Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-20 / 161. (1199.) szám

1926 julius 20, kedcl. _______5 •wmmammmmmmcmmmmmmm Elkészült a magyar válasz a prágai kormánynak Maserevich követ szerdán adja át Cserny gnimsz?are!nöknek Budapest, julius 19. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése.) Azok a tárgyalá­sok, amelyeket az érdekelt miniszterimnek a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés ügyében a magyar kormány által a csehszlovák jegyzékre adandó válaszra vonatkozólag folytattak, már befejeződtek. A magyar kormány válaszjegyzéke ma elkészült és holnap küldik el a prágai magyar követnek. Magyarország prágai követe holnapután nyújtja át a választ a csehszlovák miniszterelnöknek. Inf ormációnk szerint a jegyzék a kereskedelmi szerződés lehetőségének taglalálása mellett f oglalkozik a csehszlovák részről felvetett egy­hónapos kereskedelmi provizórium gondolatával is. Mindaddig azonban, amig a magyar válasz átadása Prágában meg nem történt s amig erről a magyar kormány hivatalosan ér­tesítést nem kap, természetesen a P. M. H. a válasz tartalmáról semmiféle bővebb közlést nem tud tenni. Óriási botrány lett a magdeburgi titokzatos gyilkosságból de ilyen csúnya és buta orditást még nem hallottam. Szegény Kemól, s ez akar belőlük euró­paiakat csinálni... Túl fogják ordítani. S ha Ázsia egyszer ordítani kezd, ezen a dervis hangon, akkor nagy, ijjedt csönd lesz a világban. Márai Sándor. Kisajátították Zichy gróf erdélyi birtokait Nagyvárad, július 19. Zichy Tivadar gróf Dió- szeg határában fekvő ötezer hold földjét kisajátí­totta az úgynevezett agrárbizottság. Az ötezer hold­ból csak 14 holdat hagytak meg Ziohynek. A buka­resti legfelsőbb agrárbizottság a 14 hold belterüle­tem kívül még a kastélyt i® mentesítette a kisajátí­tástól, de a kormány a 22 szobából álló kastélyt a vincellériskola számára akarja lefogilaltaitni, va­lamint a birtokon épült kápolnát is ki akarja sa­játíttatni. Ez a kápolna a diószegi katolikus hívők egyetlen temploma, a kormány most román templommá akarja átalakíttatni. * Zichy Tivadar gróf kora ifjúságától a diplo­mácia szolgálatában állott. A monarchiának nagy­követe volt Szemtpétervárott, Madridban, Páriában és Londonban, majd legutóbb Berlinben. Közvet­len a háború kitörése előtt nyugalomba vonult e azóta állandóan birtokán élt. A Rába kiöntött Győrnél Győr, julius 19. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Ma reggelre a Rába ismét 30 centiméterrel emelkedett. A kis szigetet, amely a város közepén van, valamint a Radó- és Ciráki-teret a viz magasan elöntötte. A színházban felibuggyant a fenékviz. öt házat az összeomlás veszélye miatt ki kellett lakol- tatni. 7690 szavazó van Losoncon A losonci járási felszólamlási bizottság ülésén 31 uj szavazót vettek fel a névjegyzékbe — Csökkent a szavazók száma ■ — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Losonc, julius 19. A losonci járási felszólamlási bizottság most tartotta ülését Losoncon, hogy a válasz­tói névjegyzékben kifüggesztett névsor mu­lasztásai ellen beadott felszólamlásokat vizs­gálat tárgyává tegye és döntsön a felszólam­lások ügyében. Az ülésen, melyen a pártok kiküldöttei vettek részt, a magyar nemzeti pártot Kristóff Sándor főtitkár képviselte. A felszólamlási bizottsághoz összesen 32 felszó­lamlás érkezett be, ezek közül egy kivételével valamennyi felszólamló felvételt nyert a vá­lasztók közzé. A bizottság ezek után összeállította a ha­táskörébe tartozó községek választóinak vég­leges névjegyzékét. Losoncon ezek szerint ma i 7690 szavatra jogosított egyén van, köz­tük 3936 férfi é 3754 női szavazt. Ezek a számok nagy eltolódást jelentenek a legutóbbi névjegyzék adataival szemben, melyben a női választók száma erősen túlszár­nyalta a férfi szavazók számát, mig most a férfi szavazók jutottak többségbe. De <~ lődást mutat az uj összeállítás a szavazók ösz- számában is: a legutóbbi névjegyzékbe felvett 7777 sza- i vazóvál szemben most mindössze 7690 sza­vazó van. rA csökkenést a katonaszavazatok számának megapadása magyarázza. A szenátor-választók számát az uj név­jegyzék Losoncon 5763 szavazóban állapította meg: ebből 2692 férfi és 3027 női szavazat. Az állampolgárságért folyamodók figyelmébe! (E. S. 0.) Mivel az uj állampolgársági törvény szerint az állampolgárság megadása fölött a prágai belügyminisztérium határoz, a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája kötelességének tartja kö­zölni a közönséggel, hogy ezekben az ügyek­ben készséggel jár közbe a belügyminiszté­riumnál és kéri a feleket, hogy azonnal, mi­helyst kérvényüket a zsupáni hivatalok Prá­gába fölterjesztették, ezt közöljék a Központi Irodával, hogy interveniálhasson a kérvény mielőbbi kedvező elintézése érdekében. Min­denféle tanáccsal és utbaigazitással is szíve­sen szolgál az iroda. A Központi Iroda címe: Prága II., na Porici 14. szám, Mezzanin. A jobboldal szerint egy zsidó, a Berlin, julius 19. A jelek szerint a néniéi igazságszolgáltatás ismét gazdagabb egy sú­lyos botránnyal. Mi is beszámoltunk arról a feltűnő gyilkossági esetről, amely Magdeburg- ban történt, ahol Haas Rudolf dúsgazdag gyá­ros meggyilkolta Helling Hermann volt könyvelőjét. A gyilkosság koronatanúja, Schrö- der Richárd, állásnélküli egyén állítólag látta, hogy Haas Rudolf hogyan végez Hellingerrel. A Montag-Morgea mai száma szerint a gyikosságba fontos politikai momentumok ke­rültek. A iyomo'0 Tenhult magit burgi detektív állitóag hipnotizdta Schrödert és azt szug- gerálta beléje, hogy valljcn llaasra, mint főfelbujtó.’a, Mivel a reidő.íég körében gyakran nyernek alkalmazást szuggesztiv erővel rendelkező fér­fiak, nem lehetetlen, hogy ez a szuggeszeió tényleg megtörtént. Venholt szoros kapcsolat­ban áll a magdeburgi fajvédő és kampóske­Ajnicskő, julius hő. A búza néhol lábon ágaskodik még a forró nap felé, másütt már keresztekben várja a cséplő­gép zúgását. Másütt kapásnövényekkel kínlódnak az asszonyok és hiába volt rengeteg eső, viz, Isten­ítélet: a sárga agyagos föld kemény és erőszakos: alig engedi mélyébe a kapások elkeseredett vá­gásait. A faluban méla csönd. Az állomás hihetetlenül messze került a vár alatt köralakban elterülő há­zaktól és a faluk felé megszokott vezérlő-iránytű a templomtorony hiányzik. Ebben a nevezetes faluban nincs templom. Csak egy árva harangláb a vár oldalában s valami szentképes história a falu közepén. Aki áhitatoskodni akar, az a dombokon tulnan fekvő Sőregbé megy s vasárnap reggel színes karavá­nokkal tarkázott az ut. Büszkén tornyosodik fel azonban egy pontosan köralaku domb tetején a várrom, mint egy féloldalt dilit hatalmas tégla­darab. Ez a vár még Árpád apánkig is vissza tudja vinni mondákban származását, manapság falusi gyerekek búvóhelye és városi bámulők ebédlő- asztala. / Köröskörül vulkanikus hegyek, kialudt kráte­rek. Ragács, Szárkő, Pogányvár: mindnek, ha tete­jére érsz, egyrészt felláthatsz az Alacsony Tátráig, de balkéz felé már egészen közel, ott sorakoznak a magyarországi hegyek, a Mátra s a Bükk. A Pogányvárról, — ahol semmi nyoma nincs a várnak, — azt tartja a monda, hogy még az ős­magyarok áldozó-oltára volt. S hogy később a huszi­ták eszkábáltak össze valami vóracsot rajta. Hatalmas hegy ez, széles lapos fensikkal. Ami várra emlékeztetne rajta, az kialudt kráternek poétikusan borostyánnal borított belseje, csomó lávakődarab, hordalék-kő, moréna s az idők fogá­tól harapott sziklarétegek. Ám a sziklák között rengeteg nyílás, barlang­lyuk, hűvös, alig hozzáférhetők odúk: teli van az egész déli oldal járhatatlan s hozzáférhetetlen bar­langokkal. Tatárduló, török járta esztendőkben állí­tólag itt húzódott meg a nép, de a barlangokban semmi nyoma a történelem előtti vagy a törté­nelmi emberek járásának. A rimaszombati Kár pite gye sül éli \ osztály a múlt hetekben expediciószerüleg jött ide, barlang­kutatásra, bújva, csúszva, acetilénlámpákkal s vas­tag kötetekkel ki akarták kutatni a helyenkint rop­pant szűk barlangot, de százötven méternél tovább jutni lehetetlenség volt. Pedig a történelemmel foglalkozók körében muzeális értéket sejtetlek és sejtenek most is, ha alapos kutatásnak lehetne alávetni a pogányvári barlangokat. baloldal szerint egy fajvédő a gyilkos resztes szervezetekkel, mig Haas Rudolf erős köztársasági érzelmű és zsidó vallásu. Sckrö- derről időközben kitöri, hogy álakadémikus, aki állítólag egyetemi polgárságát súlyos poli­tikai, jobboldali, kihágások elkövetésére hasz­nálta fel. A baloldali sajtó szerint ő a gyil­kos. Feltűnt, hogy Bunsdorf berlini detektív, akit a nyomozással megbíztak, dolgavégezet- lenül jött vissza a német fővárosba, holott már napokkal ezelőtt kijelentette, hogy a gyilkos semmiesetre sem Haas, hanem Schröder Richárd. A jobboldali szervezetek persze már ed­dig is fölhasználják Haas állítólagos gyil­kosságát arra, hogy a köztársaságiak, a baloldal és a zsidók ellen uszítsanak. A váratlan fordulat most az ellentáborban okoz örömet. A német birodalom csaknem minden lapja állást foglal s valószínű, hogy az esetnek a birodalmi gyűlésen is folytatása lesz. Széles tetőn senki Legelő ez s csak a hegy­oldalban hallatszik legelésző csorda csöngettyüje. Különös azonban a hegyek hírszolgálata. Senki sem jelzi, hogy itt vagyunk, senki sem tud róla: mégis egy idő múlva nagy halkan megjelenik egy bot, egy pásztortarisznya s egy foltos csizma. Aztán egy fehér kutya s a pásztor és a kutya után egy még kisebb alak: a kondáslegényke. Egymást nyomon követve bocsátkoznak le a sziklákon s megállnak. Szabadban élő ember nem igen beszél. Végre is megtöri azonban a csendet, köszön. Nagy lassan indul meg a beszélgetés. Pásztor, a kutyája, meg az alkalmazottja bizalmatlanok. Egy-egy szót ejtenek csak ki, ám az első alkalma­tos és tekervényes káromkodva-fohászkodási lehe­tőség után megindult a régen visszatartott beszéd a pásztorember szájából. Beszélne is őszintén, szive szerint, meg feszélyezi is az urakkal való eszme­csere. Sokszor nem találja meg a helyes szót és ilyenkor káromkodással segít magán. A heteken át való egyedüllét meglátszik rajta, a társadalmi érintkezésnek azt a primitív „megkövetem^-szerü formáját is elvesztette, ami a faluban még köte­lező. — így van bizony, uram, mindenkinek nyo­morúsága van! Kiváncsi vagyok, milyen egy palócpásztornak a nyomorúsága. Lassan vallja ki, miből is él az ő családja. — Száztíz ökröt őrzök. Hát ezér adnak egy kis házat, három hód fődet, targalyat fűtésre. Minden állat után novemberb egy kila gabonát, (kb. 60 liter), meg három koronát pézbe. Nekem magam­nak van egy tehenem, meg tizennégy disznóm. De a disznókat ez a kis kölyök őrzi, azér kap nyóc vékát, őszkor meg kosztot is. Hát ennyi az egész. Elégedetlen, szidja a saját fajtáját. Aránylag pedig megfizetik eléggé, dehát nincs az a pásztor­ember, aki meg volna elégedve a komenciójával. A nagy elégedetlenség és a papokkal szemben való barátságtalan álláspontja végre i3 kiugrasztja belőlünk a kérdést: — Aztán tudja-e, mi a kommunizmus? — Kommunizmus? Mia? — Kommunizmus, bolsevizmus! Nem tudja? — Nem én, uram! Sose hallottam! — Szocializmus? Cucilisták? — Nem tudom! — Hát milyen párti maga? — Tudja a fene! Egyszer vót követválasztás a faluba, beszéltek erről-arról, meg kisgazdákról, meg pártokról, de én felé se néztem a falunak, nem akarok én követ lenni! De gyanakszom. Mert ez mégsem lehet. Hisz itt él ez az ember két ország határán, ipari vidék közelében, hirhedt, bicskát: Medvesalja környékén s ennyire nem tudna semni"; a világ zavaráról? — Háborúban se volt? — Felmentettek! Kis ravasz szemeivel sűrűn pislog. Olyan za-. metosan festi alá a mondatait, hogy el kell hin­nem. Miként lehet azonban, hogy ez az ember, aki aiánylag mégis egy zavaros viszonyú vidék lakó- sa: annyira elmaradt légyen a világtól, hogy sem­minemű égető kérdését ne ismerné? Hiszen ezen a vidéken már találkoztam tanyai emberekkel, akik őszintén kijelentették, hogy nem politizálnak, mert dolgozni akarnak, de azok legalább tudiák, mi a politika. Ez az ember, pipaszurkálóvassal tarisz­nyáján, tekervényes mondásokkal a száján, egyál­talán nem tudja, mi az! Vagy pedig annyira agya­fúrt, hogy nem akarja elárulni belső gondolatait még ennyire sem idegeneknek. A bizalmatlanság a közlékenységgel párosul nála, ahogy botja hegyé­vel cipőm szárát s ujjával a mellemet böködve, egyre csak a megélhetéséről magyaráz, meg a pa­pokról, akik neki nem kellenek, meg a fösvény pa­rasztról, mert ő, a csordás, lám, lenézi a parasztotI És még egy illúziót kell szétrombolnom. A leg­több pásztorember, bármennyire is a természet gyer­meke, nem ismerős a természettel. Hogy nem él­vezi, s hogy nem talál benne oly szépséget, mint a turista: ez már régen tudott. De növényeket nem ismer, erdei madarakat téveszt össze s környezete olyan vakon hagyja, mitha csak koromsötét éj ven­né körül. Babonákat tud, rossz magyarázatokat a jelenségekre vonatkozólag, de egy csöpp ismerete érdeklődésének szűk körén kivül — ami a csodára vonatkozik , — nincsen. Valami harkály okvetetlenkedett a fák között. — Rigó! — mondja a kis kondás és az öreg rábólintott * Ez a népnevelést juttatta eszembe. Egy fényes koronás segitő hatalmával végre a kis kondásgye­rek annyira vitte, hogy sok összefüggéstelen és akadozó mondattal sikerült belevilágítani a falusi iskolák s a falusi tudomány rejtelmeibe. Pöszögve és nyögve beszélt a kis hadiárva. Apját elvitte a harctér, — hogy melyike, olasz-e, orosz-e, nem tudja. Csak egyszerűen: apja nincs, alig ismerte. Hogy is ismerné szegény, fia most végezte még csak az ötödik elemit. De hogyan! Késő őszig kint van a „laposon”, — ez a hegytető neve. Akkor megkapja a komenciót, besanyarodik az iskolába és ott üldögél március végéig. Husvétkor itt van megint a tizennégy disznóval és okosodik magá­tól, meg a gazdájától. így lesz a harkályból rigó. A falu többi gyerekei is alig bírnak tovább ülni az iskolában. Májusban már mindegyik kint van a földeken és nagy csuda, ha a tanító junius vé­gén a féliskolával megtarthatja a záróvizsgát. Ifjú kondás barátom minden szégyenkezés nél­kül beszámolt a tudományáról. Elmondta, hogy há­romszor három az hat és négy meg kilenc az ti­zennyolc. Verset egyet tudott; azt is szlovákul, de iszonyú kiejtéssel: „a Tátra fölött villámlik”. — Olvasni is tudnék, de már tavasztő nem tróbátam... — mondja őszintén, de büszke a vi­lág látottságára, mert egyszer már Feledben is volt vásáron, s ha Isten segíti, Losoncra is eljut. Hát igy nevelődik a Gyula gyerek a határon, mert a keresztnevét még tudta, de a vezeték nevén gondolkodott, mert utoljára a bizonyítvány­kor mondta ki! A koronát bicskára tartogatja. Hát ez meg van benne ugylátszik. A bicskára való hajlandóság. Mert ezen a környéken, Almágy és Czered között nem esik lakodalom szurkálás nélkül. — Ha megnövök, kondás leszek és tüiököm is lesz! — mondta igen büszkén Gyula gyerek, aki nem igen járhat iskolába, mert disznóőrzéssel kell megkeresni az évi nyolc véka gabonáját. Milyen kilátások egy gyerek számára! Kinek főéletcélja a kondásság. Ragyogó szemmel, nagy szivbeli vágyakozással pedig! Micsoda magyarokat nevelünk! Miért nevel­jük, hogyan neveljük!? Hát igaz. Utóljára a kondásság is lehet életcéL És jövedelmező foglalkozás. Mindenki püspök nem lehet. És elég annyit tudni: egy disznó, két disz­nó..., meg: az anyád erre-arra! Befolyásos urak! Itt kell megfogni gyökerében a népet. Mert a kis buta kondásból csak csordás válik legfeljebb és a harkály rigó lesz neki min­dig! És sok ilyen buta kondásunk lesz már, ha nem vigyázunk a zsenge termésre! Sok kis buta kondásnak bicskán jár az esze csupán, apró kis ösztönök és ösztönkék vezérlik, s úgy elvezérlik egyszer őket, hogy soha többé meg nem találjuk aztán! * Vidéki kultúrát! De máskép, mint eddig! Meg­szervezett vidéki kultúrát Népnevelőt. Hogy a pásztorember először tanulja meg, hogy háromszor három nem hat és mi tanuljuk meg, hogy borjú- száj inges, árvalányhajas, pitykésdolmányos szín­padokkal nem lehet még kultúrát csinálni. S ha még színdarabbal akarják a nép kulturéhségét le­csillapítani, írassanak a mai faluból, mai problé­mákkal színdarabot, ne pedig a régi m,ustrák ki- beforditott mükedvelőszindarab Írói potyoglassák el sűrűn évi termésüket. • Jól esett látni hazamenet az ajnácskői Kultur- házat s olyan rosszul esett mégis, hogy ajtai csukva viták. S valaki megjegyezte, hogy a legközelebbi kulturális megnyilatkozás karácsonykor lesz. * Hát igaz. Utoljára kondásnak is kell készülni. Szombathy Viklor. xx Egész vászonba kötve, aRmmalaku 1000 olda­lon jelenik meg a Kis Brehm, ragyogó kiállításban és az ára — ne felejtse el — csak 280 korona. A Pögányvár élő titka avagy; Ember, akit semmi politika nem érdekel: — Meg a népnevelés — A P. M. H. munkatársától —

Next

/
Thumbnails
Contents