Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-01 / 172. (1210.) szám

Mexikói forradalom elét!

Állandó késxülüségteen a hadsereg — Coolldcge nem tűr beavatkozást — Az egySiáseOienes fSrvényak

Newyork, julius 31. A mexikói kormány minden intézkedést megtett, hogy a várható zavargásoknak elejét vegye. A városok helyőrsége mindenütt készenlétben áll. Mexikó elővárosait és a közel fekvő városokat autóm obiljárőrökkeí ellenőrzik. A csapatok szigorú utasítási kaptak, hogy ellenállás esetén kim életlenül használják fegyvereiket. A kormány uj rendeletet adott ki, melyben végérvényes en leszögezi a templomok és az egyházi birtokok holnapi átvételét. Msg. Crispít, a pápai nuncius helyettesét, a korniányellenes ösz- szeesküvésben való részvétel miatt kiutasító tíák az országból. A katolikus lakosság és főleg a katolikus kezekben lévő ipar meg kér eskedelem bojkottmozgalommal felelt a kormány egyházellenes rendeletéire. A hatóság ok számos egyént letartóztattak, de a bojkott tovább tart. A hívők tegnap megrohamozták a Nemzeti Bankot és visszakérték pénzüket, mert ezzel is nyomást akartak gyakorolni a kormányra. A Nemzeti Bank pénztárait néhány napra bezárták. A szakszervezetek e lhatározták, hogy a bojkott elleni tüntetésként vasárnap minden forgalmat beszüntetne k. Azzal is fenyegetőznek, hogy a gyárakat megszállják: és saját számlájukra folytatják a z áruk gyártását, mindaddig, amig a kultúrharcnak vége nem szakad.

Coolidge elnök tegnap nyilatkozatot adott ki a mexikói ügyről. Kijelentette, hogy a fegyverszállítás eddigi törvényein nem változtat, azaz a mexikói kormányon kívül senkinek sem ad el Mexikóba fegyvert vagy muníciót. Ezzel meg akarja gátolni, hogy Mexikóban uj forradalom keletkezzék. Mexikó ma lőporos hordóhoz hasonlít s az Egyesült Államok gondosan vigyáznak arra, hogy ne szolgáltassanak tüzet a lőporos hordó fölrobbantására.

Mexikó, julius 31. Az uj egyházellenes törvények a következő hét pontból állanak:

1. A külföldi papok számát jelentékenyen csökkentik.

2. A szerzetesrendeket és a felekezeti is kólákat föloszlatják.

3 V jövőben csupán születeti mexikói állampolgárt lehet pappá szeuiJnL

4. Egyházi funkciókat csak a tomplomokban szabad végezni.

5. A szószékről mindenféle politizálás tilos.

6. Az egyházi vagyonokat elkobozzák.

7. A felszentelt papokat a hatóságok nevezik ki.

Newyork, julius 31. A Mexikóban állomásozó olasz ás angol diplomaták igen komolyan fáradoznak azon, hogy fölajánlják szóig álatukat a mexikói kormány és a katolikus egyház között felmerült vitás kérdések elinté zésére.

A fascisták ultimátuma: iiz nap határidő a Gajda-Ogy rendezésére

„KUlenben... egyes uraknak melegük Seszl“ — A nemzeti radikálisok mégis megtartották a Zsófia szigetére egybehívott és visszavont népgyűlést — SsSovenszkói hitvallás Ciajda mellett — Kariik dr bejelenti, hogy nera minden kompromittáló adatát hozta nyilvánosságra

Benes cáfol

és elüenSeleplezéssel fenyegetöilk

Egyházüldözés Mexikóban

így messziről nehéz eldönteni, hogy tulajdonképpen mi is történik Mexikó földjén, de az ellentmondó jelentések tömegéből esetleg kihámozható a lényeg: Mexikóban gátnélküli harccá fajult az az elméleti vita, mely Európa vallásos és vallástalan elemei között évszázadok óta folyik. A spanyol temperamentum forró és meggondolatlan. Ha megfogja a nagy katolicizmusból ki áradó misztikus vonzalom, nem tűr toleranciát, mert hisz emlékeznünk kell, hogy Spanyolország volt az inkvizíció klasszikus hazája. De az inkvi- zitorok utódai kivándoroltak Amerikába s miután lemészárolták Montezuma népét, engedték az idő kerekét tovagördülni, néha dolgoztak is, mig előkelő elszigeteltségükben megcsapta őket néha-néha az uj európai áramlatok szeleHa forradalom volt Európában, kétszeres erővel tört ki a spanyolok utódai közt Mexikóban, — sőt nyilvánvaló, hogy az örökös prouunciamentókkal ad absurclum vitték és diszkreditálták a forradalmakat. Egyszer császárt hívtak Európából, de alig tette lábát mexikói földre a szegény Habsburg Miksa, ellene fordultak és meggyilkolták. Nem hiába lőporos hordónak nevezik ezt a földet, valóban, amint Európában valami uj láng támad és hozzáér a vulkánok földjéhez, azonnal robbanásra kerül a sor. A véletlen úgy akarta, hogy most Calles köztársasági elnök nyomában féktelenül radikális kormány kerekedjék felül Mexikó-Cityben. Nosza, a heves vérmérsékletnek nem kellett több, mint az a néhány uszító sző, amelyet Európában hallott s nem gondolva következményekre, emberi rangra, valóságra, készpénzzé akarta váltani a demagógia pusztán emberfogásra berendezett, szélsőséges és keresztülvihetet- len frázisait és megtette, amit a francia forradalom őrültjein kívül egyetlen reális ember sem mert megtenni, egyetlen okos radikális kormány sem, még a szovjet sem: a hívőknek el akarja venni papjait, a jámboroknak templomait, a mennyországra vágyóknak a mennyországot, a siralom völgyében tes- pedő népnek egyetlen vigaszát, a túlvilágot.

