Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-01 / 123. (1161.) szám

1926 junius 1, kedd. 'PJft&GÁi-i v tÁ£*AR-HIRIiAB * Különleges verseny-kerékpárok. la. angol és francia: Són, Chater-Lea, Brillant, Göricke, stb. gyártmányokat legolcsóbban izállit: B. Kubrycht, Praha-Michle 307. A 3. számú villamos végállomásánál. 16.6. — 4 X100 m. staféta: Budapest bajnoka: BBTE 3:28, 2. KAOE 3:30. — Barsy ideje 48.7 volt. — Gerelyvetés: Ghillányi 6.47, 2 méter előnnyel. — 300 m.: Kurunczy 35.4. Magyar rekord! )( A „Reichenbergen át" stafétát 3200 méte­ren a Gablonzer SK nyerte 4:48 alatt a reichen- bergi YMCA előtt. )( A helsingforsi atlétikai versenyen a suly- dobást Wallstein 14.67 méterrel nyerte Törpe előtt. Diszkosz: Niithyma 43.05, 5000 m.: Kinnu­nen 15:26.8. )( A londoni maralhon-futdst Ferris 2 óra 42:24 alatt nyerte Mills előtt. )( Mezei hockey. DEHG—Chemnitzer Eis- lauf-Tennisverein 5:1 (2:1). A prágai vezető hockey csapat elsőrangú sikere. MOTORSPORT )( Az 1000 kilométeres mótorkerékpáros tu- raversenyt Kucska kapitány nyerte, aki vasárnap délben fél ötórakor érkezett a célhoz. A távot 150 startoló közül 80 versenyző futotta be­)( Az osztrák Tourist Trophyt az 500 köb­centiméteres kategóriában Thumshirn (Sunbeam) 3 óra 54 mp. alatt nyerte. A 350 kcm. kategóriá­ban Strohmayer (DAS) győzött, a 200 kcm. kate­góriát Bianchi Gallonin abszolválta elsőként. KERÉKPÁR )( A prágai 148 kilométeres jubileumi kerék­pár versenyt Charvát (Slavia) 5 óra 38:05.8 alatt nyerte. Junior győztes: Knizsek, női győztes Lan- gemé lett. )( Elszász automobil-nagydiját 462 kilométe­ren Dubonett Bugattin 4 óra 31 perc 3l mp. alatt nyerte. LÓSPORT )( Prágai lóverseny. A májusi miting utolsó napja Kuchléban élénk látogatottság mellett folyt le. A divatdijat a favorit Dorost könnyűszerrel nyerte. — A májusi steeplechaséban azonban a favorit Nebich Stormy-windtől vereséget szenve­dett. A welter-handikapben Magsi heves harc után győzött Santy felett. — A többi számok pa­pírforma szerint dőltek el. — A Stadionban az urdijban Ügető váratlan vereséget szenvedett Hektortól. A nap legnagyobb kvótáját az utolsó verseny hozta. Danys Rivott és Albert előtt győ­zött és fogadóinak 400:20-at fizetett. A VII. fu­tamban Tündér Kacskától szenvedett vereséget. A júniusi cukorkontingens megállapí­tása. Mint értesülünk, a esek-szlovák cukor- finomitók bizottsága elhatározta, hogy junius hónapra a belföldi kontingens 7 százalékát szabadítja fel változatlan ár mellett. Eddig Csehországban, Morvaországiban és Sziléziá­ban a kontingens 79, Szlovenszkón pedig 89 százalékát szabadították fel. A magyar búza júniusi kamatkulcsa. Bu­dapestről jelentik: A Pénzintézeti Központ a buzaértékekre szóló törlesztéses kölcsönök részletei fizetésénél, valamint a buzazálogle- velek kamatszelvényei beváltásánál junius havában átszámítási kulcs gyanánt egy mé­termázsa búza fejében 399.601 koronát álla­pított meg. A Steg-prioritások szelvényeinek hono­rálását a Caisse Commune a legközelebbi időben megkezdi. Még julius havában bevál­tásra kerül a folyó évi és az 1919. évi hátra­lékos szelvény. Ezek szerint már csak 13 szelvény marad vissza, amelyek közül éven­ként kettőt-kettőt fognak beváltani. A magyar borpiac helyzete. Budapestről jelentik: A magyar borpiac helyzete május havában nemcsak, hogy nem javult, hanem rosszabbodott. A melegebb időjárás beálltá­val a sörfogyasztás emelkedik, mig a borfo­gyasztás apad, minek következtében a vásár­lás még szükebb keretek között mozog. Az árak alig változtak, 8—9%-os borok 200—220 koronáért, 10—11%-os borok 250 koronáért, magasabb fokú borok pedig 350—450 koro­náért kaphatók. Malligand-fokonként és lite­renként, fejtve tisztán ab termelőállomás. 7—8% -os nohaborok Nagykanizsa területén 1000 koronától felfelé kaphatók. A szőlők ál­lása eddig általában igen jó. A szlovenszkói méztermelés helyzete. Eperjesről jelentik: Szlovenszkói szakkörök sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a méztermelést Szlovenszkón s elsősorban an­nak keleti részén miként lehetne fokozni. A méhészek ugyanis még mindig a régi rend­szerű kasokkal dolgoznak, miután tőke hiá­nyában nem tudnak modern beruházásokat tenni. Az állam ugyan minden uj kas beszer­zéséhez 50 koronával járul hozzá, de a mai viszonyok mellett ez csak csekély segítséget jelent. Azonkívül kívánják, hogy az ország­utakon, valamint a vasúti töltések mentén olyan fákat ültessenek, amelyek virágai méz- tartalmuak. Az utóbbi években az állam ilyen facsemetéket csupán 50 százalékos ked­vezménnyel bocsátott a méhészek rendelke­zésére. A méhészek azon kívánságuknak ad­nak kifejezést, hogy a megyék költségveté­sében nagyobb Összeget irányozzanak elő a méhészet segélyezésére. Szlovenszkón külön­ben mintegy 50 méhészegyesület és szövet­ség fejt ki élénk tevékenységet. A bőrpiac helyzete. A hazai nyersbőrpia­con az utóbbi hetekben szokatlanul eleven volt a forgalom. Az élénkség a reichenbergi aukcióról indult ki, amely a leszállított árak révén a gyárak vásárlási kedvét fokozta. A legnagyobb kereslet a középsúlyú marhabő­rök iránt nyilvánult meg, de a nehezebb és könnyebbsulyu áru is mérsékelt árak mel­lett talált vevőre. Borjubőrből csak a fino-* mabb fajtát vásárolják, miután a kevésbé jobb áru ára nem alkalmazkodik az általá­nos árnivóhoz. A külföldi piacokon általában nyugodt üzlet mellett az árak tartottak. Ausz­triában a borjubőr kivitelének szabaddátéte- le kedvező hatást gyakorolt. Franciaország­ban az áringadozások a frank helyzetére ve- zetendők vissza. A vadbőrpiac helyzete is te­temesen javult, elsősorban is a hamburgi orosz kereskedelmi különítmény eszközölt na- gyobbméretü vásárlásokat. A La Plata-piac is megélénkült, ahol szintén az oroszok és az amerikaiak léptek fel vásárlóként. Az exoti- kus bőrök megszilárdultak. A bőripar hely­zete is kedvezőnek mondható. Bár ezidősze- rint természetszerű üzlettelenség uralkodik, az őszi szezon elé a csehszlovák bőrgyárak bizakodóan tekintenek. A kész bőrök ára a nagy készlet következtében eső tendenciát mutat. A bőripar körében azonban aggodal­mat kelt a Németországgal kötendő kereske­delmi szerződés. A német követelések listá­ja ugyanis főleg a borkivitellel és behozatal­lal szemben állít fel súlyosabb feltételeket, melyek csak az esetben volnának enyhithe- tők, ha a hazai vegyiipar is enyhítené Német­országgal szemben támasztott követeléseit. A belföldi fapiac helyzete. A csehszlovák piacon a helyzet úgyszólván változatlan. Az érdeklődés középpontjában a fűrészelt áruk állanak, amelyek olyan mennyiségben özön­lenek be Lengyelországból, hogy a hazai fű­részipart összeomlással fenyegetik. A gömb- faüzlet továbbra is a gyöngébb minőségű árura koncentrálódik- Bányafát kedvező ár mellett minden minőségben keresnek. Ezzel szemben a hosszfa iránt csekély érdeklődés nyilvánul meg, amely az árak alacsony vol­tában leli magyarázatát. A fűrészelt gömbfa iránt Csehországból megélénkült a kereslet, amely azonban még áremelkedést nem idé­zett elő. A belföldi fűrészeltárupiac nagy ne­hézségekkel küzd. Az export csekély inéietü. A szlovenszkói faiparosok tiltakozó gyűlése után a sziléziai és morvaországi faiparosok és fakereskedők is tiltakozást jelentettek be a nyers- és fűrészelt fának Lengyelországból való kedvezményes áron történő behozatala és átszállítása miatt. + Barátságosabb a hételeji tőzsde. A mulitíhetl tartózkodó irányzat a mai tőzsdén némileg enyhült. Az ultimé sima lefolyása, valamint a pénzügymi­niszter ama kijelentése, hogy a tőzsde iránit biza­lommal kell viseltetni, nemkülönben Csehszlovákia külkereskedelmének aktívuma idézték elő a barát­ságos hangulatot, amely már a nyitáskor emelkedő tendenciában nyilvánult meg. A kontrámon az ulti­méra fedezési vásárlásokat eszközölt és leadásokba nem bocsátkozott. Az áremelkedés elsősorban a montánpáacon vált érezhetőbbé, azonban az összes kategóriáikban javulás mutatkozott. Kivételt csak a bankértékek képeztek, amelyek között a hazai titrek továbbmorzsol ődtak. Az ipari piacon meg­szilárdultak: Észak; Vasút 40, Dux—Bodenibachi 22, Schoeller 20, Berg és Hütten, Horvát Gukor 15, Rézmüvek, Ringhoffer, Marsner és Solo 10, Königs- hofi Cement 8, Prágai Vas 7, Poldi 6, Danek és Nyugatcseh Szén 4, Briinni Gépek és Inwald 3, Krizáik, Egyesült Elektromossági, Kolini Műtrágya 2 koronával. Skóda-részvényeket ma csak szelvé­nyenként vásárolták tartott irányzat mellett. Ug­rásszerűén gyöngült a Pozsonyi Kábel, amelyet áp­rilis 9. óta nem jegyeztek. E papir a nap folyamán 148 koronát veszített. Gyöngültek még: Észnkcseh Szén 40, Walter 13, Első Pilseni, Podoli Cement 5, Rothkosteletzi 3, Cseh Cukor 2 koronával. — A bankértékek közül a Cseh Union, Cseh Eszkompt és Prágai Hitel 2 koronával esett, mig a Zsivnó 1 koronával gyöngült. A bécsi titrek tartottak. — A beruházási piacon ma először jegyezték a 'tartalék- járadékokat és az uj konszolidációs kölcsönt. En­nélfogva a piac éiémikebb és barátságos volt. Meg­szilárdultak: a 4.5 és 5.5%-os IV. államkölcsön, va­lamint a népszövetségi kölcsön 10, a 6%-os IV. ál­lamkölcsön 5 fillérrel. — Ex étákban az Ipar javult, egyébként nem volt lényegesebb változás. + A prágai devizapiacon a frankéirtékek kö­zül Brüsszel 0.75 ponttal javult, mig Párás és Zü­rich 0.50 ponttal gyöngült. Varsó 5 koronával emel­kedett. A keleti valuták közül a lei újabb 0.35 pon­tos javulásit ért el. + A prágai cukorpiacon ma nyugodt irányzat uralkodott. Nyerscukorjegyzés Aussig loko é6 ki­kötő 153.70. + A prágai fatőzsdén ma 450 köbméter bánya­fát és nagyobb mennyiségű fűrészelt fát adtak el. Kínáltak: gömbfát, puhább és keményebb fajtát, hosszfát, tűzifát, telefonoszlopet, puha és kemény fűrészelt fát és feeyőoszlopot. Kerestek: hosszifát és fenyőtelef onoszl opokat. + A pozsonyi terménytőzsde Irányzata — mint azt ottani itudósitőhk tel efon on jelenti — hi­vatalosan minden cikkben szilárd volt. A magán­irányzat szerint a gabonavám kérdése körül mu­tatkozó bizonytalanság és a vele kapcsolatban megjeleni különböző lapvélemények az élénkséget károsan befolyásolták, bár a külföldi búzában to­vábbra is élénk üzlet folyt. A (következő árakat je­gyezték: Búza 212—220, rozs 182—137, árpa 150— 160, zab 145—150, tengeri 112—115, köles 107—110, borsó 150—165, lencse 180—223, fehér bab 115— 120, repce 265—275, mák 1100—1150, takarmány- vetőmag 800—900, aszalt szilva 550—600, OGG bú­zaliszt 345—355, rozsliszt 205—210, köles 240—255, korpa 85—90, takarmányliszt .110—113, sertészsír 14.75—14.80, szalonna 12—13.50, zsupszalma 28— 30, alomszalma 15—18. + A budapesti értéktőzsdén kedvtelen hangu­lat uralkodott. Kulisszban 1—2%-os áresések ál­lottak elő. Korlátban a cukor-értékek és Ganz—Da­nubius gyöngültek. Egyes -papírok azonban ellent- állóbbnak bizonyultak, a Koburg prágai fedezésre 75 ezer koronával emelkedett. Egyébként az üzlet szűk keretek között mozgott. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem jegyzett értékek közül a Moktár 153, Pestszentlőrinci 27, Részvény­sör 640, Féltén 920 ezer magyar koronát jegyzett. + Kedvtelen a bécsi tőzsde. A mai tőzsdén a vásárlási kedv hiányában üzlettelenség uralkodóit. A kedvtelen hangulat általában gyöngülő tenden­ciát idézett elő. Csak Koburg javult prágai vásár­lásokra. A járadékkulissziben élénkebb üzlet folyt emelkedő irányzattal. Zárlatkor a kedvtelen han­gulat tartott. + A berlini tőzsde szilárdan nyitott. A vásár­lási kedv fokozódott,-az árak újból emelkedtek, A forgalom középpontjában a íestékpapirok állottak, amelyek 4%-kai szilárdultak; Autó- és gép-értékei: is javultak. A montánpiacon a szénpapírok emel­kedtek. Zárlat felié a hónapvégi fedezési vásárlá­sokra általános lanyhulás állott be. Az árlemor­zsolódások azonban csak csekélyek voltak. A de­vizapiacon a francia frank, a belga és olasz valuta javult. A pénzpiac folyékony. + A berlini terménytőzsdén — miután a newyorki tőzsdén ma szünet volt — lanyha irány­zat uralkodott. A következő árakat jegyezték: rozs 177—182, takarmányárpa 169—182, sörárpa 187— 182, zab 196—207, búzaliszt 36.75—39.50, rozsliszt 25.25—26.50, buzakorpa 10.50, rozskorpa 11.50— 11.60, Viktória-borsó 33—34,- kisszerűd borsó 26— 30, takarmányborsó 20—25,. repcepogácsa 13.70, lenpogácsa 17.60—17.80, - teljes répaszelet 19—19.20, ehető burgonya fehér 1.50—1.80, rózsa 1.80—2.20, sárga 2.60—3.20. PR A G A f liÍAGYARHI RL AP Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Ruszinszkói szerkesztőség:- Ungvár, Duchnovics- (Teleky-) utca 5. áz. Szerkesztő: Rácz Pál. Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. IX., kerü­let ÜLlői-ut 119 szárú, IV. emelet 61. Telefon: t! ól el öl t 9-ig és délután 2—3-ig József 39—28. Kiadja: Szilassy Béla dr. — Nyomatott Mercy Heinricli Fia nyomdájában Prágában. — v nyomásért felelős: J. Charvát. . MIöZCÍA ZD>A ^A<3^ . JemmemBom* n mijiii—iwmmjrreamsiy Koczor Gyula a magyar kisipar válságáról ’A magyar kisiparosság csakis egységes szervezkedésétől várhatja sorsa jobbrafordulását Komárom, május 31. Koczor Gyula képviselő a magyar nemzeti párt komáromi körzetéinek csütörtöki ülésén beszámoló beszédében szólt a magyar kis­ipar válságos helyzetéről. A nehéz helyzet a háborúval kezdődött — mondotta —, mikor az üresen maradt műhelyekben a család tag­jai próbálkoztak kenyeret keresni, ami a osaládifentartás érdekében nemcsak a készle­tek kiárusításához, de a tartalékok felemész­téséhez, sőt a felszerelés eladásához vezetett. A háború utáni idők betetőzték a romlást. A folyton növekvő drágaságnak és az ez­zel kapcsolatos pénzbőségnek csak kárát látta a kisiparos, mert az anyaghiány miatt a fellendült keresletnek nem tú­llőtt eleget tenni s igy nem volt módjá­ban keresni, ha pedig anyaghoz jutott, a gyorsan növekvő drágulás mellett ké­szítményéért legtöbbször nem kapott annyit, hogy azon a befektetettnek meg­felelően anyagot vásároljon. A pénzbőséget hamar nyomon követte a de­fláció és a viszonyok megszilárdulása, mely­nek következtében a fogyna sztók kénytelenek voltak igényeiket mind szükebbre szorítani. Beállott a munkahiány, melyet végzetes­sé tett a magyar kisiparosságnak minden közszállitásból való szándékos kizárása. Ebben a már évek óta tartó állapotban a há­ború előtt jó módiban élő kisiparosságnak ez­rei leszegényedtek, vagyonkájukat felélték, nagyon sokan önállóságukat is feladták és minden elképzelhető munkát vállaltak, ha ilyen akadt. A kisiparosság helyzetének jobbrafordu­lását csakis a viszonyok javulásától, a fogyasztó közönség vásárló képességé­nek, igy elsősorban a földművelő lakos­úi eg, még nem késő! Újabb üzemkorlátozások a maehrisch- ostraui szénkörzetben. Maehrisch-Ostrauból jelentik: Az orlaudasyi bányából a napokban 300 munkást bocsátottak el és a maehrisch- ostraui szénkörzetben további üzemreduk­ciók várhatók. A közeli napokban takarékos- sági okokból több bánya munkálatait össze­kapcsolják. Csehszlovákia behozatala 1926-ban. A legújabb statisztikai kimutatás szerint az áp­rilisi behozatal 441.915 tonnát és 98.883 da­rab árut tett ki 1.170,302.480 korona érték­ben, szemben az elmúlt év 1.274,106.639 ko­rona összegével. Az 1926. év első negyedében a behozatal 1,907.389 tonnát és 435.945 darab árut reprezentált 5100 milliárd korona érték­ben, mig az elmúlt esztendő hasonló periódu­sában a behozatal 5462 milliárd koronát tett ki. A behozatali áruk élén most is a gyapot áll, amely azonban a múlt évvel szemben némi visszaesést mutat. Ez a körülmény arra vezetendő vissza, hogy a gyapotszövődék 50 százalékkal redukálták üzemeiket. A gabona- behozatal 40 százalékos csökkenést mutat és áprilisban 68, az első negyedben 428 millió korona értéket reprezentált. Emelkedett a gyarmatáuk és selyemáruk behozatala. Cse­kély csökkenést mutat az állat- és gyapjú- behozatal. A behozatali államok élén Német­ország áll. Azonban a behozatal ebből az or­szágból 50 százalékkal volt kisebb, mint az ság felvevő képességének emelkedésétől, az elviselhetetlen adózás csökkentésétől és a termelés olcsóbbá tételétől várhatjuk. Az ipari megmozdulás első feltétele az épít­kezések megindulása, ami által jóformán az összes iparágak keresethez jutnak. A magán- építkezésekből ma még nem várhatunk so­kat, de a mai helyzetben elsősorban az ál­lamnak volna kötelessége nagyarányú épít­kezési befektetések által nemcsak a kisipa­rosságot, de az egész gazdasági életet mai válságán átsegíteni. A magyar kisiparosság­nak azonban ez is csak akkor jelentene meg­könnyebbülést, ha magyar volta miatt nem mellőznék. A kisipar mai helyzetének ugyancsak nyom ős oka a tőke- és hitelhiány. Emiatt nem tud megfelelő érőn anyagot vá­sárolni és nem tud hitelezni. Sajnos, a kis­ipari hitelkérdés megoldására az állam ré­széről alig történik valami; ezt a kérdést pe­dig a kisiparosság saját erejéből megoldani nem tudja. Szükséges tehát, hogy a kisipa­rosok céltudatos, hosszabb időt igénybevevő küzdelemtől se riadjanak vissza, hogy kikö­veteljék azt a jogos támogatást, amelyet Európa minden államában már megvalósí­tottak. A kisiparosság kívánságainak teljesedé­sét azonban elsősorban egységes, minél nagyobb erőt felölelő szervezkedésétől várhatja. Ez az, amit a kisiparosságunk nem tud meg­érteni s amelyre semmit sem akar áldozni. Körülötte mindenki lázasan szervezkedik s a legszegényebb munkás is bőven áldoz erre, csak mi kisiparosok nem akarjuk ennek szükségét és értékét felfogdni. Gondoljuk elmúlt szezonban és áprilisban 262 millió koronát tett ki. Emelkedett a behozatal Len­gyelországból (főleg fanemüekben). Ausz­tria, Amerika, Magyarország, Franciaország, Anglia, Hollandia és Olaszország exportja a líra esése folytán 61 millióval volt kevesebb, mint az elmúlt év áprilisában. A többi or­szág csekély ingadozást mutat. Legutóbbi ki­mutatásaink sezrint a kivitel és behozatal összegeit egybevetve, Csehszlovákia ez évi külkereskedelmi mérlege 416 millió korona aktívumot mutat, szemben az elmúlt év 745 millió koronás fölöslegével. A csökkenés te­hát csaknem 45 százalékot tesz ki. A cukoradó felemelésének hatása a cu­korárakra. A cukoradó felemelése folytán 100 kg megadóztatott oukor valószínűleg 460 koronára fog drágulni. Ebből az összegből 209 korona esik az államra (beleértve a for­galmi adót is), 57.20 korona a cukorfinomitó- kat, 94.62 korona a nyersoukortermelőket és 99.18 korona a répatermelőket fogja illetni. Hat százalék osztalékot fizetnek a Ko- burg-müvek. Pozsonyból jelentik: A Man­nesmann-Koburg-müvek a kedvezőtlen kon­junktúra dacára is kedvező mérlegjelentés­sel számolnak be az elmúlt üzleti évről. Az igazgatóság a közgyűlésnek rész-vényenkint 6 százalék osztalék kifizetését javasolja. (A vállalat 1921 óta osztalékmentes volt.)

Next

/
Thumbnails
Contents