Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-12 / 132. (1170.) szám

Ib-nb jUjjiUé i2, sííoiubat / VASÁRNAPI RÁDIÓMŰSOR: Prága: 9.30 Istentisztelet a karlini templom­ban. 11.00 Matiné. 18.00 Német előadás. 20.02 Vigest. 21.00 Sétahangverseny. 22.00 Sportnirek. Briinn: 10.00 Hangverseny-matiné. 19.25 Dalibor, operaelőadás a Nemzeti Színházban. Budapest: 10.00 Zenésmise. 11.30 Szalon zenekar. 17.00 Vig délután. 20.30 A budai koszorús dalegyiet hang­versenye. 22.00 Jazz zene. Bécs: 18.00 Szonáta-est. 20.00 Juarez és Maxmilian. Berlin: 20.30 Romantikus est. Zürich: 20.15 Északi est. Ráma: 21.00 Boito: Mefistofeles. London: 20.00 Harangjáték. jSport­A KAOE atlétáinak sikere Prágában A Slavia ét DEHG nemzetközi atlétikai ver­senyének első napján a budapesti atléták szép eredményeket értek el. A belföldi atléták közül a legjobbak hiányoztak. Részletes eredmények: Hármasugrás: 1. Hromadka (Főiskolás 60) 12.42. — Gerelyvetés: 1. Chmeliíc (Slavia) 54.44 m., 2. Prunár (Slavia) 51.08 m. — 400 m. síkfutás: 1. Gerő Mór (KAOE) 51.7, 2. Dostál (Főiskolás) 54.4. — Rúdugrás: 1. Baffiey (DEHG) 3.20, 2. Framf-a (Slavia) 8.10. — 100 m.: 1. Schlöske (Ber­lin) 11.2, 2. Balázs (KAOE) 11.3, 3. Steimetz és 4. íVida (mindkettő KAOE). Mellszélességel nyerve. — 1500 m.: 1. Sindler (Briinn) 4:18.3, 2. Kas (Slavia). — 200 m. gátfutás: 1. Hromadka (Fő­iskolás) 29.6. — 4 X 100 méteres staféta: 1. KAOE Budapest 44.9 mp., 2. Slavia 45.9, 3. Hagibor. — A versenyt ma folytatják. )( Prágai serlegmérkőzések. — SK Liben— Csechie Vili. 3:1 (1:1). A technikailag jobb csa­pat megérdemelt győzelme. — CsAFC—Meteor VIII. 4:3 (4:2). A meccset a CsAFC jobb védelme döntötte el. )( A Miskolci Vasutas a legjobb magyar vi­déki csapat. Budapestről jelentik: Tegnap dél­után folyt le az országos bajnokságok középdön­tője Budapesten. A budapesti bajnok Ferencvárosi TC minden nagyobb megerőltetés nélkül legyőzte a Szegedi AC-ot 3:0 (1:0) arányban. Az első gólt Pataky lőtte, a második félidőben Kokul pompás beadását Mácsay a második góllá érvényesíti s végül a harmadik gólt Kohut szerzi meg. — Köny- nyü győzelmet aratót a Miskolci Vasutas SO a Nagykanizsai TE felett, amennyiben azt 6:2 (4:1) arányban késztette magadásra. — így a legjobb magyar vidéki csapat címet a miskolciak szerezték meg, akik vasárnap Magyarország bajnokságáért az FTC-vel mérkőznek. )( A bécsi Hakoah tegnap megérkezett az osztrák fővárosba, ahol 2000 főnyi közönség fo­gadta. A játékosok megcáfolják a rólak elterjedt ezerződtetéed híreket, egyedül Guttmann távozik a newyorki Giantshoz. A Hakoah vasárnap már baj­noki mérkőzést játszik a Sportclubbal. )( Richards és Kinsey Prágában. A két kiváló amerikai játékos julius 11. és 12-én Prágában vendégszerepeinek a letnai Stadionban. )( Richards vereséget szenvedett Párisban. A nemzetközi tenniszversenyen a francia Cochet az olimpiai-bajnok Richardsot 6:1, 6:4, 6:4 arányban legyőzte. Látotté megverte Borotrdt. — Kehrling Béla az elődöntőben Richardstól szenvedett vere­séget. A döntőbe tehát Lacoste és Cochet került. A vegyes-párosban a