Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-20 / 188. (1226.) szám

^PjSS£ö-^VVA<^,OiIÍ-HfRB$R Péntek, 1926 augusztus 20. A francia világfürdök toiiettjei 1. A sport-divat A P. M. H. tudósítójától ­A P. Páris, augusztus 19. Az elegáns tengerparti fürdőkben épp ugy megtalálhatók a világhírű divatcégek szalonjai, mint akár Párásban s ha egy újabb kreáció készül az Opera-negyed műtermeiben: két nap múlva már gyönyörködik benne nemcsak a Pá­rást ellepő idegenek szokatlan tömege, hanem a francia fürdőhelyek vidám, gondtalan népe is. Egy ilyen nagy divatház főnöke tért tegnap vissza fürdőn körútjáról s érdekes benyomásai­ról a következőkben számol be olvasóinknak: — Majdnem négy hete járom a legnagyobb és legismertebb francia fürdőket, nyaraló helye­ket s meglepődve tapasztaltam, hogy mindenütt eleven és mozgalmas, ugynvezett békebeli forga­lom és hangulat uralkodik. Páris és a nagy vá­rosok mondaáne előkelősége újból felkereste ked­venc nyaralási helyét s azt az exclusiv társadal­mi életet, melyet otthon folytatott felcserélte a ,,plage“ közvetlen, sok helyütt internacionális tónusával. — Igaz, hogy a szeszélyes nyár csak kevés napsütést engedélyez, azonban az időjárásnak ez a szükkeblüsége nem kedvetlenítette el a közön­séget, hanem részben átváltoztatta uyaralási pro­gramját. A népfürdőzés, hullámverés és a strand­élet derűs örömeit és szépen induló divatját a sportélet és az estélyi élet kifejlesztésére kon­centrálta. Soha oly kereslet nem volt a sportkosz­tümökben, de főként estélyi ruhákban, mint az utolsó három hét alatt, úgy hogy párisi műhe­lyeinkben megnövekedett munkaerővel sem bír­juk kielégíteni az igényeket. — A sportruhákon erősen érzik az angol ha­tás, mivel ott a hölgyek életében nagy szerepet játszik a legkülömbözőbb sportok kultusza. Kü­lön ruhákat készítünk a yacht kedvelőinek s e ruhák sokkal elegánsabbak, mint az evezős sport, vagy a vitorlázó hölgyek divatja, nem említve a criquet, a golf s a többi angol és amerikai játék öltözékeit. — Csaknem kivétel nélkül fehér, vagy vilá­gos a sportdivat, mint régen, ellenben a zsebek, nyak és az öv gyanánt szolgáló fonott, vastag se­lyemzsinór biborpiros, tengerkék színe változa­tosságot hoz az egyszinü ruhába, mely egyenes szabású, shetlandi puha gyapjúból készült, igen rövid, berakott, pliszérozott aljból áll s igy min­den sportban teljes mozgásszabadságot biztosit a lábaknak. Érdekes, hogy az angol sport-ladyken igen gyakran lehet látni a sportpályán vastag gyapjúból, az aljjal egybeszabott egyszerű blúzt, melyet olykor az alj helyett egyszinü, bő nadrág „culotte" helyettesit. Eleintén nagy feltűnést keltettek ezek a bugyogós „lady“-k, de minthogy minden csuda csak három napig tart, következésképen két nap múlva már a mi höl­gyeink is a durva, vastag angol sportbugyogóban jelentek meg. Konstatálhatom azonban, hogy ez a divat csak tiszavirág életű s máris alkonyulóban van még a legviharedzettebb sportimádó hölgyek körében is. — Igen divatos a tengerészbluz, de a gallér hátul nem olyan széles s a kivágás elől sem mé­lyül el. Kedveltek a zsemperek is az összes vilá­gos színekben s ujjal és ujj nélkül egyaránt di­vatosak s még idősebb hölgyeken is gyakran lát­ni színes üveggombokkal sűrűn feldiszitett ke­resztes horgolásu zsempert és úgynevezett „bo­korugró" rövid de széles „ezerrráncu" szoknyát. — Általában azt lehet mondani, hogy a für- dőző hölgyek korkülömbség nélkül rávetették magukat a vitorlás, de főként az evezős-sportra és megható nézni a strand árnyas részeiből, amint hölgyeink jobb ügyre méltó buzgalommal eveznek s e téren meglepő ügyességre tesznek szert.. Azonban itt is, mint mindenütt a női lélek megnyilvánulásában egy kis megbocsátható ön­zést, tetszési vágyat kell konstatálnunk. Rájöttek, hogy a divatos karcsúságot, a termet elegáns lengését, a silhouetto disztingvált könnyedségét mindenféle keserű teánál és pirulánál jobban előmozdítja az evezés. Amellett pompás teintet ad a kenőcsök, festékek és púderektől agyongyö­tört arcbőrének s a fiatalságot, az üdességet és az életerőt jelenti meg a „spleen“-es, blazirt arco­kon." — A sportruhák selyem- és cérnavászonból készülnek, de igen sok flanelt sportkosztümöt is lehet látni. Ezeknek megvan az a praktikus olda­luk, hogy könnyen és kifogástalanul moshatók — A kevésbé szenvedélyes sporlhölgyek kö­rében a „krepella" és a „djersakasha" nevű uj félig szövet, félig vászon anyagból készült sport­divat lett igen kedvelt az utóbbi hetekben, mint a Rodier-gyár specialitása. Azonban sokat lehet látni a „kasha“ (kashatoil) nevű tiszta gyapjú rendkívül finom, vékony és drága egyszinü szö­vetből, mely úgy strand ruhának, mint fehér szí nőben sportruhának i's igen felkapott. — A pliszérozás és a berakás soha nem lá­tott elterjedtségnek örvend főként a kasba szö­veteknél, melyek derékon alul köröskörül égé szén keskeny behajtásokban, teljesen leegyszerű­sített sima blúzhoz igen sok sportoló hölgynél lát­hatók. A hosszú, téglány alakú berakások nem­csak a hátulján, hanem a ruhák első részén is találhatók az egybeszabott ruhákon, melyeket elől élénk lazac, koráit, vagy cseresnyepiros hímző sek diszitenek. Az ilyen ruhához a hímzések va lamelyikével egyező szinü écharpe-ot vesznek fel főként hűvös estéken. — Ezeket a ruhákat nemcsak a délutáni etrandon, hanem főként a sportversenyeken hord­ják, melyeket a minden nagyobb fürdőhelyen dí­vó lóversenyek mellett a legjobb nevű francia sportszövetségek vagy egyesületek rendeznek. Ugyancsak a sport-ünnepélyeken terjedt el a fou- lard selyem szecessziósán tarka, óriási chrysan­témumot, rózsát, szegfűt ábrázoló divatja, szokat­lanul szűk, egybeszabott, olykor alul virágkehely- szerü ciikkrcakkos formában, melyhez sok hölgy messze lebegő, hosszú batikolt sálat hord. Érde­kes megjegyezni,, hogy e tarka divathoz legin­kább sötétkék, haragoszöld, szóval sötét tőnusu az alapszín. — A sportcipő természetesen lapos sarkú, lapokat viselnek, bár itt-ott feltűnt egy-egy nagy- szélü kalap is. Nemezből, selyemből, szalmából készülnek s ugyanezek a sportkalapok anyagjai is, aranyozott horgonnyal vagy sportklub jelvé­nyével ellátva. — A sportcipő természetesn lapos sarkú, gummi talpú, olykor hosszuszáru, fehér fűzős bak- kancs-vászonból, gyapjúból vagy szarvasbőrből, de nagyon divatos egy különös vászoncipő, mely­nek talpa erős indiai gyökérből van fonva. A golf és a croquet-pályán sok hölgyet lehet látni, kinek felgöngyölített harisnyája térden alul végződik. A francia fürdők estélyi toalettjéről legkö­zelebb számolunk be. V. B. A nagy, fehér kőkerítés A balogi Coburg vadaskert és a beléje zárt haj dani lovagvár — Szomorusorsra jutott vad­disznók és szarvasok — Kulik bácsi m eséi — A két részre osztott uradalom — A P. M. H. munkatársától — Felsöbalog, augusztus hó. ... Már messziről látszik. Fehér karja úgy öleli át az erdők zöld rengetegét, mint szerelmes szoritás. A zöld pázsit és a sötét erdő színét úgy vágja ketté meszelt fehér mi­volta, mint ezüstös folyó a partokat- Mert mind a két hasonlat helytálló. Részint szo­rongató kar is: hatalmas területet s a benne élőket szorítja össze külön kis állammá, más­részt pedig ugy elválasztja a kis külön orszá­got a mezők, erdők és falvak sokaságától, mint folyók választanak el sokszor egyébként igaz és való közösségeket. Vadaskert. Pedig hát nem is kert. Kőfallal bekerí­tett erdő. Fenyves, bükkös, tölgyes, cseres. Feltúrt, gyeplegelte, illatos, ősi erdő. Vadaskert. Pedig nem is élnek benne vadak. A vad­disznó szelid morgással, röffenéssel