Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-18 / 186. (1224.) szám

A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XíX. A tengervíz tulajdonságai utánnyomás mos Mint minden folyadék, úgy a tenger vize is csak kis mértékben nyomható össze. Mivel azonban az óceáni víztömegek óriási súlyúak, az alsó rétegek mégis jelentékeny mértékben összenyomottak. Krámmel adatai szerint a tengervíz sűrűsége a felszínen 1,028 (a 4 Cel- sius-foku vizé 1), 1000 méter mélységben 1,033, 3000 méterre 1,042, 5000-ben 1,052, csaknem 10 kilométernyi mélységben 1,077. A tengervíz közepes sűrűsége 1,036. Ha az óoeánt valami titokzatos természeti erő hirtelen megszabadítaná saját nyomásá­tól, 11 millió köbkilométerrel dagadna meg s felszíne 30 méterrel emelkednék, úgy hogy az összes mélyföldeket elöntené. A tengervíznek bár kis mértékben való összenyomhatósága bizonyos előnnyel jár a tenger állatvilágára annyiban, hogy csátottak s 600, sőt 900 méteres mélységek­ben is megállapították a megvilágítás nyo­mait. Buvárkisérletek kimutatták, hogy a legragyogóbb napfény mellett is szemeink legfeljebb 25 méter mélységig látnak. Ami­kor Föl a délfrancia parton búvár öltözékben haladt a tenger fenekén, ebben a mélységben 7—8 méter távolságban levő sziklákat s 20— 22 méternyire levő fényes tárgyakat nagy megerőltetéssel még észrevett. Ebből követ­kezik, hogy a tengeri állatok még a felső, napmegvilágitotta rétegekben is úgy élnek, mint a ködfelhőben. A tengervíz lelsz inén ek hőmérsékleti vi­szonyait gyakran tanulmányozták. A tenger­víz hőmérséklete a nap besugárzásától függ, tehát az egyenlítőtől a sarkok felé csökken. A víz hőmérséklete mindig valamivel mele­gebb, mint a tengervíz felett lebegő levegőé. A legnagyobb hőmérsékletet elzárt tró­pusi tengerekben mérték, mint a Vörös-tengerben 30 fokot, a perzsa öböl északi csücskén 35,6 fokot. A nyugati Csön­des Óceán trópusi részeiben a felszíni viz oly­kor 32 fok, az átlagos maximum a nyílt óceá­nokon 29 fok, a sarki tengerekben azonban —2 fokra is lehűl. Ennél a hőmérsékletnél a felszíni viz már befagy. A tenger felületéből 165 millió négyzet- kilométer, tehát 45 százalék olykor 22 foknál is magasabbra melegedik fel, 36 százaléknak pedig állandóan 22 foknál melegebb a felszini hőmérséklete. Ezek a tropikus tengerek. A világtenger felszíni hőmérséklete átlagban 17,4 fok. A napból kiinduló felmelegedés egy 100 —150 méter vastagságú tenger viz rét eget hat át. A nyílt óceán felső rétegedben a hőmér­séklet csökkenése rendkívül gyorsan megy végbe. Ezer méter mélységben a hőmérő már csak 4—6 Celsius-fokot mutat. Innen kezdve a hőmérséklet már lassabban, de fokozatosan csökken a zérusig. A sótartalom kicseré’ődése és a hőmér­séklet különbség miatt a tengervízben állan­dó mozgás van. (Folytatjuk.) a hanghullámok terjedési sebessége ez­által nagyon jelentékennyé válik. Ezt a sebességet másodpercenként 1450 méternek vehetjük (a föld felszínén 333 mé­ter), vagyis a banghullám az óceáni mélysé­gekben ötödfélszer gyorsabban terjed, mint a szárazföld felületén. Ennek következtében Beszélgetés Mokkái Sándor erdélyi református püspökkel, a román szenátus legifjabb tagiával s a történelmi regényírás kiváló képviselőjével a legkisebb zaj is sokkal jobban hallható a tenger mélységedben, mint a levegőben s a mozgékonyabb tengeri állatok ezért könnyeb­ben menekülhetnek közeledő ellenségeik elől. A halászoknak tehát arra kell töreked- ndök, hogy minél kisebb zajjal dolgozó eszkö­zöket használjanak. A hajósoknak sürü ködben biztos útmu­tatást ad a világitótoruyokból kiküldött fel­szín alatt haladó harangjel. A Fehmarn né­met keleti-tengeri szigetről kiküldött ha­rangjelet 1907 karácsonyján nyugodt időjárás mellett 50 kilométer távolságra hallották. A tengervíz kémiai összetételének meg­állapítására sok vizpróbát vettek és alapos elemezéseket végeztek. Megállapították, hogy a felszini viz a nyilt óceánon átlag 35 promill szilárd anyagot tartalmaz felol­dott formában, ami az elpárolgás után szilárd formában ma­rad vissza. Ezek az úgynevezett tengeri sók, amelyek között a főzösó játsza a legnagyobb szerepet. A tengervíznek teljes elpárolgása ese­tén egy 60 méter magasságú sóréteg rakód-, nék le a tenger fenekére s ez a sótömeg tel­jesen kitöltené a három földközi tengernek, az amerikainak, románnak és ausztráliainak medencéjét. A.sóban szegény országok lakos­sága a tengervíz elpárologtatása által szerzi be sószükségletét. A tengerek sótartalmának hatalmas mennyiségéből arra következtethetünk, hogy ez a sómennyiség nem kizárólag szárazföldi eredetű, vagyis nemcsak a folyók szállítják a tengervízbe, hanem az óceánok sómennyi- eégének jórésze már a föld őskorából szár­mazik. A gázak közül a tengervíz szénsavat és atmoszférikus levegőt tartalmaz. A szénsav az állatok életműködéséből, ki- lélegzéséiből kerül a tenger vizbe s egy részét a tengeri növények használják fel újra belé­legzésre. A levegőt a tengervíz felszíne veszi bői áll, addig a tengervíz felszínétől elnyelt minél hidegebb, mint ez a tiszta víznél is történik. Amiig azonban a légkör — mint tud­juk — 21 rész oxigénből és 78 rósz nitrogén­ből xi, addig a tengervíz felszínétől elnyelt levegőben ez az arány egyharmad a két­harmadhoz, ami a kopoltyukkal lélegző, egyébként kevés oxigénhasználatra utalt tengeri állatok szempontjából nagyjelentő­ségű. A mélységben a növények lélegzése és a rothadó anyagok elégése következtében az oxigénmennyiség csökken, míg a nitrogén- mennyiség ugyanakkora marad. A tengervíz átlátszósága a melegebb s a szárazföldtől legtávolabban eső óceánré­szeken a legnagyobb. A Kanári- s a nyugatindiai szigetek közt elterülő Sargasso-tengeren a vizbe dobott fe­hér korong 66.5 méter mélységig látható. A Földközi tenger keleti medencéjében ez a ha­tár átlagban 40—45 m, míg az északi és a ke­leti tengeren 20—22 m. Fényképlemezeket azonban jóval nagyobb mélységekre is lebo­Kolozsvár, aug. 10. A régi, a változatlan Kolozsvár egyik csen­des mellékutcájában áll az erdélyi református püspökök ősi rezidenciája: egyszerű, emeletes épület, melynek egyetlen dísze a nagy üszbiság és rendesség. A földszinten a református egyház- kerület irodái és tanácstermei vannak elheive/.ve, az emeletre csak néhány héttel ezelőtt költözkö­dött be az újonnan megválasztott püspök, az alig harminchat éves Makkai Sándor, ki a néhány hó­nap előtt megjelent ördögszekér cimii regényével az erdélyi regényírás legkiválóbb képviselőinek sorába lépett. A püspöki luk Az ifjú püspök, kit nem születése, hanem rendkivül tehetségei emellek ilyen fiatalon erre a magas polcra, hamisítatlanul természetes köz­vetlenséggel fogadja látogatóit. Karcsú szőke ma­gas ember. Igazán nem szép férfi, de annál érde­kesebb. Kerek üvegü pápaszeme mögül okos és vidám gyermekszemek csillognak. Nevetése derű és tudás. Dolgozó szobája tágas, háromablakos terem, melynek minden darabja, egész elrende­zése világosan beszél az uj kor szépet szerető és megértő, a haladás vívmányait megbecsülő em­berről. A falakon képek: irők és költők dediká- ciós arcképei. Néhány nagyon szép Gruzda táj­kép közöttük. Ezt a zalatnai festő-papot valami­kor, nemsokára úgy fogják ismerni magyar tája­kon, mint amilyen keveset ma tudnak róla. Eb­ben pedig nem kis érdeme lesz a költő-püspök­nek. Az Íróasztal mellett kis amerikai Írógép, ezen készülnek a történelmi regények, a szár­nyaló prédikációk s a tudományos tnuukák sza­porodó kötetei. A fiaiul püspök Makkai püspök mindössze huszonnyolc esz­tendős volt akkor, amikor az erdélyi magyarság végzetszerűen uj helyzetébe került. A fiatal férfi fogékonyságával és frisseségével nézhetett és né­zett is szembe ezzel az egészen uj és alapjában megváltozott helyzettel. És a sok szerencsétlen­ség között, ami az erdélyi magyyarságot óvről- évre éri, a sorsnak első kedvezése, első biztató mosolygása az, hogy a félmilliós erdélyi reformá­tus magyarság élére fiatal, haladó szellemű, ko­rát megértő erős férfiú kerülhetett. — Püspök ur nemcsak az első magyar egy­házfő — kezdődik a beszélgetés — aki kisebb­ségi helyzetben kezdi nehéz püspöki munkáját, hanem egyúttal nemzedékének, a nagy háborút közvetlenül megelőző idők magyar nemzedékének első képviselője az egyházvezetés sokszorosan ne­hezebbé vált hivatásában. Amit programjáról mondani fog, ebből a két okból is az egész ma­gyarság, különösképen azonban a kisebbségi sor­ba került magyarok legélénkebb érdeklődésére számíthat. A püspök szívesen válaszol s amit mond, tömör vázlata annak a hatalmas programnak, melynek megvalósítására néhány héttel ezelőtt az erdélyi református püspökválasztó atyák előtt hi­tet tett. Az egyház és a nép — Alapgondolatom — mondotta Makkai püs­pök — megfordítani azt a régi, annyit hirdetett hitet, hogy az egyház előbb népnevelő, nemzet- fenntartó és szociális intézmény, s csak azután, mellékesen egyház. Meggyőződésem, mely minden elhatározásomat eldönti az, hogy az egyház leg­első sorban egyház, vagyis az egész emberi élet­nek kerete és elrendezője. Szomorú tanulságok szólanak a régi felfogás ellen, melyet a legjobban az jellemez, hogy minden vallásos meggyőződés hijján volt. A múlt azt mutatja például, hegy az a magyar, kit magyarságában a tudatában nem a vallásos meggyőződés erősített meg, könnyen ala­csonyodon le szűk pártérdekek szolgálatába és feledkezett meg azokról a kötelességekről, me­lyekkel a nép gazdasági boldogulásának és a nem­zet kulturális haladásának tariozüu lía nem a nevelési eszménye a keresztény, akkor a feleke­zeti iskolának meghal a lelke, megszűnik a létjo­gosultsága, tisztára racionális oktató intézmény lesz, mint az állami iskola, melyet ezen a téren természetesen nem is tud utolérni. Csak akkor van a felekezeti oktatásnak értelme és célja, ha sajátos, ha megvan az emberi jellemről a maga világos és határozott képe. Mint szociális szerve­zet sem versenyezhet az egyház, hiszen nála sok­kal jobb ás mozgékonyabb ilyen társadalmi ala­kulatok vannak. — Hogy az egyházba ezt az uj életet bevi- hessük, annak legelső feltétele az, hogy az egy­ház munkáját az intézményekről az emberekre, a személyekre vigyük. Nem várhatunk eredményt a templomok, az iskolák falaitól: emberekre van szükségünk, kik látják az uj feladatokat s kere­sik a megoldáshoz elvezető utakat Kisebbségi életünk más terein is látjuk, hogy az intézmények üres, száraz emlékcsokrok lesznek, ha hiányzik belőlük a munkás, a célokat látó ember. A lelkek élő egyházára van szükségünk s ehhez mindenek­előtt az segíthet, ha munkánkban nemcsak a pa­pok vesznek részt, hanem minden rálermett hí­vünk. Mindenki legyen pap: aktív egyházpap. Céljaink elérése érdekében igénybe fogjuk venni a modern élet minden eszközét, elsősorban a sajtót. Lapokat indítunk a nép, az ifjúság, pap­jaink, asszonyaink, intelligenciánk részére, vagy pedig a meglévőket kifejlesztjük. Ez az átszervező munka teljes folyamatban van. Iratterjeszlésünk depót rendszerrel dolgozik és máris igen jelen­tős eredményekről számolhat be. Az a meggyőző­désem, hogy ez a tevékenységünk nem versenyez a már meglevő könyvkiadóvállalatokkal, hanem épen ellenkezőleg munkatársuk lesz a szélesebb rétegek kulturális érdeklődésének felébresztésé­ben. — Programom fontos pontja a lelkészképzés reformja. A kisebbségi helyzet nem elméleti the- ologusokat, hanem olyan lelkipásztorokat követel, akik a falu atyja legyenek, népüknek tanácsadói gazdasági, jogi, nemzetpolitikai kérdéseiben. Ugyanaz a gondolat hatja át tanításunk általános reformját is. A tanítóknak kell majdan kiválo­gatni azokat a gyermekeket, akiket középisko­láink tovább neveljenek. A középiskoláink azon­ban nem fognak gyökértelen középoszályt, szel­lemi napszámosokat nevelni akárki számára, ki kibérli munkájukat, hanem neveltjeinket vissza akarjuk juttatni oda, ahonnan kaptuk őket: a né­pünknek. Akár orvos, akár ügyvéd, akár egyéb szabad foglalkozású ember lesz is az ifjúból, ar­ra akarjuk nevelni, hogy szeresse népét, ismerje annak életét, bajait, örömeit, szükségleteit s-per­sze hibáit is. S ahelyett, hogy lenézze azt a kör­nyezetet, ahonnan kiemelkedett, amint az eddig annyira általános jelenség volt, lásson életcélt kenyérkereső foglalkozása mellett abban is, hogy népével foglalkozzék, azt vezesse, nevelje, tanítsa. Makkai, a regényíró — A püspök urra három oldalról támad az érdeklődés. A második kérdés a regényíróhoz szól, ki csak néhány hónappal ezelőtt lépett első nagy müvével a nyilvánosság elé s keltért igen nagy érdeklődést, sőt kisebb viharokat is. össZe- fér-e az íróval a püspök s mi a regényírónak hite az irásmüvészet hivatásáról? Mik az irói tervei? — összeütközés a két hivatás között csak az idő dolgában van — volt a válasz. — A püspök nem sok időt enged a regényírónak. Egyébként azonban nem ismerek el az irodalomban a fele­kezeti szempontot. Viszont azonban az Író termé­szetes jogának tartom azt, hogy Írásaiban vallá­sos meggyőződését is kifejezhesse. (legényem, az ördögszekér miatt két szempontból lAmndtak. Az egyik oldalról azzal az indokolással, hogy Bálhori Anna életét szabadosán rajzoltam meg. Mások pedig azzal vádoltak, hogy regényemnek feleke­Szerda, 19^ó augusztus 18. így fiafalit és szépít a Sorai!" creme COiEÜ-szsppan l Főleralíat a t. S. R. részére: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. zeti a tendenciája. Csak azt felelhetem minderre, hogy a XVII. század képét igyekeztem minél hi- vebben megrajzolni. Azok az erős hitü reformá­tusok, kiket a regényben szerepeltetek, ebben a korban valóban éltek és cselekedtek. Báthori An­nát ped'g olyannak rajzoltam meg, amilyennek ezt a szerencsétlen sorsú asszonyt a történelmi feljegyzések mutatják. Ez az álláspontom hitem szerint nem összeférhetetlen a református lelki- pásztor hivatásával, akinek mindig is hivatása volt bátran szembenézni a bűnnel s nem szemet- hunyni előtte. Amennyire időm engedi, szorgal­masan dolgozom uj regényemen. Egyelőre az anyaggyűjtés munkájánál tartok, mert ismét tör­ténelmi témát választoltam. Regényem Kemény Zsigmond életének nagy problémájával foglalko­zik: az államférfi, az ember s a költő problémá­ja, a külömböző szempontok - összeütközése s a megoldás. A regény a 30-as években Erdély vár­megyei életében játázik tehát a 48 előtti Kemény a főhőse s úgy hiszem, sok tanulsága lehet a mai erdélyi élet számára is. Makkai, a politikus — Az utolsó kérdés a közéletü férfiú néze­teire kiváncsi, még pedig kettős vonatkozásban is. Milyen magatartást fog püspök ur az ország sze­nátusában elfoglalni, melynek legifjabb tagja s milyen szerepet vállal a kisebbségi élet belső vonatkozásaiban? — Abban, amit eddig elmondtam, bizonyos mértékben benn foglaltatik a válasz erre a har­madik kérdésre is. Az ország törvényhozásában, melynek hivatalomnál fogva tagja vagyok, a ma­gam egyházának és közös magyar kultúránk ügyét igyekszem‘'minden erőmből előbbre vinni. Egyhá­ziam törekvéseim folyománya az, hogy igyekezni fogok az államot rávenni arra is, ne szorítsa a vallási életet a templom négy fala közé. Hogy ne az Istentisztelet szabadságát, hanem a vallásos életgyakorlat szabadságát értse a vallásszabad­ság fogalma alatt. A kisebbségi belső élet terén pedig a felekezetek közötti békés viszony biztosí­tása legfőbb programpontom. Béke azonban a kü­lömböző felekezetek között csak akkor lehetsé­ges, ha mindegyük erős és szilárd a maga utján. Ha talán ellenmondásnak is látszik, mégis meg­győződésem, hogy ez az ut jobban biztosítja a békét, mint az engedékenység gyakorlata, mely igen sokszor csak egyoldalú volt. Amikor a beszélgetésben eddig jutottunk, egy vendég érkezett. Áprily Lajos a költő, a püspök kedves barátja. Az eszmecsere ezután már hár­masban folyt az erdélyi magyar élet nagy problé­máiról: az írásról, a cselekvés politikájáról s egy­más szeretetének gyakorlatáról. Cseri János dr. — őszi kirándulás a Tátrába. A Kar- pathenverein szeptember 4—9-ig rendezi 4. szeptemberi hetét (15 társas kirándulását) a Magas Tátrába. A kitűnő vezetés, jó ellátás és az olcsó részvételi díj folytán ezek a kirándu­lások évről-évre látogatottabbak és kedvelt társas összejövetelekké váltak. A résztvevők ezidén is három csoportba oszlanak- A völgy­járók az összes fürdőtelepeket, a Fehérviz- völgyében a Zöldtavat, a tarpataki völgy híres zuhatagát és az Öttavat, a felkai völgyi Szi­léziai házat, esetleg a lengyel nyerget, a menguszfalvi völgyi Poprádi tavat, Békásta­vat, esetleg a Tengerszemcsucsot is, továbbá a világhírű dobsinai jégbarlangot keresik fel. A hegymászók a Tátra főormait másszák meg: legkeletibb ormát, a Fehértavi csúcsot (2231 m.), a Lomnici csúcsot (2604 m.), a Német lét­rán át, a kontinentális Középeurópa legmaga­sabb ormát, a Gerlachfalvi csúcsot (2508 m.), esetleg a pompás Tátracsucsot is, végül a Tátra legnyugatibb ormát, a Krivánt (2496 m). A legszebb programja a harmadik cso­portnak van, ez többnyire kocsin vagy autó­buszon a Tátra oly vidékeit keresi fel, ame­lyek többnyire ismeretlenek maradnak a Tátra látogatói előtt: a szép bélai cseppkőbar­langot, Javorinát Hohenlolie herceg vadas­kertiével, a lengyel nagy halastavat és a Tengerszemet, továbbá Zakopanét a lengyel Tátraélet központját, a világhírű Dunajecátlö- rést tutajon a Vörös klastromtól Szczawnica lengyel fürdőig, a híres szepesi városkák kö­zül Podolint, Késmárkot, Szepesszombatot és Poprádot, végül a dobsinai jégbarlangot. A látnivalókhoz képest a részvételi dij mázán csekély: 2)4, 3)4 vagy 5)4 napra az első cso­portban Kcs. 185.—, Kcs. 240.— vagy Kos. 430.—, a másodikban 210 —, 270.— vagy 470.—, a harmadikban 340.—, 500.— vagy 650.— beleértve az érkezéstől a visszaindu- lásig lakást és teljes ellátást, minden utazást és belépti dijat, vezetőt, podgvászhordást, borravalót, csoportjelvényt és 50 drb képes levelezőlapot is. Jelentkezési határidő aug. 30. Bővebb felviláo:o?h\'W'U szolgál o Knr- pathenverein központi elnök: ege Késmárkon, 28. &z. postafiók,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents