bot után. Némelyik ránéz a botjára elő- reeseft fejjel, mintha taglóütést kapott volna, — ránéz, nézi, mintha nem ismerné meg, lassan mar­kolja el az ajtó mellől, támolyogva indul, üveges szemmel mered a semmibe. Másik oda se néz, csak a puszta markával kapar a bot után, az ar­ca máris kifelé, messze fordítva, — sietni, sietni innen el, minél gyorsabban, minél messzebbre. Harmadik kemény ökölbe veszi a botját, a büty­kei belef eh évednek a szorításba, a szája széle is belefehéredett valamibe; odajön a nenő, kérdez, nincs válasz, csak a bot hadar egy ért elmet len gyors kuszaságot a levegőbe, aztán hangosan le- koppan a *kőkockákra. Megindulnak kifelé, végig a folyosón. A nenö egyre kérdez, liheg a batyu,

Next

/
Thumbnails
Contents