Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-25 / 166. (1204.) szám

12 ^I«CAlA\ACi^ARHIRLAE 1926 julius 25, vasárnap. Ilii—IIIIW HW Ili || j | ■ II III I —11 I Julius Vasárnap Elsgjéig ajila mei elilMiél i A tudomány uj kérdései A Prágai Magyar Hírlap mai számában érdekes és tanulságos cikksorozatot kezdünk meg, amelyben sorban ismertetni fogjuk a tudomány legmodernebb és mindenkit érdeklő problémáit. A súlyos gazdasági krízisben, amikor a könyvkiadás csaknem teljesen anyagi szem­pontokat kénytelen figyelembe venni és a tudományos könyveknek csak ritkán ad te­ret, fokozott jelentősége van annak, hogy az újságok hasábjain a tudományos kérdéseket is rendszeresen megvitassák. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar­ság nélkülözi a tudományos folyóiratot, a magyar tudományos szemlék a hadárzár miatt nem juthatnak be és ennek következtében is­mereteink kissé elmaradtak a rohanó kor fejle­ményei mögött. Pedig a mi korunk a tudomány és tech­nika fejlődésében nagyobb elöhaladást tett, mint elmúlt évszázadok. Ennek a nagyvonalú fejlődésnek eredményeit akarjuk röviden összefoglalni és népsze­rű formában olvasóközönségünk számára hozzáférhetővé tenni. Cikksorozatunkat a modern földrajz kö­réből vett kérdések tárgyalásával kezdjük. A sarki utazások, a politikai események, a gyakran jelentkező természeti katasztrófák intenzívvé tették a közönség érdeklődését a földrajz problémái iránt. A földrajz után sor­ra kerülnek a vegytan, élettan érdekes és új­szerű kérdései is. Cikksorozatunkat kiváló szakemberek­kel írattuk meg és igy pótolni fogja a hiány­zó tudományos folyóiratot. — Hazaérkezett a magyar hercegprímás. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Csernoch János bíboros hercegprímás ma déli háromnegyedtizenkét órakor Budapestre érkezett a chicagói eucharisztikus konresz- szusról. A bíboros hercegprímást a pályaudva­ron tízezer ember várta s mikor a pozsonyi gyors berobogott, lelkes éljenzésbe tört ki. A kiszálló egyházfejedelmet Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a kormány nevében, Te­lelni Pál gróf pedig cserkészruhában a ma­gyarországi cserkészek nevében üdvözölte. — Az orosz megbízott Masaryk elnöknél. A köztársasági elnök tegnap fogadta Orosz­ország teljhatalmú kereskedelmi megbízott­ját, Antonov Ovszejenkót. — Mary Pickford és Fairbanks Karlsbad- ban. A népszerű amerikai moziszinészpár holnap reggel Prágán peresztül Karlsbadba utazik, ahol több napig fognak tartózkodni- Karlsbadból Prágába jönnek, ahol Masaryk elnök kihallgatáson fogadja őket. — Magyar művészek belga kitüntetése. Brüsszelből jelentik: A Szinnyei-Merse Pál- társaság nagysikerű kiállítást rendezett a belga fővárosban. A belga király ez alkalom­mal több kiváló magyar művészt és a kiállítás sikerén közreműködő magyar kiválóságot ma­gas belga kitüntetéssel tüntetett ki. Kertész Róbert kultuszminiszteri államtitkárt a belga Lipótrend II. osztályával, Csők István festő­művészt, a társaság elnökét, Török Koméi brüsszeli magyar főkonzult, Rónay Zoltán mi­niszteri tanácsost és Jeszenszky Sándor osz­tálytanácsost a belga koronarend tisztike reszt­jével, Glatz Oszkár, Iványi-Grünvald Béla, Rudnay Gyula és Vaszary János festőművé­szeket