Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-28 / 168. (1206.) szám
1926 július 28, szerda. 5 ^I^CAItMACíiíAR-HIRLAE A fenyvesek hazája: Fenyőháza és Korytnica: a szlovenszkói Karlsbad Az állami fürdő vendégei csehek, a raagánfürdoké magyarok Korytnica rossz összeköttetése — julius hő. A zajos, zsibongó fővárosból rohanva visz * gyorsvonat lefelé — Szlovenszkóra. Pihenni jöttem Prágból és egyúttal élvezni Szloven- szkó természeti szépségeit, amelyekben olyan gazdag ez az országrész s amelyek kiaknázása sok-sok ezer embernek adhatna munkát, kenyeret. Nincsen kitűzött tervem, ott szállók ki, ahol valami szép megkap. Élvezem a nyomorgó, elfásult kis országnak szépségeit. S a gyorsvonat éppen Ruttkát hagyja el, amikor a gyönyörű Vágvölgy ben feltűnt egy festői szépségű hely: Fenyőháza Csak régebben hívták annak, ma Lu- bochna a neve. De ez mit sem ront a szép fekvésén. Nem sokat gondolkozom. Leszállók tehát Lubechna állomáson és megtekintettem a fenyvesektől körülzárt fenyüházát. Ide nem jönnek betegek, itt nem látni szenvedő arcokat, hanem csak pihenni, szórakozni vágyó maltkegészséges embereket. Egy völgykatlanban fekszik Fenyőháza modern épületeivel s a szórakozás minden feltételeivel. Éppen térzene van. Száz és száz ember sétál s a magyar szó mellet leginkább a cseh üti meg fülemet Több a cseh vendég, mint a magyar. Miért? Mert Fenyőháza állami tulajdon. Ez már mindent megmagyaráz. A csehek nem támogatják a szlovenszkói magánfürdőket, legfeljebb szüségből a gyógyhelyeket. Ellenben valósággal megszállják a szlovenszkói állami fürdőket No de ez nem tesz semmit Fenyőházán szépen elfér egymás mellett a cseh sráml zenekar a magyar cigány- bandával. Az egyik helyen a prágai Hasler-slágereket játsszák, a másik helyen pedig ropogós csárdásokat. Soha sem hittem volna, hogy Fenyőháza ilyen modern üdülőhely. Egy napig élveztem vadregényes szépségeit s aztán tovább utaztam. mervem most sem volt. A vonat már régen elhagyta Fenyőházát, amikor elővettem a cseh Baedeckert s elhatároztam, hogy a legközelebbi megállóhelyem Korytnica lesz. Rózsahegyen kellett kiszállnom s ott egy nagyon is ósdi, kis vicinálisra ültem. Apró kis kocsik, pöffögő kávédaráló . . . Döcögve indulunk s minél több állomáskát hagyunk el, annál szebb, megkapóbb a kép. Szinte úgy tűnik fel az egész, mintha elhagynék a világot s egy mindig szü- kebb völgyön át a világ végére megyünk. Korytnica másfélezer méter magas fenyves és nyirfaerdőségek közé van beékelve. Amerre csak néz az ember, mindenütt erdő. Sehol város, vagy falu. Korytnica teljesen el van vágva a világ forgatagától. Aki itt él, nem tudja, hogy mi történik a szomszédos Osza- da faluban, amely — sajnos — szép kirándulásomban egy kellemetlen megállóhelyet képez. De erről majd későbbi Korytnica már nem üdülőhely, hanem gyógyfürdő, sósavas és vastartalmú forrásai a gyomor és bélbajosok gyógyforrásai. Joggal mondhatnám, hogy Korytnica — Szlovenszkó Karlsbad ja. Amióta uj részvénytársaság kezébe került a fürdő, kezd fejlődni, modernizálódni s ha az uj tulajdonosok továbbra is ilyen szorgalmasan fogják Korytnica fejlődését elősegíteni, Hgy néhány év múlva Korytnica vilgfürdövé alakulhat. Egy kis völgykatlanba szorítva egymás mellett vannak az épületek. A legnagyobb a Hl- giea-szálló. Berendezése ugyan rém a legmodernebb, de el van látva minden kényelemmel. Előtte két szép tenniszpálya s a nagy ve- randás kávéház. Egy kis dombon fekszik az étterem, amely olyan barátságos, mint akárcsak egy magánlakás étkezőszobája. A kora reggeli órákban szép sorban mennek a betegek poharaikkal a Béla forráshoz s isszák a — mesterségeden fölmeleg'teti sósvizet. Délben pedig a Zsófia-forrás szénsavas sava- ryu vizét élvezik. Korytnica vendégei egy nagy családot képeznek Ott nem ismerik még a világfürdők szigorú etikettjét, copfjait. Mindenki otthoniasan érzi magát. Vannak vendégek, akik most már har- mincötödször jöttek ide. A