Ha mindentől eltekintünk, ami részrehajlásnak vagy előítéletnek látszana, megmarad a nagy kérdés: minek ez? Minek a lakosság 90 százaléka ellen cselekedni — mert ennyi Mexikóban a templomokat ostromló hivő lakosság — minek provokálni, minek kierőszakolni, hogy a városok piacán, a templomok körül, ezer és ezer elégedetlen és megbántott ember forradalom vagy vér után ordítson, minek kierőszakolni, hogy a helyőrségek fegyverbe álljanak és tüzeljenek, minek megbántani a tömegeket és mesterségesen bajokat támasztani? A felelet: egy elv miatt. Néhány olyan részlet miatt, ami senkinek sem árt, — s legföljebb a kormány vezetőit söpörné el kényelmes helyükről. De ha elsöpörné, akkor kinek a nevében ülnek ott s kinek a nevében hangoztatják a „modern1* tanokat, melyeknek utóvégre nem utolsó fejezete a népképviselet elve sem. A lakosság egy része mellettük van. Ám jó, de minek a másik rész ellen cselekedni, anélkül, hogy ez a másik rész az elsőt megbántotta volna? Ez a másik rész osak imádkozni akar s minek fölráncigálni a békés térdelőket?

Azok, akik szeretik a vért és meggondolatlanul hevesek, ugyanazt csinálják, amit őseik. Inkvizícióra inkvizícióval felelnek s ebből is kitűnik, hogy sohasem az elv a fontos, hanem az elv demagógiája, az uszítás és a vérmérséklet, mely bármiért és bárhogyan, de vért akar.

A mexikói eset megmutatja, hová fajul a meggondolatlan radikálisok túlzása. Mindenütt, Mexikóban épp úgy, mint Európa bármely országában, rengeteg hivő lélek él s mindenütt feneketlen felfordulás támad, ha szentségeiket, vallásukat elrabolják- A mexikói forradalmi jelenségek például szolgálhatnak olyan európai kormányoknak vagy személyeknek, akik esetleg ugyanazt szeretnek megcsinálni, amit a mexikói kormány cselekedett.

Prága, julius 30. Dacára annak, hogy a polgári pártok a nemzeti demokratákkal megegyeztek abban, hogy a Zsófia szigetre egybehívott népgyülést nem tartják meg, a kitűzött időre mégis több száz fascista gyűlt össze a sziget nagytermében. A szigeten valamint a teremben Kariik dr. röpiratát osztogatták szét. Első szónok Kiima dr. volt, aki kijelentette, hogy ami Gajda tábornok ellen folyik, a spanyol inkvizícióhoz hasonló. Beszéde közben heves közbeszólások hangzottak Benes dr. és a Hradzsin ellen.

„Gatda ne add meg magad!“

Kiima után egy szlovenszkói kiküldött beszélt. Kijelentette, hogy Szlovenszkón mozgalom indult meg arra nézve, hogy több ezer aláirásos sürgönyt küldenek Masaryk elnökhöz, amelyben Gajda tábornok azonnali reha- bilitását követelik. Nagy tetszéssel fogadott beszédét e szavakkal fejezte be:

— Gajda tábornok, mi nem hagyunk el,

Gajda tábornok, ne add meg magad!

A tömeg e kijelentését nagy éljenzéssel fogadta.

Harmadik szónok szemére vetette az elnöknek, hogy a szovjetküldöttel, Ovszejenkót.

ünnepélyesen fogadta. A negyedik pedig kategorikusan kijelentette, hogy

a radikális nemzeti pártiak tiz napi haladékot adnak a kormánynak, ha ez alatt Gajda elégtételt nem kap, akkor a cselekvés terére lépnek.