a Lipót-rend lovagkeresztjével, Haas Aladár és Ybl Ervin miniszteri titkárokat pe­dig a koronarend lovagkeresztjével tüntette ki a be'ga király. A kitüntetések jelentősége an­nál nagyobb, mert a háború óta ez az els' eset, hogy magyar ember belga kitüntetést kapott. — Egy olasz királyi herceg automobil­balesete. Bresciából jelentik: Poleto hercege, az olasz királyi család tagja csütörtökre vir­radó éjszaka automobilszerencsétlemség ál­dozata lett. A herceg súlyosan megsebesült, épp igy utitársa, egy grófnő is. GRIGORIJ RASZPUTIN OROSZORSZÁG TITKOS CÁRJA IVÁN NASIVIN REGÉNYE Grigorij hite — Szóval úgy táncolunk, ahogy ők fütyül­nek, csak az a kérdés, hogy ez a tánc mire vezet. — Hej rossz tánc ez, Grigorij Jefimics ... — Azt mondom én is. Nyakig vagyunk a sárban. De hát mit tehetünk? —■ És Ön mit tenne? — Mit akar azzal, hogy én? Én csak egy kis ember vagyok. Ti vagytok, akik fölöttünk uralkodtok. Hát rajta, uralkodjatok... — ki­áltott gúnyosan és a szeme villámlott egyet. — Mit tudhatnánk mi a mi buta fejünkkel? Annyit azonban mondhatok, ha akkor Szibé­riában az a buta lúd belém nem mártja a kését, nem lett volna semmi ebből a háború­ból. Az atyus engedelmeskedik nekem, meg se mukkan. Világéletemben meg nem enged­tem volna... De igy akarta a végzet. Nélkü­lem főztétek meg a forró levest, most hát kanalazzátok... Óvatosan figyelték egymást. Elhallgattak. A gróf nem tudott felelni magának arra a kérdésre, miért jöhetett hozzá Grigorij. El­határozta, hogy nyílt kártyával játszik: Grigorij nem buta. — Már régóta meg akartam kérdezni, Grigorij Jefimics, mért csinálta velem a vasutügyben azt a rossz tréfát? — Mért? — felelt Grigorij elfogulatlanul. Először, mért akarod folyton csak nyúzni a szerencsétlen Oroszországot? Nem kaptatok már eleget tőle? Legyünk nyíltak, gróf: elég volt... Azután nekem is vannak bogaraim. Aznap pokoli kedvem volt. Azonfelül te az első naptól nagyon felülről kezeltél: a paraszti mackóra, gondoltad, nem kell sok ügyet vetni... — Azt hiszem, maga túloz, Grigorij Jefimovics — nevetett a gróf őszintén. — Miben túlzók? — szólt Grigorij unat­kozó mosollyal. Azt hiszed, nem vettem észre, milyen óvatosan kikerülted, hogy a vonatban mellém kerülj. Mindig van benned valami gúny. És tudod mit, gróf? — folytatta hirte­len egész más hangon. — Mondok neked va­lamit. Eleget vagyok a fajtátok közt, láttam jónéhányat közületek s mondhatom, fabatkát értek. Épp olyan senkik vagytok, mint mi. Jöttök a rangotokkal: én gróf vagyok, én herceg vagyok, én nagyherceg. Asztán meny­nyi, de mennyi közietek a csirkefogó és szél­hámos, semmi más. Ha alulról nézünk rátok, azt hisszük csodát látunk, a mellettek tele keresztekkel, szalagokkal. Hát még az érint­kezésetek: Kegyelmességed ... Excellenoiád. Az ember közelíteni se mer hozzátok. De közelről!... Egy kis keresztért mindegyik a keresztre feszítené apját, anyját. Épp oly kor- helyek, épp oly szoknyahősök vagytok, mint mi egyszerű halandók. És pénzért mindenre kaphatók. —- No, de mégsem mindenki. — Ha nem mindegyik, úgy majdnem mindegyik. Nézd a barátomat Varnavka püspököt. De kettőnk között maradjon. Nézd csak mekkora zajt csap egész Oroszországban azokkal a cf ont okkal, Tobolszki Iván maradványaival. Mindenki azt hiszi, hogy itt valami nagy dologról van szó. Az egész dolog mögött az az igazság, hogy Varnavka érsek akar lenni. — Nos és a csontok hozzásegítik ehhez? — Egész biztosan. Te mindenbe beledu­god az orrod, oszt a saját szokásainkat sem ismered, ősidők óta szokás, barátocskám, hogy amelyik egyházmegyében ereklyéket találnak, ott a püspököt érseknek nevezik ki. — Igazán? — Biztos... És senki sem gondol erre. De ha tudnák, akkor könnyen piegértenék, mért fedeznek föl Oroszországban annyi szentet. Nézd meg, csupa senkik és egyszer­re — puff neki — előkerülnek a szent cson­tok. A távolállók azt hiszik, Isten tudja mi van itt, s közelről: látszat az egész. Mint a- hogy akkor a lidércről mondtad. A paraszt kiabál. Lidérc, üdére! Pedig a lidérc nem is létezik. Egyszerűen telezabálta magát kásá­val vagy káposztával. Hát ti is egytől egyik ilyen lidércsereg vagytok. — Hogy megjegyezte ezt a lidérchistóriát — szólt a gróf és kacagott. Hogy lehessen az ilyesmit elfelejteni, te jő alak. Ez nagyon fura egy dolog. Mert ha lidérc nincsen, úgy semmi sem létezik. Az életben mennyi a csalás. Nemrég voltam egy hipnotizőrnél. Kiváncsi voltam, mi van a dologban. S im az egyiknek azt mondja: az és ez történik. Ezek persze mind üres szavak voltak, az emberek mégis vakon hittek abban, amit mondott... Ez érdekes. Hidd el, akár csak te, én is kiváncsi vagyok ám mindenre, csak az iskolám hiányzik. Az ember tapogató­zik, mint valami sötét szobában. Olyan nehéz az. És nem tudod, mit gondolj... Mit gondolsz te páldául az Istenről? ő is olyan lidércféle, nem? — Grigorij Jefimovics, maga óriási kérdést vet föl nekem — szólt a gróf élénken. — Isten?... Miféle Isten? Azt mondják: ahány a fej, annyi a vélemény. Épp úgy mondhatnók: ahány feje, annyi isten... Mindenki saját maga alkotja meg istenét... — Ez az, ez az! Ide akarok én kilyukad­ni... Szóval nem ő teremt engem, hanem én őt?... Tényleg, az Isten nem létezik nélkü­lem? Sokszor elértem már idáig, hogy ezt a szót kimondjam, de aztán visszariadtam ... Szóval a te nézeted szerint nélkülem nem létezik? — Mikor maga belépett, — kezdte a gróf kitérőleg — épp azt olvastam ebben a könyv­ben, hogy egy amerikai tudós egész életén át azt a kérdést kutatta, hogy élt-e Jézus, és ha igen, akkor hol élt és hogyan? Nos és ... — Várj csak, — szakította félbe a grófot Grigorij — tehát még Krisztusban is kétel­kedtek? Várj csak... Hm. Találkoztam már emberekkel, akik nyíltan azt vallották, hogy Jézus csak ember volt. Mások hevesen vitáz­tak: Isten volt. És most, püff neki, sem isten, sem ember? — No igen, vannak tudósok, akik azt állítják, hogy ilyen személyiség nem létezett. És nehéz velük vitába szállni. — Ahá — kiáltott Grigorij s a térdére csapott. De várj csak, te az Istenről való kérdésem elől kibújtál. Légy hát egész őszinte, ritkán van alkalmam okos emberrel beszélni, ne bolondozzál... Mi lenne, ha az okos emberek minden kérdés elől igy tér­nének ki. Lehet, hogy onnan van a sok baj, hogy ti amit tudtok, csak magatoknak tartjá­tok meg. Mi is épp úgy emberek vagyunk, gróf ur ... Beszélj már kérlek ... A gróf kíváncsian nézett rá. Ez a paraszt egyszeriben nem csak érdekelte, hanem egyenesen rokonszenves volt neki. Világos lett előtte, hogy Grigorij nem puszta csaló és kalandor, mint ahogy az újságok ordítozták és mindenki vallotta. — Én nem ezért térek ki a válasz elől, Grigorij Jefimovics — szólt a gróf —, mert az titok volna. Hanem azért mert vannak dol­gok, amiket az ember — hogy úgy mond­jam — különböző müveltségüekkel nehezen beszélhet meg. Vannak dolgok, amikről egy­általában nehéz beszélni. Ez is például na­gyon intim személyi dolog. — Ej kérlek — ne bolondozzál — is­mételte Grigorij s makacsul a gróf szemeibe meredt. Mondd meg nekem minden teketória nélkül: hiszel Istenben, az ég és föld Terem- tőjeoen? Igen vagy nem? A gróf egy pillanatig habozott. Ez a pillanat nagyon feszitő volt. — Nem. Ilyen Istenben én nem hiszek, — felelt várakozó mosollyal. — De hiszen még másféle isten is van. — Miféle? — Különböző, vannak például emberek, akik a személytelen szellemi Istent elemnek nevezik, amely, hogy úgy mondjam, minden­nek alapja. Mások azt vetik ellen, hogy ez az egész csak a mi elképzelésünk, a mi esz­ménk, a mi fantáziánk. — Mint a lidérc? — Körülbelül úgy, — felelte a gróf. — Szóval itt sincs semmi bizonyos. E2 egyik igy gondolkozik, a másik amúgy — mondta Grigorij elgondolkozva, ügy látom sehol nincs igazi hit. Semmiben nem hisznek. Minden kizökkent a kerékvágásából. Sok em­bert láttam világéletemben. A kolostorokban. Jártam a remetéknél. Fürkésztem az embe­reket. Igazi hit nincs sehol. Milyen idő várható? Szombaton Közép- és Déleurópa felett a magas- területű légnyomás északi irányban húzódott. A hűvös északnyugati légáramlat viszont dél felé sodródott és felmelegedett. A derűs égbolt és a tartós napsütés újra jelentékenyen felmelegitette az időjárást, úgy, hogy a hőmérséklet maximuma ismét általában 25 fokra emelkedett. Hosszantartó szép időre azonban nem lehet számítani, mert Északirország felett újabb depresszió jelentkezik, amelynek nyúlványai már a kontinens felé köze­lednek, úgy, hogy az időjárás továbbra is csak vál­tozékony marad. A hőmérséklet maximuma a köz­társaságban: Losoncon 23, Ógyallán 22, Troppau- ban 21, Znaimban 20 és Prágában 19 volt. Nagyobb esőzést nem jelentettek. — Időprognózis: Csehor­szágban igen meleg, száraz, helyenként zivatarral. Szlovenszkón meleg és száraz, csehély felhőzettel. — A nemzetvédelmi miniszter szabadságon. Syrovy tábornok, nemzetvédelmi miniszter augusz­tus 20-ág szabadságon lesz. Ez idő alatt hivatalos látogatásokat nem fogad. Jövő héten * — Halálozás, özv. Nagyréthi Darvas Fe- rencné, szül. Szentimrey Emma Miskolcon 84 éves korában meghalt. Az elhunyt nagy­asszonyt kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. — Házasság. Galambos Zoltán komáromi református lelkész és Kiss Edithke julius 28-án délután négy órakor tartják esküvőjü­ket- 5600 — A szlovenszkói magyar újságírók szer­vezete felkérésére a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa kijelenti, hogy a Kassán julius 12-én megtartott jótékonycélu szinielőadást a külön jóváhagyott alapszabá­lyokkal rendelkező szlovenszkói magyar új­ságírók szervezete rendezte a maga újság­írói érdekeket szolgáló szociális alapja javá­ra. Az előadást mindig is úgy hirdette, hogy sohasem adott okot a félreértésre vagy a szindikátussal való összetévesztésre. — A1 Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindiká­tusa. — (Kérjük a szindikátus tagjait a közle­mény átvételére.) — Híndenburg megsértése miatt betiltot­ták a „Rote Fahne“-t és egy kommunista fo­lyóiratot. Berlinből jelentik: A „Rote Fahne“ cimü lap megjelenését két hétre betiltották, mert a birodalmi elnököt sértő költeményt közölt. A „Dér Knüttel“ cimü kommunista folyóiratot, amelyből a Rote Fahne a verset átvette, három hónapra tiltották be­— Tüzesetek Gömörben. Rimaszombati1 tudósitőnk jelenti: Gömörben megkezdődtek a minden nyáron oly gyakori tüzesetek. Ser- kéről kazaltüzeket jelentenek, Uzapamyiton gazdasági pincét gyújtottak fel ismeretlen tet­tesek, Bizőfalván Csuvaj János gazdálkodó és két szomszédjának lakóházait és csűreit ham­vasztotta el a bűnös kezek nyomában fellán­golt tűz, szerdán este pedig a Bákostörék szomszédságában levő Kelecsény pusztán gyűlt ki eddig ki nem derített módon egy szénával megrakott csűr. — Sikkasztásért elitéit számvevő őrmes­ter. Besztercebányai tudósítónk írja: A besz­tercebányai katonai bíróság néhány nap előtt kétévi fegyházbüntetésre és rangjának elvesz­tésére ítélte Koubik József 26. ezredbeli cseh számvevő őrmestert, aki 25 ezer koro­nát sikkasztott s azt saját céljaira fordította. — Londonban jegyzik a magyar vár­megyék kölcsönét. Londonból jelentik: Az itteni piacon hétfőn jegyzésre kerül a ma­gyar vármegyék ötnegyed millió angol fontos kölcsöne. — A bártfai nemzetközi sakkverseny. A har­madik forduló a remisek napja volt. Remisvel vég­ződött a Kmooh—(Balogh-, Mattison—Prokes-, Hos- tics—Sterk-, Schultz—Asztalos-, Tartakower—Wal- ter-, Müller—V écsey-partie; a Colle—Ohodera- játszma Coliéra előnyösebb állásban félbenmaradt. Állás a harmadik forduló után: Tartakower 2>5, Kmodh, Kosztics, Miiller 2, Asztalos, Sterk, Prokes, Walter 1H, Sohulz és Balogh 1, Chodera és Colle A (1), Véosey Vi. — Kiár Zoltán dr. két napja eszméletle­nül fekszik a budapesti Parkszanatóriumban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kiár Zoltán dr. fővárosi törvényhatósági bi­zottsági tag, akinek neve az elmúlt évben történt Dánér-afférből vált ismeretessé, a székesfőváros köztisztasági bizottságának tegnap délutáni ülésén hirtelen rosszul lett és eszméletlen állapotban szállították a Park- szanatóriumba. Kiár dr. azóta nem nyerte vissza öntudatát, mozdulatlanul fekszik a sza­natóriumi kórágyán, csak időközönkint hallat összefüggéstelen szavakat. Kiár Zoltán dr. már hosszabb ideje súlyos természetű gyo- mu bajban szenved s eddig háromszor volt gyomorvérzése, amely minden alkalommal ágyba döntötte. Orvosai mindeddig remélték, hogy betegségéből operáció nélkül is sikerül kigyógyitani, most azonban, ha öntudatát visszanyeri, Kövessy professzor műtétet fog rajta végrehajtani. Pillanatnyilag életveszély nem fenyegeti Kiár dr.-t. A csehszlovák köztársasági főképviselőt IPrága ü , Národní ti. 10. Vezérképviseletek: Reiehenberg, Karlsbad, Brünn, Pozsony, Kassa. „DUNA" Általános Biztosító B. T„ Becs. Szakmák: Tűz, betörés, szállítás, jég-, üveg*, gép törés, általános baleset és élet- adó és járadékbiztosítások. (16)

Next

/
Thumbnails
Contents