Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-20 / 161. (1199.) szám
1926 julius 20, kedcl. _______5 •wmmammmmmmcmmmmmmm Elkészült a magyar válasz a prágai kormánynak Maserevich követ szerdán adja át Cserny gnimsz?are!nöknek Budapest, julius 19. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése.) Azok a tárgyalások, amelyeket az érdekelt miniszterimnek a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés ügyében a magyar kormány által a csehszlovák jegyzékre adandó válaszra vonatkozólag folytattak, már befejeződtek. A magyar kormány válaszjegyzéke ma elkészült és holnap küldik el a prágai magyar követnek. Magyarország prágai követe holnapután nyújtja át a választ a csehszlovák miniszterelnöknek. Inf ormációnk szerint a jegyzék a kereskedelmi szerződés lehetőségének taglalálása mellett f oglalkozik a csehszlovák részről felvetett egyhónapos kereskedelmi provizórium gondolatával is. Mindaddig azonban, amig a magyar válasz átadása Prágában meg nem történt s amig erről a magyar kormány hivatalosan értesítést nem kap, természetesen a P. M. H. a válasz tartalmáról semmiféle bővebb közlést nem tud tenni. Óriási botrány lett a magdeburgi titokzatos gyilkosságból de ilyen csúnya és buta orditást még nem hallottam. Szegény Kemól, s ez akar belőlük európaiakat csinálni... Túl fogják ordítani. S ha Ázsia egyszer ordítani kezd, ezen a dervis hangon, akkor nagy, ijjedt csönd lesz a világban. Márai Sándor. Kisajátították Zichy gróf erdélyi birtokait Nagyvárad, július 19. Zichy Tivadar gróf Dió- szeg határában fekvő ötezer hold földjét kisajátította az úgynevezett agrárbizottság. Az ötezer holdból csak 14 holdat hagytak meg Ziohynek. A bukaresti legfelsőbb agrárbizottság a 14 hold belterületem kívül még a kastélyt i® mentesítette a kisajátítástól, de a kormány a 22 szobából álló kastélyt a vincellériskola számára akarja lefogilaltaitni, valamint a birtokon épült kápolnát is ki akarja sajátíttatni. Ez a kápolna a diószegi katolikus hívők egyetlen temploma, a kormány most román templommá akarja átalakíttatni. * Zichy Tivadar gróf kora ifjúságától a diplomácia szolgálatában állott. A monarchiának nagykövete volt Szemtpétervárott, Madridban, Páriában és Londonban, majd legutóbb Berlinben. Közvetlen a háború kitörése előtt nyugalomba vonult e azóta állandóan birtokán élt. A Rába kiöntött Győrnél Győr, julius 19. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma reggelre a Rába ismét 30 centiméterrel emelkedett. A kis szigetet, amely a város közepén van, valamint a Radó- és Ciráki-teret a viz magasan elöntötte. A színházban felibuggyant a fenékviz. öt házat az összeomlás veszélye miatt ki kellett lakol- tatni. 7690 szavazó van Losoncon A losonci járási felszólamlási bizottság ülésén 31 uj szavazót vettek fel a névjegyzékbe — Csökkent a szavazók száma ■ — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Losonc, julius 19. A losonci járási felszólamlási bizottság most tartotta ülését Losoncon, hogy a választói névjegyzékben kifüggesztett névsor mulasztásai ellen beadott felszólamlásokat vizsgálat tárgyává tegye és döntsön a felszólamlások ügyében. Az ülésen, melyen a pártok kiküldöttei vettek részt, a magyar nemzeti pártot Kristóff Sándor főtitkár képviselte. A felszólamlási bizottsághoz összesen 32 felszólamlás érkezett be, ezek közül