Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-23 / 164. (1202.) szám
1926 julius 23, péntek. K——MMBft-.ll H II — ll^<gW3a:*Ba»W.S^ ^^GOT-MAfifeARHIRLAB A Du^a bons^as titka Százhalombattánál egy emberi mellkast ffogtak ki a megáradt folyóból — A holttestet fűrésszel darabolták széljel — Budapesten nyomoznak a titokzatos gyilkosság földerítésén Davo&ban táncolnak a halálraítéltek Luisse táncai LuLsse francia leány. A legismertebb' davosi nő, mindenütt ott van, ahol mulatni lehet. A zenészektől kezdve a legelőkelőbb űrig, mindenkivel jóban van. Neki mindenki „mon ami". Keveset beszel és sokat táncol, mind a keltőt egy okból teszi: í súlyos gégeluberkulózisa van. Tudja a szomorú 2 igazságot, hogy menthetetlen és ki akarja hasa- 1 nálni • az utolsó hónapjait, vagy heteit, nem lehet 1 biztosan tudni: lehet, hogy csak utolsó napjait. 1 Mulat.., táncol. Tánc közben majdnem mindig i rosszul van, szünet közben kimegy a friss leve- * gőre erőt gyűjteni, s mire a zene megszólal, ismét f táncol. Mindegyre hangtalanabb, mikor beszélni szeretne, csak rekedtes hangon suttog s mennél ü hangtalanabb, annál többet táncol. Tudja, hogy már < nem sokáig fog táncolni. Valamelyik nap már nem 1 bírtam nézni keserves kínjának a táncát s szóltam 1 neki, hogy ne táncoljon annyit. Fájdalmas mosoly- i lyal csak annyit válaszolt: „Mai je danse dója pour 2 le mórt." A szegény kis francia leánynak igaza 1 van, ő már tényleg a halálnak táncol. 1 Szón ja férjhez megy 1 Szónja orosz leány. Tiz évvel ezelőtt, szép ti- 1 zenhétéves korában jött ide gyógyulni. Mondják, hogy gyönyörű volt, tényleg szép lehetett, mert a Davosban járt német költő, Kllabund verset s egv 2 magyar író novellát irt a szépségéről. A gyönyörű I Szónja itt élt s idejövetele után két évvel mégis- I merkedett egy honfitársával, Ivánnal, a beteg orosz 1 diákkal. A nagy Oroszországból a kis Davosha kel- < lett jönniük, hogy betegségükben egymásra talál- • janak. Szerettek volna házasságot kötni, de nem lehetett, mert mindkettőjüket a genfi vöröskereszt I segélyezte s házasság esetén csak egyszemélyes ] segélyt kaptak volna. Hosszú évekig betegen küz- ;í döttek, hogy egymást kiharcolják. A leány kézimunkázott, a férfi pedig nyelvórákkal fárasztotta beteg tüdejét. Végül a férfinak sikerült az egyik előkelő penzióba titkárnak bejutni. Elhatározták, hogy ha az állás biztos marad, régi szép ákumter- v-üket valóra váltják s megesküsznek. Eltelt egy 1 év s a napokban esküvőt akartak tartani, de köz- ; bejött valami ... Valami, amiről nem lehet tudni, < hogy mi. Valami, ami az évek óta egymást, akaró ■: életet tönkretette s az esküvőt ed kellett halasztani. : örökre el kellett halasztani. A szegény orosznak ' hirtelen kiújult már meggyógyult haja, kiújult vá- i ratlanul, veszedelmesen „gallopierendén" s most a „Krankenhaus“-han fekszik és az összetört szépségű Szónja könnyes csókjai között haldoklik. Miss Goodwith szóróimé Miss Goodwith angol leány. A legdrágább szanatóriumban, a „Schatzalp“-on lakott. Ez a szanatórium arról nevezetes, hogy a legszebb s legmagasabb ponton fekszik, modern, minden kényelemre berendezett gyógy „Babilon". Idejött tüdő vészét gyógyítani a szegény Miss, aki rövidesen az idejövetelé után a tüdőbajosok másik nagy betegségét': a szerelmet is megkapta. A szegény .tüdőbetegek édetszimptómának látják a szerelmet, a szerelem jelenti nékik a valóságos létező életet. Goodwith kisasszony égy szép napon arra ébredt, hogy a fekete olasz mérnök nélkül nem tud élni. De a szőke ladynak nem volt szerencséje, mert az olaszon már két asszony osztozkodott. Szegény leányt a tüdőbaj s a szerelem napről-napra sorvasztotta s egyre karcsúbbá tette. Az idegei nem bírták tovább, sokat köhögött, hát elhatározta, hogy meghal. Két