Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-20 / 161. (1199.) szám

1926 julius 20, kedd. 'TOJSUM-Ma^AU-HTULV. 3 Szlovenszkó és Ruszinszkó iparosainak nagy találkozója Késmárkon Koczor Gyula képviselőt az iparosszövetség elnökévé választották meg — A vasár­napi iparoskongresszus — A német és magyar iparosok közös fronton Késmárk mozgalmas napjai — Kiküldött munkatársunk jelentése — ^ Késmárk, julius 19. Az ipar és kereskedelem klasszikus földjén, Thököly Imre nagy történelmi múlt­ra visszatekintő városában mozgalmas ünne­pi napok zajlottak le. A fényes sikerű német mezőgazdasági és ipari kiállítás utolsó nap­jaival egyidejűleg Szlovenszkó és Ruszinszkó iparosai itt tartották meg országos szövetsé­gük évi közgyűlésével kapcsolatos országos kongresszusukat. Iparosaink nagyjelentőségű tanácskozásain a két országrész minden vidé­ke képviselve volt s résztvettek pzokon a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok több törvényhozója mellett a történelmi or­szágok német iparosságának kiküldöttjei is. A német iparosok kiküldötteinek jelen­létét és fölszólalásait örvendetes esemény­kényt üdvözölhetjük, amely nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a történelmi országok németsége Szlo- . venszkó és Ruszinszkó őslakosságával a politikai egyiitthaladás mellett a gazda­sági együttmuKödés utjain is találkozott. Késmárk városának históriai falai között kü­lönösen vasárnap színes, nyüzsgő élet zajlott. A kiállítás utolsóelőtti napja messzi vidékek közönségét vonzotta ide. A rendes és külön­vonatok kora reggeltől délig folytonosan on­tották magukból at embereket s az utcák és a kiállítási helyiségek egész nap zsúfolva voltak. A hölgyek nyári toalettjeinek tob­zódó szintengerét sokszáz ünnepi tűzoltó- egyenruha is tarkította. Az iparoskongresz- szussal egyidejűleg ugyanis országos német tüzoltókongresszusnak is színhelye volt a vá­ros. A kongresszus programjához tartozó nagyszabású tűzoltási gyakorlatok a napnak érdekes látványosságai közé tartoztak. Az iparosszövetség közgyűlése A vasárnapi iparoskongresszust megelő­zőleg szombaton délután a szlovenszkói és ru­szinszkói iparosok országos szövetsége tartot­ta meg tisztújító évi közgyűlését. A közgyűlé­sen huszonnégy ipartársulat kiküldöttei vet­tek részt. Pintér János szövetségi elnök mv-^yitó beszédében melegen üdvözölvén az ország minden részéről egybesereglett kiküldőite­ket, röviden ismertette a szövetség multesz tendei működésének jelentősebb eseményeit. Bejelentette többek között, hogy a szilák iparosoknak Turócszentmártonban székelő Jednotájával a fúziós kísérletek meghiúsul­tak. Rámutatott arra a sajnálatos tényre, hogy az ipartársulatok és általában az iparo­sok a szövetséget nem részesítik kellő támo­gatásban s ez a legfőbb oka annak, hogy a szövetség megfelelő eredményeket nem ké­pes fölmutatni. Amikor elnöki tisztjéről le­köszön, olyan személyiséget kíván utódjául ajánlani, akinek nagy közéleti tekintélye, pá­ratlan agilitása és jelentős összeköttető m a szövetség további működésének eredményes­ségét biztosítani tudják. Ezt az embert ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képds: .- ben látja s kéri a közgyűléstől egyhangú megválasztását. A közgyűlés a lelépő elnököt ünnepelve, ifj. Koczor Gyulát egyhangú lelkesedéssel a szövetség elnökéül választotta meg. Miután Koczor Gyula képviselő lelkes éljen­zés közben az elnöki széket elfoglalta, Uhri- nyák Lajos dr. szövetségi titkár előterjesz­tette a szövetség működését ismertető évi be­számolóját. A jelentéshez Katrics munkácsi ipartársulati titkár szólt hozzá s Ruszinszkó autonóm helyzetére hivatkozva kifogásolta azt, hogy a szövetség címében a „ruszinszkói" sző is szerepel. A fölszólalásra Koczor Gyula elnök válaszolt s hivatkozott arra, hogy a szö­vetségnek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya értelmében joga van ezt a címet használnia és tény az, hogy Ruszinszkóban is vannak a szövetségnek jelentős számban tag­jai. A pénztári jelentést Szontagh Sándor pénztáros terjesztette elő. E jelentésből a köz­gyűlés megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szövetségnek az elmúlt évben összes bevéte­lei csak 27.000 koronát tettek ki. Természetes az, hogy ily csekély anyagi eszközökkel or­szágos szervezetet nehéz föntartani. A múlt esztendei bevétel arányában állapították meg az újabb évi költségvetést is, ami ellen Ivánffy Géza komáromi ipartásulati titkár szólalt föl és fölhívta a társulatok kiküldőt-* teit, hogy társulataikon belül erőteljes moz­galmat indítsanak a szövetség intenzivebb támogatása érdekében. Reini'iger József so- morjai ipartársulati titkár a szövetség szó­csövének, a Közérdeknek nagyobb támogatá­sára hívta föl a társulatok figyelmét. A tisztikar megválasztására kerülvén a sor, társelnöknek egyhangúan Buchner Béla kassai iparost, továbbá alelnököknek Boldoghy Gyula komáromi és Helyei Gyula kassai iparosokat választottók meg. Majd ifj. Koczor Gyula mondotta el nagyszabású elnöki székfoglaló beszédét, amelyben elsősorban köszönetét fejezte ki a vele szemben megnyilvánult egy­hangú bizalomért. Iparostársai részéről a meghívást parancsnak tekinti s annak, nagy elfoglaltsága dacára, eleget tesz. Reméli, hogy Isten és iparostársai segítségével az uj tisztikar képes lesz megfelelni a reá várako­zó nagy feladatoknak. Kijelenti, hogy elnöki tisztét sohasem fogja pártoélok szolgálatába állítani és nem is fogja azt eltűrni, hogy bár­ki is a szövetségen belül bármilyen pártpoli­tikát űzzön. „A szövetségen kívül •— úgymond — uaindenki kövesse igaz meggyőzőoesét, itt azonban egyedül és kizárólag az iparosság érdekében kívánunk és kötelességünk dol­gozni, ennek a munkának szolgálatába kell tehát állítanunk minden erőnket és tehetsé­günket s félre kell tenni mindent, ami szét­választhat." A szövetség fennállását és fejlesztését szükségesnek tartja. Az iparosságnak feltét­len érdeke, hogy legyen egy minden befo­lyástól mentes, független szervezete, mely ak­kor is hallatja szavát, mikor azt a kötelező egyesületek nem tehetik. A szövetséget úgy képzeli el, mint az iparosság erős, tettre kész táborát, mely tárgyilagosau, komolyan, min­den demagógiától mentesen, de a leghatáso- zottabb formában felfelé és lefelé képviseli és védi az iparosság érdekeit, azokért a legéle­sebb harcra kész anélkül, hogy a mások jogos érdekeit sértené. Az iparosok nem léphetnek az osztályharc útjára, mert boldogulásukat csakis az összes társadalmi rétegekkel való békés együttélésben találhatják meg s írős a hite, hogy osztályharc nélkül is érvényesít­Az országos Az országos kongresszus vasárnap dél­előtt fél 11 után a késmárki iparosok és ke­reskedők székházában kezdődött meg. Az el­nöki asztalnál a következők foglaltak helyet: Ifj. Koczor Gyula elnök, Pintér János, a szö­vetség volt elnöke, Beck Viktor, a késmárki ipartársulat elnöke, Egri Ferenc, a magyar nemzeti párt szenátora, Fedor Miklós, az or­szágos keresztényszocialista párt nemzetgyű­lési képviselője, a német iparospárt képvise­letében Mayer József nemzetgyűlési képvi­hetik jogos követeléseiket, ha meg lesz ben nük a kellő erő, összetartás és sz.vós kitar­tás. A kisiparosság legnagyobb részében mr egy hitet vesztett, önmagában nem dizó, jövőt nem remélő tömegből áll, amelyet felrázni, amelybe uj biza ni erős hitet önteni, áldo­zatkészségét fölébreszteni és a közösség érde­kében munkára serkenteni a szövetségnek lesz a hivatása. Bármennyire megbecsüli és érté­keli is a hivatalos ipartársulatok működését, erre a hivatásra csalás egy, az iparosság aka­ratából és áldozatkészségéből felépült szabad­szervezet alkalmas. Nem akar a jövő lehetőségeinek elébe vágni, de a mai helyzetben a legbarátságosabb együttműködés melleit szükségesnek tartja a Jednotától való különállást. A nyelvi nehéz­ségektől eltekintve is komoly okok szólnak a különállás fenntartása mellett. A szlovák ipa­rosok, mert nem érzik, nem tudnák legjobb akaratuk mellett sem teljes valójában felfog­ni a nem szlovák iparosok helyzetének súlyos voltát s e mellett viszonyaink nem konszoli­dálódtak még annyira, hogy iparosaink min­denütt és minden téren a teljes egyenjogúsá­got élvezhetnék, teljes megértéssel találkozza­nak. így azután a magyar iparosság n den rosszakarat feltételezése nélkül is legfel­jebb csak csendes asszistens lehetne a tiszta szlovák jellegű Jednotában, minden téren hát­térbe szorulna, jogos igényeit nem érvényesít­hetné. Ezért van szükségünk nemcsak Önma­gunk, hanem az össziparosság érdekében is a különállásra. Reméli, hogy ezt a Jednota ve­zetősége is honorálja és igy nem lesz semmi akadálya a megértésnek és az eredményes együttműködésnek. Nem barátja a hangzatos programútoknak s egyszerűen abban foglalja össze programját, hogy „dolgoznunk kell és dolgozni akarunk". Legfőbb feladat a kisiparosság megszervezése, hogy a szervezett erőre támaszkodva a szövet­ség megfelelő súllyal léphessen fel a min­dent megölő adórendszer megváltoztatásáért, a kivetéseknél az igazságos képviseletért, a forgalmi adó átalányozásáért, a közszállitüsok mindeD protekciót kizáró kiadásáért s általá­ban, hogy a kisiparos elhanyagolt semmibe­vett volta megszűnjön s ugyanazon állami gondoskodásban és egyenlő elbánásban része­süljön, mint az állam polgárainak bármely más rétege. Lehetővé kell tenni a mesterek és segédek továbbképzését. Erőteljes mozgal­mat kell indítani, hogy az'állam a kisipari hitel- és nyersanyagbeszerző szövetkezetek alapításáról és segélyezéséről gondoskodjék, miután a kisipar egyik legnagyobb baja a tő­kehiány. Beszéde végén utalt az uj ipartörvény 52. §-ának 3. bekezdésére, amely lehetővé te­szi azt, hogy a kisiparos re csak saját készít­ményét árusíthassa. A kisiparosok anyagi helyzetükön lendíthetnek azzal, ha bizonyos mértékben kereskedők is lesznek s ezt a gon­dolatot minden iparostársa figyelmébe ajánlja. Az általános figyelemmel kisért és lelkes helyesléssel fogadott székfoglaló beszéd után a közgyűlés véget ért kongresszus selő, Belőczy Sándor Késmárk polgármestere, Gócs megyei főjegyző a kormány és a zsupán képviseletében, Sebeczky mérnök, a közmun­kaügyi minisztérium pozsonyi referátusa ne­vében, Kudelka Ferenc brünni ipari főtaná­csos a történelmi országok német iparos- szervezetei képviseletében, Svehla referens a postaügyi minisztérium képviseletében, Mar- kovics János kamarai tag a kassai kereske­delmi és iparkamara képviseletében, végül Palecskó, a késmárki pénzügyigazgatóság ki­rendeltségének vezetője. A magyar sajtót a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének két tagja képviselte. Üdvözlések A kongresszus megnyitását megelőző üd­vözlések során Beck Viktor, a késmárki ipar- társulat elnöke német nyelven meleg szavak­kal köszöntötte a kongresszus résztvevőit, a késmárki iparosság nagyrabecsült vendégeit. Majd Belőczy Sándor késmárki városbiró a város egész polgársága hevében szlovákul, németül és magyarul szeretettel üdvözölte a kongresszust, Isten áldását kérte annak nehéz munkájára s azon reménységének adott kife­jezést, hogy iparunk mai sötét helyzetéből is­mét föl fog emelkedni és ismét virágzani fog. Zuber Oszkár mérnök a késmárki kiállítás rendezőbizottsága nevében szólalt föl s üdvö­zölte az ipar ősi földjén az ipar szebb jövő­jéért küzdő szlovenszkói és ruszinszkói ipa­rosságot. Ifj. Koczor Gyula elnök szólal fel ezután s úgy az iparosszövetség, mint az egybehívok nevében üdvözli a kongresszus résztvevőit és hálás köszönetét mond Késmárk ipartársula- fának, Késmárk város vezetőségének és a ki­állítás rendezőbizottságáiKik a szívélyes fogad­tatásért. Üdvözli a kormány, a hatóságok és testületek képviselőit. Különös melegséggel köszönti Mayer József képviselőt és Kudelka Ferenc főtanácsost, akik a történelmi orszá­gok német iparosainak képviseletében jelen­tek meg. Végül üdvözölte Egry Ferenc szená­tort, Fedor Miklós képviselőt és a sajtó kép­viselőit. Megnyitó beszéde során az elnök öröm­mel állapítja meg, hogy a kongresszuson 37 ipartórsulat nevében 75 megbízott jelent meg. s ebben a nagyarányú érdeklődésben örven­detes jelét látja annak, hogy iparosságunk, már kellő mértékben méltányolja a szerve­zettség nagy jelentőségét. Végül indítványoz­za, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot küld­jön a köztársasági elnökhöz ? e táviratban kérjék az iparosság jogos törekvéseinek tá­mogatását. Az indítványt a közgyűlés egyhan­gúan elfogadta. Mayer József, a Bund dér Landwirtei nemzetgyűlési képviselője tolmácsolja ezutáu a történelmi országok német iparospártjának testvéri üdvözletét s utalva a német iparos­szervezetek eredményes működésére, figyel­mébe ajánlja Szlovenszkó iparosainak is azt, hogy csakis erős szervezettséggel segíthe­tünk bajainkon. Markovics János kamarai tag a kassai kereskedelmi és iparkamara nevében üdvözli a kongresszust. Utána Fedor Miklós keresztényszocialisfa nemzetgyűlési képviselő örömmel üdvözli az iparosság öntudatra ébredését és segítségét ajánlja föl a tisztességes kenyérért harci front­ba álló őslakos iparosság küzdelméhez. Az üdvözlő beszédek után elnök a tanács­kozások vezetésére Beck Viktort és Pintér Jánost, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Uhri- nyák Lajos dr.-t és Reininger Józsefet kérte fel. A kisiparosok adóséreímei Napirendre térve Vitovszky József (Lo­sonc) megtartja érdekes előadását az iparos­ság legfájdalmasabb problémájáról, az adó­kérdésről. Megdöbbentő példákkal jellemzi az önálló kisexisztenciák elpusztítására alkal­mas mai adózási rendszer igazságtalanságait. Előadása végén a legégetőbb adósérelmeket összefoglaló memorandumát és határozati ja­vaslatát terjeszti elő és a losonci iparosok ne­vében indítványozza, hogy a memorandumot egy háromtagú küldöttség utján mielőbb jut­tassák el a pénzügyminiszterhez s a küldött­ség tagjai élőszóval is igyekezzenek a minisz­tert a helyzet tarthatatlanságáról meggyőzni, Fischgrund, Eperjes; Keil Zsigmond, Svedlér; Zsihovszkv József, Gálszécs; Helyei Gyula, Kassa; Katrics, Munkács; Wirth Gyula, Kassa; Tóth István, Szepsi; Egry Fe­renc szenátor és Ivánffy Géza, Komárom föl- szólalásai után a kongresszus Vitovszky József javaslatait espdianguan elfogadja s a minisz­terhez kiküldött bizottságba Egrv Ferenc szenátort, ifj- Koczor Gyula és Fedor Miklós képviselőket és Vitovszky Józsefet választja be. Bete^segélyző és szociális biztosítás Uhrinyák Lajos dr. szövetségi titkár szak­szerű előadásában a munkások betegsegélye­zéséről és az önálló keresetűek szociális biz­tosításáról. szóló törvényeket ismertette s rá­Augusztus 15-töl nagy kedvezmény. CSÍZI-JÓD-BRÓM-FURDO Legerősebb lőd-brőmes források Nyitva október 11-1 Érelmeszesedés, Neurasthenia, Golyva (Struma), a csontok, ízületek és mirigyek megbetegedéseinél, angolkór, a központi idegrendszer betegségei, hüdések, izzadmányok, börbajok, köszvényes lerakodások, a gyomorsav túltengése és általában az anyagcsere forgalom zavarainál kiváló gyógyhatású. Meleg szénsavas fürdők. Hidegvíz és izzasz­tó kúrák, fénykezelés (quarz) stb. — NAPI ELLÁTÁS szobával együtt 30.- Kc.-tól — Teljes felvilágosítással szolgál a r» i ••• _______j Gy ermekek speciális fürdője. íivnagositassai szolgai A fíirdöigazgatóság, CsízfürdöCiz-kupele, z. XVlil.

Next

/
Thumbnails
Contents