Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-08 / 151. (1189.) szám
GRIGORIJ RASZPU7IN OROSZORSZÁG TITKOS CÁRJA IVÁN NASIVIN REGÉNYE Szokatlan társasest (1) A kormányzó nagy, fehér, kivilágított házában szokatlan, intimkörü társasest zajlott. Volgamenti pompás birtokáról Péter- várr-a átutazóban néhány órára betért a kormányzóhoz Michail Miohailovics Szalomatyin gróf, gazdag földbirtokos és cári kamarás, akinek a nővére volt a kormányzó felesége. Nyizsnij-Novgorodban az expresszre várva, a perronon összetalálkozott a gróf Grigorij Jefimovics Raszputinnal, a szibériai muzsikkal, aki valami csoda révén behatolt a cári palotába és ott még csodálatosabb módon váratlanul óriási befolyáshoz és hatalomhoz jutott. A grófból kiütközött a kiváncsáság, közelebbről meg akarta ismerni a szibériait, akivel a legmagasabb körökben eddig csak futólag találkozott. Ugyanegy kocsiba szállottak, de Szalomatyin éjszakára külön szakaszt biztosíttatott magának: ő, a finnyás és ez a paraszt ... . ördög vigye . . . még megtehetné, hogy rosszszagai kapcáit fölaggatja a fülkében . . . Különben is . . . Ám hogy a nővé- ■ rét ezzel az attrakcióval meglepje, rábeszélte a sztarecet (barátot), hogy látogasson el vele a kormányzóék házába, amire Grigorij miniden huződozás nélkül ráállott. És most ott ültek a kormányzó kedélyes [vörös vendégszobájában s a többi vendéggel a vacsorára várakoztak. A kormányzón© — nehogy szóbeszédekre adjon alkalmat — nem mert nagyobb társaságot meghívni, mert Grigorij hire meglehetősen kétes volt, de meg nem is volt elegendő ideje, hogy mindenkit értesíthessen. A meghitt szobában — melynek egyik sarkában egy nagy ősrégi szentkép állott, az asztalokról meg a falról pedig a cári család és kronstadti Iván — képmásai néztek — a két fővendégen kívül csak öten voltak: maga a kormányzó, Borisz Iva- novics von Stieren, magas, tagbaszakadt német, hosszú, négyszögletes szakálla lehullott a dolmányára, mely alatt igazi orosz szív dobogott, a felesége Varvára Michailovna, a kövér, színtelen szemű és kissé kifejezéstelen arcú asszony, Kari Petrovics von Riedel, a katonás tartásai, ötven körül járó alkormányzó, kinek arca első Miklós cáréra hasonlított, ami elég volt Riedelnek aTra, hogy úgy magánkörben, mint hivatalában folyton a .volt cár magatartását utánozza, aztán itt volt a felesége Lárissza Szergéjevna, kis kerek- ded formájú s meglepően fiatalos, csinos asz- 6zonyka, aki eleven szemeivel elbájoló pillantásokat vet jobbra-balra, végül Smaragd püspök. A szürkehaju, száraz öreg a maga sóvár szemeivel és vékony, egyenes, halvány ajkával nagy bojtos és imádságos ember hirében állott. A szibériai vendég, akin orosz módisan lelógó halványlila ing és fényes csizma volt, a haja gondos ápolást árult el. Elfogulatlanul és nyugodtan viselkedett. A középmagasnál hosszabb termetű, sovány, keménycsontu ember, arca halvány, seszinü, amit hosszú, fekete szakáll körit és a szemei . . . ezek a szemek . . . áthatóan néznek a sürü, bozontos szemöldökök alól. Néha melankólikus árnyalatot öltenek s ilyenkor a tekintetük ólomsulyosan nehéz . . . Az alacsony növésű s egyszerű öltözékü gróf eleven, kifejező arcával és sötét szemeivel kissé elcsodálkozott, sőt meg is sértődött a nemcsak tiszteletteljes, hanem egyenesen alázatoskodó fogadtatáson, melyben utitársát a kormányzóék házában részesítették, ő maga