Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-19 / 187. (1225.) szám
A prágai rendőrigazgatóság betiltotta a fasoista egyenruha viselését Prága, augusztus 18. A prágai rendőrség az alábbi föttünést keltő hirdetményi; adta ki: Megállapítást nyert, hogy az utóbbi időben különböző szervezetek kebelén belül minden törvényes alap nélkül egyenruhás csoportok alakultak, amelyek gyakran egységes vezetés alatt állnak és nyilvánosan testületileg lépnek föl. Ezek a katonai mintára szakaszokba és nagyobb formációkba beosztott testületek gyakran oly ténykedést is akarnak kifejteni, amely a közbiztonsági szervek hatáskörébe tartozik. Sőt alakulóban vannak katonai jellegű illegális szervezetek is, amelyeknek föllépései úgy Prágában, mint a köztársaság más városaiban már eddig is a közcsend és rend megzavarására vezettek. A közcsend és közrend, valamint az állam biztonsága érdekében a rendőrigazgatóság megtiltja minden ilyen egyenruhás és a hatóságok által nem engedélyezett testületnek a szervezését, valamint megtiltja az ilyen szervezetnek nyilvános szereplését és az egyenruha viselését; — nevezetesen megtiltja a politikai hatóságok által nem engedélyezett egyenruhadaraboknak úgy egyénenkénti, mint pedig csoportban való viselését. Egyenruhadarabok alatt értendők az egységes módon készült vashegyii botok is, amelyeket, a karra akasztva, vagy más egységes módon lehet hordani. A tilalom be nem tartását az 1854. évi 96. számú birodalmi törvény 11. szakaszának 7. §-a, esetleg az 1917. évi 11. számú miniszteri rendelet alapján büntetjük; föltéve, hogy adott esetekben nincsen olyan cselekményekről szó, amelyek az érvényes törvények alapján szigorúbb büntetések alá esnek. —• Sleckta, s. k., rendőrelnök. A hirdetmény nyilvánvalóan a fascistáik ellen irányul, akik az utóbbi hónapok tüntetései alkalmával egyenruhában, gumibotokkal és vashegyii fokosokkal fölszerelve is fölléptek. A fascistákhoz közelálló nemzeti demokrata Národni Listy csodálkozik a rendőrség hirdetménye fölött és követeli, hogy a hirdetmény kiadásának közvetlen okát közöljék a nyilvánossággal. Az angol hányamunkásoá ' m@gkfEdgk a béketárgyalásokat A ditisgste&k keaferevicEáJa a tár^pBások felvétele mellett dént$tt — Befejeződés < elétt a 15 Ihetes bán^ászsztfájk A tőke s munka békéje a isrítt birodalomban Eupen és Malmédy (fi.) Prága,, augusztus 18. Ezt a két járást, amelyről mostanában sokszor van szó, a versaillési békeszerződés szakította el Németországé! és.csatolta Belgiumhoz, hogy ilyíormán a győztes hatalmak legkioebbike is némi te;hteli gyarapodáshoz jusson. Hogy a nyers annexió látszatát elkerüljék, a népszavazás egy igen ravasz és torz formáját eszelték ki. A békeszerződés ugyanis elrendelte, hogy a belga hatóságok a szerződés életbeléptetését követő hat hónapon keresztül listákat fektessenek fel, amelyekbe azután a németérzelmü lakosságnak szabad volt beírnia azt a kívánságát, hogy továbbra is Németországhoz kíván tartozni. Mondanunk sem kell, hogy a plebiscitumnak ez a formája már eleve kizárta a népakarat szabad megnyilvánulását, mert hiszen azokban az időkben rendkívül bátorság kellett ahhoz, hogy valaki odamenjen a megszálló katonasághoz és az uj államjogi helyzet elleni tiltakozása jeléül nyilvános listába Írja föl a nevét. Ebben az esetben tehát rém beszélhetünk népszavazásról, mert ennek előfeltétele az, hogy a nép egy semleges hatalom védelme alatt, titkos szavazással nyilváníthassa ki akaratát. Mint Középeurópa mindenik államában, úgy a békeszerződés ezen a területen sem teremteti végleges megnyugvást. Németország csak a kényszer hatása alatt mondott le Eupen és Malmédy területéről és a nagyobbára német lakosság a legnagyobb ellenszenvvel fogadta a változást. Igazságtalanságnak tekintették úgy a birodalmi, mint az ottani németek és soha sem mondottak le arról a reményről, hogy a viszonyok változása egyszer jóvá fogja tenni a rajtuk elkövetett jogtalanságot. Úgy érezték, hogy a Versaillesben teremtett helyzet nem tarthat örökké és egyszer majd csak kisüt a nap, a testvéreikkel való egyesülés napja. A repülőgép és a rádió korában az idő is mintha gyorsabban száguldana! Egy-két esztendővel ezelőtt az uj korszak prófétái még a békeszerződés megváltoztathatlanságát hirdették és békebontásnak kiáltották ki, ha valakinek az uj határok ellen valami kifogása volt. Ma azonban már egészen más a helyzet. Németország néhány év alatt jelentékenyen megerősödött és igen kedvező diplomáciai pozíciót vívott ki magának. Franciaország ellenben sokat vesztett régi befolyásából és pénzügyeinek jelenlegi állása a legjobb fokmérője annak, hogy mennyire alászállott a hatalma. Az európai erőparHlleiog-ammát kialakító legfontosabb tényezők egymáshoz való viszonya tehát lényegesen megváltozott és sok dolog, ami tegnap még lehetetlennek látszott, ma már nem kivihetetlen többé. Rendkívül jellemzők e tekintetben azok a tárgyalások, amelyek egyes vezető német és belga államférfiak között Eupen és Malmédy területének visszaadásáról folynak. A kicsiny Belgiumnak dicséretére válik, hogy oly hamar kijózanodott a hódítás mámorából és belátja, hogy nem helyezi' cselekedett akkor, amikor maga is beállott a német birodalom megcsonkiíói közé Belgiumot a történelem ütköző állammá alakította ki Franciaország, Anglia és Németország között és ezt a szerepét csak ugv töltheti be, ha fentartja nemzetközileg biztosított semlegességét. A világháború eseményei — ne kutassuk, hogy állam- férfiainak hibájából, vagy anélkül -- kimozdították semleges helyzetéből, aminek azután iszonyú kárát vallotta. Csak természetes, hogy ez a szép, kicsi ország soha többé háborúba sodródni nem ai a--, hanem meg akarja Őrizni semlegességét és mivel tudja, hogy a London, aug. 18. A bányamunkások delegátusainak konferenciája a tegnapi napon azt a határozatot hozta, hogy feljogosítja a bányamunkások szövetségének vezetőségét a bányatulajdonosokkal való tárgyalások azonnali felvételéreEzt a határozatot nagyon kis szótöbbséggel hozták meg, amennyiben 428.000 szavazat esett mellette és 360.Ó00 ellene, a szótöbbség tehát mindössze 68.000-et tett ki, ami kilenc százalékot jelent. A delegátusok konferenciájának döntése arra vezet, hogy a kormánnyal és a bányatulajdonosokkal való tárgyalások rövidesen megkezdődnek. A szövetség elnöksége tegnap este rövid ülést tartott, de ezt ma délelőttre napolták el, hogy a megteendő lépésekről tanácskozzanak. A Daily Iierald munkáslap szerint biztosra vehető, hogy a bányászszervezet vezetősége még a mai napon érintkezésbe lép a kormánnyal. A pénzügyi és bányászati miniszterek már a tegnapi nap folyamán megérkeztek Londonba, ahová Baldwin a mai napal fog visszatérni. Ügy gondolják, hogy a tulajdonosok szövetségének elnöksége is megkeresi Bald- wint, hogy a bányamunkásokkal való tárgyalást hozza létre. A sajtó beható kommentárokkal kiséri a tegnapi döntést. A Daily Chronicle szerint a tartós békét csak egy szabályszerűen német birodalom nem nyugodhatik bele az eupeni és malmédy-i terület elszakitásáLa, semlegességének és békés fejlődésének biztosítása érdekében- uem zárkózik el az elől, hogy az elszakított két járást visszaadja Németországnak. Ez az elhatározás nemcsak nagyon okos, de egyszerűn rd igen nemes cselekedet is volt. Példaadás egész Európa részére, hogy miképen kell gyakorlati utón szolgálni a békét. Párisban természetesen nem látják szívesen a francia hűbéresként kezelt Belgiumnak ezt az önálló lépését. A Quai d'Orsay- on mindent elkövetnek, hogy meghiúsítsák a folyamatban lévő tárgyalásokat. Nagyon jói létrehozott és aláirt megegyezés és á szénipar talpraállitása hozhatja meg. A Daily Telegraph szerint a hivatalos körökben a tegnapi határozat következtében mérsékelt optimizmus mutatkozik. Azt várják, hogy a bányamunkások végrehajtóbizottsága még ma megkeresi a miniszterelnököt, hogy hozza létre a konferenciát a bányatulajdonosok és a munkások között- Azonban még igen sok nehézséget kell leküzdeni. Azoknak a bányászoknak száma, akik a midlandi tárnákban a munkát felvették, ösz- szesen 13.269-et tesz ki. Skótországnak és Walesnek több bányájában a munkások szintén munkába állottak. London, aug. 18. A Westminster Gazette szerint megalakult a brit birodalom ipari békeligája. A ligának az a célja, hogy az ipari élet terén a megértésnek olyan szellemét gyökereztesse meg, hogy az elkövetkező öt esztendőben a tőke és a munka harca szüneteljen. Svehla és Malypetr Kariadban Prága, augusztus 18. Svehla volt miniszterelnök augusztus 16-án rövid gyógykezeltetés céljából Karlsbadba érkezett, ahol tegnap meglátogatta őt Malypetr képviselőházi elnök. Karlsbabdan a tervbevett politikai tárgyalások már e napokban megkezdődnek. tudják, hogy a német belga kiegyezés eredménye nemcsak az volna, hogy ez az aránylag kicsiny és jelentéktelen terület vissza száll Németországra, hanem ennél sokkal több; a békeszerződések által teremtett területi rendszerem beáll az első rés, az első nagy repedés, amelyet minden valószínűség szerint mások is követnének. Ez a jelentősége a német-belga tárgyalásoknak és ezért oly fontos pontja ma Európának Eupen és Malmédy városa. Kíváncsian várjuk a további híreket és őszintén kívánjuk, hogy a tárgyalások kedvező eredménnyel végződjenek. Ez volna az első nagy lépés a népek őszinte megbékülése, az igazi konszolidáció és megértés felé. Boris király demonstratív kerül ontja Szófia, aug-. 18. Politikai körökben a mai helyzetre való tekintettel rendkívül figyelemreméltónak tartják azt a tényt, hogy Boris király nagy kerülővel, Konstantinápolyon át tért vissza Pöstyénből Bulgáriába és nem ment át román vagy jugoszláv államterületen. A király Triesztben hajóra szállt és ezt a nagy kerülőt politikai demonstrációnak minősitik. India kormányzati autonómiát kap Simla, aug. 18. A parlamenti szesszió megnyitásán Lord Irvin indiai alkirály nagy beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta az indiai mohamedán körök megelégedését afölött, hogy Anglia és Törökország között megegyezés jött létre a Mosszul-kérdésben. Az alkirály leszögezte, hogy az angol parlament statútumban ismerte el az indusok jogát, hogy közigazgatási autonómiájukat előkészítsék. Három éven belül bizottságot neveznek ki az előterjesztett reformok tanulmányozására. Újabb letartóztatás G öregországban Athén. aug. 18. Paganaszí&ziu volt miniszterelnököt ma szintén letartóztatták. A volt miniszterelnök a republikánus unió vezére. Némei bírálat a szövetségközi adósságokról Williamstown, augusztus 18. A politikai intézet tudományos előadásainak során tegnap M. Bonn professzor, a kiváló német közgazdász tartott érdekes előadást a szövetségközi adósságok problémájáról és teljesen jogosultnak mondotta Amerika álláspontját. Anglia természetszerűleg kész arra, bogy a csődbe került Oroszország és a csőd felé közeledő Franciaország és Olaszország háborús adósságait törölje, ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy Amerikának is erkölcsi kötelessége, hogy olyan fizetésképes adójával szemben, mint Anglia, egyszerűen törölje a számlát. Azután összehasonlította a szövetségeseknek Amerikával és Németországgal szemben tanúsított különböző álláspontját. Amerikától elnézést, kérnek és Anglia ki is eszközölt egy hároméves moratóriumot, ezzel szemben. Németország irányában kérlelhetetlenek és a reparációs járulékokat mindenre való tekintet nélkül behajtják. Ez a szövetségesek részéről nemcsak igazságtalan, hanem esztelen eljárási mód. Az előadások eorán ezután Pelényi magyar követségi tanácsos arról tartott előadást, hogy a kisantant úgynevezett defenzív szövetsége Magyar- ország ellen irányul és ez a szövetség éppen úgy a népszövetség szelleme ellen van, mint ahogy a különböző regionális szerződések állandóan lejáratják a népszövetség tekintélyét.- ————————————ni«H’'W.»ll— — in i M Esküit Lajos egy évi fogházait kapott Budapest, aug. 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A budapesti királyi büntetőtörvényszék ma tárgyalta Esküit Lajos bünpörét, aki, mint ismeretes, annakidején a kormány több tagját azzal rágalmazta meg-, hogy az 1924. évi svájci szénaszál]itások alkalmával 14 milliárd koronát elpmiamákak. Töreky tanácselnök kérdésére Esküit tagadja azt, hogy a miniszterelnökről állította volna, hogy panamázott. Ugyancsak tagadja, hogy Várhelyit és Polányit megrágalmazta volna. Csupán annyit mondott, hogy Nagyatádi Szabó István vele együtt nyert a szállításon. A bíróság ezután rövid tanácskozás után bűnösnek mondta ki Esküit Lajost s összkünletésképpen egy évi fogházra, valamint 18 millió korona pénzbüntetésre Ítélte, Mai számunk 1© ®S®Sal 187. (1225) szám • Csütörtök ■ 1926 augusztus 19 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, j\ szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség:_^aga negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .... r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOllt.lK.Gl llGpilGpjG Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/11!. havonta 34 Ke. Egyes szám áx*a 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GhZA lefon:30311. Sürgönyeim: Hir>ap, Praha