hosszú, boldogtalan hátig készült a halálra. Két héten keresztül panaszkodott az orvosnak, hogy rosszak az éjszakái s nem tud aludni. Az orvos estére egy-egy lumánált adatott neki, de az álmatlan Miss sohasem vette be, hanem összegyűjtötte. Mikor tizennégy darab összegyűlt, elérkezettnek gondolta az időt a halálra. A sok lumi- • nált könnyek között kicsomagolta, konyakba keverte s egy hosszú sóhaj után Iditta. A lady elkezdett szédülni... leszédült a sezlónra s mire észrevették, már aludt. Az orvosok kegyetlenek voltak, addig masszírozták, dörzsölték, amíg felébredt, aztán kimosták a gyomrát s hagyták tovább aludni. Szegény Miss még két napig aludt. Kétnapi „■halál-váráé" után felébredt s azóta mindenki a szegény tüdővészes, szerelemért meghalni akaró Goodwith kisasszonyon mulat. Haláltánc A Curhaus „thee room“-jában ülök, nézem a fáncolókat. Az exkluzív muzsika ritmusba rángatja az embereket... Táncolnak lázas nőik, köhögős férfiak, köhögős nők, lázas férfiak. Haláltánc... Ügyelnek, arra gondolnak, hogy talán lassan nem árt a tánc. Óvatosak, táncolná is szeretnének s élni is akarnak, még pedig sokáig, "igen sokáig. Pedig ez a kettő nem fér itt össze, vagy az egyik, vagy a másik lehetséges, de csak lehetséges, nem biztos. A zene mindinkább idegesebben játszik, egyre gyorsabban. A táncoló férfiak meg akarják mutatni, hogy nem betegek s gyorsabban vezetnek ... Már arra gondolnál?, hogy úgyis mindegy, legalább táncoljanak... A tánc egyre gyorsabb s fárasztóbb, olyan, mint egy hajnal táji, fáradt báli tánc az egészségeseknél. Elfelejtkeznek mindenről, kapkodva léiegzenek, visszatartják a köhögésüket, táncolnak, haláltánc. A zene elhallgat s a tánoolók kimerültén hullnak le helyeikre. Az asztal alatt idegesen tapogatják a pulzusukat, közben mosolyognak. Titokban kicsomagolt piramidonok, meg más nem használó szerek jönnek elő s a zsebkendőbe kerülnek. Egy kedvesebb mosoly, egy szájtörlés s a zsebkendőbe rejtett tabletta eltűnik, a mosoly tart tovább. A zenészek hosszú szüneteiket tartanak, hagyják pihenni a fáncolókat. Nyomott csendesség, fáradtak szólni, csak mosolyognak, rémes mosolygás. Magukban megfogadják, hogy tovább nem táncolnak. A zene megszólal s újból táncolnak, óvatosan ... vigyázva ... gyorsabban s újra kezdődik a bal ál tánc. úuksánd. Budapest, julius 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Százhalombatta, Budafok, Nagytétény és ■ Érd község lakosságát napok óta lázas izgalomban tartja az a megcsonkított hulla- lelet, amelyet a községek határában a megáradt Duna vetett partra s amelynek hátterében a megindított nyomozás egy borzalmas és minden valószínűség szerint hetedekéi, vagy hónapokkal ezelőtt történt bűntényt sejtJulius 15-ón délelőtt pontosan 11 órakor a százhalombattai László-tanyán Tarró Pál intéző egy megcsonkított emberi testrészt húzott ki a Dunából. A Duna áradása következtében három- kilométernyire elöntötte a partvidéket, úgy, hogy a víz egészen a László-tanyai kerítésig húzódott. Nem messze ettől a nemrég emelt védgáttól látta meg az intéző a vízben úszó holttestroncsot, amelyet hosszú bot segítségével a partra vonszolt, Ebben a pillanatban megdöbbenve látta a lelet teljes borzalmasságát: egy oszlásnak induló emberi mellkas volt, fej és végtagok nélkül. Miután a hullát a partra vonszolta, azonnal értesi- tette az érdi csendőrséget a borzalmas leletről. Még ugyanaznap megjelent Százhalombattán Fazekas János csendőrtiszthelyettes és Palást József csendőr, hogy megvizsgálják a leletet, illetve, hogy — bűntényt gyanítva — megkezdjék a nyomozást. Bizonyára bestiális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság áldozatának testrészét vetette ki a m egáradt viz, volt a c send őri vizsgálat el ső megállapítása s a testrészt a gyilkos fűrész segítségével távolította el a fejtől, illetve a végtagoktól, mert minden csontnak szabályos, sima felületű csonkja volt. Á csendőrök a leletet kis kosárba helyezték s beszállították az érdi csendőrségre. Ezzel egyidejűleg megtették a jelentést a járásbíróságon és a szolgabiróságnál. Julius 16-án az abonyi járásbíróság kiküldöttei megjelentek Érden és Medved János dr. érdi gyakorló orvost szólították fel arra, hogy a hullát megvizsgálja. Az orvos is megálla- pitotta, hogy a holttestet fűrésszel darabolták széjjel, arról azonban nem tudott határozott véleményt adni, hogy a hulla milyen régen lehetett vízben, de arról sem, hogy a talált mellkas női, vagy férfi holttest része-e. Losonc. julius 22. A világháborúban történt, hogy „az oroszok megüzenték Losoncnak, hogy most lesz csak nemulass, ha most bevonulnak Losoncra". A köztudomású „előzmény" az volt, hogy a szabadságharcban az átvonuló seregek által sokat gyötört városban Beniczky Lajos honvédjei heves utcai harcok után fényes győzelmet arattak a császáriakon. Magam is hallottam még öreg emberek szájából, hogy már akkor megjött az üzenet: vigyázz Losonc magadra! Ehhez az előzményhez speciálisan az oroszok számára készített ama másik „előzmény" járult, hogy a szabadságharc későbbi idejében a magyar guerillák „megölték az orosz herceget". Állítólag az orosz hadsereg Besztercebánya felől érkező betegtranszportjait támadták meg, az igaiság azonban az, hogy egy kisebb fegyveres orosz csapatot lövöldözött meg egy szabadcsapat. Losonc már Mába vigyázott magára! Bizony hiába, mert a herceg valóságos és vérbeli orosz herceg volt és megtette a losonciaknak azt a kellemetlenséget, hogy meg is halt. Szegény losonci polgárok a körmükkel kaparták ki őt a sírból, ahová előzőleg hamar bedugták. A Putnokról megfordult orosz csapatok ugyanis ádáz haraggal rontottak a városra. A megsarcolt és felégetett ház közül 40, 6000 lélek közül 1400 maradt. Az „előzmény“ szerepe a világháborúban A szabadságharc után a várost lakainak vasszorgalma és az egész ország segítsége hamar felépítette. Ekkor adták ki a „Losonci Phoenix(,-et több kötetben. Vahot Imre szerkesztésében jelent meg ez a részvétalbum és benne a legnevesebb magyar irók siettek a város segítségére. A tűzvész a reformátusok főiskolájának híres könyvtárát is elpusztította, de ezt a nagy kárt is hamarosan pótolták az adakozók. Ku- binyi Ágoston magánkönyvtárából pedig melyet az evangélikus egyháznak adományozott, az állami tanítóképző intézet számára alapítottak gazdag könyvtárat. Nagyban hozzájárult a város talpraállásához az az ezüstsorsjáték, amelyet a fe$égetett Losonc számára a város irányadó családja, a Szilassyak eszközöltek ki Gehringer császári kormányzótól. Az ipar és kereskedelem az újjászületett Anélkül, hogy ezeket a kétségtelenül fontos és a nyomozás szempontjából esetleg döntő kérdéseket tisztázták volna, a holttestdarabot betették egy faládába és azt másnap az érdi temetőben elföidelték. Ezzel a hivatalos aktus befejeződött. Közben azonban megérkezett az érdi csendőr- parancsnok, aki minden hivatalos utasítás nélkül, magánszorgalomból kezdett nyomozni a rejtélyes ügyben. Végigjárta a közeli kézségeket. Mindenütt érdeklődött, nem bünt-e el valaki az utóbbi időben. Kutatása azonban semmi pozitávúmmal nem járt. Erre julius 21-én, tehát pontosan hat nappal a hullacsonk felfedezése után, az abonyi, illetve az érdi illetékes hatóságok jelentést _ tettek a budapesti .főkapitányságon a borzalmas felfedezésről és kérték a nyomozás megindítását. A budapesti fő- kapitányság detektivjei tegnap délután már meg is jelentek Százhalombattán, ahol teljes erővel megindult a nyomozás. A jelzett helyen esáklyákkal kutatták át a megáradt Dunát, hogy esetleg nem találják-e meg a kivetett holttestcsonk többi darabját. Ez a munka azonban ugyancsak eredménytelen maradt,-mert a viz ezen a területen olyan magas, hogy átkutatása majdnem lehetetlen. Eddig mindenesetre annyit sikerült már megállapítani, hogy a holttest 6—12 napja lehetett a vízben, mert a szemtanuk állítása szerint körülbelül öt napig látták a László-tanya előtt, a megáradt viz fodraiban a sötét tömeget himbálódzni. A rendőrség emberei mindezek ellenére bíznak abban, hogy a Duna a közelben ki fogja veim a holttest többi darabját is, amiből majd nagyobb határozottsággal lehet megállapítani az eddig homályos kérdéseket. Éppen ezért a budapesti főkapitányság utasításán^ exhumálják az elföldelt hullát és a budapesti törvényszéki orv osszak ér tők fognak szakértői véleményt adni az exhumált emberi csontokról. A hullát az eddigi megállapítások szerint minden bizonnyal Budapesten, vagy Budapest fölött, valamely községben dobták a Duna habjaiba. A viz azután körülbelül 6—12 napig vitte magával, mig végre Százhalombattánál kivetette. A nyomozás a legnagyobb eréllyel folyik. városban váratlan lendületet vett, Losonc a régi Felvidéknek megint erős kulturális és gazdasági pontja lett. A világháborúban történt aztán a félig tréfás eset, hogy a betört oroszok a lakosság legkülönbözőbb rétegeinek az értesülése szerint azt a bizonyos üzenetet küldték. Az egyszer alaposan megjárt városban még olyan tisztes úri emberek is hitelt adtak a rémhírnek, akik azóta nagyon szégyenük, ha valaki megemlíti előttük. Tény azonban, hogy ezekben az izgalmas napokban a temetőben fekvő orosz herceg sírjának márványlapja tele volt virágokkal, amelyeket előzetes engesztelés céljából gyengébb szivek hordtak titiokban oda. Sőt felmerült az a gondolat is, hogy vájjon nem volna-e jő hirtelenében egy díszes emléket állítani a hercegnek s ezzel meglágyítani a közelgő kozákok vasszivét?! A sokat kellemetlenkedő herceg azonban ezúttal nyugodtan maradt a sirjában. Ám a körmükre tekintgetŐ megijedt losonciakra mégis nehéz idők jöttek. Az iparos város talaja A régi Losoncot messzi földön híres iparosainak szorgalma, Ízlése és józansága virá- goztatta fel. Régi feljegyzésekben azt találjuk, hogy a kocsi- és asztalos ipar, a bőr- és gyapjupiac óriási forgalmat csinált a vá’.os neves mestereinek, akik élénk kulturális és társadalmi életet éltek. 1836 óta állandóan működő híres dilettáns színtársulata, 1840 óta állandó társadalmi lapja volt (a Pelikán). Ez a dilettáns színtársulat különben tekintélyes összeggel járult a pesti nemzeti színház alapjához is. A legkülönb dolgot azonban Losonc polgársága akkor művelte, amikor a modern gyáripar térhódítása idején, különösen a század elején. saját kebeléből delegált neves nagyiparosokat, akik a várost, modern ipari élet alkalmas formáihoz segítették. A modern gyáripar Losoncot újra i- rágoztatta. Egyike volt ama kevésszámú kisvárosnak, amely a kisiparos élet, a céli-beren- dezkedések bukása után is megállóit a talpán. Hatalmas gyáripart fejlesztett magának s az ennek nyomában keletkezett közjólétben virágzó kereskedelmet is teremtett. A fokozódó jólét természetszerűleg az Ízléssel dolgozó kisiparos osztály fenmaradását, sőt boldogulását is lehetővé tette. A megingott talaj A Szlovenszkó nagyiparát tönkretévö politika végzett a losonci gyáriparral is. Pedig a lakosság tekintélyes része közvetlenül az egész város pedig közvetve a hatalmasan fejlett gyári üzemekből táplálkozott. A Tarján Ödön szakavatott vezetése alatt álló Mezőgazdasági Gépgyár, a Rakottyay és a Sternlicht- féle két hatalmas zománcedény gyár, a lo- sonc-apátfalusi posztógyár állottak ezeknek az üzemeknek az élén. Ma már csak időszaki, redukált munka folyik az ipari termelésnek ezeken a modern helyén és minden mellékesen hozzájárult körülmény dacára is •elsősorban a Szloven- szkóra zúdított iparromboló politika az, amely a virágzó Rakottyay-féle zománcgyár hatalmas telepén a munkát egészen megfojtotta. A gyár újabban épített részeit üzembe se vehették, a hatalmas kolóniákkal, jóléti intézményekkel ellátott, saját téglagyárral rendelkező gyártelep teljesen összeomlott. Pedig a Rakottyaiak példája volt a város gyáriparának kifejlődéséről mordottak legnagyszerűbb iüusztrációja. Az eredetileg kisiparos család esze és szorgalma hozta létre a nagyszerű gyárat s adott több ezer embernek ezáltal kenyeret A láz és kintornya A város főutcáján, a széles szép, Masaryk- utcán ma sem látszik a hanyatlás. Sőt! Az üzletek fokozottan csillognak s a korzó hölgyei fokozottan elegánsak. Autók állnak a sarkokon, mely sarkokat újabban nyitott ragyogó kávéházak díszítik. Újabb üzletek teremtődnek egy-egy lehúzott redőny helyébe. A Pest közelsége révén mindig fokozottan élénk Losonc látszatra változatlanul élénk és elegáns. Losonc a másodszor pörkölödö város M.ijcell egy modern ipari város felépüléséhez? —-. Mi a leromlásához?.— A 'megingo.lt gaz- ■ dasági alap . 5 Nem szabad alaposabban megnézni ezt a csillogást mert akkor — mint egy tekintélyes ur mondotta nekem, — kiderül, hogy Losonc az „alacsony láz" városa. Olyan, mint a beteg, amelynek pár tized foknyi láza van. Ettől tevékeny, sőt fokozottan élénk, csillog a szeme, és csak a hőmérő mutatja meg, hogy ezt a mozgékonyságot az alacsony láz okozza, amely hevíti és peszditi a testet. Egy darabig! Világos, hogy ez nem az igazi életkedv! Ha soká tart és nem gyógyulás váltja föl, ez az állapot keservesen megbosszulja magát. *rr A nagyvárosiasán csillogó kávéházak á" megnyitás után egyre kevesebb vendéget kapnak, a bejárat előtt, az utca forgalmát szélesen elállva, a városi képet megcáfoló módon nagyszámú tömeg hallgatja itt is, amott is a cigányzenét. A város szélső, murkásutcái már népteleneb- bek, a kereskedelem hatalmas mértékben sínyli a város gazdasági helyzetét. Informátorom még egy hasonlatot mond. — Elképzelem — mondja, hogy ha valamelyik nagy zenész, például Wágner a pokolba jutott, ott az a büntetése, hogy egy hajóhintánál a verklit kell forgatnia. Nem érezheti magát kellemesen! A város 31etének jelenlegi pezsgése ugyanígy hat az én fülemre. A bank affér. A város szenzációja is a gazdaság: helyzet torz szülöttjei. A kulturális élet szenzációi egyre kevesebbek, amazok egyre szaporodnak. Tipikus virága a helyzetnek a Nóg- rádmegyei Népbank esete. Hónapok óta a helyi lapok újságcikkeinek özöne foglalkozik vele s a szemlélő tiszta képet nehezen kaphat. Tény azonban, hogy ez j^alapu, erős intézmény. ma már a Tátra Banka kezében van; tény, hogy a betevők százakra menő tömege szaladgál, gyüiésezik és sir a pénze után. A betevők legutóbbi izgalmas gyűlése a múlt évben megindult bírói vizsgálat erélyesebb folytatását követelte s bűnvádi följelentést tett u bank volt igazgatósága ellen. A közhangulat a mulasztásokat elkövető Földes igazgató ellen fordult s a megkárosodc tt városi polgárok méltán követelnek megtorlást és anyagi elégtételt. Ek, vagy összekötő kapocs Losonc pontosan a szlovák-magyar nyelv- határon fekszik. Közvetlen északra tiszta szlovák, közvetlen délre tiszta magyar palócfalvak veszik körül. A múltban mindig a legjobb harmónia formái között találkozott a falvak gazdasági élete a város falain oelül. Az egymást megbecsülő két nép közé itt is megkísérelték elszórni a gyűlölködés magvait, ez azonban, — az első idAk mámora után világosan kiderült — a legkévcsbbé sem sikerült! Losonc régi szerepét kulturális téren továbbra is képes teljesíteni. A lakosságnak ezekről a nemes erőlködéseiről, a kulturális viszonyokról a legközelebb. Darkó István.