vendégek nagyobbrészt szlovenszkóiuk és ma,gyár országiak. Szórakozásra elég alakalom van. Van cigányzene, sport, ahangversery s a vendégek nagy tisztelettel emlegetik főékességüket, a világhírű Krammer Teréz zongoraművésznőt és Ujjitz Ilkát, a gyönyörű énekmüvésznőt. Hanem egy árnyoldala van mégis ennek a nagy jövő előtt álló szlovenszkói Karls- hadnak s ez a gyatra vonatösszeköttetés. A vasutigazgatóság és minisztérium óriási nemtörődömségére vall az, hogy a kis döcögő vicinális csak kétszer napjában jön Korytnicáig . . . még pedig kora reggel és késő délután. Aki a déli gyorssal érkezik Rózsahegyre, az csak Oszadáig jut a vicinálissal s onnét — kocsi, autó hiányában — kénytelen 7—8 kilométert gyalogolni. S ugyanigy van a visszautazással. A menetrend szerint délután félkettőkor kellene Korytnicáról egy vonatnak indulni. Azonban ez csak vasárnap közlekedik, hétköznap ellenben csupán Oszadáról indul, vagyis Korytnicáról kocsin, vagy autón, avagy gya!o kell Oszadára menni. Az üt oda egy óra hosz- szat tart s az úttest förtelmes állapotban van. A legkényelmetlenebb pedig az esti vonatcsatlakozás. A Korytnicáról inuló vonatnak Rózsahegyen semmiféle csaliako- zása nincs Kassa felé 3 az utasok kénytelenek Rózsahegyen meghűlni. Ennyi figyelmetlenséget még sem volna szabad Korytnicával szemben tanúsítani. A fürdőig, zgatóság eddigi intervenciója, kérése és könyörgése süket fülekre talált. Ezek után kérdem: Milyen kára van a vasútnak abból, ha ez a középkori, Rózsahegy—korytnicai vicinális nem kétszer, hanem négyszer napjában közlekedne Korytnicáig? Kinek az érdeke ennek a gyógyfürdőnek fejlődését és jó hírnevét megakadályozni, illetve elrontani? Egy kis jóakarattal nagyon könnyen jóvá lehetne tenni ezt a hibát és Korytnica tényleg néhány év alatt a köztársaság második Karls- badja lehetne. Kopper Miksa. Tissot tanár, a francia Einstein, bejelenti az orvostudomány forradalmát Minden betegséget penész okoz — mondja és mert a francia akadémia elhallgatja szenzációs fölfedezését, a sajtó utján fordul a világ nyilvánosságához Paris, julius 27. Néhány hét előtt a francia akadémia tudósainak D‘Arsonval beszámolt azon évtizedes tudományos munkálkodás eredményéről, amelyet Tissot folytatott a párisi természettudományi intézetben és amely forradalmat jelent a biológia és az orvostudomány terén. Tissot neve nem ismeretlen a „halhatatlanok4* testületé előtt, a háború előtt ő találta föl a gázálarco, amely tökéletes védelmet nyújt a mérgező gázok ellen. Mindamellett a párisi akadémia vonakodik Tissot szenzációs uj tanait a nyilvánosság elé bocsátani, úgy, hogy a francia tudós kénytelen kutatásait, amelyek az Einstein-féle elmélet horderejé- vel vetekszenek a sajtó utján a világ tudomására hozni. Egy magyar újságíró fölkereste Tissot tanárt laboratóriumában. — Figyelmeztetem önt — kezdte a beszélgetést Tissot —, hogy rém vágyom sem hírre, sem kitüntetésekre. Ebben a szép laboratóriumban dolgozom és minden eszköz rendelkezésemre áll, hogy tudományos kutatásaimat tovább folytassam. Einstein tanai átalakították a tudományt, bár a legrosszakara- tubb támadásokkal kellett megküzdenie. Ha Franciország tudósai nem hajlandók az én alapvető kutatásaimat méltányolni, akkor Kómában, Londonban, vagy ha úgy tetszői, Budapesten fogom őket a nyilvánossággal megismertetni. Abból indultam ki, hogy mindent elfelejtettem, amit tudtam és minden kérdést alapjában tettem vizsgálat tárgyává. Kiküszöböltem minden hipotézist és a legszigorúbb determinizmussal dolgoztam... Kutatásaim eredményének lényege a következő: Az állati, illetve emberi szervezet lem más, mint organikus penész. A baktériumok erjedés utján keletkeznek a penészből. Mivel a penész a gombák egy fajtája, a növények is organikus penészből állnak. Mi okozza a betegségeket? Kutatásaim szerint: kóros (patogén) penész. Fölfedeztem a kukoricapenészben a ti- fuszláz, a buzapenészben a difteritisz, a rizspenészben a malária kórokozóját. A szifiliszt a majmok szervezetének organikus penésze okozza. A sárgarépa penészéből a sarlach, a burgonyapenészböl pedig a bárányhimlö kórokozóját sikerült kitenyésztenem. A Koch-bacillus, amely a tüdővészt okozza, nem más, mint az emberi test organikus penészének egyik hasadási terméke. A tuberkulózis tehát spontán eredetű és a származását magyarázó összes teóriák ezzel megdőlnek. A rák is spontán keletkező betegség, amelynek kórokozója az emberi szervezet organikus perészéből tenyészik ki. Éppen ezért a rákot nem szérummal, hanem csak operációs utón lehet gyógyítani. — Legyen szives megmondani tanár ur, hogy az ön fölfedezései csupán tudományos szenzációk, vagy pedig kihatással lesznek a mindennapi életre? — Ne felejtsék el, hogy mindez csak a kóros penészre vonatkozik és az embeiek egészséges növényekkel továbbra is nyhgod- tan táplálkozhatnak. Minden esetre azt ajánlom, hogy a szakácsnők mossanak kezet, ha krumplit hámoznak, mert a krumplipenéí'z- től himlőt kaphatnak és a gyerekeket ne etessék zabliszttel, mert a penészes zab hastífuszt okoz. Az embereknek a kóros penésztől kell óvakodniok, mert minden betegségnek ez a melegágya ... Harc egy huszonötmilliós hagyatékért Ferri grófné végrendeletét a Kúria alakilag jogerősen érvényesnek mondotta ki — Fratrits ügyvéd levele a Prágai Magyar Hírlaphoz Fratrits József dr. nyitrai ügyvéd a következő levelet intézte hozzánk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjának julius 16-ikán megjelent számában Farkasházy Zsigmond dr. aláírásával Budapestről egy terjedelmesebb cikk jelent meg, amely cikk Ferri grófné végrendelete megtámadásának évek óta húzódó perével foglalkozik, amely perben Nemes János (grófot) mint végrendeleti örököst Bley- leben Péterné és Wachtler Lothár úgy a budapesti, mint pedig a gráci bíróságok előtt a végrendeletnek érvénytelenitése iránt perrel támadták megFarkasházy Zsigmond dr. ezen levelében bizonyos, igen fontos és lényeges körülmények elhallgatásával egyrészt, másrészt pedig a való tényekkel nem egyező és egyáltalában véve nem objektív beállításba igyekszik helyezni az általa képviselt Bleyleben és Wacbtler-ág ügyét. Anélkül, hogy Farkasházy levelében Ferri grófné elmeállapotára vonatkozólag megtett, a való tényekkel ellenkező kijelentésekre reflektálnék, mert teljesen cóltóvesztettnek tartom, hogy pusztán hangulatkeltési célból irt eme cikk az ítélkező bíróságokat már előre bizonyos irányban befolyásolni tudná, annál is inkább, mert úgy a budapesti, mint a gráci bíróságok bizonyítékok alapján ítélkeznek, nem pedig a közhangulatot előkészítő cikkek alapján. A való tényállás Ferri grófné végrendeletének érvénytelenitése iránti perben az, hogy a budapesti bíróság előtt Bleylebenné és Wachtler két okból kérték Ferri grófné végrendeletének érvénytelenítését. Az egyik ok az volt, hogy a végrendelet megalkotásakor a végrendeletet készítő közjegyző a törvény által előirt végrendeleti formalitások betartásában oly hibát és mulasztást követett el, amely a végrendeletet — Wachtíerék szerint — alakilag érvénytelenné teszi. A másik ok, amelynek alapján felperesek felléptek, hogv a végrendelkező grófné a végrendelet előkészítésekor elmebajos volt. A budapesti törvényszék mint elsőfokú bíróság azon álláspontra helyezkedett, hogy vizsgálat tárgyává telte a végrendeletet, hogy a közjegyző a végrendelet készítésekor a formalitásokat betartotta-e vagy sem? Vizsgálata s ítélkezése tárgyából kikapcsolta egyelőre a végrendelkező grófné elmeállapotának kérdését, erre nézve a bizonyítást egyáltalában véve nem folytatta le, mert a törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a végrendeletet alaki szempontból nem tartja érvényesnek azért, mert a közjegyző által a végrendelkezésre vonatkozó formalitások nem tartattak be. Mivel az első bíróság ez okból a végrendeletet érvénytelenítette, teljesen felesleges volt tehát — szerinte — Wachtíerék azon másik kereseti állításának a vizsgálata és bizonyítása, hogy Ferri grófné elmebajos volt-e vagy sem. A budapesti tábla elfogadta a törvényszéknek azon jogi álláspontját, hogy a kérdéses végrendelet alaki szempontból érvénytelen. Ezen két alsóbiróság ítéletével szemben a kir. Kúria azonban itéletileg j o g é r vény e s e n az ellenkezőjét mondotta ki annak, vagyis, hogy Ferri grófné végrendelete a törvényben előirt alaki szabályok betartása mellett jött létre, vagyis a Nemes János gróf javára szóló végrendeletet alaki szempontból a legfelsőbb bíróság jogerősen elbírálta. S az iratokat a kir. Kúria csak azért adta vissza az alsó bíróságnak, mert az elmebaj kérdésében még a bizonyítás egyáltalában véve nem volt lefolytatva, tehát e kérdésben az alsófoku bíróságnak még döntenie kell. A kérdéses végrendeletet a gráci bíróság előtt folyamatban levő külön perrel támadták meg Bleylebenné és Wachtler. Ezen pereknek jelen stádiuma az, hogy a gráci első és másodfokú bíróságok itéletileg kimondották, hogy Ferri grófné végrendelete alaki szempontból érvényes. Egyedül csak az képezi most még vizsgálat tárgyát, amelynek bizonyítását legutóbb a gráci perbíróság elrendelte, hogy igaz-e az, amit e perben a egyik koronatanú, Mautzka dr.-né vallott az bíróság előtt, hogy Farkasházy Zsigmond dr. és Bleyleben Péter 300.000 korona jutalom- dij ígéretével arra akarták rábírni Mautzka dr.-nét, hogy Ferri grófné elmeállapotára vonatkozólag a Bleyleben és Wachtler-ág javára kedvezően valljon. Elrendelte továbbá a gráci bíróság Wachtler Lothár felperes kiskorúságának meghosszabbítására vonatkozó iratok beszerzését és elrendelte az orvosszakértők meghallgatását. Egyedül még arra akarok röviden reflektálni, ami a Ferri-hagyaték értékét illeti. Itt is bizonyos tendenciát látok az érték 100 millió cseh koronára való felhajtásában, holott az egész osztrák és magyar hagyaték összértéke maximum 20—25 millió cseh koromét tesz ki. Nem kívánok a puszta tények előadásán kívül az ügyre vonatkozó egyéb bővebb kommentárokat adni, hanem a való tények objektív közlése után maid meglátjuk, hogy — minden hangulatkeltés nélkül — a független bíróságok miként fognak ítélkezni az elmebaj kérdésében- Amüy nyugalommal bevárta Nemes Gábor (gróf) a kir. Kúriának a végrendelet alaki érvényessége szempontjából — a reá nézve — meghozott jogerős kedvező ítéletét, éppen olyan nyugalommal várja az elmebaj kérdésében is a bíróságok Ítéletét. Nyitra, julius 26. Tisztelettel Fratrits Józseí dr. Ismét gyilkoltak a vadorzók — Alkalmi tudósítónktól — Alsóhámor, julius 27. Szlovenszkón az utóbbi időben — úgy látszik — napirenddé vált az orvvadászok garázdálkodása. Elszánt, mindenre kész emberek ezek a vadorzók, akik a könnyű zsákmány megszerzése érdekében a gyilkosságtól sem riadnak vissza. A garamszentkereszti járáshoz tartozó irtványosi erdőben az elmúlt hét végén Rot- táry János állami erdővéd Hugyec János erdősegéddel szokásos körútját végezte. Estefelé a két erdőőr két-három tagból álló orv- vadásztársasággal találkozott. Felszólításukra a vadorzók lövésekkel Jeleltek, mire a megtámadott erdőőrök hasonlóval válaszoltak. Rottáryt az egyik vadorzó oldalbalőtte. Az erdővéd összeesett és segédjét a községbe segítségért küldte. Hugyec futva menekült, de a vadorzók utánalőttek és a kezefején megsebesítették. Hugyec bemenekült Alsóhámorba, ahol fel-lármázta a falu lakosságát. Mire kocsival kiértek a helyszínre, a szerencsétlen erdővédet holtan találták. A bestiális vadorzók a súlyosan sebesült Rottáryt főbelőtték. A csendőrség az erdősegéd vallomása alapján erélyes nyomozást indított és máris a tettesek nyomában van. — Repiilőszerencsétlenség Bagdad mellett hét halottal. Londonból jelentik: Mezopo- tániában Bagdad mellett tegnap egy nagy angol személyszállító repülőgép lezuhant. Az utasok közül hét ember szörnyethalt, a nyolcadik súlyos sebesüléssel életben maradt.
