Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-14 / 183. (1221.) szám

Hétfőn folytatják a magyar-csehszlovák tárgyalásokat Provizórium helyen végleges tarifaszerződés — A mini­mális agrárvámok e hónap végéig érvényben maradnak Prága, augusztus 13. A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások jelenlegi hely­zetéről tegnap késő este az alábbi csehszlovák hivatalos kommünikét adták ki: A Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok rendezése tárgyában julius 31-én megkezdett tárgyalások folytatódni fognak. Tekintettel arra, hogy a mindkét részről óhaj­tott tarifaegyezmény munkálatai még bizonyos időt vesznek igénybe, minek következté­ben a tárgyalásokat az 1826 julius 17-iki kormányrendeletben megállapított időn belül befejezni nem lehet: a csehszlovák kormány a határidőt a magyar kormány kérelmére augusztus 31-ig meghosszabbitotta. A két delegáció legközelebbi plenáris ülése hétfőn, augusztus V án lesz. A félhivatalos német lap ehhez a kom­münikéhez még a következő információkat kapta: A csehszlovák delegáció abban az ér­telemben szögezte le álláspontját, hogy a mi­nimális vámok engedélyezésének ellenérté­kéül Magyarországtól is hasonló tarifális előnyöket kér. — Az erre vonatkozó csehszlovák kíván­ságokat tudomására hozták a magyar dele­gációnak, amely a kivánságokat magában foglaló jegyzéket átvette és erről jelentést tesz kormányának. A magyar kormány állás­pontja a hétfői plenáris ülésen kerül kifej­tésre. A közeli napokban végérvényesen tisztul a helyzet afelől, hogy rövid tartamú provizórium vagy pedig végleges tarifa- egyezmény megkötésére keriil-e sor. A lap hangsúlyozza, hogy a hivatalos kommünikéből mindkét részen kivehető a tarifaszerződés megkötésére irányuló őszinte törekvés. fefe isiia tábornok wuntaiigllch Teljes festi és szellemi kimerültség cimén nyugdíjazzák A cseh ellenzék heüyesli a kormány magatartását, a cseh kormánytöbbség ellenzi — Hatszáz rendőr megakadá­lyozta a fascisták hradzslnl fölvonulását Hogy lest a német Geldl droguristéból a csehszlovák Galda tábornok Prága, augusztus 13. A Tribuna esti lapja Írja: Gajda tábornok, jóllehet maga kérte a szuper- arbitrálást, többször szándékosan kikerülte a vizsgálat megejíését. Értesülésünk szerint tegnap végTe megvizsgálta egy katonaorvos és katonai szolgálatra alkalmatlannak találta. Az orvosi véleményt a fe­lülvizsgáló bizottság is jóváhagyta. Néhány formalitás elintézése után Gajdát átteszik a nyugállo­mányba s erről a nemzetvédelmi minisztérium még e héten hivatalos jelentést fog kiadni. A Gajda-afférből kifolyólag a cseh pol-1 rári pártok után most már a szocialisták is föl-j keresték Cserny miniszterelnököt. Tegnap iélután Hampel és Tomasek szociáldemokrata képviselők, valamint Klouda és Solc nemzeti szocialista szenátorok a vizsgálatról bővebb felvilágosítást kértek a miniszterelnöktől. Hosszabb eszmecsere után, kijelentették a pártképviselők, hogy a miniszterelnök fölvi- lágositását tudomásul veszik. A Gajda-affér politikai szempontból külö- aös helyzetet teremtett. Mig a polgári pártok, amelyek többségé­re a jelenlegi hivatalnokkorrntyny kényte­len támaszkodni, a nemzetvédelmi mi­nisztérium második és elutasító jelenté­sét csak föntartással fogadták el, addig az ellenzékben levő szocialisták tudomásul vették a hivatalos jelentést. A szocialisták ebből természetesen tőkét ko­vácsolnak s azt a hirt terjesztik, hogy a pol­gári pártok csúfos kudarcot vallottak a Gajda érdekében megindított akciójukkal. A kor­mány ugyanis mereven elutasította a polgári pártokból alakított ad hoc bizottság követe­léseit, mivel ez a bizottságot nem ismerhette el kompetens parlamenti tényezőnek. Ezek után tehát egészen bizonyos, hogy A nemzeti öntudat fentartása Irta: Szent-Ivány József Hálás vagyok annak a kassai magyar lap­nak, amelyik egyik nyilatkozatomból néhány szót kiragadott és abból politikai felfogásomra súlyos következtetéseket óhajtott levonni. Há­lás vagyok, mert igy módot adott a kiragadott kérdésben ismételten állást foglalni és talán szabad lesz vele úgy foglalkoznom, hogy az említett, újságcikk tendenciózus voltát teljesen figyelmen kívül hagyom. A müveit magyar közönség már úgy sem rom úgy olvassa a magyar politikusokról szóló közleményeket, amint azt ez esetben a cikkíró bizonyosau sze­retné és nagyon jól tudja, hogy nem a tár­gyilagos kritika váltotta ki ezt az írást, de egyszerűen azért kellett meginni mert en­gem, illetve politikámat támadni akarta. Egyik nyilatkozatomban azt mondottam, hogy a nemzeti öntudat fentartására a nyo­morgó ember nem alkalmas, azért hát szük­séges, hogy a magyarság gazdasági erőinek növelésére is gondoljunk. Ezt a kijelentésemet a kassai cikkíró „katasztrofálisnak" mondja és úgy foglalko­zik vele, mintha ezzel a nyilatkozattal meg­bélyegeztem volna sok nyomorgó szerencsét­len magyart és mintha következetlen volnék előbbi felfogásommal szemben. Sajnálom, hogy nem tudok napirendre térni a cikk­nek az én közéleti múltammal kapcsolatos része fölött és igy ennek a közleménynek akadémikus jellegét nem tudom végig fel­tartani, de az a vád, mely szerint a tisztvise­lőkkel nem gondoltam, azokat kiszolgáltattam a hatalomnak, uszítottam a kemény ellentái- lásra stb., kényszerít reá. SCO gömöri volt me­gyei és állami tisztviselő, hivatalnok a tanúja, hegy amikor a hüségeskiit kérte a kormány, akkori exponense, annak ellene voltam, mi­kor azután az ugyancsak engedelmességi fo­gadalommal beérte volna s a kollektív állás- foglalás érdekében megorgauizált testület ne­vében az akkori alipán, Forreth Gyula ut­ján tanócsomat kérték, határozottan ajánlot­tam a fogadalom letételét. Ajánlottam a tiszt­viselők érdekében, de ajánlottam magasabb nemzeti érdekből is, mert nem kell sokat be­szélnem róla, mit jelent ebből a szempontoól, ba a helyét mindenki megtartja addig, amíg az egyáltalán lehetséges. A kassai cikkírónak Legsúlyosabb érve a magyar történelemből, a magyar szabadság- harcok lapjaiból került k', amikor azt mondja, hogy Bocskay katonái mind szegény emberek voltak. Kár, hogy a cikkíró a gimnázium diákpadjainak horizontjáról nézi a magyar történelem eseményeit. Ajánlatos ezzel a tar­terveken túl is foglalkozni. Ha megtette vol­na, akkor nem alkalmazná ezt az érvet, mert akkor tudhatná, hogy az erdélyi fejedelmek, a szabadságharcok vezérei vagy zsoldot fi­zettek, vagy s/abad zsákmányolást engedé­lyeztek, mert akkor tudta volna, hogy abban az időben a Rákóczi seregében szolgálni egyet jelentett a sors által megsanyargatott nyomorgó ember érzelmi 6* anyagi kielégíté­sével és Thököly, meg a többi vezér program­ja telítve volt szociális tartalommal és ebből a szempontból is kielégülést jelentett azok­nak, akik ma Marx követőihez szegődnek és egyenesen nemzetrontó munkát végeznek. Tá­vol áll tőlem a nyersen odaállított Képet ál­talánosítani. Voltak és vaunak, lesznek is minden áldozatra kész emberek, minden élet­küzdelem dacára magukat meg nem tagadó magyarok. Voltak hát akkor is, talán na­gyobbrészt ilyenek voltak Rákóczi vitézei, vannak ma is. Csak az a különbség, hogy a mai korban a testi szenvedés a nagytöme­geket eltéríti a nemzeti alapról és martalé­kul dobja a bizonyosan nem nemzeti szo­cialista és kommunista pártoknak. Közvetlen közelségben van mögöttünk a világháború példája. Az éhes, rongyos, vad szenvedélyek­től hajtott piavei katona és ebből az emberte­len testi szenvedésből kigyult vörös uralom —, amelyik, ha ugyan a cikkíró emlékezik reá, Kassán 1919 első napjaiban tépte le a piros-fehér-zöld zászlót és égette fel a nem­zeti tradíció Írott ereklyéit, szánta mozinak a nemzeti gondolat hatalmas várait, a templo­mokat. Vájjon a nemzeti öntudat fentartásá- nak és biztos rögzítésének mik a feltételei. Az, ha a nyomor rémével küzdő magyar intel­ligens középosztályt gazdaságilag felemeljük és képessé tesszük, hogy a belőle soha ki nem vesző nemzeti érzés mindenkire hasznos ter­mését semmi meg ne zavarja. Ha képesek vagyunk a magyar irodalom, művészet nem­zeti kifejlődését segíteni elő. Hány magyar lárgész veszett el a nemzeti gondolat szá­mára, mert a magyar társadalom szegény volt, nem tudta felvenni — elhagyta, odaadta, ma úgy mondják, a destrukciónak. Ha pótolni tudjuk azt a népnevelésben, amit a mai isko­la nekünk magyaroknak meg nem ad. Ha gaz­dasági, pénzügyi, kulturális, politikai szerve­ink erősek, — ha a magyar társadalom min­den rétegét, a mai fosztogatásszerü adóhad­járattal szemben megvédjük. ha pénzinté­zeteinket, szövetkezeteinket stb. képessé tesszük a nemzeti munka erősítésére, ba csak közvetve is, az egyénekei:- keresztül, ha fel tudjuk állítani saját erőnkből a nemzeti kul­túra palotáit, ha politikai szervezeteink ré­szére minden magyar házban találunk fölös­leges filléreket stb. stb. Nem lehet egy cikk keretében a kérdést átfogni, oly nagy a kiter­jedése. Csali érinteni akartam a vele össze­kapcsoltak egynémelyikét. Igaz, hogy ez a megítélés a békepoliti­kának a hangja és nem a háborúé. Pedig a a parlament az őszi ülésszak elején be­hatóan fog foglalkozni a Gajda-üggyel. Gajdát „kiszuperáltáJd' Gajda katonai szempontból elintézett em­bernek tekinthető. A lefelsőbb katonai ható­ság sürgősen és véglegesen likvidálni akar­ja az egész ügyet s egyes lapok szerint a tegnapi nap folyamán elrendelte Gajda orvosi felülvizsgálatát. A kiküldött orvos kétszer is megjelent Gajda lakásán, azonban Gajdát egyszer sem tudta otthon találni. A kommunista Rudé Právo ezzel szemben, azt írja, hogy Gajdát már alkalmatlanná is minősítették. — Tegnap délután félegykor — Írja a Rudé Právo — felülvizsgálták Gajda tá­bornokot. A bizottság „teljes testi és szellemi kimerülést“ állapított meg nála. A lap a legélesebben elítéli az ügynek ilyen formájú elintézését s azt írja, hogy a mai bur- zsoá rezsim nem mer a dolog végére járni, nem meri a vezérkari főnök kényszertávo- litásának igazi okát megadni, hanem mindent eltitkol, elfeledkezik, hogy a nyilvánosság ne lássa a kulisszamögüíti komédia igazi képét, A cseh fascisták prágai fiaskója Tegnap lejárt a cseh fascisták tíznapos ultimátuma, amikorra Gajda teljes rehabili- ■ tusát követelték A tegnapra bejelentett fa se is­ta gyűlést azonban, amint ezt megírtuk, a rend­őrség betiltotta. A fascisták mindamellett ösz- szegyültek a Zsófia szigeten. közelben erre az alkalomra 600 rendőrt mozgósítottak. A rendőrök azonnal szét­oszlatták o közel kétezer főnyi tömeget, amely eredetileg a hradzsinra akart föl­vonulni. A szétoszlatás minden rendzavarás nélkül történt. A fascisták éltették Gajdát és Kra- márt és abcugolták Benest. „Álhumanista bagázs“ Ezután kisebb csoportokban a Národni Listy szerkesztősége elé vonultak, azonban itt is útjukat állta a rendőrség. Hlavácsek főtit­kár a lap épületének udvarában bizalmas gyűlést rendezett, amelyen többen beszéltek. Hlavácsek kijelentette, hogy mindaddig nem nyugszanak, amig ezt az „álhumanis­ta bagázst“ le nem leplezik. Kucsera titkár pedig azt mondotta, hogy Gajda azon nemzetárulók áldozata, akik féltékenyek az ő népszerűségére. A bolse- vildekkel keztyüs kézzel bánnak, mert azok 61 parlamenti szavazatukkal erős befolyással fog­nak bírni a köztársasági elnök megválasztá­sánál. A Hej Slováci eléneklése után a Ceské Slovo elé akartak vonulni, de a rendőrség itt is útjukat állta. Este tiz órakor újból csend volt a városban. Mai somunk uo oldal 183, ü221) szám £ Szombat • 1926 augusztus 14 Előfizetési ar: évente 300, félévre 15°, szlovenszkói eS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .... .... r 12, ü. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha- j ■ . mai európai helyzet a háború más formában való folytatásához hasonló. Csak azt nem sza­bad elfelejtenünk, hogy a mai tömeglélek az áldozatok iránt nem olyan fogékony, sem itt, sem másutt és ma Marx híveinek gazdasági vallásával kell felvennünk a harcot csak úgy, mint a sovén cseh iránnyal szember. És a tes­ti szenvedések nem a nemzeti érzések kirob­banásait váltják ki, de ahogy a cikkíró az én szavaimat értelmezni szerette, az „ubi bene, ibi patria" minden magasabb emberi sajátos­ságból kivetkőzött anyagiasságba hajtja, melynek talaja ma el van készítve a Marx földjén. Mi ma mégis békepolitikát csinálunk, ezért keressük a népszövetséget meg, ezért támogatjuk a békeszerződésekben statuált nemzeti kisebbségi szervek működését, ez­ért alkottunk itthon politikai pártokat és ez­ért van képviseletünk a parlamentben.

Next

/
Thumbnails
Contents