Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-08 / 151. (1189.) szám
1926 julius 8, csütörtök:. furmányos históriák A mögtéri bár ár* Mocskosszáju Töheíöm; Piiomsk arról kelt nagy híre Köcskemél jsíeaős városába, hogy röttentően mocskos szája -/ót. Mint a neve is mutattya. Ha órait, ha mérgelődött, mindegy vót neki. Migíen aztán a főtisztelendő plébános úrban is elfogyott a türelöm és mocskosszáju Töhetöm Pétért a sekrestyéssel maga elé citálván, jámbor példázatokban bár, de kögyetlenül megpirongatá. A jól megérdemelt fejmosás ott mén végbe a parőchia csöndes irodájában, ahol mocskosszáju Töhetöm Póló.*' mci-ére hervadozott koponyával hallgatta a ívtisztelendő szemrehányó igéit, mint .lopótök a kerítés oldalán. Még sóhajtott is hozzá a Or'gy darab embör. de ojjanokat, hogy egy egy btinbána- tos fölfohászkodásra levelezni kezdett a biblia az asztalon és a káromkodó embörök mögrettentósére szánt idézet hócrdult a másik oldalára. Amiből aztán gat na is keletkö- zött, mer a főtisztelendő ur János evangélista helyett Pál apostol leveleiből citált szörnyű kifakadásokat a rossz kör":;:-lénvök ellen s a rendösebb pogányok vigasztalására. Végül is aztán a főtisztelendő ur János evangélistára nehezéköt rakott — » tajtékpipáját, hogy Töhetöm Pétör el ne fújja - s végezö- tül emigyen fejezte be dorgáld szavait: — Mer a káromló embörökön az Isten se segit. Az Isten ujja yan kigrelaieden, Töhetöm Pétör! Mer a napokban kint jártam a határban és láttam, hogy jobbrókbaíról csudaszép búzatáblákat neveit az isteni irgalom, csak a kigyelmedé gyatra, alacsony és sovány, mér: mer káromkodik!.,. Töhetöm Péter olyat sóhajtott, hogy belelihegett még a bajusza is. Lehervadt üstökével úgy állt a főtisztelendő plébános előtt, mint egy szomorú fűz eső után— No, ne búsuljon! — szólt megenyhült hangon a jő lelkipásztor .— Most mönjön szépen haza, szálljon magába és ne emésztődjön a buzavetés miatt, mer a megtért bárán kedves az Ur előtt. Ha leszokik a káromkodásrul. jövőre szép búzája lesz. No, áldja meg az Isten kigyelmedet. Töhetöm Pétör egyet mozdul, aztán mellére csuklóit fővel mögindul az ajtó felé. Ott ráteszi kezét a kilincsre és megáll. Aztán gondolkozik.... — Főtisztelendő ur! — Mit óhajt, kedves baráton:? — Csak azt akarom mondani, hogy a vetőmagot a Vájsz zsidótu voltéin, verje ki az a keserves ragya!... Szilárd János. A kétszer megvásárolt férj Páris, június. Közhasznú intézmény működik Párisban, amelynek kivált Oroszországból, a vörös uralom elől elmenekült főnemesek látják hasznát. Nem egyéb ez, mint egy ügyes házasságköz- vetitő intézet, amely amerikai lányok és özvegyek' számára keres férjeket — a my;vv arisztokrácia köréből. -A hölgyeknek csekély 1?00 frank előjegyzési dijat kell leróniuk, — mi ez egy dollár- milliomosnőnek, aki előkelő címert keres? Frigy- kötés esetén az iroda aztán a hozomány egyötöd részét kapja. Ehhez az intézethez fordult a veit orosz császári gárda egy kapitánya is, K. herxeg, akinek az ügyét az iroda kezébe is vette. Csakhamar bemutatták az elegáns tisztet, egy amerikai hölgynek, aki a fejébe vette, hogy min: hercegnő fog visszatérni hazájába. Negyvenhat tavaszt látott már a hölgy, annál inkább érthető, hogy n deli gárdakapitány iránt, aki nála busa évvel fiatalabb volt, heves szerelemre gyű Ibit, Nem sokat tétováztak: az esküvő csakhamar végbement Páris egyik templomában... A menyecske, egy dúsgazdag amerikai nagyiparos leánya, a legnagyobb boldogságban élt, boldogságát mégis hamarosan megzavarta egy bombaként lecsapó esemény, amire az uj asszony igazán. nem számított. Már eppon útra készülődtek Amerikába, hogy az asszony büszkén bemutathassa rokonainak, ismerősemet zz c zép hercegét, amikor a párisi szállóba, mézoshetes fészkükbe, beállított egy ifjú hölgy: — Maria Wodinszka vagyok, --'-mondotta — a herceg felesége, akit Lettországban vett nőül! És elő is mutatta okmányai: amelyekből kétségtelenül kiderült, hogy a h'nip/ igazat beszól. Egyébként pedig a herceg első íeiÖMge egy neves kabaré-énekesnő volt, aki értesülvén férje e házasságáról, utána sietett, hogy jogait reklamálja. S nem követelt kevesebbet, minthogy férje hagyja el második feleségét és vegye vissza öt, az elsőt. — Semmi szin alatt! — hangzott a herceg válasza s kiutasította az énekesnőt, aki erre bosz- szuvágytól égve, följelentést lett a herceg ellen bigámia miatt. A biróság azonban elutasította keresetével, mert Franciaországban csak az a házasság érvényes, amelyet az ottani hatóságok előtt kötnek. Az ifjú pár Amerikába se tudott visszatérni, mert ott az ilyen tréfákat ugyancsak szigorúan büntetik. A dollármilliomosnő, aki persze nem akart férjéiül lemondani, egy ismert páviri ügyvédnek adta át ügyét, aki létre is hozta az egyezséget. Az énekesnő hatalmas összeg válM^dlp-ú lemondott férjéről, illetőleg beleegyezett a válóperbe Az amerikai hölgy ilyenformán kőtt-rtr megvásárolta a férjét. Először is, házas:- v előtt, kénytelen volt annak adósságait rzr \ mni - - azTbst pedig az énekesnőtől kellet őt .:ivá>jria ... De hát inekkora áldozatta n ,ni 1 Ipes egy női szí-, főleg, ha már négyvovikul tavasz virult el fölötte. Az uj vasúti tarifa augusztus elsején lép érvénybe A személytariíát 22—25 százalékkal emelik, a íeliertariSát 33 százalékkal Augusztus elsejével a csehszlovákiai vasutakon fölemelik úgy a személyi, mint a te- hertarifát. A személytarifát 22—25 % -al, a csomagok és ujságcsomagok szállítási diját pedig 33%-aL Ezzel szemben a gyorsáru tarifáját 33%-al leszállítják, úgyhogy a közönséges csomagtarifa kétszeresét fogja kitenni. A gyorsárudijtételek eddigi 100 km-es zónáját két részre osztják és pedig 1-—30 km-re és 31—100 km-re. A normális és kedvezményes jegyárakat olyképen fogják kikérekiteni, hogy a jegyek árát átlag húsz fillérrel, a munkások térti jegye, a kutyajegy, a csomagok és gyorsára és az újság- csomagok díjtételei pedig tízzel oszthatói: legyenek. Amennyiben valamely helyiérdekű vasúton máris nagyobbak a tarifatételek, mint amennyit a mostani tarifaemelés előír, úgy ezek továbbra is érvényben maradnak. Az időszaki, évi jegyeknél, amelyeket 1926 január elsején változtattak, a bérlet összegét kilenc %-kal kell pótolni. A julius elsején váltott évi jegyek árárt pedig húsz %-kal emelik fel. Az 1926 julius elseji érvénnyel váltott félévi jegyeket 18 %-kal emelik. Ha az időszaki jegy tulajdonosa a magasabb ár mellett jegyét megtartani nem kívánja s azt augusztus 1 és augusztus 14 között visszaszolgáltatja, úgy a lefizetett árnak visz- szakaphatja aránylagos részét Az évi és félévi jegyek (Minimális árai a következőképpen emelkednek: első osztályú évi jegy az eddi-i 6000 Ií-ról 7.500 koronára, másodosztályú 4000-ről 5000 koronára, harmadosztályú 2000-ről 2500 koronára; félévi jegyeknél: elsőosztályu 3900-ról 4800 koronára, másodosztályú 2600-ról 3200 koronára és harmadosztályú 1300 koronáról 1600 koronára. A Kassa—oderbergi vasúton az évi és félévi jegyek árai a következőképpen emelkednek: évi jegy elsőosztályon 2700-ról 3300 koronára, másodosztályon 1800-ről 2200 koronára, harmadikosztályon 900 koronáról 1100 koronára; félévi jegyek elsőosztályon 1980-ról 2400 koronára, másodosztályon 1300-ról 1600 koronára, harmadosztályon 650-ről 800 koronára. SiEowák fasdsfiák és k© ifi mun isták véres harca Zólyomban Cyrili és $f@f§sőd üBisaepéaek ^pilégaasa — TisenSt kommunistát véresreverfiek — Egy mumkásassxotay sebesült fia Sáttára sxavsséfihlidést kapott Prága, julius 7. A néppártban szervezett szlovák vasutasok hétfőn, Cyrill és Method ünnepén, fényes keretek között zászlószentelési ünnepélyt akartak rendezni Zólyomban, amely azonban sajnálatos összeütközéssel végződött. Az ünnepségre a szlovák rodobráncok széles környékről lovasbandériumokkal vonultak fel és a főtéren közel kétezer főnyi tömeg gyűlt össze. Javában folyt az ünnepség, amikor egykét ló megbokrosodott s a süriin tolongó tömegbe vágtatott. Nagy pánik keletkezett, heves kiabálás, lárma hangzott fel és a néptömegben megjelent kommunisták verekedésbe kezdek a rodobráncokkal. A szlovák falusi legények erősebbeknek bizonyultak a harcban és a kommunistákat a munkásotthon helyisége felé kezdték visszaszorítani. A kommunisták itt bezárkóztak és elsáncolták magukat. A rodobráncok is abbahagyták a rohamot és mindenki azt hitte, hogy az ünnepséget most már semmi sem fogja megzavarni. Azonban nem igy történt. Az ünnepség végén újabb összeütközés támadt, amelynek most már súlyosabb következményei lettek. Az összeütközés véres verekedéssé fajult. Az ütközet jó ideig tartott és végezetül tizenöt kommunista véres fejjel, többé- kevésbé súlyosan sebesülten maradt a a hadszíntéren. * A csendőrség hamarosan beavatkozott a közelharcba és igy megakadáyozta azt hogy a harc még több áldozatot követeljen. így is halálos áldozatot kivánt a véres eset Az egyik megsebesült kommunista ifjúmunkás édesanyja, amikor vérző fejű fiái meglátta, az ijedtségtől összeesett és azon nyomban meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. A véres események következtében a zsupán! hivatal nyomban betiltotta a néppártiak ünnepségének folyatását és betiltotta a Húsz- ünnepségeket is, nehogy a tüntetések megismétlődjenek. A zólyomi véres eset nagy izgalmat váltott ki a környéken. Zólyom, julius 7. Zólyomi kiküldött munkatársunktól lapzártakor a következő távirati jelentés érkezett: A zászlószentelés délelőtt tiz órakor kezdődött a katolikus templom körül elterülő főtéren. A templom északi oldalán felállított tábori oltárnál tábori mise vezette be az ünnepséget. A lovaslegények a piactér szélén kordont vontak az oltár és a rögtönzött szószék körül, mert hire járt, hogy a kommunisták meg akarják zavarni a zászlószentelési ünnepségeket. A mise után Tiso József dr- lelkész, képviselő intézett beszédet az egybegyűltekhez. Ekkor aszomszédos mellékutca bejárójánál egy csoport fiatalembe rjelení meg, akik hangos lármával közeledtek az ünneplő tömeg felé és meg akarták zavarni a zászlószentelést. Ebben a pillanatban éles füttyszó hallatszott g a zavargók csoportjából egy kő repült a hívők gyülekezete felé, melyet csakhamar számos újabb kődobá3 követett. A kordont álló lovaslegények erre frontot alkotva nekiindultak a zavargóknak és visszaszorították őket. Heves jelenetekre került a sor. A lovaslegények a futva menekülő kommunisták közöl hármat elfogtak s ezeket véresre verték. Igen sokan könnyebb sebesülést szenvedtek. Egy Stern Géza nevű fiatalembert életveszélyes sebesüléssel szállították a kórházba, egy másik súlyos sebeket szenvedett társávas egyetemben. Az egyik csendőrt a szörnyű tumultusban oldalba szúrták, de a sebesülés nem súlyos. A rendet csak nagynehezen lehetett helyreállítani. Lélekvesztőn Londonból Kalkuttába A skandináv népek természetes ösztöne a tengeri viharok elleni küzdelem. Ma már örök időkre letűnt a múlt idők vitorlás gályáinak korszaka és a modern emberiség szénnel vagy olajjal fütött úszó városoknak beillő óceánjáról diadalmasan állják az elemekkel folytatott küzdelmeket. Mégis léteznek még napjainkban is olyanok, akik, a régi hajósok példáját követve, birkóznak meg az elemekkel és vitorla nélkül csónakon, csak evezők segítségével útra kelve, a nyilt tengeren nemcsak kalandos utazásra, hanem sportszerű teljesítményre is vállalkoznak. Az evezőlapát ősrégi szerszám. Olyan régi, hegy senkisem tudná megmondani, mikor használták először. De annyi tény, hogy a régi időkben az evezés nem volt sportnak tekinthető, mert senkinek sem jutott eszébe, hogy kedvtelésből evezzen, sőt a régi korok emberei a legsúlyosabb feladatok egyikének tekintették az evezést és az örökös evezésre kárhoztatott gályarabok sorsát a leg- szörnyiibb büntetésnek tartották. Az evezés mint sport és szórakozás csak a XIX. században alakult ki, ma pedig már tisztában vannak azal, hogy a könnyű slöjdös csónakban való evezés — különösen ha mértékletesen Irta: Niels Ventdegodt kapitány űzik —i a legegészségesebb izomfejlesztő sportok egyike. Véleményem szerint a hosszutávevezós aránytalanul helyesebb és egészségesebb sport, mint a versenyevezés, amely túlhajtott ideg- és izommunkát követel. Sajnálatos tény, hogy a nyugodt és időhöz nem kötött hosszutávevezés sportkörökben ma még nem népszerű. A dán evezőssport annak ellenére, hogy még nem régi keletű, már eddig is néhány szép sikert ért el. így néhány esztendővel ezelőtt a Svend- borg, valamivel később pedig a Kolbing evezösklub tagjai eveztek Hamburgba, a kopenhágai evezősklubok pedig Jütlandba rándultak át és viszont. 1916-ban történt először, hogy néhány kopenhágai diák Stockholmba evezett és röviddel a sikerült kirándulás után megalapította „Viking Langturs- rokklubben" c'mmel az első hosszútáv Evezős Egyletet, amely az első ilyen sportegylet volt Skandináviában. A klub tagjai azt a feladatot tűzték ki maguknak célul, hogy minél hosszabb tengeri utakat tegyenek meg regatta-csónakjaikon és rövid idő alatt bejárták a dán tengereket Skagentől Getserig, feljutottak Oslóba, sőt akadtak közöttük olyanok, akik Bergenbe is elmerészkedtek. Az egyesület tagjai kirándultak Németországba, Hollandiába, Belgiumba és Franciaországba, múlt esztendőben pedig egy 2265 kilométernyi táv átevezésével világrekordot állítottak fel ezen a téren. A Viking-klub célja annak a ténynek gya-. korlati bebizonyitása volt, hogy a tapasztalt, óvatos és körültekintő evezős a lélekvesztőn veszélytelenül hajózhatja be a tengereket, mert ez az egyetlen hajótipus, amely felborulás és elmerülés veszedelme nélkül a legnagyobb viharban is sirály módjára siklik végig a hullámhegyeken. Miután körüljártuk Norvégia délnyugati partjait, Lindesaes-foktól Lister fokáig és Angliát megkerülve szörnyű viharban eveztünk át a Szent György-csatornán, az a feladat adódott számunkra, hogy Franciaország, Spanyolország és Portugália nyugati partjain haladjunk végig. Ott, ahol az Atlanti Óceán hullámai kopár sziklaszirtekén törnek meg, amelyek különösen megnehezítik a part mentén való evezést. Mit sem törődve a várható nehézségekkel, a Viking-klub három tagja: Jorgensen hadnagy, Tietzel mérnök és jómagam elhatároztuk, hogy Londonból Indiáig fogunk evezni és miután a műit esztendőben már megtettük a kopenhága—londoni turautat, nem akartuk ezt megismételni, ha-: nem az angol fővárosból indulunk majj útnak. A tervek szerint végighaladva a La Manche csatornán és a francia partvidék mentén, a viharos biscayai öbölbe értünk, ahonnan Spanyolországot és Portugáliát megkerülve, Gibraltáron át jutunk el a Földközi tengerre. Itt az északafrikai partok mentén evezünk tovább Egyiptomig, de mert véleményünk szerint Arábia partvidéke túlságosan egyhangú, utunkat nem folytatjuk tovább a suezl csatornán és a Vöröstengeren, hanem Palesztina és Szíria partjai mellett, a török határ közelében fekvő Alexandrette városáig akarunk elérni. Itt kikötünk és szárazföldön szállítjuk el csónakunkat az Eufrat melletti Djerablous városig, amely alig néhány mérföldnyire fekszik a Földközi tenger partjától. Az Eufrat folyón tovább evezve, Bagdad mellett jutunk át a Tigrisbe, majd a régi Mezopotámián áthaladva, Babylon romjai mellett, Basrah vidékén kerülünk a Perzsa-öbölbe.: Nézetünk szerint itt várnak reánk a legnagyobb nehézségek, mert a Tigris és Eufrat deltájának környékén és a Perzsa-öbölben állandóan nagy, viharok dúlnak, az éghajlat egészségtelen, ezenkívül pedig a malária és a trópusi láz veszedelmei is fenyeget. Ha ezeket a nehézségeket sikerül leküzde- nünk, Perzsia partjai mellett haladunk tovább' Beludzsisztán felé, ahonnan Indiába érve, Bornbay- ban szándékozunk kikötni, mert ez a város utazásunk végcélja. Annak ellenére, hogy eddig a Viking-klub tagjaival még sohasem történt szerencsétlenség és hogy eddig még egy csónakunk sem ment tönkre, mégis lehetséges, hogy ezen az óriási utón, amely éppen tízszer nagyobb a kopenhága—• londoni útnál, csónakunk használhatatlanná válik.- A biztonság kedvéért ezért a londoni evezősklub tartalékcsónakot bocsátott rendelkezésünkre, amelyet utánunk küldenek arra az esetre, ha valami baj érné Viking nevű csónakunkat. A nagy útra bizalommal készülünk, mert a Viking kipróbált csónak, amellyel már több országban jártak klubtársaink és amely minden kirándulás alkalmával kitünően bevált. Meg vagyunk győződve arról, hogy rendkívüli nehézségekkel kell megkezdenünk hosszú utazásunk alatt, de miután minden eshetőséggel számoltunk és minden körülményt gondosan mérlegeltünk, úgy hisszük, nyugodt lelküsmerettel indulhatunk útnak. Lehetséges ugyan, hogy rajtunk: kívül álló körülmények irtunknak idő előtt való félbeszakítására kényszerűének bennünket, de annyi bizonyos, hogy az első nehézségek nem fognak minket visszariasztani és hogy csak végszükség esetén állunk el célunk elérésétől. (Folytatjuk) Uj regényünk / rA megnövekedett Prágai Magyar Hírlap gazdag programjába fölvettük az abszolút irodalmi igények kielégítése mellett a világpolitikai nagyságok és hírességek szenzációs történetének és írásainak ismertetését. E sor rozatot mai számunkban megkezdjük i IVÁN NASIVIN • 1 kiváló orosz regényírónak, az orosz naturális mus egyik modern képviselőjének G Rí GO RÍJ RASZPUTIN, OROSZORSZÁG TITKOS CÁRJA cimü regényét, mely a legszigorúbb történeti alapon, eredeti okmányok és szemtanuk értesítései alapján állítja elénk az orosz cári udvar legtitokzatosabb személyiségét és a cári család sorsdöntő napjainak hiteles történetéi adja. Magyar nyelven a P. M. H. olvasói ismerik meg legelsőkul ezt a szenzációs munkát. G Rí GO RÍJ RASZPUTIN szédületes karriérja már maga olyan mélység ges titok, hogy pusztán a regény tárgya db- szolut érdeklődésre számíthat s ehhez járulnak a kiváló iró nagy kvalitásai, melyek lenyűgözően érdekessé teszik a müvet. Iván Na&ivin nagyterjedelmü regénye után a külföldi nagyságok során KEMAL PASA MEMOÁRJAI kerülnek lapunkban közlésre. Ennek a nagy- értékű írásnak közlési jogát Csehszlovákia, területére egyedül a P. M. H. részére biztosítottuk és az eredeti francia nyelvű kézirat már kezünkben van és most van fordítás alatt. :