Contoslavos—Wallher pár legyőzte a Mathieu—Kozseluh kettőst 6:2, 7:5 score-ral. Lenglen és Brugnon pedig a Miss Broicn —Kehrling párost. A női párosban a Lenglen— Vlasto pár biztosan halad a győzelem felé. )( Az Újpesti TE szombaton Bécsben a Wacker ellen vendégszerepel. )( Érdekes játékos vándorlási hirek. Prágai lapok szerint, Bobor a Slaviához és Kohut, az FTC kitűnő csatára — a Spártához szerződik. )( A Sparta szombaton az AFK Vrsovicével jálsza le bajnoki mérkőzését az Édenben. )( Svédország ellen tegnap a következő cseh­szlovák válogatott keret indult el: Staplik, Zenisek, Stehlik, Paulin, Vodicska, Pleticha, König, Mik9e, Mares, Svoboda, Novák, Silny, Kristál, Meduna, Jelinek és Matus. A csapat felállítása felett csak Stockholmban diszponálnak. )( Futball - biróvizsga Ungváron. Ungvári sporttudósitónk jelenti: Junius hő 20-án Ungváron birővizsgát tartanak. Vizsgadij: 30 korona. Vizs­gázni szándékozók Erdélyi Aladár előadónál je­lentkezhetnek (Radvánczi utca 25. szám, Ungvár). )( Klubközi atlétikai versenyt rendez a Ri­maszombati POS. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Péter-Pál napjára klubközi versenyt rendez a RPOS, melyen a Slován, RME atlétái is részt vesznek és több mint bizonyos, hogy a Sokol tag­jai, valamint a helyőrség tornászai és a reálgim­názium felsőbb osztályai is beneveznek. A ver­seny az összes atlétikai számokat felöleli. Tervbe van véve ősz elején egy nagyobbszabásu város­közi atlétikai miting is, amelyen Losonc, Beszter­cebánya, Léva, Érsekújvár, Eperjes, Kassa, Rozsnyó is résztvennének. Csehszlovák atléták Budapesten. Az MTK vasárnapi atlétikai versenyén Jénáéra, Nedobity, Wolf, Borowicska is indulnák. A versenyen a finn Kafz is starthoz áll. )( öt város tenniszmér közé séf. tervezi a salz­burgi tenniszklub. A versenyen Ráca, Prága, Mün­chen, Graz és Salzburg játékosai /Vennének részt. —mm—i—■—TTiurT m—u———ni Eletbeléptetik a behozatali jegyrendszert Csehszlovákiában Mi az a behozatali jegy? — A német példa — A jegyek értékét a legkisebb vámtétel alapján állapítják meg Prága, junius 11. A parlamenti tárgyalás alatt levő , vám­tarifatörvény hatodik részében a behozatali jegyrendszert kivánja meghonosítani Csehszlovákiában. Mivel a közönségnek nagyrésze nincsen tisz­tában e jegyrendszerrel, szükségesnek tart­juk ennek fontosabb javaslati részét ismer­tetni. A behozatali jegyrendszer német in­tézmény, Németországban nagyszerűen be­vált és nagyban hozzájárult a német mező- gazdaság fejlődéséhez és megerősödéséhez. Németországban 1894-ben vezették be ezt a rendszert, a háború alatt megszüntették ér­vényét, de 1925 október 1-től ismét életbe­léptették. A jegyrendszer lényege abban áll, hogy legalább 5 métermázsa búzának, rozs­nak, árpának, zabnak és hüvelyesnek kivitelénél mindenki számára, a lisztnek és malátának kivitelénél pedig a mal­ik és malátagyárak számára behoza­tali jegyet állítanak ki, amely jegy arra az összegre szél, amelyet ugyanazon mennyiségű gabona vagy hüve­lyes, illetve a gabona és liszt közötti átszámí­tási kulcsnak megfelelő mennyiségű liszt be­hozatalánál az érvényes vámtarifa szerint vámként fizetni kell. Ezek a vámértéket képviselő behozatali jegyek vámfizetésre fel- használhatók mindenki által, aki Németor­szágba gabonát vagy hüvelyest importál. A neirrt behozatali jegyeknek az a céljuk, hogy kiegyenlitőleg hassanak a Németországban mütatkozó nagy földrajzi távolságok követ­keztében mutatkozó termelési és piaci viszo­nyoknál. A németországi helyzet ugyanis ak­ként fest, hogy a gabonafelesleggel rendel­kező mezőgazdasági területek a birodalom keleti részéiben, a nagy fogyasztó területek pedig a nyugati részében vannak. Amikor Németországban a gabonavámokat bevezet­ték, kitűnt, hogy azok a birodalom keleti ré­szében levő mezőgazdasági területekre néz­ve hatástalanok maradtak, mert a termelési és fogyasztási területek közötti távolság foly­tán előállott hatalmas fuvardijak teljesen fel­emésztették a vámok eredményeit. A beho­zatali jegyrendszer a keletnémetországi' mezőgazdaságot és malomipart abba a hely­zetbe hozta, hogy a gabonát és lisztet a ren­delkezésre álló olcsó viziut segítségével az északeurópai államokba exportálhatták, ahol terményeikért megkapták a világpiaci árat és ezenfelül a behozatali jegy révén a német biroualomtól a vámértéket. A keleten kivitt gabona és liszt helyett a nyugati iparvidé­kek számára gabonát és lisztet importálnak és ennél az importnál felhasználják a keleti vidékek kivitelénél kapott behozatali jegye­ket. Ennek a rendszernek a Németországban is mutatkozó nyomasztó hitelviszonyok kö­vetkeztében az volt a praktikus eredménye, hogy a német mezőgazdaság a külföldön mint az árakat leszorító tényező kezdett sze­repelni. így állott elő az a helyzet, hogy az a csehszlovák kereskedő, aki Német­országban gabonát vásárolt és azt Cseh­szlovákiában jó haszonnal eladta, a né­metországi bevásárlási árnál alacso­nyabb eladási árat szabhatott árujára. Ez a körülmény váltotta ki a csehszlovákiai gazdasági életben a behozatali jegyek rend­szerének tervét és az agrárvámok törvény- javaslata kimondja azt, hogy a rozs, zab, búza és hüvelyesek kivitelénél (az árpa te­hát kiesik ebből a rendszerből) az export- kereskedőnek, ha a kivitt mennyiség leg­alább 50 métermázsát tesz ki, behozatali je­gyet adnak, amely annak tulajdonosát fel­jogosítja, rendeleti utón megállapítandó idő alatt, de legkésőbb 9 hónap alatt az említett árut, vagy tengerit, vagy rizst, a behozatali jegy vám értékének megfelelően vámmente­sen behozni. A malmoknak kívánságukra a belföldi előállítású liszt és őrlemények kivi­telénél behozatali jegyet adnak a vámmentes kivitelre és ezek a behozatali jegyek az előbbi paragrafusban megengedett áruk és a köles behozatalánál felhasználhatók. A behozatali jegyek értékét a kiviendő áruk mennyiségének megfelelően a leg­kisebb vámtétel alapján állapítják meg. Ezt az intézkedést 1926 augusztus hó 1-én kívánják életbeléptetni. Hogy a behoza­tali jegyeknek milyen praktikus jelen­tőségük lesz Csehszlovákiában, ennek szakszerű megállapítása hosszabb tanul­mányokat igényel, melyeket most végeznek az agrárpolitikusok és