csámpás- kodik etetésre s a bamba szemével értelem­mé igyekszik alakítani a meglátottakat. A szarvas kíváncsian néz a harasztban zörgő elé s itt is, ott is dámvadak, szép laposszarvu dámvadak leselkednek ki a csillogó bokrok közül. A béka békésen toccsan a nádasba s vadkacsák hesegnek a fejünk fölött. Egészen békés vadaskert ez itt A balogi vár romjai De nem hasonlít más vadaskerthez, mert egv kis történelmet zárt magába fehér kőfa­lával. Hajdani való Széchi nemzetségnek Mu- rány várához előszoba-kulcsul megszerkesz­tett kis épitménye vala a balogi vár, amolyan kisebb építmény: vár is, erősség is, kastély is, nem is jelentős, de nem is nyomtalanul el­vesző. Már a honfoglalás idején állott ez a váracs: az emberi ösztönök, a harc és a lo­pás, a tulajdonféltés és házas-örömök e min- denegyüttje. A Balogh, vagy Bologh nemzetsé­get uralta a vidék, nemkülönbül későbben a Rozgonyi, Széchi és Bebek családot szintúgy. Az 1608:15. íc. értelmében véghely lett ez a kőkonglomerátum, török ellen szolgáló királyi érdeket védő emelvény. Muránvnak elővára. De elpusztult, mint minden hasonló célra épített erősség. Nagyságos Thököly vés Rákó­czi uraimék szabadságot kiáltó harcainak tüze gyújtotta fel és rombolta le Balog várát is. 1720-ban már á Koháryaké s mivel várakat birtokokat kétfajta harccal: fegyverharccal s asszonyért való harccal volt szokásban meg­szerezni, igy hát e másodszor említett módon: asszonnyal nyer etett el a vár. Jól kötött há­zasságok utján a Coburg nemzetségé lett. Im­máron nem magyari uraké. Idegen fejedelmi urak birtoka s passziója. Rom most ez á vár, vadaskert közepén dombon ágaskodó romocska. Kilátótorony, gloriett van a tetején. Mohas deszkapadok, összebújó lombok, gondozott kerti utak, fák sűrűje közt elhaló napfény, tikkadt csöndes­ség. Régi, vitézi harcilárma helyett. S hogy halotti hulla is akadjon, egy fecske teteme, vagy egy vakondé. Sic transit glória mundi... Bánatos, szelid, repkénnyel befutott rom. Játék. Mintha valaki passzióból hordotta volna össze kövekből. Lent, a sűrűben zörrenés. Dámvad áll s bámul felénk. Megijed s vad iramban szökik meg, hihetetlen utakon. Szuszogás. Két vaddisznó túr. Bevárják az embert s lomha kocogással oldalognak el. Vétek volna itt fegyvert elsütni. A két vaűaskert A balogi Coburg birtokon két vadaskert van. Az egyik a meleghegyi. Ez kilencven hold terjedelmű. Szarvasok tanyáznak benne. Különösen az Angliából harminc évvel ez­előtt betelepített fehér szarvasok- Manap­ság 5—6 darab van csak belőlük, szelídek és játékosak. A másik vadaskert, pár kilométerrel odébb: a balogi. Ez háromszázba tvan hold. Híres, nagy vadászterület volt. Hercegi vadá­szatok színhelye. Ferdinánd, volt bolgár cár kedves vadászópagonya. Sok, szép vadállat területe volt. Két-háromszáz vaddisznóról emlékeznek régi krónikák. Háború, forrada­lom: ezekkel is éreztette hatását. Minden em­beri jólét, rosszullét: kihat minden emberi alkotásra is. Lám, még a vadak is megérzik az emberi pusztítás erejét. Pedig ugy kellene valahogy, mikor az ember jár embert ölni legalább a vadak maradjanak életben. Hogy meglegyen a vérontás egyensúlya. De nem volt. Az éhínséget megérezte a vaddisznó, is g ft forradalmak Képfegyyeíes tusáját az erdők lakói is szenvedték. Katona fegyverrel pusztították a mit sem sejtő vada­kat. Csak a vér kedvéért. Ölni jártak az em­berek, mert bennük edződött a tempó. Akár fel sem szedték az elhullott vadat. Hangyák, férgek, varjak pusztították el a föld színé­ről őket. Most meg titokzatos betegség karmaiban sínylődnek. Megfogyott az állomány. 