Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-16 / 158. (1196.) szám
6 siizxsSá •MAfíS^HÍtotSB 1926 julius 16, péntek. A szlovenszkói magyar fiuk a lipiőszentiváni cserkésztáborban Prága, Brünn, Pozsony, Komárom, Kassa, L osonc, Rimaszombat és Beregszász magyar diákjainak nagy táborozása — Honalapi tás a % erdőben — Fogadalomtétel — A szlovenszkói magyar ifjúság tiz nagy napja Liptószentiván, julius elseje. A Szent György Kör liptószentiváni nagytáborában Prága, Brünn, Pozsony, Komárom, Losoncz, Rimaszombat, Kassa és Beregszász magyar cserív észfiai találkoztak közös munkára és játékra. Fontos jelentőségű állomása volt ez a tábor árva magyar fiatalságunk fejlődésének, mert olyan szellemet oltott az ifjúság legjavát alkotó cserkészekbe, mely át tudja hidalni mai sorsunk veszedelmeit. s aktívvá fokozza a magyar öntudatot. Az az egészséges szellem, melyet a Prágában tanuló magyar főiskolásokból termelt ki a sors, hatalmas lendületbe villanyozta ifjúságunk cserkészrétegét, s a liptószentiváni csapatközi cserkésztábor már (ízt az uj viszonyokhoz egészsé- , gcsen alkalmazkodó ifjúsági típust mutatta be, mely munkás magyarságát az egye- í temes emberi haladás és boldogulás szol- 11 gálatába tudja állítani. Gyülekezés a táborba Az Alacsony Tátra liptószentiváni völgyében legelőször a pozsonyi Kiskárpátok cserkészcsapat kiküldöttei jelentek meg, élükön Kessler Edgár táborparancsnokkal, a Szent György Kör vezetőjével. Ezek kiszemelték a táborhelyet, biztosították a beszerzési forrásokat, átvették a tábor szá- jpára az erdei őrház konyháját és konyhafélszerré alakították át a pajtát. Másnap julius elsején, sorra bevonultak a táborhelyre a különféle irányból jövő cserkészek. Délelőtt a komáromi Jókai cserkészcsapat fiai érkeztek meg Mohácsy János és Darvas Andor vezetésével, délután három beregszászi őrszem jelentkezett a Bagoly csapatból és Scherer Lajos a losonci Madách Imre cserkész- csapat parancsnoka, tizenhárom árvalányhajas cserkészét hozta. A losonciakkal együtt Hriina Lajos lévai cserkész, a Szent György Kör brünni csoportjának vezetője is megérkezett. A szikla ta- xéjos hegyekkel szegélyezett völgyben, mely gyönyörű kilátást enged a liptói havasokra, szorgalmas buzgósággal indult meg az erdei honalapitás. jében fiuknak való egészséges volt az élet. Tele- torokkal szórt vig énekszó, izomduzzasztó hancúrozás, komoly felelősségű szakácsmunka a konyhán, romantikus virrasztás az őrtűz vörös lobogáA póstaügyi minisztérium julius 13-án kelt rendeletével úgy a nyomtatványok postai díjszabását, mint a telefondijszabást fölemelte. A rendelet első része az úgynevezett, „teljes" nyomtatványokra vonatkozólag megengedi, hogy azokra a feladó nevét, foglalkozását, cégét, cimát, valamint a feladás napját saját kezűleg föirhatja, továbbá névaláírását, sürgönycinjét, telefonszámát, póstacsekk- és bankkontó számát is följ egyezheti. Ezekhez a nyomtatványokhoz megcímzett levelezőlapot vagy válaszborítékot is mellékelni lehet. Az úgynevezett „részleges" nyomtatványoknál ezeken felül még meg van engedve a sajtóhibáknak kijavítása, a nyomtatvány egyes tételeinek törlése, vagy aláhúzása azon föltétellel, hogy e jelzések nem pótolják a rendes levelezést. A nyomtatott névjegyeken vagy levelezőlapokon a névaláíráson kívül üdvözletét, szerencsekivánatot, avagy más szokásos udvariassági kifejezést is föl lehet, jegyezni, de a kézírásos szöveg öt szónál több nem lehet. Nyomtatványoknak föladott ujságkivágásokra rá lehet vezetni az illető újság nevét, megjelenési helyét és keltét, illetőleg számát. Nyomtatványokhoz nem lehet sem zárt sem nyitott levelet mellékelni. „Teljes" nyomtatványok portója 50 gramig 20 fillér, „részleges" nyomtaványoké pedig 30 fillér. 50 gramtól 100 gramig mindkét nyomtatványfajta portója 40 fillér és minden további 50 gramnál a i portó 20 fillérrel emelkedik. A rendelet második része értelmében az önálló su fényében, gerincedző hideg fürdés, feszes tisztelgés a fölröppenő liliomos zászlónak és akármikor elzugható vérszava hujhujhajrá ordítás. Az erdei fogadalomtétel mély lelki kapcsolatot teremtett a magyar cserkészfiuk között Prágától egész Beregszászig. A közös eszme, az erdei nagy egymásrautaltság, az együtt átélt munka, dal és játék bizalmas barátságba boronálta össze a cserkész sziveket és a testvériesen egybecsattanó tenyerek közös nagy cserkészmunkát fogadtak. Ifjúsági mozgalmunk egységének biztosítása a liptószentiváni csapatközi tábor legszebb eredménye volt. telefonállomások évi bére helyi távbeszélő hálózatban, ahol több mint 5.000 állomás van, 2400, 2000, illetve 1450 korona. Oly városokban, ahol 2001—5000 a telefonelőfizetők száma, az évi előfizetés 2000, 1700, illetve 1300 korona; 501— 2000 előfizetői létszám mellett 1800, 1500, 1100 korona; 201— 500 előfizető mellett 950 korona; 51—200 előfizető mellett 800 korona; 21—50 előfizetőig 600 és legfeljebb 20 előfizetőig 500 korona. A kettős, illetve négyes társasállomások részelőfizetése 1000 (600), 800 (500), 700 (420), 600 (380) és 600 (340) korona, aszerint, hogy a helyi telefonhálózatnak hány előfizetője van. Minden mellékállomás előfizetési dija 280 K. Minden önálló főállomás, amely a prágai telefonközponthoz van csatolva, az eddigi pótilletékek helyett egységes pótilletéket fizet 2000 korona összegben. A helyi beszélgetés egységára közönséges beszélgetésnél 1 korona, sürgős beszélgetésnél 3 korona. Az interurbán beszélgetések dijai a következők: 25 kilométeres távolságnál 3, 50 kilométeres távolságnál 5, 100 kilométernél 7, 200 kilométernél 9, 350 kilométernél 12, 500 kilométernél 16 és 500 kilométernél nagyobb távolságnál közönséges beszélgetés egységára 20 korona. Sürgős vagy állami beszélgetéseknél a rendes dijak háromszorosát, „blitz" beszélgetésnél pedig a kilencszeresét kell fizetni. Az uj díjszabás augusztus 1-én lép életbe. Augusztus elsejétől drágább a telefon is! A postaügyi miniszter rendelete a nyomtatványok díjszabásának és a telefondijszabás fölemeléséről 'A tábor közepén jókora szikladarabokkal megtámasztott fenyőtörzs emelkedett a magasba: a zász- lóárbóc. Körülötte verték fel a fiuk sátraikat. Szép egységesen épült fel a „losonci negyed" a parancsnoki kupsátorral (mely egyúttal mentőállomásul és tábori könyvtárul is szolgált) és két nyolcszemélyessel. A beregszásziak és pozsonyiak közösen három kétszemélyest, a Bocskay sapkás prágai és brünni cserkészek két katonasátrat állító itak fel. Mé g az első napon felépült a szersátor, a raktársátor és a négy kis vendégsátor is. A szalmazsákok megteltek jó illatos szalmával s az egyéni fölszerelés szép rendesen helyet foglalt a kijelölt fekvőhelyeken, a sátrak fenyőfapolcain és vasszpgekből gyártott egyszerű fogasain. A komáromiak hidat vertek a Biela patak fölé. Munkájukat a tábor csapatuk iránti tiszteletből Jókai hídnak nevezte el. A sátrak közti kis tisztáson fehér kögyürü jelölte meg a tábortüzek helyét, az izmos erdei fiuk hatalmas fenyőtörzseket hordtak köréje ülőhelynek. Egy munkás nap: és a fenyvesek életébe friss mozgású kis erdei cserkészország pattant be. A nemes fáradtság csöndjében szólalt meg az első napiparancs és a közös esti fohász, boldog cserkészfiuk lelkét tárta a csillagos mennybolt felé. Tábori élet A tábor második napján elkészült a két komáromi nagysátor és a kétasztalos ebédlő a csőszház