Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-12 / 132. (1170.) szám

1926 június 12, szombat. 5 Ruszinszkó vétója A ruszinszkói törvényhozók egyetemleges tiltakozása a Podkarpatska Rus autonómiájának elsikkasztása ellen Prága, junius 14. tiltakozást nyújtotta be a miniszterelnökhöz Kárpátaljai Oroszország valamennyi Ruszinszkó nagyzsupává való átalakítása el- Darlamenti törvénvkozóia ma a következő len. A csehszlovák köztársaság minisztertanácsának, Prága. Ruszinszkónak egy megyévé való átalakításáról szóló hir nagy meglepetést kelt a Ruszinszkó parlamenti képviselői sorában, mert mindeddig a kormány tagjai közül senki sem tárgyalt velük e kérdésről, dacára annak, hogy Ruszinszkó autonóm szojmjának összehívásáig elsősorban ők hivatottak és illetékesek Ruszinszkó érdekeit képviselni. Alulírott képviselők ezennel kijelentik, hogy nem adhatják beleegyezésüket ehhez. Ellen­kezőleg a leghatározottabban tiltakoznak Ruszinszkónak egy zsupává való átalakítása el­len és pedig a következő okokból: Mindaddig, amig életbe nem lép Ruszinszkó autonómiája, amíg nem hívják össze az .autonóm szojmot és nem állapítják meg a végleges határokat, nemcsak idöelőttinek, hanem törvényellenesnek is tartjuk a mai megyei szervezet megváltoztatását. Mert a békeszerződés és a csehszlovák köztársaság alkotmánytörvénye harmadik és negyedik paragrafusa és Podlcarpatská Rus generális statútumai értelmében a helyi közigazgatás ügye kizárólag a szojm hatáskörébe tartozik. Ennek következtében csakis a szojmnak van joga határozni a megyék szervezete és a megyei határok és székhelyek megváltoztatása tárgyában, mert a megyei szervezet elsősorban helyi közigazgatásnak tekinthető. Tekintettel arra, hogy az 1920. évi 479. számú kormányjavaslat,, mely az 1920. évi 210. számú törvény alapján felhatalmazza a a kormányt a nagyzsuparendszernek Ruszin- szkóra való kiterjesztésére és ellenkezik a békeszerződés és az alkotmánytörvény ren­delkezésével, ezért a békeszerződés értelmében érvénytelen. Ruszinszkó gyéren benépesí­tett hegyes vidék. Alakja hosszú, sziik szalaghoz hasonlít, melyet csak egy transzverzális vasútvonal szel át. E földrajzi fekvés következtében és az elégtelen közlekedés mellett a lakossága szempontjából nagy kárt és megterheltetést jelent, ha egyes vidékekről 80 kilométeres gyalogút és 200 kilométeres vasúti utazásra van szükség a megyei hely el­érésére. Végül Beregmegye és Mármarosmegye területét magas hegyek választják szét, két különböző gazdasági és részben jogi fejlődési részre. Miért is ezeknek egybeolvasztása természetellenes, célszerűtlen és gyakorlati szempontból is helytelen. A tiltakozó átiratot tiz ruszinszkói nemzetgyűlési képviselő irta alá pártkülönbség nélkül. Kinevezték Ruszinszkó „nagymegye" zsupánját A Lidové Noviny jelentése szerint Jech Ladislav dr.-t, az ungvári polgári igazgatás politikai osztályának főnökét kinevezték a ruszinszkói nagymegye zsupánjává. A uj nagyzsupán a háború előtt Bukovinában volt járási főnök, Ruszinszkóban pedig a fórra­yülREKL^. A magyar diák tragédiája Vályi István matúrámnak a szlovák nyelv volt a gyöngéié és a különben jeles diák a halál­ba meneküli a bukás, a szégyen, a gond elöl. Tudjuk, ilyenkor, a nyár elején, mindig aktuálisak a diáktragédiák, a legszomorubb tragédiák és ha a fiatal vér,, az első komoly gondok ülése, a hő­érzékeny, kipróbálallan, idegrendszer a katasz­trófához veze.nek, senki sem okolható, senki sem vonható felelősségre, s csak megindullan leéli ál­lam a jelentéktelen okokból keletkezeit nagy kö­vetkezmény előtt. De Vályi István esetében mi mégis többet tálunk. Mintha az általános nagy magyar tragédia, amely immár csakmm évtizedek óta rontja ideáljainkat, pusztítja népünket, sü- lyeszti presztízsünket, ismét uj inkaraációt kapott volna az öngyilkos rimaszombati diákban. Időről- időre megjelennek ezek a szomorú fellegek a magyar égen: a kiiildözött szlovenszkói magyar meghal a marokkói fronton, a nyugdijlalan szlo­venszkói magyar tanár-tudós ^megőrül a gondok terhétől, a magyar diák öngyilkos lesz a szlovák nyelv mia.t, — s még mennyit sorolhatnánk föl kegyetlen statisztikánkból! A magyarság benső tragédiája, hogy a jeles Vályi Istvánnak meg kel­lett volna buknia szlovákból, s ámbár a többi rendes tantárgyból nem volt kifogás ellene, — s talán éppen ezért — belső kény Jelenségből a halálba menekült a következmények elöl, miután lelke teljes fölbomlásában szörnyű teltre határozta magát, melynek véghezviteléhez azonban nem volt ereje, mert alapjában romlatlan angi -'lélek volt. A mi magyar diákjaink kétszeres megterhelt- séggel küzdenek Szlovenszkón. Azon nivül, ami a rendes középiskolai tananyag, s amit szlovák diáktársaiknak is meg kell tanulniok, elöljük áll az egész szlovák komplexum, amellyel megbir­kózni. már rendkívüli feladat. A magyar nyelven, irodalmon, múlton kívül meg kell ismerkedniük a szlovák nyelvvel, irodalommal, múlttal is, s igy nem csoda, ha munkabírásuk néha felmondja a szolgálatot. Ezenkívül bizonyos, hogy a szlovák nyelv és kultúra nem kezelhető oly ezoterikusán, mint akár a görög nyelv, akár a lalin nyelv, s az iskolák felügyelői nincsenek megelégedve, ha a diák a szlovákból pusztán olyan tájékozottságot árul el, mint az ugyanannyi ideig tanult latinból, vagy más kevésbé politikái tantárgyból. Sok diák panaszkodott nekünk, hogy milyen emberte­len megterhelés a pusztán magyarajknak számá­ra ez az intenzív és nagy tudást követelő szlovák- oklatás» amelynek kisebb-nagyobb sikertelensé­gében a felügyelők azonnal politikát, rosszakara­tot, tendenciát látnak. Pedig, a dolog sokkal egy­szerűbb: a diák nem bírja el az óriási tananya­got. A mostani reálgimnáziumok úgyis jelentősen nagyobb rátákban szabják az ifjúság elé a tudni­valót s talán nem is annyira ezek a nagy ráták az elviselhetetlenek, mint inkább az anyag sok­félesége, egymással ellentétes szellemi struktú­rája, azaz az a körülmény, hogy a tanuló kényte­len sokfélét és ellentétest tanulni. Hiányzik az agy-egység, amely hajdan végighaladt a gimná­ziumok, humanisztikus, vagy a reáliskolák prakti­kus oktatásán, hiányzik az egyutcáju irány, mely annyira megkönnyíti a tanulást. Ma van magyar, szlovák, francia, cseh, esetleg német és görög, vannak történelmek, földrajzok, matematikák, ábrázoló mértanok, — sok ez a fiatalságnak. Nem csoda, ha Vályi István a rendes jó előhaladáson kívül nem bírta már az annyira kieső, annyira túlterhelő szlovák nyelvet és borzalmas tettekre határozta el magát. Diákjaink kétszeres megterheléssel küzdenek Szlovenszkón, diákjaink emberfölötti, s néha siin- te kibírhatatlan munkát végeznek, többel dolgoz­nak, többet produkálnak, mint akár szlovák, akár cseh kollégáik. A magyar nép el fogja viselni ezt a kétszeres munkát és büszke lesz rá, hogy na­gyobb és nehezebb felatatokat, kényesebb mun­kákat old meg, mint mások. Csak akkor áll meg egy pillanatra, amikor a rendkívüli kétszeres megterhelés összeroppanásokat és magyar tragé­diákat okoz. Ilyenkor elmereng a kisebbségi sors sivárságán, de összeszoritja fogát és krisztusként megy tovább az életért küzdve a göröngyös utakon. — Papi jubileum. Párkányi tudósítónk jelenti: Medlen Istvánt, Párkány esperes- plébánosát, 40 éves papi jubileuma alkalmá­ból Párkánynak és vidékének katolikus kö­zönsége meleg ünneplésben részesítette. Az ünnepély junius 18-án reggel ünnepi szent­misével kezdődött, amelynek fényét különö­sen emelte az esztergomi főszékesegyház ének- és zenekarának közreműködése. Az ünnepi pzentbeszédet Torna István plébános, kiváló írónk mondotta. Költői szárnyalásu, meleg szavakkal méltatta a jubiláns papi és emberi kiválóságait. Az istentisztelet után a különféle testületek kü'ldöttségileg tiszteleg­tek a jubilánsnál, aki mélyen meghatva mondott köszönetét a páratlanul meleg ün- nepeltetésért. Százteritékes bankett fejezte he a feledhetetlen napot. — Molnár Ferenc és Darvas Lili házas­sága. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Molnár Ferenc tegnap kötött házas­ságot Darvas Lilivel. A házasság a nyilvános­ság teljes kizárásával, csak a két tanú jelen­létében folyt le Molnár Zsigmond-utcai laká­sán. Molnárék még tegnap este Olaszország­ba utaztak. dalom óta működik. A ruszinszkói nagymegye megszervezése e hírek szerint befejezett ténynek tekinthető. A kormánynak ez az intézkedése, amelyről sem az érdekelt politikai tényezőket, sem pe­dig a nyilvánosságot nem tájékoztatták elő­zetesen, ellenkezik a saint-germaini szerző­déssel és a csehszlovák alkotmánnyal, ame­lyek Ruszinszkónak a közigazgatás terein tel­jes autonómiát biztosítanak. A nagymegyei rendszernek bevezetése alkotmányos utón csak úgy volna elképzelhető, ha egybehívnák Rimaszombat, junius 11. (A P. M. H. kiküldött tudósítóidtól.) A rimaszombati reálgimnáziumban lejátszódott dráma halálos áldozata ma már örök nyugvó­ra tért. A szörnyű tragédia azonban még min­dig bénultságban tartja a város lakosságát, amelyet évek óta nem ért hasonló, megdöb­bentő esemény. Alighogy a kórházba szállították az esz­méletlen állapotban lévő Vályi István matu- randuszt, a kórház igazgatósága értesítette a Feleden lakó szerencsétlen édesanyját, Vályi K.-nét, a Rimamurányi nyustyai főpénztáro­sának özvegyét, aki valaha jobb napokat lá­tott, de a rosszrafordult időkben varrásból és fia óraadásából tengődött. Egy hirtelenében szerzett automobilon félőrülten rohant a po­rig sújtott uriasszony a rimaszombati kór­házba, ahol fia még szörnyű agóniában ver­gődött. A borzalmas emberroncs láttára velőtrázó sikoltással esett össze Vályi Kálmánná. Sógornője társaságában jött Rimaszom­batba, akit útközben, Jánosiban vett föl. A kórházban beszéltünk mindkettővel. A lesúj­tott anya, akit évek óta a sorscsapások özöne ért, alig tud felelni kérdéseinkre. Közben a kórteremben a dráma hőse utolsó perceit éli- Állandóan apáca áll mellette, aki a sérült fej­re jégtömlőket helyez. A fiú balkeze és bal lába azonban már a kórházbahozatalkor meg­bénult és reflexmozgósként a haláltusában csak olykor kap jobb kezével szétroncsolt fe­jéhez. A halállal való borzalmas küzdelmet a vasszervezetü és intenziven sportoló fiatal diák éjfélig bírta. Leírhatatlan kínok közt éjféltájban lehelte ki lelkét édesanyja karjai között A megostromolt gimnázium A merénylet és öngyilkosság híre azon­nal elterjedt a kis városban s a gimnázium épületét csakhamar ssázcí. - ra menő tömeg fogta körül. A rendőrség még a helyszínen megkezdte Faluba János igazgató, Weiischek és Németh tanárok, valamint Skubik pedellus kihallga­tását. A kihallgatáson Katona János dr. ul- lamügyész és Lányi Jivadar dr. törvényszéki orvos is résztvettek. Kihallgatás után Faluba a szojmot és annak meghallgatásával változ­tatnák meg az eddigi közigazgatási rendszert. A kormány azonban alkotmányellenes meg­oldáshoz folyamodott és ezzel a lépésével új­ból megmutatta, hogy a ruszinszkói autonó­mia megvalósítását ad Graecas Kalendas akarja tolni. Ruszinszkó őslakossága ebbe az alkotmányellenes intézkedésbe nem fog bele­nyugodni és fel fogja venni a harcot annak mielőbbi visszavonása érdekében. igazgatót a kőzkőrházba vitték, ahol a lövés­től sérült balkezet az orvosok összevarták. A golyó a hüvelyk ujjon kisebb sérülést oko­zott, ellenben a gyűrűsujjnak izeit és idegeit szétzúzta. Faluba igazgató balkeze különben a világ­háborúban megsérült és megbénult s igy ha a sérülés nem is veszélyes, de ko­moly jellegű. Az orvosok véleménye sze­rint a gyűrűs ujj örökre béna marad. Az igazgató különben tegnap már előadást is tartott és megkezdte a gimnázium keretén be­lül a vizsgálatot. A tragédia előzményei A kihallgatott tanuk a tragédia lefolyását egyöntetüleg úgy adják elő, amint azt tegnap már részletesen közöltük. A vizsgálat mind- ezideig nem derítette ki, hogy a szerencsét­len fiú milyen módon jutott a végzetes revol­verhez. Kétségtelen jelek mutatják azonban, hogy felkészült a merényletre, dacára annak, hogy a délelőtti tanításon mi sem volt rajta észrevehető. Dél felé eltávozott az iskolából azzal az ürggyel, hogy az iskolaorvoshoz megy bizonyítványért. Délben különféle helyeken látták ólálkodni s Faluba igazgató felesége határozottan állítja, hogy többször elsétált lakásuk előtt. Az egyik diák azt vallja, hogy egy óra­kor, amikor Faluba igazgató a gimnáziumból távozni szokott, Vályi István elkísérte őt ha­záig, ami annál inkább feltűnt neki, mert ezt nyolc éven át egyszer sem tette. A diák Falu­ba igazgató lakása közelében lakik. Egy másik társa elbeszélte, hogy Vályi kijelentette: — Még ma találkozni akarok valakivel! Természetesen ennek a kijelentésnek akkor nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Délután egyik osztálytársával kisétált még az állomásra, azután a gimnáziumba ment, ahol a fő­lépcsőn egyenesen az igazgatói irodába tartott. A folyosón találkozott még Mi- secska Bernét tanárral, aki szlovák nyelv­ből szigorlat elé állította. Udvariasan köszöntötte, azután bekopogtatott Faluba igazgatóhoz. Itt azután pillanatok alatt lejátszódott a tra­gédia, amely az élet kapuja előtt álló fiatal lelket megsemmisítette. A vizsgálóbíró elrendelte Vályi István holttestének felboncolásdt. Szombaton reggel 9 órakor temetik az áldozatot a rimaszombati megyei kórház ha­lottas kamrájából, ahonnan a holttestet Fe­ledre szállítják. Soha szomorúbb temetés eb­ben a városban nem volt. Holnap megújítják a kisantant szerződéseket Prága, junius 11. Mint ismeretes, a kis- antantszerződések egy része a közeli napok­ban lejár. így megszűnik a csehszlovák- román és a román—jugoszláv szerződés. Be­avatott körök szerint e szerződések megújí­tását holnap minden különösebb formalitás nélkül elvégzik. A meghosszabbítás húrom évre szól. Jugoszláviának a kisantant többi államaival kötött szerződését csak a közel­múltban újították meg, úgy hogy ezekről a szerződésekről most nincs szó. Benes dr. külügyminiszter a genfi népszövetségi iilés- zak befejezése után azonnal a kisantant- konferenciára megy, amelyet junius 17-én nyitnak meg Veldesben (Bledben). Benes dr. külügyminiszter Olaszországon át utazik a konferencia helyére. Száz halott egy kínai áradásnál Hong-Kong, junius 11. Egy hirtelen áradig elpusztította Kanton környékét. Több mint száz ember a hullámokba veszett. Az anyagi kárt 4 millió dollárra becsülik. Kantonnal minden vasúti összeköttetés megszakadt. A gyémántkardos szovjetkövet London, junius 11. Lapjelentések szerint a szovjet londoni chargé d‘ affairese a király tegna­pi fogadó estélyén először jelent meg udvari öl­tözetben, azaz rövid diplomata nadrágban, arany- sujtásos zöld frakkban és a drágakövekkel éke­sített diplomatakarddal. A magyar nemzeti párt képviselői a vasúti miniszternél Pozsony, junius 11. A magyar nemzeti párt sajlőfőnökség közli: Holota János dr., Füssy Kálmán és Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselők e hó 8-án Riha vasutügyi miniszter elé vezették Gállá Lajos bí­rót és Maczkó Menyhértet Udvard község küldött­ségét, továbbá Győry Józsefet és Forró Istvánt az elbocsátott magyar vasutasok kiküldötteit. Az ud- vardi kiküldöttség a község sok évszázados ma­gyar nevének megválasztása ellen tiltakozott s a vasúti ólomás régi nevének visszaállítását kérték. Győry Józsefet és Forró István az elbocsátott ma­gyar vasutasok érdekében jártak el. Holota János dr. képviselő felkérte a vas­utügyi minisztert, hogy az elbocsátott , vasutasok részéről bét év alatt beterjesztett és ozideig elirn dézetlenül hagyott kérvényeket küldje le a szlo» venszkói miniszterhez, intézkedjék aziránt, hogy azokat egy pártatlan bizottság vizsgálja felül* mert e vizsgálat nyilvánvalóvá teszi, hogy az el­bocsátott vasutasok alaptalan vádak miatt szen­vednek. Forró István, a magyar nemzeti párt köz- alkalmazott szakosztályának titkára az elbocsátott volt magyar vasutasok siralmas helyzetét vázolta. Elba vasutügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy a kérvényeket leküldi a szlovenszkói miniszterhez és intézkedik egy revíziós bizottság létesítése tárgyában. Koczor Gyula képviselő Udvard község kül­döttsége nevében a május 15-iki menetrend élet­beléptetésével megváltoztatott állomás-elnevezés kérelmét ismertette és a régi magyar elnevezés visszaállítását kéide, rámutatva arra, hogy a ma­gyar állomásneveket általában átkeresztelik és ezen bántó igazságtalanság orvoslására sürgős in­tézkedés szükséges. Ugyanilyen értelemben szólt Füssy Kálmán képviselő is, aki kiemelte, hogy sok község a vasut-épitéseknél súlyos anyagi ál- .dozatot hozott annak érdekében, hogy vasúti ál­lomást kapjon, s hogy az állomás a község nevét viselje, amire a község az anyagi áldozatokkal jogalapot is szerzett. A miniszter a panasz felül­vizsgálását és orvoslását Ígérte meg. Ezután Koczor Gyula képviselő a menetrend- változással Komárom és vidékén esett sérelmet is­mertette és kifejtette, hogy a menetrend-változás a Pozsonnyal való összeköttetést teljesen elron­totta és lehetetlenné tette azt, hogy a Guta—po­zsonyi ut egy napon megtehető legyen. Ez ügy­ben kérte a vásutiigyi miniszter sürgős intézke­dését. — Dobsina 600 éves jubileuma. Dobsinai tudósítónk jelenti: A prevratkor Magyaror­szágba költözött dobsinaiak Rudabányán teg­nap és tegnapelőtt kétnapos ünnepség kap­csán emlékeztek meg különvárosuknak Dob- sinának 600 éves jubileumáról. A nívós em­lékünnepélyen nagyszámú közönség vett részt és a példás rendezésről, a program lé­lekemelő lefolyásáról a legnagyobb elismerés hangján Írtak a magyarországi lapok. Dr. NAGY MÁRIA FÜRDŐORVOSNŐ 5<67 PIEáfANY (Straka villa.) A rimaszombati diáktragédia Fölboncolják az öngyilkos Vályi István holttestét — Faluba igazgató szétroncsolt ujja örökre béna marad

Next

/
Thumbnails
Contents