17 disznó, 18 szarvas, 40 dámvad, egyetlen egy őz és 16 vadkacsa: ennyi vad-élet mozog fel­ügyelet alatt a fák bűvösén. egy kilométerre fekvő földeket s kastélyt már a német uraság- Két részre szakadt a birtok. Külön gazdaság lesz, külön vezetés. Legalább is: igy mondják állítólagos jólérte­sült s beníentes körök. A dolog pikantériája ott van, hogy ha valaki a balogi vadaskertet felülvizsgálni jön, az, mint idegen uradalom tisztviselője, már nem jöhet le a kastélyba megszállni, mint azelőtt tennie kellett s szo­kásban volt. Az eddig egybetartozó gazdasági körök, birtokok: külön szakadtak. Két űré lesz a hatalmas Coburg-birtok. Két idegen, eddig egybeforrott, mostan különvált testrész.----------Meleg, fülledt augusztusi nap ül a tájékra. A halastóban feketehátu halak ci­káznak, nekik mindegy, ki az ur. Két kis parasztlány szalad a parkba cikázva. Nagyo­kat visít az egyik, boldogan futkároz a másik. A földeken aranysárgán hullottak ke­resztté a gabonaszálak. Cséplőgépek búgó, boldog emésztése zug. Kocsik, rakománytól terhes kocsik haladnak a dülőutakon. Mindenütt lüktető élet. Egy hosszú, hosszú fehér kőkerítés rab­ságában pihennek, szelídülnek és raboskod­nak, várván a megmentő puskalövést egyné­mely szomorusorsu vadállatok. A kerítéshez mennek, megkaparják, megszagolják s vissza­fordulnak. Mert nem látnak szabadon el-felé. S nem tudják, mi van ott tulnan a kövön. Szómbathy Viktor. Kulik bácsi Kulik bácsi mindezeket tudja. Kulik bácsi puskával a vállán járja az erdőt s a va­dak kertjét, oldalán vadásztáska fityeg és fapohár. Kuli bácsi nélkül el se tudnám kép­zelni ezt a vidéket- Kulik bácsi az őr, a tel- jeshatalmu ur itt: a vadaskertben lakik, szép fehér házban. Kulik bácsi talán mindig volt: a vadaskert és Kulik bácsi össze vannak nőve testvérek, ikrek, elválaszthatalanok. Kulik bácsi szinte névről ismeri a szarvasokat s té­len szóval invitálja a disznókat etetéshez. Kulik bácsi szinte időtlen- időktől itt lakik, talán valami maradék csatlósa, hajdúja Széchi Mária várának. Mesélje valaki: jártam a ba­logi vadaskertben, rögtön következik a kér­dés: „hogy van Kulik bácsi?" Hát bemutatom őt. Ilyen ez a Kulik bácsi. Még azt is megmondom, hogy a pecse­nyesütést, nyársforgatást és parázskészitést senki se tudja ugy intézni, mint ő. Ha írói ambíciói volnának, azonnal könyvet Írna róla. De írni nem szeret, csak mesélni. Mikor ugy, szalonnasütés közben a borocska, vagy hőségben a söröcske halkan leszedegeti a nyelvek zárjait, Kulik bácsi roppant helyes történeteket mesél élményeiről. Van neki, mert hercegektől kezdve a kiránduló diákig mindenkivel történik itt valami. Egyszer majd elmondom az ő révén, hogy milyen pontos és rigorózus ember volt Fer­dinánd király, meg miként pottyant le Ká­posztafalván, Poprádra menet előkelő urak autójáról az odakötözött holt vaddisznó s ho­gyan osztották szét azonnal maguk között a falusiak, meg milyen mulatságos az, mikor a méleghegyi szelid szarvasok játszani, simo- gatózni mennek a szalonnasütő urakhoz s azok pedig milyen rémülten ugrándoznak a fák körül: sok ilyet el lehet mesélni s leírni szép, kerek történetekben, ha Kulik bácsinak jó kedve van. Hagyjuk azonban most Őt: fá­radt, a vadak téli szénaellátását kaszáltatja a réten- Sokat esznek a vadak, úri passzió a vadaskert, különösen, ha ugy szét van osztva a birtok, mint alább megiródik. A két részre vágott birtok Á vadaskert dombsorai alatt terül el Alsó és Felsőbalog község. Szép, régi község, re­formátus magyarok lakják. A nafy henger­malom erős zúgással őrli nemsokára benne az idei istenáldást. A falu szélén exkluzív park. Gyönyörű, hatalmas, gondozott angolpark. Utak, száza­dos fák, halastó, amiben fürdeni is lehet nyári melegben, apró kőbarlangok. A falu Cifrakertnek hívja s az intelligencia ide jár sétálni, ha ugyan valamelyik tulajdonos ur itt nincs. Mostanában azonban minél rit­kábban. A kert közepén, magas dombon, a her­cegi kastély. Szép, százéves épület. Emeletes- Wesselényi nádor kastélya volt ennek helyén, de 1720-ban Koháry István újat épített s ezt a már herceg Koháry Ferenc 1800-ban kibő­vítette. A költő Koháry, (szép verset hagyott emlékül munkácsi fogságában). 