egy kivételével valamennyi felszólamló felvételt nyert a választók közzé. A bizottság ezek után összeállította a hatáskörébe tartozó községek választóinak végleges névjegyzékét. Losoncon ezek szerint ma i 7690 szavatra jogosított egyén van, köztük 3936 férfi é 3754 női szavazt. Ezek a számok nagy eltolódást jelentenek a legutóbbi névjegyzék adataival szemben, melyben a női választók száma erősen túlszárnyalta a férfi szavazók számát, mig most a férfi szavazók jutottak többségbe. De <~ lődást mutat az uj összeállítás a szavazók ösz- számában is: a legutóbbi névjegyzékbe felvett 7777 sza- i vazóvál szemben most mindössze 7690 szavazó van. rA csökkenést a katonaszavazatok számának megapadása magyarázza. A szenátor-választók számát az uj névjegyzék Losoncon 5763 szavazóban állapította meg: ebből 2692 férfi és 3027 női szavazat. Az állampolgárságért folyamodók figyelmébe! (E. S. 0.) Mivel az uj állampolgársági törvény szerint az állampolgárság megadása fölött a prágai belügyminisztérium határoz, a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája kötelességének tartja közölni a közönséggel, hogy ezekben az ügyekben készséggel jár közbe a belügyminisztériumnál és kéri a feleket, hogy azonnal, mihelyst kérvényüket a zsupáni hivatalok Prágába fölterjesztették, ezt közöljék a Központi Irodával, hogy interveniálhasson a kérvény mielőbbi kedvező elintézése érdekében. Mindenféle tanáccsal és utbaigazitással is szívesen szolgál az iroda. A Központi Iroda címe: Prága II., na Porici 14. szám, Mezzanin. A jobboldal szerint egy zsidó, a Berlin, julius 19. A jelek szerint a néniéi igazságszolgáltatás ismét gazdagabb egy súlyos botránnyal. Mi is beszámoltunk arról a feltűnő gyilkossági esetről, amely Magdeburg- ban történt, ahol Haas Rudolf dúsgazdag gyáros meggyilkolta Helling Hermann volt könyvelőjét. A gyilkosság koronatanúja, Schrö- der Richárd, állásnélküli egyén állítólag látta, hogy Haas Rudolf hogyan végez Hellingerrel. A Montag-Morgea mai száma szerint a gyikosságba fontos politikai momentumok kerültek. A iyomo'0 Tenhult magit burgi detektív állitóag hipnotizdta Schrödert és azt szug- gerálta beléje, hogy valljcn llaasra, mint főfelbujtó.’a, Mivel a reidő.íég körében gyakran nyernek alkalmazást szuggesztiv erővel rendelkező férfiak, nem lehetetlen, hogy ez a szuggeszeió tényleg megtörtént. Venholt szoros kapcsolatban áll a magdeburgi fajvédő és kampóskeAjnicskő, julius hő. A búza néhol lábon ágaskodik még a forró nap felé, másütt már keresztekben várja a cséplőgép zúgását. Másütt kapásnövényekkel kínlódnak az asszonyok és hiába volt rengeteg eső, viz, Istenítélet: a sárga agyagos föld kemény és erőszakos: alig engedi mélyébe a kapások elkeseredett vágásait. A faluban méla csönd. Az állomás hihetetlenül messze került a vár alatt köralakban elterülő házaktól és a faluk felé megszokott vezérlő-iránytű a templomtorony hiányzik. Ebben a nevezetes faluban nincs templom. Csak egy árva harangláb a vár oldalában s valami szentképes história a falu közepén. Aki áhitatoskodni akar, az a dombokon tulnan fekvő Sőregbé megy s vasárnap reggel színes karavánokkal tarkázott az ut. Büszkén tornyosodik fel azonban egy pontosan köralaku domb tetején a várrom, mint egy féloldalt dilit hatalmas tégladarab. Ez a vár még Árpád apánkig is vissza tudja vinni mondákban származását, manapság falusi gyerekek búvóhelye és városi bámulők ebédlő- asztala. / Köröskörül vulkanikus hegyek, kialudt kráterek. Ragács, Szárkő, Pogányvár: mindnek, ha tetejére érsz, egyrészt felláthatsz az Alacsony Tátráig, de balkéz felé már egészen közel, ott sorakoznak a magyarországi hegyek, a Mátra s a Bükk. A Pogányvárról, — ahol semmi nyoma nincs a várnak, — azt tartja a monda, hogy még az ősmagyarok áldozó-oltára volt. S hogy később a husziták eszkábáltak össze valami vóracsot rajta. Hatalmas hegy ez, széles lapos fensikkal. Ami várra emlékeztetne rajta, az kialudt kráternek poétikusan borostyánnal borított belseje, csomó lávakődarab, hordalék-kő, moréna s az idők fogától harapott sziklarétegek. Ám a sziklák között rengeteg nyílás, barlanglyuk, hűvös, alig hozzáférhetők odúk: teli van az egész déli oldal járhatatlan s hozzáférhetetlen barlangokkal. Tatárduló, török járta esztendőkben állítólag itt húzódott meg a nép, de a barlangokban semmi nyoma a történelem előtti vagy a történelmi emberek járásának. A rimaszombati Kár pite gye sül éli \ osztály a múlt hetekben expediciószerüleg jött ide, barlangkutatásra, bújva, csúszva, acetilénlámpákkal s vastag kötetekkel ki akarták kutatni a helyenkint roppant szűk barlangot, de százötven méternél tovább jutni lehetetlenség volt. Pedig a történelemmel foglalkozók körében muzeális értéket sejtetlek és sejtenek most is, ha alapos kutatásnak lehetne alávetni a pogányvári barlangokat. baloldal szerint egy fajvédő a gyilkos resztes szervezetekkel, mig Haas Rudolf erős köztársasági érzelmű és zsidó vallásu. Sckrö- derről időközben kitöri, hogy álakadémikus, aki állítólag egyetemi polgárságát súlyos politikai, jobboldali, kihágások elkövetésére használta fel. A baloldali sajtó szerint ő a gyilkos. Feltűnt, hogy Bunsdorf berlini detektív, akit a nyomozással megbíztak, dolgavégezet- lenül jött vissza a német fővárosba, holott már napokkal ezelőtt kijelentette, hogy a gyilkos semmiesetre sem Haas, hanem Schröder Richárd. A jobboldali szervezetek persze már eddig is fölhasználják Haas állítólagos gyilkosságát arra, hogy a köztársaságiak, a baloldal és a zsidók ellen uszítsanak. A váratlan fordulat most az ellentáborban okoz örömet. A német birodalom csaknem minden lapja állást foglal s valószínű, hogy az esetnek a birodalmi gyűlésen is folytatása lesz. Széles tetőn senki Legelő ez s csak a hegyoldalban hallatszik legelésző csorda csöngettyüje. Különös azonban a hegyek hírszolgálata. Senki sem jelzi, hogy itt vagyunk, senki sem tud róla: mégis egy idő múlva nagy halkan megjelenik egy bot, egy pásztortarisznya s egy foltos csizma. Aztán egy fehér kutya s a pásztor és a kutya után egy még kisebb alak: a kondáslegényke. Egymást nyomon követve bocsátkoznak le a sziklákon s megállnak. Szabadban élő ember nem igen beszél. Végre is megtöri azonban a csendet, köszön. Nagy lassan indul meg a beszélgetés. Pásztor, a kutyája, meg az alkalmazottja bizalmatlanok. Egy-egy szót ejtenek csak ki, ám az első alkalmatos és tekervényes káromkodva-fohászkodási lehetőség után megindult a régen visszatartott beszéd a pásztorember szájából. Beszélne is őszintén, szive szerint, meg feszélyezi is az urakkal való eszmecsere. Sokszor nem találja meg a helyes szót és ilyenkor káromkodással segít magán. A heteken át való egyedüllét meglátszik rajta, a társadalmi érintkezésnek azt a primitív „megkövetem^-szerü formáját is elvesztette, ami a faluban még kötelező. — így van bizony, uram, mindenkinek nyomorúsága van! Kiváncsi vagyok, milyen egy palócpásztornak a nyomorúsága. Lassan vallja ki, miből is él az ő családja. — Száztíz ökröt őrzök. Hát ezér adnak egy kis házat, három hód fődet, targalyat fűtésre. Minden állat után novemberb egy kila gabonát, (kb. 60 liter), meg három koronát pézbe. Nekem magamnak van egy tehenem, meg tizennégy disznóm. De a disznókat ez a kis kölyök őrzi, azér kap nyóc vékát, őszkor meg kosztot is. Hát ennyi az egész. Elégedetlen, szidja a saját fajtáját. Aránylag pedig megfizetik eléggé, dehát nincs az a pásztorember, aki meg volna elégedve a komenciójával. A nagy elégedetlenség és a papokkal szemben való barátságtalan álláspontja végre i3 kiugrasztja belőlünk a kérdést: — Aztán tudja-e, mi a kommunizmus? — Kommunizmus? Mia? — Kommunizmus, bolsevizmus! Nem tudja? — Nem én, uram! Sose hallottam! — Szocializmus? Cucilisták? — Nem tudom! — Hát milyen párti maga? — Tudja a fene! Egyszer vót követválasztás a faluba, beszéltek erről-arról, meg kisgazdákról, meg pártokról, de én felé se néztem a falunak, nem akarok én követ lenni! De gyanakszom. Mert ez mégsem lehet. Hisz itt él ez az ember két ország határán, ipari vidék közelében, hirhedt, bicskát: Medvesalja környékén s ennyire nem tudna semni"; a világ zavaráról? — Háborúban se volt? — Felmentettek! Kis ravasz szemeivel sűrűn pislog. Olyan za-. metosan festi alá a mondatait, hogy el kell hinnem. Miként lehet azonban, hogy ez az ember, aki aiánylag mégis egy zavaros viszonyú vidék lakó- sa: annyira elmaradt légyen a világtól, hogy semminemű égető kérdését ne ismerné? Hiszen ezen a vidéken már találkoztam tanyai emberekkel, akik őszintén kijelentették, hogy nem politizálnak, mert dolgozni akarnak, de azok legalább tudiák, mi a politika. Ez az ember, pipaszurkálóvassal tarisznyáján, tekervényes mondásokkal a száján, egyáltalán nem tudja, mi az! Vagy pedig annyira agyafúrt, hogy nem akarja elárulni belső gondolatait még ennyire sem idegeneknek. A bizalmatlanság a közlékenységgel párosul nála, ahogy botja hegyével cipőm szárát s ujjával a mellemet böködve, egyre csak a megélhetéséről magyaráz, meg a papokról, akik neki nem kellenek, meg a fösvény parasztról, mert ő, a csordás, lám, lenézi a parasztotI És még egy illúziót kell szétrombolnom. A legtöbb pásztorember, bármennyire is a természet gyermeke, nem ismerős a természettel. Hogy nem élvezi, s hogy nem talál benne oly szépséget, mint a turista: ez már régen tudott. De növényeket nem ismer, erdei madarakat téveszt össze s környezete olyan vakon hagyja, mitha csak koromsötét éj venné körül. Babonákat tud, rossz magyarázatokat a jelenségekre vonatkozólag, de egy csöpp ismerete érdeklődésének szűk körén kivül — ami a csodára vonatkozik , — nincsen. Valami harkály okvetetlenkedett a fák között. — Rigó! — mondja a kis kondás és az öreg rábólintott * Ez a népnevelést juttatta eszembe. Egy fényes koronás segitő hatalmával végre a kis kondásgyerek annyira vitte, hogy sok összefüggéstelen és akadozó mondattal sikerült belevilágítani a falusi iskolák s a falusi tudomány rejtelmeibe. Pöszögve és nyögve beszélt a kis hadiárva. Apját elvitte a harctér, — hogy melyike, olasz-e, orosz-e, nem tudja. Csak egyszerűen: apja nincs, alig ismerte. Hogy is ismerné szegény, fia most végezte még csak az ötödik elemit. De hogyan! Késő őszig kint van a „laposon”, — ez a hegytető neve. Akkor megkapja a komenciót, besanyarodik az iskolába és ott üldögél március végéig. Husvétkor itt van megint a tizennégy disznóval és okosodik magától, meg a gazdájától. így lesz a harkályból rigó. A falu többi gyerekei is alig bírnak tovább ülni az iskolában. Májusban már mindegyik kint van a földeken és nagy csuda, ha a tanító junius végén a féliskolával megtarthatja a záróvizsgát. Ifjú kondás barátom minden szégyenkezés nélkül beszámolt a tudományáról. Elmondta, hogy háromszor három az hat és négy meg kilenc az tizennyolc. Verset egyet tudott; azt is szlovákul, de iszonyú kiejtéssel: „a Tátra fölött villámlik”. — Olvasni is tudnék, de már tavasztő nem tróbátam... — mondja őszintén, de büszke a világ látottságára, mert egyszer már Feledben is volt vásáron, s ha Isten segíti, Losoncra is eljut. Hát igy nevelődik a Gyula gyerek a határon, mert a keresztnevét még tudta, de a vezeték nevén gondolkodott, mert utoljára a bizonyítványkor mondta ki! A koronát bicskára tartogatja. Hát ez meg van benne ugylátszik. A bicskára való hajlandóság. Mert ezen a környéken, Almágy és Czered között nem esik lakodalom szurkálás nélkül. — Ha megnövök, kondás leszek és tüiököm is lesz! — mondta igen büszkén Gyula gyerek, aki nem igen járhat iskolába, mert disznóőrzéssel kell megkeresni az évi nyolc véka gabonáját. Milyen kilátások egy gyerek számára! Kinek főéletcélja a kondásság. Ragyogó szemmel, nagy szivbeli vágyakozással pedig! Micsoda magyarokat nevelünk! Miért neveljük, hogyan neveljük!? Hát igaz. Utóljára a kondásság is lehet életcéL És jövedelmező foglalkozás. Mindenki püspök nem lehet. És elég annyit tudni: egy disznó, két disznó..., meg: az anyád erre-arra! Befolyásos urak! Itt kell megfogni gyökerében a népet. Mert a kis buta kondásból csak csordás válik legfeljebb és a harkály rigó lesz neki mindig! És sok ilyen buta kondásunk lesz már, ha nem vigyázunk a zsenge termésre! Sok kis buta kondásnak bicskán jár az esze csupán, apró kis ösztönök és ösztönkék vezérlik, s úgy elvezérlik egyszer őket, hogy soha többé meg nem találjuk aztán! * Vidéki kultúrát! De máskép, mint eddig! Megszervezett vidéki kultúrát Népnevelőt. Hogy a pásztorember először tanulja meg, hogy háromszor három nem hat és mi tanuljuk meg, hogy borjú- száj inges, árvalányhajas, pitykésdolmányos színpadokkal nem lehet még kultúrát csinálni. S ha még színdarabbal akarják a nép kulturéhségét lecsillapítani, írassanak a mai faluból, mai problémákkal színdarabot, ne pedig a régi m,ustrák ki- beforditott mükedvelőszindarab Írói potyoglassák el sűrűn évi termésüket. • Jól esett látni hazamenet az ajnácskői Kultur- házat s olyan rosszul esett mégis, hogy ajtai csukva viták. S valaki megjegyezte, hogy a legközelebbi kulturális megnyilatkozás karácsonykor lesz. * Hát igaz. Utoljára kondásnak is kell készülni. Szombathy Viklor. xx Egész vászonba kötve, aRmmalaku 1000 oldalon jelenik meg a Kis Brehm, ragyogó kiállításban és az ára — ne felejtse el — csak 280 korona. A Pögányvár élő titka avagy; Ember, akit semmi politika nem érdekel: — Meg a népnevelés — A P. M. H. munkatársától —
