Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-08 / 151. (1189.) szám

1926 julius 8, csütörtök:. furmányos históriák A mögtéri bár ár* Mocskosszáju Töheíöm; Piiomsk arról kelt nagy híre Köcskemél jsíeaős városába, hogy röttentően mocskos szája -/ót. Mint a neve is mutattya. Ha órait, ha mérgelődött, mindegy vót neki. Migíen aztán a főtiszte­lendő plébános úrban is elfogyott a türelöm és mocskosszáju Töhetöm Pétért a sekres­tyéssel maga elé citálván, jámbor példáza­tokban bár, de kögyetlenül megpirongatá. A jól megérdemelt fejmosás ott mén végbe a parőchia csöndes irodájában, ahol mocskosszáju Töhetöm Póló.*' mci-ére herva­dozott koponyával hallgatta a ívtisztelendő szemrehányó igéit, mint .lopótök a kerítés ol­dalán. Még sóhajtott is hozzá a Or'gy darab embör. de ojjanokat, hogy egy egy btinbána- tos fölfohászkodásra levelezni kezdett a bib­lia az asztalon és a káromkodó embörök mögrettentósére szánt idézet hócrdult a má­sik oldalára. Amiből aztán gat na is keletkö- zött, mer a főtisztelendő ur János evangé­lista helyett Pál apostol leveleiből citált ször­nyű kifakadásokat a rossz kör":;:-lénvök el­len s a rendösebb pogányok vigasztalására. Végül is aztán a főtisztelendő ur János evan­gélistára nehezéköt rakott — » tajtékpipáját, hogy Töhetöm Pétör el ne fújja - s végezö- tül emigyen fejezte be dorgáld szavait: — Mer a káromló embörökön az Isten se segit. Az Isten ujja yan kigrelaieden, Tö­hetöm Pétör! Mer a napokban kint jártam a határban és láttam, hogy jobbrókbaíról csu­daszép búzatáblákat neveit az isteni irgalom, csak a kigyelmedé gyatra, alacsony és so­vány, mér: mer káromkodik!.,. Töhetöm Péter olyat sóhajtott, hogy be­lelihegett még a bajusza is. Lehervadt üstö­kével úgy állt a főtisztelendő plébános előtt, mint egy szomorú fűz eső után­— No, ne búsuljon! — szólt megenyhült hangon a jő lelkipásztor .— Most mönjön szé­pen haza, szálljon magába és ne emésztődjön a buzavetés miatt, mer a megtért bárán ked­ves az Ur előtt. Ha leszokik a káromkodás­rul. jövőre szép búzája lesz. No, áldja meg az Isten kigyelmedet. Töhetöm Pétör egyet mozdul, aztán mel­lére csuklóit fővel mögindul az ajtó felé. Ott ráteszi kezét a kilincsre és megáll. Aztán gondolkozik.... — Főtisztelendő ur! — Mit óhajt, kedves baráton:? — Csak azt akarom mondani, hogy a ve­tőmagot a Vájsz zsidótu voltéin, verje ki az a keserves ragya!... Szilárd János. A kétszer megvásárolt férj Páris, június. Közhasznú intézmény működik Párisban, amelynek kivált Oroszországból, a vö­rös uralom elől elmenekült főnemesek látják hasz­nát. Nem egyéb ez, mint egy ügyes házasságköz- vetitő intézet, amely amerikai lányok és özvegyek' számára keres férjeket — a my;vv arisztokrácia köréből. -A hölgyeknek csekély 1?00 frank elő­jegyzési dijat kell leróniuk, — mi ez egy dollár- milliomosnőnek, aki előkelő címert keres? Frigy- kötés esetén az iroda aztán a hozomány egyötöd részét kapja. Ehhez az intézethez fordult a veit orosz csá­szári gárda egy kapitánya is, K. herxeg, akinek az ügyét az iroda kezébe is vette. Csakhamar be­mutatták az elegáns tisztet, egy amerikai hölgy­nek, aki a fejébe vette, hogy min: hercegnő fog visszatérni hazájába. Negyvenhat tavaszt látott már a hölgy, annál inkább érthető, hogy n deli gár­dakapitány iránt, aki nála busa évvel fiatalabb volt, heves szerelemre gyű Ibit, Nem sokat této­váztak: az esküvő csakhamar végbement Páris egyik templomában... A menyecske, egy dúsgazdag amerikai nagy­iparos leánya, a legnagyobb boldogságban élt, boldogságát mégis hamarosan megzavarta egy bombaként lecsapó esemény, amire az uj asszony igazán. nem számított. Már eppon útra készülőd­tek Amerikába, hogy az asszony büszkén bemutat­hassa rokonainak, ismerősemet zz c zép herce­gét, amikor a párisi szállóba, mézoshetes fész­kükbe, beállított egy ifjú hölgy: — Maria Wodinszka vagyok, --'-mondotta — a herceg felesége, akit Lettországban vett nőül! És elő is mutatta okmányai: amelyekből két­ségtelenül kiderült, hogy a h'nip/ igazat beszól. Egyébként pedig a herceg első íeiÖMge egy neves kabaré-énekesnő volt, aki értesülvén férje e há­zasságáról, utána sietett, hogy jogait reklamálja. S nem követelt kevesebbet, minthogy férje hagyja el második feleségét és vegye vissza öt, az elsőt. — Semmi szin alatt! — hangzott a herceg válasza s kiutasította az énekesnőt, aki erre bosz- szuvágytól égve, följelentést lett a herceg ellen bigámia miatt. A biróság azonban elutasította keresetével, mert Franciaországban csak az a há­zasság érvényes, amelyet az ottani hatóságok előtt kötnek. Az ifjú pár Amerikába se tudott visszatérni, mert ott az ilyen tréfákat ugyancsak szigorúan büntetik. A dollármilliomosnő, aki persze nem akart férjéiül lemondani, egy ismert páviri ügyvédnek adta át ügyét, aki létre is hozta az egyezséget. Az énekesnő hatalmas összeg válM^dlp-ú lemondott férjéről, illetőleg beleegyezett a válóperbe Az ame­rikai hölgy ilyenformán kőtt-rtr megvásárolta a férjét. Először is, házas:- v előtt, kénytelen volt annak adósságait rzr \ mni - - azTbst pedig az énekesnőtől kellet őt .:ivá>jria ... De hát inekkora áldozatta n ,ni 1 Ipes egy női szí-, főleg, ha már négyvovikul tavasz virult el fölötte. Az uj vasúti tarifa augusztus elsején lép érvénybe A személytariíát 22—25 százalékkal emelik, a íeliertariSát 33 százalékkal Augusztus elsejével a csehszlovákiai vas­utakon fölemelik úgy a személyi, mint a te- hertarifát. A személytarifát 22—25 % -al, a csomagok és ujságcsomagok szállítási diját pedig 33%-aL Ezzel szemben a gyorsáru tarifáját 33%-al leszállítják, úgyhogy a közönséges csomagtarifa kétszere­sét fogja kitenni. A gyorsárudijtételek eddigi 100 km-es zónáját két részre osztják és pe­dig 1-—30 km-re és 31—100 km-re. A normális és kedvezményes jegyárakat olyképen fogják kikérekiteni, hogy a jegyek árát átlag húsz fillérrel, a munkások térti jegye, a kutya­jegy, a csomagok és gyorsára és az újság- csomagok díjtételei pedig tízzel oszthatói: le­gyenek. Amennyiben valamely helyiérdekű vasúton máris nagyobbak a tarifatételek, mint amennyit a mostani tarifaemelés elő­ír, úgy ezek továbbra is érvényben marad­nak. Az időszaki, évi jegyeknél, amelyeket 1926 január elsején változtattak, a bérlet összegét kilenc %-kal kell pótolni. A julius elsején váltott évi jegyek árárt pedig húsz %-kal emelik fel. Az 1926 julius elseji ér­vénnyel váltott félévi jegyeket 18 %-kal eme­lik. Ha az időszaki jegy tulajdonosa a ma­gasabb ár mellett jegyét megtartani nem kí­vánja s azt augusztus 1 és augusztus 14 között visszaszolgáltatja, úgy a lefizetett árnak visz- szakaphatja aránylagos részét Az évi és félévi jegyek (Minimális árai a következőképpen emelkednek: első osztályú évi jegy az eddi-i 6000 Ií-ról 7.500 koroná­ra, másodosztályú 4000-ről 5000 koronára, har­madosztályú 2000-ről 2500 koronára; félévi jegyeknél: elsőosztályu 3900-ról 4800 koro­nára, másodosztályú 2600-ról 3200 koroná­ra és harmadosztályú 1300 koronáról 1600 koronára. A Kassa—oderbergi vasúton az évi és félévi jegyek árai a következőképpen emelkednek: évi jegy elsőosztályon 2700-ról 3300 koronára, másodosztályon 1800-ről 2200 koronára, harmadikosztályon 900 koronáról 1100 koronára; félévi jegyek elsőosztályon 1980-ról 2400 koronára, másodosztályon 1300-ról 1600 koronára, harmadosztályon 650-ről 800 koronára. SiEowák fasdsfiák és k© ifi mun isták véres harca Zólyomban Cyrili és $f@f§sőd üBisaepéaek ^pilégaasa — TisenSt kommunistát véresreverfiek — Egy mumkásassxotay sebesült fia Sáttára sxav­sséfihlidést kapott Prága, julius 7. A néppártban szervezett szlovák vasuta­sok hétfőn, Cyrill és Method ünnepén, fé­nyes keretek között zászlószentelési ünne­pélyt akartak rendezni Zólyomban, amely azonban sajnálatos összeütközéssel végződött. Az ünnepségre a szlovák rodobráncok széles környékről lovasbandériumokkal vo­nultak fel és a főtéren közel kétezer főnyi tö­meg gyűlt össze. Javában folyt az ünnepség, amikor egy­két ló megbokrosodott s a süriin tolongó tö­megbe vágtatott. Nagy pánik keletkezett, heves kiabálás, lárma hangzott fel és a néptömegben megjelent kommunisták verekedésbe kezdek a rodobráncokkal. A szlovák falusi legények erősebbeknek bi­zonyultak a harcban és a kommunistákat a munkásotthon helyisége felé kezdték vissza­szorítani. A kommunisták itt bezárkóztak és elsáncolták magukat. A rodobráncok is abba­hagyták a rohamot és mindenki azt hitte, hogy az ünnepséget most már semmi sem fogja megzavarni. Azonban nem igy történt. Az ünnepség végén újabb összeütközés támadt, amelynek most már súlyosabb következményei lettek. Az összeütközés véres verekedéssé fajult. Az ütközet jó ideig tartott és végezetül tizenöt kommunista véres fejjel, többé- kevésbé súlyosan sebesülten maradt a a hadszíntéren. * A csendőrség hamarosan beavatkozott a közelharcba és igy megakadáyozta azt hogy a harc még több áldozatot követeljen. így is halálos áldozatot kivánt a véres eset Az egyik megsebesült kommunista ifjú­munkás édesanyja, amikor vérző fejű fiái meglátta, az ijedtségtől összeesett és azon nyomban meghalt. Szivszélhüdés öl­te meg. A véres események következtében a zsu­pán! hivatal nyomban betiltotta a néppártiak ünnepségének folyatását és betiltotta a Húsz- ünnepségeket is, nehogy a tüntetések megis­métlődjenek. A zólyomi véres eset nagy iz­galmat váltott ki a környéken. Zólyom, julius 7. Zólyomi kiküldött munkatársunktól lapzártakor a következő távirati jelentés érkezett: A zászlószentelés délelőtt tiz órakor kezdődött a katolikus templom körül elterülő főtéren. A templom északi oldalán felállított tábori oltárnál tá­bori mise vezette be az ünnepséget. A lovas­legények a piactér szélén kordont vontak az oltár és a rögtönzött szószék körül, mert hire járt, hogy a kommunisták meg akarják za­varni a zászlószentelési ünnepségeket. A mi­se után Tiso József dr- lelkész, képviselő in­tézett beszédet az egybegyűltekhez. Ekkor aszomszédos mellékutca bejárójánál egy csoport fiatalembe rjelení meg, akik han­gos lármával közeledtek az ünneplő tö­meg felé és meg akarták zavarni a zászló­szentelést. Ebben a pillanatban éles fütty­szó hallatszott g a zavargók csoportjából egy kő repült a hívők gyülekezete felé, melyet csakhamar számos újabb kődobá3 követett. A kordont álló lovaslegények erre fron­tot alkotva nekiindultak a zavargóknak és visszaszorították őket. Heves jelenetekre ke­rült a sor. A lovaslegények a futva menekülő kom­munisták közöl hármat elfogtak s ezeket véresre verték. Igen sokan könnyebb se­besülést szenvedtek. Egy Stern Géza nevű fiatalembert életveszélyes sebesüléssel szállították a kórházba, egy másik súlyos sebeket szenvedett társávas egyetemben. Az egyik csendőrt a szörnyű tumultus­ban oldalba szúrták, de a sebesülés nem súlyos. A rendet csak nagynehezen lehetett helyreállítani. Lélekvesztőn Londonból Kalkuttába A skandináv népek természetes ösztöne a ten­geri viharok elleni küzdelem. Ma már örök időkre letűnt a múlt idők vitorlás gályáinak korszaka és a modern emberiség szénnel vagy olajjal fütött úszó városoknak beillő óceánjáról diadalmasan állják az elemekkel folytatott küzdelmeket. Mégis léteznek még napjainkban is olyanok, akik, a régi hajósok példáját követve, birkóznak meg az ele­mekkel és vitorla nélkül csónakon, csak evezők se­gítségével útra kelve, a nyilt tengeren nemcsak kalandos utazásra, hanem sportszerű teljesítmény­re is vállalkoznak. Az evezőlapát ősrégi szerszám. Olyan régi, hegy senkisem tudná megmondani, mikor használ­ták először. De annyi tény, hogy a régi időkben az evezés nem volt sportnak tekinthető, mert sen­kinek sem jutott eszébe, hogy kedvtelésből evez­zen, sőt a régi korok emberei a legsúlyosabb fel­adatok egyikének tekintették az evezést és az örö­kös evezésre kárhoztatott gályarabok sorsát a leg- szörnyiibb büntetésnek tartották. Az evezés mint sport és szórakozás csak a XIX. században alakult ki, ma pedig már tisztá­ban vannak azal, hogy a könnyű slöjdös csónak­ban való evezés — különösen ha mértékletesen Irta: Niels Ventdegodt kapitány űzik —i a legegészségesebb izomfejlesztő sportok egyike. Véleményem szerint a hosszutávevezós aránytalanul helyesebb és egészségesebb sport, mint a versenyevezés, amely túlhajtott ideg- és izommunkát követel. Sajnálatos tény, hogy a nyu­godt és időhöz nem kötött hosszutávevezés sport­körökben ma még nem népszerű. A dán evezőssport annak ellenére, hogy még nem régi keletű, már eddig is néhány szép sikert ért el. így néhány esztendővel ezelőtt a Svend- borg, valamivel később pedig a Kolbing evezösklub tagjai eveztek Hamburgba, a kopenhágai evezős­klubok pedig Jütlandba rándultak át és viszont. 1916-ban történt először, hogy néhány kopenhágai diák Stockholmba evezett és röviddel a sikerült kirándulás után megalapította „Viking Langturs- rokklubben" c'mmel az első hosszútáv Evezős Egy­letet, amely az első ilyen sportegylet volt Skandi­náviában. A klub tagjai azt a feladatot tűzték ki maguknak célul, hogy minél hosszabb tengeri uta­kat tegyenek meg regatta-csónakjaikon és rövid idő alatt bejárták a dán tengereket Skagentől Getserig, feljutottak Oslóba, sőt akadtak közöttük olyanok, akik Bergenbe is elmerészkedtek. Az egyesület tagjai kirándultak Németország­ba, Hollandiába, Belgiumba és Franciaországba, múlt esztendőben pedig egy 2265 kilométernyi táv átevezésével világrekordot állítottak fel ezen a téren. A Viking-klub célja annak a ténynek gya-. korlati bebizonyitása volt, hogy a tapasztalt, óva­tos és körültekintő evezős a lélekvesztőn veszély­telenül hajózhatja be a tengereket, mert ez az egyetlen hajótipus, amely felborulás és elmerülés veszedelme nélkül a legnagyobb viharban is sirály módjára siklik végig a hullámhegyeken. Miután körüljártuk Norvégia délnyugati part­jait, Lindesaes-foktól Lister fokáig és Angliát meg­kerülve szörnyű viharban eveztünk át a Szent György-csatornán, az a feladat adódott számunkra, hogy Franciaország, Spanyolország és Portugália nyugati partjain haladjunk végig. Ott, ahol az At­lanti Óceán hullámai kopár sziklaszirtekén törnek meg, amelyek különösen megnehezítik a part mentén való evezést. Mit sem törődve a várható nehézségekkel, a Viking-klub három tagja: Jorgensen hadnagy, Tietzel mérnök és jómagam elhatároztuk, hogy Londonból Indiáig fogunk evezni és miután a műit esztendőben már megtettük a kopenhága—lon­doni turautat, nem akartuk ezt megismételni, ha-: nem az angol fővárosból indulunk majj útnak. A tervek szerint végighaladva a La Manche csatornán és a francia partvidék mentén, a viha­ros biscayai öbölbe értünk, ahonnan Spanyolorszá­got és Portugáliát megkerülve, Gibraltáron át ju­tunk el a Földközi tengerre. Itt az északafrikai partok mentén evezünk tovább Egyiptomig, de mert véleményünk szerint Arábia partvidéke túl­ságosan egyhangú, utunkat nem folytatjuk tovább a suezl csatornán és a Vöröstengeren, hanem Pa­lesztina és Szíria partjai mellett, a török határ közelében fekvő Alexandrette városáig akarunk elérni. Itt kikötünk és szárazföldön szállítjuk el csónakunkat az Eufrat melletti Djerablous városig, amely alig néhány mérföldnyire fekszik a Föld­közi tenger partjától. Az Eufrat folyón tovább evezve, Bagdad mellett jutunk át a Tigrisbe, majd a régi Mezopotámián áthaladva, Babylon romjai mellett, Basrah vidékén kerülünk a Perzsa-öbölbe.: Nézetünk szerint itt várnak reánk a legnagyobb nehézségek, mert a Tigris és Eufrat deltájának környékén és a Perzsa-öbölben állandóan nagy, viharok dúlnak, az éghajlat egészségtelen, ezen­kívül pedig a malária és a trópusi láz veszedelmei is fenyeget. Ha ezeket a nehézségeket sikerül leküzde- nünk, Perzsia partjai mellett haladunk tovább' Beludzsisztán felé, ahonnan Indiába érve, Bornbay- ban szándékozunk kikötni, mert ez a város utazá­sunk végcélja. Annak ellenére, hogy eddig a Vi­king-klub tagjaival még sohasem történt szeren­csétlenség és hogy eddig még egy csónakunk sem ment tönkre, mégis lehetséges, hogy ezen az óriási utón, amely éppen tízszer nagyobb a kopenhága—• londoni útnál, csónakunk használhatatlanná válik.- A biztonság kedvéért ezért a londoni evezősklub tartalékcsónakot bocsátott rendelkezésünkre, ame­lyet utánunk küldenek arra az esetre, ha valami baj érné Viking nevű csónakunkat. A nagy útra bizalommal készülünk, mert a Viking kipróbált csónak, amellyel már több or­szágban jártak klubtársaink és amely minden kirándulás alkalmával kitünően bevált. Meg vagyunk győződve arról, hogy rendkívüli nehézségekkel kell megkezdenünk hosszú utazá­sunk alatt, de miután minden eshetőséggel szá­moltunk és minden körülményt gondosan mérle­geltünk, úgy hisszük, nyugodt lelküsmerettel in­dulhatunk útnak. Lehetséges ugyan, hogy rajtunk: kívül álló körülmények irtunknak idő előtt való félbeszakítására kényszerűének bennünket, de annyi bizonyos, hogy az első nehézségek nem fognak minket visszariasztani és hogy csak vég­szükség esetén állunk el célunk elérésétől. (Folytatjuk) Uj regényünk / rA megnövekedett Prágai Magyar Hírlap gazdag programjába fölvettük az abszolút irodalmi igények kielégítése mellett a világ­politikai nagyságok és hírességek szenzációs történetének és írásainak ismertetését. E sor rozatot mai számunkban megkezdjük i IVÁN NASIVIN • 1 kiváló orosz regényírónak, az orosz naturális mus egyik modern képviselőjének G Rí GO RÍJ RASZPUTIN, OROSZORSZÁG TITKOS CÁRJA cimü regényét, mely a legszigorúbb történeti alapon, eredeti okmányok és szemtanuk ér­tesítései alapján állítja elénk az orosz cári udvar legtitokzatosabb személyiségét és a cá­ri család sorsdöntő napjainak hiteles történetéi adja. Magyar nyelven a P. M. H. olvasói is­merik meg legelsőkul ezt a szenzációs mun­kát. G Rí GO RÍJ RASZPUTIN szédületes karriérja már maga olyan mélység ges titok, hogy pusztán a regény tárgya db- szolut érdeklődésre számíthat s ehhez járul­nak a kiváló iró nagy kvalitásai, melyek lenyűgözően érdekessé teszik a müvet. Iván Na&ivin nagyterjedelmü regénye után a külföldi nagyságok során KEMAL PASA MEMOÁRJAI kerülnek lapunkban közlésre. Ennek a nagy- értékű írásnak közlési jogát Csehszlovákia, területére egyedül a P. M. H. részére biztosí­tottuk és az eredeti francia nyelvű kézirat már kezünkben van és most van fordítás alatt. :

Next

/
Thumbnails
Contents