1685-ben fes­tett egy képet, teleirta a maga versezeteivel itten. Munkácsi rabságát énekli meg benne. Régibb jelentések szerint ez még itt volna, de e sorok Írója e képet, ami irodalomtörténeti nevezetesség is, a füleki ferencrendi rendház egy homályos folyosóján látta s Nagyboldog­asszony napján a templom kapuja fölé füg­gesztették tulajdonosai. Ott olvasta hangos bötüzéssel a bucsus-ncp. A kastély, a vadaskert, meg egyáltalában az egész birtok egy tulajdonos, a mindenkori majoresco-Coburg kezén volt. Meghalt, azon­ban Fülöp herceg, az örökösei vetélkedni kezdtek a birtok fölött s végül ketten is örö­költek. Az erdőket, egyáltalán az erdőbirtok­hoz tartozókat Ciryll bolgár herceg, a mező- gazdasági részt Jósiás herceg. így például a balogi vadaskertit a bolgár herceg, a - tőle ■ . - I ■ I Emlékkönyvbe Neked irorn a versem a percről, mikor a forrás fakadt, az életről, amelyen kezd kisérni a dadogó patak..., az utamról, mely lefelé vezet s egy égbe néző folyót húz alánom s az álomról, hogy egy nagy Óceánban csöndes halászok keresték a testem. Áfterego. 3(ét nagy regény Eddigi regény rovatunknak páratlan sike­re arra késztet bennünket, hogy olvasótábo­runknak fokozott irodalmi igényeit egyszer­re két nagy regény közlésével igyekezzünk kielégíteni. Vasárnap kezdjük meg SCHÖPFLIN ALADÁR: BALATONI TRAGÉDIA cimü lélektani finomságú megfigyelésekkel teli regényét, mely a női léleknek legtitokza­tosabb szerelmi élményeit tárja az olvasók elé. Schöpflin legújabb regénye toronymagasan fölötte áll a tipikus ujságregereknek, mert irodalmi értékei a mai regényírás egyik leg­értékesebb alkotásává avatják. A nagyértékü és idegfeszitöen érdekes magyar mü mellett egy világszenzációként ismert klasszikus kül­földi regényt is adunk olvasóink kezébe: HANS DOMINIK: ATLANTISZÁT, mely a technika csodáinak és világrengető geológiai eseményeknek jövő világába vezeti el az olvasó képzeletét. Ez a regény érdekes­ség, kalandos cselekmény, szociális és faji problémák gazdasága tekintetében páratlan az egész világirodalomban. Ma amikor az em­beriség tekintete annyira a jövő felé irányul, kétszeresen érdekfeszitö olvasmány lesz en­nek a szenzációregénynek az olvasása. A nagy anyagi áldozattal megszerzett müvet a most közölt Nasivin-féle Raszputin c. történelmi re­gény befejezése után nyomban közölni kezd­jük. Schöpflin Aladár és Hans Dominik két. olyan regényíró, két olyan nagy kezesség, kik olvasóinknak igazán a legmagasabbrendü, leglenyűgözőbb irodalmi élvezetet fogják nyújtani. Lapunk női melléklete, a „Nagyasszony", e hó 25-i, szerdai számunkban jelenik meg. — A komáromi református egyházmegye közgyűlése. Komáromi tudósitónk jelenti: A ko­máromi református egyházmegye most tartotta rendes évi közgyűlését Gyaloltqy László esperes és Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, világi gondnok elnöklete alatt. A közgyűlést, istentisztelet előzte meg és utána Erdélyi Pál egyházmegyei gondnok mondott mélyen szántó megnyitó beszédet. Az egyházmegye elhatározta, hogy november 11-én emlékünnepet rendez. A közgyűlés üdvözölte Ba­logh Elemér pozsonyi ref. püspököt lelkészségé­nek 80 éves évfordulója alkalmából. Majd tár­gyalta a tartalmas esperes! jelentést és azért fiyalokay Lászlónak köszönetét, szavazott. Saj­nálattal vették tudomásul Boros® Kálmán lelkész gyámintézeti pénztárosnak e tisztéről való le­mondását és helyébe Beke Kálmán ckec-si lel­készt választotta meg a közgyűlés tt.u .............

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents