Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-15 / 157. (1195.) szám

m^GM-MAfitARHÍRLAS w-f m ■> ihhmiM«bm«míhwww 1926 július 15, csütörtök. fgwwawHMMttji A csehszlovák bankok koncentrációs törekvései l*rágá, iuliüá 14. Ha a bankok koncait :á*uós törekvései­ről, ezek előnyeiről és hátrányairól beszé­lünk, akkor egy olyan problémával állunk szemben, amely az utóbbi időben másutt is mutatkozik: az egyéniség problémájával a bankélet­ben. Ez a probléma a beavatott bankszakem­ber számára természetesen nem uj- A ban­kok feladatai egyre terjednek és ezzel fele­lősségük minduntalan növekszik. Mind fon­tosabb lesz tehát az a kérdés, hogy vájjon a bankokban a személyi kérdésről kel­lően gondoskodás történt-e? A koncentráció terve szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy vájjon rendelkezünk-e elegendő vezető fölött, akik kellő tapasztalat­tal és tudással fölszerelve, feladatainkat meg­oldják és a felelősséget vállalhatják. Hosszú ideig a bankok történetében a materialiszti- kus elméletek játszottak főszerepet és ma- terialisztikus alapon akarták megrajzolni a bankok fejlődését a gazdasági életben. Most azonban újabban az a törekvés mutatkozik, hogy az egyes kiváló egyéniségek szerepét belevonják a gazdasági életbe mint olyan tényezőt, amely legalább olyan fontos, mint a többiek bármelyike. A modern vállalkozások története az egyes erős küzdők története, amely beigazol­ja, hegy a személyes befolyás a gazdasági történésre mind nagyobb hatással van. A mai vezető férfitől a gazdasági élet általános tu­dást. gyors elhatározó képességet, nagvmeny- nyiség'ü energiát követel meg, mert a pénz csak eszköz az ő kezében és helyzeti energia, amelyet ő maga változtat át potenciális ener­giává. Igaz ugyan, hogy a banküzléteket majd­nem kizárólag társasági formában vezetik, de dacára ennek, ezekben az üzemekben is az egyes vezető férfiaknak döntő szerep jut és tőlük függ a vállalat boldogulása. A ban­kok koncentrációs törekvéseinél tehát a fő­kérdés a következő: Van-e elegendő olyan pénzügyi szakember, aki személyes ráter­mettsége révén a pénzgazdaságot helyes irányba terelheti? A bankok legutóbbi fejlő­dése azt mutatja, hogy ezt a kérdést nem le­het véglegesen igennel megválaszolni. A bankok fejlődése a csehszlovák köztár-1 saságban eddig túl rövid és igy nem lehet az egyes hibákért őket felelőssé tenni. Bizonyos azonban, hogy a bankok élén nagyrészt nem Hivatalos j©leütés a vetés állásáról július el­sején: közepes vetés. Júniusban az időjárás hűvös és esős volt. Az esőzés olyan erős volt, !to <y egye-' országrészekben tiz év óta nem esett annyi eső. Egyes vidékeken az eső a korai rozsnak nagyon ártott. A búza rozsdától szenved. Az érés eltoló­dott és az aratás késik és drágább is lesz, mert nem leshet mindenütt gépeket beállítani. Aránylag leg­jobban a zab áll, de ennek fejlődése is a további időjárástól függ, úgy, hogy végleges Ítéletet sem lehet mondani. A répa- és burgonya-vetés a nedves időjárás következtében szervedet! a burjánzó gaz­tól. A takarmányok jól fejlődnek, de az eső a széna- beszállítást megakadályozta, úgy, hogy még most is sok széna fekszik a nyílt mezőn, ahol megrom­lik. A hüvelyes vélemények, mák, kender és do­hány szintén szenvedtek az esőtől. Világgaborapiaci szemle. Az európai terméskilátások nem változtak- Olaszország terméskilátásai némileg javultak. Franciaor­szágban és Németországban a helyzet ugyan­az, az áradások és jégesők nagy károkat okoz­tak úgy a kalászosokban, mint a szénatermés­ben, amelyet nem tudnak betakarítani a sok eső miatt. A dunai államok és Oroszország terméskilátásai kielégitőek. Amerikában az Egyesült Államokban a tavaszi búzák nem sikerültek eléggé és mig 10 éves átlagban S9.9 százalékban sikerült, addig az idén csak 78.5 százalékot remélnek. Az őszi búzából a kilátások jobbak, úgyszintén tengeriből is. Kanadában is gyengék a tavaszi búzák. A magánbecslések 10,884.000 tonnára becsülik az idei tavaszi búzatermést. Argentínában a búzával bevetett területek megnövekedtek, Ausztráliában a vetések helyzete kedvező. A pozsonyi kereskedelmi kamara a pozsonyi és komáromi kikötő épitése érdekében miinap tar­tott ülésén a következő határozatot fogadta el: Azokat az összegeket, amelyeket a költségvetés a pozsonyi és a komáromi kikötő kiépítésének szen­tel, tényleg ki kell használni. A 30%-os tarifaát- seámitási kedvezmény, amely Melóik és Holesovitz számára fennáll, Pozsony és Komárom javát, is kell, hogy szolgálja. Komáromban rendezőpályaudvart kell felállítani. Szlövemszkón a vezérpénzligyigaz- gatőség területién a vámhivatalnokok i-zájniát a gaz­dasági szükségletekhez képest gyarapítani kell. A belföldi liszt- és gabonaforgalmat az első ízben mentesíteni kell a forgalmi adótól. A pozsonyi ki­kötő raktárait még kell nagyítani és a pénzügymi­nisztériumnak folyósitania kell a pozsonyi tranzit- Taktár kiépítésére szánt összegeket, amelyekhez a kereskedelemügyi kamara 250.000 és a megye, va­lamint a város 1 — 1 millió koronával hozzájárultak. álltak azok a vezető emberek, amelyekre szükség lett volna. A cseh bankokat tekintve meg kell állapítani, hogy 1900-ban össze-vissza talán 200 csehszlo­vák bankhivatalnok létezett csak. Eszerint nem lehet csodálkozni azon, hogy sok helyütt a fejlődés nem volt szerves és elhamarkodások történtek. Három év alatt a bankok személyzete megkétszereződött és ez olyan időben történt, amikor valutáris és gazdasági árzuhanásokkal kellett megküzde­ni. Teljesen helytelen volt tehát az a gondo­lat, hogy nemzeti szempontoktól vezetve egyes ki­tűnő igazgatókat és szakférfiakat elbo­csátottak és nemzetiségi szempontból megbízható, de szaktudási szempontból megbízhatatlan, rá nem termett embere­ket ültettek helyükbe. Ehhez még egy második körülmény is já­rul. Az újabb elmélet szerint most már kez­dik belátni a vezető férfiak döntő fontossá­gát, a csehszlovák bankkörökben azonban egyedül a tőke hatásában hittek. Csak igy le­het megmagyarázni sok részvénytársaság megalapítását és csak igy érthető a „bank" foeralom különleges varázsa, amelv oda veze­tett, hogy minduntalan újabb bankintézeteket alapítottak. Ez a hit magyarázza meg egye­dül, hogy a töke koncentrációja képezte az egyetlen vezérgondolatot és a személyiség teljesen háttérbe szorult. Beszéltek ugyan a gazdasági élet demok­ráciájáról, de ebben a demokráciában a szám többet jelentett, mint a szellem. A demokrá­ciában a legjobb koponyáknak keli uralkod- niok, ha .nem akarjuk, hogy örökös válsággal küzdjtink. A vezető embereknek ez csak ak­kor jut eszébe, amikor a válság már nagyon erős volt. Addig vakon hittek a szám min­denhatóságában. Aki a bankok fejlődését tárgyilagosan nézi, az tudja, hogy a bankok állandó konszolidációjához és ahhoz, hogy a gazdasági élettel összhangban legyenek, feltétlenül szükség van arra, hogy a bank hármas beosztásának egyöntetű fontossá­gát elismerjék és hogy az igazgatósági ta­nácsnak. az igazgatóknak és a hivatalnok- karnak egyaránt fontos szerep kell, hogy jusson i és hogy nem helyes elv az, hogy az egyik té­nyezőt a másik rovására előnyben részesítik, mert csak három tényező együttes hatása te­remtheti meg a konszolidációt­A szlovenszkói és ruszinszkói hitelszövetkeze­tek szanálása. A legutóbbi időben az illetékes mi- mszjtériumok szanálási akción dolgoznak, amellyel a szlovenszkói és ruszinszkói hitelszövetkezeteket az 1920. évi törvény szanálási akciójával kapcsola­tosan szanálni akarják. A minisztérium eme ak­ciója azonban nagy nehézségekbe ütközik, mert a szövetkezetek struktúrája nagyon elüt egymástól. Bizonyos, hogy a negyvenszázalékos címletek enge­délyezése, amelyek 40 év alatt volnának amorti­zálhatok, a hitelszövetkezeteknek nem hoznák meg a várt előnyöket, mert a szanálandó szövetkezetek­nek elsősorban nagyobbmennyíségü készpénzre van szükségük. így tehát eme címletek lombardirozásá- nak lehetőségével foglalkoznak és más móuozatok ról is tárgyalnak Amerikai aratási kilátások. Newyorkból jelen­tik: Az amerikai földmivellésügyi minisztérium a júliusi helyzet szerint az aratást (ezer bushelekben) a következőképpen becsli: Téli búza 568 (tavaly 404), tavaszi búza 200 (276), tengeri 2661 (3095), zab 1334 (1202), árpa 191 (208), rozs 4$ '(54). Az aratás általában 6.4%-kai rosszabb a 1:_....óbbi tiz év átlagánál. Holnap kezdődnek Németországgal a kereske­delmi tárgyalások. A csehszlovák kereskedelempo­litikai delegáció tegnap utazott Németországba, mert a tárgyalások már holnap kezdődnek meg és julius végiéig tartanak. A frankdevizák könnyű javulása. Caillaux an­gol tárgyalásainak eredményeképpen a tegnapi de­vizapiac valamivel javult. A prágai tőzsdén Paris 87-re javult. A belga frank a belga minisztertanács határozatai dacára csak 73-ra tudott emelkedni. Legjobban a líra tért magához, amelyet délután 118-cal jegyeztek. Passzív az angol külkereskedelmi mérleg. A Vossisohe Zeitung londoni levelezője jelenti, hogy az angol külkereskedelmi mérleg júniusban « ta­valyi év júniusával szemben 13% millió fonttal passzív. Az első félévben a behozatal 74 millióval és a kivitel 54% millió fonttal csökkent a tavalyi évvel szemben. Nagy külföldi vásárlások a budapesti tőzsdén. Budapestről jelentik: Az utóbbi időben a külföld, elsősorban Franciaország, Svájc és Németország nagy ért ék vásárlásokat eszközöltek a budapesti tőzsdén. A külföld eme érdeklődését arra lehet visszavezetni, hogy az értékpapírok árfolyamai igen alacsonyak és a jelenlegi ositalékkifi,zelések­nél a befektetett tőke magas kamatozása lehetsé­ges s azonfelül általában azzal számolnak, hogy a budapesti tőzsdén a közel jövőben nagy hosszúi iz­galom fog megindulni. Gabonavámok és az engedélyezési eljárás. A I vámtarifa változásait megállapító törvény életbe- j léptetése után az engedélyezési eljárást megint | szőkébb korlátok köze fogják szorítani. Lépésről- liépésre haladva akarják az engedélyezési eljárást leépíteni. Ami a lisztbehozatalt illeti, az eddigi parxist érvényben hagyják, mert ezt a praxist egy­részt a kereskedelmi szerződések, másrészt az álta­luk meghatározott beviteli kontingensek határozzák meg. A bankfeltételek megváltozása Magyarorszá­gon. Budapestről jelentik: A budapesti bankok el­határozták, hogy üzletkötési fel-tói eleiket megvál­toztatják. A június 30-án megejtett íolyószá-mla- lezáfásokkal kapcsolat osan a lóm bardköl c-sünök re csak 12—14% kamatot adnak, mig eddig 14-16%- ot számítottak fel. Hason!óképpen nyílt hitelre a kaimat csak 12.% —14%, az eddigi 14—15% helyett. A költség és proviziós tételek változatlanok ma­radnak. m Nyolcezer korona osztalékot fizet a Rimamurá- nyi. Budapestről jelentik: A Rimamurányi Müvek junius 30-án zárták le az 1925—26-os üzleti évet. A mérleget ugyan csak októberben fogják közzé­tenni, de szakkörök már most is tudják, hogy az üzleti év igen jó veit. A vállalat kapacitásának több. mint 60%-ával dolgozott és az osztalék 80C0 korona lesz, míg tavaly csak 5000 volt. A tőzsdén már eezkomptálnak és az osztalékszelvényeket 7000 koronájával veszik. A német gyufaipar eladási szindikátusa. Ber­linből jelentik: A svéd csoport képviselői és a füg­getlen német gyufagyárosok között megegyezés jött létre, amelynek értelmében gyufagyárrész- vénytársaságot alapítanak a német termelés érté­kesítésére. Az árakat, a szállítási feltételeket és a termelendő összmennyfeég nagyságát az igazgató­ság termelési tanácsa fogja meghatározni. A német, kormánynak jogában áll az árak ellen óvást emelni és az alacsonyabb árakat követelni. A fapiac helyzete ebben az évben teljesen a németországi stagnáló fa üzlet és a lengyel fakülke­reskedelem hatása alatt álakul! k'i. Ezért a belföldi gömbfapiac viszonyai, amelyek tavasszal már vala­mivel állandósabbaknák mutatkoztak, megint ked­vezőtlenek. Az üzlet szűk keretek között mozgott és z árak lényegtelenül csökkentek. Egyes kény­szereladások az árakat most is nyomják ugyan, de mindezek a körülmények az üzlet menetén nem változtatnak. Németországban a gazdasági helyzet közben javult, úgy, hogy azt hiszik, hogy a gömb­fapiac elérté a legalacsonyabb árnivót és hogy az árak javulását lehet elvárai. Jelenleg a piacon nin­csenek nagy felhalmozott készletek. Úgyszintén az állomásokon fekvő prompt szállítható fa mennyi­sége neon tulnagy, úgy, hogy a normális fogyasztás mellett az üzleti menetnek nálunk iá meg kellene javulnia. A vágott fa piaca különleges fejlődést mu­tat. A belföldi piacot lengyel vágotbfa árasztotta el, mivel azonban a cégek szükségletüket már fedez­ték, az elárasztás dacára a helyzet kedvezően ala­kult. Az árak állandósultak s a fogyasztás kielégítő. Nagyobb vá go ttf afogy aszta st őszre remélnek. Az építkezési mozgalom támogatását célzó törvény a vágotitfa piacának -nagy segitségére lesz. A fapiac helyzetét tehát általában egy bizonyos fokig az ál­lamé ósultság jellemzi és a legközelebbi időre az árak szilárdulásával számolhatunk. Uj nagy szállítások Oroszországnak. A szovjet­orosz kereskedelmi képviselet Prágában több bel­földi gyárral újabb szállítmányokról tárgyal, mi­után az utóbbi négy héten Oroszország cellulózét és Samiottárut körülbelül 20 millió, koronáért vá­sárolt. A jelenlegi tárgyalások a következő árukra vonatkoznak: Egy nagy gépgyári berendezés 25 millió korona és vasúti kocsik alkatrészei 100 mil­lió korona értékben. A tárgyalások már majdnem befejeződtek és még csak a hitelfeltételeket szabá­lyozzák. Meghosszabbítják a vámkedvezményeket a gépipar számára. A Tribuna jelentése szerint a pénzügyminisztérium ősszel a parlamentnek tör­vén yjavaslatot fog benyújtani, amelynek értelmé­ben a belföldi gépgyártásnak eddig engedélyezett vámkedvezményeit 1927 végéig meghosszabbítja. A kereskedelemügyi minisztérium a meghosszabbi- táshoz elvileg hozzájárult. A belföldi vaspiac helyzetéről a Lidové Noviny a következőket írja: A belföldi üzlet változatlanul nyugodt. A fogyasztás a tavalyi átlag alatt maradt és a jelek szerint a közel jövőben változás neim fog beállani. A kivitelt illetőleg a gyárak helyzete ked­vezőtlen és nem kielégítő és .az üzemeket nagyban károsítja a frankdevizák állandó esése. A jelenlegi állapot kivételes állapotnak tekinthető és nemi le­het végleges Ítéletet, alkotni arról, hogy a csehszlo­vák vaspiac normális viszonyok melleit milyen lesz. + Barátságosabb a prágai értéktőzsde. A piac irányzata ma is barátságos volt, mert. szilárd bécsi hírek az arbitrázspiacra kedvezően hatottak. Eme értékek árfolyamjavulása, amely megint bécsi vá­sárlás eredménye volt, a többi kategóriára is át- bánaimlótt, úgy, hogy az ipari részvénypiac majd­nem valamennyi értéke emelkedett. Az érdeklőid és középpontjában a montánértiékek állottak, egyéb­ként az árfolyamemelkedések szüli határok közölt mozogtak. A barátságos hangulat tartós volt, úgy, hogy a tőzsde a legmagasabb napi árfolyamokkal zárult. A barátságos hangulattal ellentétben, az üz­let csekély volt. — Az iparrészvénypiacon emel­kedtek: Pozsonyi Kábel 70, BeTg és Hűtlen 35, Sellier 25, Nyugat cseh Kaolin és Nordbahn 20, Ko- 1 ini Szesz 15, Deli és Königshofi Cement 10, Solo 9, Ringhoffer 7, Alpine 6, Prágai Vas és Aussigi Ve­gyi 5, Nyugaicseh Szén 4t Cseh Cukor, Egyesüli 9 BMMilll I il» MIlW Villany 3, Dánok 2 koronával. Estek: Sohoelíer 5 és Koláni Trágya 3 koronával. — A bankpiacon Slovenská 2 és Zsivno 1 koronát vesztettek, mig Sparo 2 és Cseh Unió 1 koronái nyertek. A bécsi címletek többnyire szilárdak voltak, különöskúpi' :n Osztrák Hitel. — A beruházási piacon az árfoly­mok tovább emelkedtek. Konvertálható kölcsön 4, 2%-os pót járadék 30, konszolidációs, H és 6, vala­mint 5%%-os IV. államkölcsön 15, liszt- és beru­házási kölcsön 10, prém iunvköl csőn 5 fillérrel em el­kedtek. — Az exótapiac a fraofcpriorMások iránt érdeklődött. A frank kereseti volt és javult. Márün- prioritásokban a forgatom csendes volt és az árfo­lyamok tartottak. 4- A briinni állatpiacon 307 darab szarvasmar­hát hajtottak föl, ebből Morvaországból 51 ökröt, 24 bikát, 60 tehenet, ebből 25 a tenyészállat. Szio- veniSzkóből 88 ökröt, 12 bikát, 49 tehenet, ebből C4 darab a tenyészállat. Romániából 9 ökröt, Jugo­szláviából 14 ökröt. A 100 kg.-kénti élősúly árai: ökröknél 725—750. másodrendű éknél 550—670, bi­káknál 550—600, elsőrendű teheneknél 460—5(0 K, az átlag-súly ökrüknél 025, bikáknál 425 és t&hének­nél 315 kg. volt. 4- A prágai hus-kie mai üzletmenete n így n gyenge volt. Eladásra kínálták a következők-;- . 108 birka 5—12.50, 782 borjú 6—10—11, 100 lengyel borjú 5—8, 1740 kg. szalonna 12.50—14, 218 hazai sertés 10—13—13.50, 243 lengyel sertés 14 — 14.75, 163 Lengyelországban vágott sertés 40—12, 183 ju­goszláv hízó 11.50—13, 30 romin hízó 12, 4 negyed fagyasztott marhahús hátulja 9—10, SÍ6 negyed ha­zai marhából: ökör eleje 8—11, hátulja 11—14, bika 9—10.50, melegen 10.50—12, tehén eleje 6—10, há­tulja 8—11, üsző és tinó 7—10, kényszervágás 4—0, 52 lemgynlorsz. marha eleje 4, hátulja 7. A fölkínált áru legnagyobb részét nem adtál: el. + Szilárdabb volt a budapesti értéktőzsde, A kul'iissziban különösen arbilrázsér'Mkek voltak bécsi számlára keresőitek. A többi érték közül a Ma­gyar Hitel-, Satgó- és Máv-részvények emelkedtek. A helyi értékek közül a montán- és iparrászv 'nyék állottak az érdeklődés középpontjában s ezek ár­folyamai valamivel javultak. A forgalom egyébként a megszokott keretek között mozgott. A tőzsdezár­lat barátságos volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében} nem foglalt papírok a következő árfolyamot érték el: Moktár 154, Pestszentlőrinci 34, Részvénysör 690 és Felben 1230 ezer magyar korona. . ( 4- A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — barátságos volt. A következő árakat jegyez­ték: Tisza vidéki ó-buza 422.50—425, uj búza 375— 377.50. uj rozs 262.50—264.50, zab 297.50—300, uj zab 240, uj árpa 210. és tengeri 250 ezer magyar korona.-f Szilárd a bécsi értéktőzsde. A kulis3zb:;n a forgalom élénk üzlet; mellett szilárdan kezdődött. Magyar értékek budapesti fedezetek folytán srfo- 1 yarnj avulás okát könyvelhettek el. így első?; bán Magyar Hitel. Alpine szintén javult. A járilék'K piacán nem alakult-' A járadékok piacán nem ala­kult ki egységes irányzat.- A korlát szilárd volt és magánszámlára építészeti,' villany-, petróleum- és cukorrészvények voltak keresettek. Később egyes értékpapírok árhullámzásnak voltak alávetve, da a forgalom ámivójavulássail végződött. 4- Üzletiden, de szilárd volt a berlini érték­tőzsde. Az első árfolyamjegyzések szilárduló st mu­tattak. Különös érdeklődés mutatkozott bankrész­vények iránt. Montánértékek tartottak voltak. Káli- részvények nyereségréalizáciők folytán 2%%-ot vesztettek. Vegyi s vilianyrószvények tartottak vol­tak. Német kölcsön és a legtöbb török érték gyön­ge volt. Hajózási értékek nem mutattak egyöntetű árfolyammozgást. A pénzpiac helyzete kedvező és a kamatláb változatlan. + A brünni terménytőzsde irányzata ma szi­lárd volt. A következő árakat jegyezték: Morva rozs 151—156, zab 155—160, tengeri 125—128, fehér bab 135—155, préselt széna 92—96, rozsliszt 265— 280, b-urmarizs II. 295—300. + A berlini terménytőzsde mai irányzata gyenge volt. A jegyzett árak a következők voltak: Rozs 198—201, árpa 205—212 zab 204—210, ten­geri 174—178, búzaliszt. 38—40, rozsliszt 28.50—30, Viktória-borsó 35—46. 4- Változatlan volt a mai pilseni terménytőzs­de irányzata. A következő árakat jegyezték: Cseh búza 250, rozs 150—455, árpa 135—140, zab 155— 160, búzadara 410—420, búzaliszt GG 405—110, rozsliszt 0/1. 265—270, Viktória-borsó 250— 300, sárga borsó 190—210, lencse 400—550, román ten­geti 120—123, széna 85—90, mák 1175—1225, ser­tészsír 15.25—15.50. M. L. Pr. A tiszliviselőtörvényt annak idején részletekben ismertettük. A teljes törvényi ■techni­kai okokból nem hozhatjuk. A magyar fordítás azonban legközelebb füzetalakban megjelenik úgy a pozsonyi államnyomdának, mint az eperjesi Mol­nár-féle törvénygyűjteményeknek kiadásában. —■ Előfizető, Gömör. A kérdezett művésznő nem gróf­nő. — A. Y„ Komárom. Ryohnovsky Ernő dr. címe: Red aktion Prager Tagblatt, Praha II., Pcnská-u. 12. I. — P. F., Igló. A bártfai nemzetközi sakkver- ssny julius 19-én reggel 9 órakor kezdődik. A ver­seny tartama alatt minden sakk érdeklődő 30 koro­nás penziót kap, ha a verseny kezdetéig az igazga­tóságnál jelentkezik. A verseny tartania alatt érde­kes művészi program is szórakoztatni fogja a fürdő közönségét. — G. G., Tornaija. SporX.udés'íásait köszönjük és ily formában továbbra is kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents