Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-24 / 165. (1203.) szám
6 1926 julius 24, szombat. A híres fiiieki várrom alatt több mint ezer ember él a gyárból Szembenéz a múlt és a jelen — Nagy környék en az egyetlen füstölgő gyárkémény — A fü- leki zománcgyár Hulita Vilmos igazgatása alatt napról-napra fejlődik — Ipari oázis a nagy pangás szakarájában — A P. M. H. kiküldött munkatársától. — Fülek, julius közepe. A múlt: Nógrád és Gömör határán, Csehszlovákia és Magyarország határán, ott, ahol a Cserhát és a Mátra átengedik a járást Zagyva-völgyéből az Ipoly-völgyébe, a nagy alföld felől a Kárpátok felé és vissza. Itt állott Fülek vára. Fontos hely volt: a Cserhát és a Mátra közti átjárót, mely évszázadok során át engedte át a vándor népek csapatait, várak őrizték az utat: Salgó, Somoskő és a kimagasló nagy kúp, a majd ezer- méteres Karanc-s. Innen aki bejutott, elérte az Ipolyvölgyet s az Ipolytól már csak egy ugrás a középső Garam-völgy: a bányavárosok* Fülek vára védte a bányavárosokhoz vezető utakat délfelöl, mint előretolt, védőbástyája a feltarló, aranyméhü hegyeknek. gyorsan, energikusan beszél, — még nem velem, még másokkal tárgyal — energia és jóság ömlik le egész alakjáról: a munka embere, aki a munkának él és munkával éltet, — mint később megtudtam, több mint ezer embert. Végre elkapom. Rövid kérdések, még rövi- debb, de barátságos feleletek: — Mi az a csoda, amivel az igazgató ur ezt a gyárat ilyen kivételes sorba tudta emelni? Elgondolkodik, jellemző feleletet ad: — Szerencse dolga az egész. — De mégis, — unszolom. — Felkaptak bennünket és vau rendelésünk. — Főleg? — Zománcedény, takaréktüzhelyek, kályhák, vas-zománcáruk. — Hol vanak a gyár főpiacai? — Az egész világon: Hamburg és Trieszt osztja szét áruinkat a tengeren túlra. — Hány munkás él meg a gyárból? — Újabban már 950 embert foglalkoztatunk. — És az irodaszemélyzet? — Száztizén vannak. Itt jegyzem meg, főleg fiatalembereket láttam az egész telepen és az irodában is: Hulita Vilmos szereti a fiatal munkaerőt: Hulita igazgató tudja, hogy mit csinál a fiatalság erőivel s maga is fiatalos energiával virágoztatja a ma is növekvő üzemet. — Mik a gyár specialitásai? — Nem specialitásokat csinálunk: kijárt ula kon haladunk. Uj emberek, uj tárgyalás, itt is sietnek, dolgoznak, mint odaát a gépek. Vége a rövid beszélgetésnek, ami azonban jobb reklám a gyárnak és jobb bizonyítvány a rokonszenves igazgatónak, mint minden plakát és félórás magyarázat. Szívélyesen búcsúzunk. Az udvaron megállók és fellélegzek: egy kicsit kábító ez a tempó, ez a zaj, ez a forró, rohanó munka. Beszivom a füstöt, amit levert a szél. Ebben a füstben ezer család kenyerének jő szaga s egy tizenkét éves lankadatlan vezető munka dicsérete van, ami magáért beszél. ' Győry Dezső. 1246-ban már említést tesznek róla a krónikák. Falkos nevű ura hamis pénzt veretett és megsértette a királyi tekintélyt, emellett bőséges kirándulásokat rendezett a vidékre s a falusiakat alaposan megadóztatta azért, hogy övé a vár és ő védi őket és hogy még arra is érdemesíti őket, hogy közéjük megy: magyarán szólva Falkos vár- ur rabolt, mint egy közönséges rabló. A híres székesfehérvári országgyűlés felszólította, hogy büntetésből mezítelenül vívjon meg egy páncélos vitézzel s ha legyőzi, megbocsátják bűneit. Egyszerű eljárás volt, de mint minden egyszerűben, ebben is mély és szimbolikus értelem rejtőzött, a lovag, aki páncélban védtelen embereket fosztogat, álljon ki meztelenül, páncéltól védetlen testtel egy páncélos lovaggal vívni, most az egyszer a maga bőrén próbálja ki, mi is az, amit ő olyan passzióval gyakorol. A Falkos, úgy látszik, nagyon tudta, hogy mi az, amit ő csinál, ismerte helyzete előnyeit s nem volt kapható erre a virtuskodásra, fordított szereposztásban: megugrott s a vár a királyra szállott, s { attól az időtől a török világig nagyon fontos szerepet játszott a felvidéki várak életében. Csák Máté, Mátyás, a Bebekek, Herényiek, Boas- kay és Bethlen Gábor éltek falai között, a törökök legészakibb, nagyobb erőssége volt, végül 16.81-ben Tököly Imre seregei hosszas ostrom után elfoglalták Kohárytól, .... a várat kiürítették, lerombolták és felgyújtották Tököly parancsára. Ezzel a vár története be is zárul. A Rákócziak idején Füleken csak 12 portát számláltak meg, azóta a várrom körül elterülő község egyre nagyobbodott s pár évtized előtt járási székhely lett. Ez nagyvonásokban a múlt: A jelen: Ma a várromnál fontosabb az állomás: a rutt- ka—budapesti vonal egyik fontos állomása, nyolc év óta Középszlovenszkó legdélibb vasúti csomópontja, ahol a ruttka—pelsőci gyors visszakanyarodik. Fülek ma vámvizsgáló állomás, örsi a határi s a Budapest—Salgótarjánból beérkező vonatokat. A várrom lemered a vidékre: csend van itt, határmenti csend, nyomasztó közelmúlt, az erdőkben még fel-felrobban egy hétéve odalőtt srapnell vagy gránát, de különben csend van, innen minden visszafelé kanyarodik, északra és keletre, vissza a vasút, a patak, az élet és az emberek. Egy pár vonat szalad csak ki nagy motozás és órás várakozások után arra, amerre régen tovább folyt a vidék életének vére a modem kor artériáiban. De itt — s most éppen ezt akarom kiemelni — szembe néz a múlt és a jelen: a vár és a gyár: a romokkal szemközt két óriás kémény mered az égre, — s csodák csodája: az egész vidéken szinte az egyetlen hely, ahol a gyárkémény füstöl és gomolyogva okádja a sürü bodor füstöt. Ez olyan ritka, olyan szokatlan jelenség egy mifelénk lakó embernek, hogy ezt meg kell nézni. A gyár, ahol dolgoznak, gyár, amelyik kenyeret ad munkásainak, gyár, amely nem munkanélküli bolsevistákat, de árut termel — ritkaság manapság errefelé. Az állomásról külön vágány visz be a gyártelepre. A kapus beereszt, de órákig kell várni az igazgatóra: el van foglalva nagyon, autó áll még az udvaron is, losonciak vannak itt, a gyors egy szászországi gyárost hozott, sokan várjuk, mig bejutunk Hulita Vilmoshoz, a füleki zománcedénygyár vezérigazgitójához, aki abban a kivételes kegyben részesült a sorstól, hogy itt és ma füstölgő gyárkémények alatt gyár-igazgathasson. A munka pezseg, vaggonok indulnak ki, ömlik a füst, mindent megtölt a gyári zaj. Furcsa, édes időkre emlékeztető ez a nyüzsgés. A gépek zakatolnak, az emberek sürögnek- forognak, a raktárak tele híres szép áruval, az irodában szinte loholnak a hivatalnokok cs pokoli versenyben járnak az írógépek. Korompa és társai után hogy felüdit ez a zaj, ez a gyár, ez az élet. Múlnak az órák: kétórás várakozás után sikerül csak bejutnom az igazgatóhoz, aki egy rendkívül szimpatikus, szerény és finom ember, mintha Békessy Imre összeomlása A bécsi magyar lapkiadó tüneményes karriér je é6 kukása — Kié lesz a „Stunde“ és a „Bühne?“ — Békessy Párisban telepedik le — A P. M. H. bécsi tudósítójától — Bécs, julius 23. A mai napon egy tüneményes karriér összeomlása fejeződött be: Békessy Imre lapjai gazdát cseréltek. Békessy Imre, aki ma alig 38 éves, páratlanul fiatalon csinált karriért. Már a háború előtt beszéltek róla budapesti újságírói körökben. Első szereplése azonban nem biztatott sok jóval. Békessy Imre, az ifjú volontőr, lemásolta egy ismert iró novelláját és saját neve alatt benyújtotta egy budapesti napilap t. szerkesztőségének. Mikor kiderült, hogy plagizált, öngyilkosságot követelt el. Azonban már akkor is okos fiú volt, a mentők néhány perc alatt „megmentették" és Békessy Imre elhatározta, hogy más pályán próbálkozik. Commercia néven kereskedelmi részvénytársaságot alapított és a háború alatt, igen sokat keresett áruközvetitéssel. Csakhamar azonban ismét újságírói babérokra vágyott. A háború vége felé az azóta megszűnt Esti Újság anyagi válságba került. Békessy Imre megvásárolta a lapot és csakhamar kitűnt.: hogy Békessy nemcsak jó kereskedő, de kitűnő újságíró, is. Miután az Esti Újságot szanálta, a lapot eladta egy konzorciumnak, amely Déli Hírlap címen jelentette meg tovább. Békessy maga viszont közgazdasági hetilapot alapított Tőzsdei Kurír címen. A Tőzsdei Kurír rövidesen a legnépszerűbb és legnívósabb sajtótermékek közé tartozott. Békessy Imre kitűnő lapjával bebizonyította, hogy egy közgazdasági szaklapnak nem kell okvetlenül unalmasnak lennie. A Tőzsdei Kurír a proletárdiktatúra alatt szűnt meg, épp úgy, mint a többi újságok. Békessy Imrét akkor azonban már szoros baráti viszony füze Pogány Józsefhez, a vörös hadsereg diktátorához és igy ő lett a kommün kőnyomatosának, A Munkának szerkesztője. Békessy a proletárdiktatúra alatt a leghangosabb bolsevisták közzé tartozott. A diktatúra összeomlása után őt is letartóztatták, magas protektorok közbenjárására azonban ideiglenes szabadságot kapott, amit felhasznált arra, hogy Bécsbe szökjék. Békessy Imre pénz nélkül érkezett Bécsbe, egy fél év alatt azonban már saját lapja volt. Első dolga volt megszerezni az osztrák állampolgárságot, mivel, tisztában volt avval, hogy ha mint idegen állampolgár zsarol, kiutasítják. Lehetetlen egy cikkben tömöriteni Békessy Imre zsarolásainak szériáit. Tény az, hogy mindenkit megzsarolt, ugyanakkor azonban lapjaiban mindenkit megrágalmazott. Alig egy fél évig tartózkodott Bócsben Békea- sy, már megalapította a Die Börse cimü tőzsdei hetilapot. A magas színvonalon álló eleven lap csakhamar vezető közgazdasági orgánuma lett Becsnek és talán egész Középeurópának. A Die Börse után következett a Die Slunde, ez a fürge délutáni lap, amellyel Békessy egészen uj laplipust teremtett az álmos, ósdi bécsi sajtó-erdőben. A következő stáció a Die Bühne volt, amely Bé- kessynek uj sikert hozott, Bécsnek addig nem volt megfelelő színházi hetilapja. Ezeken a lapokon kívül Békessy megalapította a Dér Warenmarkt cimü kereskedelmi hetilapot, majd mikor kitört a rejtvény-téboly, a Dér Sphynx cimü rejtvény-újságot. Békessy azonban nem csak zsarolt, hanem egyre-másra bele is kötött, mindenkibe. Kevés ember szerzett olyan rövid idő alatt annyi ellenséget, mint ő. Az utolsó hónapokban már valóságos Békessy-ellencs blokk, alakult ki az ellenségekből és ebben a blokkban olt látjuk az összes nagybankok vezéreit Rothschild- tól kezdve Siegharcltig, az összes politikai pártvezéreket Seipeltöl Austerlitzig, az /• Arbeiterzeilung főszerkesztőjéig. Természetes, hogy ezek utána jártak Békessy bűncselekményeinek és megkezdték a harcot ellene. Néhány hél előtt lelartótatták Békessy cégBékessy ellen mintegy harminc feljelentés érkezett zsarolás cimen. Erre Békessy Franciaországba szökött és értesítette munkatársait, hogy nem akar többé visszatérni Bécsbe, hanem lapjait eladja. Ekkor kiderült, hogy Békessy a virágzó lapvállalatot anyagilag is tönkretette. Még a szerkesztőségi Íróasztalok is le voltak foglalva. Érthetetlen, hogy miként tékozolt el Békessy olyan fantasztikusan a nagy összegeket. Tény azonban, hogy a nyomda követelései meghaladják a négy milliárdot, egy hirdetésszerző vállalattól viszont két milliárdot vett fel szökése előtt. A hitelezők tehát azon dillema előtt álltak, hogy elvesztik pénzüket, vagy átveszik a lapokat. Az utóbbi megoldást választották. A nyomda és az említett hirdetési iroda konzorciumot alakítottak, amely ma átvette a Kronos-Verlag A.-G. (ez a hivatalos neve a lapkiadővállalatnak) részvénytöbbségét. Békessy a részvényekért nem kapott pénzt, azonban az uj tulajdonosok kötelezték magukat, hogy a megszökött lapvezérnek öt éven át havonként ötezert sillinget. . fizetnek. i:: Békessy -távozásával kapcsolatban az uj tulajdonosok a szerkesztőségekből eltávolítják azokat a munkatársakat is, akik Békessy szükebb gárdájához tartoznak. A személyi kérdésekről egyébként most folynak a tárgyalások. Az uj tulajdonosok a lapok élére előre láthatólag Schreier Maximiliant, az ismert bécsi publicistát állítják. Schreier igy egy egész ujságtröszt vezére lesz. ö a főszerkesztője ugyanis a Dér Tag cimü regeli lapnak, a Dér Morgen cimü hétfői újságnak és a „Götz von Berlichingen" című élclap- nak. Mostan az ő irányítása alá kerülnek a „Die Stunde“ cimü délutáni lap, valamint a „Die Bühne", „Die Börse", „Dér Warenmarkt" és a „Dér Sphynx" cimü hetilapok is. A tulajdonos változással kapcsolatban a volt Békessy lapok átköltöznék a Vemay-nyomda épületébe, amely már eddig is nyomta a lapokat és ahol a felsorolt régi Schreier-lapok szerkesztőségei és kiadóhivatalai vannak. Maga Békessy, aki a letartóztatás veszélye nélkül nem térhet vissza Becsbe és Budapesten sem telepedhet le, egyelőre Párisban marad. Amilyen ügyes ember, néhány hét múlva Párisban is lesz saját lapja, hogy aztán rövidesen onnan is kénytelen legyen megszökni az ügyészség le- tartóztatási parancsa elől. A VASÁRNAPI RÁDIÓ MŰSOR. Prága: 10.00 Istentisztelet a karlini templomban. 11.00 Matiné. Orosz zene. 18.00 Német kvartett. 20.02 Orchester hangverseny. 22.00 Sporthírek. Brünn: 10.00 Matiné. 19.00 Vig dalok. 19.30 A romlott vér, szini előadás. Budapest: 10.00 Istentisztelet a Kálvin-téri templomban. ld.20 Melles-Zsámboky kvartett matinéja. 16.00 Az igléi diákok,. Farkas Imre operettje. 19.00 A Faluszövetség előadása. 20.30 A Renaissaince és Belvárosi Színház művészeinek előadása. 22.15 Jazz-zene. Bécs: 11.00 Bécsi szimfonikusok matinéja. 19.30 Fali: Dér fidéle Bauer, operett előadás. Berlin: 20.30 Tánc a söntésben, vegyes darabok. München: 20.00 Brahms est. Róma: 21.25 Verdi: Trobadour. Stockholm: 13.20 Zenés őrségleváltás a Várban. Varsó: 19.00 Előadás Wilsonról. nem m ebből a világból való volna. Csendesen, de vezetőjét, majd lapvállalajAnak igazgatóját. Maga ..-áll..- ., 'WÍ ■ ■' irflíVÉtvifcnfew London:„20.00 Orátoriumi darabok.,. ..íA'JÉÍdlŰvJk. —L. -r ...■•» 'UiiÉSi, Julius llÜi Szombat teli isi m sitii! A Nagyasszony lapunk tegnapi számából technikai okokból kimaradi. Női mellékletünket tehát a mai számunkhoz csatoltuk. — Eredményes szervezési mnnka a magyar nemzeti párt vajáni osztályában. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A párt vajáni osztályában rendszeres szervezési munka folyik. Az árvízkárok bejelentésénél a párt mindenütt segítségére sietett a károsult lakosságnak. A vajáni osztály területén a községi szervezetek újjászerveződtek s legutóbb Sislócon helyi szervezeti elnökké Bartha Ferencet, a mezőgazdasái szakosztály elnökévé id. Pékár Istvánt választották meg. Abara, Nagyráska, Kisráska, Hegyi és Dereg- nyő a nagymihályi szlovák járáshoz tartozó szinmagyar községek lakossága mozgalmat kezdett a kaposi járáshoz való csatoltalása érdekében. Ezt a mozgalmat hathatósan támogatja a párt. — Andrássy Géza 70 éves. Budapestről jelentik: Andrássy Géza gróf, aki Magyarország sportéletének vezető egyénisége, most ünnepelte születésének hetvenedik évfordulóját. Budapest társadalma ez alkalommal meleg ünneplésben részesítette a népszerű grófot. Az ünneplésen megjelentek a gróf szlovenszkói uradalmának intézői is. A gö- möri, zempléni és nyitrai uradalmak nevében Harmatba Andor homonnai és Spéczián Gusztáv betléri uradalmi igazgatók üdvözölték az Andrássy-család szeniorját, akinek az uradalmak megbízásából díszes üdvözlő iratot nyújtottak át. — Figyelmeztetés a ker.-szoc. párt keleti párthiveihez! Az országos keresztényszocia- lista párt. kassai kerületi központja közli: Felhívjuk a kassai nagymegye: területén lakó párthiveinket, liogy amennyiben a zsupáni hivatalban községeinknek, vagy párthiveink- nek ügyeik megsürgetésében vagy elintézésében közbenjárásra van szükségük, úgy ezt írásban vagy élőszóval minden esetben közöljék a kassai pártközponttal, ahol ezen ügyekben megyei bizottsági és képviselőtestületi tagjaink mindenkor el fognak járni. Pártszervezeteink és tagjaink érdeke, hogy közbenjárásunkat használják fel, főleg ut- ügyekben, mezőgazdasági károknál, közigazgatási panaszoknál. — A román trónörököst megmarta ‘egy veszett kutya. Bukarestből jelentik: A román távirati iroda jelenti, hogy Mihály román trónörököst megharapta Heléna hercegnő kutyája, amelyről az Adaverul szerint állítólag megállapították, hogy veszett volt. A szerencsétlenség a királyi család nyári tartózkodási helyén történt, ahol a trónörököst azonnal orvosi kezelés alá vették, majd beszállították Bukarestbe. — Huszmétercs mélységbe zuhant gépkocsi. Innsbruckból jelentik: A felsőliroli országúton súlyos autóm obilszerencsé blenség történt. A Tarisch- ból a svájci Schulsba haladó automobil soffőrje M akart térni egy teherautónak. Az automobil, melyben egy lengyelországi férfi utazott két hölggyel, kitérés közben egy párkánykőre került, amely letörött, úgy, hogy a kocsi lezuhant a huszméteres mélységbe. A teljesen összetört gépkocsi romjaiból az automobil férfiutasát, az idősebbik hölgyet és a soffőrt igen súlyos sérülésekkel szedték ki, mig a fiatalabb hölgy könnyebb sérülésekkel menekült. — ítéletidő Amerikában. Newyorkból távira- tozzák: Északamerika több városában a hőség elérte a 100 fok Fahrenheitot. Tegnap óriási vihar pusztított, amely számos emberéletet, követelt. Azonkívül elpusztította a zivatar a fák. 'telefonoszlopok nagy részét és számos ház tetejét megrongálta. Newvork közelében a vihar egy autóbuszt az útról a mélybe sodort. Tíz asszony és gyermek halálát lelte, 30 személy pedig súlyosan megsebesült. — Gyorsvonat és aufomobi súlyos karambolja.. Zürichből jelentik: Nem mindennapi szerencsétlenség történt tegnap délután a Luzern—Engel- bergi országúton. Stansnál egy bérautó, amelyen hat személy ült, az egyik kanyarodénál belefutott az ellenkező irányból érkező gyorsvonatba. A karambol kö vetkeztében az autó benzint a rtálya felrobbant, úgy. hogy a kocsi azonnal lángba borult. Az utasok közül Kurt Hölger müncheni gyáros szörnyethalt, Hölger felesége, valamint a pilseni Porges-család négy’ tagja és a soffőr súlyos sérüléseket. szenvedtek. Beszállították őket a luzerni St. Anna-kórházba, ahol a 25 éves Porges-leány súlyos sérüléseiben kiszenvedett. Köble soffőrt. azonnal megoperálták, állapota azonban életveszélyes. A legkönnyebb sérüléseket a 20 éves Torges- íiu szenved^ Á vizsgálat megindult.