Grigorijjal szemben igyekezett tréfás, könnyed hangnemet megütni s nem járt messze az iróniától, mert föltételezte, hogy a „paraszt" meg sem érti a csipkedés élét. Természetesen eszeágában sem volt, hogy megsértse, nem is volna tanácsos, sőt egyenesen veszélyes is lenne Raszputint ellenségévé tenni. A beszélgetés hizelkedő tónusban * cári családról folyt, főleg a beteg cárevicsről. A gróf hallgatott és a fényképes albumban lapozgatott. Michail Miohailovics gróf nemcsak müveit, de már szinte tudősszámba menő ember volt. Mindenről megvolt a saját és pedig legtöbbször igen eredeti véleménye és ezt a teljes önállóságát igyekezett is mindig kidomborítani. Ezért Oroszországra is kétellyel tekintett. Az északi 60-ik szélesség alatt homokra és mocsarakra épült Oroszországnak már a puszta létét is történelmi paradoxonnak tartotta és meg volt győződve arról, hogy ezt a csodát csak szokatlanul tehetséges emberöltőknek és uralkodók érdemének lehet tulajdonítani, mint amilyen első Péter és első Miklós volt, de ez a csoda a mi alkonyodó, fáradt korunkban már nem tarthatja tovább magát. Oroszország főszerencsétlensége az, hogy mint az ázsai káosz és anarchia szülötte, nem a szilárd görög-római kultúra fundamentumára helyezkedett, mint a többi európai állam. A gróf nem bízott Oroszország jövőjében s ezért csak arra törekedett, hogy egyéni vagyonát minden lehető módon gyarapítsa. Időnként pénzt helyezett el az Angol bankba. Fukar volt a kicsinyességig, néha a szívtelenségig. Pompás birtokán majdnem kizárólag tejen él, mert a mértékletesség igen hasznos dolog. Ezt számos régi bölcs mondással bizonygatta. A pincéreknek a legszánalmasabb borravalókat szokta adni, mivelhogy „a népet nem illik esztelen ajándékozással elkényeztetni". — Nem állhatom, ha a mellény zsebembe sírnak, je me raidis ... — szokta mondani. Hogy előfordulhat, amikor az ember nem valakinek a „mellényzsebébe" sir, hanem egyszerűen csak sir: ezt nem ismeri el. így kényelmesebb. Kevesen szeretik, főleg az egyszerű nép és a gyermekek bizalmatlanok hozzá, mert sötét, rosszindulatú erőt sejtenek benne. — Remélem, hosszabb ideig marad a mi istenfélő városunkban — puhatolózott udvariasan a püspök Grigorijnáj. — Meg kell néznie kolostorunkban az Istenanya képét és a Szentszüz tiszteletére egy misét . . . — Szívesen megtennóm, de sajnos nem lehet — válaszolt — Grigorij. — A kis cáre- vicsnak megint valami baja van, a mama maga táviratozott, hogy haladéktalanul jöjjek. Csak azért szakítottam meg az utam néhány órára, mert ez a kisértő, a gróf, elcsábított. Megvallom, az ut is elárasztott. A gőzösön még csak ment valahogy, de a vonaton úgy izzadtam, akár a fürdőben. Az alkormányzó csinos, fekete szemében pajkos ördögök bukfenceztek. A kormányzó szigorúan ráncolta össze homlokát. Népies szólás, semmi egyéb. — És . . . engedjen meg egy szerénytelen kérdést, Grigorij Jefimovics — kérte hízelgőn — őfenségét, a cárevicset valami népies gyógyszerrel gyógyítja vagy tud valami ráolvasást? Természetesen, csak ha nem titok — fűzte hozzá tisztelettudóan. — Nem. Nekem nincsenek gyógyszereim — válaszol Grigorij. — A Mama — a cárnét hívom igy, egyszerűen, paraszti módon Mamának — fogja az ingemet, ráterdti a beteg gyerekre és már jobban is van. — Bámulatos . . . Meglepő ... — kiáltott a kormányzó hízelgőn. Ez meghalad minden emberi értelmet. — Nos és mit mondanak ehhez az orvosok? — kérdi a kormányzó felesége. — Például Botkin? És a többiek? — Nem tudom, követem, nem is érdekel, mit beszélnek — szól Grigorij szimplán. — Az nem az én dolgom. Én az Isten kegyelmére építek. — Ámen — mondja a püspök, száraz fejével bólintva. (Folytatjuk.) Halálos bacharaália a Rajjna-partján Egy borszállitó gőzös rakományát a csőcselék csapra ütötte — öt haláleset, húsz súlyos alkoholmérgezés Köln, julius 7. A hétfői napon különös eset játszódott le az aranyszínű Rajnán. A hatalmas folyóban ez alkalommal nem a niebelungi Kincsek után kutattak a kalandorok, hanem egy bort szállító hajó rakományát igyekeztek a hullámokból kimenteni. Egy hatalmas teherszállító gőzfös boros hordókkal szinültig megrakva haladt felfelé a Rajnán. A kormányos vigyázatlansága következtében azonban váratlanul baleset történt. A hajó neki ütközött egy hid hatalmas oszlopának és teljesen összetört. A legénység a hullámokba vetette magát s mindegyikük szerencsésen megmenekült. A boros hordókat a Rajna sodra magával ragadta. Pillanatok alatt száz és száz ember verődött össze a partokon, férfiak, nők, gyermekek vegyesen. Izgalmas vadászat kezdődött a hordókra, az emberek a vízbe gázoltak, vagy csónakokon rohantak a zsákmány után. A hordókat egyenként vonszolták a partra s azon nyomban csapra verték. Irtózatos Bachanália kezdődött. A Rajna-parton sorjában csapravert hordókból mohón szürcsölte a csőcselék a bort. Rö- vid idő múlva részeg emberek ord. toztak, tomboltak a hordók körül. A mámoros emberek között hamarosan verekedésre került a sor, hogy ki jusson előbb a csaphoz. Az egyik hordónál hamarosan vér ömlött, egy fiatal embert leütöttek. A rendőrség hamarosan kivonult, de a nyolcvan rendőr csak a legnagyobb nehézségek árán tudta helyreállítani a rendet. Ekkor tekinthették át a mámor színhelyét. Öt ember áldozatul esett a tzörnyü orgiának, az egyiket meggyilkolták, ketten a helyszínen alkoholmérgezésben elpusztultak s két embert haldokolva szállítottak a kórházba. A mentőknek ezenkívül még 20 súlyos természetű alkoholmérgezélsben kellett gyors segélyt nyujani. A vad jelenetek órákig tartottak, míg a rendet sikerült véglegesen helyreállítani. lSportA prágai sport sikeres hármas ünnepe Csehszlovákia legyőzte Svédországot, a Viktória a Viennát. — A Slavia vereséget szenvedett a DFC-től. — Prága a szokol jegyében. — Budapest válogatottja vereséget szenvedett Temesvárott. — A magyar vizipoló válogatott győzött Bécsben. — Peltzer dr. nagyszerű világrekordja. PRÁGA, julius 7. A hetek óta tartó esős időjárást vasárnap aránylag kedvezőnek mondható jó idő váltotta fel. Az eleddig úgyszólván megbénult sportélet sietett is kihasználni az alkalmat és egyszerre pótolta azt, amit elmulasztott. A hármas csehszlovákiai ünnep Prágában a szokol jegyében állott. Hatalmas tömegek vonultak lel a szláv tornászok ünnepségeire, melyekről lapunk más helyén számolunk be. A szokol ünnepségekben a sport is kivette részét. A csehszlovák válogatott ismét szép eredményt ért el, a Viktória hatalmas győzelmet aratott a bécsi Viennán, mig a prágai aranyserleg mérkőzés folyamán a német DFC legyőzte a bajnok Slaviát, amely az utóbbi időoen hanyatló formát mutat. — A magyar s; az elmúlt vasárnap csak félsikereket ért el. Budapest válogatott csapata nem várt vereséget szenvedett Temesvárott, a Londonban szereplő magyar aléták pedig ez idén csak helyezesélcet értek el. Ezzel szemben a m _/ar uszósport újból bebizonyította fölényét a vizipolóban, amennyiben fölényesen győzte le az osztrák válogatott csapatot. — A vasárnap legnagyobb szenzációja Peltzer dr. világrekordja volt Londonban, amelyet a kiváló német futó 880 yardon ért el. — Európaszerte éruejtes sportesemények folytak le, melyekről az alábbi tudósításaink számolnak be: )( Csehszlovákia—Svédország 4:2 (2:1). A szokolünnepség’ek bevezetéseként szombaton találkozott Prágában a két ország válogatott csapata. A csehszlovák Xl-nek sikerült reperálni a négy hét előtt Stockholmban csupán félsikeres szereplését. A győzelem értékes eredményt jelent az utóbbi időben jelentős sikereket elért svéd nemzeti együttessel szemben. A svédek ezúttal is klasszikus játékot produkáltak, csupán a második félidőben estek vissza az állandóan permetező eső folytán felázott talajon. A vendégcsapatból magasan kiemelkedett a Wenzel—Rydell jobbszélső pár játéka, mig a csehszlovák válogatottban Planicska élete legszebb védéseit produkálta. Elleniben Pleticba teljesen csődöt mondott. A győzelem elsősorban a Mares, Novak, Meduna, Kristál és Jelinek csatársor éraeme. A 15.000 néző előtt lefolyt meccset Brr.un bé?si biró szokott precizitással vezette. )( Viktória Zsizskov—Vienna Bécs 6:1 (2:0). Az óriási formában lévő zsizskoviak szinte lehengerelték ellenfelüket. A Viktória a Spártától kölcsönkért Kaliba kapussal és két tartalékkal játszott és ennek ellenére a szezon legjobb játékát produkálta. A bécsi csapatban a csatársor teljesen csődöt mondott, a védelem az első félidőben még csak tartotta magát, később azonban teljesen képtelen volt a remekül támadó prágaiaknak ellenállani. A gólokat Jelinek (3), Mares, Novák és Medina érték el a győztesek részéről, mig a bécsiek becsületgólját Bulla lőtte. A meccs felázott talajon 6000 néző előtt folyt le. Biró: Ivancsics Mihály (Budapest) volt, aki azonban meglehetős lámpalázzal küzdött és tul- ság : kényelmes volta miatt többször hibázott. — A mérkőzés előtt az SK Liben a Csechie Kariint ligamérkőzésben 5:1 (3:1) arányban legyőzte, minek folytán a Cseohie a II. osztályba kerül. DFC—Slavia 1:0 (0:0). A prágai aranyserlegért folyó .mérkőzések legnagyobb meglepetése. Mindkét csapat komplett felállításban szerepelt. A DFC értékes győzelmét csatársorának és elsőrangú védelmének köszönheti. Ezzel szemben a Slavia forwardjai gólképtelennek bizonyultak és ha Planicska a kapuban nem játszik válogatott formát, a vereség nagyobb méretű lett volna. A német csapatban Taussig kapus és a Weigelhoffer, Jimrny hátvédpár, valamint Bobor, Less, valamint Patek tűntek ki, a.ki az utolsó percben lőtt gyönyörű góljával szerezte meg a megérdemelt győzelmet. A' játék mindvégig élvezetes és egyenrangú felek küzdelme volt. Az első félidőben a DFC kissé háttérbe szorult, de kitűnő védelme mindent mentett. A másodikban a német csatársor többször és hevesebben támad és Planicskának alkalma nyilik bebizonyítani, hogy jelenleg Csehszlovákia legjobb kapusa. A meccset, amely dicséretesen fair keretekben folyt le, Stepanovsky biró elfogulatlanul vezette. A Slavia vereségével végkép elesett az aranyserlegtől, amelyet a Viktória—DFC mérkőzés sorsa fog eldönteni. )( Csehszlovákiai német amatőrbajnokságál a Soptrbrüder Schreckenstein-Aussig nyerte, amely a döntőben a DSV Witkovitzot 2:1 arányban legyőzte. )( Belföldi eredmények: SK Sparta Brünn— FK Brno 2:4. — SK Moravská Ostrava— SK Mak- kabea Maehrisch-Ostrau 5:2. — SK Bata Zlin- Sparta Prostejov 5:2. — DFC Budweis—Germania Linz 9:0. —DFC Olmütz— M.-Ostrauer SC 3:1. — FC Hertha Troppau—SK Oderberg 6:3. — DSV Saaz—DS Brüx 4:0. — DSK Trebttsch—Ruda Hvezda Kosir 2:1. )( A pozsonyi bajnokcsapat veresége. Pozsonyból jelentik: Az agyonjátszott Ligeti meglepetéstkeltő, de megérdemelt vereséget szenvedett a frissen játszó Rapidtói. A meccs változatos és elkeseredett játék után 4:2 (1:2) arányban végződött. A győztes csapatban Szloboda és Seidl tűntek ki. Biró: Brüll Emil volt. )( Pozsonyi TE—Szombathelyi Vasutas SE Haladás 3:3 (1:0). Biró: Feuer Benő. Az utolsó hetek grandprogramja után, a szombathelyi Haladás szereplése elé nem nagy bizalommal volt a pozsonyi sportpüblikum. Kisszámú közönség jelent meg, aminek azonban csak örülni kell, mert az ellenfél oly szerény futballt játszott, amilyent Pozsonyban csak Il-od osztályú egyesületeknél lehet látni. Nem helyes ilyen attrakciókkal operálni, tekintve, hogy ezek igazán sem erkölcsi sem anyagi eredménnyel nem járhatnak. Azután nem szabad elfelejteni, hogy a PTE a folyó szezonban értékes meccseket rendezett, aminek természetesen most már az a következménye, hogy a közönség továbbra is hasonló mérkőzéskre vár. Maga a játék igen gyenge nívójú volt és hogy a PTE a meccset meg nem nyerte, tisztán balszerencséjének köszönheti, amennyiben a szombathelyi kapusnak sikerült Tauber több holtbiztos fejeslabdáit és lövéseit ártalmatlanná tenni. A játék mindezek dacára változatos volt, hol PTE, hol Szombathely volt fölényben. — A szombathelyieké a kezdés, akik azonnal támadásba mennek át, de a szakértő szem csakhamar megállapíthatta, hogy itt veszélytelen ellenféllel van dolgunk. PTE lassan magára talál. A 30-ik percben a tornászok szabadrúgáshoz jutnak, amiből Kropf 30 méterről gyönyörű gólt rúg. A háziurak most már továbbra is frontban maradnak, de újabb sikerekre szert nem tesznek. Helycsere után a vendégek nagy lelkesedéssel mennek a játékba és már mindenki kiegyenlítéssel számit, amikor Földes a, Tornászok balszélsője, kitör, az autvonal mentén leszalad és szélről leadott lapos lövéssel további előnyt szerez csapatának. De ez az újabb siker nem zavarja az ellenfelet. Továbbra is változatlan tempóban játszanak, aminek meg is van az erdménye. Az oldboy Gonda figyelmen kívül hagyja a vendégek centerét, aki megszökik és szép saroklövéssel hozza meg a szombathelyiek első gólját. Ez látszólag még jobban felbuzditja őket, amennyiben a vendégek balszélsője a pozsonyi védelem hibájából közvetlen közelről védnetetlen gólt rúgott. Szombathely most elemében van, sőt rövidesen rá egy tizenegyes révén vezetéshez jut. PTE a hátralévő időt Wunderlich megsérülése miatt most már csak fiz emberrel játsza végig, mindenki már a tornászok vereségére számit, amikor az utolsó percben jobbra fordul a kocka. Az ellenfél hendszet vét s a 20 méterről megadott szabadrúgást Tauber kapuba lövi, beállítva vele a végeredményt és a játék végét. A levonulás alkalmával a vendégek vezetősége Feuer Benő bírói különféle szitkokkal illette. Ezt természetesen el kell Ítélnünk, amennyiben az egyenrangú a vendégjog visszaélésével és csupán mentőokul szolgálhat, hogy a vidéki ellenfél Szombathelyen túl nem