Ezután nagy érdeklődés közepette Kariik dr., a Gajda-brosura szerzője kért szót. Kar- likot a hallgatóság, annak dacára, hogy beszédében rögtön bejelentette, hogy ő a nemzeti munkapárt sorába tartozik, nagy ovációval fogadta. Nagy szónoki hévvel elmondott beszédében elsősorban védelmére kel Masaryk elnöknek és kijelenti, hogy mindenkinek meggyőződését tiszteli. Ezután áttért a Gajda ügyre. Szemére veti a katonai vizsgáló bizottságnak, hogy az ügy vizsgálatában olyan tanukat vonultatott fel, akik a tábornok régi ellenségei, vagy őt nem ismerik. Ugyanazt mondja, amit az utolsó szónok. Ha a tiz nap eredménytelenül múlik el: mi fogunk cselekedni. Kéri azonban a hallgatóságot, hogy az ügyet ne vigye az utcára, mert ez nem méltó Gajda tábornokhoz. Végül kijelentette Kariik, hogy röpinatában nem használta fel a rendelkezésére álló egész anyagot, mert félt az elkobzástól. Meg van azonban győződve arról, hogy Gajda tábornok tisztán fog kikerülni a hajszából. Kariik zárószavát nagy taps fogadta.

A gyűlés vezetője kijelentette, hogy a nemzeti radikálisok tiz nap múlva erre a helyre ismét visszatérnek és ha addig igazságot nem tesznek, úgy „egyes uraknak melegük lesz“.

Gajda éltetése közben minden rendzavarás nélkül oszlott szét a tömeg.

Benes mindent cáfol

Benes dr. külügyminiszter a cseh távirati iroda utján a következő levelet intézte a sajtóhoz:

Az utóbbi hírlapi és egyéb viták folyamán közvetlenül és közvetve, nyíltan és burkoltan ismételten támadásban volt részem. Úgy tüntettek lel, mint politikai Összeesküvések és afiérek részesét és kezdeményezőjét. Főleg két afférról beszélnek s nem tudom, milyen uton-módon kapcsolatba hoznak engem velük.

Amennyiben ezek a kérdések a csehszlovák szocialista pártot érintik, úgy azokat a párt fogja elintézni. Amennyiben pedig más ügyekre, főleg az úgynevezett Gajda-afférre vonatkoznak, úgy azok egyedül csak azon ai utón intézhetők el, amely ilyen ügyekre nézve érvényes.

Hogy barátaimat és a politikai tényezőket megnyugtassam, ellenfeleimet pedig rábírjam, hogy kommentárjaikban és vitáikban az igazság, a becsület és a tisztesség érdekében mérsékletet tartsanak, haladék nélkül a leghatározottabban kijelentem, hogy ezekben a dolgokban semmi részem nem volt és nem is lesz. Gajda tábornok úgynevezett afférjáról csak akkor értesültem, amikor egy hivatalos tényező közölte velem, hogy a tábornokot szabadságolták.

Egyes lapok nyilvános támadásaira és polémiáira, melyek gorombán, ízléstelenül és tisztességtelen módon személveskedők, eddig szándékosan nem reagáltam. Megfelelő időpontban azonban mindenre válaszolni fogok s nyilatkozatomat okmányokkal igazolom.

A közvélemény látni fogja, hogy ki és milyen mértékig mérgezte meg politikai életünket, amivel annyira megnehezíti belpolitikai viszonyaink kialakulását és lerontja államunk jó hirnevét a külföldi közvélemény előtt.

Ploschkowitz, jul. 30. Benes.

Cailiáiix és Schacht bécsi előadásai

Becs, julius 31. Bécsi jelentések szerint Cail- laux volt francia pénzügyminiszter szeptember tí-tól szeptember 25-ig Béesbe jön, hogy előadásokat tartson a bécsi nemzetközi főiskolai tanfolyamon. Caillaux a francia pénzügyekről, a francia és az európai közgazdaság helyzetéről s a bankügy problémáiról fog előadni. Ugyanezekről a kérdésekről ScliacM dr. is előadást tart a bécsi főiskolai tanfolyamon, úgy, hogy Európa két legnagyobb pénzügyi embere egy helyen mondja el nézeteit a mindenkit érdeklő problémákról.

Veszedelmes a helyzet Szíriában

Paris, julius 31. Eddig francia beavatott körök tagadták, hogy Szíriában rosszul áll a franciák ügye. A Quotidien mai száma már megállapítja, hogy a kormány optimisztikus nyilatkozatai ellenére a sziriai helyzet minden egyéb, csak nem kielégítő. Magánjelentések szerint a felkelés ma már általános és azok a törzsek is részt veszuek benne, amelyek előbb lojálisak voltak a franciák iránt. Bizonyos, hogy a franciák katonai operációikat igen ügyesen végezték, de a politika mindent elrontott, amit a katonaság elért. A törzseket meghódolásra kényszert telt ék, látszólag elégtételt is kaptak a lázadásért, de alig, hogy a katonák elhagyták az országot, a felkelés újból kitört s most mindent élőiről kell kezdeni. Ha Parisban nem akarják egész Szíriát a franciák ellen hangolni, akkor végre olyan politikát kell kezdeni, amely az ottani lakosság tnenlalifásának megfelel.

Mai számunk 16 oldal

172. (1210) szám a Vasárnap ■ 1926 augusztus 1

Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, szlovenszkói es TUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőse^: ^ga I?!:’ ^anSka u!‘C® j

negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: r 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai UCipilCípjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:3031t. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha