Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-03 / 149. (1187.) szám

6 1926 julius B, szombat. *9 Lássa a világ és <b Rusxinszfecó első kormányzójának röpirafa Ruszinszkó csatlakozásáról ii. A Központi Ráda“ megalakul Washington—Ungvár Hogy miként került ez a jegyzőkönyv Ungvárra a ruszin Ráda elnökének kezébe, azt Zsatkovics a következőképpen Írja le: „Amint később megtudtam, ezt a jegyző­könyvet Masaryk elnök egy bizonyos Pisecky századosnak adta át, aki 1919 február 13-án Ungváron bemutatta azt Szabó Simon dr.-nak és az ungvári Ruszin Ráda többi tagjainak, mint annak bizonyítékát, hogy mit kapnak a rüszt •, >fc, ha a csehszlovák köztársasághoz csatla­koznak. (Ehhez csak azt jegyezzük meg, aogy a csehszlovák légionáriusok már január lí-én bevonultak Ruszinszkóba s igy a február 13-án femutatott jegyzőkönyv fait á compii elé állitotta a ruszin Rádát) „A népszavazás4* Érdekes az a statisztika is, amely az ame­rikai ruszinok „népszavazását4* ismerteti. (Megjegyezzük, hogy ennek hatvan szá­zaléka már mint amerikai honpolgár szava­zott, tehát illetéktelenül. Szerk.) 1. A csehszlovákokkal való imióra sza­vazott 67 % 2. Az ukránokkal való unióra 28% 3. Oroszországgal való unióra 1% 4. Teljes függetlenségre 2% 5. A magyarokkal való unióra nem egészen 1 % 6. Galíciával való unió-a 3 % Ruszinszkó — Párisban A Zsatkovics feljegyzése szerint ez a népszavazás volt a döntő argumentum a pá­risi békekonferencia előtt. Erről igy ir az exkormányzó: „Ez az eredmény, a november 12-iki gyűlés jegyzőkönyvével egyetemben egy bi­zottságnak kézbesittetett, amelynek elnöke én voltam, azzal, hogy terjesszem azt a párisi békekonferencia elé- A bizottság 1919 feb­ruár 13-án érkezett Párisba és ott a békekonferenciára kiküldött csehszlo­vák képviselőkkel: dr. E. Kramárral és ir. E. Benessel tárgyalt. hogy az expressz-államuniót minél hamarább nyélbeüssék. Március 10-én a bizottság már Masaryk elnökkel tárgyalt Prágában és bemutatta neki az összes okmányok másolatait, de tárgyalt a bizottság dr. Srobár miniszterrel is Po­zsonyban, majd március 15-én Ungvárra ér­kezett. Párkány, juaikis Vége. Cáriakon áteveztünk Párkány azon részébe, amelyet az árvíz teljesen elvágott a belvárostól. Gyurgyalnok hívják. A szegénység tanyája ez, Ed­dig is az volt, de most százszorta inkább az. Veze­tőnk egész utón panaszkodik és magyaráz: — Uraim, azt. nem lehet leírni, ami itt van, ezt át kell élni. Mi vagyunk az élet kiebrudalitjaii. Nézzenek körül. A kertek, a mezők, a rétek... a munkanélküliség s mindennek a tetejébe az adó. Még most is az adó! És senki sem gondol ránk. Tizenhatan egy szobában Kiszállunk a csónakból. Egy „száraz44 udvar. A szomszédiba már nem mehetünk. Utunkat viz zárja el. Csónakon tovább. Itt egy kisebb utca még mentes az ártól, de egészen körül van véve. Be­nézünk a legelső házba, olyan szoba-konyhából álló kis helyiség ez, amelyben alig lehet hármat lépni. Furcsa szag üti meg az orrunkat, erős, váltakozó szuszogást hallunk. Széttekintünk. Két ágy van a szobában, mind a kettőn alusznak. Azok, akik az éjjel vigyáztak, most ledőltek egy kicsit pihenni. Számlálunk. Három, öt s a földön is három — nyolcán alusszák a rémek álmát. Megtudjuk, hogy a szobában tizenhatan laknak. Néhány evezőcsapással odább egész tömeg vesz körül, mindenki beszél, mindenki kér: segít­séget, munkát, kenyeret. Vigasztaló szavakat mondunk elfaosarodott szívvel és tovább haladunk. A Duna „learatott4* A kis utca végéről szinte beláthatatlan tengert látunk. Viz és viz és pusztulás. A Duna ijesztő hullámai hömpölyögnek előttünk. Jobhról-balról a letarolt élet siránkozik felénk. A kertekben a mákvirágok, mint a tavirózsa, úszkálnak a viz te­tején, minden veteménynek vége. A krumpli- és Május 8-ika volt a nagy nap, amikor a három független ruszin Ráda (az eperjesi, az ungvári és a huszti),, amely külön-külön más és más államokkal kereste a foederációt és szövetséget (Csehszlovákiával, Magyaror­szággal és Ukrajnával) Ungváron „Central- na Ruska Narodna Rada“ név alatt közös központi tanácsot alakított és többek felszólalása után egyhangúlag jóváhagyta az amerikai ruszinok ak­cióját. (Folytatjuk.) kukoricatföldeket nem lehet felismerni, a vezetőnk mutatja a helyüket. A szegény nép egyedüli re­ménysége: elveszett. A vízből itt-ott rozskalászok nyújtogatják a fejüket. Beletörődtek a pusztulásba — Mi lesz velünk? Ezzel a kérdéssel fogadnak egy másik kis szi­get lakói. Négy ház van rajta. Mind a négy düle- dezik. Mind a négy teljesen körülvéve vizzel. Ket­tőben helül is viz van. A másik kettőnél a Küszö­bön gátat vontak s ez tartja ideig-óráig a vizet. Csodálkozunk, hogy amikor a viz bármely pilla­natban bezúdulhat, ezek az emberek még itt laknak. — Hová menjünk? — kérdezik. Nincsen csó­nakunk sem, amivel kihurcolkcdnámk és nem gon­dol ránk senki. Nem tudunk mozdulni s már be­tevő falatunk is alig van. Gyönge, vézna, sápadt szegény emberek. Az egyik asszony kétségbeesésében átkozódik, min­denkit s mindent szid, gyűlöl, beletörődött a pusz­tulásba ... Eső, eső, eső Csónakunk végigsikilik a nemrég virágzó ga­bonavetések felett. Megered az eső. Megint eső. Itt ez mindennap igy megy. Mindennap két-három- órás eső. Ázunk és szomorúan evezünk. Találkozunk egy másik csónakkal, amely Ga- ramkövesdről hoz embereket. Rémes dolgokat me­sélnek. Óriási károk mindenfelé. Nehéz, nagyon nehéz lesz az élet. Köröskörül a fáknak csak a ko­ronája látszik ki a vízből. Bőrig ázottan kiszállunk. Elköszönünk a veze­tőnktől: — Adjon Isten jobb napokat! Borsóéi Bálint. Csónakséta Párkány árvizszigetei közt A külváros nyomortanyái az ártenger közepén — Csónakon a búzaföldek fölött — „Senki sem gon­dol ránk4* Ruszinszkó mint „állam** Az exkormányzó itt leírja, hogy a kölcsö­nös megegyezést az előmutatott okmányok és jegyzőkönyvek alapján elintézték, melynek végeztével a csehszlovák delegátus az egyezményt a békekonferencia elé terjesztette. A kölcsönös megegyezés pontjai között a következő igen fontos pontok szerepeinek: 1. Fodkarpatska Rus állam. 2. Fodkarpatska Rus határai ideiglene- nesek, megváltoztathatók, korrigálhatók a csehszlovák állam és Podkarpatska Rus kö­zötti kölcsönös megegyezéssel. 3. A ruszinok tényleges száma 567.867. 4. Kompakt (Összefüggő) tömegekben a ruszinok Sáros, Szepes, Zemplén és Ung... megyékben élnek. Páristól — Ungvárig A röpirat ezután ismerteti a bizottság tárgyalásait, amelyeket 1919 február 17-én House ezredessel folytatott House ezredes iWilson távollétében az Amerikai Béke Bi­zottság elnöke volt, mig a francia Béke Bi­zottság élén M. Tardieu állott, akivel a bi­zottság február 24-én tárgyalt Ez a személyi­ség elnöke volt a „mindenható Tizek Taná­csának44 is. A bizottság mindkettő elő! siettette a csehszlovák-ruszin foederációt. Mindezek persze a Wilson elnök tudtával történtek, aki már 1918 november 19-én és 27-én üdvözölte az amerikai Ruszin Ráda ak­cióját A bizottság 1919 március 3-án értesült arról, hogy a javasolt unió az előterjesztett egyezmény alapján kedvező elintézést nyert. Ezután, március 4-én azonnal Prágába indult, így fiatalít és szépít a Corall'Crtme ?& CoraSl-puder §k Goráit -szappan I FSlerakat a C. S. R. részére i Vörös Rák gyógjrtár, Bratislava. ...............................................— .......ti ■ Bá rtfa a világfürdővé alakulás utján Az idei szezonban nemzetközi jelentőségű es emények zajlanak le Bártfa fürdőben — Amerikai, angol, német és magyar vendégek keresik fel Sáros gyöngyét Bártfa, junius 29. I Csodaszép időre virradt Péter és Pálkor Bártfa fürdő, mintha a nyarat reprezentáló ünnep megkövetelte volna az időjárástól a maga jussát, mintha a két nagy szent az apostolok jogán vissza- üzte volna a zord Medardust a hegyek szögletébe. Bártfa fürdő az eső után kinyujtózott és egyszerre teljes nyári pompájában nyilatkozott meg, mint a vasárnapi korzóra siető szépasszony. Bártfa a nyári szezónra rendezkedik be, ame­lyet a kedvezőtlen auspiciumok ellenére is biza­lommal vár a fürdőigazgatóság és Bártfa egész la­kossága, amelynek a fürdőszezon életbevágóan eminens érdeke. Amióta Bártfa fürdő uj kezekbe került, a leg­jobb utón halad, hogy azoknak a nagyszerű ter­mészeti készségeknek birtokában, amelyekkel a gondviselés ezt az áldott paradicsomi vidéket felru­házta, betöltse hivatását, európai jelentőségű gyógyfürdő legyen, amelyet messze földről keres­senek föl a gyógyulásra, pihenésre szorulók, köz­pontja legyen Keletszlovenszkón a nemzetközi ide­genforgalomnak. Szerencsés választást csinált Bártfa város képviselőtestülete akkor, amidőn a fürdőt 28 esztendőre a Baán-fivérek konzorciumá­nak adta bérbe. A Baán-fivérek európai nívón álló, nagy koncepciójú üzletemberek, akik ebben a hosszú periódusban mindent el is fognak követni a fürdő nagyvonalú kifejlesztése érdekében. Baán Jenő igazgató már huzamosabb ideje Bártfán tar­tózkodik és titkárjával, egy fővárosi újságíróval olyan programot készített elő már erre a szezónra is, amely nemcsak a belföld, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmét is Bártfa fürdőre fogja irá­nyítani. Bártfa ebben az esztendőben nemcsak a fürdő­beli társadalmi életnek, hanem a nemzetközi sportéletnek is központja lesz. Az események központjában a nagy nem­zetközi sakkverseny fog állani, amely három nappal a budapesti sakkverseny befejezése után veszi kezdetét. Ezen a versenyen találkozót adnak Európa leghíresebb matadorai és bizonyos, hogy a nagy­szerűnek ígérkező és két hétig tartó küzdelem a sakkozók nagy kolóniáját gyűjti egybe. A sakkverseny azonban csak egyik pontja az igazán nagyszabású programnak. Utána rögtön a nemzetközi ping-pong verseny következik és az asztali tennisz legjobb bajnokai adnak találkozót egymásnak a bártfai ping-pong asztalok mellett. A pompás fekvésű három tenniszgrundon nemzet­közi propaganda tenniszversenyt bonyolítanak le. És serény kezek már most építik a fürdő központ­jában a nayszabásu boxringol, amelyen Európa ,, boribajjaokai mutatják he tudásukat* Ugyanilyen gazdag lesz a művészeti és társa­dalmi program is. A szezon folyamán nemzetközi nagy művészek, igazi európai márkák lépnek fel sorban a gyönyörű kurszalonban, amely ezernyi embertömeg befogadására alkalmas.. A művészi események központjában a nagy szlovenszkói da­losverseny áll, amelyen Szlovenszkó dalegyesüle­tei. fognak küzdeni az elsőségért és a gyönyörű tiszteletdijakért. Kacér Dina táncmüvésznő ritmi- kus^táncaival a gyönyörű fenyvesben fogja elkáp­ráztatni a közönséget. Nem múlik el hét művészi esemény nélkül s a szórakozni vágyó fiatalságnak is ugyancsak kijut a tánc gyönyörűségeiből. Szom­baton lesz az első fürdőbál, amelyre már széles környék készül, de az egész városi társadalom várva várja a tradicionális Anna-bált, amely külö­nösen Bártfa fürdőn kedves és emlékezetes, mert a sárosi lányok első bálja mindig a. bártfai Anna- bál volt. Az idei Annabál meg különösen emléke­zetes marad, mert ennek a keretében rendezik meg Szlovenszkó szépségversenyét és amatőrtánc- bajnokságát. Julius utolsó napján pedig „Egy éj­szaka a - Mont-Parnasseon“ címmel Párissá vará­zsolják az egész fürdőt. Tűzijáték teszi ragyogóvá az éjszakát, gondolák suhannak tova, lampionok világítják meg a 6000 holdas gyönyörű fenyvest... Ez a kontúrokban megrajzolt program a leg­jobb bizonysága annak a nagyszabású szellemnek, amely most évek mulasztását hozta helyre igen rövid idó alatt. Bártfa egyike azoknak a fürdők­nek, amelyeket legjobban megviselt a nagy válto­zás. Ez a fürdő mintegy annak a diagonális vasút­vonalnak a végállomása, amely Budapestről kiin­dulva Miskolcon és Kassán át vezetett be Sáros szivébe. Közönsége tehát legnagyobb részben dél­ről toborzódott, Miskolc és Eger környékének be­tegei, fáradtjai keresték fel évről-évre. Jött azon­ban a nagy érmetszés, amely Hidasnémetin derék­ban vágta a fővonalat és a Szlovenszkőn maradt kis vonalszakaszooska Kassa és Hidasnémeti kö­zött, mint az elmetszett ideg, összekunkorodott. Az első években Kassának nem volt közvetlen kapcso­lata Budapesttel, körülményes átszállással kellett lebonyolítani a forgalmat és a nagy csomagokkal utazó, kényelemre vágyó fürdőközönséget ez a kö­rülmény teljesen elriasztotta Bártfátől. Két év után azonban mégis csak létrejött a közvetlen kap­csolat s bár a határvizsgálat kényelmetlenségei most is fennállanak, a mai állapotok mégis elvisel­het ők. Hátha még a vasutigazgatóságban egy kis érzék és jóakarat lenne a fürdők Fejlődésével szemben, amely elsőrendű nemzetgazdasági érdek is! Akkor nem követték volna el azt az érthe­tetlen menetrendi beosztást, hogy az eperjes—bártfai vasutat 20 perccel n pesti gyors beérkezése előtt indíttatják el Kassáról és igy a Budapestről érkező fürdővendégeknek teljes három órát kell Kassán várakozniok s a Budapest—Bártfa közti ut reggel 7 órátő este 9 óráig tart! Az ut kellemetlenségei azonban nem riasztják vissza azokat, akik már ismerik Bártfa szépségeit.' A gyönyörű fenyvesben 80 kilométer hosszúságban vonulnak a pompás rendezett sétányok, amelyeken az igazgatóság uj, kényelmes padokat helyeztetett el. A fürdő belterületén gyönyörű virágágyak üdí­tik fel a lelket, Bártfának messze földön híres angol kertészete van. Három igazán nagyvilági kényelemmel ellátót szálloda látja el a vendége­ket. Az Asztoria konyháját a híres Steinbart bácsi bérli s ez a név megnyugvást és garanciát jelent. A’ gyógyfürdők három modern épületben vannak el­helyezve, megnéztem a hidegvizgyógyintézetet, amelynél modernebbet messze földön nem találni. Vasas, szénsavas és fenyőfürdői páratlan győgy- hatásuak. Moórfürdője 100%-os humuszu. Péter Pál délutánján hullámzik a közönség a gyönyörű sétányokon s a központi körönd körül, amelyben cigányzene játszik. A fedett ivócsarnok­ban bájos hölgyek üvegcsövön át szüremlik a va­sas gyógyvizet és amikor felcsendül a cigányok hangszerein egy-egy modern simmi, pohárral a kezükben táncra perdülnek, mert — amint a rossz nyelvek mondják — a tánc is soványit. Bártfán már is sok a vendég, de még többen lesznek ott a nagy szezonban, julius és augusztus folyamán. Amerikaiak, németek, angolok, magyarországiak és belföldiek jelentkeznek igen nagy számban, A fürdővendégek között Bártfán a legnagyobb emóciót Spira Henrik amerikai állampolgár meg­érkezése váltotta ki. Spira ur gyermekkorában olyan polnisi bártfai gyerek volt, mint a többiek, a sors azután elvetette Amerikába, a korlátlan le­hetőségek hazájába. Fortuna szekerén okosan ült s ma már Newyrkban van egy nagy bankja, har­minc fiókkal. Többszörös dollár milliomos s a bárt­fai rokonoknak büszkesége és reménysége. Min­den évben megjelenik rokonai körében, nagy örömmel várják, de még nagyobb örömmel búcsúz­tatják. Ilyenkor bankettre gyűlnek össze a Birman- étteremben s a bácsi, aki gérokot és kemény kala­pot visel most, kiosztja ajándékait. Az idén egyik unokahugát házasítja ki és 60.000 korona hozo­mánnyal látja el. Hétfőn politikus]árás volt Bártfán, Beszkid kormányzó és Micsura képviselő, volt miniszter, voltak több politikus társaságában Bártfán és bár állítólag tisztán üdülési okból jelentek meg a für­dőben, annyit sikerült megtudnom, hogy komo­lyabb dolgokról, a bártfai járásnak a ruszin nagyzsupához való kapcsolásáról volt szó... És évről-évre eljönnek Bárt fára azok a kassai gyermekek, akiket Kassa városának tanácsa küld ki üdülésre a pompás levegőre. Varga Kálmán tanácsos, a szociális ügyosztály vezetője, áll a». szép akció élén. Már kinn vannak a kis kassai vendégek, százötvenen. Százötven vidám, gondtalan gyerekarc sugárzik feléd, boldog zsivaj, gyerek- kacagás tölti be a levegőt. Mélázva járom a parkokat és valamit keresek, amit régebben itt láttam. Nincs itt, eltűnt a helyé­ről. Csehszlovákiában az utolsó Habsburg-emléket is eltávolították nyilvános térről. Két héttel ezelőtt egy csöndes este a hatóság emberei megjelentek az Brzsé­bel-szobornál és Donit gyönyörű alkotá­sát leszerelték. Gondosan, szépen végezték munkájukat, az bizo­nyos és jobb, hogy a szobrot csak most érte utói az eltávolítás sorsa és nem az első esztendőkben. Bevitték a városi múzeumba és ott helyezték el. Nem bántak rosszul a szoborral és én mégis úgy érzem, valami igazságtalanság történt. Mert Erzsé­bet nemcsak Habsburg volt, hanem az emberi jó­ságnak és nemességnek szimbóluma. Ezekben a vad időkben pedig nem eltávolítani, hanem köz­szemlére kell kitenni a jóság szimbólumait. Lon­donban láttam Miss Cavell szobrát, aki a háború­ban esett nemességének és jóságának ragyogásá­ban az emberi elvakult Ságnak áldozatául. Ez a fehér szobor olyan szépen ragyog a világváros vi­haros forgatagában, mint ahogy az*a másik ragyo­gott a csöndes erdők mélységében. Mikor a szobor talapzatára néztem és elolvastam a nevet: Erzsé­bet, amelyet most a talapzatra elhelyezett virág­indák futnak‘körül, úgy éreztem, hogy megint el­tűnt az emberiség köréből a jóság egy mementőja. Mert Erzsébet jó volt. Bártfa öregjei mesélik, hegy nem volt gyermek, akinek a homlokát köny- nyes szemekkel meg ne simította volna. Nem volt szegény, akinek fájdalmát ne enyhítette volna, ő, aki sehol sem talált sebeire enyhületet... VASÁRNAPI RÁDIÓ MŰSOR: Prága 11.00 Légionáriusok matinéja 20.30 Cseh filharmonikusok koncertje a Rep. Házban 22.00 Sporthírek Brünn 19.00 Ária és dalest. 20.00 A 43-as regiment koncertje London 21.15 Hegediiihangiverseny Leipzig 8.30 Orgonahangverseny az egy; le mi templomban 20.15 Vág est Becs 11.00 Szimfónikus koncert 18.10 Kamarazene 20.00 Szinielöadás Budapest 10.Q0 A Kálvin-téri templom m\ éje 11.30 Női filfaarnrómkusok koncert y 16.00 Cigányzene 20.30 Chanson-est 22.00 Jazz-band Zürich 20.30 Régi bécsi operettek Róma 21.00 Hangverseny Kopenhága 20.30 Magyar koncért

Next

/
Thumbnails
Contents