Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-10 / 130. (1168.) szám

1926, junius 10, csütörtök. 'X'RXGAIA^AG^ARHIRLAK 5 Borzalmas családi dráma Galgócon Embermészárló kőműves — Rémes kegyetlenséggel kiirtotta négytagú családját — Fejszecsapásokkal és késszurásokkal ölte meg áldozatait — A gyilkosság oka eddig felderítetlen Galgóc, junius 9. (Saját tudósítónktól.) Borzalmas családi dráma tartja izgalomban Galgóc népét: egy itteni kőmű­ves eddig még felderítetlen okokból kiirtotta egész családját, amelynek mind a né§y tagja áldozata lett az eszét vesztett ember vérengzésének. Nagy izgalommal tárgyalják Galgócon a tragé­dia rémes részleteit, amelyekről tudósítónk az alábbiakban számol be: Krisztek János 37 éves kőműves a Löwenthal- utoa 34. számú házában lakott 27 éves Anna fele­ségével, kétéves János fiacskájával, valamint négy­éves Jozefina és hétéves Anna leányaival. Csendes embernek ismerték, aki nyugodtan és látszólag boldogan élt a családjával. Kedden reggel az udvarra ment ki Krisztek, ahol fát vágott. Családja a kis lakásban tartózko­dott, az asszony a konyhában a reggeli készítésével foglalatoskodott. Hét óra felé Krisztek befejezte a favágást és a baltával a kezében a konyhába ment, ahol felesége a tűzhely mellett, háttal az ajtónak állott. Krisztek ekkor hirtelen rátámadt a mitsem sejtő asszonyra és a baltával néhány súlyos ütést mért a fejére. Az asszony félig elaléltan, több sebből vérezve bu­kott le a földre és hangos sikoltozással segítségért kiáltozott, egyben pedig könyörgött az urának, hogy ne bántsa tovább. Jajkiáltásaira a kétéves Jánoska beszaladt a konyhába és sírva borult le vérző és vonagló anyja mellé a földre. A bestiális apa rögtön a gyerek felé fordult és egy fejszecsapással beverte a kisfiú fejét. Já­noska azonnal szörnyethalt. közömbösségnek a láttára és hogy megbánásra bír­ják a tett helyszínén, a holttestek mellett ismétel­tették meg vele a járőrparancsnok előtt tett vallo­mását és mondatták el vele részletesen, hogy mi­ként végzett négy áldozatával. Krisztek itt ugyanúgy mondta ed a borzalmas tragédia lefolyását, mint a csendőrségen és csak azt tette hozzá, hogy szeretné, ha itt Galgócon fel­akasztanák. Kriszteket a járásbíróság fogházába szállították, onnan pedig a nyitrai törvényszékre kerül. Galgócon kihallgatta Krisztekék szomszédait, akik azt vallották, hogy Krisztekné szorgalmas, szerény, jőravaló asz- szony volt, aki csak a családjának élt. A szomszédok és ismerősök szerint ‘Krisiztekniek egyáltalán nem volt oka a féltékenységre, mert Krisztekné a nyolcévi házasság alatt a legszolidab- ban és legrendesebben élt, soha' az urának, vagy másnak panaszra okot nem adott. Egyik-másik szomszéd kijelentette, hogy Krisztek brutálisan bánt a feleségével, aki a férj bánásmódját zokszó nélkül tűrte el. Nyo­morúság sem lehetett a rémdráma oka, mert Krisz­tek jól keresett és bár az utóbbi időben munka nélkül volt, mégsem voltak anyagi gondjai. A gyil­kos igen agilis és nagyhangú tagja volt a kommunista pártnak, két évvel ez­előtt Galgóc képviselőtestületébe is beválasz­tották. Mindeddig nem sikerült megállapítani, hogy tulajdonképpen mi vitte rá Kriszteket a rémes em- bermészánlásra. Krisztek a fogságban is megma­radt amellett, hogy az asszony megcsalta és ezért végzett a családjával. A törvényszék vizsgálóbizottsága tegnap és ma Sauerwein lerántja a leplet a klsantsntrél és magyarbarátséggal vádolja Angiiét Páris, junius 9. Sauerwein a Matin mai számában tiltakozik Anglia magyarbarátsága ellen. A cikkíró szerint Chamberlain mindent elkövetett Géniben, hogy Bethlen grófol támogassa. Ennek a határozott magyarbarátságnak oka az, hogy Magyarország teljesen Anglia anyagi és erkölcsi adófizetője lett s mint Anglia legmeghittebb kato­nája vonul Franciaország és a kisantant ellen. Chamberlainnak sikerült is Brian- dot átmenetileg leszerelnie, de a francia miniszterelnök a kisantant nyomása következtében mégis kénytelen volt eréllyesebben föllépni Magyarország ellen. Sauerwein eme cikkéből — valószínűleg az írónak intenciója ellenére — két dolog világlik ki. Először az, hogy Anglia kitartó barátja Magyarországnak és támogatja annak politikáját, másodszor az, hogy nem Briand és nem Franciaország spontán elha­tározásából történt a genfi és a párisi magyarellenes manőver. Sőt Briand egy vélemé­nyen volt angol kollégájával s csak a kisantant aknamunkájának engedve, helyezkedett rigorózusabb álláspontra Bethlen gróffal szemben. A magyarellenes manőver végső szá­lai tehát a cseh sajtó beállítása ellenére mégsem Párisban, hanem Prágában keresendők, mint azt most maga Sauerwein cikke is bevallja. Sauerweint pedig nem lehet részre­hajlással megvádolni. Az ügyész kőtéláltali halált kér Reinitz bűntársaira Ma délután hangzottak el a vád- és védbeszédek — Este hirdetik ki az ítéletet Kiküldött munkatársunk telefonjelentése. A vértől megbódult és — úgy látszik — már eimezavarban cselekvő fenevad ekkor észrevette, hogy az asszony még él, amire elővett egy na­gyobbfajta konyhakést és azzal az amugyis életve­szélyesen megsebesült, vérében fetrengő asszonyt háromszor mellbe- Bzurta. A döfések mindegyike halálos volt, úgy, hogy az asszony azonnal kiszenvedett. Kőliszteknek azonban még mindig nem volt elég a vérből és a gyilkosságból. Bezárta a kony- haajtót és a fejszével a kezében bement a lakás egyetlen szobájába, ahol a két kisleány még aludt. Krisztek két hatalmas fejszecsapással szétron­csolta a kisleánykák fejét, de mert nem volt biztos benne, hogy alaposan végzett velük, visszament a konyhába a késért és azzal szur­kába a gyermekeket, amíg csali életet sejtett bennük. A gyilkos ezután, mint aki jól végezte a dol­gát, nyugodtan megmosakodott, megreggelizett, be­zárta a lakást és elment a csendőr9égre, ahol Ripa Bohuimil járőrparancsnoknak elmondta, hogy ki­irtotta a családját. Teljesen nyugodtam, minden iz­galom nélkül mondta el a gyilkosság részleteit és kijelentette, hogy a borzalmas tettre már régebben készült. Az elmúlt vasárnapot szemelte ki a gyil­kosság napjául, de akkor nem talált kedvező al­kalmat a családirtás végrehajtására. A csendőrpa­rancsnok hitetlenül hallgatta Krisztek előadását és nem akarta elhinni, hogy a kőműves tényleg elkö­vette a rémtettet, annyira megfontoltan és nyugod­tan mondta el a dolgot. Lehetetlennek tetszett, hogy egy négyszeres gyilkosnak közvetlen a tett el­követése után ennyi lélekjelenléte legyen. A járőr­parancsnok mindenesetre megkérdezte Kriszteket, hogy mi oka volt a családirtásra, amire a gyilkos azt felelte, hogy féltékeny volt a feleségére és biztos tudomást szerzett róla, hogy az asszony, akit ő nagyon szeretett, megcsalta. A csendőrség természetesen azonnal kiszállt Krisztek lakására. A gyilkos kíséretében mentek a Löwenthal-utcába a csendőrök, ahol Krisztek tel­jesen közönyösen nyitotta ki nekik a magával vitt kulccsal a lakás ajtaját. Borzalmas kép tárult a belépők elé. A konyhá­ban óriási vértócsában holtan feküdt Krisz­tekné és a kétéves kis Jánoska, bent a szobá­ban pedig az ágyban, vérrel áztatott párnák­ban találták meg a két leányka holttetemét. E látvány rettenetességét azonban szinte felülmúl­ta borzalomban az a tény, hogy a gyilkos férj és apa minden megbánás nélkül, a legnagyobb nyu­godtsággal járt-kelt családtagjainak holttestei kö­zött a lakásban. A csendőrök elbámultak ennyi Kassa, junius 9. A Reinitz-pör tárgyalásának utolsó dél­utánját károm órakor nyitotta meg Laczkó Gyula dr. tanácselnök. Rögtön a megnyitás után kezdett bele Siba dr. államügyész hatalmasan felépített vádbeszédének elmondásába. Ismertette a pör anyagát, amelyből kétségtelen módon ki­bontakozik Reinitznek és bűntársainak a bű­nössége és elvetemültsége. Az elkövetett bűnöket az az atmosz­féra tette lehetővé, amelyet a hábo­rú utáni idők munkanélkülisége és könnyelmű életfelfogása megterem­tett. .L-oen a levegőben lehetséges volt olyan em­berekre találni, akik minden lelkiismeret- furdalás és erkölcsi skrupulus nélküli irtottak ki emberéletet, hogy ily módon könnyű szer­rel jussanak vagyonhoz és maguknak mun­kanélküli életmódot biztosítsanak. Ilyen el­vetemült ember volt Reinitz és ilyen e pörnek itt álló két vádlottja, Bodnár és Dem- jánovics is. Előre megfontolt szándékkal és terv­vel csalták ki áldozataikat eldugott helyekre, abban a tudatban, hogy tettüket el fogja fedni az éj és az er­dő homálya. A rablóit pénzből bőségesen éltek és a könnyű zsákmányon megosztoztak. Az ügyész ezután a két vádlott bűnössé­gére vonatkozó adatokat sorolta fel. Demjánovics bűnösségét szigorúb­ban ítéli meg, miután ez a vádlott rendezett anyagi viszo­nyok között élt és még a nyomorral sem mén, ieti elvetemültségét. De mert fényűzően akart élni, még a rablógyilkosságtól sem riadt vissza, hogy ezt a könnyű életmódot megsze­rezze magának. Nevetséges az a védekezése, hogy Reinitz hipnotikus hatása alatt állott, mert hiszen saját bevallása szerint hónapo­kig tépelődött, vájjon részűv egyen-e a gyil­kosságokban, vagy nem, és a végén mégis rá­szánta magát. Az sem enyhíti bűnösségét, hogj' töredelmesen bevallotta tettét, mert ezt csak a kényszerítő bizonyítékok hatása alatt tette. Nagy ravaszsággal és előre megfontolt szándékkal követték el a vádlottak tettüket és a BTK 278. §-a alapján előre megfontolt rablögyilkosságban kéri őket bűnösnek ki­mondani. Bodnárról még azt mondja az ügyész, hogy alacsony intelligenciájú, dege- nerált ember ugyan és ezért tette enyhébb elbírálás alá eshetne, már csak azért is, mert nyomora is késztette a bűnre, de mert visz- szaeső bűnösről van szó, ezért reája is az idé­zett szakasz alkalmazandó. Kemenszky Kálmán dr., Demjánovics vé­dője áll fel ezután. Nehéz és súlyos feladat hárul a vállára akkor, amikor Demjanovicsot kell védenie, aki a huszadik század erkölcsi züllöttsé- gének áldozata. A munkanélküliségből eredő, mindenre kap­hat elkeseredettség bacillusai fertőzték meg védencét is, aki tagadhatalanul Reinitz szug- gesztiv erejének befolyása alatt áll. A hipnoti­kus erőt nem pszichológiai, de fizikai érte­lemben kell érteni, mert Renitz, mint a boa konstriktor fonta be áldozatait és bűntársait. Demjánovics sokáig ellentállott, végül is azonban Reinitz mágikus erejének hatása alatt nem tudott a belé erőszakolt bűntények elől kitérni. Demjánovics anyai ágon terhelt és igy morális szempontból bűnössége némi­leg menthető. Védence lelkileg már megbün- hődött, miután töredelmesen és önként val­lotta be tettét és maga sem kér kegyelmet. Az ügyész a büntető törvénykönyv helytelen paragrafusát alkalmazta, miután a BTK 278. §-a előre megfontolt szándékos emberölésről szól és halálbüntetést tartalmaz. Ha a cseh­szlovák törvények szerint Ítélkeznének, ak­kor másként kellene minősíteni Demjánovics bűnösségét és elsősorban is a felbujtót súj­tani súlyosabb büntetéssel. A 279. §. alkal­mazását kéri, mely hasonlóan súlyosan bí­rálja el Demjánovics bűnösségét. Kéri az es­küdteket, hogy a bűntény aranyához mérten hozzanak lelkiismeretes verdiktet. Friedlander Mór dr., Bodnár védője ha­sonló értelemben beszél. Bodnár terhelt, gyönge akaratú egyén, aki Reinitz befolyása alatt nyomorában követte el a bűntényeket. Mint bűnsegéd működött csak közre és igy védencére enyhe büntetést kér. Lapzártakor a replikáik folynak az ügyész és védők között, ítéletre csak a késő esti órákban kerül sor. Léva munkássága harcot kezd a munkásbiztositó autonómiájáért Léva, junius 9. Léva város összmunkássága, a keresz­tényszocialista szerevezetektől a kommunista szervezetekig, végre erélyes megmozdulásra határozta el magát az országos munkás biz to- sitó hivatal központzának diktatúrája ellen, mellyel a lévai pénztár ügyeit intézi. Az országos hivatal a lévai munkásbizto­sitó pénztár örkományzati szerveit évek előtt feloszlatta, autonómiáját felfüggesztette s a hivatal élére a kerületi főnök személyében kormánybiztost állított. Ennek következtében a munkások és munkaadók járulékaiból fen- tartott hivatal ügykezelésébe a legközelebb­ről érdekeltek nem szólhatnak bele. A mostani igen erélyesnek mutatkozó ak­ciót az eddig divó szabad orvosválasztási rendszernek megszüntetése váltotta ki. A munkásbiztositó pénztárban megjelent a lévai összmunkásság küldöttsége, mely a jelenlegi tarthatatlan rendszerből fakadó sé­relmeket felsorolta az igazgató dúlt és a kormánybiztos számára memorandumot nyújtott át A memorandum az eddigi jogfosztások teljes reparálását sürgeti. Kéri a pénz­tár autonóm,iájának helyreállítása céljá­ból a pénztári választások sü 'g'h kiírását és addig is, mig a törvényes vezetősé­get megválasztják, kéri a munkásság, hogy az ellenőrzés ellátására egy 5— 10 tagból álló tanács neveztessék ki. Ké­rik továbbá az orvos szabad megválasztá­sának újbóli bevezetését olyan módon, hogy a beteg tagnak joga legyen a pénz­tári hivatal által kinvezell orvosok bár­melyikéi igénybe venni. Egyben pedig több sérelmes eset tekinteté­ben vizsgálat elrendelését kéri. A memorandumot pártpolitikai tekiutet nélkül az összes lévai szakszervezetek alá­írták. A munkásság népgyiilés összehívását is tervezi, melynek határozatáról a kormányt éi/jesiti. — Rendezik a nem állami tanárok és el­bocsátott tanítók nyugdiját. Pozsonyi tudósí­tónk jelenti: Amint hitelt érdemlő helyről értesülünk, az iskolaügyi minisztériumnak a nem állami középiskolai tanárok nyugdijának rendezésére vonatkozó javaslatához már a pénzügyminisztérium is hozzájárult s igy most már csak hetek kérdése, hegy a nem állami középiskolai tanárnyugaijasok nyug­diját is az állami tanárok nyugdijával telje­sen egyenlő mértékben állapítják meg. Ugyancsak az elbocsátott nem állami tanítók nyugdíjügyét is rövidesen kedvezően ren­dezni fogják. E két örvendetes híradásunkat egy harmadikkal egészíthetjük ki. órtesülé- sünk szerint ugyanis Kállay teljhatalmú mi­niszter rövidesen kedvezően kívánja elintéz- tetni a még rendezetlen állampolgárságú ta­nárok és tanítók állampolgárságát. Az Álta­lános Magyar Tanítóegyesület ebben az ügy­ben legutóbb fölhívással fordult az érdekel­tekhez és eddig 90 tanító, tanár és özvegy je­lentkezett. A jelentkezők ügyét a tanítóegye­sület haladéktalanul fölterjeszti a miniszté- tériumhoz. — Izgatásért elitéit kommunista városatya. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Józsa Ferenc po­zsonyi kommunista városi képviselőtestületi tag Nemeskajalon egy népgvülésen olyan kijelentést tett, hogy ha katonai behívót kapnak az újoncok, ne engedelmeskedjenek. A pozsonyi törvényszék Hoffnian-tanácsa ma Józsát a rendtörvénybe üt­köző vétségért egyhónapi fogházra ítélte, de a bün­tetés végrehajtását felfüggesztette. H D O H ®5Pi H HOTEL QUISiSAMA Pensio rendszer! KérjeiT""] IfLwl H ^LJEa JHJ| fi BE BC Fürdési idény május 1-tő! — A főszezonra 1 ! fir^l fg^P SuJ^Í jPS® |U 3 OV I hL (julius-augusztus) ajánlatos szobákat már most prOSDCklUSt g A tengerparton a nagy fürdővel szemben megrendelni • ' Előidényben leszállított árak 1 Í

Next

/
Thumbnails
Contents