mellett, ötpercnyire a tábortól. Itt, a Styiavni- ca hegyipatak finom pázsitos partján gyűlt egybe a tábor népe, valahányszor az étkezésre hívogató kürtjei fölharsant. A kész cserkész szálláson fürge természetességgel indult meg a rendes állami élet. A kassai magyar cserkészek Vilkovszky Armand és Rády Elemér vezetésével már a kész táborba érkeztek. Velük együtt a kis cserkészállam öt őrsre ' oszlott, a sirályok (Prága, Brünn), turulok (Komárom), fecskék (Losonc), zergék (Kassa) és őzek (Pozsony, Beregszász) őr- c- sére. Ezek felváltva látták el a bevásárló és konyhaszolgálatot meg az őrséget. Megindult az „Ércliliom" tábori újság is napi falragaszként s a tábori pósta- ládák tartalmát a cserkészpóstás a tábori pecséttel ellátva pontosan továbbította a podturenyi vasútállomás felé. A turulok sátrában megnyitotta boltját a „vén uzsorás", ebéd után oda jártak a fiuk bélyegért, levelezőlapokért, kis csokoládéért. A munkát, játékot, friás reggeli tornát, kirándulásokat cserkésztanácskozásokat és a szép jövendőnek szentelt dalos tábortüzeket magábafoglaló tábori napirend helyes betartásáról az öregcserkészek közül kikerülő napostiszt gondoskodott. ménye volt. A magyar fiatalság egysége A nyolcnapos cserkészország fegyelmes rendMindenféle henteagépet, hentesszerszámot, be- v leket, faszereket, berendezési tárgyakat, email- $ K fogasokat a legolcsóbban szálüt <ű> § g Beranek József | | ÉGÉSI, Q^sbUhlstraise, BahnhoV 1 4*4*4 Ma már ezrek érdeke fűződik Pöstyén fejlődéséhez Kis ekszisztenciák a fürdő növesztésének szolgálatában — Az állam kegyetlen keze — A nemzetközi hotelerie varázsa a Vágpartján Vilmos és Ferdinánd után most Borist várják Pöstyén, julius eleje. A nyugati Kárpátok értékes gyógyforrásait, a délfelé már megszelídült Vág áldásait későn fejlesztették ki. Pöstyén forrásai ősrégi idők óta ismeretesek voltak, de a hely európai értelemben vett fürdőhellyé csak e század elején változott. Pedig fürdőértékén kívül földrajzi helyzete is kedvező- Bécs, Budapest közelsége, Lengyelország, Németország, Prága közelsége, fővonala és gyorsvonatai a kontinens szivéhez fűzik s tízórás expresszuttal már jó messziről is megköze- lithető. A múlt század végéig mégis provinciális fürdő volt, ahová a vidék betegein s egy-két mulató urorn kívül alig tévedt valaki. Mi kell a huszadik században ahhoz, hogy egy gyógyforrás körül élet fakadjon? A válasz egyszerű: kényelem, komfort, szórakozás. Az intelligens beteg undorodik a primitívségtől s megköveteli, hogy arra a néhány hétre, amelyre teste gondozására vagy meg- pihentetésére fürdőbe utazik, nyugalom, rendkívüli nyugalom s esetleg a máskor nélkülözött boldog luxus vegye körül. Egy kis parádé nélkül nem sokat ér az egész nyaralás. így azután a huszadik században a nyári élvezetek egy uj műfaja fejlődött ki: a nemzetközi „hotelerie" fogalma, a szállózás, a szállodai élet, a hallélet, a table d'hote élet, a thé dansant élete, annak a furcsa, idegen és izgató társadalmi mikrokozmosznak szeretete, mely egy-egy fürdőhotel épületében fejlődik ki s olyasféle csodává kristályosodik, mint a képzeletekben élő modern robinzonok vágyott élete valami üde, pálmás, szubtropikus, napos, óceáni szigeten. — Oh, a szálloda, — lelkendezett múltkor egy sokat utazó modern globe-gírl — micsoda báj van életében. Az ébredések, a mélyszőnyegü folyosók, a hallok sok idegen arca, a hajlékony pincérsereg, a kényelem. Milyen más, milyen uj ez, az egész évi otthonélet után! Az egész nagyszerű palotának csak egy célja van: hogy számunkra kényelmessé tétessen az élet. Mindent mások végeznek helyettünk. Semmivel sem törődni, puha jólét — luxus, oh, ez a nyár legnagyobb varázsa! A Riviéra, Florida, Kalifornia, Svájc gyönyörűségei parlagon hervertek volna mindörökké, ha nem nőttek volna e csodahelyeken csodaszállodák. Kis robinzonszigetek a világ zajos elvetemültségében, ahol a pálmákat ugyan csak a ball cseréppálmái képviselik, a tropikus benszülötteket, Pénteket, az em- bereVőket a vigyorgó jazz-band, a délszaki sziupompát a hölgytoalettek ragyogása — de igy is jó , igy is vágya a tiz hónapig robotoló vagy elzárt embereknek. A szálloda: ez az üdülés. Pöstyénben mondotta nekem egy szmokingos öreg hall-habitüé: — A szállóélet az egyetlen szép dolog ebben a gyorsan szálló életben! A Thermia palace Pöstyénből is akkor lett valami, amikor tulajdonosai föllelték a csodálatos nemzetközi hotelerie izgató, vonzó titkait s elkezdték az amerikai arányú építkezést. Először megépítették a Royal-szállót. Már kényelem, már klasszis, már kielégítő a szálló-gourman- dok számára. S azután közvetlenül a háború előtt jött a Thermia, mely még ma is kétségtelenül a csehszlovák köztársaság egyik legszebb szállodája. (Szlovenszkőn, az „elmaradt" gyarmaton áll!) Leginkább a karísbadi Imperiál-szálló- hoz hasonlítható, de ami felülmúlhatatlan benne, az az, hogy összeépült egy fürdöpalotával, a nagyszerű, vadonatúj Irma-fürdővel. Teljes kényelem. A betegnek ki sem kell mozdulnia az exkluzív szigetről s már eleget tett minden orvosi parancsnak. Ott áll a Vág egy szigetén, elválasztva a profán tömegtől, előkelő homlokzata kis parkra néz s benne minden föllelhető, mi szem-szájnak ingere. Az amerikaiak akarták igy, az amerikai életnívónak felel meg, mert az élet igényeit a legmagasabbra csigázzák benne, de ma csak igy lehet, de ma ez kell. Karslbad és Abbázia példája nyomában? A Thermiához lassan-lassan hozzáidomult a környezet is. A nemzetközi élet ma bátran mutatkozhatik Pöstyénben. Park, a Vág partján hosszú, kiépített strandsétány, szemben a Kárpátok lánca, Temetvény romja, — villák, nagyok és kicsinyek, az uj szanatórium s mindenekelőtt valami lüktető, a levegőben rejlő nagyszerű társadalmi élet, mely legalább is oly üdítő a betegek hozzátartozóinak, mint a fürdő a betegeknek. Pöstyén ma már nagy hely. A fürdőipar ma Ugyanúgy fejleszti a környéket, miint valami másfajta gyári nagyüzem a Vágvölgyé- nek többi városát. Ezer és ezer ember él az idegenforgalomból s ezért az állam eminens érdeke a hely fejlődéséről gondoskodni s a megélhetési lehetőségeket megkönnyíteni. Alkalmam volt a fürdő egyik legelőke* lőbb funkcionáriusával beszélni, aki a következőképpen foglalta össze a fürdő és a sokezer belőle élő kisember viszonyait. — Pöstyén fürdője magántulajdon s valóban csak hozzáértő magánkéz, amely küzd-, ve és más fürdőkkel versenyezve dolgozik, tud teljes sikert felmutatni. Az állami kezelés automatikusan lagymatagabb, mint a magán- kezelés s igy az államnak is érdeke, hogy az idegenforgalom emelése céljából a fürdőt magánkézben hagyja. — De még tovább megyek. A legideálisabb állapot, ha a fürdőhely ] nemcsak magántulajdon, hanem valóság- 1 gal a lakosság kollektivumának tulaj- | dona. A fürdő csak úgy fejlődhetik, ha sok kis érdek fűződik hozzá. Ez a helyzet nincs mindenütt s a Tátra például monopólium, melyhez a vidék lakosságának semmi köze. Ennek következtében az állami üzemek nem is igen fejlődhetnek ott. Az állam maga nem képes oly vállalkozásba fogni, mint sok száz ottlakó ember. A nagy nyugati fürdők prosperitásának I is az a nyitja, hogy sok ember, sok ezer I ember érdeke tartja, emeli kívánja a fej- j lődést. így van ez Karlsbadban, Marién- ] hadban s egészen a szemünk előtt áll Ab- j bazia hirtelen fellendülése, melyet csakis ez a közérdek okozott. Három évtizeddel ezelőtt Abbázia még kis olasz falu volt, ahol azonban a sok magánvilla megteremtette a mai fejlődést. A frank zuhanása katasztrófa lehet — S az államnak különösen kell figyelnie ott, ahol sok apró exisztencia forog kockán, mint Pöstyénben. A község lakossága túlnyomóan a fürdővendégekre bazirozza életét. S azért, olyan rendkívüli helyzet, mint ezidén, valósággal katasztrofális a lakosságra. A fürdőben emberemlékezet óta nem emlékeznek arra, hogy a uagyszerüen in- ] dúlt május után ekkora visszaesés jött volna. Mi ennek az oka? Kétségtelenül az időjárás, de más is. Sokban hozzájárul a frankesés és az ötven százalékkal olcsóbb ! élet Jugoszláviában vagy Olaszországban, j S Pöstyén lakossága nem adhat semmit olcsóbban, mint most, mert különben ráfizet — A fürdő konkurrenciaképessége, a lakosság létérdeke, a hely fejlődése vagy veszte éppen ezen az olcsósági problémán nyugszik. A drágaságot pedig elsősorban a kormány okozza rendkívüli adókkal s ezeknek az adóknak téves kirovásával. Pedig az államnak gondoskodnia kellene a praktikus megoldási lehetőségekről, hisz az idegenek beözönléséből a vidék gazdagodásán kívül neki is sokszáz r/rli-ós haszna van. Mégis: a kormánv gondoskodása nem kielégítő, sőt ellenkezőleg. Most nyújtottak be egy törvényjavaslatot, mely mentesiti a kereseti és a jövedelmi adó alól az uj iparágakat meghonosító vállalatokat- Szükséges volna, hogy az adók tekintetében (a kereseti és a házadókban) csökkentsék a fürdői kisimtel- ligenciák gondját is. így általános olcsósodás volna elérhető és a fürdő föllsndülue! Ajánljuk tehát a kormány figyelmébe, 1 hogy a fürdők föllendülése és a fürdők- i bői élő kisemberek exisztenciája érdeké- j ben mentesítse az említett törvényjavaslathoz hasonlóan a fiirdöipart is a túlzott s nem racionálisan kirovott adókból. Pöstyén a környék autóinak Mekkája Ugyanaz az eset tehát, mint mindenütt a Vágvölgyében. A lakosság különféle ipáiból él s a kormány semmit sem tesz ennek a sokféle vágvölgyi iparnak érdekében. Sőt ellenkezőleg, még a szép Pöstyén is hangos az adópanaszoktól! Persze, kint a fürdő finom sétányain mindebből nem látni semmit. Nem tudni, hogy az itteni lakosság éppúgy küzd iparáért és életéért, mint akárhol másutt Szlovén- szkón, hogy az őslakosság elé ugyanannyi akadályt gördítenek a felszabadítók és a hódítók, mint másutt. Kint csak nyaralás van, szórakozás van. Egy-egy vasárnap délután Pöstyénben j valóban olyan, mintha boldogság létezne ’ a földön: összegyűl a vidék előkelősége, í autók robognak a szállodák elé a vidéki városokból, a vonatok öntik magukból a kirándulókat, hangos a park, tömve a kávéházak, sok tánc, reuniónok, pezsgő élet — nem csoda, ha Pöstyén úgy él a nyugatszlovenszkóiak köztudatában, mint a mágnessarok, a boldog vasárnapi gyülekezőhely, a hét hat munkás napjának álma és jutalma. Többek között: Nyugatszlovenszkó itt Mt internacionális világot. Angolok bőven, svédek bőven s Európa más minden nemzete is sűrűn képviselt. Igen gyakran híres idegenek is jönnek: egy-egy hindu maharadzsa, vagy nagy nyugati politikus. Az összeomlás előtt sok királyi vendége is volt a fürdőnek. Vilmos excsászár ismerte, Ferdinánd bolgár ex- király pedig csaknem minden nyári inkognitó utazásakor fölkereste- Az idők megváltoztak, demokratikusabb fejedelmek keresik fel ma a fürdőt, de azért Pöstyén lakossága ezekben a napokban érdeklődve találgatja, vájjon a régi bolgár király fiatal király fia, aki mint ismeretes, éppen most indult apjához hasonlóan nagy európai inkognitó utazásra, hü marad-e apja tradícióihoz s megl,átogatja-e Ferdinánd kedvelt fürdőhelyét. Pöstyénben várják a fiatal Borist! •Vu,- — Szvatkó Pál. t