statisztikusok. A német mezőgazdaság ér­dekvédelmi szervének e tárgyban lefolyta­tott ankétja szükségesnek tartja a csehszlo­vák mezőgazdaságra nézve a behozatali je­gyek rendszerét s az ankétem felhozott kí­vánságokat legnagyobbrészt igyekszik hono­rálni a parlament előtt fekvő törvényjavaslat. A bankjegyforgalom eloszlása az álla­mok lakosságára. A Neue Freie Presse ér­dekes statisztikát közöl arról, hogy a bank­jegyforgalom milyen arányban oszlik meg az egyes országokban a lakosság között. így Angliában egy személyre 65.2 dollár esik az általános forgalomból. Svájcban ez a szám 53.3, Franciaországban pedig 46.2 dollárt tesz ki. A középeurópai államok élén Ausz­tria áll fejenkint 201 dollárral. Csehszlová­kiában a bankjegyforgalomból egy személy­re 17.6, Németországban 16.7, Olaszország­ban 16.5, Magyarországon 13.1, Jugoszláviá­ban 9.4 és Lengyelországban 2.6 dollár esik. Nehézségek az adófelebbezések elinté­zése körül. Az adókivetések számtalan sérel­mei és méltánytalanságai az adófelebbezé­sek százezreiben nyilvánulnak meg. Ezek­nek a felebbezéseknek elintézése súlyos gondot jelent a pénzügyi' hatóságokra nézve és súlyos gonddal sújtja az adózók százezreit is. Az illetékes pénzügyi hatóságok többször kijelentették, hogy a felebbezések sürgős el­intézése folyamatban van és ez év végéig befejezést nyer. Értesülésünk szerint a pénz­ügyi hatóságoknak ez a kijelentése csak jám­bor óhaj, mert a másodfokú pénzügyi ható­ságok a kevés munkaerőre hivatkozva kép­telenek ez év végéig befejezni a felebbezé­sek elintézésének munkáját. Felmerült az a terv, hogy az elsőfokú pénzügyi hatóságok hatáskörét kiterjesztve, a felebbezések egy- részének elintézését ezekre a hatóságokra bizzák. Jelenleg az elsőfokú pénzügyi ható­ság csak akkor egyezhet ki az adózóval, ha az illetőnek megadóztatott évi jövedelme nem tesz ki többet, mint 60.000 koronát, vagy ha a kereseti adója nem haladja meg az 500 koronát. Ezeket a határokat szeret­nék felemelni és ezáltal lehetővé tenni azt, hogy a felebbezések tömegének egyrésze visszakerüljön az elsőfokú hatóságokhoz és ott nyerjen elintézést. Készül az uj kataszteri törvény. A pénz­ügyminisztérium uj törvényjavaslatot dolgo­zott ki, amely az 1883. évi osztrák és az 1905. évi magyar kataszteri törvényt unifi- kálja. A javaslat a két törvény intézkedései közül számosat módosit. A javaslat még ez- idén a minisztertanács elé kerül és ha ke­resztül megy a parlamenti tárgyaláson is, úgy a jövő esztendőben érvénybe léptetik. Interpelláció az osztrák tejvámok miatt. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A Bund dér Landwirte képviselői és szenáto­rai interpellációt intéztek a kormányhoz az osztrák tejvámok ügyében. Az interpellációt a magyar nemzeti párt törvényhozói is támo­gatják. Az interpelláció kifejti, hogy május 26-tól Ausztriában érvénybe léptették a há­rom arnykoronás, vagyis 21 cseh korona értékű és 100 kilogram bruttó árura vo­natkozó tejvámokat. Az interpelláció ki­számítja, hogy a kiviteli költségekkel és szállítási dijakkal együtt ezek a vámok az Ausztriába kivitt tejet literenként 47 fillérrel felemelik. Ennek következtében a csehszlo­vákiai gazdák legfeljebb egy koronát kaphat­nak az exportált tejért- A morvaországi tej­szövetségek a tej termelési árát literenként 1.45 koronában számították ki és mivel a morvaorszógi tejtermelés rá van utalva az osztrák piacra, a morvaországi gazdákra néz­ve nagy sérelmet jelent az osztrák tejvámok behozatala. Az interpelláció tehát azt kéri, hogy a kormány igyekezzék tárgyalási utón az osztrák tejvámokat leszállítani, vagy pedig fuvar- és kiviteli illetékkedvezmény utján a morvaországi gazdákat abba a helyzetbe hoz­ni, hogy tejtermékeiket az osztrák piacon el­helyezhessék. Az osztrák tejvámok kérdése rendkívül közelről érdekli a csehszlovák tejgazdaság életét. Ausztria az utóbbi időben ugyanis egyezményt kötött Svájccal és enged­ményeket biztosított a svájci tejbehozatal számára. Ez az egyezmény súlyosan sérti a csehszlovákiai tejtermelés érdekeit. Csehszlo­vákia ugyanis 1925-ben 492.226 métermázsa tejet exportált 63,454.000 korona értékben. Ebből a mennyiségből 477.185 métermázsa 60,644.000 korona értékben Ausztriába irá­nyult. A csehszlovákiai tejkivitelnél 96 szá­zalék tehát Ausztriában nyert elhelyezést. Különösen súlyosan érinti a tejvám a morva tejtermelést, mert a Csehszlovákiából kivitt tejmennyiségnek több mint 70 százaléka Morvaországra esik. Értesülésünk szerint a napokban kezdődnek meg Bécsben a cseh­szlovák-osztrák kereskedelmi szerződés re­víziójára vonatkozó tárgyalások s e tárgyalá­sokkal kapcsolatosan bir jelentőséggel a Bund dér Landwirte-nek fentebb említett in­terpellációja. Ruszinszkói szőlősgazdák nagygyűlése Ungváron. A szerednyei szőlősgazdák kezde­ményezésére junius végén vagy julius első fe­lében Ruszinszkó szőlősgazdái kongresszust tartanak Ungváron. A gyűlésen követelni fogják, hogy a földmivelésügyi kormányzat a tavalyi jégverés után tett Ígéreteit (segély, adóelengedés stb.) teljesítse. A tavalyi jég­kárt úgy a szerednyei, mint a szőlősi és ung­vári szőlősgazdák még ezidén is érzik, de az idei esőzés is rengeteg károkat okozott. A gyűlés keretében a ruszinszkói földmivelés- ügyi referátustól kérni fogják, hogy minden tőle telhetőt kövessen el, hogy a földmivelés­ügyi minisztérium Ruszinszkó szőlősgazdáit a legmesszebbmenő támogatásban részesítse. A vaspiac helyzete. A vaspiac belföldi fogyasztása csak kevéssel marad el az el­múlt évi mennyiség mögött, ennek ellen­súlyozásaként azonban a kivitel rendkívüli visszaesést mutat. Ezt elsősorban a frank- valuták ingadozása idézi elő. A német, belga és lengyel áruk konkurrenciája a külföldön versenyképtelenné teszi a csehszlovák vas­ipart, amely igy kénytelen olcsóbb export­árakat szabni. Ezzel szemben a belföldi árak változatlanok és továbbra is tartottak ma­radnak. Mér legjelentések. A Nyíltra) Általános Bank az elmúlt üzleti évről kedvező jelöléssel szolgál és 5%-os osztalékot iizet. — Az Első Horváit—Szlavón Cukorgyár R. T. 13,068.353 dinár veszteséggel szá­mol be. — A Boszniai és Hercegovinád Országos Bank Szarajevóban 16%-os osztalékot fizet. — A Prágai Üvegkohó R. T. az elmúlt évről 3.5 millió korona veszteséget mutat ki. A vállalat eJimíároz- ta az üzem likvidálását. — A „(kmtimientar‘ bizto­sító részvénytársaság 400.200 korona tiszta jövede­lemről tesz jelentést. A tegnap megtartott közgyű­lés 7%-os osztalék kifizetéséit határozita el, amely részvényenként 28 koronának felel meg. Az üzleti jelentés kedvező konjunktúráról számol be. Egye­dül a szlovenszkói jégfkárbizftositási számla mutat ki veszteséget. Tarifakedvezmény a tejszállitásra. A központi vasutügyi tanács a nagyabbmenuydsógü tej szállí­tására 3%-os tarifakedvezményt engedélyezett. Milyen agrárvámtételekkel védik mezőgazda­ságukat az európai országok? Az agrárvám kérdé­se aktuálissá teszi annak áttekintését, milyen vá­mokkal találkozunk a fontosabb európai államok­ban. Az alábbi táblázat felvilágosítást nyújt erre a kérdésre s a kimutatott vámtételek aranykoro­nákban értendők: Osztrák Német Svájc Olasz Csehszl. Búza 4 4.20 0.60 750 4.40 Rozs 4 8.60 0.60 4J50 550 Liszt 5 9.60 4.50 1150 10.20 Marha 12 15.60 80.— 30.— 52.— Borjú ^2 1550 25.— 20.— 5.84 Sertés f 3 17.15 50.— 4.50 1.53 Zsir 10 7.20 20.— szabad 22.— Az osztrákoknál, a svájciaknál és az olaszoknál a feltüntetett marhavám egy darab állatira vonatko­zik, míg a többieknél 100 kilóra élősúlyban. Mintavásárt terveznek Ruszinszkóban. Tudósi- tőnk jelenti Ungváriról: Tegnap ankét volt a vá­rosházán, amelyen elvben elfogadták Ruszinszkó kereskedőinek és iparosadnak azon indítványát, hogy Ruszinszkóban a kormányzat őszi mkutavá- sáirt rendeztessen. Prouza dr. kereskedelmi refe­rens kijelentette, hogy a kormányzat a mintavásár megrendezését vállalni nem hajlandó, ellenben haj­landó némi anyagi támogatást nyújtani. Meg is indokolta azzal, hogy a Prágán kívül rendezett mintaváisárok mind ráfizetéssel végződték és kü­lönben is Ruszinszkó maga semmi különösebb anyagot nem állíthat ki, borán, fáján, sörén, sóján kívül. Ennek dacára is elfogadták elvben a meg­jelentek, hogy ha csak lehetséges, a mintavásárt megrendezik. Az előkészítő bizottságot össze is ál­lították, amely az anyagot feldolgozza és javaslatot tesz a földmivelésügyi referátusnak. A cseh iparo­sok és kereskedők legmesszebbmenő részvételüket jelentették be. Az előkészítő bizottság elnöke Prou­za dr. referens lett. Fizetésképtelenségek Pozsonyban. Pozsonyból jelenti tudósitónk: Pfaff Sándor szóplakutoai, Lau- fer Mór keresztutcád kereskedő, valamint a Liget­falusi Általános Bank Részvénytársaság ma fize­tésképtelenséget jelentett és kényszeregyezségi eljárás megindítását . kéri a pozsonyi törvény­széktől. A londoni gyapjú aukción tegnap 10.000 bált ajánlottak, amelyből' 8000 került eladásira. Vevő gyanánt a kontinens jelentkezik, amelynek érdek­lődése elsősorban a jobbminőségü és a kevert me- rino iránit nyilvánul meg. Az eddigi aukció folya­mán összesen 118.000 bál került kínálat alá és 95.000 bált adtak él. A következő árakat jegyez­ték: Marino seoured 30—42, Croésbred ser. 14—33, Mérino greasy 14—29, 14—20, Crossbred gr. 9.50 — 27, 7-16.50. ‘

Next

/
Thumbnails
Contents